(1)

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt létrehozó (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2)2021. február 19-én hatályba lépett. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást, és az Unió által finanszírozott jelentős fiskális impulzust biztosít. Hozzájárul a gazdaság helyreállításához, valamint a fenntartható és növekedésösztönző reformok és beruházások megvalósításához, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása céljából, egyúttal fokozza a tagállamok gazdaságainak rezilienciáját és potenciális növekedését. Támogatja továbbá a fenntartható államháztartás megerősítését, valamint közép- és hosszú távon ösztönzi a növekedést és a munkahelyteremtést. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott, tagállamonkénti maximális pénzügyi hozzájárulást 2022 júniusában aktualizálják az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(2)

A Bizottság 2021. november 24-én elfogadta az éves fenntartható növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2022. évi európai szemeszterét. A jelentés kellően figyelembe vette a 2021. május 7-én aláírt portói szociális kötelezettségvállalást, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérének további végrehajtására vonatkozik. Az Európai Tanács 2022. március 25-én jóváhagyta a 2022. évi éves fenntartható növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) alapján 2021. november 24-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Belgiumot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra van szükség. Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást, valamint a foglalkoztatási iránymutatások és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását elemző 2022. évi együttes foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatot is. A Tanács 2022. április 5-én elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást (4) (a továbbiakban: az euroövezetről szóló 2022. évi ajánlás), 2022. március 14-én pedig elfogadta az együttes foglalkoztatási jelentést.

(3)

A világjárványból való kilábalás időszakában Ukrajna ellen indított orosz invázió jelentősen megváltoztatta a geopolitikai és gazdasági környezetet. Az inváziónak a tagállamok gazdaságára gyakorolt hatása többek között az energia-, élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedésében, valamint a növekedési kilátások romlásában tükröződik. A magasabb energiaárak különösen az energiaszegénységben élő vagy az energiaszegénység kockázatának kitett legkiszolgáltatottabb háztartásokat, valamint az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett vállalkozásokat sújtják. Az Unió emellett az Ukrajnából menekülő emberek példátlan mértékű beáramlásával is szembesül. Az Oroszország által indított agresszív háború gazdasági hatásai különböző mértékben érintették a tagállamokat. Erre való tekintettel 2022. március 4-én – az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozattal (5) – első ízben aktiválták a 2001/55/EK tanácsi irányelvet (6), amely biztosítja a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek számára az Unióban való jogszerű tartózkodás jogát, valamint az oktatáshoz és képzéshez, a munkaerőpiachoz, az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz és a szociális ellátásokhoz való hozzáférést.

(4)

Az európai szemeszter a gyorsan változó gazdasági és geopolitikai helyzetet figyelembe véve 2022-ben újraindítja az átfogó gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációt, ugyanakkor a 2022. évi éves fenntartható növekedési jelentésben foglaltaknak megfelelően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtási követelményeihez is igazodik. Az elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása elengedhetetlen az európai szemeszter szerinti szakpolitikai prioritások teljesítéséhez, mivel a tervek a 2019. és 2020. évi európai szemeszter ciklusában kiadott releváns országspecifikus ajánlások összességét vagy egy jelentős részét érintik. A 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlások ugyanúgy relevánsak maradnak az (EU) 2021/241 rendelet 14., 18. és 21. cikkével összhangban felülvizsgált, aktualizált vagy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében is, az e felülvizsgált, aktualizált vagy módosított tervek benyújtásának időpontjáig kiadott esetleges további országspecifikus ajánlások mellett.

(5)

A Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezését 2020 márciusa óta alkalmazzák. A Bizottság az „Egy évvel a Covid19-járvány kitörése után: a fiskális politikai válasz” című, 2021. március 3-i közleményében kifejtette azon álláspontját, hogy az általános mentesítési rendelkezés deaktiválására vagy további alkalmazására vonatkozó döntést a gazdaság állapotának átfogó értékelése alapján kell meghozni, és ehhez fő mennyiségi kritériumként az uniós vagy az euroövezeti gazdasági aktivitásnak a válság előtti (azaz a 2019 végi) állapothoz viszonyított szintjét kell figyelembe venni. Az Európában zajló háborúval összefüggésben a megnövekedett bizonytalanság és a gazdasági kilátásokat övező számottevő lefelé mutató kockázatok, továbbá az energiaárak példátlan emelkedése és az ellátási láncok tartósan fennálló zavarai indokolttá teszik a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglalt általános mentesítési rendelkezés alkalmazásának 2023 végéig történő meghosszabbítását.

