(1)

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt létrehozó (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2)2021. február 19-én hatályba lépett. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást, és az Unió által finanszírozott jelentős fiskális impulzust biztosít. Hozzájárul a gazdaság helyreállításához, valamint a fenntartható és növekedésösztönző reformok és beruházások megvalósításához, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása céljából, egyúttal fokozza a tagállamok gazdaságainak rezilienciáját és potenciális növekedését. Támogatja továbbá a fenntartható államháztartás megerősítését, valamint közép- és hosszú távon ösztönzi a növekedést és a munkahelyteremtést. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott, tagállamonkénti maximális pénzügyi hozzájárulást 2022 júniusában aktualizálják az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(2)

A Bizottság 2021. november 24-én elfogadta az éves fenntartható növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2022. évi európai szemeszterét. A jelentés kellően figyelembe vette a 2021. május 7-én aláírt portói szociális kötelezettségvállalást, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérének további végrehajtására vonatkozik. Az Európai Tanács 2022. március 25-én jóváhagyta a 2022. évi éves fenntartható növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) alapján 2021. november 24-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Ausztriát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra van szükség. Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást, valamint a foglalkoztatási iránymutatások és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását elemző 2022. évi együttes foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatot is. A Tanács 2022. április 5-én elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást (4) (a továbbiakban: az euroövezetről szóló 2022. évi ajánlás), 2022. március 14-én pedig elfogadta az együttes foglalkoztatási jelentést.

(3)

A világjárványból való kilábalás időszakában Ukrajna ellen indított orosz invázió jelentősen megváltoztatta a geopolitikai és gazdasági környezetet. Az inváziónak a tagállamok gazdaságára gyakorolt hatása többek között az energia-, élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedésében, valamint a növekedési kilátások romlásában tükröződik. A magasabb energiaárak különösen az energiaszegénységben élő vagy az energiaszegénység kockázatának kitett legkiszolgáltatottabb háztartásokat, valamint az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett vállalkozásokat sújtják. Az Unió emellett az Ukrajnából menekülő emberek példátlan mértékű beáramlásával is szembesül. Az Oroszország által indított agresszív háború gazdasági hatásai különböző mértékben érintették a tagállamokat. Erre való tekintettel 2022. március 4-én – az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozattal (5) – első ízben aktiválták a 2001/55/EK tanácsi irányelvet (6), amely biztosítja a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek számára az Unióban való jogszerű tartózkodás jogát, valamint az oktatáshoz és képzéshez, a munkaerőpiachoz, az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz és a szociális ellátásokhoz való hozzáférést.

(4)

Az európai szemeszter a gyorsan változó gazdasági és geopolitikai helyzetet figyelembe véve 2022-ben újraindítja az átfogó gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációt, ugyanakkor a 2022. évi éves fenntartható növekedési jelentésben foglaltaknak megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtási követelményeihez is igazodik. Az elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása elengedhetetlen az európai szemeszter szerinti szakpolitikai prioritások teljesítéséhez, mivel a tervek a 2019. és 2020. évi európai szemeszter ciklusában kiadott releváns országspecifikus ajánlások összességét vagy egy jelentős részét érintik. A 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlások ugyanúgy relevánsak maradnak az (EU) 2021/241 rendelet 14., 18. és 21. cikkével összhangban felülvizsgált, aktualizált vagy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében is, az e felülvizsgált, aktualizált vagy módosított tervek benyújtásának időpontjáig kiadott esetleges további országspecifikus ajánlások mellett.

(5)

A Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezését 2020 márciusa óta alkalmazzák. A Bizottság az „Egy évvel a Covid19-járvány kitörése után: a fiskális politikai válasz” című, 2021. március 3-i közleményében kifejtette azon álláspontját, hogy az általános mentesítési rendelkezés deaktiválására vagy további alkalmazására vonatkozó döntést a gazdaság állapotának átfogó értékelése alapján kell meghozni, és ehhez fő mennyiségi kritériumként az uniós vagy az euroövezeti gazdasági aktivitásnak a válság előtti (azaz a 2019 végi) állapothoz viszonyított szintjét kell figyelembe venni. Az Európában zajló háborúval összefüggésben a megnövekedett bizonytalanság és a gazdasági kilátásokat övező számottevő lefelé mutató kockázatok, továbbá az energiaárak példátlan emelkedése és az ellátási láncok tartósan fennálló zavarai indokolttá teszik a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt általános mentesítési rendelkezés alkalmazásának 2023 végéig történő meghosszabbítását.

