2022.6.27. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 243/10 |
A TANÁCSAJÁNLÁSA
(16 June 2022)
az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről
(2022/C 243/02)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 149., 292., 165. és 166. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
1. |
Európában egyre több embernek kell frissítenie és bővítenie tudását, készségeit és kompetenciáit a formális oktatás és képzés, valamint a gyorsan változó társadalom és munkaerőpiac igényei közötti szakadék áthidalása érdekében. A Covid19-világjárvány utáni helyreállítás, valamint a digitális és zöld átállás következtében egyre gyorsabb ütemben változik az, ahogyan élünk, tanulunk és dolgozunk. Az is világossá vált, hogy az embereknek felkészültebbnek kell lenniük a jelenlegi és jövőbeli kihívások kezeléséhez A világjárvány mind a fiatalok, mind a felnőttek karrierlehetőségeit befolyásolta. Emellett növelte a munkanélküliséget, és több száz millió ember fizikai, mentális és érzelmi jóllétében okozott kárt Európában. |
2. |
Az európai vállalkozások és munkáltatók számára az jelenti az egyik legnagyobb kihívást, hogy az uniós munkaerőpiacon nem áll rendelkezésre elegendő releváns készség. Ezzel egyidejűleg a munkavállalók példátlan változásokkal szembesülnek a munkaszervezés tekintetében. Emellett a digitális és zöld átállás következtében alapvető változás figyelhető meg a feladatprofilok és a készségigények terén. A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2021. október 15-i (EU) 2021/1868 tanácsi határozat (1) szerint a „tagállamoknak és az Uniónak […] összehangolt stratégia kialakítására kell törekedniük a foglalkoztatásra és különösen a szakképzett, képzett és alkalmazkodásra képes munkaerő, valamint a jövőorientált és a gazdasági változásokra reagálni képes munkaerőpiacok előmozdítására vonatkozóan”. A folyamatos továbbképzés és átképzés elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkavállalók megfelelhessenek munkahelyük igényeinek, vagy új munkahelyeken és bővülő ágazatokban, például a zöld és a digitális ágazatokban tudjanak elhelyezkedni, különösen a népesség elöregedésével összefüggésben. |
3. |
Személyes, szociális, kulturális és szakmai tudásuk, készségeik és kompetenciáik fejlesztése érdekében az embereknek hozzáférést kell kapniuk a különböző módokon és környezetekben nyújtott színvonalas oktatási és tanulási lehetőségekhez. Többen szorgalmazták, hogy az oktatási és képzési rendszerek váljanak rugalmasabbá, és találjanak megoldásokat arra, hogy még inkább tanulóközpontú, hozzáférhető és inkluzív tanulást biztosítsanak a tanulói profilok szélesebb köre számára. A nem formális oktatási és képzési szolgáltatók is foglalkoznak ezzel az igénnyel, mégpedig azáltal, hogy új és innovatív továbbképzési és átképzési lehetőségeket biztosítanak. |
4. |
Az egész életen át tartó tanulás eredményes kultúrája kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy mindenki rendelkezzen azokkal az ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy boldoguljon a társadalomban, a munkaerőpiacon és a magánéletben. Alapvető fontosságú, hogy az emberek egész életük során színvonalas és releváns oktatásban és képzésben, továbbképzésben és átképzésben vehessenek részt. Az egész életen át tartó tanulási lehetőségeknek az oktatási és képzési intézmények hosszú távú stratégiájának részét kell képezniük annak érdekében, hogy jobban figyelembe tudják venni a munkáltatók és a tanulók gyorsan változó igényeit. Ez lehetővé tenné, hogy a tanulók sokszínűbb csoportja vegyen részt továbbképzésben és átképzésben (beleértve ezen intézmények végzett diákjait és más felnőtt tanulókat is). A Tanács ajánlja, hogy a felsőoktatási intézmények, a szakképzési intézmények, a felnőttoktatási szolgáltatók és egyéb mikrotanúsítvány-szolgáltatók, köztük a munkáltatók együttműködjenek, és a tanulási lehetőségek kialakítása és aktualizálása során beépítsék a legfrissebb kutatási eredményeket. |
5. |
A mikrotanúsítványok segíthetnek igazolni a kisebb, személyre szabott tanulási tapasztalatoknak az eredményeit. Lehetővé teszik az ismeretek, készségek és kompetenciák célirányos, rugalmas megszerzését az új és újonnan felmerülő társadalmi és munkaerőpiaci igényeknek való megfelelés érdekében, továbbá lehetővé teszik az egyének számára, hogy kiküszöböljék a gyorsan változó környezetben való boldoguláshoz szükséges készségek terén tapasztalt hiányokat, ugyanakkor nem helyettesítik a hagyományos képesítéseket. Adott esetben kiegészíthetik a meglévő képesítéseket, hozzáadott értéket teremtve, azonban az iskolarendszerű oktatás és képzés keretében kínált, teljes körű, diplomát nyújtó programok alapelvének aláásása nélkül. Szolgáltatók széles köre dolgozhatna ki és bocsáthatna ki mikrotanúsítványokat különböző (formális, nem formális és informális) tanulási környezetekre vonatkozóan. |
