(1)

2022. június 22-én a Kormányzótanács úgy határozott, hogy a vállalati szektort érintő vásárlási program (CSPP) keretét úgy módosítja, hogy az a CSPP-referenciamutatót az éghajlati szempontból jobb teljesítményt nyújtó kibocsátók felé „billentse el”. Ezzel összefüggésben a Kormányzótanács pontosította azt, hogy az „elbillentés” azt jelenti, hogy az eurorendszer mérlegében az éghajlati szempontból jobb teljesítményt nyújtó vállalatok által kibocsátott eszközök arányát növelik a gyengébb éghajlati teljesítményt nyújtó vállalatokéihoz képest. A Kormányzótanács továbbá úgy határozott, hogy a gyengébb éghajlati teljesítményt nyújtó kibocsátók kötvényeire futamidőkorlátot állapít meg. A kibocsátók éghajlati szempontú teljesítményét az üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk, a szén-dioxid-csökkentési célkitűzéseik ambíciószintje és az éghajlattal kapcsolatos közzétételeik alapján kell mérni. A kibocsátók éghajlati szempontú teljesítményének értékelését és az elbillentési tényezők kiszámítását a Kormányzótanács által jóváhagyott módszertan alkalmazásával kell megvalósítani.

(2)

Ez követi a Kormányzótanács monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálatát, valamint az azt kísérő, 2021. július 8-én közzétett, éghajlattal kapcsolatos cselekvési tervet (1). Ezzel összefüggésben a Kormányzótanács elismerte, hogy az éghajlatváltozás kezelése világméretű kihívás és az Európai Unió szakpolitikai prioritása, valamint hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás és a fentarthatóbb gazdaságra való átállás érinti az árstabilitási kilátásokat, mivel hatással van számos makrogazdasági mutatóra és a monetáris politika transzmissziójára. Az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai és átállási kockázatok befolyásolhatják az eurorendszer mérlegében szereplő eszközök értékét és kockázati profilját. Ez különösen igaz a vállalati szektor eszközvásárlásaira, mivel az eurorendszer mérlegét érintő, éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok a végleges vásárlások esetében magasabbak a hitelezési műveleteknél felmerülőkhöz képest. Az intézkedésekre így szükség van annak érdekében, hogy az eurorendszer a lehető leghatékonyabban kezelni tudja azokat az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokat, amelyeknek ki van téve a monetáris politika végrehajtása során, az árstabilitás fenntartásának elérésére irányuló elsődleges célkitűzésének megvalósítása keretében. A pénzügyi veszteségek kockázatának korlátozására irányuló intézkedések eurorendszer általi elfogadása a monetáris politika meghatározásának és végrehajtásának részét képezi, amint azt a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának (a továbbiakban: a KBER alapokmánya) 18.1. cikke is kifejezi, amelynek értelmében az eurorendszer megfelelő fedezet mellett történő hitelnyújtás révén hitelműveleteket végezhet.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 127. cikkének (1) bekezdése és 282. cikkének (2) bekezdése értelmében, amint azt a KBER alapokmányának 2. cikke kifejezi, az árstabilitási cél veszélyeztetése nélkül az eurorendszer támogatja az Unión belüli általános gazdaságpolitikát azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében megállapított uniós célkitűzések megvalósításához. E célkitűzések közé tartozik a környezet minőségének magas fokú védelme és javítása. Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: az európai klímarendelet) a Párizsi Megállapodásban (3) meghatározott hosszú távú hőmérsékleti cél elérése érdekében rögzíti az Unióban 2050-re kötelezően teljesítendő klímasemlegességi célkitűzést. Az európai klímarendelet az Unió gazdaságpolitikájának minden elképzelhető vonatkozását érinti, ezért az Unió általános gazdaságpolitikájának részét képezi, amelyet az EKB-nak támogatnia kell. Mindezek alapján monetáris politikai eszközeinek kiigazításakor a Kormányzótanács azt a kialakítást fogja választani, amelyik a legjobban támogatja az Unió általános gazdaságpolitikáját, feltéve, hogy az eszközkészlet két kialakítása egyaránt kedvező és nem hátrányos az árstabilitásra nézve. Az éghajlatváltozási megfontolásoknak a referenciaallokációba való beépítése enyhíteni szándékozik az eurorendszer mérlegét érintő, éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatot azáltal, hogy csökkenti az eurorendszer vállalati állományainak karbonintenzitását. Az intézkedést úgy tervezték, hogy semleges hatást gyakoroljon a monetáris politikai irányvonalra az általános finanszírozási feltételek tekintetében. Mivel ez az intézkedés egyaránt kedvező és nem hátrányos az árstabilitásra nézve, bevezetése az Unió általános gazdaságpolitikáinak támogatását is szolgálja.