(6)

Az Ausztria 2021. évi stabilitási programjára vonatkozó tanácsi véleményt tartalmazó, 2021. június 18-i tanácsi ajánlásban (7) alkalmazott megközelítés alapján az összesített költségvetési irányvonal jelenleg az elsődleges kiadások (amelyekbe nem tartoznak bele a diszkrecionális bevételi intézkedések és a Covid19-válsággal kapcsolatos ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések, azonban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból finanszírozott kiadások igen) változásának a középtávú potenciális növekedéshez viszonyított arányával mérhető a legjobban (8). Az összesített költségvetési irányvonalon túl – annak értékelése érdekében, hogy a nemzeti költségvetési politika prudens-e, és összetétele elősegíti-e a zöld és digitális átállással összhangban lévő fenntartható helyreállítást – figyelmet kell fordítani a (diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül és a Covid19-válsággal kapcsolatos ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések nélkül számított) nemzeti finanszírozású (9) elsődleges folyó kiadások és a beruházások alakulására is.

(7)

A Bizottság 2022. március 2-án közleményt fogadott el, amelyben átfogó költségvetés-politikai iránymutatást nyújt 2023-ra (a továbbiakban: a költségvetési iránymutatás), amelynek célja a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjai előkészítésének a támogatása, és ezáltal a szakpolitikai koordináció erősítése. A Bizottság megjegyezte, hogy a 2022. évi téli előrejelzésben felvázolt makrogazdasági kilátások alapján a 2020–2022-ben követett, támogató jellegű aggregált költségvetési irányvonalról 2023-ban célszerűnek tűnik áttérni egy lényegében semleges aggregált költségvetési irányvonalra, ugyanakkor készen kell állni a változó gazdasági helyzetre való reagálásra. A Bizottság megállapította, hogy a 2023-ra vonatkozó költségvetési ajánlásokban továbbra is differenciáltan kell kezelni a tagállamokat, és figyelembe kell venni az országok közötti esetleges átgyűrűző hatásokat. A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy stabilitási és konvergenciaprogramjukban is juttassák érvényre az iránymutatást. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy szorosan nyomon követi a gazdasági fejleményeket, és szükség szerint – de legkésőbb az európai szemeszter tavaszi fordulójában, 2022 májusának végén – kiigazítja szakpolitikai iránymutatását.

(8)

A költségvetési iránymutatásnak megfelelően a 2023-ra vonatkozó költségvetési ajánlások figyelembe veszik a gazdasági kilátások romlását, a fokozott bizonytalanságot és más lefelé mutató kockázatokat, valamint a Bizottság 2022. évi téli előrejelzéséhez képest magasabb inflációt. E megfontolások fényében a költségvetési válaszintézkedések részeként bővíteni kell a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat, továbbá meg kell őrizni a legkiszolgáltatottabb háztartások vásárlóerejét, ezáltal célzott és átmeneti intézkedésekkel enyhítve az energiaárak megugrásának hatását, és mérsékelve a másodlagos hatásokból eredő inflációs nyomást. A költségvetési politikának változatlanul rugalmasnak kell lennie, hogy lépést tudjon tartani a gyorsan változó körülményekkel, ideértve az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúból fakadó, védelemmel és biztonsággal kapcsolatos kihívásokat, és az egyes tagállamokat – azok költségvetési és gazdasági helyzetétől függően – eltérően kell kezelnie, többek között azzal összefüggésben, hogy mennyire érinti az adott országot a válság és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek beáramlása.

(9)

2021. április 30-án Ausztria az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét a Bizottságnak. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság az említett rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét. A Tanács 2021. július 13-án elfogadta Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatát (10). A részletek folyósításának feltétele, hogy a Bizottság az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban határozatot fogadjon el, amely kimondja, hogy Ausztria kielégítően teljesítette a tanácsi végrehajtási határozatban foglalt releváns mérföldköveket és célokat. A kielégítő teljesítés előfeltétele, hogy a korábbi mérföldköveket és célokat továbbra is teljesítettnek lehessen tekinteni.

(10)

Ausztria az 1466/97/EK rendelet 4. cikkében meghatározott határidőn belül, 2022. április 27-én benyújtotta 2022. évi nemzeti reformprogramját és 2022. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. Az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikkével összhangban a 2022. évi nemzeti reformprogram az Ausztria által a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása terén elért eredményekről készített féléves jelentést is tükrözi.

(11)

A Bizottság 2022. május 23-án közzétette az Ausztriára vonatkozó 2022. évi országjelentést. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben elfogadott releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén Ausztria által elért eredményeket, és a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla alapján számba vette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Ausztria általi végrehajtását. Ezen elemzés alapján az országjelentés hiányosságokat tárt fel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által nem vagy csak részben kezelt kihívásokkal kapcsolatban, valamint új és kialakulóban lévő – többek között az Ukrajna elleni orosz invázióból eredő – kihívásokat azonosított. A jelentés értékelte továbbá az Ausztria által a szociális jogok európai pillérének végrehajtása, a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérése, valamint az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén elért eredményeket.

