2022.3.16. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 88/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/431 IRÁNYELVE
(2022. március 9.)
a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, összefüggésben 153. cikke (1) bekezdésének a) pontjával,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
(1) |
A 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) célja, hogy megvédje a munkavállalókat a munkahelyen a rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való expozícióból eredő egészségügyi és biztonsági kockázatokkal szemben. Az említett irányelv egységes szintű védelmet ír elő a rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való foglalkozási expozícióval kapcsolatos kockázatokkal szemben, egy olyan általános elvi keret révén, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a minimumkövetelmények egységes alkalmazásának biztosítását. Ezen minimumkövetelmények célja a munkavállalók uniós szintű védelme. A tagállamok szigorúbb intézkedéseket is meghatározhatnak. |
(2) |
A 2004/37/EK irányelv azáltal, hogy Unió-szerte minimumkövetelményeket határoz meg a munkavállalók védelmére vonatkozóan, javítja az egyértelműséget, és hozzájárul az egyenlőbb versenyfeltételekhez azon ágazatok gazdasági szereplői számára, amelyek az említett irányelv hatálya alá tartozó anyagokat használnak fel, ezáltal bizonyítva az e területen való uniós fellépés fontosságát. |
(3) |
A legújabb tudományos bizonyítékok szerint a reprodukciót károsító anyagok káros hatást gyakorolhatnak a felnőtt férfiak és nők szexuális működésére és termékenységére, valamint az utódok fejlődésére. A rákkeltő anyagokhoz és mutagénekhez hasonlóan a reprodukciót károsító anyagok különös aggodalomra okot adó anyagok, amelyek súlyos és visszafordíthatatlan hatást gyakorolhatnak a munkavállalók egészségére. Ezért a reprodukciót károsító anyagokat a 2004/37/EK irányelv keretében is szabályozni kell annak érdekében, hogy javuljon az összhang többek között az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4), és uniós szinten hasonló szintű minimális védelmet lehessen biztosítani. |
(4) |
A legtöbb reprodukciót károsító anyag esetében tudományosan lehetséges meghatározni azon szinteket, amelyek alatt az expozíció nem vezetne káros egészségügyi hatásokhoz. Az expozíció minimalizálását célzó, a 2004/37/EK irányelvben megállapított követelményeket csak azon reprodukciót károsító anyagokra kell alkalmazni, amelyek esetében nem lehet biztonságos expozíciós szintet megállapítani, és amelyeket a 2004/37/EK irányelv III. mellékletének megjegyzés oszlopában „küszöbérték nélküliként” azonosítanak. Valamennyi egyéb reprodukciót károsító anyag tekintetében a munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók expozíciójával kapcsolatos kockázat a lehető legkisebbre csökkenjen. |
(5) |
A legújabb tudományos adatok szerint egyes konkrét esetekben biológiai határértékekre lehet szükség a munkavállalók egyes rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek vagy reprodukciót károsító anyagoknak való expozícióval szembeni védelme érdekében. A biológiai határértékeket és a releváns kapcsolódó rendelkezéseket ezért bele kell foglalni a 2004/37/EK irányelvbe. |
(6) |
A szociális jogok európai pillérének (5) – amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen jelentett be 2017. november 17-én a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről megrendezett szociális csúcstalálkozón – 10. elve biztosítja a munkavállalók egészségének és biztonságának magas szintű védelméhez való jogot a munkájuk során, beleértve a rákkeltő anyagoknak, a mutagéneknek és a reprodukciót károsító anyagoknak való expozícióval szembeni védelmet is a munkahelyen. |
(7) |
A kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértékek fontos elemei a munkavállalók védelmét szolgáló, a 2004/37/EK irányelvben megállapított általános rendelkezéseknek, és azokat nem szabad túllépni. Határértékeket és egyéb közvetlenül kapcsolódó rendelkezéseket kell megállapítani valamennyi olyan rákkeltő anyagra, mutagénre és reprodukciót károsító anyagra vonatkozóan, amelyek esetében az elérhető információk, ideértve a naprakész tudományos és műszaki adatokat is, ezt lehetővé teszik. |
