1. cikk

Az Unió által a Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságában a regionális irányítóbizottság eljárási szabályzatának módosítása, az egyeztetőbizottság eljárási szabályzata, a Közlekedési Közösség állandó titkárságára alkalmazandó vitarendezési szabályok, valamint a Közlekedési Közösség személyzeti szabályzatának módosítása tekintetében képviselendő álláspont a regionális irányítóbizottság e határozathoz csatolt határozattervezetein alapul.

Az Uniót a regionális irányítóbizottságban képviselő személyek a határozattervezetek kisebb módosításairól újabb tanácsi határozat nélkül is megállapodhatnak.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

TERVEZET

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGÁNAK …/2022 HATÁROZATA

(…)

a Közlekedési Közösség személyzeti szabályzatának módosításáról

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGA,

tekintettel a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 24. cikke (1) bekezdésére és 30. cikkére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

TERVEZET

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGÁNAK …/2022 HATÁROZATA

(…)

az egyeztetőbizottság eljárási szabályzatának és a Közlekedési Közösség állandó titkárságára alkalmazandó vitarendezési szabályoknak az elfogadásáról

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGA,

tekintettel a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 24. cikke (1) bekezdésére és 30. cikkére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Az egyeztetőbizottság eljárási szabályzata

I.   Általános rész

1.

Ez az eljárási szabályzat a Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságának 2019/3. sz. határozata alapján elfogadott személyzeti szabályzat 14. szakaszában említett egyeztetőbizottság működésére vonatkozó belső eljárásokat határozza meg.

2.

Ezen eljárási szabályzat és a személyzeti szabályzat, a munkaerő-felvételre, a munkakörülményekre és a földrajzi egyensúlyra vonatkozó szabályok vagy a regionális irányítóbizottság által elfogadott egyéb vonatkozó szabályok közötti ellentmondás esetén a regionális irányítóbizottság rendelkezéseit kell alkalmazni.

3.

Ezen eljárási szabályzat alkalmazásában a „személyzet tagjai” kifejezés alatt a titkárság valamennyi tisztviselője értendő, azaz az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a szerződő felek minden egyéb olyan alkalmazottja, akik a személyzeti szabályzattal összhangban állandó jelleggel a titkárságon dolgoznak, de nem tartoznak ide a helyi alkalmazottak, a kirendelt szakértők és a helyi szerződéses szakértők.

4.

A titkárság és a személyzet tagjai közötti, a személyzeti szabályzattal, a munkaerő-felvételre, a munkakörülményekre és a földrajzi egyensúlyra vonatkozó szabályokkal vagy egyéb releváns szabályokkal kapcsolatos vitát első fokon az egyeztetőbizottság (a továbbiakban: a bizottság) rendezi.

5.

A személyzet tagjai fellebbezést nyújthatnak be az egyeztetőbizottsághoz a Közlekedési Közösség személyzeti szabályzata 2.1. szakaszának 12. pontjával összefüggésben, vagy ha valamely felettesük indokolatlanul vagy tisztességtelenül bánt velük.

II.   Az egyeztetőbizottság

1.

Az egyeztetőbizottság a személyzet tagjai által az őket érintő igazgatási döntések ellen benyújtott fellebbezések kapcsán jogosult javaslatokat előterjeszteni.

2.

Az egyeztetőbizottság az alábbiakból áll: a) az irányítóbizottság aktuális elnökségének egy képviselője; b) az irányítóbizottság következő elnökségének egy képviselője; és c) az irányítóbizottság korábbi elnökségének egy képviselője. Az egyeztetőbizottság elnöki tisztét a regionális irányítóbizottság mindenkori elnöke tölti be.

3.

Az egyeztetőbizottság tagjai feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és kizárólag saját megítélésük alapján járnak el. A titkárságtól semmilyen utasítást nem kérhetnek és nem fogadhatnak el, feladataik ellátásában teljesen függetlenek, és el kell kerülniük az összeférhetetlenséget. Az egyeztetőbizottság tanácskozásai titkosak. Az egyeztetőbizottság tagjai felelősek a személyzet tagjainak fellebbezéseivel összefüggésben a személyes adatok bizalmas kezeléséért.

