(1)

Az EUMSZ 67. cikke szerint az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben biztosítani kell a személyek belső határokon történő ellenőrzések alóli mentességét. A schengeni vívmányok értelmében a belső határokat bármely ponton át lehet lépni anélkül, hogy személyellenőrzésre kerülne sor, függetlenül az adott személy állampolgárságától. Az ilyen személyek körébe beletartoznak az EU területén jogszerűen lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, valamint azok a harmadik országbeli állampolgárok is, akik jogszerűen léptek be valamely tagállam területére, és bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tartózkodás céljából szabadon mozoghatnak az összes többi tagállam területén.

(2)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója 2020. január 30-án nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetnek nyilvánította a koronavírus-betegség 2019-et (Covid19) előidéző új koronavírus okozta világjárványt. 2020. március 11-én a WHO megállapította, hogy a Covid19-járvány világjárványnak minősíthető.

(3)

A tagállamok a SARS-CoV-2 vírus terjedésének korlátozása érdekében különböző intézkedéseket fogadtak el, amelyek közül néhány hatással volt a tagállamok területén belüli tartózkodás és szabad utazás jogára, többek között a valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó vagy lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok tekintetében; ezek közé az intézkedések közé tartoznak például a beutazási korlátozások vagy a határokon át utazók karantén alá helyezésére vonatkozó követelmények. Ezek az intézkedések káros és aránytalan hatást gyakoroltak, mert a schengeni térségen belüli belső határok átlépésekor a személyeket – állampolgárságuktól függetlenül – ellenőrizték.

(4)

2020. október 13-án a Tanács a Bizottság javaslatára elfogadta a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 ajánlást (1). Az említett ajánlás meghatározza, hogy a Covid19-világjárványra való reagálás keretében milyen általános elveket és közös kritériumokat – többek között közös küszöbértékeket – kell figyelembe venni annak mérlegelésekor, hogy sor kerüljön-e a szabad mozgás korlátozására. Az ajánlás emellett közös keretet alakít ki a magasabb kockázatú területekről érkező utazók esetében alkalmazható intézkedésekre vonatkozóan. Az ajánlás szerint a tagállamoknak koordinálniuk kell lépéseiket, amikor korlátozó intézkedéseket fogadnak el, a nyilvánosságot pedig tájékoztatniuk kell azokról.

(5)

Az (EU) 2020/1632 tanácsi ajánlás (2) értelmében az (EU) 2020/1475 ajánlásban meghatározott általános elveket, közös kritériumokat, közös küszöbértékeket és közös intézkedési keretet – többek között a koordinációra és kommunikációra vonatkozó ajánlásokat – a belső határellenőrzés nélküli térségen belüli utazásokra is alkalmazni kell.

(6)

A Covid19-világjárvány alakulása terén az (EU) 2020/1475 ajánlás elfogadása óta bekövetkezett fejlemények figyelembevétele érdekében a Tanács a Bizottság javaslata alapján az említett ajánlást az (EU) 2022/108 ajánlással váltotta fel.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy a Covid19-világjárvány idején a belső határellenőrzés nélküli térségen belüli biztonságos utazás megkönnyítése érdekében a tagállamok által alkalmazott közös kritériumok, küszöbértékek és intézkedési keret naprakészek maradjanak, és teljes mértékben összhangban legyenek az (EU) 2022/108 ajánlásban meghatározott, a szabad mozgás megkönnyítését célzó közös megközelítéssel, az (EU) 2020/1632 tanácsi ajánlásban az (EU) 2020/1475 ajánlásra való hivatkozást az (EU) 2022/108 ajánlásra való hivatkozással kell felváltani.

(8)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az ajánlásnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez az ajánlás a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az ezen ajánlásról szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt végrehajtja-e.

(9)

Ez az ajánlás a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek az ajánlásnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(10)

Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia tekintetében ez az ajánlás a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében, a 2005-ös csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében, illetve a 2011-es csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányok továbbfejlesztését képezi.

(11)

Izland és Norvégia tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (3) 1. cikkének C. pontjában említett területhez tartoznak.

(12)

Svájc tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (4) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének C. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat (5) 3. cikkével.

(13)

Liechtenstein tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (6) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének C. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2011/350/EU határozat (7) 3. cikkével,