6. |
Európában, bár egyre nagyobb mértékben használják a mikrotanúsítványokat, egyelőre nincs rájuk vonatkozó közös fogalommeghatározás, illetve szabvány. Ez korlátozza a mikrotanúsítványok megismerését és elterjedését, és ezáltal aláássa azt a lehetőséget, hogy a mikrotanúsítványok elősegíthessék a rugalmas tanulási pályákat és karrierlehetőségeket. Ennek az ajánlásnak a célja annak támogatása, hogy a mikrotanúsítványokkal kapcsolatban Európa-szerte bizalom alakuljon ki az érintettek körében, ideértve a szolgáltatókat és a kedvezményezetteket egyaránt. |
7. |
A szociális jogok európai pillérének (2) első alapelve kimondja, hogy mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson fenn, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz az Európai Unió egész területén. A szociális jogok európai pillérének negyedik alapelve kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy időben személyre szabott segítséget kapjon munkavállalási vagy önfoglalkoztatási kilátásainak javításához. Idetartozik az álláskereséshez, a képzéshez és az átképzéshez nyújtott támogatás igénybevételének joga is. A szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv a mikrotanúsítványokra olyan innovatív eszközként hivatkozik, amelyek „megkönnyíthetik a rugalmas tanulási útvonalakat, és támogathatják a munkavállalókat a munkahelyükön vagy a szakmai átállás során”. A mikrotanúsítványok szerepet játszhatnak az EU 2030-ig elérendő kiemelt céljainak megvalósításában, beleértve azt a célt, hogy a felnőttek 60 %-a évente vegyen részt képzésben, és a foglalkoztatási ráta legalább 78 %-os legyen. Mindkét célt üdvözölték az uniós vezetők, a szociális partnerek és a civil társadalom a portói szociális csúcstalálkozón, ahogy később az Európai Tanács is a 2021. június 24–25-i ülésén (3). |
8. |
A cselekvési tervvel párhuzamosan a Bizottság elfogadta a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról szóló ajánlást („EASE-ajánlás”) (4). Ez az ajánlás konkrét szakpolitikai iránymutatást nyújt a tagállamoknak ahhoz, hogy koherens szakpolitikai csomagokat dolgozzanak ki a munkahelyváltás megkönnyítése és a Covid19-válság utáni, munkahelyteremtéssel járó helyreállítás elősegítése érdekében. A szakpolitikai iránymutatás kiterjed a továbbképzési és átképzési lehetőségekre, valamint a támogatási intézkedésekre. |
9. |
Az európai készségfejlesztési program (5) 12 kiemelt intézkedése között szerepel a mikrotanúsítványok európai megközelítésére vonatkozó új kezdeményezés. Az új kezdeményezés célja a mikrotanúsítványok minőségének, átláthatóságának és elterjedésének támogatása Unió-szerte. A készségfejlesztési program keretében a Bizottság bejelentette az egyéni tanulási számlákra vonatkozó kezdeményezést is, amely segíthetne megszüntetni a munkaképes korú felnőttek oktatásban és képzésben való részvétele terén meglévő hiányosságokat, és lehetővé tenni az emberek számára a munkaerőpiaci átmenetek sikeres kezelését. A mikrotanúsítványok az embereknek ezen egyéni tanulási számlák működésének alátámasztásaként kínált oktatás és képzés részeként is felhasználhatók. |
10. |
A Bizottság az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló közleményében (6) bejelentette, hogy a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítés kialakításán fog dolgozni annak érdekében, hogy segítse a tanulási lehetőségek bővítését, és megerősítse a felsőoktatási, valamint a szakképzési intézmények szerepét az egész életen át tartó tanulásban. |
11. |
A fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről szóló ajánlásban (7) a Tanács felhívja a Bizottságot, hogy térképezze fel a mikrotanúsítványok koncepcióját és alkalmazását. |
12. |
Az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) szóló tanácsi állásfoglalásban (8) a mikrotanúsítványok koncepciójának és alkalmazásának feltérképezése a stratégiai keret 2. kiemelet területéhez (Egész életen át tartó tanulás és mobilitás) tartozó konkrét kérdések és intézkedések között szerepel. |
13. |
Az „Európai Egyetemek” kezdeményezésről – A felsőoktatás, a kutatás, az innováció és a társadalom összekapcsolása: új dimenziókat nyitunk az európai felsőoktatásban” című következtetésekben (9) a Tanács hangsúlyozza, hogy „[a] mikrotanúsítványok – bár nem térnek el a teljes diplomás programok alapelvétől és nem ássák alá azt – hozzájárulhatnak a nem hagyományos tanulókat célzó tanulási lehetőségek és az új készségek iránti munkaerőpiaci kereslet bővítéséhez, a tanulási tapasztalat rugalmasabbá és modulárisabbá tételéhez, a felsőoktatáshoz való hozzáférés elősegítéséhez, valamint a tanulók bevonásához – korábbi képesítéseiktől és hátterüktől függetlenül – az átképzési és továbbképzési lehetőségek előmozdítása, valamint a minőségi oktatás biztosítása mellett”. |