4.

Egy fellebbezésnek az igazgatóhoz vagy az irányítóbizottság elnökségéhez történő benyújtásától számított 30 naptári napon belül össze kell hívni az egyeztetőbizottságot. Az igazgató a fellebbezést annak kézhezvételétől számított 10 naptári napon belül továbbítja az egyeztetőbizottság elnökéhez.

5.

Amint az egyeztetőbizottság elnökéhez fellebbezés érkezik, az elnök összehívja a bizottság tagjait a fellebbezés vizsgálata céljából. Amennyiben vita merül fel azzal kapcsolatban, hogy az egyeztetőbizottság rendelkezik-e hatáskörrel, ezt az egyeztetőbizottság dönti el.

6.

Az egyeztetőbizottság összetétele lehetőség szerint nem változik az egy ügy rendezéséhez szükséges időtartam alatt.

7.

Az egyeztetőbizottság határoz az alábbiakról: a) egy fellebbezés elfogadhatósága; b) egy fellebbezésre adott titkársági válasz átadására, valamint a bizonyítékok benyújtására és más kapcsolódó eljárási kérdésekre vonatkozó határidők; c) az egyeztetéssel kapcsolatos egyéb kérdések, beleértve azt is, hogy sor kerül-e szóbeli meghallgatásokra, vagy hogy a fellebbezésről kizárólag a benyújtott dokumentumok alapján döntenek; és d) az egyeztetőbizottság meghallgatásaival kapcsolatban követendő eljárás. Az eljárást úgy kell lefolytatni, hogy az érintett felek ismertethessék a fellebbezés szempontjából releváns tényeket és körülményeket.

8.

Az egyeztetőbizottság a személyzeti szabályzat, a munkaerő-felvételre, a munkakörülményekre és a földrajzi egyensúlyra vonatkozó szabályok vagy egyéb releváns szabályok alapján dönt a fellebbezésről. A Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés értelmezésével kapcsolatos kérdések nem tartoznak az egyeztetőbizottság hatáskörébe.

9.

Az elnök tájékoztatja az igazgatót, a titkárság igazgatóhelyettesét és a személyzet érintett tagját az üggyel kapcsolatos valamennyi eljárási lépésről.

10.

Az egyeztetőbizottság üléseire Belgrádban vagy online kerül sor, és az eljárások nyelve az angol. Az egyeztetőbizottság adminisztratív támogatását a titkárság emberi erőforrásokért és igazgatásáért felelős munkatársai biztosítják.

11.

Amennyiben az egyeztetőbizottsághoz benyújtott több fellebbezés ugyanazon problémára vonatkozik, az egyeztetőbizottság dönthet úgy, hogy a fellebbezéseket összevonva kezeli, és egyetlen döntést hoz.

12.

A fellebbezési eljárást azonnal le kell zárni, ha a személyzet érintett tagja visszavonja fellebbezését, vagy ha közös megegyezés jön létre. A személyzet érintett tagja erről írásban tájékoztatja az egyeztetőbizottság elnökét. A III. rész 5. pontjának megsértése esetén a fellebbezési eljárást azonnal le kell zárni.

III.   A fellebbezési eljárás

1.

A személyzet tagjai és a titkárság bármikor kezdeményezhetik egy ügy informális megoldását, akár az előtt, akár az után, hogy a személyzet tagja hivatalos útra tereli az ügyet.

2.

Az egyeztetőbizottság nem fogadhatja el a fellebbezést, ha a megtámadott döntésből eredő vitát informális úton már rendezték.

3.

A személyzet tagjai azonban közvetlenül az egyeztetőbizottsághoz fordulhatnak egy informális úton elért megállapodás végrehajtásának kikényszerítése érdekében az abban meghatározott végrehajtási határidőtől számított 90 naptári napon belül, vagy ha az informális megállapodás nem rendelkezik határidőről, a megállapodás aláírásának napjától számított harmincadik naptári naptól számított 90 napon belül.