(8) |
A mutagének és a legtöbb rákkeltő anyag esetében nem lehetséges tudományosan azonosítani azon szinteket, amelyek alatt az expozíció nem eredményezne káros egészségügyi hatásokat. Bár a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatban a munkahelyi expozícióra vonatkozó határértékeknek a 2004/37/EK irányelvben történő meghatározása nem szünteti meg teljes egészében a munkájuk során való expozícióból eredő, a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő kockázatokat (fennmaradó kockázat), mindazonáltal hozzájárul az ilyen expozícióból eredő kockázatok jelentős csökkentéséhez, az említett irányelvben elfogadott fokozatos és célirányos megközelítés révén. |
(9) |
A kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértékek nem érintik a munkáltatóknak a 2004/37/EK irányelv alapján fennálló egyéb kötelezettségeit – így például a rákkeltő anyagok, mutagének és reprodukciót károsító anyagok munkahelyi használatának csökkentését, a munkavállalók rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító anyagoknak való expozíciójának megelőzését és csökkentését – vagy az e célból végrehajtandó intézkedéseket. Az említett intézkedéseknek – a műszakilag lehetséges mértékben – ki kell terjedniük a rákkeltő anyag, a mutagén és a reprodukciót károsító anyag olyan anyaggal, keverékkel vagy eljárással való helyettesítésére, amely nem veszélyes, vagy amely kevésbé veszélyes a munkavállalók egészségére, egy zárt rendszer alkalmazására, illetve a munkavállalók expozíciós szintjének csökkentésére irányuló egyéb intézkedésekre. |
(10) |
A munkavállalóknak elegendő és megfelelő képzésben kell részesülniük, ha rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek vagy reprodukciót károsító anyagoknak vannak kitéve vagy lehetnek kitéve, beleértve az egyes veszélyes gyógyszerekben található anyagokat is. A munkáltató által a 2004/37/EK irányelv 11. cikke értelmében nyújtandó képzést az új vagy megváltozott kockázat figyelembevétele érdekében ki kell igazítani, különösen a munkavállalók új rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek vagy reprodukciót károsító anyagoknak vagy több különböző rákkeltő anyagnak, mutagénnek vagy reprodukciót károsító anyagnak való expozíciója esetén, beleértve a veszélyes gyógyszereket is, vagy a munkával kapcsolatos körülmények megváltozása esetén. |
(11) |
Egyes veszélyes gyógyszerek egy vagy több olyan anyagot tartalmaznak, amelyek megfelelnek az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) szerint rákkeltőként (1A. vagy 1B. kategória), mutagénként (1A. vagy 1B. kategória) vagy reprodukciót károsító anyagként (1A. vagy 1B. kategória) való besorolás kritériumainak, és ezért a 2004/37/EK irányelv hatálya alá tartoznak. A munkavállalók, a munkáltatók és a végrehajtó hatóságok számára azonban nem könnyen hozzáférhetők az arra vonatkozó egyértelmű és naprakész információk, hogy egy adott gyógyszer megfelel-e az említett kritériumoknak. A 2004/37/EK irányelv megfelelő végrehajtásának biztosítása, valamint az említett veszélyes gyógyszerek használatának és a kezelésükkel kapcsolatos kockázatoknak az egyértelművé tétele érdekében lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy segítsék a munkáltatókat azok azonosításában. A Bizottság az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiai keretéről szóló, 2021. június 28-i bizottsági közleménnyel összhangban iránymutatásokat kell, hogy biztosítson – többek között a képzésre, a protokollokra, a felügyeletre és a nyomon követésre vonatkozóan – a munkavállalók veszélyes gyógyszereknek való expozíciójával szembeni védelme érdekében. |
(12) |
A 2004/37/EK irányelv 3. cikkében előírt kockázatértékelés tekintetében a munkáltatóknak az említett irányelv hatálya alá tartozó veszélyes gyógyszereknek való expozíció értékelésekor különös figyelmet kell fordítaniuk annak biztosítására, hogy az ilyen termékek helyettesítésére vonatkozó követelmény ne veszélyeztesse a betegek egészségét. |