(6)

A Belgium 2021. évi stabilitási programjára vonatkozó tanácsi véleményt tartalmazó, 2021. június 18-i tanácsi ajánlásban (7) alkalmazott megközelítés alapján az összesített költségvetési irányvonal jelenleg az elsődleges kiadások (amelyekbe nem tartoznak bele a diszkrecionális bevételi intézkedések és a Covid19-válsággal kapcsolatos ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések, azonban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból finanszírozott kiadások igen) változásának a középtávú potenciális növekedéshez viszonyított arányával mérhető a legjobban (8). Az összesített költségvetési irányvonalon túl – annak értékelése érdekében, hogy a nemzeti költségvetési politika prudens-e, és összetétele elősegíti-e a zöld és digitális átállással összhangban lévő fenntartható helyreállítást – figyelmet kell fordítani a (diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül és a Covid19-válsággal kapcsolatos ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések nélkül számított) nemzeti finanszírozású (9) elsődleges folyó kiadások és a beruházások alakulására is.

(7)

A Bizottság 2022. március 2-án közleményt fogadott el, amelyben átfogó költségvetés-politikai iránymutatást nyújt 2023-ra (a továbbiakban: a költségvetési iránymutatás), amelynek célja a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjai előkészítésének a támogatása, és ezáltal a szakpolitikai koordináció erősítése. A Bizottság megjegyezte, hogy a 2022. évi téli előrejelzésben felvázolt makrogazdasági kilátások alapján a 2020–2022-ben követett, támogató jellegű aggregált költségvetési irányvonalról 2023-ban célszerűnek tűnik áttérni egy lényegében semleges aggregált költségvetési irányvonalra, ugyanakkor készen kell állni a változó gazdasági helyzetre való reagálásra. A Bizottság megállapította, hogy a 2023-ra vonatkozó költségvetési ajánlásokban továbbra is differenciáltan kell kezelni a tagállamokat, és figyelembe kell venni az országok közötti esetleges átgyűrűző hatásokat. A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy stabilitási és konvergenciaprogramjukban is juttassák érvényre az iránymutatást A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy szorosan nyomon követi a gazdasági fejleményeket, és szükség szerint – de legkésőbb az európai szemeszter tavaszi fordulójában, 2022 májusának végén – kiigazítja szakpolitikai iránymutatását.

(8)

A költségvetési iránymutatásnak megfelelően a 2023-ra vonatkozó költségvetési ajánlások figyelembe veszik a gazdasági kilátások romlását, a fokozott bizonytalanságot és más lefelé mutató kockázatokat, valamint a Bizottság 2022. évi téli előrejelzéséhez képest magasabb inflációt. E megfontolások fényében a költségvetési válaszintézkedések részeként bővíteni kell a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat, továbbá meg kell őrizni a legkiszolgáltatottabb háztartások vásárlóerejét, ezáltal célzott és átmeneti intézkedésekkel enyhítve az energiaárak megugrásának hatását, és mérsékelve a másodlagos hatásokból eredő inflációs nyomást. A költségvetési politikának változatlanul rugalmasnak kell lennie, hogy lépést tudjon tartani a gyorsan változó körülményekkel, ideértve az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúból fakadó, védelemmel és biztonsággal kapcsolatos kihívásokat, és az egyes tagállamokat – azok költségvetési és gazdasági helyzetétől függően – eltérően kell kezelnie, többek között azzal összefüggésben, hogy mennyire érinti az adott országot a válság és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek beáramlása.

(9)

2021. április 30-án Belgium az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta a Bizottságnak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság az említett rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét. A Tanács 2021. július 13-án elfogadta Belgium helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatát (10). A részletek folyósításának feltétele, hogy a Bizottság az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban határozatot fogadjon el, amely kimondja, hogy Belgium kielégítően teljesítette a tanácsi végrehajtási határozatban foglalt releváns mérföldköveket és célokat. A kielégítő teljesítés előfeltétele, hogy a korábbi mérföldköveket és célokat továbbra is teljesítettnek lehessen tekinteni.

(10)

Belgium az 1466/97/EK rendelet 4. cikkében meghatározott határidőn belül, 2022. április 30-án benyújtotta 2022. évi nemzeti reformprogramját és 2022. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. Az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikkével összhangban a 2022. évi nemzeti reformprogram a Belgium által a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása terén elért eredményekről készített féléves jelentést is tükrözi.

(11)

A Bizottság 2022. május 23-án közzétette a Belgiumra vonatkozó 2022. évi országjelentést. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben elfogadott releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén Belgium által elért eredményeket, és a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla alapján számba vette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Belgium általi végrehajtását. Ezen elemzés alapján az országjelentés hiányosságokat tárt fel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által nem vagy csak részben kezelt kihívásokkal kapcsolatban, valamint új és kialakulóban lévő – többek között az Ukrajna elleni orosz invázióból eredő – kihívásokat azonosított. A jelentés értékelte továbbá a Belgium által a szociális jogok európai pillérének végrehajtása, a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérése, valamint az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén elért eredményeket.

