(1)

A határokon átnyúló bűnüldözési együttműködés alapvetően fontos a schengeni térség biztonsági fenyegetéseinek kezeléséhez és a schengeni térség megfelelő működésének biztosításához. Alapvetően fontos annak megakadályozása, hogy személyek elmenekülhessenek a bűnüldöző hatóságok elől pusztán azáltal, hogy egyik tagállamból a másikba távoznak. A tagállamok valamennyi bűnüldöző hatósága közötti fokozott, határokon átnyúló bűnüldözési együttműködés hozzá fog járulni a bűncselekmények megelőzésének, felderítésének és nyomozásának javításához az Unióban. Az ilyen fokozott együttműködés kiterjed a két vagy több tagállam közötti, határokon átnyúló tevékenységekre, például a határon átnyúló üldözésekre és a határon átnyúló megfigyelésre, valamint a transznacionális fellépésekre, például a közös műveletekre, amelyek a bűnüldözési szervek tagjainak más tagállamokban való bevetésével járnak.

(2)

A határon átnyúló üldözés és a határon átnyúló megfigyelés az operatív bűnüldözési együttműködés elengedhetetlen eszköze, amely nélkül a személyek a határt átlépve – a joghatóság megváltozásának és a bűnüldözési fellépés folytonossága hiányának kihasználása céljából – elmenekülhetnek a bűnüldöző hatóságok elől. Ajánlott, hogy a tagállamok megvizsgálják az egyes tagállamok által bevezetett, jelenlegi korlátozásokat, mivel azok akadályokat teremtenek az ilyen tevékenységeknek a területükön történő végrehajtása szempontjából. Emellett – az egyes tagállamok igazságügyi hatóságainak hatásköreit tiszteletben tartva – ki kell igazítani a határokon átnyúló bűnüldözési műveletekre vonatkozó bizonyos művelet-végrehajtási szabályokat annak érdekében, hogy a személyeket a határon átnyúló megfigyelés, a határon átnyúló üldözések és a közös műveletek során nyomon lehessen követni és le lehessen tartóztatni.

(3)

Állandó közös járőrszolgálatokat és egyéb közös műveleti képességeket kell létrehozni annak érdekében, hogy fel lehessen lépni a bűnözői tevékenységekkel szemben, valamint kezelni lehessen a személyek, áruk és szolgáltatások Unión belüli állandó és növekvő mobilitásából az operatív bűnüldözési együttműködés tekintetében adódó kihívásokat. Az információcsere révén a meglévő struktúrák, például a rendőrségi és vámügyi együttműködési központok jelentős szerepet játszanak a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben. Adott esetben a rendőrségi és vámügyi együttműködési központoknak képesnek kell lenniük közös kockázatelemzés és igényfelmérés alapján közös járőrszolgálatokat és egyéb közös műveleteket támogatni az alkalmazandó jogi követelményekkel összhangban, az uniós belső határok mentén lévő területeken elkövetett, határokon átnyúló bűncselekmények megelőzésének és felderítésének, valamint az említett határokon átnyúló bűncselekményekhez kapcsolódó nyomozások támogatásának érdekében.

(4)

Annak érdekében, hogy a tagállamok, a Tanács és a Bizottság pontos számszerű képet kaphasson a határokon átnyúló bűnüldözési együttműködési tevékenységek végrehajtásának helyzetéről az Unióban, ajánlott, hogy a tagállamok éves alapon adatokat gyűjtsenek és statisztikákat állítsanak össze az operatív bűnüldözési együttműködésükről, és az említett statisztikákról jelentést tegyenek. Az említett statisztikák lehetővé tehetik a tagállamok szükségleteinek és az Unió szintjén kezelendő esetleges kérdéseknek a részletes megismerését és alapos megértését.

(5)

A bűnözői hálózatok bűnözési tevékenységeik folytatása érdekében kihasználják az Unió belső határainál az ellenőrzések hiányát. A közös járőrszolgálatok és más közös műveletek értékes eszközök a határokon átnyúló bűnözés valamennyi típusa elleni küzdelemben.