(13) |
Ez az irányelv megerősíti a munkavállalók egészségvédelmét és biztonságát a munkahelyen. A rendelkezésre álló információk – többek között naprakész tudományos és műszaki adatok – fényében a 2004/37/EK irányelvben új határértékeket kell megállapítani, amelyeknek a társadalmi-gazdasági hatásnak, valamint az expozíciómérési protokollok és technikák munkahelyen való rendelkezésre állásának alapos értékelésén kell alapulniuk. Az említett információknak lehetőség szerint tartalmazniuk kell a dolgozók egészségére vonatkozó fennmaradó kockázatokat, az 1907/2006/EK rendelettel létrehozott Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottságának (RAC) véleményeit, valamint a 2003. július 22-i tanácsi határozattal (7) létrehozott munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság (ACSH) véleményeit. Az uniós szinten közzétett, a fennmaradó kockázattal kapcsolatos információk értékesek bármely, a rákkeltő anyagoknak, a mutagéneknek és a reprodukciót károsító anyagoknak való foglalkozási expozícióból eredő kockázatok korlátozását célul kitűző jövőbeli munka számára. |
(14) |
A Bizottságnak meg kell bíznia az ACSH-t, hogy a rendelkezésre álló információk – többek között tudományos és műszaki adatok – alapján vizsgálja meg egy kockázatalapú módszertan elfogadásának lehetőségét azzal a céllal, hogy a határértékeket olyan expozíciós szinten határozzák meg, amely megfelel valamely káros egészségügyi hatás – például a rák – kialakulása kockázatának, beleértve annak lehetőségét is, hogy ezeket egy felső és egy alsó kockázati szint közötti tartományban határozzák meg. |
(15) |
A RAC és az ACSH ajánlásaival összhangban – amennyiben lehetséges – a belélegzésen keresztüli expozíciós útra vonatkozó határértékeket határoznak meg egy nyolc órás idővel súlyozott átlagnak megfelelő referencia-időszakkal kapcsolatban (hosszú távú expozíciós határértékek), egyes rákkeltő anyagokra, mutagénekre és reprodukciót károsító anyagokra vonatkozóan pedig rövidebb, tizenöt perces idővel súlyozott átlagnak megfelelő referencia-időszakkal kapcsolatban (rövid távú expozíciós határértékek), a rövid távú expozícióból eredő hatásoknak a lehetséges mértékben történő korlátozása érdekében. |
(16) |
A lehető legnagyobb védelem biztosítása érdekében valamennyi rákkeltő anyag, mutagén és reprodukciót károsító anyag esetében a belégzésen kívül figyelembe kell venni más felszívódási utakat is, ideértve a bőrön keresztüli felszívódás lehetőségét. Az 1272/2008/EK rendelet további megjegyzéseket állapít meg a veszélyes anyagokra és keverékekre vonatkozóan. |
(17) |
Az ezen irányelv hatálya alá tartozó rákkeltő anyagok egészségügyi hatásainak értékelése a RAC által nyújtott releváns tudományos szakértői véleményen alapul. A Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatósága és az Európai Vegyianyag-ügynökség által aláírt, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás szerint a RAC tudományos értékeléseket készít minden egyes kiválasztott, prioritást élvező vegyi anyag toxikológiai profiljáról a munkavállalók egészségére kifejtett káros hatásaival összefüggésben. |
(18) |
Az akrilnitril megfelel az 1272/2008/EK rendelettel összhangban a rákkeltő anyagként (1B. kategória) való besorolás kritériumainak, és ezért a 2004/37/EK irányelv értelmében rákkeltő anyagnak minősül. A rendelkezésre álló információk – többek között tudományos és műszaki adatok – alapján az említett rákkeltő anyag tekintetében lehetséges hosszú és rövid távú határértéket meghatározni. Az akrilnitril a bőrön keresztül is felszívódhat. Ezért helyénvaló a 2004/37/EK irányelv hatálya alá tartozó akrilnitrilre vonatkozóan rhx határértéket meghatározni, és ahhoz a „bőr” megjegyzést hozzáfűzni. Az ACSH – a RAC véleménye alapján – egyetértett azzal, hogy az akrilnitril biológiai monitorozása hasznos volna. A biológiai monitorozás gyakorlati használatáról szóló útmutató fejlesztésekor ezt figyelembe kell venni. |
(19) |