(4)

Az éghajlatváltozási megfontolásoknak a referenciaallokációba való beépítése a gyengébb éghajlati teljesítményt nyújtó kibocsátók kötvényeire vonatkozó futamidőkorlát bevezetésével együtt támogatja továbbá a CSPP arányosságát is, mivel csökkenti az eurorendszer vállalati eszközvásárlásaiból eredő, várható hosszabb távú, éghajlattal kapcsolatos kockázatot, biztosítva ezáltal azt, hogy a CSPP nem lépi túl a célja eléréséhez szükséges mértéket. Továbbá a CSPP-referenciamutató elbillentési módszertanát már önmagában arányosnak alakították ki. A közvetlenül a kibocsátásokhoz és ezáltal az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázathoz és a klímasemlegességhez kapcsolódó mérőszámok három objektív kategóriáját veszi figyelembe: az első a kibocsátó múltbeli karbonkibocsátása; a második az előremutató éghajlati mérőszámok, mint például az, hogy a kibocsátók rendelkeznek-e megfelelő módszertan alapján értékelt, amibíciózus és hiteles dekarbonizációs célkitűzésekkel; a harmadik pedig a kibocsátók éghajlattal kapcsolatos közzétételeinek minősége és teljessége, valamint az ilyen közzétételek harmadik felek általi hitelesítése. Az éghajlattal kapcsolatos értékelési módszertan kialakítása útmutatóként figyelembe veszi ezen túlmenően az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) az uniós éghajlatváltozási referenciamutatóra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóra vonatkozó követelményeket előíró rendelkezéseit. Végül, az éghajlattal kapcsolatos értékelési módszertant felülvizsgálják és szükség szerint aktualizálják annak érdekében, hogy tükrözze az éghajlattal kapcsolatos adatok és modellek fokozódó rendelkezésre állását, valamint a vonatkozó szabályozói fejleményeket és a kockázatértékelési képességek javulását, ami például az eurorendszer mérlegének éghajlati stressztesztjén keresztül valósul meg.

(5)

Ezen túlmenően az éghajlatváltozási megfontolásoknak a referenciaallokációba való beépítésével az eurorendszer figyelembe veszi az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokat, a szabályozói és jogi fejleményeket, valamint az adatok jelenlegi rendelkezésre állását és minőségét, miközben fenntartja a vásárlási programok széles körét, összhangban azzal a kötelezettséggel, hogy a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban kell eljárni, előnyben részesítve a források hatékony elosztását.

(6)

Végül, ez az intézkedés biztosítja, hogy a CSPP teljes mértékben megfelel az eurorendszer EUMSZ 11. cikk szerinti kötelezettségeinek, amely cikk előírja, hogy a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, és ezek közé tartozik az Unió monetáris politikája is. Hasonlóképpen biztosítja az, hogy a CSPP eleget tesz az eurorendszer EUMSZ 7.cikk szerinti kötelezettségeinek, amely cikk előírja az Unió számára, hogy biztosítsa a különböző politikái és tevékenységei összhangját.

(7)

Az eurorendszer a referenciaallokációnak az e határozatban rögzített módosítását a 2022. október 1-jén vagy azt követően kiegyenlített ügyletekre fogja alkalmazni.

(8)

Ezért az (EU) 2016/948 európai központi banki határozatot (EKB/2016/16) (5) ennek megfelelően módosítani kell,