(1)

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt létrehozó (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2)2021. február 19-én hatályba lépett. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást, és az Unió által finanszírozott jelentős fiskális impulzust biztosít. Hozzájárul a gazdaság helyreállításához, valamint a fenntartható és növekedésösztönző reformok és beruházások megvalósításához, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása céljából, egyúttal fokozza a tagállamok gazdaságainak rezilienciáját és potenciális növekedését. Támogatja továbbá a fenntartható államháztartás megerősítését, valamint közép- és hosszú távon ösztönzi a növekedést és a munkahelyteremtést. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott, tagállamonkénti maximális pénzügyi hozzájárulást 2022 júniusában aktualizálják az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(2)

A Bizottság 2021. november 24-én elfogadta az éves fenntartható növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2022. évi európai szemeszterét. A jelentés kellően figyelembe vette a 2021. május 7-én aláírt portói kötelezettségvállalást, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérének további végrehajtására vonatkozik. Az Európai Tanács 2022. március 25-én jóváhagyta a 2022. évi éves fenntartható növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) alapján 2021. november 24-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Szlovákiát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra van szükség. Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást, valamint a foglalkoztatási iránymutatások és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását elemző 2022. évi együttes foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatot is. A Tanács 2022. április 5-én elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást (4) (a továbbiakban: az euroövezetről szóló 2022. évi ajánlás), 2022. március 14-én pedig elfogadta az együttes foglalkoztatási jelentést.

(3)

A világjárványból való kilábalás időszakában Ukrajna ellen indított orosz invázió jelentősen megváltoztatta a geopolitikai és gazdasági környezetet. Az inváziónak a tagállamok gazdaságára gyakorolt hatása többek között az energia-, élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedésében, valamint a növekedési kilátások romlásában tükröződik. A magasabb energiaárak különösen az energiaszegénységben élő vagy az energiaszegénység kockázatának kitett legkiszolgáltatottabb háztartásokat, valamint az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett vállalkozásokat sújtják. Az Unió emellett az Ukrajnából menekülő emberek példátlan mértékű beáramlásával is szembesül. Az Oroszország által indított agresszív háború gazdasági hatásai különböző mértékben érintették a tagállamokat. Erre való tekintettel 2022. március 4-én – az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozattal (5) – első ízben aktiválták a 2001/55/EK tanácsi irányelvet (6), amely biztosítja a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek számára az Unióban való jogszerű tartózkodás jogát, valamint az oktatáshoz és képzéshez, a munkaerőpiachoz, az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz és a szociális ellátásokhoz való hozzáférést. Az Ukrajnából menekülők fogadásával és integrációjával összefüggő szükségletek sürgős kezelése érdekében rendkívüli támogatás áll Szlovákia rendelkezésre az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépés (CARE) kezdeményezés keretében, valamint a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás (REACT-EU) keretében nyújtott kiegészítő előfinanszírozás révén.

(4)

Az európai szemeszter a gyorsan változó gazdasági és geopolitikai helyzetet figyelembe véve 2022-ben újraindítja az átfogó gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációt, ugyanakkor a 2022. évi éves fenntartható növekedési jelentésben foglaltaknak megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtási követelményeihez is igazodik. Az elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása elengedhetetlen az európai szemeszter szerinti szakpolitikai prioritások teljesítéséhez, mivel a tervek a 2019. és 2020. évi európai szemeszter ciklusában kiadott releváns országspecifikus ajánlások összességét vagy egy jelentős részét érintik. A 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlások ugyanúgy relevánsak maradnak az (EU) 2021/241 rendelet 14., 18. és 21. cikkével összhangban felülvizsgált, aktualizált vagy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében is, az e felülvizsgált, aktualizált vagy módosított tervek benyújtásának időpontjáig kiadott esetleges további országspecifikus ajánlások mellett.

