A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2337 AJÁNLÁSA

(2022. november 28.)

a foglalkozási betegségek európai jegyzékéről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A foglalkozási betegségek európai jegyzékéről szóló, 2003. szeptember 19-i 2003/670/EK bizottsági ajánlásban (1) a Bizottság ajánlotta a tagállamoknak, hogy hajtsanak végre egy sor intézkedést a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos politikáik különböző aspektusainak aktualizálása és javítása céljából. Ezek az intézkedések a foglalkozási betegségek elismerésére, a kapcsolódó kártérítésre és a megelőzésre, a foglalkozási megbetegedések csökkentésére irányuló nemzeti célkitűzések meghatározására, a foglalkozási betegségek jelentésére és nyilvántartására, a betegségek epidemiológiájával kapcsolatos adatok gyűjtésére, a foglalkozási tevékenységhez kapcsolódó betegségek területén végzett kutatások előmozdítására, a foglalkozási megbetegedések diagnosztizálásának javítására, a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos statisztikai és epidemiológiai adatok terjesztésére, valamint a nemzeti népegészségügyi rendszerek és egészségügyi ellátórendszerek foglalkozási megbetegedések megelőzésében betöltött aktív szerepének előmozdítására vonatkoznak.

(2)

A Covid19-világjárvány 2020 eleje óta valamennyi tagállamot érintette, jelentős zavarokat okozott minden ágazatban és szolgáltatásban, és Unió-szerte hatással volt a munkavállalók egészségére és biztonságára. Napjainkra az EU-ban – főként az oltóanyagok széles körű rendelkezésre állásának köszönhetően – javult a Covid19-hez kapcsolódó járványügyi helyzet, ugyanakkor továbbra is kihívást jelent, különös tekintettel a Covid19 lehetséges új hullámaira, a SARS-CoV-2 vírus variánsainak megjelenésére, valamint a „hosszú” Covid eseteire.

(3)

Ezzel összefüggésben a Bizottság – egyéb intézkedések mellett – „Az Európai Unió 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete – Munkahelyi biztonság és egészségvédelem a munka változó világában” című közleményében (2) (a továbbiakban: az uniós stratégiai keret) bejelentette, hogy aktualizálni fogja a 2003/670/EK bizottsági ajánlást, hogy az a Covid19-re is kitérjen, előmozdítva ezáltal, hogy a tagállamok foglalkozási megbetegedésként ismerjék el a Covid19-et, valamint ösztönözve a konvergenciát.

(4)

Az uniós stratégiai keret elfogadását követően a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság külön munkacsoportot hozott létre azzal a megbízatással, hogy készítsen egy, a tanácsadó bizottság által elfogadandó véleménytervezetet a 2003/670/EK ajánlásnak a Covid19 belefoglalása céljából történő aktualizálásáról. A tanácsadó bizottság 2022. május 18-án elfogadta a vonatkozó véleményt, amelyben ajánlja, hogy a Covid19-et vegyék fel a 2003/670/EK ajánlás I. mellékletébe egy új, 408. sz. tétel beillesztésével, hivatkozva azon esetekre, amikor a Covid19 a betegségmegelőzés, az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a házi segítségnyújtás terén végzett munkára vezethető vissza, vagy – egy világjárvány kontextusában – olyan ágazatokban következik be, ahol a fertőzés bizonyított kockázatával járó tevékenységek során tör ki járvány.

(5)

Ez az ajánlás figyelembe veszi a tanácsadó bizottság véleményét, és felveszi a Covid19-et az ajánlás I. mellékletébe. Az „egészségügyi és szociális ellátás” kifejezés alatt a NACE Rev. 2. statisztikai osztályozás szerinti Q. nemzetgazdasági ág alá tartozó gazdasági tevékenységeket kell érteni (3). A NACE Rev. 2. statisztikai osztályozás szerinti Q. nemzetgazdasági ágba tartozó gazdasági tevékenységeken kívüli gazdasági tevékenységek tekintetében a meghatározott feltételeket, azaz a „világjárvány kontextusának” meglétét és a „fertőzés bizonyított kockázatával járó tevékenységek során” történő járványkitörés fennállását úgy kell értelmezni, mint amelyek kumulatív jelleggel kerültek meghatározásra. E tekintetben a „világjárvány kontextusa” alatt azt kell érteni, amikor az illetékes nemzetközi szervek, például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bizonyos járványokat globális pandémiának nyilvánítanak. Az ajánlás új rendelkezése értelmében vett „járványkitörés” fogalmát a tagállamoknak kell meghatározniuk a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban. A fertőzés „bizonyított” kockázata áll fenn azon tevékenységek esetében, amelyeknél a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban ok-okozati összefüggést állapítottak meg az e tevékenységekben végzett munka és a SARS-CoV-2-nek való fokozott kitettség között.