Az akrilnitril tekintetében előfordulhat, hogy az 1 mg/m3 (0,45 ppm) határértéket és a 4 mg/m3 (1,8 ppm) rövid távú határértéket nehéz teljesíteni rövid távon. Ezen irányelv hatálybalépésétől számított négy éves átmeneti időszakot kell bevezetni, amikortól az említett foglalkozási expozíciós határértékek alkalmazandók. |
(20) |
A nikkelvegyületek megfelelnek az 1272/2008/EK rendelettel összhangban a rákkeltő anyagként (1A. kategória) való besorolás kritériumainak, és ezért a 2004/37/EK irányelv értelmében rákkeltő anyagnak minősülnek. A rendelkezésre álló információk – többek között tudományos és műszaki adatok alapján – a rákkeltő anyagok ezen csoportjának tekintetében lehetséges határértékeket meghatározni. A nikkelvegyületeknek való munkahelyi expozíció okozhat bőrszenzibilizációt és légúti szenzibilizációt is. Ezért helyénvaló a 2004/37/EK irányelv hatálya alá tartozó nikkelvegyületeknek mind a belélegezhető, mind a respirábilis frakcióira vonatkozóan határértékeket meghatározni, valamint azokhoz „bőr” és légzőszervi szenzibilizáció”-ra vonatkozó megjegyzést hozzáfűzni. |
(21) |
A nikkelvegyületek tekintetében előfordulhat, hogy a respirábilis frakció esetében a 0,01 mg/m3, a belélegezhető frakció esetében pedig a 0,05 mg/m3 határértéket nehéz teljesíteni számos ágazatban vagy folyamatban, így különösen az olvasztás, a finomítás és a hegesztés során. Továbbá, mivel azonos kockázatkezelési intézkedések alkalmazhatók mind a króm(VI)-, mind a nikkelvegyületek esetében, a rákkeltő anyagok e két csoportjának való expozíció csökkentését célzó átmeneti intézkedéseket össze kell hangolni. Ezért egy 2025. január 17-ig tartó átmeneti időszakot kell bevezetni, amely alatt a nikkelvegyületek belélegezhető frakciói esetében 0,1 mg/m3 határértéket kell alkalmazni. Az átmeneti időszak biztosítaná az összhangot a (EU) 2017/2398 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) a króm(VI)-vegyületekre elfogadott foglalkozási expozíciós határértékek alkalmazásának kezdőnapjával. |
(22) |
A benzol megfelel az 1272/2008/EK rendelettel összhangban a rákkeltő anyagként (1A. kategória) való besorolás kritériumainak, és ezért a 2004/37/EK irányelv értelmében rákkeltő anyagnak minősül. A benzol bőrön keresztül is felszívódhat. A 2004/37/EK irányelv III. mellékletében a benzolra vonatkozóan meghatározott határértéket felül kell vizsgálni a frissebb tudományos adatok fényében, és helyénvaló megtartani a „bőr” megjegyzést. Az ACSH – a RAC véleménye alapján – egyetértett azzal, hogy a benzol biológiai monitorozása hasznos volna. A biológiai monitorozás gyakorlati használatáról szóló útmutató fejlesztésekor ezt figyelembe kell venni. |
(23) |
A benzol tekintetében előfordulhat, hogy a 0,2 ppm (0,66 mg/m3) felülvizsgált határértéket egyes ágazatokban rövid távon nehéz teljesíteni. Ezen irányelv hatálybalépését követően négy éves átmeneti időszakot kell ezért bevezetni. Átmeneti intézkedésként az (EU) 2019/130 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) előírt 1 ppm (3,25 mg/m3) határértéket kell továbbra is alkalmazni 2024. április 5-ig, és 0,5 ppm (1,65 mg/m3) átmeneti határértéket kell alkalmazni 2024. április 5-től 2026. április 5-ig. |
(24) |
A kristályos szilícium-dioxid belélegezhető porára vonatkozóan az (EU) 2017/2398 irányelv III. mellékletében meghatározott határértéket a 2004/37/EK irányelv szerinti bizottsági értékelések, valamint a friss tudományos és műszaki adatok fényében felül kell vizsgálni. |
(25) |
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 154. cikkének megfelelően a Bizottság kétszakaszos, uniós szintű konzultációt folytatott a szociális partnerekkel. Konzultált továbbá az ACSH-val, amely az irányelv tárgyát képező valamennyi, prioritást élvező anyagra vonatkozóan véleményt fogadott el, mindegyikre egy vagy több kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértéket, valamint adott esetben megjegyzéseket ajánlott. |
(26) |
Az irányelvben megállapított határértékeket rendszeresen ellenőrizni kell, és felül kell vizsgálni az 1907/2006/EK rendelettel való összhang biztosítása érdekében. A benzol tekintetében a Bizottság az ACSH-val szoros együttműködésben értékelni fogja a foglalkozási expozíciós határértékek további csökkentésének megvalósíthatóságát, figyelembe véve a RAC 2018. évi véleményét és minden új releváns információt. |