(6)

A tagállamok számára – amennyiben releváns és adott esetben – lehetővé kell tenni a határokon átnyúló operatív bűnüldözési együttműködésre vonatkozó ajánlások végrehajtását az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) összefüggésében a súlyos és szervezett nemzetközi bűnözés által jelentett azonosított és kiemelt fenyegetések kezelése érdekében. A célzott közös járőrszolgálat például olyan, hírszerzésen alapuló rendfenntartásra épülő rugalmas eszköz, amelyet az illetékes bűnüldöző hatóságok kezdeményezhetnek. A célzott közös járőrszolgálatokat a tagállamok az EMPACT operatív cselekvési terveiben szereplő más operatív intézkedések mellett is használhatják a meghatározott kiemelt bűncselekmények elleni fellépés érdekében.

(7)

Alááshatja a más tagállamokban történő bűnüldözési bevetések hatékonyságát az, hogy a tagállamok bűnüldöző szerveinek csupán kevés tagját lehet külföldön bevetni, és hogy nem kerül sor előzetes közös elemzésen alapuló koordinált bevetésekre. A közös járőrszolgálatok és más közös műveletek adminisztratív és logisztikai irányításának egyszerűsítése érdekében ajánlott egy páneurópai dimenzióval rendelkező támogatási platform létrehozása. Egy ilyen támogatási platformon keresztül a tagállamok megoszthatnák egymással a szükségleteikre vonatkozó információkat, és megkönnyíthetnék a közös járőrszolgálatok és más közös műveletek hatékony és eredményes végrehajtását a közrend és a közbiztonság fenntartása és fokozása, a bűncselekmények megelőzése, valamint a kulcsfontosságú helyszíneken, meghatározott időpontokban és konkrét helyzetekben előforduló konkrét bűnözési hullámok kezelésének elősegítése érdekében. A támogatási platform adott esetben uniós finanszírozásban, az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) létrehozott Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségétől (Europol) pedig adminisztratív és logisztikai támogatásban részesülhetne.

(8)

A kommunikáció és a rendelkezésre álló információkhoz való hozzáférés döntő jelentőségű a határokon átnyúló operatív bűnüldözési együttműködés sikere szempontjából. Ajánlott, hogy a tagállamok lehetővé tegyék a bűnüldöző szervek más tagállamban tevékenykedő tagjai számára, hogy mobil megoldások – például hordozható eszközök vagy járműbe szerelt bűnüldözési számítógépek – révén valós idejű hozzáféréssel rendelkezzenek az uniós információs rendszerekben tárolt információkhoz az európai keresőportálon (ESP) keresztül, valamint a vonatkozó nemzeti adatbázisaikhoz, összhangban az alkalmazandó hozzáférési jogokkal, illetve az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal. Ajánlott, hogy egy másik tagállam bűnüldöző hatóságainak nyújtott információk a bűnüldöző szervek tagjai feladatainak a határokon átnyúló bűnüldözési együttműködés során történő ellátásához szükséges információkra korlátozódjanak. Ajánlott továbbá, hogy a tagállamok biztosítsanak a bűnüldöző szervek más tagállamban tevékenykedő tagjai számára olyan megbízható és biztonságos, valós idejű, összekapcsolható mobil kommunikációs eszközöket, például azonnali üzenetküldő eszközöket, amelyek határokon átnyúló működése lehetővé teszi a saját hatóságaikkal és a fogadó tagállam hatóságaival való közvetlen kommunikációt. Szükséges biztosítani a biztonságos kommunikációs eszközök határokon átnyúló olyan összekapcsolhatóságát, amely határokon átnyúló bűnüldözési műveletek során lehetővé teszi legalább a valós idejű mobil kommunikációs eszközök biztonságos használatát, valamint a bűnüldöző szervek tagjai által használt bűnüldözési járművek földrajzi helymeghatározását, például GPS-nyomkövetés vagy drónok révén.