(6)

A szubszidiaritás elvével összhangban, valamint tekintettel az EU-nak és a tagállamoknak a Szerződések értelmében a népegészségügy és a szociálpolitika területén meglévő hatásköreire, az uniós jog – többek között a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó uniós jogszabályok – teljeskörű tiszteletben tartása mellett a tagállamoknak kell meghatározniuk a világjárványokkal összefüggésben meghozandó népegészségügyi intézkedéseket, beleértve a munkahelyekre és a vállalatokra vonatkozó intézkedéseket, és a tagállamoknak kell megállapítaniuk a fertőzés bizonyított kockázatával járó tevékenységek során történt járványkitörés fennállását. Ennek vonatkozásában figyelembe kell venni különösen a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2022/XXXX európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2020/0322(COD)) (4).

(7)

„A Covid19 foglalkozási eredetűként való elismerésének lehetősége az uniós és az EFTA-országokban” című 2021. évi Eurostat-jelentés (5) azt mutatja, hogy a legtöbb tagállam a Covid19-et foglalkozási megbetegedésként vagy munkahelyi balesetként ismeri el, összhangban a nemzeti szinten meghatározott feltételekkel.

(8)

Bár a foglalkozási megbetegedések elismerése szorosan kapcsolódik a szociális biztonsági rendszerek kialakításához, amely tagállami hatáskörbe tartozik, a Bizottság támogatja a foglalkozási betegségek európai jegyzékében felsorolt foglalkozási megbetegedések tagállamok általi elismerését. Az uniós stratégiai keretben foglaltaknak megfelelően továbbra is nagyobb figyelmet kell fordítani a foglalkozási megbetegedésekre. A munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló 1989. évi keretirányelv (6) és a kapcsolódó munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányelvek alapját képező általános megelőzési elvekkel összhangban ennek az ajánlásnak alapvető eszközként kell szolgálnia a foglalkozási megbetegedések uniós szintű megelőzéséhez. Emellett fontos támogatni a megfertőződött munkavállalókat – különös tekintettel a Covid19-fertőzöttekre –, valamint azokat a családokat is, akik munkahelyi kitettség miatt veszítették el családtagjaikat.

(9)	Az uniós stratégiai kerettel összhangban fel kell szólítani a tagállamokat, hogy aktívan vonják be az összes szereplőt, különösen a szociális partnereket a foglalkozási megbetegedések hatékony megelőzését célzó intézkedések kidolgozásába.

(10)

Az uniós stratégiai keret utal arra, hogy a munkahelyi megbetegedések és balesetek megelőzésének előfeltételeként megerősített tudományos alapra van szükség a jogszabályok és a szakpolitikák alátámasztásához, valamint az uniós és nemzeti szintű kutatáshoz és adatgyűjtéshez. Az együttműködés, valamint az információk, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréje döntő fontosságú az elemzés és a megelőzés Unió-szerte történő javításához.

(11)

A tagállamokhoz intézett azon ajánlás, hogy továbbítsák a Bizottságnak és bocsássák az érdekelt felek rendelkezésére a nemzeti szinten elismert foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó statisztikai és epidemiológiai adatokat, továbbra is releváns, figyelembe véve a 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7), valamint tekintve a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó európai statisztikák (EODS) terén végzett kísérleti tevékenységekhez kapcsolódó fejleményeket.

(12)

Az (EU) 2019/126 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség szerepe többek között az, hogy biztosítsa az uniós intézmények és szervek, valamint a tagállamok számára a rendelkezésre álló objektív technikai, tudományos és gazdasági információkat, továbbá magas szintű szakértelmet, amelyekre a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmét szolgáló, megalapozott és hatékony politikák kidolgozásához és végrehajtásához szükség van, továbbá hogy technikai, tudományos és gazdasági információkat gyűjtsön, elemezzen és terjesszen a tagállamokban. Ennek megfelelően az Ügynökségnek fontos szerepet kell játszania a foglalkozási megbetegedések megelőzésével kapcsolatos információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjében is.