(5)

A Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezését 2020 márciusa óta alkalmazzák. A Bizottság az „Egy évvel a Covid19-járvány kitörése után: a fiskális politikai válasz” című, 2021. március 3-i közleményében kifejtette azon álláspontját, hogy az általános mentesítési rendelkezés deaktiválására vagy további alkalmazására vonatkozó döntést a gazdaság állapotának átfogó értékelése alapján kell meghozni, és ehhez fő mennyiségi kritériumként az uniós vagy az euroövezeti gazdasági aktivitásnak a válság előtti (azaz a 2019 végi) állapothoz viszonyított szintjét kell figyelembe venni. Az Európában zajló háborúval összefüggésben a megnövekedett bizonytalanság és a gazdasági kilátásokat övező számottevő lefelé mutató kockázatok, továbbá az energiaárak példátlan emelkedése és az ellátási láncok tartósan fennálló zavarai indokolttá teszik a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt általános mentesítési rendelkezés alkalmazásának 2023 végéig történő meghosszabbítását.

(6)

A Szlovákia 2021. évi stabilitási programjára vonatkozó tanácsi véleményt tartalmazó, 2021. június 18-i tanácsi ajánlásban (7) alkalmazott megközelítés alapján az összesített költségvetési irányvonal jelenleg az elsődleges kiadások (amelyekbe nem tartoznak bele a diszkrecionális bevételi intézkedések és a Covid19-válsággal kapcsolatos ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések, azonban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból finanszírozott kiadások igen) változásának a középtávú potenciális növekedéshez viszonyított arányával mérhető a legjobban (8). Az összesített költségvetési irányvonalon túl – annak értékelése érdekében, hogy a nemzeti költségvetési politika prudens-e, és összetétele elősegíti-e a zöld és digitális átállással összhangban lévő fenntartható helyreállítást – figyelmet kell fordítani a (diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül és a Covid19-válsággal kapcsolatos ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések nélkül számított) nemzeti finanszírozású (9) elsődleges folyó kiadások és a beruházások alakulására is.

(7)

A Bizottság 2022. március 2-án közleményt fogadott el, amelyben átfogó költségvetés-politikai iránymutatást nyújt 2023-ra (a továbbiakban: a költségvetési iránymutatás), amelynek célja a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjai előkészítésének a támogatása, és ezáltal a szakpolitikai koordináció erősítése. A Bizottság megjegyezte, hogy a 2022. évi téli előrejelzésben felvázolt makrogazdasági kilátások alapján a 2020–2022-ben követett, támogató jellegű aggregált költségvetési irányvonalról 2023-ban célszerűnek tűnik áttérni egy lényegében semleges aggregált költségvetési irányvonalra, ugyanakkor készen kell állni a változó gazdasági helyzetre való reagálásra. A Bizottság megállapította, hogy a 2023-ra vonatkozó költségvetési ajánlásokban továbbra is differenciáltan kell kezelni a tagállamokat, és figyelembe kell venni az országok közötti esetleges átgyűrűző hatásokat. A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy stabilitási és konvergenciaprogramjukban is juttassák érvényre az iránymutatást. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy szorosan nyomon követi a gazdasági fejleményeket, és szükség szerint – de legkésőbb az európai szemeszter tavaszi fordulójában, 2022 májusának végén – kiigazítja szakpolitikai iránymutatását.

(8)

A költségvetési iránymutatásnak megfelelően a 2023-ra vonatkozó költségvetési ajánlások figyelembe veszik a gazdasági kilátások romlását, a fokozott bizonytalanságot és más lefelé mutató kockázatokat, valamint a Bizottság 2022. évi téli előrejelzéséhez képest magasabb inflációt. E megfontolások fényében a költségvetési válaszintézkedések részeként bővíteni kell a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat, továbbá meg kell őrizni a legkiszolgáltatottabb háztartások vásárlóerejét, ezáltal célzott és átmeneti intézkedésekkel enyhítve az energiaárak megugrásának hatását, és mérsékelve a másodlagos hatásokból eredő inflációs nyomást. A költségvetési politikának változatlanul rugalmasnak kell lennie, hogy lépést tudjon tartani a gyorsan változó körülményekkel, ideértve az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúból fakadó, védelemmel és biztonsággal kapcsolatos kihívásokat, és az egyes tagállamokat – azok költségvetési és gazdasági helyzetétől függően – eltérően kell kezelnie, többek között azzal összefüggésben, hogy mennyire érinti az adott országot a válság és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek beáramlása.

(9)

2021. április 29-én Szlovákia az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét a Bizottságnak. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság az említett rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét. A Tanács 2021. július 13-án elfogadta Szlovákia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatát (10). A részletek folyósításának feltétele, hogy a Bizottság az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban határozatot fogadjon el, amely kimondja, hogy Szlovákia kielégítően teljesítette a tanácsi végrehajtási határozatban foglalt releváns mérföldköveket és célokat. A kielégítő teljesítés előfeltétele, hogy a korábbi mérföldköveket és célokat továbbra is teljesítettnek lehessen tekinteni.

(10)

Szlovákia 2022. április 29-én benyújtotta 2022. évi nemzeti reformprogramját, és 2022. április 28-án 2022. évi stabilitási programját, összhangban az 1466/97/EK rendelet 4. cikkében megállapított határidővel. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. Az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikkével összhangban a 2022. évi nemzeti reformprogram a Szlovákia által a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása terén elért eredményekről készített féléves jelentést is tükrözi.

(11)

A Bizottság 2022. május 23-án közzétette a Szlovákiára vonatkozó 2022. évi országjelentést. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben elfogadott releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén Szlovákia által elért eredményeket, és a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla alapján számba vette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Szlovákia általi végrehajtását. Ezen elemzés alapján az országjelentés hiányosságokat tárt fel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által nem vagy csak részben kezelt kihívásokkal kapcsolatban, valamint új és kialakulóban lévő – többek között az Ukrajna elleni orosz invázióból eredő – kihívásokat azonosított. A jelentés értékelte továbbá a Szlovákia által a szociális jogok európai pillérének végrehajtása, a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérése, valamint az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén elért eredményeket.

(12)

A Bizottság 2022. május 23-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentést adott ki. E jelentés megvizsgálta Szlovákia költségvetési helyzetét, mivel a költségvetési hiány 2021-ben meghaladta a Szerződésben a bruttó hazai termék (GDP) 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, az államadósság pedig meghaladta a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket. A jelentés megállapította, hogy a hiányra vonatkozó kritérium nem teljesült, az adósságra vonatkozó kritérium viszont teljesült. A 2022. március 2-i közleménnyel összhangban a Bizottság az összes releváns tényező értékelése során úgy ítélte meg, hogy az adósságcsökkentési referenciaértéknek való megfelelés túlságosan megterhelő, előreütemezett költségvetési kiigazítással járna, amely veszélyeztetheti a növekedést. Következésképpen a Bizottság szerint a jelenlegi kivételes gazdasági körülmények között nem várható el az adósságcsökkentési referenciaértéknek való megfelelés. A Bizottság – bejelentésének megfelelően – nem javasolta új túlzotthiány-eljárás megindítását 2022 tavaszán, és felül fogja vizsgálni, hogy szükséges-e ilyen eljárások megindítását kezdeményeznie 2022 őszén.

(13)

A Tanács a 2020. július 20-i ajánlásában (11) azt ajánlotta Szlovákiának, hogy az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban 2020 és 2021 folyamán hozzon meg minden szükséges intézkedést a Covid19-világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és a későbbi helyreállítás támogatása érdekében. Az ajánlásban szerepelt továbbá, hogy Szlovákia – amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik – folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, egyúttal fokozza a beruházásokat. Az Eurostat által hitelesített adatok szerint Szlovákia államháztartási hiánya GDP-arányosan a 2020. évi 5,5 %-ról 2021-ben 6,2 %-ra nőtt. Szlovákia költségvetés-politikai válasza 2021-ben támogatta a gazdasági helyreállítást, míg az ideiglenes szükséghelyzeti intézkedésekre fordított kiadások GDP-arányosan a 2020. évi 2,3 %-ról 2021-ben 3,3 %-ra növekedtek. A Szlovákia által 2021-ben hozott intézkedések összhangban voltak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális költségvetési intézkedések többnyire ideiglenesek voltak, illetve azokat más intézkedések ellensúlyozták. Ugyanakkor a kormány által a 2020–2021-es időszakban elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések nem voltak ideiglenesek, vagy azokat nem ellensúlyozták. Ilyen intézkedések különösen a 13. havi nyugdíj emelése, a szülőkre vonatkozó nyugdíjkorhatár módosítása, a gépjárműadó csökkentése és a banki adó eltörlése. Az Eurostat által hitelesített adatok szerint az államadóság GDP-arányosan a 2020. évi 59,7 %-ról 2021-ben 63,1 %-ra nőtt.

(14)

A 2022. évi stabilitási program költségvetési előrejelzéseit alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2022 tekintetében realisztikus, 2023 tekintetében pedig optimista. A kormány előrejelzése szerint a reál-GDP 2022-ben 2,1 %-kal, 2023-ban pedig 5,3 %-kal nő. Ehhez képest a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése 2022-re magasabb, 2023-ra pedig alacsonyabb, 2,3 %-os, illetve 3,6 %-os reál-GDP-növekedést vetít előre, nagyrészt az infláció magánfogyasztásra gyakorolt erőteljesebb hatására és az export visszafogottabb élénkülésére vonatkozó feltételezés miatt. A 2022. évi stabilitási program szerint a kormány arra számít, hogy az államháztartási hiány 2022-ben a GDP 5,1 %-ára, 2023-ban pedig 2,4 %-ára csökken. A 2022. évi csökkenés elsősorban a szükséghelyzeti intézkedések többségének megszüntetését és a nominális GDP erőteljes növekedését tükrözi. A 2022. évi stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság 2022-ben várhatóan 61,6 %-ra, majd 2023-ban 58,0 %-ra mérséklődik. Az előrejelzés zárónapján ismert gazdaságpolitikai intézkedések alapján a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése 2022-re a GDP 3,6 %-ának, és 2023-ra 2,6 %-ának megfelelő költségvetési hiánnyal számol. Ez 2022 tekintetében alacsonyabb, 2023 tekintetében pedig magasabb a 2022. évi stabilitási programban valószínűsített hiánynál, ami elsősorban a 2022. évi kedvezőbb munkaerőpiaci fejleményekre vonatkozó előrejelzésből adódik. A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése hasonló GDP-arányos államadóssággal számol: 2022-ben 61,7 %-kal, 2023-ban pedig 58,3 %-kal. A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése szerint a kibocsátás középtávú (tízéves átlagos) potenciális növekedése 2,0 %-ra tehető. Ez a becslés azonban nem tartalmazza a helyreállítási és rezilienciaépítési terv részét képező reformok hatását, amelyek élénkíthetik Szlovákia potenciális növekedését.

(15)

2022-ben a kormány fokozatosan megszüntette a Covid19-válságra válaszul hozott intézkedések többségét, így az ideiglenes szükséghelyzeti intézkedésekre fordított kiadásai az előrejelzések szerint a 2021. évi 3,3 %-ról 2022-ben a GDP 1,0 %-ára csökkennek. A költségvetési hiányt befolyásolják a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek ideiglenes védelmének költségei, amelyek a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése szerint 2022-ben a GDP 0,1 %-át, 2023-ban pedig 0,2 %-át fogják kitenni (12).

(16)

A Tanács a 2021. június 18-i ajánlásában azt ajánlotta, hogy Szlovákia 2022-ben – többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által biztosított költségvetési impulzusra támaszkodva – tartsa fenn a támogató költségvetési irányvonalat, és tartsa fenn a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét. A Tanács továbbá azt ajánlotta, hogy Szlovákia – amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik – folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, ugyanakkor a növekedési potenciál élénkítése céljából fokozza a beruházásokat.

(17)

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése és a Szlovákia 2022. évi stabilitási programjában foglalt információk szerint 2022-ben restriktív, a GDP + 0,3 %-ának megfelelő költségvetési irányvonal valószínűsíthető, míg a Tanács támogató költségvetési irányvonalat javasolt (13). A Tanács ajánlásának megfelelően Szlovákia továbbra is támogatni kívánja a helyreállítást, amihez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből addicionális beruházásokat tervez finanszírozni. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatások által finanszírozott kiadásoknak a gazdasági aktivitáshoz való pozitív hozzájárulása az előrejelzések szerint 2021-hez képest GDP-arányosan 0,7 százalékponttal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ban 0,4 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra (14). Szlovákia ezért a Tanács ajánlásával összhangban fenn kívánja tartani a nemzeti finanszírozású beruházásokat. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 1,6 százalékpontos restriktív hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez magában foglalja a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyeknek nyújtott ideiglenes védelem költségeinek addicionális hatását (a GDP 0,1 %-a). Az inflációhoz való indexálás késleltetett üteme miatt 2022-ben a jelentős államháztartási kiadások – mint például a nem természetbeni szociális juttatások vagy a munkavállalói jövedelem – növekedési rátája elmarad az inflációtól, ami hozzájárul a restriktív irányvonalhoz.

(18)

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzésében – változatlan szakpolitikát feltételezve – 2023-ban a GDP – 0,8 %-ának megfelelő költségvetési irányvonalra számít (15). Szlovákia az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat 2023-ban továbbra is a helyreállítást támogató addicionális beruházások finanszírozására használja fel. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatások által finanszírozott kiadásoknak a gazdasági aktivitáshoz való pozitív hozzájárulása az előrejelzések szerint 2022-hez képest GDP-arányosan 1,0 százalékponttal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2023-ban 0,1 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra (16). Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése előreláthatólag 0,2 százalékpontos, lényegében semleges hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez magában foglalja a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyeknek nyújtott ideiglenes védelem addicionális költségeit (a GDP 0,1 %-a).

(19)

A 2022. évi stabilitási program a költségvetési hiány fokozatos csökkenését vetíti előre: 2024-ben 2,3 %-ra, 2025-ben pedig 2,0 %-ra. A költségvetési hiány tehát a tervek szerint 2023-ban a GDP 3 %-a alá mérséklődik, és a program időhorizontjában is a GDP 3 %-a alatt marad. Ezek az előrejelzések azt feltételezik, hogy a közkiadásokat – köztük a munkavállalói jövedelmet és a természetbeni szociális transzfereket – a bevétel csökkenéséhez képest lassabban, az erőteljes nominális GDP-növekedéstől elmaradó mértékben fogják korlátozni. A 2022. évi stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság 2025-ig várhatóan csökkenni fog: 2024-ben 58,2 %-ra nő, majd 2025-ben 57,3 %-ra csökken. A Bizottság elemzése szerint az államadósság fenntarthatóságát övező kockázatok középtávon magasnak tűnnek.

(20)

Szlovákia adórendszerének megreformálása előmozdíthatná a gazdasági hatékonyságot, valamint a környezeti és költségvetési fenntarthatóságot, és fokozhatná a méltányosságot, mindeközben támogatva a tágabb gazdaságpolitikai célkitűzéseket. Más tagállamokhoz képest rendkívül magas a munka adóterhe az alacsony keresetűek esetében. Ezzel szemben a környezetvédelmi és az ingatlanadók még tartogatnak kiaknázatlan lehetőségeket. Az adószerkezet átalakítása elősegítheti a növekedést, és ezzel egyidejűleg hozzájárulhat a zöld átálláshoz és a környezeti fenntarthatósághoz. A gazdaság energiaintenzitása jóval az uniós átlag felett van, mindazonáltal a környezetvédelmi adókból származó bevétel 2020-ban 2,4 %-ot tett ki, megközelítve az uniós átlagot. A hulladékkezeléshez és a légszennyezéshez kapcsolódó környezetvédelmi díjak nem ösztönzik kellőképpen az erőforrások hatékony felhasználását, és nem csökkentik eléggé a környezeti és társadalmi költségeket. Az útadók és a gépjármű-regisztrációs díjak nem tükrözik megfelelően a kibocsátásintenzitást. A környezetvédelmi adók és díjak nem indexáltak, így az infláció hatására idővel csökken az ezekből származó bevétel. Az ingatlanadót illetően az ingatlanjavakra kivetett rendszeres adókból származó bevétel 2020-ban viszonylag alacsony volt (a GDP 0,5 %-a, szemben az 1,2 %-os uniós átlaggal). Szlovákiának jelenleg nem áll rendelkezésére olyan mennyiségű adat, amely lehetővé tenné az ingatlanadó-alap naprakésszé tételét és a piaci értékhez illeszkedő indexálását, ami részben enyhíthetné a továbbra is jelentős lakáspiaci keresletet, illetve a lakásárak ezzel összefüggő meredek növekedését. Ezen túlmenően az adórendszer egyszerűsítésére és az adózási fegyelem javítására irányuló további erőfeszítések növelhetik az állami bevételeket, ezáltal támogatva a költségvetési fenntarthatóságot és fokozva a méltányosságot. A helyzet javulása ellenére a hozzáadottérték-adó tekintetében 2019-ben jelentős volt az adórés (16,1 % a 10,4 %-os uniós átlaggal szemben). Az adóigazgatás további javítása – többek között az elektronikus számlázás, az előre kitöltött adóbevallások és a nagyobb mértékű digitalizálás tekintetében – hozzájárulhat az adórendszer hiányosságainak kiküszöböléséhez.

(21)

Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét tartalmazza, valamint ezek 2026. augusztus 31-ig teljesítendő indikatív végrehajtási ütemtervét is. Ezek kezelik a Tanács által az európai szemeszter keretében 2019-ben és 2020-ban Szlovákiának címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások összességét vagy jelentős részét, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv elfogadásának időpontjáig kiadott országspecifikus ajánlásokat. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv kifejezetten nagy hangsúlyt fektet az inkluzív oktatásra, a közigazgatásra és a zöld és digitális átállást támogató, termelékenységet fokozó beruházásokra, emellett pedig hozzá kíván járulni a regionális különbségek mérsékléséhez, ami összességében a Szlovákia előtt álló kihívásokra adott átfogó és megfelelő válasznak tekinthető. A zöld és digitális átállást határozott és szerteágazó intézkedésekkel kívánják felgyorsítani. Az oktatás, a gyermekgondozás, az egészségügyi ellátás, valamint a kutatás és innováció terén tapasztalható, régóta fennálló kihívások tekintetében szintén átfogó intézkedések születtek a legsúlyosabb problémák kezelésére, amilyen például az oktatás alacsony színvonala és inkluzivitásának hiánya, a kutatási és innovációs szakpolitikai koordináció széttagoltsága, a köz- és a magánszféra közötti együttműködés elégtelensége és a gyenge kutatási és innovációs teljesítmény. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv új intézkedéseket helyez kilátásba az igazságügyi rendszer, a közbeszerzések és a pénzmosás elleni küzdelem javítása érdekében. Ezen intézkedések hozzájárulhatnak számos mögöttes kihívás kezeléséhez, amennyiben elfogadásuk és végrehajtásuk a megfelelő biztosítékokra és az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó uniós jogi követelményekkel összhangban, és az érdekelt felek kellő mértékű bevonásával valósul meg. Végül az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát több reform is hivatott javítani. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv tehát összességében ambiciózus reformokat és beruházásokat irányoz elő, különös tekintettel az egészségügyi ellátásra, a zöld és digitális átállásra, valamint a közigazgatásra, amelyek ráadásul az euroövezeten belüli konvergenciának és a gazdasági növekedésnek is kedveznek.

(22)

Szlovákia helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtása várhatóan hozzájárul a zöld és digitális átállás terén való további előrelépéshez. A Szlovákia éghajlat-politikai célkitűzéseit támogató intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának 45 %-át, míg a digitális célkitűzéseket támogató intézkedések a terv teljes allokációjának 21 %-át teszik ki. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes körű – a releváns mérföldkövekkel és célokkal összhangban történő – végrehajtása segíteni fogja Szlovákiát a Covid19-válság következményeiből való gyors kilábalásban, egyúttal megerősíti rezilienciáját. A szociális partnerek és más érdekelt felek szisztematikus bevonása továbbra is fontos a helyreállítási és rezilienciaépítési terv, továbbá a helyreállítási és rezilienciaépítési terven túlmutató egyéb gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák sikeres végrehajtása szempontjából, az átfogó szakpolitikai menetrend iránti széles körű felelősségvállalás biztosítása érdekében.

(23)

Szlovákia 2022. április 8-án benyújtotta az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (17) előírt partnerségi megállapodást, de még nem nyújtotta be az ugyanezen rendeletben előírt, a kohéziós politikákra vonatkozó egyéb programozási dokumentumokat. Az (EU) 2021/1060 rendelettel összhangban Szlovákiának a 2021–2027-es kohéziós politikai alapok programozása során figyelembe kell vennie a vonatkozó országspecifikus ajánlásokat. Ez előfeltétele annak, hogy a kohéziós politikai alapokból nyújtandó pénzügyi támogatás eredményesebbé váljon és a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítsa, egyúttal előmozdítja az említett kohéziós politikai alapok és más uniós eszközök és alapok közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a kohéziós politikai programok sikeres végrehajtása a zöld és digitális átállást, valamint a kiegyensúlyozott területfejlesztést támogató beruházások szűk keresztmetszeteinek felszámolásától is függ. A különböző rendelkezésre álló pénzeszközöket ötvözve kezelni kell a versenyképesség és a szociális mutatók tekintetében fennálló regionális különbségeket.

(24)

Az Unió állam-, illetve kormányfői által a versailles-i nyilatkozatban meghatározott megbízatásra válaszul a REPowerEU tervre irányuló bizottsági javaslat célja az, hogy a lehető leghamarabb megszüntesse az Unió függőségét az Oroszországból importált fosszilis tüzelőanyagoktól. E célból a Bizottság azt tervezi, hogy a tagállamokkal párbeszédet folytatva meghatározza a legmegfelelőbb nemzeti, regionális és uniós szintű projekteket, beruházásokat és reformokat. Ezen intézkedések célja általában véve a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése és a fosszilis tüzelőanyagok Oroszországból történő behozatalának kiváltása.

(25)

2015 óta gyakorlatilag nem történt előrelépés az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának csökkentése terén. A szlovák gazdaság kifejezetten energiaintenzív, ami részben annak tudható be, hogy a kiterjedt ipar a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától függ. A 2020. évi adatok szerint Szlovákia rendkívül nagy mértékben függ Oroszországtól a földgáz (85 % a 44 %-os uniós átlaghoz képest) és a kőolaj (100 % a 26 %-os uniós átlaghoz képest) tekintetében. Ugyanakkor az orosz antracittól való függőség mértéke nem éri el az uniós átlagot (35 % az uniós 54 %-hoz képest) (18). Az energiaszerkezetben némileg az uniós átlag fölött van a földgáz aránya (24,9 % az uniós 24,4 %-hoz képest) és a szilárd fosszilis tüzelőanyagok aránya (14 % az uniós 10,8 %-hoz képest), míg az olaj aránya kisebb, mint az uniós átlag (21,9 % az uniós 32,7 %-hoz képest). A nukleáris energia aránya az energiaszerkezetben 2020-ban 24,6 % volt (az uniós 13,1 %-hoz képest). A megújuló energiaforrások gyorsabb térnyerése elősegítené, hogy Szlovákia csökkentse az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok importjától való függőségét, és az energiaárak emelkedése közepette mérsékelje az energiaszegénység kockázatát. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv részeként 2022-ben további reformok várhatók a piaci szerkezettel és a megújuló energiaforrások támogatásával kapcsolatban. A megújuló energiaforrások elterjedését tovább gyorsíthatja az építési engedély alóli kivételek kiterjesztése a megújuló energiát előállító kis méretű létesítmények esetében, az adminisztratív, illetve engedélyezési eljárások észszerűsítése egy egyablakos rendszer bevezetése révén, a hálózatra kapcsolódási díjak csökkentése, valamint a rendelkezésre álló hálózati kapacitáshoz való hozzáférés javítása. Szlovákiában 2021 áprilisában véget ért az új megújuló energiaforrások hálózatra kapcsolására vonatkozó moratórium. Mindazonáltal még várat magára egy olyan előretekintő mechanizmus bevezetése, amely átlátható és megbízható információkkal szolgál az új, szakaszosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrások hálózatra kapcsolására vonatkozó kapacitásról. Az egyre nagyobb mennyiségű, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia megfelelő kezelése érdekében Szlovákiának korszerűsítenie kell az átviteli és az elosztó hálózatokat, új energiatárolási létesítményeket kell létrehoznia, és ki kell teljesítenie a megújuló hidrogénre vonatkozó szabályozási keretet.

A geotermikus energiára, a fenntartható biometán-létesítményekre és a megújulóhidrogén-alapú megoldásokra irányuló addicionális beruházások – amelyek eleget tesznek a vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak – hozzájárulnának a jelentős belföldi földgázfogyasztás kezeléséhez. Ugyancsak van mozgástér a távfűtési rendszerek energiahatékonyságának javítására, valamint a földgázt kiváltó megújuló hőforrások gyors bevezetésére. Regionális szinten tovább fokozhatók a dekarbonizációs törekvések regionális fenntarthatóenergia-központok létrehozása révén.

(26)

Az energiahatékonyság területén további erőfeszítésekre van szükség. Kiemelt hangsúlyt kell fektetni mindenekelőtt a környezetbarát és mélyfelújításra, a hőenergia-fogyasztás csökkentésére, valamint a megújuló hőforrásokba, köztük a hőszivattyúkba való beruházás növelésére. Szlovákia tovább gyorsíthatná az épületkorszerűsítést a magántőke fokozott bevonásával – a középületek tekintetében is –, technikai segítségnyújtás biztosításával, a végrehajtási kapacitások és az „egyablakos” megközelítés javításával, illetve a zöld készségekbe való beruházással. Emellett a gazdaságban tapasztalható számottevő strukturális munkaerőhiány megköveteli a felnőttképzési intézkedések megerősítését, többek között a zöld átállás összefüggésében. További lépéseket kell tenni az energiaszegénység kezelése és a szociális lakásokra irányuló beruházások reformja érdekében. Ezen túlmenően számos szabályozási és közigazgatási intézkedés bevezetésére lenne szükség az építési engedélyek kiadására vonatkozó eljárás felgyorsítása, a végrehajtási szabályok egyszerűsítése, az épületkorszerűsítési programok kiigazítása és a különböző közigazgatási szervek, illetve finanszírozási programok közötti koordináció javítása érdekében. Újabb intézkedések és kezdeményezések révén kezelni lehetne az ipar magas energiaintenzitását, többek között a kis- és középvállalkozások tekintetében. Ezek közé tartoznak az energetikai auditon alapuló, az energiahatékonyság fokozását célzó programok. A támogatási rendszereknek kiegészítő jellegűnek kell lenniük (például a dekarbonizációs program viszonylatában), és magánforrásból származó finanszírozásra és pénzügyi eszközökre kell támaszkodniuk. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, valamint a megújuló energiaforrások és az energiahatékonysági célkitűzések növelésére vonatkozó törekvések további fokozására lesz szükség ahhoz, hogy Szlovákia megfeleljen az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag célkitűzéseinek.

(27)

Míg a klímasemlegességre való átállás és a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésének felgyorsítása számos ágazatban jelentős szerkezetátalakítási költségekkel fog járni, Szlovákia a kohéziós politika keretében igénybe veheti az igazságos átmenet mechanizmust, hogy enyhítse az átállás társadalmi-gazdasági hatásait a leginkább érintett régiókban. Emellett a foglalkoztatási lehetőségek javítása és a társadalmi kohézió erősítése érdekében Szlovákia igénybe veheti az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) létrehozott Európai Szociális Alap Pluszt is.

(28)

A Bizottság értékelése fényében a Tanács megvizsgálta a 2022. évi stabilitási programot, és véleményét (20) az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(29)

Az euroövezeti tagállamok gazdaságai közötti szoros összefonódásokra és a gazdasági és monetáris unió működéséhez való együttes hozzájárulásukra tekintettel a Tanács azt ajánlotta, hogy az euroövezeti tagállamok tegyenek intézkedéseket – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló 2022.évi ajánlásban meghatározott ajánlások végrehajtása érdekében. Szlovákia esetében ezt különösen az 1. és a 2. ajánlás tükrözi,