Ezért ajánlott, hogy a tagállamok – sajátos igényeiknek megfelelően – igénybe vegyék azokat a technikai megoldásokat, amelyek például a következők révén állnak rendelkezésre: az Europol – különösen innovációs laboratóriumának tanácsára, valamint a belső biztonság európai innovációs központja vonatkozó munkájából és projektjeiből merítve; az olyan tematikus szakértői csoportok, mint a biztonságos kommunikációval foglalkozó központi csoport és a bűnüldözési technológiai szolgálatok európai hálózata (ENLETS), valamint az olyan projektek, mint a BroadWay projekt. A tagállamok az ilyen összekapcsolhatóságot az örökölt rendszerek szomszédos tagállamokkal való összekapcsolása révén is biztosíthatják.

(9)

A határokon átnyúló hatékony operatív bűnüldözési együttműködés szükségessé teszi az elmozdulást egy közös uniós bűnüldözési kultúra irányába. Közös – például a Spanyolország és Franciaország által Valdemoróban létrehozott – szakmai alapképzések, a bűnüldözési tanulmányokat folytató hallgatókat célzó, az említett együttműködéshez kapcsolódó témákra vonatkozó csereprogramok, valamint a bűnüldöző szervek tagjainak és bűnügyi nyomozóknak szóló, e témákkal kapcsolatos folyamatos szakmai továbbképzések létrehozása döntő fontosságú a készségfejlesztés, az ismeretbővítés és a bizalom kiépítése szempontjából. Fontos, hogy a tagállamok a bűnüldözési tanulmányokat folytató hallgatóknak szóló nemzeti szakmai alapképzéseikbe a határokon átnyúló operatív bűnüldözési együttműködésről szóló kurzus lehetőségét is belefoglalják. Fontos továbbá, hogy a tagállamok az (EU) 2015/2219 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) létrehozott, az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével (CEPOL) együttműködve törekedjenek a határokon átnyúló operatív bűnüldözési együttműködésről szóló kurzusok kialakítására vagy kiigazítására, továbbá fontos, hogy a tagállamok nyelvi képzést nyújtsanak a bűnüldöző szervek tagjainak nemzeti szakmai továbbképzéséhez.

Szakmai előmeneteli lehetőségeket lehetne előirányozni azon bűnüldözési tanulmányokat folytató hallgatók és a bűnüldöző szervek azon tagjai számára, akik ilyen képzést elvégeznek. Ajánlott, hogy a tagállamok továbbra is a lehető legjobban igénybe vegyék a CEPOL-t azáltal, hogy a CEPOL-t tájékoztatják a képzési igényeikről, támogatják a CEPOL tevékenységeit, és összehangolják képzési portfóliójukat a képzési igények európai uniós stratégiai felméréseiben (EU-STNA-k) a határokon átnyúló bűnüldözési együttműködéssel kapcsolatban meghatározott prioritásokkal. Ajánlott, hogy a tagállamok mérlegeljék annak lehetőségét, hogy nagyszabású és hosszú távú páneurópai közös képzési és csereprogramokat hozzanak létre a bűnüldözési tanulmányokat folytató hallgatók és a bűnüldöző szervek tagjai számára a határokon átnyúló operatív bűnüldözési együttműködés területén.

(10)

Tekintettel az ezen ajánlásban tárgyalt kérdésekkel kapcsolatos koordinációnak és együttműködésnek, és különösen az ajánlás végrehajtásának a fontosságára, a Tanács illetékes munkacsoportjának állandó napirendi pontként kell foglalkoznia a határokon átnyúló operatív bűnüldözési együttműködéssel. E munkacsoport állandó fórumot biztosítana a tagállamok számára ahhoz, hogy megvitassák az említett kérdéseket, beleértve szabályaik és megállapodásaik konvergálását, a határokon átnyúló bűnüldözési együttműködési műveletek eredményességét és hatékonyságát gátló akadályok kiküszöbölését célzó egyéb intézkedéseket, az elért eredményekről való beszámolást, valamint a szükséges iránymutatásokkal és a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos kérdéseket.