(12)

A Bizottság 2022. május 23-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentést adott ki. A jelentés megvizsgálta Ausztria költségvetési helyzetét, mivel a költségvetési hiány 2021-ben meghaladta a Szerződésben a bruttó hazai termék (GDP) 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. A jelentés megállapította, hogy a hiányra vonatkozó kritérium nem teljesült. A Bizottság – a 2022. március 2-i közleménynek megfelelően – nem javasolta új túlzotthiány-eljárás megindítását 2022 tavaszán, és 2022 őszén felül fogja vizsgálni, hogy helyénvaló-e túlzotthiány-eljárás megindítását kezdeményeznie.

(13)

A Tanács a 2020. július 20-i ajánlásában (11) azt ajánlotta Ausztriának, hogy az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban 2020 és 2021 folyamán hozzon meg minden szükséges intézkedést a Covid19-világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és a későbbi helyreállítás támogatása érdekében. Az ajánlásban szerepelt továbbá, hogy Ausztria – amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik – folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, egyúttal fokozza a beruházásokat. Az Eurostat által hitelesített adatok szerint Ausztria államháztartási hiánya GDP-arányosan a 2020. évi 8,0 %-ról 2021-ben 5,9 %-ra csökkent. Ausztria költségvetés-politikai válasza 2021-ben támogatta a gazdasági helyreállítást, míg az ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések GDP-hez viszonyított aránya a 2020. évi 4,8 %-ról 2021-ben 4,3 %-ra csökkent. Az Ausztria által 2021-ben hozott intézkedések összhangban voltak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális költségvetési intézkedések többnyire ideiglenesek voltak, illetve azokat más intézkedések ellensúlyozták. Ugyanakkor a kormány által a 2020 és 2021 folyamán elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések nem voltak ideiglenesek, vagy azokat nem kísérték ellensúlyozó intézkedések, és elsősorban a háztartásoknak és a vállalkozásoknak az „ökoszociális” adóreform keretében nyújtott jelentős adókedvezményből álltak. Az Eurostat által hitelesített adatok szerint az államadóság GDP-arányosan a 2020. évi 83,3 %-ról 2021-ben 82,8 %-ra csökkent.

(14)

A 2022. évi stabilitási programban szereplő költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv realisztikus. A kormány előrejelzése szerint a reál-GDP 2022-ben 3,9 %-kal, 2023-ban pedig 2,0 %-kal nő. Ehhez képest a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése 2022-ben 3,9 %-os, 2023-ban pedig 1,9 %-os reál-GDP-növekedéssel számol. A 2022. évi stabilitási program szerint a kormány arra számít, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány 2022-ben 3,1 %-ra, 2023-ban pedig 1,5 %-ra csökken. A 2022. évi csökkenés főként a gazdasági tevékenység jelentős élénkülését és a legtöbb szükséghelyzeti intézkedés megszüntetését tükrözi. Egyéb intézkedések – például a magas energiaárakkal kapcsolatos intézkedések – nélkül a hiány még tovább csökkent volna. A 2022. évi stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság 2022-ben várhatóan 80,0 %-ra, majd 2023-ban 77,1 %-ra mérséklődik. Az előrejelzés zárónapján ismert gazdaságpolitikai intézkedések alapján a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése 2022-re a GDP 3,1 %-ának, 2023-ra pedig a GDP 1,5 %-ának megfelelő költségvetési hiánnyal számol. Ez összhangban van a 2022. évi stabilitási programban előrejelzett hiánnyal. A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése hasonló GDP-arányos államadóssággal számol: 2022-ben 80,0 %-kal, 2023-ban pedig 77,5 %-kal. A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése szerint a kibocsátás középtávú (tízéves átlagos) potenciális növekedése 1,2 %-ra tehető. Ez a becslés azonban nem tartalmazza a helyreállítási és rezilienciaépítési terv részét képező reformok hatását, amelyek élénkíthetik Ausztria potenciális növekedését.

(15)

2022-ben a kormány fokozatosan megszüntette a Covid19-válságra válaszul hozott intézkedések többségét, így az ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések GDP-hez viszonyított aránya az előrejelzések szerint a 2021. évi 4,3 %-ról 2022-ben 1,1 %-ra csökken. A költségvetési hiányt befolyásolják a megemelkedett energiaárak gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozása érdekében hozott intézkedések, amelyek a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése szerint 2022-ben a GDP 0,4 %-át, 2023-ban pedig 0,2 %-át fogják kitenni (12). Az említett intézkedések elsősorban a szegényebb háztartásoknak nyújtott szociális transzferekből, az energiafogyasztást terhelő közvetett adók csökkentéséből, valamint az ingázókat érintő ideiglenes személyijövedelemadó-kedvezményekből állnak. Ezeket az intézkedéseket ideiglenes intézkedésként jelentették be. Amennyiben azonban az említett energiaárak 2023-ban magasak maradnak, ezen intézkedések némelyike továbbra is hatályban maradhat. A költségvetési hiányt emellett a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek ideiglenes védelmének költségei is befolyásolják, amelyek a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése szerint 2022-ben a GDP 0,3 %-át, 2023-ban pedig 0,4 %-át fogják kitenni (13).