(27) |
mivel ezen irányelv célját – nevezetesen, hogy védje a munkavállalókat azoktól az egészségüket és biztonságukat veszélyeztető kockázatoktól, amelyek a munkájuk során rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek vagy reprodukciót károsító anyagoknak való expozícióból erednek vagy eredhetnek, beleértve az ilyen kockázatok megelőzését is – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(28) |
mivel ezen irányelv a munkavállalók egészségének és biztonságának a munkahelyen való védelmére vonatkozik, azt a hatálybalépésének időpontjától számított két éven belül át kell ültetni. |
(29) |
A 2004/37/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2004/37/EK irányelv módosításai
A 2004/37/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. |
A cím helyébe a következő szöveg lép: „AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkavállalóknak a munkájuk során rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító anyagoknak való expozícióval kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)” |
2. |
Az 1. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) Ezen irányelv célja, hogy védje a munkavállalókat azoktól az egészségüket és biztonságukat veszélyeztető kockázatoktól, amelyek a munkájuk során rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek vagy reprodukciót károsító anyagoknak való expozícióból erednek vagy eredhetnek, beleértve az ilyen kockázatok megelőzését is.” |
3. |
A 2. cikk a következőképpen módosul:
|
4. |
A 3. cikk a következőképpen módosul:
|
5. |
A 4. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) A munkáltató csökkenti a rákkeltő anyagok, mutagének vagy reprodukciót károsító anyagok alkalmazását a munkahelyen, különösen úgy, hogy amennyire műszakilag lehetséges, azt olyan anyaggal, készítménnyel vagy eljárással helyettesíti, amely annak alkalmazási feltételei mellett nem veszélyes, illetve adott esetben kevésbé veszélyes a munkavállalók egészségére vagy biztonságára.” |
6. |
Az 5. cikk a következőképpen módosul:
|
7. |
A 6. cikk első bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
8. |
A 10. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
|
9. |
A 11. cikk a következőképpen módosul:
|
10. |
A 14. cikk a következőképpen módosul:
|
11. |
A 15. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) A rákkeltő anyagok és mutagének tekintetében a 12. cikk c) pontjában említett listát és a 14. cikk (4) bekezdésében említett egészségügyi dokumentációt az expozíció megszűnésétől számított legalább 40 évig meg kell őrizni, a nemzeti jognak vagy gyakorlatnak megfelelően. (1a) A reprodukciót károsító anyagok tekintetében a 12. cikk c) pontjában említett listát és a 14. cikk (4) bekezdésében említett egészségügyi dokumentációt az expozíció megszűnésétől számított legalább 5 évig meg kell őrizni, a nemzeti jognak vagy gyakorlatnak megfelelően.” |
12. |
A 16. cikk a következőképpen módosul:
|
13. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „16a. cikk Küszöbértékkel rendelkező és küszöbérték nélküli reprodukciót károsító anyagok azonosítása Az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjában megállapított eljárásnak megfelelően, ezen irányelv III. mellékletének megjegyzések oszlopában – a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatok alapján – azonosítja, hogy a reprodukciót károsító anyag küszöbérték nélküli reprodukciót károsító anyagnak vagy küszöbértékkel rendelkező reprodukciót károsító anyagnak minősül-e.”; |
14. |
A 17. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17a. cikknek megfelelően a II. mellékletet szigorúan csak technikailag módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye a rákkeltő anyagok, a mutagének vagy a reprodukciót károsító anyagok tekintetében a műszaki haladást, a nemzetközi szabályozásokban vagy előírásokban bekövetkezett változásokat és az új ismereteket.”; |
15. |