(12)

A Bizottság 2022. május 23-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentést adott ki. E jelentés megvizsgálta Belgium költségvetési helyzetét, mivel a költségvetési hiány 2021-ben meghaladta a Szerződésben a bruttó hazai termék (GDP) 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, az államadósság pedig meghaladta a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket, és az ország nem felelt meg az adósságcsökkentési referenciaértéknek. A jelentés megállapította, hogy sem a hiányra, sem az adósságra vonatkozó kritérium nem teljesült. A 2022. március 2-i közleménnyel összhangban a Bizottság az összes releváns tényező értékelése során úgy ítélte meg, hogy az adósságcsökkentési referenciaértéknek való megfelelés túlságosan megterhelő, előreütemezett költségvetési kiigazítással járna, amely veszélyeztetheti a növekedést. Következésképpen a Bizottság szerint a jelenlegi kivételes gazdasági körülmények között nem várható el az adósságcsökkentési referenciaértéknek való megfelelés. A Bizottság – bejelentésének megfelelően – nem javasolta új túlzotthiány-eljárás megindítását 2022 tavaszán, és felül fogja vizsgálni, hogy szükséges-e ilyen eljárások megindítását kezdeményeznie 2022 őszén.

(13)

A Tanács a 2020. július 20-i ajánlásában (11) azt ajánlotta Belgiumnak, hogy az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban 2020 és 2021 folyamán hozzon meg minden szükséges intézkedést a Covid19-világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és a későbbi helyreállítás támogatása érdekében. Az ajánlásban szerepelt továbbá, hogy Belgium – amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik – folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, egyúttal fokozza a beruházásokat. Az Eurostat által hitelesített adatok szerint Belgium államháztartási hiánya GDP-arányosan a 2020. évi 9,0 %-ról 2021-ben 5,5 %-ra csökkent. Belgium költségvetés-politikai válasza 2021-ben támogatta a gazdasági helyreállítást, míg az ideiglenes szükséghelyzeti intézkedésekre fordított kiadások GDP-arányosan a 2020. évi 4,4 %-ról 2021-ben 2,9 %-ra csökkentek. A Belgium által 2021-ben hozott intézkedések összhangban voltak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. A kormány által 2020-ban és 2021-ben elfogadott diszkrecionális költségvetési intézkedések többnyire ideiglenesek voltak, illetve azokat más intézkedések ellensúlyozták. Ugyanakkor a kormány által a 2020 és 2021 közötti időszakban elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések nem voltak ideiglenesek, és azokat nem kísérték ellensúlyozó intézkedések; e diszkrecionális intézkedések főként a minimálnyugdíjak és az egészségügyi ágazat béreinek tartós emeléséből álltak. Az Eurostat által hitelesített adatok szerint az államadóság GDP-arányosan a 2020. évi 112,8 %-ról 2021-ben 108,2 %-ra csökkent.

(14)

A 2022. évi stabilitási program költségvetési előrejelzéseit alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv optimista. A kormány előrejelzése szerint a reál-GDP 2022-ben 3,0 %-kal, 2023-ban pedig 1,9 %-kal nő. Ehhez képest a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése alacsonyabb, 2022-re 2,0 %-os, 2023-ra pedig 1,6 %-os reál-GDP-növekedést vetít előre, ami nagyrészt azzal magyarázható, hogy a 2022. évi stabilitási program alapjául szolgáló makrogazdasági előrejelzések zárónapja megelőzte az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kezdetét. A 2022. évi stabilitási program szerint a kormány arra számít, hogy az államháztartási hiány 2022-ben a GDP 5,2 %-ára, 2023-ban pedig 3,6 %-ára csökken. A 2022. évi csökkenés főként a gazdasági aktivitás erőteljes növekedését és a legtöbb szükséghelyzeti intézkedés megszüntetését tükrözi. A 2022. évi stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság 2022-ben várhatóan (igen kis mértékben) 108,0 %-ra mérséklődik, majd 2023-ban 108,8 %-ra nő. Az előrejelzés zárónapján ismert gazdaságpolitikai intézkedések alapján a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése 2022-re a GDP 5,0 %-ának, és 2023-ra 4,4 %-ának megfelelő költségvetési hiánnyal számol. 2022-ben ez összhangban van a 2022. évi stabilitási programban előre jelzett hiánnyal, annak ellenére, hogy a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzésében szereplő makrogazdasági forgatókönyv kedvezőtlenebb, mivel a 2022. évi stabilitási programban szereplő költségvetési előrejelzések figyelembe veszik azt a technikai korrekciót, amely tükrözi az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kizárólag 2022. évi következményeinek költségvetési hatását. 2023-ra a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése magasabb államháztartási hiányt vetít előre, főként a kedvezőtlenebb makrogazdasági forgatókönyv és a 2022. évi program későbbi évei vonatkozásában még meg nem határozott intézkedések miatt. A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság 2022-ben nagyjából hasonló, 107,5 %-os lesz, ugyanakkor 2023-ra alacsonyabb, 107,6 %-os mértéket vetít előre, ami azt tükrözi, hogy a 2022. évi stabilitási program a GDP-deflátor kisebb mértékű növekedésével számol. A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése szerint a kibocsátás középtávú (tízéves átlagos) potenciális növekedése 1,4 %-ra tehető. Ez a becslés azonban nem tartalmazza a helyreállítási és rezilienciaépítési terv részét képező reformok hatását, amelyek élénkíthetik Belgium potenciális növekedését.