(16)

A Tanács a 2021. június 18-i ajánlásában azt ajánlotta, hogy Ausztria 2022-ben – többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által biztosított költségvetési impulzusra támaszkodva – tartsa fenn a támogató költségvetési irányvonalat, és tartsa fenn a nemzeti finanszírozású beruházásokat. A Tanács továbbá azt ajánlotta, hogy Ausztria – amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik – folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, ugyanakkor a növekedési potenciál élénkítése céljából fokozza a beruházásokat.

(17)

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése és az Ausztria 2022. évi stabilitási programjában foglalt információk szerint 2022-ben a Tanács ajánlásával összhangban támogató jellegű, a GDP – 1,2 %-ának megfelelő költségvetési irányvonal valószínűsíthető (14). Ausztria azt tervezi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt – a tanácsi ajánlással összhangban – addicionális beruházások finanszírozására fogja felhasználni, ezáltal folyamatos támogatást nyújtva a helyreállításhoz. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatások által finanszírozott kiadásoknak a gazdasági aktivitáshoz való pozitív hozzájárulása az előrejelzések szerint 2021-hez képest 2022-ben GDP-arányosan 0,1 százalékponttal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ben 0,3 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra (15). Ausztria ezért a Tanács ajánlásával összhangban fenn kívánja tartani a nemzeti finanszírozású beruházásokat. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 0,5 százalékpontos expanzív hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez magában foglalja a magasabb energiaárak gazdasági és társadalmi hatásainak kezelésére irányuló intézkedések addicionális hatását (a GDP 0,4 %-a), valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyeknek nyújtott ideiglenes védelem költségeit (a GDP 0,3 %-a).

(18)

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzésében – változatlan szakpolitikát feltételezve – 2023-ban a GDP 0,4 %-ának megfelelő költségvetési irányvonalra számít (16). Ausztria az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat 2023-ban továbbra is a helyreállítást támogató addicionális beruházások finanszírozására használja fel. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatások által finanszírozott kiadásoknak a gazdasági aktivitáshoz való pozitív hozzájárulása az előrejelzések szerint 2022-höz képest stabil marad. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2023-ban 0,4 százalékpontnak megfelelő restriktív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra (17). Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése előreláthatólag 0,0 százalékpontos, lényegében semleges hatást gyakorol az általános költségvetési irányvonalra. Ez magában foglalja a megnövekedett energiaárak kezelését célzó intézkedések kivezetésének hatását (a GDP 0,2 %-a), valamint az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek nyújtott ideiglenes védelem addicionális költségeit (a GDP 0,1 %-a).

(19)

A 2022. évi stabilitási program a költségvetési hiány fokozatos csökkenését valószínűsíti: 2024-ben a GDP 0,7 %-ára, 2025-ben pedig 0,3 %-ára. Ezért a költségvetési hiány a tervek szerint a GDP 3 %-a alatt marad 2023-tól egészen a programozási időszak végéig. Ezek az előrejelzések az állami kiadások csökkenését feltételezik az említett időszakban (GDP-arányosan a 2023. évi 50,4 %-ról 2024-ben 49,6 %-ra és 2025-ben a 49,4 %-ra). A 2022. évi stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság 2025-ig várhatóan csökkenni fog: 2024-ben 74,5 %-ra, majd 2025-ben 72,1 %-ra mérséklődik. A Bizottság elemzése szerint az államadósság fenntarthatóságát övező kockázatok középtávon közepesnek tűnnek.

(20)

Ausztria közép- és hosszú távon az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos közepes kockázatokkal szembesül, elsősorban az elöregedéssel összefüggő költségvetési nyomások miatt. A munkaképes korú népesség (a 20–64 évesek) idősebb felnőttekhez viszonyított aránya a következő 50 évben várhatóan – az egy 65 év feletti személyre vetített – három munkavállalóról nagyjából két munkavállalóra csökken majd. A népesség elöregedésével foglalkozó munkacsoport által készített, a Bizottság által az idősödésről szóló 2021. évi jelentésben közzétett kockázati forgatókönyv szerint összességében a tartós ápolásra-gondozásra fordított közkiadások a 2019. évi 1,8 %-ról 2030-ra várhatóan a GDP 2,3 %-ára fognak nőni. A demográfiai fejlemények mellett az időskorral összefüggő betegségek miatti intenzívebb ellátás iránti megnövekedett igény is várhatóan szerepet fog játszani a tartós ápolás-gondozás költségeinek emelkedésében. Ausztria bejelentette a tartós ápolási-gondozási rendszer átfogó reformját, de az még nem indult el. Eddig egy külön erre a célra létrehozott munkacsoport foglalta össze a nyilvános konzultációból levont főbb tanulságokat. A munkacsoport jelentése szerint a reform egyik prioritása a rendszer összehangolt ellenőrzésének kialakítása lesz. Ebbe beletartozik a feladatkörök egyértelmű hozzárendelése a kormányzati szintekhez, valamint a források eredetével és felhasználásával kapcsolatos átláthatóság biztosítása.