(13)

A nemzeti népegészségügyi rendszerek és egészségügyi ellátórendszerek fontos szerepet játszhatnak a foglalkozási megbetegedések megelőzésének javításában, például azáltal, hogy növelik az egészségügyi személyzet tudatosságát az e betegségekkel kapcsolatos ismeretek és diagnosztizálás javításának céljával.

(14)

Tekintettel a fenti megfontolásokra, és figyelembe véve egyrészt azt, hogy a Covid19 ezen ajánlás I. mellékletébe való felvétele időérzékeny, különös tekintettel a Covid19 lehetséges új hullámaira és a SARS-CoV-2 vírus variánsainak megjelenésére, másrészt azt, hogy a 2003/670/EK ajánlás továbbra is messzemenően releváns és a célnak megfelelő, ennek az ajánlásnak fel kell vennie a Covid19-et az I. mellékletébe, és – ezen ajánlás későbbi aktualizálásának sérelme nélkül – meg kell ismételnie a 2003/670/EK ajánlás tartalmát,

AJÁNLJA, HOGY:

1. cikk

A kedvezőbb nemzeti törvények vagy rendeletek sérelme nélkül ajánlott, hogy a tagállamok:

1.	a lehető leghamarabb vegyék fel a tudományosan elismert, kártérítésre jogosító és megelőző intézkedések tárgyát képező foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos nemzeti törvényeikbe, rendeleteikbe, illetve közigazgatási rendelkezéseikbe az I. mellékletben szereplő európai jegyzéket;

tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy nemzeti törvényeikbe, rendeleteikbe, illetve közigazgatási rendelkezéseikbe beépítsék a munkavállaló foglalkozási megbetegedések miatti kártérítéshez való jogát arra az esetre, ha a munkavállaló olyan betegségben szenved, amely nem szerepel az I. mellékletben, de bizonyíthatóan foglalkozási eredetű és jellegű, különösen, ha a betegség szerepel a II. mellékletben;

valamennyi szereplő aktív bevonásával és adott esetben az információknak, a tapasztalatoknak és a bevált gyakorlatoknak az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségen keresztül történő cseréjével dolgozzanak ki hatékony megelőző intézkedéseket az I. mellékletben szereplő európai jegyzékben említett foglalkozási megbetegedésekre vonatkozóan, valamint fejlesszék tovább az ilyen intézkedéseket;

4.	dolgozzanak ki számszerűsített nemzeti célkitűzéseket az elismert foglalkozási megbetegedések arányának csökkentése érdekében, különös tekintettel az I. mellékletben található európai jegyzékben szereplő betegségekre;

gondoskodjanak arról, hogy a foglalkozási megbetegedések valamennyi esetét jelentsék, és a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó statisztikáikat fokozatosan tegyék összeegyeztethetővé az I. mellékletben szereplő európai jegyzékkel, összhangban a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó európai statisztikák harmonizációs rendszere tekintetében végzett munkával, annak érdekében, hogy a foglalkozási megbetegedések minden egyes esetére vonatkozóan rendelkezésre álljanak a kiváltó kórokozóra vagy tényezőre, az orvosi diagnózisra és a beteg nemére vonatkozó információk;

6.	vezessenek be információ-, illetve adatgyűjtési rendszert a II. mellékletben felsorolt betegségek és bármely más foglalkozási jellegű betegség epidemiológiájára vonatkozóan;

7.	mozdítsák elő a keresőtevékenységhez kapcsolódó betegségek területén végzett kutatást, különös tekintettel a II. mellékletben felsorolt betegségekre és a munkával kapcsolatos pszichoszociális jellegű zavarokra;

8.	gondoskodjanak arról, hogy a nemzeti jegyzékeikbe felvett foglalkozási megbetegedések diagnosztizálását segítő dokumentumokat széles körben terjesszék, figyelembe véve különösen a Bizottság által közzétett, a foglalkozási megbetegedések diagnosztizálására vonatkozó tájékoztatókat;

továbbítsák a Bizottságnak és bocsássák az érdekelt felek rendelkezésére a nemzeti szinten elismert foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó statisztikai és epidemiológiai adatokat, különösen az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség által létrehozott információs hálózaton keresztül;

10.	mozdítsák elő a nemzeti egészségügyi rendszerek aktív szerepvállalását a foglalkozási megbetegedések megelőzésében, különösen azáltal, hogy az e betegségekkel kapcsolatos ismeretek és diagnosztizálás javításának céljával növelik az egészségügyi személyzet tudatosságát.