14. |
Az európai felsőoktatási térség oktatási miniszterei a kormányközi bolognai folyamatról szóló római közleményben (10) elkötelezték magukat aziránt, hogy segítik felsőoktatási intézményeiket abban, hogy: i. diverzifikálják tanulási kínálatukat; valamint ii. innovatívak legyenek az oktatási tartalom és az oktatási módok terén. Számos felsőoktatási intézmény kínál vagy tervez kínálni a teljes körű, diplomát nyújtó képzési programok mellett kisebb tanulási egységeket, a tanulmányi programok kidolgozására, valamint a kreditátvitellel kapcsolatos kérdések önálló szabályozására vonatkozó joguk fenntartása mellett. Ezek a kisebb egységek segíthetik a tanulókat abban, hogy életük különböző szakaszaiban fejlesszék vagy frissítsék kulturális, szakmai és transzverzális készségeiket és kompetenciáikat. A bolognai folyamat keretében folytatott együttműködés fel fogja tárni, hogyan és milyen mértékben lehet ezeket a kisebb, rugalmas tanulási egységeket – beleértve azokat is, amelyek mikrotanúsítvány megszerzéséhez vezetnek – közös eszközök alkalmazásával meghatározni, fejleszteni, végrehajtani és elismerni. |
15. |
Az oktatási és képzési rendszereknek igazodniuk kell a tanulók eltérő egyedi szükségleteihez, képességeihez és kapacitásaihoz. Emellett tanulási lehetőségeket kell kínálniuk mindenki számára, többek között nem formális és informális keretek között, amint azt az oktatás és képzés területén a mindenki számára elérhető oktatási siker előmozdítását célzó méltányosságról és befogadásról szóló tanácsi következtetések (11) is hangsúlyozzák. A jól megtervezett mikrotanúsítványok felhasználhatók olyan célzott intézkedések részeként, amelyek a tanulók szélesebb köre számára biztosítják a befogadást, valamint az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférést. A tanulók szélesebb köre magában foglalja a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportokat (például a fogyatékossággal élőket, az időseket, az alacsony képesítésű/képzettségű személyeket, a kisebbségeket, a migráns hátterű személyeket, a menekülteket és a földrajzi és/vagy társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetük miatt kevesebb lehetőséggel rendelkező személyeket). A mikrotanúsítványok felhasználhatók a tanulóknak biztosított orientáció hatékonyabbá tételére, a tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés megkönnyítésére, a tanulási és képzési siker elősegítésére és az iskolából a munka világába való átmenet támogatására is. A menekültek és menedékkérők számának várható növekedése szükségessé teszi olyan stratégiák kidolgozását, amelyek hatékonyan integrálják ezeket a csoportokat az oktatási, képzési és munkaügyi rendszerekbe. A mikrotanúsítványok kialakításával és kibocsátásával kapcsolatos uniós szintű iránymutatás és kölcsönös tanulás elősegítheti a befogadást, és biztosíthatja, hogy a tanulók a társadalom minden csoportjából részesülhessenek a mikrotanúsítványok előnyeiből. |
16. |
A mikrotanúsítványok emellett támogathatják a munkavállalók szakmai fejlődését és mobilitását, beleértve az atipikus foglalkoztatási formákban, például a platformgazdaságban (12) dolgozókat is, akik számára foglalkozási viszonyuktól függően nehézséget okozhat a képzéshez való hozzáférés (13). |
17. |
A mikrotanúsítványok aktív szerepet játszhatnak a digitális és zöld átállás előmozdítására irányuló uniós szakpolitikai kezdeményezések megvalósításában. A mikrotanúsítványok: i. alátámaszthatják a 2021–2027-re szóló digitális oktatási cselekvési terv (14) céljait a digitális készségekre vonatkozó rugalmas és hozzáférhető tanulási lehetőségek biztosítása érdekében; valamint ii. hozzájárulhatnak a Bizottságnak a „Digitális iránytű 2030-ig” tervében meghatározott célok eléréséhez, amely terv azt hivatott elérni, hogy 2030-ra Európa digitálisan képzett lakossággal és magasan képzett digitális szakemberekkel rendelkezzen. A mikrotanúsítványok szerepet játszhatnak az európai zöld megállapodásnak (15), azaz Európa növekedési stratégiájának megvalósításában is, amelynek célja az európai gazdaság és társadalom átalakítása és fenntarthatóbb pályára állítása. |
18. |
Az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeréről, valamint az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi ajánlás (16) egységes referenciakeretet biztosít, amely segítséget nyújt az egyéneknek és a szervezeteknek abban, hogy össze tudják hasonlítani a különböző képesítési rendszereket és az e rendszerek szerinti képesítési szinteket. Az európai képesítési keretrendszer (EKKR) európai referenciakeretként a képesítések minden típusa és szintje előtt nyitva áll, és közös standard referenciaként szolgál az átláthatóság, a hordozhatóság és az összehasonlíthatóság tekintetében. Az EKKR a mikrotanúsítványok előtt is nyitva áll, feltéve hogy azok előzetesen szerepelnek a nemzeti képesítési keretrendszerekben. |