(15)

2022-ben a kormány fokozatosan megszüntette a Covid19-válságra válaszul hozott intézkedéseket, így az ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések kiadásai az előrejelzések szerint a 2021. évi 2,9 %-ról 2022-ben a GDP 0,4 %-ára csökkennek. A 2022. évi költségvetési hiányt befolyásolják az energiaár-emelkedés gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozása érdekében hozott intézkedések, amelyek a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése szerint 2022-ben a GDP 0,5 %-át, 2023-ban pedig 0 %-át fogják kitenni (12). Ezek az intézkedések főként a háztartásoknak nyújtott egyösszegű transzferekből és az energiafogyasztást terhelő közvetett adók csökkentéséből állnak. Ezeket az intézkedéseket ideiglenesként jelentették be, és 2022-re vonatkoznak. Amennyiben azonban az említett energiaárak 2023-ban magasak maradnak, ezen intézkedések némelyike továbbra is hatályban maradhat. Az intézkedések némelyike nem célzott, különösen a háztartások energiafogyasztásához nyújtott általános támogatás, valamint a gázra és a villamos energiára vonatkozó héakulcsoknak és a benzin jövedéki adójának a csökkentése. A költségvetési hiányt emellett befolyásolják a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek ideiglenes védelmének költségei, amelyek a Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése szerint mind 2022-ben, mind pedig 2023-ban a GDP 0,1 %-át fogják kitenni (13), valamint a védelmi kiadások megnövekedett költségei (2022-ben a GDP 0,1 %-a).

(16)

A 2021. június 18-i ajánlásában a Tanács azt az ajánlást fogalmazta meg Belgium számára, hogy 2022-ben fordítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a helyreállítást támogató további beruházások finanszírozására, egyúttal folytasson prudens költségvetési politikát. Továbbá tartsa fenn a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét. A Tanács továbbá azt ajánlotta, hogy Belgium – amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik – folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, ugyanakkor a növekedési potenciál élénkítése céljából fokozza a beruházásokat.

(17)

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzése szerint és a Belgium 2022. évi stabilitási programjában foglalt információk alapján 2022-ben támogató, a GDP – 2,4 %-ának megfelelő költségvetési irányvonal valószínűsíthető (14). A Tanács ajánlásának megfelelően Belgium továbbra is támogatni kívánja a helyreállítást, amihez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből addicionális beruházásokat tervez finanszírozni. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatások által finanszírozott kiadásoknak a gazdasági aktivitáshoz való pozitív hozzájárulása az előrejelzések szerint 2021-hez képest GDP-arányosan 0,2 százalékponttal nő. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2022-ban semleges hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra (15). Belgium tehát a Tanács ajánlásával összhangban fenn kívánja tartani a nemzeti finanszírozású beruházásokat. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2022-es növekedése az előrejelzések szerint 2,1 százalékpontos expanzív hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez a jelentős expanzív hatás magában foglalja a magasabb energiaárak gazdasági és társadalmi hatásainak kezelésére irányuló intézkedések addicionális hatását (a GDP 0,5 %-a), valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyeknek nyújtott ideiglenes védelem költségeit (a GDP 0,1 %-a). Emellett az államháztartási kiadásoknak a közszférabeli bérek és a szociális juttatások automatikus indexálásából, valamint kisebb mértékben az áruk és szolgáltatások magasabb kormányzati fogyasztásából eredő növekedése az előrejelzések szerint szintén hozzájárul a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges folyó kiadások expanzív hatásához. A Bizottság előrejelzése szerint ezeket az intézkedéseket és a magasabb kiadások mozgatórugóit nem ellensúlyozzák teljes mértékben más intézkedések.

(18)

A Bizottság 2022. tavaszi előrejelzésében – változatlan szakpolitikát feltételezve – 2023-ban a GDP 0,0 %-ának megfelelő költségvetési irányvonalra számít (16). Belgium az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat 2023-ban továbbra is a helyreállítást támogató addicionális beruházások finanszírozására használja fel. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatások által finanszírozott kiadásoknak a gazdasági aktivitáshoz való pozitív hozzájárulása az előrejelzések szerint 2022-hez képest stabil marad. A nemzeti finanszírozású beruházások az előrejelzések szerint 2023-ban 0,1 százalékpontnak megfelelő expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra (17). Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023-as növekedése az előrejelzések szerint nagyjából semleges, 0,1 százalékpontos hatást gyakorol az összesített költségvetési irányvonalra. Ez magában foglalja a megnövekedett energiaárakat kezelő intézkedések fokozatos megszüntetésének hatását (a GDP 0,5 %-a).

(19)

A 2022. évi stabilitási program a költségvetési hiány fokozatos csökkenését vetíti előre: 2024-ben a GDP 3,4 %-ára, 2025-ben pedig 2,7 %-ára. A költségvetési hiány tehát a tervek szerint 2025-ben a GDP 3 %-a alá csökken. Ezek az előrejelzések az Ukrajna elleni orosz inváziót megelőzően kidolgozott makrogazdasági forgatókönyvön alapulnak, és a 2022. évi stabilitási program későbbi éveiben még meg nem határozott intézkedéseket, különösen 2023 és 2025 között a GDP 0,8 %-át kitevő úgynevezett „rugalmas költségvetési erőfeszítést” feltételeznek. A 2022. évi stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság 2025-ig várhatóan nőni fog: 2024-ben 109,7 %-ra, majd 2025-ben 110,1 %-ra. A Bizottság elemzése szerint az államadósság fenntarthatóságát övező kockázatok középtávon magasnak tűnnek.

(20)

Változatlan politika mellett a népesség gyors elöregedése várhatóan tovább fogja súlyosbítani az idős korral összefüggő kiadások államháztartásra gyakorolt hatását. Az idősödésről szóló 2021. évi bizottsági jelentés (18) előrejelzése szerint 2040-re GDP-arányosan 3,6 százalékponttal, 2070-re pedig 5,4 százalékponttal nőnek az elöregedéssel kapcsolatos kiadások, főként a nyugdíjkiadások és a tartós ápolás-gondozásra fordított kiadások miatt. Helyreállítási és rezilienciaépítési tervében Belgium kötelezettséget vállalt a nyugdíjreform végrehajtására, többek között a rendszer pénzügyi és társadalmi fenntarthatóságának javítása, valamint a különböző nyugdíjrendszerek közötti konvergencia előmozdítása érdekében. Ami a tartós ápolás-gondozást illeti, Belgium kiadásai már 2019-ben is a legmagasabbak közé tartoztak az Unióban; e kiadások 2030-ra várhatóan további 14 %-kal, 2070-re pedig GDP-arányosan 2,2 százalékponttal emelkednek. A bentlakásos gondozásban részesülő személyek egynegyedét érintő, szükségtelen vagy túl korai intézményesítés elkerülése és késleltetése érdekében – különösen a különböző gondozási megoldások költséghatékony alkalmazásának javítására irányuló – reformok kezdődtek (19), bár jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. A Covid19-válság megakasztotta a tervezett költségmegtakarítási intézkedések végrehajtását. Ez arra enged következtetni, hogy lehet még mozgástér a túlzott intézményesítettség további csökkentésére, ugyanakkor meg kell erősíteni a minőségi otthoni ápolási-gondozási szolgáltatások igénybevételét, és meg kell szüntetni azokat a pénzügyi akadályokat, amelyek korlátozzák a legkiszolgáltatottabb csoportok hozzáférését e szolgáltatásokhoz. A reformok gyors és ambiciózus végrehajtása segítené a fenntarthatósággal kapcsolatos aggályok megválaszolását.

(21)

A belga adórendszert a munka magas adóterhe, viszonylag magas adókulcsok és szűk adósávok jellemzik. Ez korlátozza az adórendszer valódi progresszivitását, és tovább gyengíti a munkaerőpiaci részvételt. Míg a 2016. évi adóreform csökkentette a munka adóterhét a legalacsonyabb keresetűek esetében, az adóék az átlagbért kereső munkavállalók esetében továbbra is a legmagasabb az Unióban. A munkát terhelő magas adók visszavethetik az egész életen át tartó tanulásban való részvételt is. Emellett a munkanélküli ellátási rendszer egyes jellemzői alááshatják az álláskeresők munkavállalási ösztönzőit, és csökkenthetik az aktivizálási politikák hatékonyságát. A szociális támogatás összetettsége, valamint a munkából származó jövedelem és a szociális ellátások ötvözésének korlátozott lehetőségei szintén a munkavállalás ellen ható tényezőként hathatnak, különösen az alacsony kereseti potenciállal rendelkezők esetében. Ezen túlmenően, részben a magas adókulcsok ellensúlyozása érdekében az adóalapokat számos mentesség, levonás és kedvezményes adómérték erodálja, rontva a hatékonyságot, és torzulásokat előidézve. Az adórendszer egyes jellemzői hozzájárulnak a beruházási döntések torzulásához, és bizonyos eszközökbe történő túlzott mértékű beruházáshoz vezetnek. Például az ingatlanbérleti díjakat aluladóztatják, a másodlagos lakóhelyek tekintetében nyújtott lakáshitelek kamatai pedig levonhatók az adóból. Emellett a megtakarításokra irányuló adókedvezmények, valamint a hosszú távú megtakarításokra és nyugdíjrendszerekre vonatkozó adószabályok merev kialakítása akadályozza a jobb tőkeallokációt. Az értékpapírszámlákra vonatkozó, a 2021. február 17-i törvénnyel bevezetett adó szintén visszaveti a pénzügyi eszközökbe való befektetést. Emellett a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának csökkentésével és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságba történő beruházások ösztönzésével további lehetőségek állnak rendelkezésre a környezetvédelmi adók fejlesztése terén. Például a fűtésre használt fosszilis tüzelőanyagokra (pl. gázolaj és földgáz) kivetett, a villamos energiához képest alacsony jövedéki adók felülvizsgálata ösztönözné a csekély szén-dioxid-kibocsátású fűtési megoldásokba való beruházásokat. A forgalmi torlódások kezelésére olyan szakpolitikai lehetőségeket is fel lehetne használni, mint például a magángépjárművekre vonatkozó útdíj bevezetése (hasonlóan, mint a tehergépjárművek esetében) megfelelő szintű tömegközlekedési szolgáltatás biztosítása mellett (a forgalmi dugókban töltött órák átlagos éves száma a legmagasabbak között van az Unióban). Ez hozzájárulhat a nem a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez is. A munkát terhelő adóktól való elmozdulásnak és az adóalap kiszélesítésének az ötvözése méltányosabbá teheti az adórendszert, fellendítheti a foglalkoztatást és előmozdíthatja a szociális és környezetvédelmi célkitűzések elérését.