2. cikk

A tagállamok a hatályos nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban maguk határozzák meg az egyes foglalkozási megbetegedések elismerésének kritériumait.

3. cikk

Ez az ajánlás a 2003/670/EK ajánlás helyébe lép.

4. cikk

A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy legkésőbb 2023. december 31-ig tájékoztassák a Bizottságot az ezen ajánlás új 408. tételével összefüggésben meghozott vagy tervezett intézkedésekről. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy tájékoztassák a Bizottságot minden olyan esetben, amikor új intézkedéseket hoznak ezen ajánlás végrehajtásával kapcsolatban.

Kelt Brüsszelben, 2022. november 28-án.

a Bizottság részéről

Nicolas SCHMIT

a Bizottság tagja

(1) HL L 238., 2003.9.25., 28. o.

(2) COM(2021) 323 final.

(3) https://ec.europa.eu/eurostat/documents/3859598/5902521/KS-RA-07-015-EN.PDF

(4) A Hivatalos Lapban még nem került kihirdetésre.

(5) https://ec.europa.eu/eurostat/documents/7870049/13464590/KS-FT-21-005-EN-N.pdf/d960b3ee-7308-4fe7-125c-f852dd02a7c7?t=1632924169533

(6) A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1338/2008/EK rendelete (2008. december 16.) a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló (HL L 354., 2008.12.31., 70. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/126 rendelete (2019. január 16.) az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) létrehozásáról és a 2062/94/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 30., 2019.1.31., 58. o.).

I. MELLÉKLET

A foglalkozási betegségek európai jegyzéke

Az e jegyzékben említett betegségeknek közvetlenül kapcsolódniuk kell a foglalkozáshoz. A Bizottság meghatározza az alábbiakban felsorolt foglalkozási megbetegedések elismerésére vonatkozó kritériumokat:

1. A következő vegyi anyagok által okozott betegségek

100.	Akrilnitril

101.	Arzén vagy vegyületei

102.	Berillium vagy vegyületei

103.01.

Szén-monoxid

103.02.

Foszgén

104.01.

Hidrogén-cianid

104.02.

Cianidok és vegyületeik

104.03.

Izocianátok

105.	Kadmium vagy vegyületei

106.	Króm vagy vegyületei

107.	Higany vagy vegyületei

108.	Mangán vagy vegyületei

109.01.

Salétromsav

109.02.

Nitrogén-oxidok

109.03.

Ammónia

110.	Nikkel vagy vegyületei

111.	Foszfor vagy vegyületei

112.	Ólom vagy vegyületei

113.01.

Kén-oxidok

113.02.

Kénsav

113.03.

Szén-diszulfid (szénkének)

114.	Vanádium vagy vegyületei

115.01.

Klór

115.02.

Bróm

115.04.

Jód

115.05.

Fluor vagy vegyületei

116.	Petroléterből vagy benzinből származó alifás vagy aliciklikus szénhidrogének

117.	Alifás vagy aliciklikus szénhidrogének halogénezett származékai

118.	Butil-, metil- és izopropil-alkohol

119.	Etilén-glikol, dietilén-glikol, 1,4-butándiol, valamint a glikolok és a glicerin nitroszármazékai

120.	Dimetil-éter, etil-éter, izopropil-éter, vinil-éter, diklór-izopropiléter, gvajakol, az etilénglikol dimetil-étere és etil-étere

121.	Aceton klóraceton, brómaceton, hexafluoraceton, metil-etil-keton, metil-n-butil-keton, metil-izobutil-keton, diaceton-alkohol, mezitil-oxid, 2-metilciklohexanon

122.	Szerves foszforsav-észterek

123.	Szerves savak

124.	Formaldehid

125.	Alifás nitroszármazékok

126.01.

Benzol vagy benzol-homológok (a benzol homológjait a CnH2n-6 képlet határozza meg)

126.02.

Naftalin vagy a naftalin megfelelői (a naftalin megfelelőjét a CnH2n-12 képlet határozza meg)

126.03.

Sztirol és divinilbenzol

127.	Aromás szénhidrogének halogénezett származékai

128.01.

Fenolok és megfelelőik vagy halogénezett származékaik

128.02.

Naftol és megfelelői vagy halogénezett származékai

128.03.

Alkil-aril-oxidok halogénezett származékai

128.04.

Alkil-aril-szulfonátok halogénezett származékai

128.05.

Benzokinonok

129.01.