(21)

Ausztria fiskális föderalizmusát jelentős egyensúlytalanság jellemzi szubnacionális szinten a kiadási és a bevételi feladatkörök között. Az adóügyi önállóság helyett a szubnacionális költségvetések az adómegosztás és a kormányközi transzferek bonyolult rendszerére épülnek. Ez gyengíti a költségvetési átláthatóságot és a politikai elszámoltathatóságot, és kevés ösztönzőt nyújt a hatékony állami költekezéshez. Mivel továbbra is szükség van reformokra, azokat be kell emelni a kormányközi költségvetési kapcsolatokról szóló következő törvényről folytatandó tárgyalásokba, melyek várhatóan 2022 decemberében kezdődnek meg. A nemzeti költségvetési keret reformja mellett a közkiadások eredményességét és hatékonyságát javíthatja még a kiadási felülvizsgálatok fokozottabb alkalmazása, mivel ezek elősegítik a szakpolitikai prioritásokhoz rendelt források ellenőrzését.

(22)

Ausztria adórendszerét tovább lehetne javítani a méltányosság és a növekedés elősegítése tekintetében. Az adórendszert a munkára nehezedő jelentős adóteher jellemzi, amely béradókból és társadalombiztosítási járulékokból tevődik össze, a társadalombiztosítási járulékokat pedig mind a munkavállalók, mind a munkáltatók viselik. Ez akadályozza a munkahelyteremtést. Ugyanakkor a magas marginális adókulcsok akadályozzák a munkavállalást a jövedelemeloszlás alsó hányadába eső emberek, valamint a családok második keresői körében. A nemrég elfogadott ökoszociális adóreform a helyes irányba tett lépés, és a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) hatályán kívül eső ágazatokra vonatkozó szén-dioxid-ár bevezetése fontos projektként szerepel Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési tervében. Ennek ellenére továbbra is fennállnak strukturális kihívások. Tovább lehetne csökkenteni a nem bérjellegű munkaerőköltségeket a munkahelyteremtés és a munkaerő-kínálat fellendítése érdekében, különösen az alacsony jövedelműek esetében. A növekedésbarátabb adók jobb kihasználása elősegítheti a szükséges költségvetési mozgástér megteremtését és méltányosabbá teheti az adórendszert.

(23)

Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét tartalmazza, valamint ezek 2026. augusztus 31-ig teljesítendő indikatív végrehajtási ütemtervét is. Ezek kezelik a Tanács által az európai szemeszter keretében 2019-ben és 2020-ban Ausztriának címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások összességét vagy jelentős részét, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv elfogadásának időpontjáig kiadott országspecifikus ajánlásokat. A tervben szereplő intézkedések hozzájárulnak az európai szemeszter keretében az elmúlt években azonosított országspecifikus ajánlások jelentős részének kezeléséhez. Az adórendszer tervezett módosításai hozzá fognak járulni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez, egyúttal pedig előmozdítják a munkát terhelő adók enyhítését az ökológiai és szociális szempontok figyelembevétele mellett. A nők munkaerőpiaci részvételére várhatóan előnyösen fog hatni a minőségi, kisgyermekkori nevelést és gondozást nyújtó létesítmények rendelkezésre állásának javulása. Az intézkedések részben foglalkoznak a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenséggel kapcsolatos, régóta ismert kihívással is. A zöld átállást elő fogják mozdítani i. az energiahatékonyságba, ii. a megújuló energiaforrásokba, iii. az ipar dekarbonizációjába, iv. a biodiverzitásba és v. a körforgásos gazdaságba irányuló beruházások, melyeket idevágó reformok kísérnek, beleértve a megújuló energiaforrások támogatási keretének átalakítását és az olajjal működő fűtési rendszerek fokozatos lecserélését. A terv segíteni fogja a vállalkozások digitális kapacitásának jelentős bővítését is. Az egységes digitális hozzáférési pontoknak köszönhetően csökkenni fognak a vállalkozások adminisztratív terhei.

