MELLÉKLET

Az e-CODEX-rendszerre, többek között a biztonságra, valamint az integritás és a hitelesség ellenőrzésének módszereire vonatkozó műszaki előírások és szabványok

1. BEVEZETÉS

Ez a melléklet az e-CODEX-rendszer alkotóelemeire, többek között a biztonságra, valamint az integritás és a hitelesség ellenőrzésének módszereire vonatkozó minimális műszaki előírásokat és szabványokat állapítja meg.

2. AZ e-CODEX RENDSZER ALKOTÓELEMEI

2.1. Az (EU) 2022/850 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 5. cikke szerint az e-CODEX-rendszert a következők alkotják:

az e-CODEX hozzáférési pont, amely a következőkből áll:

i.	egy átjáró;

ii.	egy csatlakozó;

b)	digitális eljárási szabványok; és

az (EU) 2022/850 rendelet mellékletében felsorolt támogató szoftvertermékek, dokumentáció és egyéb eszközök:

i.	a központi tesztelési platform (KTP) forráskódja;

ii.	a konfigurációkezelő eszköz forráskódja;

iii.	a metaadat workbench;

iv.	az uniós e-igazságügyi alapszókészlet;

v.	az architektúradokumentáció.

2.2. Funkcionális szempontból ezek az elemek két kategóriába sorolhatók: az e-CODEX eszköztárára és az e-CODEX telepíthető eszközeire.

2.3. Az e-CODEX eszköztára a következőkből áll:

a)	Az e-CODEX architektúradokumentációja;

b)	a csatlakozócsomag forráskódja;

c)	a konfigurációkezelő eszköz forráskódja;

d)	a központi tesztelési platform (KTP) forráskódja;

e)	a metaadat workbench harmadik féltől származó licence;

f)	az uniós e-igazságügyi alapszókészlet;

g)	digitális eljárási szabványok.

a) Az e-CODEX architektúradokumentációja

Az architektúradokumentáció olyan dokumentumok összessége, amelyek arra szolgálnak, hogy az érdekelt felek számára technikai és tájékoztató ismereteket nyújtsanak azon választható szabványokkal kapcsolatban, amelyeknek az e-CODEX-rendszer egyéb eszközeinek meg kell felelniük. Meghatározza az elektronikus adatcserét – ideértve az elektronikus formában átvihető tartalmakat is – elősegítő, határokon átnyúló interoperábilis kommunikáció létrehozásakor alkalmazandó követelményeket és elveket. Emellett felsorolja azokat a kiválasztott szabványokat és módszereket, amelyeken az e-CODEX-rendszer alapul. Az architektúra biztosítja az e-CODEX-rendszer autonómiáját.

b) A csatlakozócsomag forráskódja

A csatlakozócsomag forráskódja a 2.4.2. fejezetben leírt telepíthető műtárgyak létrehozására szolgál.

c) A konfigurációkezelő eszköz

A konfigurációkezelő eszköz az e-Delivery átjárójához és a csatlakozójához kapcsolódó konfigurációs fájlok kezelésére szolgáló webalapú eszköz, amely szabványosított módon kezeli a konfigurációs munkafolyamatot. Az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezet egy globálisan elérhető portálon keresztül férhet hozzá a konfigurációkezelő eszközhöz, és töltheti fel az e-Delivery-ben használt konfigurációs adatait. A feltöltött adatoknak tartalmazniuk kell az átjáró végponti hálózati konfigurációjára vonatkozó információkat, a csatlakozáshoz szükséges valamennyi biztonsági tanúsítványt, valamint azokat a konkrét projekteket, környezeteket és használati eseteket, amelyekben részt vesznek. A konfigurációkezelő eszköznek automatikusan ellenőriznie kell a feltöltött adatok érvényességét, és hibák esetén visszajelzést kell adnia az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetnek.

Amennyiben az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezet által szolgáltatott adatokban bekövetkező bármely változásról szóló értesítés érkezik, ezen eszköz használatával új e-CODEX konfigurációs csomagot kell készíteni (lásd a 2.4.3. pontot). Az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető valamennyi szervezetet értesíteni kell az új e-CODEX konfigurációs csomag létrehozásáról, amelyet bármikor közvetlenül letölthetnek a konfigurációkezelő eszközből. A konfigurációkezelő eszköz többféle informatikai környezet (például TESZT, ELFOGADÁS vagy ELŐÁLLÍTÁS) számára biztosít e-CODEX konfigurációs csomagokat.