(11)

Ajánlott, hogy a tagállamok észszerű határidőn belül végrehajtsák ezt az ajánlást. Ezen ajánlás végrehajtása érdekében ajánlott továbbá, hogy a tagállamok az észszerűleg lehető legrövidebb időn belül kezdeményezzék a nemzeti szabályok, valamint a más tagállamokkal kötött kétoldalú és többoldalú megállapodások felülvizsgálását, amennyiben az releváns és helyénvaló.

(12)

Ez az ajánlás nem érinti a szolgálati fegyverek tartására és – többek között mások védelme érdekében történő – használatára vonatkozó szabályokat, a közúti közlekedési jogosultságok alkalmazását, a határon átnyúló megfigyelések végzéséhez szükséges műszaki eszközök használatát, vagy a személyazonosság-ellenőrzések végzését és az ilyen ellenőrzéseket elkerülni próbáló személyek őrizetbe vételét. Hasonlóképpen nem érintheti azokat a szabályokat sem, amelyek meghatározzák, hogy mi tartozik az igazságügyi együttműködés hatálya alá, vagy mi teszi szükségessé az igazságügyi hatóság engedélyét.

(13)

A következetesség biztosítása érdekében az ezen ajánlásban szereplő fogalommeghatározásoknak és garanciáknak adott esetben az alkalmazandó uniós jogon – különösen a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményen (3) (SMVE), különösen annak 39-46. cikkén, és a 2008/615/IB (4) és a 2008/616/IB (5) tanácsi határozaton (a továbbiakban: a prümi határozatok), különösen a 2008/615/IB határozat 17-19. cikkén – kell alapulniuk, és azzal összhangban kell értelmezni őket. Ugyanez vonatkozik a nemzeti jog tiszteletben tartásának szükségességére való hivatkozásokra is, amennyiben az uniós jog már hivatkozik nemzeti előírásokra.

(14)

Az ezen ajánlás végrehajtása terén tett előrelépést meghatározott idő elteltével át kell tekinteni. Ezért a Bizottságnak legkésőbb két évvel ezen ajánlás elfogadása után értékelnie kell az elért eredményeket, és a tagállamokkal folytatott konzultációt követően jelentést kell benyújtania. Az említett jelentést a Tanácsban meg kell vitatni, többek között annak érdekében, hogy a Bizottság jogilag kötelező erejű uniós jogi aktusokra vonatkozó javaslatot nyújtson be, ha ilyen jogi aktusokra szükség van az operatív bűnüldözési együttműködés területén.

(15)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az ajánlásnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez az ajánlás a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az ezen ajánlásról szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(16)

Ez az ajánlás – a 2.1., a 2.2. és a 2.3. szakasz kivételével – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint a 2002/192/EK tanácsi határozat (6) 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz; ennélfogva Írország részt vesz ennek az ajánlásnak az elfogadásában.

(17)

Izland és Norvégia tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (8) 1. cikkének H. pontjában említett területhez tartoznak.

(18)

Svájc tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (9) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (10) 3. cikkével és a 2008/149/IB tanácsi határozat (11) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke H. pontjában említett területhez tartoznak.

(19)

Liechtenstein tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz (12) való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (13) 3. cikkével és a 2011/349/EU tanácsi határozat (14) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének H. pontjában említett területhez tartoznak.

(20)

Ciprus tekintetében ezen ajánlás 2.1. és 2.2. szakasza a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(21)

Bulgária és Románia tekintetében ezen ajánlás 2.1. és 2.2. szakasza a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(22)

Horvátország tekintetében ezen ajánlás 2.1. és 2.2. szakasza a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus,

a)

Figyelembe véve, hogy ez az ajánlás nem bír jogilag kötelező erővel, ajánlott, hogy a tagállamok az ajánlásban szereplő intézkedéseket az alkalmazandó – különösen a jogilag kötelező erejű – uniós joggal összhangban hajtsák végre;

b)

Nem értelmezhető úgy, hogy ezen ajánlás célja befolyásolni a jogilag kötelező erejű uniós jogi aktusokban – köztük az SMVE-ben és a prümi határozatokban – és az uniós joggal összhangban lévő nemzeti jogban foglalt, a határokon átnyúló releváns operatív bűnüldözési együttműködési tevékenységekkel kapcsolatos olyan hatásköröket, szerepeket, illetékességi köröket, korlátozásokat, biztosítékokat vagy feltételeket meghatározó nemzeti szabályokat, amelyeket ezen ajánlás nem tárgyal kifejezetten;

c)

Ez az ajánlás összhangban van az EUSZ 6. cikkében foglalt alapvető jogok és jogelvek – többek között a hatékony jogorvoslathoz való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog – tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséggel, valamint az uniós jogban – különösen az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (15) – meghatározott magas szintű adatvédelmi normák tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséggel;

d)

A tagállamok hatályban tarthatnak vagy elfogadhatnak az ezen ajánlásban meghatározott intézkedéseknél szorosabb együttműködést biztosító szabályokat és megköthetnek ilyen megállapodásokat;

e)

Ajánlott, hogy a tagállamok ezt az ajánlást az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján létrehozott, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló egyezmény (16) (II. Nápolyi Egyezmény) sérelme nélkül hajtsák végre.

a)

„bűnüldöző hatóság”: az EUMSZ 87. cikkének (1) bekezdésének értelmében vett illetékes hatóság;

b)

„határon átnyúló üldözés”: olyan bűnüldözési művelet, amelynek során egy tagállam bűnüldöző hatóságának tagjai üldözőbe vesznek egy vagy több személyt az adott tagállamban, az üldözés során átlépik egy másik tagállam határát, és egy vagy több másik tagállam területén folytatják az említett üldözést azt követően, hogy a személy vagy személyek átlépte vagy átlépték a határt;

c)

„határon átnyúló megfigyelés”: olyan bűnüldözési művelet, amelynek során egy tagállam bűnüldöző hatóságának tagjai az adott tagállamban folytatott nyomozás részeként egy vagy több személyt megfigyelés alatt tartanak, és egy vagy több más tagállam területén folytatják az említett megfigyelést azt követően, hogy a személy vagy személyek átlépte vagy átlépték a határt;

d)

„közös műveletek”: olyan bűnüldözési műveletek – beleértve a közös járőrszolgálatot és a közrend, a közbiztonság és a bűnmegelőzés területére irányuló más közös műveleteket –, amelyeket két vagy több tagállam bűnüldöző hatóságainak tagjai közösen hajtanak végre, és amelyek során az egyik tagállam hatóságának tagjai egy másik tagállam területén járnak el;

e)

„egyedüli kapcsolattartó pont”: az ezen ajánlás „Általános keret” című szakaszával összhangban a nemzetközi bűnüldözési együttműködésre kijelölt nemzeti központi szerv;

f)

„rendőrségi és vámügyi együttműködési központ”: az uniós belső határok mentén lévő területeken végrehajtott más bűnüldözési tevékenységekkel kapcsolatos információcserét és támogatásnyújtást szolgáló közös bűnüldözési struktúra, amelyet valamely tagállam egy vagy több szomszédos tagállammal kötött kétoldalú vagy többoldalú megállapodás alapján hozott létre, és amely az érintett tagállamok közötti határok közvetlen közelében található;

g)

„statisztika”: a 2. szakaszban meghatározott határokon átnyúló bűnüldözési együttműködési műveletekkel összefüggésben a tagállamok által összegyűjtött és a Tanácsnak, valamint a Bizottságnak jelentett nem személyes adatok.

a)

Ajánlott, hogy a tagállamok:

b)

Ajánlott, hogy a tagállamok lehetővé tegyék más tagállamok bűnüldöző hatóságainak azon tagjai számára, akik a területükön egy határon átnyúló üldözést hajtanak végre, hogy:

c)

Ajánlott, hogy a tagállamok fontolóra vegyék annak lehetővé tételét más tagállamok bűnüldöző hatóságainak a területükön egy határon átnyúló üldözést végrehajtó tagjai számára, hogy a fogadó tagállam nemzeti joga szerinti eljárásokkal összhangban feltartóztassák és ideiglenesen őrizetbe vegyék az üldözött személyt – akár kényszerítő eszközök és fizikai erő alkalmazásával, valamint biztonsági átvizsgálás folytatásának joga mellett – a fogadó tagállam bűnüldöző hatósága tagjainak megérkezéséig.

a)

Ajánlott, hogy a tagállamok:

b)

Ajánlott, hogy a tagállamok lehetővé tegyék más tagállamok bűnüldöző hatóságának tagjai számára, hogy a területükön végrehajtott, határon átnyúló megfigyelés során:

a)

Ajánlott, hogy a tagállamok lehetővé tegyék legalább az alábbiakat más tagállamok bűnüldöző hatóságának a területükön folytatott közös műveletekben részt vevő tagjai számára, amennyiben saját bűnüldöző hatóságaik tagjai hasonló hatáskörökkel rendelkeznek és hasonló felszereléssel, többek között egyenruhával vannak ellátva:

b)

Ajánlott, hogy a tagállamok koordinálják a közös műveleteket azokban az esetekben, amikor a bűnüldöző hatóságaik több műveletet is végrehajtanak;

c)

Ajánlott, hogy a tagállamok éves alapon adatokat gyűjtsenek és statisztikákat állítsanak össze a bűnüldöző hatóságaik által más tagállamok területén végrehajtott közös járőrszolgálatokról és más közös műveletekről, és az említett statisztikákról jelentést tegyenek a Tanácsnak és a Bizottságnak; az említett éves statisztikák kiterjednek a következőkre:

a)

Ajánlott, hogy azon tagállamok, amelyekben rendőrségi és vámügyi együttműködési központ működik vagy amelyek részt vesznek ilyen központban, biztosítsák, hogy a rendőrségi és vámügyi együttműködési központok az információcsere jelenleg is tapasztalható középpontba állítása mellett a következő feladatokat is ellássák:

b)

Ajánlott, hogy a tagállamok megerősítsék a határon átnyúló bűnüldözési együttműködést, és kétoldalú vagy többoldalú alapon elfogadjanak az ilyen együttműködésre vonatkozó legjobb gyakorlatokat a szomszédos államokkal, többek között közös rendőrőrsökön, valamint rendőrségi és vámügyi együttműködési központokon keresztül.

a)

Ajánlott, hogy a tagállamok támogató platformot hozzanak létre, amely lehetővé tenné a közös járőrszolgálatok, illetve más közös műveletek szervezése tekintetében az egyes tagállamok által kifejezett igények azonosítását és központi rögzítését személyes adatok továbbítása nélkül:

b)

Ajánlott, hogy a tagállamok:

a)

Ajánlott, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy bűnüldöző hatóságaiknak az ezen ajánlás hatálya alá tartozó, határokon átnyúló operatív bűnüldözési együttműködésben részt vevő és egy másik tagállam területén eljáró tagjai:

b)

Ajánlott, hogy a tagállamok biztosítsák a határokon átnyúló biztonságos, valós idejű közvetlen kommunikációt, akár a például az Europol, az e célra kijelölt szakértői csoportok vagy az uniós finanszírozású projektek által biztosított technikai megoldások használatával, akár az örökölt rendszerek szomszédos tagállamokkal való összekapcsolásával.