(24)

Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtása várhatóan hozzájárul a zöld és digitális átállás terén való további előrelépéshez. Az Ausztria éghajlat-politikai célkitűzéseit támogató intézkedések a terv teljes pénzügyi allokációjának 58,7 %-át, míg a digitális célkitűzéseket támogató intézkedések a terv teljes pénzügyi allokációjának 52,8 %-át teszik ki. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek – a releváns mérföldkövekkel és célokkal összhangban történő – teljes körű végrehajtása segíteni fogja Ausztriát a Covid19-válság következményeiből való gyors kilábalásban, egyúttal megerősíti rezilienciáját. A szociális partnerek és más érdekelt felek szisztematikus bevonása továbbra is fontos a helyreállítási és rezilienciaépítési terv, továbbá a helyreállítási és rezilienciaépítési terven túlmutató egyéb gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák sikeres végrehajtása szempontjából, az átfogó szakpolitikai menetrend iránti széles körű felelősségvállalás biztosítása érdekében.

(25)

A Bizottság 2022. május 2-án jóváhagyta Ausztriának az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (18) előírt partnerségi megállapodását. Ausztria 2021. október 21-én benyújtotta az említett rendeletben előírt, az Európai Regionális Fejlesztési Alappal (ERFA) és az Igazságos Átmenet Alappal (IÁA) kapcsolatos programokat, melyeket a Bizottság szolgálatai észrevételekkel ellátva 2022. január 4-én visszaküldtek. Ausztria még nem nyújtotta be az Európai Szociális Alap Plusz programját. Az (EU) 2021/1060 rendelettel összhangban Ausztriának a 2021–2027-es kohéziós politikai alapok programozása során figyelembe kell vennie a vonatkozó országspecifikus ajánlásokat. Ez előfeltétele annak, hogy a kohéziós politikai alapokból nyújtandó pénzügyi támogatás eredményesebbé váljon és a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítsa, egyúttal előmozdítja az említett kohéziós politikai alapok és más uniós eszközök és alapok közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a kohéziós politikai programok sikeres végrehajtása a zöld és digitális átállást, valamint a kiegyensúlyozott területfejlesztést támogató beruházások szűk keresztmetszeteinek felszámolásától is függ.

(26)

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv által kezelt gazdasági és szociális kihívásokon felül Ausztria további kihívásokkal szembesül a munkaerőpiaca kapcsán. Ausztria erős szociális védelmi rendszere és átfogó szakpolitikai intézkedései mérsékelték a Covid19-világjárvány társadalmi hatását. Ausztria jól teljesít a szociális jogok európai pillérének legtöbb dimenziója tekintetében, de vannak még kihívások. E kihívások közé tartozik különösen a nőkben, az alacsony képzettségű munkavállalókban, az idősebb munkavállalókban és a migráns hátterű személyekben rejlő kihasználatlan potenciál. Ez különösen problematikus a szakképzett munkaerő hiánya tekintetében. Az említett csoportok kihasználatlan potenciáljának felszabadítása csökkentheti az osztrák munkaerőpiacra nehezedő nyomást.

(27)

Míg a nők foglalkoztatási rátája jóval meghaladja az uniós átlagot, Ausztria a második helyen áll az Unióban a nők részmunkaidős foglalkoztatása tekintetében. 2021-ben az osztrák nők 49,9 %-a dolgozott részmunkaidőben, szemben a 28,3 %-os uniós átlaggal. Ez komoly potenciált jelent a nők teljes munkaidős munkaerőpiaci részvételének növelése számára. A megfizethető és jó minőségű gyermekgondozási szolgáltatások korlátozott rendelkezésre állása megnehezíti az anyák számára, hogy aktívabban vegyenek részt a munkaerőpiacon. A három év alatti gyermekek csupán 21,1 %-a részesül intézményes gyermekgondozásban, ami az egyik legalacsonyabb arány az Unióban, és jelentősen elmarad az Európai Tanács által 2002-ben meghatározott barcelonai célkitűzéstől, amelynek értelmében a három év alatti gyermekek 33 %-ának kellene intézményes gyermekgondozásban részesülnie. Főként a részmunkaidős foglalkoztatás magas aránya és a nők alacsony fizetésű ágazatokban való felülreprezentáltsága okozza a nemek közötti bérszakadék magas szintjét és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség viszonylag magas szintjét Ausztriában. A Covid19-világjárvány tovább súlyosbította ezeket a nemek közötti egyenlőtlenségeket, és jelentősen megnövelte a munkát és ápolást-gondozást egyaránt végző nők arányát. A minőségi gyermekgondozási szolgáltatások kínálatának a minőségi előírások szigorítása révén való növelése, a gyermekgondozási intézmények hosszabb nyitvatartási idejének biztosítása, valamint a munkaidő növelését hátráltató tényezők (pl. adóösztönzők révén történő) felszámolása kulcsfontosságúak ahhoz, hogy jobban ki lehessen aknázni a nőkben rejlő munkaerőpiaci potenciált.

(28)

Számos hátrányos helyzetű csoportot – különösen az alacsony képzettségű és az idősebb munkavállalókat, valamint a migráns hátterű munkavállalókat – jobban lehetne integrálni a munkaerőpiacba. Ausztriában a tartósan munkanélküli személyek majdnem fele legfeljebb alsó középfokú (Pflichtschule) végzettséggel rendelkezik. A migráns hátterű személyek munkaerőpiaci részvétele továbbra is alacsony, foglalkoztatási szintjük 2020-ban 12,7 százalékponttal volt alacsonyabb az Ausztriában születettekéhez képest. Ez különösen problematikus, mivel Ausztriában a gyermekek tanulmányi eredményeit, munkalehetőségeit és jövőbeli jövedelmi szintjét elsősorban a szüleik helyzete határozza meg. Az Ausztria helyreállítási és rezilienciaépítési tervében szereplő, az átképzés és a továbbképzés előmozdítását célzó intézkedések az alacsonyan képzett munkavállalók és a tartósan munkanélküliek képzésének támogatása révén kezelni fogják ezeket a kihívásokat. Ugyanakkor a tervezett intézkedések nem oldják meg teljes mértékben a migráns hátterű személyek és az alacsonyan képzett munkavállalók munkaerőpiaci részvétele mögött meghúzódó problémát. Emellett már a korai életszakaszban javítani kell az oktatási eredményeket az említett csoportok körében. A későbbiekben is szükség lesz a munkavállalók összes korcsoportjában a további átképzésre és az egész életen át tartó tanulást biztosító lehetőségekre.

(29)

A növekvő szakemberhiány (Fachkräftemangel) egyre nagyobb kihívást jelent a magasan képzett szakemberekre – például informatikusokra, valamint a megújuló energia bevezetése (mely gyors ütemben bővül) terén képzett szakemberekre – támaszkodó vállalatok számára. A szakképzett munkaerő hiányának számos oka van és a Covid19-világjárvány fokozta azt. Az említett hiányt csökkentheti, ha bővítenék a külföldi, magasan képzett tehetségek számára az olyan állások betöltésének lehetőségeit, amelyeket osztrák vagy uniós munkaerővel nem lehet betölteni. A mostani eljárások jelentős adminisztratív terhet rónak az Unión kívülről munkavállalókat felvenni kívánó vállalatokra, ami megnehezíti a szükséges külföldi tehetségek bevonzását. Ez akadályozza a termelékenység növekedését, különösen a szolgáltatási ágazatban, de leginkább az informatikai ágazatban. Ausztria nem uniós országokból származó szakképzett munkaerő gyorsított felvételét célzó programjának (Rot-Weiß-Rot-Karte) 2019. és 2020. évi reformja nem bizonyult eredményesnek az általános kihívás kezelésében. Ezért további intézkedéseket lehetne hozni annak érdekében, hogy a vállalatok könnyebben tudjanak képzett munkaerőt felvenni külföldről. Ennek kapcsán gyorsabbá kell tenni az eljárásokat, és azokat jobban hozzá kell igazítani a vállalatok egyéni igényeihez.

(30)

Az Unió állam-, illetve kormányfői által a versailles-i nyilatkozatban meghatározott megbízatásra válaszul a REPowerEU tervre irányuló bizottsági javaslat célja az, hogy a lehető leghamarabb megszüntesse az Unió függőségét az Oroszországból importált fosszilis tüzelőanyagoktól. E célból a Bizottság azt tervezi, hogy a tagállamokkal párbeszédet folytatva meghatározza a legmegfelelőbb nemzeti, regionális és uniós szintű projekteket, beruházásokat és reformokat. Ezen intézkedések célja általában véve a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése és a fosszilis tüzelőanyagok Oroszországból történő behozatalának kiváltása.

(31)

Az Ukrajna elleni orosz invázió által kiváltott geopolitikai fejlemények rávilágítottak az Ausztria energiaellátását veszélyeztető kockázatokra. Ausztria nagymértékben függ az Oroszországból származó gázimporttól. 2020-ban Ausztria teljes gázimportjának mintegy 80 %-a Oroszországból származott a 44 %-os uniós átlaghoz képest. Ausztria – elsősorban az ipari fogyasztás és a fűtés támasztotta – energiaszükségletének jelentős részét szintén gázzal fedezik (22,7 %, ami némileg a 24,4 %-os uniós átlag alatt van). Ausztria azonban kevésbé függ az orosz olajtól (nyersolajimportjának 10 %-a származik Oroszországból, ami jóval alacsonyabb a 26 %-os uniós átlagnál) (19). Az energiaellátás diverzifikálása, továbbá a más tagállamokat már átfogó, kiterjedt összeköttetések esetében a rugalmasság növelése és a kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúra kiépítése kulcsfontosságú lesz az orosz gáztól való függőség csökkentéséhez. Azonban a gázhoz kapcsolódó új infrastrukturális és hálózati beruházásoknak lehetőség szerint időtállónak kell lenniük olyan szempontból, hogy a fenntartható üzemanyagokra való későbbi átállás révén biztosítható legyen a hosszú távú fenntarthatóságuk. Az orosz gáztól való függőség csökkentése magában foglalja a megújuló gázok (pl. a megújuló hidrogén és a fenntartható biometán) termelésébe való beruházást is, ami lehetővé teszi a földgáz helyettesítését, különösen azokban az ágazatokban és régiókban, amelyek a leginkább ki vannak téve az ellátási zavaroknak. Emellett az olyan további megújuló energiaforrások, mint a geotermikus energia, továbbra is kihasználatlanok, és a használatuk lehetőségeit fel kell térképezni.

(32)

2020-ban Ausztria végső energiafogyasztásában a megújuló energiaforrások aránya 37 % volt, ami az említett évre kitűzött 34 %-os cél felett van. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt, a megújuló energiaforrások támogatásának 2021-es reformja létrehozta a megújuló energiaforrások villamosenergia-fogyasztásból való részesedésének növeléséhez szükséges keretrendszert. A reform értelmében 2030-ra a megújuló energiaforrásokból származó éves villamosenergia-termelési kapacitás 27 TWh lesz, ami hozzájárul a 2030-ra meghatározott 100 %-os cél eléréséhez (2020-ban 81 %). Azonban a megújuló energiaforrásokba való beruházásokat akadályozzák a hosszadalmas területrendezési és engedélyezési eljárások. Ez a probléma részben annak is betudható, hogy meglehetősen bonyolult a hatáskörök szövetségi és a regionális kormányzati szintek közötti felosztása, a hivatalok pedig létszámproblémákkal küzdenek. A megújulóenergia-termelés tervezett kibővítése érdekében Ausztria fontolóra vehetné (pl. a tárolást, elosztást és átvitelt szolgáló) hálózati infrastruktúrába való beruházások jelentős növelését, és az említett infrastruktúra időben történő kiépítésének biztosítását. Az építőiparra és az iparra vonatkozó energiahatékonysági ambíciók fokozása csökkenteni fogja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. Ausztria hosszú távú felújítási stratégiája egyértelmű mérföldköveket határoz meg 2050-re, amelyek segítségével épületállományának 80 %-át tervezi dekarbonizálni. Helyreállítási és rezilienciaépítési terve fel fogja gyorsítani a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok fokozatos megszüntetését az építőiparban, és azokat megújuló energiára épülő technológia vagy távfűtés váltja fel. Egyelőre Ausztria 2030-as energiahatékonysági céljai nem elég ambiciózusak; az ország felgyorsíthatná az épületek mélyfelújításába irányuló beruházásokat, a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásból működő fűtésre való áttérést, és javíthatná az energiafogyasztás irányítását a közművek digitalizálása révén (pl. intelligens fogyasztásmérők és termosztátok alkalmazásával). Ugyanakkor az ipari folyamatok – többek között megújuló gázok révén történő – dekarbonizációját célzó további erőfeszítések elősegítenék a gázkereslet csökkentését, és megvédenék a vállalkozásokat az áringadozástól. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, valamint a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság növelésére vonatkozó törekvések további fokozására lesz szükség ahhoz, hogy Ausztria megfeleljen az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag célkitűzéseinek.

(33)

Míg a klímasemlegességre való átállás és a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésének felgyorsítása számos ágazatban jelentős szerkezetátalakítási költségekkel fog járni, Ausztria a kohéziós politika keretében igénybe veheti az igazságos átmenet mechanizmust, hogy enyhítse az átállás társadalmi-gazdasági hatásait a leginkább érintett régiókban. Emellett a foglalkoztatási lehetőségek javítása és a társadalmi kohézió erősítése érdekében Ausztria igénybe veheti az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) létrehozott Európai Szociális Alap Pluszt is.

(34)

A Bizottság értékelése fényében a Tanács megvizsgálta a 2022. évi stabilitási programot, és véleményét (21) az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(35)

Az euroövezeti tagállamok gazdaságai közötti szoros összefonódásokra és a gazdasági és monetáris unió működéséhez való együttes hozzájárulásukra tekintettel a Tanács azt ajánlotta, hogy az euroövezeti tagállamok tegyenek intézkedéseket – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló 2022. évi ajánlásban meghatározott ajánlások végrehajtása érdekében. Ausztria esetében ezt különösen az alábbi 1., 2. és 3. ajánlás tükrözi.