A 18a. cikk helyébe a következő szöveg lép: „18a. cikk Értékelés A Bizottság az ezen irányelv végrehajtására vonatkozó következő, a 89/391/EGK irányelv 17a. cikkében említett értékelés keretében végzett értékelés részeként azt is értékeli, hogy szükséges-e a kristályos szilícium-dioxid belélegezhető porára vonatkozó határérték módosítása. A Bizottság 2022-ben indítja el ezt a folyamatot, és – adott esetben – ezt követően, ezen irányelv későbbi felülvizsgálata során az említett anyaggal kapcsolatos szükséges módosításokat és változtatásokat javasol. A Bizottság legkésőbb 2022. július 11-ig értékeli ezen irányelv módosításának lehetőségét a kadmium és szervetlen vegyületei tekintetében a levegőre vonatkozó foglalkozási expozíciós határérték és a biológiai határérték kombinációjára vonatkozó rendelkezések beillesztése érdekében. Legkésőbb 2022. december 31-ig, adott esetben a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal (ACSH) folytatott konzultációt követően, valamint figyelembe véve a különböző ügynökségeknek, érdekelt feleknek és az Egészségügyi Világszervezetnek az olyan, prioritást élvező rákkeltő anyagokra, mutagénekre és reprodukciót károsító anyagokra vonatkozó meglévő ajánlásait, amelyek esetében határértékekre van szükség, a Bizottság cselekvési tervet nyújt be legalább 25 anyagra, anyagcsoportra vagy technológiai eljárás során felszabaduló anyagra vonatkozóan új vagy felülvizsgált foglalkozási expozíciós határértékek megállapítása céljából. Adott esetben a Bizottság – figyelembe véve az említett cselekvési tervet, a tudományos ismeretek legújabb fejleményeit, valamint az ACSH-val folytatott konzultációt követően – késedelem nélkül, a 16. cikk alapján jogalkotási javaslatokat terjeszt elő. A Bizottság adott esetben, de legkésőbb .2025. április 5-ig – a tudományos ismeretek legújabb fejleményeinek figyelembevételével és a releváns érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációt követően – kidolgozza az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében foglalt, az 1A. vagy 1B. kategóriás reprodukciót károsító anyagként való besorolás kritériumainak megfelelő veszélyes gyógyszerek vagy az azokban található anyagok fogalommeghatározását és indikatív jegyzékét. A Bizottság legkésőbb 2022. december 31-ig – a releváns érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációt követően – uniós iránymutatásokat dolgoz ki a veszélyes gyógyszereknek a munkahelyen történő előkészítésére, beadására és ártalmatlanítására vonatkozóan. Az említett iránymutatásokat közzé kell tenni az EU-OSHA honlapján, és azokat a releváns illetékes hatóságoknak valamennyi tagállamban terjeszteniük kell. A Bizottság adott esetben, az ACSH véleményének kézhezvételét követően – figyelembe véve az egyes tagállamokban a rákkeltő anyagokra vonatkozó határértékek meghatározásának meglévő módszertanát és az ACSH véleményét – felső és alsó kockázati szinteket állapít meg. A Bizottság az ACSH véleményének kézhezvételét követően legkésőbb 12 hónappal – a releváns érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációt követően – uniós iránymutatásokat dolgoz ki a kockázatalapú határértékek megállapításának módszertanára vonatkozóan. Az említett iránymutatásokat közzé kell tenni az EU-OSHA weboldalán, és azokat a releváns illetékes hatóságoknak valamennyi tagállamban terjeszteniük kell. A Bizottság legkésőbb 2024. december 31-ig – figyelembe véve a tudományos ismeretek legújabb fejleményeit és a releváns érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációt követően – adott esetben javaslatot tesz a kobaltra és szervetlen kobaltvegyületekre vonatkozó határértékre.” |
16. |
A II. melléklet 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
17. |
A III. melléklet ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2024. április 5-ig megfeleljenek. Az említett rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
Amikor a tagállamok elfogadják az említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. Az ilyen hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2022. március 9-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
R. METSOLA
a Tanács részéről
az elnök
C. BEAUNE
(1) HL C 56., 2021.2.16., 63. o.