a)

belefoglalják a szakmai alapképzésekbe a határokon átnyúló operatív bűnüldözési együttműködésről szóló kurzus lehetőségét annak érdekében, hogy a bűnüldözési tanulmányokat folytató hallgatók megismerkedjenek az európai bűnüldözési kultúrával;

b)

amennyiben a nemzeti struktúrákon belül észszerűen megvalósítható, a szomszédos tagállamokkal együtt kidolgozzanak a határokon átnyúló operatív bűnüldözési együttműködésre vonatkozó közös alapképzéseket és csereprogramokat a bűnüldözési tanulmányokat folytató hallgatók számára;

c)

a bűnüldöző szervek tagjainak folyamatos szakmai fejlődést biztosító nemzeti továbbképzése érdekében a CEPOL-lal a tagállamok felkérése alapján együttműködve törekedjenek a határokon átnyúló operatív bűnüldözési együttműködésről szóló nemzeti kurzusok kialakítására vagy kiigazítására;

d)

kidolgozzanak folyamatos szakmai fejlődést biztosító közös továbbképzéseket és kezdeményezéseket a bűnüldöző szervek tagjai számára a határokon átnyúló operatív bűnüldözési együttműködéssel kapcsolatos készségek és ismeretek fejlesztése érdekében, különös figyelmet fordítva a releváns jogra, művelet-végrehajtási szabályokra, eszközökre, technikákra, mechanizmusokra, eljárásokra és legjobb gyakorlatokra;

e)

törekedjenek arra, hogy szakmai előmeneteli lehetőségeket alakítsanak ki és kínáljanak a bűnüldöző szervek azon tagjai számára, akik közös alapképzésekben, csereprogramokban vagy a határokon átnyúló operatív bűnüldözési együttműködéssel kapcsolatos célzott kurzusokon vesznek részt;

f)

biztosítsanak a bűnüldöző hatóságoknak a határokon átnyúló operatív bűnüldözési együttműködésben valószínűleg részt vevő tagjai számára nyelvi képzést, valamint képzést más tagállamok műveleti eljárásairól, közigazgatási és büntetőjogáról és büntetőeljárásairól, továbbá a más tagállamokban megkereshető hatóságokról;

g)

a tagállamok szükségleteire kellő figyelemmel törekedjenek arra, hogy képzési portfóliójukat hozzáigazítsák az EU-STNA-kban a határokon átnyúló operatív bűnüldözési együttműködéssel kapcsolatban meghatározott prioritásokhoz;

h)

tájékoztassák a CEPOL-t a határokon átnyúló operatív bűnüldözési együttműködéssel kapcsolatos képzési igényeikről és támogassák a CEPOL vonatkozó tevékenységeit annak érdekében, hogy a CEPOL hozzá tudjon járulni a bűnüldöző szervek tagjainak képzéséhez;

i)

mérlegeljék annak lehetőségét, hogy nagyszabású és hosszú távú páneurópai közös képzési és csereprogramokat hoznak létre a határokon átnyúló operatív bűnüldözési együttműködés területén a bűnüldözési tanulmányokat folytató hallgatók és a bűnüldöző szervek tagjai számára.

a)

Ajánlott, hogy a tagállamok megvitassák az ezen ajánlás hatálya alá tartozó – és különösen ezen ajánlás végrehajtásával kapcsolatos – kérdéseket és dolgozzanak azokon;

b)

Ajánlott, hogy a tagállamok teljes mértékben kihasználják az 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) létrehozott, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközön (Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszköz) keresztül elérhető pénzügyi támogatást a határokon átnyúló operatív együttműködés javítása és fokozása érdekében;

c)

Ajánlott, hogy a tagállamok ezen ajánlás végrehajtásakor ezen ajánlás elfogadásának dátumát követően az észszerűen lehetséges legrövidebb időn belül adott esetben megkezdjék a más tagállamokkal folytatott, határokon átnyúló operatív bűnüldözési együttműködésre vonatkozó nemzeti szabályaik, valamint kétoldalú és többoldalú megállapodásaik felülvizsgálatát;

d)

Ajánlott, hogy a Bizottság legkésőbb két évvel ezen ajánlás elfogadásának dátumát követően értékelje ezen ajánlás tagállamok általi végrehajtását, és a tagállamokkal folytatott konzultációt követően jelentést tegyen közzé, valamint ismertesse azt a Tanáccsal.