(22)

Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét tartalmazza, valamint egy ehhez kapcsolódó, 2026. augusztus 31-ig teljesítendő indikatív végrehajtási ütemtervet is. Ezek kezelik a Tanács által az európai szemeszter keretében 2019-ben és 2020-ban Belgiumnak címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások összességét vagy jelentős részét, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv elfogadásának időpontjáig kiadott országspecifikus ajánlásokat. Belgium helyreállítási és rezilienciaépítési terve várhatóan hozzá fog járulni a releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások jelentős részének kezeléséhez. A közkiadások minőségének és hatékonyságának javítása érdekében Belgium helyreállítási és rezilienciaépítési terve magában foglalja a kiadások felülvizsgálatának szisztematikus integrálását valamennyi kormányzati szint költségvetés-tervezési ciklusába. Figyelembe véve a növekvő állami nyugdíjkiadásokat, a terv magában foglal egy nyugdíjreformot, amelynek célja többek között a nyugdíjrendszer pénzügyi és társadalmi fenntarthatóságának javítása. Belgium helyreállítási és rezilienciaépítési terve több olyan intézkedést is tartalmaz, amelyek célja a munkaerőpiaci kihívások kezelése, valamint a kiszolgáltatott csoportok, például a migráns háttérrel rendelkezők, a nők, a fiatalok, a fogyatékossággal élő személyek és a digitális kirekesztés kockázatának kitett személyek társadalmi és munkaerőpiaci integrációjának megerősítése. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értelmében Belgium biztosítja az 5G kiépítését. Belgium helyreállítási és rezilienciaépítési terve tartalmazza a vállalati gépjárművekre kivetett adó reformját is, amelynek célja a vállalati gépjárműflották teljeskörű villamosítása.

(23)

Belgium helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtása várhatóan hozzájárul a zöld és digitális átállás terén való további előrelépéshez. A Belgium éghajlat-politikai célkitűzéseit támogató intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának 49,6 %-át, míg a digitális célkitűzéseket támogató intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának 26,6 %-át teszik ki. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljeskörű végrehajtása – a vonatkozó mérföldkövekkel és célokkal összhangban – segíteni fogja Belgiumot abban, hogy rezilienciájának erősítése mellett gyorsan kilábaljon a Covid19-válság következményeiből. A szociális partnerek és más érdekelt felek szisztematikus bevonása továbbra is fontos a helyreállítási és rezilienciaépítési terv, továbbá a helyreállítási és rezilienciaépítési terven túlmutató egyéb gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák sikeres végrehajtása szempontjából, az átfogó szakpolitikai menetrend iránti széles körű felelősségvállalás biztosítása érdekében.

(24)

Belgium még nem nyújtotta be az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (20) előírt partnerségi megállapodást és az ugyanezen rendeletben előírt, a kohéziós politikákra vonatkozó egyéb programozási dokumentumait. Az (EU) 2021/1060 rendelettel összhangban Belgiumnak a 2021–2027-es kohéziós politikai alapok programozása során figyelembe kell vennie a vonatkozó országspecifikus ajánlásokat. Ez előfeltétele annak, hogy a kohéziós politikai alapokból nyújtandó pénzügyi támogatás eredményesebbé váljon és a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítsa, egyúttal előmozdítja az említett kohéziós politikai alapok és más uniós eszközök és alapok közötti koordinációt, kiegészítő jelleget és koherenciát. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kohéziós politikai programjainak sikeres végrehajtása a zöld és digitális átállást, valamint a kiegyensúlyozott területfejlesztést támogató beruházások szűk keresztmetszeteinek felszámolásától is függ.

(25)

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv által kezelt gazdasági és társadalmi kihívásokon felül Belgium számos további kihívással szembesül munkaerőpiaca és oktatási rendszere kapcsán. A betöltetlen álláshelyek rekordszintű belgiumi aránya azt mutatja, hogy a munkáltatók egyre nehezebben tudnak megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat alkalmazni. A munkaerőhiány valamennyi készségszintet érinti, és számos ágazatban tartósan fennáll, ideértve az információs és kommunikációs technológiákat, az oktatást, az ápolási-gondozási ágazatot és az építőipart. Különösen kevés a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) területén végzettek száma, mind a szakképzési programokban felső középfokú végzettséget szerzők, mind pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében. A készségkereslet és -kínálat közötti eltérések a felnőttoktatásban való alacsony részvétellel is magyarázhatók, különösen az alacsony képzettségűek esetében, akik számára a továbbképzés jobb foglalkoztatási lehetőségeket kínálhat. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerint egyéni tanulási számlákat és egyéni tanulási jogokat dolgoznak ki a munkavállalók számára. A képzési célú aktív munkaerőpiaci politikákra fordított kiadások aránya azonban korlátozott, és az álláskeresőknek csak kis – jóllehet növekedést mutató – hányada vesz részt hiányszakmákhoz kapcsolódó képzésekben. A munkaerőhiány és a készségkereslet és -kínálat közötti eltérések problémájának kezelése kulcsfontosságú eszköz a digitális transzformáció elősegítéséhez és a zöld átállás lehetővé tételéhez, valamint a foglalkoztatásra és a készségekre vonatkozó, 2030-as kiemelt uniós célok eléréséhez.

(26)

Ami a munkaerőhiányt és a készségkereslet és -kínálat közötti eltéréseket illeti, különösen az oktatási rendszer teljesítményével és inkluzivitásával kapcsolatban merülnek fel aggályok, többek között az oktatásra fordított magas közkiadások fényében (21). Az oktatási eredmények közötti szakadék, amely az egyik legnagyobb az Unióban, szorosan összefügg a diákok társadalmi-gazdasági és migráns hátterével, és egyenlőtlenségekhez vezet az oktatásban. A fogyatékossággal élő fiatal felnőttek több mint egyharmada nem fejezi be a középfokú tanulmányait. Emellett 2019-ben a diákoknak csupán 6,2 %-a vett részt munkaalapú tanulásban Belgiumban, ami jóval elmarad az uniós átlagtól (29 %). A szakképzési rendszerek munkaerőpiaci relevanciájának növelése különösen indokolt a Belgiumi Francia Közösségben, mivel a 10 legnépszerűbb felső középfokú szakképzési lehetőség közül mindössze 3 készít fel olyan foglalkozások betöltésére, amelyek esetében munkaerőhiány tapasztalható. Összességében elmondható, hogy Belgiumban továbbra is aggodalomra ad okot a szakképzés mint kiválósági pálya vonzereje, amit az is tükröz, hogy a lakosság nagy része negatívan vélekedik a szakképzésről. A tanári szakma megerősítése hozzájárulna a tanárok megtartásához, és csökkentené a képzett tanárok növekvő hiányát. Ez különösen nagy kihívást jelent a hátrányos helyzetű iskolák számára, ami azzal a veszéllyel jár, hogy tovább nőnek az oktatási rendszer meglévő egyenlőtlenségei. A már meghozott intézkedéseken túlmenően a tanári szakma vonzereje javulna jobb alapképzés és folyamatos szakmai fejlődés biztosításával, valamint rugalmasabb és vonzóbb karrierlehetőségek kialakításával.

(27)

Az Unió állam-, illetve kormányfői által a versailles-i nyilatkozatban meghatározott megbízatásra válaszul a REPowerEU tervre irányuló bizottsági javaslat célja az, hogy a lehető leghamarabb megszüntesse az Unió függőségét az Oroszországból importált fosszilis tüzelőanyagoktól. E célból a Bizottság azt tervezi, hogy a tagállamokkal párbeszédet folytatva meghatározza a legmegfelelőbb nemzeti, regionális és uniós szintű projekteket, beruházásokat és reformokat. Ezen intézkedések célja általában véve a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése és a fosszilis tüzelőanyagok Oroszországból történő behozatalának kiváltása.

(28)

Belgium bruttó belföldi energiafogyasztásának mintegy 70 %-át fosszilis tüzelőanyagok behozatala fedezi. A 2020. évi adatok szerint az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőség 30 %-os a nyersolaj esetében (a teljes behozatalon belül), meghaladva az EU-27 átlagát (26 %), és viszonylag alacsonyabb a földgáz (7 %, szemben az Unió 44 %-ával) és a szén (39 % kontra 54 %) esetében (22). Az ország energiaszerkezetén belül a kőolaj (a bruttó belföldi felhasználás 39 %-a kontra 33 %-a) és a földgáz (30 % kontra 24 %) részaránya nagyobb az uniós átlagnál, a széné pedig kisebb (5 % kontra 11 %). Az atomenergia részaránya az energiaszerkezetben a bruttó belföldi fogyasztás 16 %-át teszi ki. 2020-ban a megújuló energia a végső energiafogyasztásnak csupán 13 %-át tette ki. Belgiumnak további jelentős lépéseket kell tennie a megújuló energiaforrások fejlesztésének felgyorsítása érdekében, hogy előrelépést érjen el a 2050-re teljesítendő klímasemlegességi célkitűzés felé, és csökkentse az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. A szárazföldi szélenergia-projektek fejlesztését és a villamosenergia-hálózat ehhez kapcsolódó bővítését azonban súlyosan hátráltatják az építési engedélyek kiadásánál tapasztalható jelentős késedelmek, amelyek mindenekelőtt a számos ismétlődő és hosszadalmas fellebbezési eljárásnak tudhatók be. Az összes (szövetségi, regionális, helyi) kormányzati szint közötti összhang biztosítása a belga megújulóenergia-célok elérésére irányuló célkitűzések és stratégia vonatkozásában egyértelműbb keretet biztosítana a beruházók számára, csökkentené a fellebbezések számát, felgyorsítaná a megújuló energiaforrások bevezetését és a kapcsolódó hálózat megerősítését. Ezen túlmenően az engedélyezést megkönnyítené a fellebbviteli szervek kapacitásának megerősítése, a fellebbezési eljárások hosszának és az egymást követő fellebbezések valószínűségének csökkentésére irányuló további intézkedések elfogadása, a repülőterek, radarok és katonai övezetek környékén fennálló korlátozások enyhítése, valamint (a szélerőművektől való) minimális távolságra vonatkozó követelmények aktualizálása. Az olyan területi tervezés bevezetése, amely figyelembe veszi a területek erőforrás-potenciálját és a települések nagyobb arányú részvételét a megújulóenergia-termelési projektekben, növelheti az elfogadást a helyi lakosok körében.

A tetőre szerelt szolárpanelekben rejlő lehetőségeket (mind a kis, mind a nagy méretű létesítmények esetében) jobban ki lehetne aknázni olyan keretfeltételek elfogadásával, amelyek kiszámíthatók és megfelelőek az energia-önellátás, az energiamegosztás és a keresletoldali válasz ösztönzésére. Annak figyelembevételéhez, hogy a villamosenergia-hálózatban megnövekedett az ingadozó jellegű energiaforrások aránya, a hálózatot meg kell erősíteni és intelligensebbé kell tenni. A földgázhoz kapcsolódó új infrastrukturális és hálózati beruházásoknak lehetőség szerint időtállónak kell lenniük olyan szempontból, hogy a fenntartható üzemanyagokra való későbbi átállításuk révén biztosítható legyen hosszú távú fenntarthatóságuk.

(29)

Az energiahatékonyság további növelésére és az energiafogyasztás, a kibocsátások és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére irányuló további eszközök közé tartoznak a hidrogén-értékláncba történő beruházások, az energetikai felújítások, valamint az épületek dekarbonizációja. Ez azt jelenti, hogy a támogatásokat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési források felé irányítják át, és az új épületek esetében bevezetik az olajtüzelésű kazánok vagy gázkazánok létesítésére vonatkozó regionális tilalmakat, vagy felgyorsítják azok bevezetését. A más tüzelőanyagokra történő átállást elősegíti majd az energiafogyasztás csökkenése és az energiahatékonyság fokozott javítása (a mélyrehatóbb felújítások ösztönzésével), mely folyamatok a más tüzelőanyagokra történő átállással párhuzamosan zajlanak. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, valamint a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság növelésére vonatkozó törekvések további fokozására lesz szükség ahhoz, hogy Belgium megfeleljen az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag célkitűzéseinek. A közlekedés területén Belgiumban a kőolajfogyasztás nagy részét a személygépkocsi-használat magas aránya teszi ki. Az „aktív mobilitás” (például a kerékpározás, a megosztott mobilitás) és a tömegközlekedés használatának előmozdítása – többek között a tömegközlekedési szolgáltatások javítása révén – hozzájárulna a személygépkocsik használatának és a kapcsolódó kőolajfogyasztásnak a csökkentéséhez.

(30)

Míg a klímasemlegességre való átállás és a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésének felgyorsítása számos ágazatban jelentős szerkezetátalakítási költségekkel fog járni, Belgium a kohéziós politika keretében igénybe veheti az igazságos átmenet mechanizmust, hogy enyhítse az átállás társadalmi-gazdasági hatásait a leginkább érintett régiókban. Emellett a foglalkoztatási lehetőségek javítása és a társadalmi kohézió erősítése érdekében Belgium igénybe veheti az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (23) létrehozott Európai Szociális Alap Pluszt is.

(31)

A Bizottság értékelése fényében a Tanács megvizsgálta a 2022. évi stabilitási programot, és véleményét (24) az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(32)

Az euroövezeti tagállamok gazdaságai közötti szoros összefonódásokra és a gazdasági és monetáris unió működéséhez való együttes hozzájárulásukra tekintettel a Tanács azt ajánlotta, hogy az euroövezeti tagállamok tegyenek intézkedéseket – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló 2022. évi ajánlásban meghatározott ajánlások végrehajtása érdekében. Belgium esetében ezt különösen az alábbi 1., 2. és 3. ajánlás tükrözi,