19. |
A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i ajánlásban (17) a Tanács felkérte a tagállamokat, hogy 2018-ig – a nemzeti körülményekkel és sajátosságokkal összhangban és az általuk megfelelőnek ítélt módon – vezessenek be szabályozást a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítésére vonatkozóan. Az eredmények érvényesítésére vonatkozó szabályozás lehetővé teszi, hogy az emberek érvényesíttessék a nem formális és az informális tanulással megszerzett ismereteiket, készségeiket és kompetenciáikat. Az eredmények érvényesítésére vonatkozó szabályozás azt is lehetővé teszi az emberek számára, hogy teljes képesítést – vagy adott esetben részleges képesítést – szerezzenek. Az ajánlás 2020. évi értékelésében (18) a Bizottság az eredmények érvényesítése és a mikrotanúsítványok közötti kapcsolatok továbbfejlesztésére szólított fel. |
20. |
A készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszeréről (Europass) és a 2241/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. április 18-i (EU) 2018/646 európai parlamenti és tanácsi határozat (19) megteremti az alapot az olyan webalapú eszközök biztosításához, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy a mikrotanúsítványok hordozhatóságát biztosító hitelesítési szolgáltatások révén irányítsák életpályájukat és az egész életen át tartó tanulásban való részvételüket. |
21. |
A mikrotanúsítványok relevanciája, fejlesztése és frissítése a következőktől függ:
|
22. |
Ez az ajánlás teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét, az intézményi autonómia elvét és a tudományos élet szabadságának elvét, valamint a tagállamok azon hatáskörét, hogy a nemzeti körülményeknek megfelelően és valamennyi érintett érdekelt féllel együttműködve döntsenek az oktatás tartalmáról és megszervezéséről. |
23. |
Ez az ajánlás nem érinti a 2013/55/EU irányelvvel módosított, a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvet és az abban foglalt feltétel nélküli elismerési rendszert, |
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST, amelyet a regionális, nemzeti és uniós jogszabályokkal és prioritásokkal, a nemzeti körülményekkel és a rendelkezésre álló erőforrásokkal – többek között a társadalmi-gazdasági helyzettel és a nemzeti oktatási, képzési, egész életen át tartó tanulási és foglalkoztatási rendszerek jellemzőivel – összhangban, valamennyi érintett érdekelt féllel szorosan együttműködve kell végrehajtani:
Célkitűzések
1. |
A Tanács ajánlja a tagállamoknak, hogy kövessenek a mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítést, amelynek célja:
|
2. |
A Tanács ajánlja a tagállamoknak, hogy adott esetben használják a mikrotanúsítványokat olyan eszközként, amely segítségével megerősíthetők és kiegészíthetők a meglévő tanulási lehetőségek, növelhető az egész életen át tartó tanulásban való részvétel, valamint közelebb kerülhet a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben meghatározott, az uniós vezetők által üdvözölt és a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési programról (2021–2030) szóló tanácsi állásfoglalásban (20) jóváhagyott azon cél elérése, hogy minden évben az összes felnőtt 60 %-a vegyen részt képzésben. |
Hatály
3. |
Ez az ajánlás a mikrotanúsítványokra, valamint azon szakpolitikákra terjed ki, amelyek támogathatják az előbbiek hatékony tervezését, kibocsátását és használatát. |
4. |
A mikrotanúsítványok felhasználhatók az oktatási, képzési, egész életen át tartó tanulási és foglalkoztathatósági ökoszisztémák kiegészítésére és fejlesztésére. Az ebben az ajánlásban foglalt intézkedések célja a tanulási és foglalkoztathatósági lehetőségek megerősítése, anélkül, hogy zavart okoznának az iskolarendszerű felsőoktatási és szakképzési rendszerekben és aláásnák vagy felváltanák a meglévő képesítéseket és diplomákat. A Tanács az intézkedések révén közös európai megközelítés létrehozását ajánlja a mikrotanúsítványoknak az Európai Unión belüli jelenlegi és kialakulóban lévő szolgáltatására vonatkozóan, valamint definíciót és iránymutatást fogalmaz meg a mikrotanúsítványok kialakítására, kibocsátására és leírására vonatkozóan, a mikrotanúsítványok minőségének és átláthatóságának javítása, valamint elterjedésük elősegítése érdekében. |
Fogalommeghatározások
5. |
Ezen ajánlás alkalmazásában:
|
A mikrotanúsítványok leírására szolgáló meghatározás és állandó európai elemek
6. |
A Tanács ajánlja a tagállamoknak, hogy fogadják el a következőket, és mozdítsák elő alkalmazásukat:
|
A mikrotanúsítványok ökoszisztémájának kidolgozása
7. |
A Tanács ajánlja a tagállamoknak, hogy adott esetben segítsék elő a formális tanulási környezeteken belül a mikrotanúsítványok folyamatban lévő és körvonalazódó kialakítását, mégpedig többek között az alábbiak révén:
|
8. |
A Tanács ajánlja a tagállamoknak, hogy támogassák a nem formális és az informális tanulási környezeteken belül a mikrotanúsítványok folyamatban lévő és körvonalazódó kidolgozását, mégpedig többek között az alábbiak révén:
|
9. |
A Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy adott esetben nyújtsanak támogatást a mikrotanúsítványok minőségéhez és átláthatóságához többek között az alábbiak révén:
|
10. |
A Tanács bátorítja a tagállamokat, hogy adott esetben mozdítsák elő és támogassák a következők részvételével zajló kísérleti alkalmazást, együttműködést, irányítást és partnerségeket:
Ez a kísérletezés, együttműködés, irányítás és partnerség fontos a mikrotanúsítványok iránti igények azonosításához, a mikrotanúsítványok közös kidolgozásához és frissítéséhez, továbbá a továbbképzésre és az átképzésre, az egész életen át tartó tanulásra, valamint a szakmai előmenetelre gyakorolt hatások felméréséhez. |
A mikrotanúsítványokban rejlő lehetőségek kiaknázása
11. |
A Tanács ajánlja a tagállamoknak, hogy adott esetben integrálják a mikrotanúsítványokat mind az oktatási és képzési rendszerekbe, mind pedig a készségfejlesztésre irányuló szakpolitikákba, többek között az alábbiak révén:
|
12. |
A Tanács ajánlja a tagállamoknak, hogy a mikrotanúsítványokat adott estben integrálják foglalkoztatáspolitikájukba és aktív munkaerőpiaci intézkedéseikbe (azaz a foglalkoztatási szolgáltatásokba, a képzési támogatásba és a foglalkoztatási ösztönzőkbe), többek között az alábbiak révén:
|
13. |
A Tanács ajánlja a tagállamoknak, hogy adott esetben ösztönözzék és támogassák a Nemzeti Információs Központok Európai Hálózatát és a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központokat (ENIC-NARIC központokat) vagy más megfelelő szerveket abban, hogy – amennyiben releváns – dolgozzanak ki átlátható eljárásokat a különböző típusú szolgáltatók által kibocsátott mikrotanúsítványok elismerésére. Ezt a 10. pontban említett releváns érdekelt felekkel együttműködésben célszerű megtenni, többek között annak vizsgálata révén, hogy esetlegesen megvalósítható-e a mikrotanúsítványok automatikus elismerése (26). |
14. |
A Tanács ajánlja a tagállamoknak, hogy adott esetben biztosítsák, hogy a mikrotanúsítványok azonosításával és kiválasztásával kapcsolatos információk és tanácsok beépüljenek az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos pályaorientációs szolgáltatásokba. Ide tartoznak a felsőoktatási intézményi karrierközpontokban működő pályaorientációs szolgáltatások, az áfsz-ek, a magán foglalkoztatási szolgálatok, a szociális szolgálatok és egyéb tanácsadó szolgálatok (foglalkoztatás, szakmai előmenetel, oktatás és képzés, coaching). A mikrotanúsítványokkal kapcsolatos tanácsadás e szolgáltatásokba való beépítése minden bizonnyal valamennyi tanuló – többek között a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott helyzetben lévő tanulók – igényeit szolgálja majd. |
15. |
A Tanács ajánlja a tagállamoknak, hogy adott esetben:
|
A Bizottság által nyújtott támogatás
A Tanács üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a szubszidiaritás és a nemzeti körülmények kellő figyelembevételével és a tagállamokkal szoros együttműködésben:
16. |
fejlessze és adott esetben átalakítsa a meglévő uniós eszközöket és szolgáltatásokat a mikrotanúsítványok valamennyi szolgáltatótípus általi kidolgozásának támogatása érdekében, többek között az alábbiak révén:
|
17. |
támogassa a tagállamok és az érdekelt felek közötti együttműködést, többek között az alábbiak révén:
|
18. |
támogassa az ajánlás technikai végrehajtását az Europass platformon belüli további fejlesztések feltérképezése révén, adott esetben az alábbiak biztosítása érdekében:
|
19. |
támogassa a további kutatásokat a következőkkel kapcsolatban:
|
20. |
A tagállamoknak és a Bizottságnak közösen kell dolgozniuk a mikrotanúsítványokra vonatkozó, jelenlegi uniós szintű adatgyűjtés hatókörének és relevanciájának javításán. |
Jelentéstétel
21. |
A Tanács azt javasolja a tagállamoknak, hogy a lehető leghamarabb hajtsák végre ezt az ajánlást. Felkéri a tagállamokat, hogy 2023 decemberéig tájékoztassák a Bizottságot az ezen ajánlás célkitűzéseinek támogatása érdekében a megfelelő szinten meghozandó kapcsolódó intézkedésekről. |
22. |
A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy – a vonatkozó uniós nyomonkövetési és jelentéstételi kereteken keresztül, a tagállamok további megterhelése nélkül és velük együttműködve, valamint az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – kövesse nyomon az ezen ajánlás végrehajtása terén elért előrehaladást, és az ajánlás elfogadásától számított 5 éven belül tegyen jelentést a Tanácsnak. |
Kelt Luxembourgban, 2022. június 16-án
a Tanács részéről
az elnök
O. DUSSOPT
(1) HL L 379., 2021.10.26., 1. o.
(2) HL C 428., 2017.12.13., 10. o.
(3) „[…] az Európai Tanács a Portói Nyilatkozattal összhangban üdvözli a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv uniós kiemelt céljait”, az Európai Tanács következtetései, 2021. június 24–25., EUCO 7/21.
(4) C(2021) 1372 final.
(5) COM(2020) 274 final.
(6) COM(2020) 625 final.
(7) HL C 417., 2020.12.2., 1. o.
(8) HL C 66., 2021.2.26., 1. o.
(9) HL C 221., 2021.6.10., 14. o.
(10) A 2020. november 19-i római miniszteri közlemény.
(11) HL C 221., 2021.6.10., 3. o.
(12) Az onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont szakértői csoportjának felállításáról szóló 2018. április 26-i bizottsági határozat (C(2018) 2393 final,2018. április 26 ., 1. o.) szerint az onlineplatform-gazdaság fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglal minden olyan gazdasági tevékenységet, amely a belső piacon lebonyolított tényleges vagy tervezett kereskedelmi ügyletekből ered, és amelyet online platformok – különösen az online közvetítő szolgáltatások és az online keresőprogramok – közvetlenül vagy közvetve segítenek elő.
(13) Az Európai Parlament a platform-munkavállalók méltányos munkafeltételeiről, jogairól és szociális védelméről – a digitális fejlődéshez kapcsolódó új foglalkoztatási formákról szóló 2021. szeptember 16-i állásfoglalásában (2019/2186(INI)) felszólított a platform-munkavállalók oktatásának és képzésének a mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítés keretében történő figyelembevételére.
(14) COM(2020) 624 final.
(15) COM(2019) 640 final.
(16) HL C 189., 2017.6.15., 15. o.
(17) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.
(18) SWD (2020) 121 final.
(19) HL L 112., 2018.5.2., 42. o.
(20) HL C 504., 2021.12.14., 9. o.
(21) A formális oktatásban és képzésben a „vegyes tanulás” akkor valósul meg, ha az iskola, az oktató vagy a tanuló a tanulási folyamat során egynél több megközelítést alkalmaz.
(22) A fogalommeghatározás a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra (HL C 398., 2012.12.22., 1. o.) épül.
(23) A fogalommeghatározás az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/817 európai parlamenti és tanácsi rendeletből (HL L 189., 2021.5.28., 1. o.) származik.
(24) A fogalommeghatározás az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/817 európai parlamenti és tanácsi rendeletből (HL L 189., 2021.5.28., 1. o.) származik.
(25) HL C 221., 2021.6.10., 14. o.
(26) A felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről szóló 2018. november 26-i tanácsi ajánlásban (HL C 444., 2018.12.10., 1. o.) meghatározottak szerint.
I. MELLÉKLET
A mikrotanúsítvány leírására szolgáló európai állandó elemek
Ez a melléklet tartalmazza a mikrotanúsítványok leírására szolgáló azon közös európai állandó elemek listáját, amelyeket a Tanács eszközként ajánl a végrehajtás támogatásához (1).
Kötelező elemek: |
A tanuló azonosítása |
A mikrotanúsítvány megnevezése |
|
A kibocsátó országa(i)/régiója (régiói) |
|
Az odaítélő szerv(ek) |
|
A kibocsátás dátuma |
|
Tanulási eredmények |
|
A tanulási eredmények eléréséhez szükséges feltételezett munkaterhelés (lehetőség szerint ECTS-kreditekben) |
|
Adott esetben a mikrotanúsítvány megszerzéséhez vezető tanulási tapasztalat szintje (és adott esetben ciklusa) (EKKR, az európai felsőoktatási térség képesítési keretrendszere) |
|
A felmérés típusa |
|
A tanulási tevékenységben való részvétel formája |
|
A mikrotanúsítvány alátámasztásához alkalmazott minőségbiztosítás típusa |
|
Opcionális elemek, adott esetben (nem teljes körű felsorolás) |
A tanulási tevékenységbe való beiratkozás előfeltételei |
Felügyelet és személyazonosság-ellenőrzés a felmérés során (felügyelet és személyazonosság-ellenőrzés nélkül; felügyelet mellett és személyazonosság-ellenőrzés nélkül; online felügyelet vagy helyszíni felügyelet mellett és személyazonosság-ellenőrzéssel) |
|
Az elért osztályzat |
|
Integrációs/halmozási lehetőségek (önálló, független mikrotanúsítvány/integrált, egy másik tanúsítványra építhető) |
|
További információk |
Ezek az állandó elemek egy olyan európai adatmodell (2) részét fogják képezni, amely meghatározza a mikrotanúsítványok leírásának egységes formátumát. Az adatmodell a mikrotanúsítvány-szolgáltatók által használandó nyílt szabványként fog rendelkezésre állni adott esetben, és támogatni fogja az interoperabilitást és a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos könnyebb adatcserét.
A Bizottság az alábbiakban felsorolt közös állandó elemek alapján fogja kidolgozni az adatmodellt. A Bizottság a következőkkel összhangban fogja kidolgozni ezt az adatmodellt:
i) |
egyeztetés a tagállamokkal és az érdekelt felekkel; |
ii) |
felhasználói igények és technológiai fejlődés; |
iii) |
a munkaerőpiaci változások, valamint: |
iv) |
az oktatás és képzés nyújtására vonatkozó meglévő megközelítések. |
Ezen adatmodell célja az információk következetességének támogatása és az egyértelmű hozzáadott érték igazolása. A mikrotanúsítványok adatmodelljére az Europass-határozat, különösen a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontja és a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontja irányadó, amelyek már felkérik a Bizottságot a nyílt szabványok kidolgozására, tesztelésére és aktualizálására.
(1) Az európai állandó elemeknek a mikrotanúsítványok leírására való használata önmagában nem jár sem hivatalos érvényesítéssel, sem elismeréssel, de azok egyik kulcsfontosságú tényezője.
(2) Az adatmodellek az adatok grafikus és/vagy lexikális ábrázolásai, amelyek meghatározzák tulajdonságaikat, struktúrájukat és az összefüggéseket. Nyílt, szabadon használható, átlátható és konszenzuson alapuló szabványként kerülnek felhasználásra.
MELLÉKLET II.
A mikrotanúsítványok kialakítására és kibocsátására vonatkozó európai elvek
Az alábbiakban ismertetett 10 elv meghatározza a mikrotanúsítványok jellegét, és iránymutatást nyújt a tagállamoknak, a hatóságoknak és a szolgáltatóknak a mikrotanúsítványok kialakításával és kibocsátásával, valamint a mikrotanúsítvány-rendszerekkel kapcsolatban. Az elvek kiemelik a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítés kulcsfontosságú jellemzőit, amelyek biztosíthatják a mikrotanúsítványokba vetett bizalmat és a mikrotanúsítványok minőségét. Az elvek egyetemesek, és adott esetben bármely területen vagy ágazatban alkalmazhatók.
1 |
Minőség |
A mikrotanúsítványokat az azokat előállító rendszer (pl. az az oktatási, képzési vagy munkaerőpiaci környezet, amelyben a mikrotanúsítványt fejlesztik és kiadják) belső és külső minőségbiztosításnak veti alá. A minőségbiztosítási folyamatoknak a célnak megfelelőnek, világosan dokumentáltnak és hozzáférhetőnek kell lenniük, és meg kell felelniük a tanulók és az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak. Szolgáltatók: A külső minőségbiztosítás elsősorban a szolgáltatók (nem pedig az egyes kurzusok) felmérésén és belső minőségbiztosítási eljárásaik hatékonyságán alapul. A szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a belső minőségbiztosítás a következő elemek mindegyikére kiterjedjen:
Szabványok: A külső minőségbiztosítást a következőkkel összhangban végzik:
|
||||||||||||||||
2 |
Átláthatóság |
A mikrotanúsítványok mérhetőek, összehasonlíthatók és érthetők, továbbá egyértelmű információkat tartalmaznak a tanulási eredményekről, a munkaterhelésről, a tartalomról, a szintről és adott esetben a tanulási kínálatról. Munkaterhelés
Képesítési keretrendszer/rendszerek
A mikrotanúsítványok kínálatával kapcsolatos információk A mikrotanúsítvány-rendszereknek átlátható és egyértelmű tájékoztatást kell nyújtaniuk, hogy alátámasszák a tanulók számára kialakított pályaorientációs rendszereket, összhangban a nemzeti gyakorlatokkal és az érdekelt felek igényeivel:
|
||||||||||||||||
3 |
Relevancia |
A mikrotanúsítványokat mint különálló, célzott tanulási eredményeket kell kialakítani és kibocsátani, és a megszerzésükhöz vezető tanulási lehetőségeket szükség szerint aktualizálni kell, hogy megfeleljenek az azonosított tanulási igényeknek. A mikrotanúsítványok munkaerőpiaci relevanciájának növelése érdekében ösztönözni kell az oktatási és képzési szervezetek, a munkáltatók, a szociális partnerek, valamint a mikrotanúsítványok egyéb szolgáltatói és felhasználói közötti együttműködést. |
||||||||||||||||
4 |
Érvényes felmérés |
A mikrotanúsítványok tanulási eredményeit átlátható kritériumok alapján értékelik. |
||||||||||||||||
5 |
Tanulási útvonalak |
A mikrotanúsítványok kialakítása és kibocsátása a rugalmas tanulási útvonalak támogatását célozza, beleértve a különböző rendszerekből származó mikrotanúsítványok érvényesítésének, elismerésének és „halmozásának” lehetőségét. Halmozhatóság A mikrotanúsítványok kialakítása moduláris, hogy nagyobb tanúsítványok létrehozása érdekében más mikrotanúsítványok hozzáadására is lehetőség legyen. A tanúsítványok „halmozására” vagy kombinálására vonatkozó döntéseket a fogadó szervezeteknek (pl. oktatási és képzési intézményeknek, munkáltatóknak stb.) saját gyakorlataikkal összhangban kell meghozniuk, jó esetben támogatva a tanuló céljait és igényeit. A halmozás nem vonja automatikusan maga után sem a képesítésre, sem a diplomára való jogosultságot. Az ilyen döntéseket a regionális és nemzeti hatóságok vagy intézmények a saját odaítélési eljárásaikkal összhangban hozzák meg; A nem formális és informális tanulás érvényesítése A mikrotanúsítványok megszerzésére azon tanulási eredmények felmérését követően van lehetőség, amelyeket vagy egy konkrét, mikrotanúsítványt eredményező kurzuson, vagy a nem formális és informális tanulásból származó tanulási eredmények felmérése alapján értek el. |
||||||||||||||||
6 |
Elismerés |
A mikrotanúsítványok a kisebb tanulási modulok esetében egyértelműen jelzik a tanulási eredményeket. Az elismerés megnyitja az utat az ilyen tanulási tapasztalatok uniós szinten összevethető, szélesebb kínálata előtt. A mikrotanúsítványokat az illetékes hatóságok lehetőség szerint tudományos, képzési vagy foglalkoztatási célból elismerik az európai állandó elemeknek (I. melléklet) és a mikrotanúsítványok kialakítására és kiadására vonatkozó elveknek (II. melléklet) megfelelően szolgáltatott információk alapján. Abban az esetben, ha a mikrotanúsítványokat formális oktatási szolgáltatók állítják ki, az elismerésük lehetőség szerint a külföldi képesítések és külföldi tanulmányi időszakok elismerése során alkalmazott standard elismerési eljárások alapján történik. Ez nem érinti az illetékes hatóságok azon jogát, hogy elismerési eljárásokat határozzanak meg vagy ellenőrizzék az okmányok hitelességét. |
||||||||||||||||
7 |
Hordozható |
A mikrotanúsítványok a tanúsítvány birtokosának (a tanuló) tulajdonát képezik, aki tárolhatja és könnyen megoszthatja a mikrotanúsítványokat, többek között biztonságos digitális tárcákon (pl. Europass) keresztül, az általános adatvédelmi rendelettel összhangban. Az adattárolási infrastruktúra nyílt szabványokon és adatmodelleken alapul, ami biztosítja az interoperabilitást és a zökkenőmentes adatcserét, valamint lehetővé teszi az adatok hitelességének gördülékeny ellenőrzését. |
||||||||||||||||
8 |
Tanulóköz-pontú |
A mikrotanúsítványokat úgy alakították ki, hogy megfeleljenek a célcsoportba tartozó tanulók igényeinek. A tanulókat bevonják a belső és külső minőségbiztosítási folyamatokba, és visszajelzéseiket figyelembe veszik a mikrotanúsítvány folyamatos fejlesztésének keretében. |
||||||||||||||||
9 |
Hiteles |
A mikrotanúsítványok elegendő információt tartalmaznak ahhoz, hogy ellenőrizni lehessen a tanúsítvány birtokosának (a tanuló) személyazonosságát, a kibocsátó jogi identitását, valamint a mikrotanúsítvány kibocsátásának dátumát és helyét. |
||||||||||||||||
10 |
Tájékoztatás és tanácsadás |
A mikrotanúsítványokkal kapcsolatos tájékoztatást és tanácsadást be kell építeni az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos pályaorientációs szolgáltatásokba, és inkluzív módon a tanulói csoportok lehető legszélesebb körét kell elérni, támogatva az oktatást, a képzést és a pályaválasztást. |