4.

A személyzet azon tagja, aki hivatalosan meg kíván támadni egy igazgatási döntést, első lépésként írásban az igazgatóhoz – vagy ha a panasz az igazgatót érinti, az irányítóbizottság elnökségéhez – nyújt be fellebbezést az igazgatási döntés egyeztetőbizottság általi értékelése iránt.

5.

Sem a személyzet érintett tagja, sem a titkárság bármely képviselője nem vitathatja meg a fellebbezés kérdését a fellebbezési eljárás ideje alatt – a II. rész 7. pontjában meghatározottól eltérő formában –az egyeztetőbizottság tagjaival, és a fellebbezési eljárás ideje alatt nem keresheti meg őket a fellebbezés kérdésével kapcsolatban a II. rész 7. pontjában meghatározottól eltérő formában.

6.

Egy igazgatási döntés egyeztetőbizottság általi értékelése iránti fellebbezést az igazgató vagy az irányítóbizottság elnöksége csak akkor fogadhatja el, ha a fellebbezést a személyzet tagja a megtámadandó igazgatási döntésről szóló értesítés dátumától számított 30 naptári napon belül küldi el. Ezt a határidőt a titkárság a vita informális rendezésére irányuló erőfeszítések esetében meghosszabbíthatja.

7.

Az értékelés végén az egyeztetőbizottság jelentést készít. A jelentésnek tartalmaznia kell az eljárás lépéseit, a fellebbezés szempontjából releváns tényeket és körülményeket, valamint az egyeztetőbizottságnak a döntésre vonatkozó végleges javaslatát.

IV.   Döntéshozatal

1.

Az egyeztetőbizottság egyhangúlag dönt.

2.

A megtámadott igazgatási döntésre vonatkozó döntésre irányuló javaslat előterjesztésére a fellebbezésnek az irányítóbizottság igazgatójához vagy elnökségéhez történő benyújtásától számított 120 naptári nap áll rendelkezésre.

3.

A döntésre irányuló javaslatot írásban kell közölni a személyzet érintett tagjával, valamint az igazgatóval és az igazgatóhelyettesekkel. A döntés beilleszthető a személyzeti aktába.

4.

A titkárság az egyeztetőbizottság döntésre irányuló javaslatának kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül írásban juttatja el a személyzet érintett tagjához az egyeztetőbizottság értékelésének eredményét tükröző választ.

V.   Az intézkedés felfüggesztése

1.

A megtámadott igazgatási döntés végrehajtását sem az egyeztetőbizottság általi értékelés iránti fellebbezés, sem a választottbíróhoz történő fellebbezés benyújtása nem függeszti fel.

2.

Amennyiben azonban szükség van egy igazgatási döntés egyeztetőbizottság általi értékelésére: a) a személyzet érintett tagja a titkárságnál kérelmezheti a megtámadott igazgatási döntés végrehajtásának felfüggesztését addig, amíg az egyeztetőbizottság értékelése le nem zárul, és a személyzet tagja értesítést nem kap az eredményről. A titkárság különösen sürgős esetekben, illetve ha a döntés végrehajtása helyrehozhatatlan kárt okozna, felfüggesztheti a döntés végrehajtását. A titkárság ilyen kérelemre vonatkozó határozata ellen nincs helye fellebbezésnek; b) felmondás esetén a személyzet érintett tagja a titkárságnál kérelmezheti a döntés végrehajtásának felfüggesztését addig, amíg az egyeztetőbizottság értékelése le nem zárul, és a személyzet tagja értesítést nem kap az eredményről. A titkárság egy döntés végrehajtását akkor függesztheti fel, ha megállapítja, hogy a megtámadott döntést még nem hajtották végre, ha az eset különösen sürgős, valamint ha a döntés végrehajtása helyrehozhatatlan módon sértené az alkalmazott jogait. Ha a titkárság elutasítja a kérelmet, a személyzet tagja az egyeztetőbizottsághoz nyújthat be az intézkedés felfüggesztése iránti kérelmet.