Az új e-CODEX konfigurációs csomagok a létrehozásuk után hét nappal lépnek hatályba, és adott esetben az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezeteknek addigra kell beépíteniük az új csomagot a környezetükbe.

A konfigurációkezelő eszköz emellett folyamatosan tájékoztatja az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat üzemeltető szervezetet biztonsági tanúsítványai futási idejéről, és e-mailben előre értesíti az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat tanúsítványaik közelgő lejáratáról. Amennyiben egy engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezet biztonsági tanúsítványai lejárnak, azokat automatikusan el kell távolítani a következő csomag létrehozásából.

A konfigurációkezelő eszközt központilag kell üzemeltetni, és a hét minden napján, napi 24 órában elérhetővé kell tenni az e-CODEX résztvevői számára. A támogatás csak munkaidőben vehető igénybe.

d) A központi tesztelési platform (KTP)

Az e-CODEX központi tesztelési platformja (KTP) egy automatizált tesztelési infrastruktúra. Lehetővé teszi az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezet számára, hogy konnektivitási teszteket és végpontok közötti teszteket végezzen saját e-CODEX infrastruktúrája és egy állandó központi tesztelési pont között anélkül, hogy bármilyen további partnert (pl. egy másik engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontot) be kellene vonnia a kommunikációs funkciók tesztelésébe. Ezenkívül lehetővé teszi testre szabható tesztüzenetek küldését és fogadását, és ezáltal csökkenti az e-CODEX-infrastruktúra kezdeti (telepítési) és regresszióvizsgálati idő alatti teszteléséhez szükséges erőfeszítéseket. Nyomon követi és az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontokat működtető szervezetek számára külön erre a célra kialakított vizuális folyamatokon keresztül bemutatja az egyes üzenetek előrehaladását, az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) által regisztrált e-mailek (REM) bizonyítékait és hibanaplóit.

A KTP egy e-CODEX átjáróból, csatlakozóból, csatlakozó-kliensből és egy kapcsolódó webes grafikus felhasználói felületből (jelenleg a Nuxt.js-re épülő webes frontend/backend) áll, amely egy partner átjárójához küldött üzenetek küldésére, valamint az ugyanazon átjáró által a KTP-re küldött üzenetek megtekintésére használható. A KTP jelenleg a fontos működési információkat (helyi változókat) egy MongoDB-példányon tárolja, a felektől származó konfigurációs információkat pedig a csatlakozó adatbázisából olvassa. Ezenkívül a csatlakozó-kliens REST (Representational state transfer) alkalmazásprogramozási felületét (API) használja az e-CODEX-üzenetekre vonatkozó információk lekérdezésére, valamint új üzeneteknek a csatlakozóhoz és az átjáróhoz küldésére.

Az e-CODEX-környezetenként testre szabható megoldás biztosítása érdekében a KTP-t a különböző e-CODEX-környezetekben létező különböző példányokban (másolatokban) telepítik. Jelenleg a KTP minden egyes példánya UNIX (CentOS 7) környezetben van telepítve, ahol az összes komponens egymás mellett létezik. Ez megkönnyíti az adminisztrációt és a fájlrendszerhez való hozzáférést, de kiigazítható azon létesítmények számára, ahol az e-CODEX üzenetküldő infrastruktúra elkülönül.

Minden KTP-felhasználó egy (1) átjáróhoz kapcsolódik. A KTP tesztelésre történő használatának egyetlen feltétele, hogy az adott engedélyezett e-CODEX hozzáférési pont átjárója az adott e-CODEX konfigurációkezelő eszköze környezetének P-módjaiban rendelkezésre álljon.

e) A metaadat workbench

A metaadat workbench az az eszköz, amelyben az uniós e-igazságügy alapszókészletét kezelik. Lehetővé teszi a szemantikai modellezők számára, hogy a szókészletet fenntartható módon, az e-CODEX architektúradokumentációjában meghatározott, az alapkomponensre vonatkozó műszaki előírások modellezési szabványának megfelelően tartsák fenn. Webalapú szoftverszolgáltatási (SaaS) megoldás, amelyhez csak az uniós e-igazságügyi alapszókészlet adminisztrátorai rendelkeznek hozzáféréssel. A metaadat workbenchet a Holland Igazságügyi és Biztonsági Minisztérium megbízásából fejlesztik és működtetik. Az Igazságügyi és Biztonsági Minisztérium és az eu-LISA között megkötendő licencmegállapodás alapján az eu-LISA hozzáférést kap a metaadat workbenchhez az uniós e-igazságügyi alapszókészlet kezelése és működtetése érdekében.

f) Az uniós e-igazságügyi alapszókészlet

Az uniós e-igazságügyi alapszókészlet egy újrafelhasználható szemantikai kifejezéseket és fogalommeghatározásokat tartalmazó eszköz az adatok időbeli és használati eseteken átívelő egységességének és minőségének biztosítására. Szemantikai adattárán alapul minden használati esetre jellemző üzenetstruktúra (XML-sémák).

Az e-igazságügy alapszókészletének jövőbeli fejlesztése az alapszókészletekkel összhangban történhetne (2). Az előírásoknak való megfelelés ellenőrzése érdekében XML-alapú validátort lehetne létrehozni a Bizottság által kínált interoperabilitási tesztpadszolgáltatás segítségével.

g) Digitális eljárási szabványok

A „digitális eljárási szabvány” az üzleti folyamatmodellekre és az adatsémákra vonatkozó olyan műszaki előírások összessége, amelyek az uniós e-igazságügyi alapszókészlet alapján meghatározzák az e-CODEX-rendszer keretében megosztott adatok elektronikus struktúráját. Az üzleti folyamatmodell az e-CODEX rendszer által támogatott jogi eszköz elektronikus eljárásának technikai megvalósítását írja le.

Az üzleti folyamatmodell az uniós e-igazságügy alapszókészletével együtt olyan XML-sémákat eredményez, amelyek leírják a digitális eljárási szabvány elektronikus struktúráját. Az XML-sémák lehetővé teszik az engedélyezett hozzáférési pontok számára a határokon átnyúló igazságügyi együttműködési eszközök által biztosított dokumentumok küldését és fogadását.

2.4. Az e-CODEX-rendszer telepíthető eszközei

Az e-CODEX telepíthető eszközei az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontot működtető szervezetek által a saját e-CODEX-környezetükben telepített e-CODEX-összetevők. Ezeket – az átjáró kivételév – az eu-LISA osztja szét az engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontot üzemeltető szervezetek között.

A telepíthető eszközök a következők:

a)	az átjáró (2.4.1. pont);

b)	a csatlakozócsomag (2.4.2. pont);

c)	az e-CODEX konfigurációs csomag (beleértve a P-módokat, a nyilvános tanúsítványokat és a biztonsági beállításokat) (2.4.3. pont);

d)	a digitális eljárási szabvány részét képező üzleti együttműködési terv vagy folyamatmodell;

e)	az XML-sémák a digitális eljárási szabvány részét képező üzenetstruktúrák.

2.4.1. Az átjáró

Az e-CODEX rendszerben az átjáró az alapvető kommunikációért felelős építőelem. Az átjárók jelenleg a következő szabványokat alkalmazzák:

a)	OASIS (3) ebMS 3.0 szabvány: az ebXML-szabványnak megfelelő átjárók közötti üzenetváltás. Ez a szabvány meghatározza azt a struktúrát, amellyel az üzenet fejlécének rendelkeznie kell ahhoz, hogy az e-CODEX Infrastruktúra számára érthető legyen;

b)	OASIS Applicability Statement 4 (AS4) üzenetküldő profil: ez az OASIS ebMS 3.0 specifikáció megfelelőségi profilja;

c)	az e-Delivery AS4 profil közös profilja (4).

Bármely, az említett követelményeknek megfelelő átjárómegoldás alkalmazható.

2.4.2. A csatlakozócsomag

A csatlakozó egy olyan összekötő elem, amely összekapcsolja a nemzeti digitális eljárási szabványok specifikus alkalmazásait az átjáró általános üzenetküldési szabványaival. Így ez a komponens a következő funkciókkal egészíti ki az átjáró komponens által már létrehozott alapvető kommunikációt:

ETSI-REM bizonyítékok: ezeket a bizonyítékokat a csatlakozó generálja aláírt XML formátumban. E bizonyítékok célja, hogy tájékoztassák az üzenet feladóját az üzenet sikeres vagy sikertelen feldolgozásáról. A csatlakozó az üzenetfeldolgozás különböző szakaszaiban bizonyítékokat hoz létre és nyújt be;

b)	TrustOK Token: a küldő csatlakozó validálja az üzenetben szereplő üzleti dokumentum integritását és hitelesítését. A validálás eredményét a TrustOK Token tartalmazza. Ezt a tokent a csatlakozó egyik almodulja, a biztonsági könyvtár hozza létre;

c)	ASiC-S konténer: az elektronikus aláírásokról és infrastruktúrákról, valamint az ASiC-konténerekről szóló EN 319 162-1 ETSI-szabványnak megfelelően. A konténer biztosítja a csatlakozó által továbbított hasznos adatok hitelességét és sértetlenségét;

WS-Security (a webes szolgáltatások biztonsága): az üzenetek átviteli biztonságának növelése érdekében a csatlakozó a ws-securityt használja az átvitelhez mind az átjáró, mind a csatlakoztatott rendszer oldalán. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozó által benyújtott vagy fogadott minden üzenet titkosított és aláírt;

e)	közös API: a csatlakozó stabil API-t kínál, amely meghatározza az átjáróhoz és a csatlakoztatott rendszerek alkalmazásaihoz való csatlakozáshoz használt webszolgáltatásokat. A csatlakozóval váltott üzenetek szerkezetét szintén a csatlakozó API-ja írja le.

Magán a csatlakozószoftveren kívül a csomag tartalmaz egy olyan alkalmazásklienst is, amelynek célja, hogy támogassa vagy helyettesítse a csatlakoztatott rendszert az e-CODEX üzenetkezelésben.

Emellett kifejlesztettek egy kifejezetten a Domibus átjáróhoz (5) készült plugint is, amely a csatlakozó közös API-ját köti össze az átjáró feldolgozó magjával.

2.4.3. Az e-CODEX konfigurációs csomag

Az ebMS 3.0 alapú kommunikációban a P-mód (vagy feldolgozási mód) szabályozza a két üzenetkezelő (MSH) közötti üzenetváltásban részt vevő valamennyi üzenet továbbítását. Az e-CODEX konfigurációs csomag üzenetkonfigurációs paraméterek (P-mód fájlok, több tanúsítványmegbízhatósági tároló, hálózati címek) gyűjteményét tartalmazza, amelyek részletesen meghatározzák az üzenetküldés módját.

Az üzenetküldés konfigurációs paraméterei a következő öt kategóriába sorolhatók:

A küldő félre vonatkozó paraméterek, például:

i.	a küldő fél azonosítója;

ii.	a küldő fél által az üzenetek aláírására használt tanúsítvány;

iii.	a küldő fél által megbízhatónak ítélt hitelesítésszolgáltatók;

iv.	az a hálózati cím (vagy címek), amely(ek)ről a küldő fél kommunikációt kezdeményez.

A fogadó félre vonatkozó paraméterek, például:

i.	a fogadó fél azonosítója;

ii.	az a tanúsítvány, amelyet a fogadó fél elvárásai szerint az üzenetek titkosítására használnak;

iii.	a fogadó fél által megbízhatónak ítélt hitelesítésszolgáltatók;

iv.	az a hálózati cím (vagy címek), amely(ek)ről a fogadó fél bejövő kommunikációt fogad.

A küldő-fogadó párosra vonatkozó paraméterek, például (ha használják):

i.	megállapodás-azonosító, P-mód-azonosító.

A digitális eljárási szabványra vonatkozó paraméterek, például:

i.	a küldő fél szerepe(i);

ii.	a fogadó fél szerepe(i);

iii.	szolgáltatás(ok);

iv.	a szolgáltatáson belüli tevékenység(ek).

e)	Az üzenetküldő protokoll használatával vagy az üzenetküldő protokoll profiljával kapcsolatos paraméterek.

Az e-CODEX-rendszerben az üzenetkezelőkre (MSH) és a doménekre vonatkozó összes konfigurációs fájlt egyetlen törzsfájlban egyesítik, amely felhasználható az átjáró és a csatlakozó konfigurációjához.

Ez a törzsállomány meghatározza azt az egyedi kommunikációs hálózatot, amelyet az MSH a működése során használni tud. A konfigurációt központilag kell létrehozni, mivel a konfigurációkezelő eszköz által létrehozott e-CODEX konfigurációs csomag létrehozásához az összes engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontra vonatkozó valamennyi információnak rendelkezésre kell állnia.

3. AZ E-CODEX RENDSZER BIZTONSÁGA ÉS AZ INTEGRITÁS ÉS HITELESSÉG ELLENŐRZÉSÉRE SZOLGÁLÓ MÓDSZEREI

Az e-CODEX-rendszer olyan kommunikációs rendszer, amely erőteljes támogatást nyújt a biztonsági és adatvédelmi követelmények teljesítéséhez. Az e-CODEX-rendszer biztosítja különösen a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) előírt valamennyi követelmény teljesítéséhez szükséges műszaki jellemzőket.

3.1. Beépített biztonság

Az e-CODEX-rendszer technikai szempontból egy szállítási mechanizmus. Biztonsági szempontból több réteg vonatkoztatható rá:

a)	a hálózati réteg;

b)	a szállítási réteg;

c)	az üzenet rétege;

d)	a dokumentum rétege.

E rétegek mindegyikén biztonsági intézkedéseket alkalmaznak.

3.1.1. A hálózati réteg

Az e-CODEX különböző hálózati rétegekkel használható. Általában rendszeres internetkapcsolaton alkalmazzák. A biztonság ezért az internettechnológia szokásos biztonsági alkalmazásait követi (és az ebben a pontban leírt egyéb rétegekkel bővül). Az e-CODEX legtöbb használati esetében elegendő egy ilyen hálózati réteg. Magasabb biztonsági követelmények tekintetében más hálózati réteg is alkalmazható. További hálózatokat is figyelembe lehet venni.

3.1.2. A szállítási réteg

A szállítási réteget általában a Transport Layer Security (TLS) vagy az mTLS (kölcsönös TLS) védi. Ez az internetes technológiák közlekedési rétegének védelmére szolgáló jól bevált szabvány, amelyet világszerte számos szolgáltatásnál alkalmaznak. A TLS/mTLS biztosítja a szállítási csatornán történő titkosítást és hitelesítést. Biztosítja a szállítási útvonalat a közlekedési útvonal egyes csomópontjai között. Minden csomópontnak (csak) a címadatokat kell visszafejtenie ahhoz, hogy az üzenetet továbbítani tudja a következő csomópontnak. A továbbítás előtt minden csomópont újra titkosítja a címadatokat. Az egyszerű (egyirányú) TLS lehetséges, és néha még mindig alkalmazzák, de a kétirányú TLS (mTLS) ajánlott, mivel ez a szállítási réteg védelmének jelenlegi szabványa.

3.1.3. Az üzenet rétege

Az üzenetrétegben a különböző e-CODEX-összetevők számos szabványt alkalmaznak:

a)	Az átjárók közötti átvitelhez (mint üzenetréteg) az AS4 protokoll használatos, amely aláírja és titkosítja az üzeneteket – az átjárószintű biztonsági konfigurációtól függően.

b)	Az e-CODEX-rendszer központi eleme a csatlakozó. Ez azáltal növeli az üzeneti réteg biztonságát, hogy a WS-Security segítségével írja alá és titkosítja a webszolgáltatások átjáró és backend(ek) felé irányuló üzeneteit. Ezért csatlakozók közötti titkosítást is alkalmaznak.

c)	Az aláírási és titkosítási funkció az e-CODEX-rendszerek egészében digitális tanúsítványokat használ. Ezek a titkosításra és aláírásra szolgáló digitális tanúsítványok megfelelnek az X.509 szabványnak.

3.1.4. A dokumentum rétege

Az üzenetek dokumentumokat és mellékleteket tartalmaznak. Ezeket egy „konténernek” nevezett csomagba csomagolják. A konténer az ASiC-S szabvány szerint készül. A küldő csatlakozó aláírja az ASiC-S konténert, majd az aláírást a fogadó csatlakozó a beérkezéskor érvényesíti.

3.2. Az integritás és a hitelesség ellenőrzésének módszerei

3.2.1. Hozzáférés az e-CODEX-konfigurációhoz

Az e-CODEX hozzáférési pontok közötti kommunikációhoz előzetes konfigurációra van szükség. Ez a konfiguráció az e-CODEX konfigurációs csomagon keresztül történik. A konfigurációs csomag tartalmazza a címadatokat, az alkalmazott biztonsági intézkedéseket és egyéb információkat. Emellett tartalmazza az összes részt vevő e-CODEX hozzáférési pont nyilvános tanúsítványait tartalmazó bizalmi tárolókat is. A konfigurációs fájlokat minden partner konfigurációjához egy központi konfigurációs koordinátor (CfC) hozza létre a konfigurációkezelő eszközzel (CMT). Az ehhez az eszközhöz való hozzáférés korlátozott: minden egyes partner számára csak személyes és egyéni kérésre, csak az adott partner számára biztosítható. Az adminisztratív hozzáférés az eu-LISA által kezelt CfC-kre korlátozódik.

3.2.2. Támogatott elektronikus aláírások és bélyegzők

Az e-CODEX-rendszernek támogatnia kell a 910/2014/EU rendeletben előírt elektronikus bélyegzők és elektronikus aláírások valamennyi típusát.

3.2.3. Az e-CODEX TrustOK Token

A küldő csatlakozó érvényesíti az üzenet digitális eljárási szabvány szerinti aláírását. A validálás eredményét beírja az e-CODEX TrustOK Tokenbe. Ezt a tokent egy biztonsági könyvtár generálja, amely a csatlakozó almodulja. Az elektronikus aláírás hitelesítését az e-CODEX csatlakozó végzi DSS (digitális aláírási szolgáltatást nyújtó) eszközök használatával.

3.2.4. Géppel olvasható token (XML)

A géppel olvasható token egy bizonyos séma alapjául szolgáló XML-fájlként érkezik, amely tartalmazza az üzleti token aláírására vonatkozó összes információt, valamint a jogi és technikai validálás eredményeként készült validálási jelentést.

3.2.5. Ember által olvasható Token (PDF)

A PDF-fájl három részből áll. A tényleges Token első oldalán bemutatott első rész a fejlett elektronikus rendszerre vonatkozó általános információkat és az üzleti dokumentum jogi érvényességének értékelését tartalmazza. Emellett az oldal alján szerepel egy felelősségkizáró nyilatkozat és egy „érvényesítési bélyegző”, amely a jogi érvényesítés eredményét (sikeres/sikertelen) mutatja.

A fejlett elektronikus rendszer olyan összekapcsolt rendszer, amely képes a felhasználó biztonságos azonosítására és a rajta keresztül az ügyfél és az e-CODEX csatlakozó között küldött üzenetek sértetlenségének biztosítására.

A második oldalon található második rész az eredeti validálási jelentésben szereplő információk szabványosított műszaki áttekintését tartalmazza. A csatlakoztatott (hitelesítésen vagy aláíráson alapuló) rendszertől függően a műszaki áttekintés által megadott információk eltérőek. Az aláírásalapú token az alapul szolgáló tanúsítványban szereplő információkat tartalmazza, beleértve az attribútumokat is (amennyiben rendelkezésre állnak). A hitelesítésen alapuló token annak az intézménynek a nevét tartalmazza, ahonnan a dokumentumot küldték, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a dokumentum szerzőjének nevét.

Az oldal alján a dokumentum technikai érvényesítési eredményének színével megegyező színű bélyegző (zöld/sárga/vörös) és egy rövid leírás található, amely további információkat tartalmaz például arról, hogy a dokumentum miért kapott sárga technikai értékelést.

A dokumentum harmadik része az eredeti validálási jelentésből áll, ahogyan azt a kiállító tagállam validálási szoftvere létrehozta.

4. AZ EDDIG KIDOLGOZOTT DIGITÁLIS ELJÁRÁSI SZABVÁNYOK (DPS)

E-igazságügyi szolgáltatások	Digitális eljárási szabvány: folyamatmodell	Digitális eljárási szabvány: XML-séma	Projektforrás
Európai fizetési meghagyás	√	√	e-CODEX
Kis értékű követelések	√	√	e-CODEX
Európai elfogatóparancs	√	√	e-CODEX
Pénzbüntetések	√	√	e-CODEX
KÖLCSÖNÖS JOGSEGÉLY	√	√	e-CODEX
FD 909 (Szabadságvesztés)	√	√	e-CODEX
Házassági ügyek	√	√	e-SENS
Ideiglenes számlazárolást elrendelő európai uniós végzés	√	√	e-SENS
Végrendeletek nyilvántartása	√	√	e-SENS
Iratkézbesítés	√	√	e-CODEX

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/850 rendelete (2022. május 30.) a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén történő, határokon átnyúló elektronikus adatcserére szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX-rendszer) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 150., 2022.6.1., 1. o.).

(2) https://joinup.ec.europa.eu/collection/semantic-interoperability-community-semic/core-vocabularies

(3) Organization for the Advancement of Structured Information Standards.

(4) https://ec.europa.eu/digital-building-blocks/wikis/x/RqbXGw

(5) A Domibus átjárót a Bizottság tartja fenn (https://ec.europa.eu/digital-building-blocks/wikis/display/DIGITAL/Domibus).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).