(2) Az Európai Parlament 2022. február 17-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. március 3-i határozata.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 158., 2004.4.30., 50. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(5) HL C 428., 2017.12.13., 10. o.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
(7) A Tanács határozata (2003. július 22.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó Bizottság létrehozásáról (HL C 218., 2003.9.13., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2398 irányelve (2017. december 12.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 87. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/130 irányelve (2019. január 16.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról (HL L 30., 2019.1.31., 112. o.).
MELLÉKLET
A 2004/37/EK irányelv mellékletei a következőképpen módosulnak:
1. |
A III. melléklet A. pontja a következőképpen módosul:
|
2. |
A szöveg a következő melléklettel egészül ki: „IIIa. MELLÉKLET BIOLÓGIAI HATÁRÉRTÉKEK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI FELÜLVIZSGÁLATOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK (a 16. cikk (4) bekezdése)
|
(1) Az EK-szám, azaz az EINECS-, ELINCS- vagy NLP-szám az anyag Európai Unión belüli hivatalos száma, az 1272/2008/EK rendelet VI. melléklete 1. részének 1.1.1.2. pontjában meghatározottak szerint.
(2) CAS-szám: A Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat nyilvántartási szám.
(3) Nyolcórás időtartammal súlyozott átlagnak megfelelő referencia-időtartamra vonatkoztatva mért vagy számított adat (TWA).
(4) Rövid távú expozíciós határérték (STEL). Olyan határérték, amely felett nem fordulhat elő expozíció, és amely eltérő meghatározás hiányában 15 perces időtartamra vonatkozik.
(5) mg/m3 = milligramm per köbméter 20 °C-os és 101,3 kPa-os levegőben (760 higanymilliméter nyomás).
(6) ppm = milliomodrész adott térfogatnyi levegőben (ml/m3).
(7) f/ml = szálak egy milliliterben.
(8) A dermális expozíció útján jelentős mértékben hozzájárulhat a szervezet összterheléséhez.
(9) Az anyag a bőr szenzibilizációját okozhatja.
(10) Respirábilis frakció, nikkelként mérve.
(11) Belélegezhető frakció, nikkelként mérve.
(12) Az anyag a bőr és a légutak szenzibilizációját okozhatja.
(13) Belélegezhető frakció.”
Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata a 2004/37/EK irányelv hatályáról
Az Európai Parlament és a Tanács egyetért abban, hogy azok a veszélyes gyógyszerek, amelyek egy vagy több olyan anyagot tartalmaznak, amelyek megfelelnek az 1272/2008/EK rendelet szerinti rákkeltőként (1A. vagy 1B. kategória), mutagénként (1A. vagy 1B. kategória) vagy reprodukciót károsító anyagként (1A. vagy 1B. kategória) való besorolás kritériumainak, a 2004/37/EK irányelv hatálya alá tartoznak. A veszélyes gyógyszerekre ennek megfelelően a 2004/37/EK irányelv valamennyi követelménye alkalmazandó.