VI.   Záró rendelkezések

1.

Ezen eljárási szabályzat módosításait irányítóbizottsági határozattal kell elfogadni.

2.

E szabályzat hatálybalépésétől számított egy év elteltével vagy azt követően bármikor a titkárság – amennyiben azt hasznosnak vagy szükségesnek tartja – az eljárási szabályzat alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok alapján javaslatot tehet annak módosítására. Amennyiben az irányítóbizottság valamely tagja ilyen módosításra kíván javaslatot tenni, a tagnak először a titkársággal kell konzultálnia.

3.

Ez a szabályzat az irányítóbizottság általi elfogadása napján lép hatályba.

Vitarendezési szabályok

I.   Általános rész

1.

E vitarendezési szabályok a Közlekedési Közösségnek a Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottságának 2019/3. sz. határozata alapján elfogadott személyzeti szabályzata 15. szakasza alapján kerültek elfogadásra azzal a céllal, hogy a felek számára észszerű költségek mellett lehetővé váljon az időszerű ügyintézés.

2.

E szabályok és a személyzeti szabályzat, a munkaerő-felvételre, a munkakörülményekre és a földrajzi egyensúlyra vonatkozó szabályok vagy a regionális irányítóbizottság által elfogadott egyéb vonatkozó szabályok közötti ellentmondás esetén a regionális irányítóbizottság rendelkezéseit kell alkalmazni.

3.

A személyzet tagjai vagy a titkárság csak az egyeztetőbizottság által első fokon előterjesztett, döntésre irányuló javaslat megtámadása érdekében fellebbezhetnek a választottbíróhoz.

4.

A titkárság és a személyzet tagjai közötti, a személyzeti szabályzattal, a munkaerő-felvételre, a munkakörülményekre és a földrajzi egyensúlyra vonatkozó szabályokkal vagy egyéb releváns szabályokkal kapcsolatos, meg nem oldott vitát másodfokon a választottbíró elé kell terjeszteni.

II.   A választottbíró

1.

Másodfokon az Európai Bizottság jár el választottbíróként.

2.

A választottbíró teljes mértékben független, és kizárólag saját megítélése alapján jár el. A titkárságtól semmilyen utasítást nem kérhet és nem fogadhat el, feladatai ellátásában teljesen független, és el kell kerülnie az összeférhetetlenséget. A választottbírósági eljárás titkos. A választottbíró felelős a személyzet tagjainak fellebbezéseivel összefüggésben a személyes adatok bizalmas kezeléséért.

3.

Egy fellebbezésnek a regionális irányítóbizottság elnökségéhez történő benyújtásának napjától számított 30 naptári napon belül ki kell jelölni a választottbírót.

4.

A választottbíró az ügy rendezéséhez szükséges teljes időszakra kap meghatalmazást.

5.

A választottbíró határoz az alábbiakról: a) egy fellebbezésre adott titkársági válasz átadására, valamint a bizonyítékoknak a személyzet tagja általi benyújtására vonatkozó határidők; és b) az eljárással kapcsolatos egyéb kérdések, beleértve azt is, hogy sor kerül-e szóbeli meghallgatásokra, vagy hogy a fellebbezésről kizárólag a benyújtott dokumentumok alapján döntenek. Az eljárást úgy kell lefolytatni, hogy az érintett felek ismertethessék a fellebbezés szempontjából releváns tényeket és körülményeket.

6.

A választottbíró a személyzeti szabályzat, a munkaerő-felvételre, a munkakörülményekre és a földrajzi egyensúlyra vonatkozó szabályok vagy egyéb releváns szabályok alapján hoz döntést a vitában. A Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés értelmezésével kapcsolatos kérdések nem tartoznak a választottbíró hatáskörébe.

7.

A választottbíró hatásköre kiterjed arra, hogy az eljárás során bármikor olyan ideiglenes intézkedést rendeljen el, amely ellen fellebbezésnek nincs helye, és amelynek célja valamely fél számára ideiglenes megoldást nyújtani, amennyiben a megtámadott döntés első látásra jogellenesnek tűnik, ha az eset különösen sürgős, és ha a döntés végrehajtása helyrehozhatatlan kárt okozna. Ilyen ideiglenes megoldás lehet a megtámadott igazgatási döntés végrehajtásának felfüggesztése, kivéve a kinevezés vagy a felmentés eseteit.