Aromás aminok vagy aromás hidrazinok vagy ezek halogénezett, fenolos, nitrifikált, nitrált vagy szulfonált származékai

129.02.

Alifás aminok és halogénezett származékaik

130.01.

Aromás szénhidrogének nitrált származékai

130.02.

Fenolok és megfelelőik nitrált származékai

131.	Antimon és származékai

132.	Salétromsav-észterek

133.	Kén-hidrogén

135.	Szerves oldószerek által okozott, más címszó alá nem tartozó encephalopathiák

136.	Szerves oldószerek által okozott, más címszó alá nem tartozó polyneuropathiák

2. Más címszó alá nem tartozó anyagok és hatóanyagok által okozott bőrbetegségek

201.	A következők által okozott bőrbetegségek és bőrrák:

201.01.

Korom

201.03.

Kátrány

201.02.

Bitumen

201.04.

Szurok

201.05.

Antracén vagy vegyületei

201.06.

Ásványi és egyéb olajok

201.07.

Nyers paraffin

201.08.

Karbazol vagy vegyületei

201.09.

Széndesztilláció melléktermékei

202.	Más címszó alá nem tartozó, tudományosan elismert allergizáló vagy irritáló anyagok által okozott foglalkozási bőrbetegségek

3. Más címszó alá nem tartozó anyagok és hatóanyagok belélegzése által okozott betegségek

301.	Légzőrendszeri és rákos megbetegedések

301.11.

Szilikózis

301.12.

Tüdőtuberkulózissal kombinált szilikózis

301.21.

Azbesztózis

301.22.

Azbesztpor belégzését követő mezotelióma

301.31.

Szilikátok pora által okozott pneumokoniózisok

302.	Azbeszt szövődménye hörgőrák formájában

303.	Szinterezett (zsugorított) fémek pora által okozott hörgő- és tüdőbetegségek

304.01.

Exogén (extrinsic) allergiás alveolitisek

304.02.

Gyapot, len, kender, juta, szizál és cukornád porok és rostok belégzése által okozott tüdőbetegségek

304.04.

Kobalt, ón, bárium és grafit porának belégzése által okozott légzőrendszeri betegségek

304.05.

Sziderózis

305.01.

Fapor által okozott felső légúti daganatos betegségek

304.06.

Tudományosan igazolt kémiai allergének belélegzése által kiváltott és a munka típusával kapcsolatos allergiás asztma

304.07.

Tudományosan igazolt kémiai allergének belélegzése által kiváltott és a munka típusával kapcsolatos allergiás rinitisz

306.	A pleura azbeszt által okozott, légzési restrikcióval járó fibrózisa

307.	Mélyszíni bányában dolgozó bányászok krónikus obstruktív hörghurutja vagy emfizémája

308.	Azbesztpor belégzése által okozott tüdőrák

309.	Alumínium és vegyületeinek pora vagy füstje által okozott hörgő- és tüdőbetegségek

310.	Lúgos salak pora által okozott hörgő- és tüdőbetegségek

4. Fertőző és parazitás betegségek

401.	Állatok vagy állati maradványok által emberre átvitt fertőző vagy parazitás betegségek

402.

Tetanusz

403.	Brucellózis

404.	Vírushepatitis

405.	Tuberkulózis

406.

Amőbiázis

407.	Betegségmegelőzés, egészségügyi ellátás, házi segítségnyújtás vagy más hasonló, a fertőzés bizonyított kockázatával járó tevékenységek során végzett munka által okozott egyéb fertőző betegségek

408.	Betegségmegelőzés, egészségügyi és szociális ellátás és házi segítségnyújtás keretében, vagy – egy világjárvány kontextusában – olyan ágazatokban végzett munka által okozott Covid19, ahol a fertőzés bizonyított kockázatával járó tevékenységek során tör ki járvány

5. A következő fizikai kóroki tényezők által okozott betegségek

502.01.

Hősugárzás által okozott szürkehályog

502.02.

A kötőhártya ultraibolya-sugárzásnak való kitettséget követő betegsége

503.	Zaj által okozott halláscsökkenés vagy siketség

504.	A légnyomás növekedése vagy csökkenése által okozott betegségek

505.01.

A kéz és a csukló mechanikus vibráció által okozott csont- és ízületi betegségei

505.02.

Mechanikus vibráció által okozott angioneurotikus betegségek

506.10.

A periartikuláris nyáktömlők nyomás miatti betegségei

506.11.

Praepatelláris és subpatelláris bursitis

506.12.

Olecranon bursitis

506.13.

Váll bursitis

506.21.

Az ínhüvely túlerőltetése által okozott betegségek

506.22.

A peritendineum túlerőltetése által okozott betegség

506.23.

Az izom- és íntapadási helyek túlerőltetése által okozott betegségek

506.30.

Meniscus sérülése hosszabb ideig tartó térdelő vagy guggoló állásban történő munkavégzést követően

506.40.

Nyomás eredetű idegbénulás

506.45.

Carpal tunnel (kéztőalagút-) szindróma

507.	Bányászok nystagmusa (szemtekerezgése)

508.	Ionizáló sugárzás által okozott betegségek

II. MELLÉKLET

Azon gyaníthatóan foglalkozási eredetű betegségek kiegészítő jegyzéke, amelyeket be kell jelenteni, és amelyek esetében egy későbbi szakaszban mérlegelhető az európai jegyzék I. mellékletébe történő felvételük

2.1. A következő kóroki tényezők által okozott betegségek

2.101.

Ózon

2.102.

Az I. melléklet 1.116. pontjában említettektől eltérő alifás szénhidrogének

2.103.

Difenil

2.104.

Dekalin

2.105.

Aromás savak – aromás anhidridek vagy ezek halogénezett származékai

2.106.

Difenil-oxid

2.107.

Tetrahidrofurán

2.108.

Tiofén

2.109.

Metakril-nitril

2.110.

Acetonitril

2.111.

Tioalkoholok

2.112.

Merkaptánok és tioéterek

2.113.

Tallium vagy vegyületei

2.114.

Az I. melléklet 1.118. pontjában nem említett alkoholok vagy halogénezett származékaik

2.115.

Az I. melléklet 1.119. pontjában nem említett glikolok vagy halogénezett származékaik

2.116.

Az I. melléklet 1.120. pontjában nem említett éterek vagy halogénezett származékaik

2.117.

Az I. melléklet 1.121. pontjában nem említett ketonok vagy halogénezett származékaik

2.118.

Az I. melléklet 1.122. pontjában nem említett észterek vagy halogénezett származékaik

2.119.

Furfurol

2.120.

Tiofenolok és megfelelőik vagy halogénezett származékaik

2.121.

Ezüst

2.122.

Szelén

2.123.

Réz

2.124.

Cink

2.125.

Magnézium

2.126.

Platina

2.127.

Tantál

2.128.

Titán

2.129.

Terpének

2.130.

Boránok

2.140.

Gyöngyházpor belélegzése által okozott betegségek

2.141.

Hormontartalmú anyagok által okozott betegségek

2.150.

A csokoládé-, cukor- és lisztágazatban végzett munkával összefüggő fogszuvasodás

2.160.

Szilícium-dioxid

2.170.

Más címszó alá nem tartozó policiklusos aromás szénhidrogének

2.190.

Dimetil-formamid

2.2. Más címszó alá nem tartozó anyagok és hatóanyagok által okozott bőrbetegségek

2.201.

Az I. mellékletben el nem ismert allergiás és orto-allergiás bőrbetegségek

2.3. Más címszó alá nem tartozó anyagok belélegzése által okozott betegségek

2.301.

Az európai jegyzékben nem szereplő fémek okozta tüdőfibrózis

2.303.

Az alábbiaknak való kitettséghez kapcsolódó hörgő- és tüdőbetegségek és rákos megbetegedések:

—

korom

—

kátrány

—

bitumen

—

szurok

—	antracén vagy vegyületei

—	ásványi és egyéb olajok

2.304.

Szintetikus ásványi rostok által okozott hörgő- és tüdőbetegségek

2.305.

Szintetikus rostok által okozott hörgő- és tüdőbetegségek

2.307.

Az I. mellékletben fel nem sorolt irritáló anyagok által okozott légzőszervi betegségek, különösen asztma

2.308.

Azbesztpor belégzését követő gégerák

2.4. Az I. mellékletben fel nem sorolt fertőző és parazitás betegségek

2.401.

Parazitás betegségek

2.402.

Trópusi betegségek

2.5. Fizikai kóroki tényezők által okozott betegségek

2.501.

A tövisnyúlványok túlerőltetése miatti avulziós törés

2.502.

Az ágyéki gerinc egész testes rezgésből adódó ismétlődő függőleges hatások által okozott porckorong-betegségei

2.503.

A munkával kapcsolatos folyamatos hangerőkifejtés által okozott hangszálcsomók