8.

A vitarendezési eljárásra Belgrádban vagy online kerül sor, és az eljárások nyelve az angol. A választottbíró adminisztratív támogatását a titkárság emberi erőforrásokért és igazgatásáért felelős munkatársai biztosítják.

9.

A választottbíró tájékoztatja a személyzet érintett tagját és a titkárságot az üggyel kapcsolatos valamennyi eljárási lépésről.

10.

Amennyiben a választottbíróhoz benyújtott két vagy több fellebbezés ugyanazon problémára vonatkozik, a választottbíró dönthet úgy, hogy azokat összevonva kezeli, és egyetlen döntést hoz.

11.

A vitarendezési eljárást azonnal le kell zárni, ha a személyzet érintett tagja visszavonja fellebbezését, vagy ha közös megegyezés jön létre. A személyzet érintett tagjának erről írásban kell tájékoztatnia a választorttbírót. A III. rész 3. pontjának megsértése esetén a fellebbezési eljárást azonnal le kell zárni.

III.   A fellebbezési eljárás

1.

Bármely fél nyújthat be fellebbezést egy igazgatási döntés ellen. A fellebbezést a regionális irányítóbizottság elnökségéhez kell benyújtani az egyeztetőbizottság által javasolt döntés kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül. A regionális irányítóbizottság elnöksége csak akkor fogadhatja el a fellebbezést, ha a határidőt betartották.

2.

A fellebbezésnek másodfokon a regionális irányítóbizottság elnökségéhez történő benyújtása azzal a hatással jár, hogy felfüggeszti az egyeztetőbizottság javaslatán alapuló, megtámadott döntés végrehajtását.

3.

Sem a személyzet érintett tagja, sem a titkárság bármely képviselője nem vitathatja meg a fellebbezés kérdését a vitarendezési eljárás ideje alatt – a II. rész 5. pontjában meghatározottól eltérő formában – a választottbíróval, és nem keresheti meg a választottbírót a vitarendezési eljárás ideje alatt a II. rész 5. pontjában meghatározottól eltérő formában.

4.

A vitarendezés során a választottbíró jelentést készít. A jelentésnek tartalmaznia kell az eljárás lépéseit, a fellebbezés szempontjából releváns tényeket és körülményeket, valamint a választottbíró végleges határozatát.

IV.   Határozathozatal

1.

A választottbírónak a megtámadott igazgatási döntésre vonatkozó határozatát a fellebbezésnek az irányítóbizottság elnökségéhez történő benyújtásától számított 90 napon belül kell meghoznia.

2.

A határozatról írásban kell tájékoztatni a személyzet érintett tagját és a titkárságot, és a határozat beilleszthető a személyzeti aktába.

3.

A választottbíró határozata végleges és valamennyi félre nézve kötelező.

V.   Záró rendelkezések

1.

A vitarendezési szabályok módosításait irányítóbizottsági határozattal kell elfogadni.

2.

E szabályok hatálybalépésétől számított egy év elteltével vagy azt követően bármikor a titkárság – amennyiben azt hasznosnak vagy szükségesnek tartja – a szabályok alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok alapján javaslatot tehet azok módosítására. Amennyiben az irányítóbizottság valamely tagja ilyen módosításra kíván javaslatot tenni, először a titkársággal kell konzultálnia.

3.

Ez a szabályzat az irányítóbizottság általi elfogadása napján lép hatályba.

TERVEZET

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGÁNAK …/2022 HATÁROZATA

(…)

a Közlekedési Közösség regionális irányítóbizottsága eljárási szabályzatának módosításáról

A KÖZLEKEDÉSI KÖZÖSSÉG REGIONÁLIS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGA,

tekintettel a Közlekedési Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 24. cikke (5) bekezdésére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: