(1)

Az Európai Közösség és az Orosz Föderáció [helyesen: az Oroszországi Föderáció] közötti, az Orosz Föderáció [helyesen: az Oroszországi Föderáció] és az Európai Unió állampolgárai számára a rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás (1) (a továbbiakban: a megállapodás) – az Orosz Föderáció [helyesen: az Oroszországi Föderáció] és az Európai Közösség közötti, a visszafogadásról szóló megállapodással (2) párhuzamosan – 2007. június 1-jén hatályba lépett.

(2)

A megállapodás célja, hogy kölcsönösen megkönnyítse az Európai Unió állampolgárai és az Oroszországi Föderáció állampolgárai számára a vízumkiadást, a 180 napos időszakonként legfeljebb 90 napra tervezett tartózkodás esetében. A megállapodás preambulumában hangsúlyozottan jelenik meg az az óhaj, hogy a Felek megkönnyítsék a gazdasági, humanitárius, kulturális, tudományos és egyéb kapcsolatok biztos fejlesztéséhez szükséges feltételnek tekintett emberek közötti kapcsolatok kialakulását.

(3)

A megállapodás 15. cikkének (5) bekezdése értelmében „a megállapodást részben vagy egészben bármelyik Fél felfüggesztheti a közrenddel, a nemzetbiztonság védelmével vagy a közegészségügy védelmével kapcsolatos okokból”. A felfüggesztési határozatról a másik Felet annak hatálybalépése előtt legalább 48 órával értesítik.

(4)

Válaszul arra, hogy az Oroszországi Föderáció 2014-ben jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol városát, valamint Oroszország Kelet-Ukrajnában folytatott folyamatos destabilizáló intézkedéseire, az Európai Unió gazdasági szankciókat vezetett be az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt, amelyek a minszki megállapodások nem teljes körű végrehajtásához kötődnek, szankciókat az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt, valamint szankciókat a Krími Autonóm Köztársaságnak és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálása miatt.

(5)

A minszki megállapodások aláírójaként az Oroszországi Föderációnak egyértelmű és közvetlen felelőssége, hogy a konfliktus az említett elvekkel összhangban történő békés rendezésén munkálkodjon. Azzal a döntéssel, hogy Kelet-Ukrajna nem kormányzati ellenőrzés alatt álló régióit „független entitásokként” ismeri el, az Oroszországi Föderáció egyértelműen megsértette a minszki megállapodásokat, amelyek kimondják, hogy az említett területeket teljes mértékben vissza kell helyezni az ukrán kormány ellenőrzése alá.

(6)

Az Oroszországi Föderáció azon döntése, hogy független entitásokként ismeri el Ukrajna donyecki és luhanszki régiói nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeit, valamint az azt követő döntése, hogy orosz csapatokat küld Ukrajnába, még inkább aláásta Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és súlyosan sérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi megállapodásokat, köztük az ENSZ Alapokmányát, a Helsinki Záróokmányt, a Párizsi Chartát és a budapesti megállapodást.

(7)

Az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan orosz agresszió 2022. február 24-i kezdete óta a helyzet romlott, és Oroszország kiterjesztette Ukrajna keleti és déli régióinak teljes vagy részleges megszállását. Oroszország ezenfelül Ukrajna legnagyobb, Zaporizzsjában található atomerőműjét katonai létesítményként használja, ami azzal a kockázattal jár, hogy a szomszédos országokra – köztük a tagállamokra – továbbgyűrűző hatásokkal járó jelentős nukleáris baleset következik be.

(8)

Az Európai Tanács nemzetközi partnereivel együtt 2022. február 24-én a lehető leghatározottabban elítélte az Oroszország által Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agressziót, és kijelentette, hogy az Unió teljes mértékben szolidaritást vállal Ukrajnával és annak népével. Az Európai Tanács kijelentette továbbá, hogy jogellenes katonai lépéseivel Oroszország súlyosan megsérti a nemzetközi jogot, valamint aláássa az európai és globális biztonságot és stabilitást. Ezt követően a Tanács – a provokáció nélkül indított, indokolatlan orosz katonai agresszióra válaszul – február 25-én, egyéb korlátozó intézkedésekkel együtt , elfogadta a megállapodás alkalmazásának részbeni felfüggesztését (3).

(9)

Egy, az Európai Unióval határos országban elkövetett olyan katonai agresszió, mint amilyen Ukrajnában zajlik, és amely számos korlátozó intézkedés alapjául szolgál, az Európai Unió és tagállamai alapvető biztonsági érdekeinek védelmét célzó intézkedéseket indokol.

(10)

Az Oroszországi Föderáció továbbá megsértette a minszki megállapodásokat azáltal, hogy aláássa Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. Ez ellentétes az Oroszországi Föderáció nemzetközi kötelezettségeivel.

(11)

Az Oroszországi Föderáció ukrajnai katonai fellépései fokozzák a tagállamok közrendjét, nemzetbiztonságát és közegészségügyét fenyegető veszélyeket.

(12)

Ezért – az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió által kiváltott romló helyzetre tekintettel – a Tanács úgy véli, hogy teljes egészében fel kell függeszteni a megállapodás azon rendelkezéseinek alkalmazását, amelyek vízumkiadási könnyítéseket írnak elő az Oroszországi Föderáció rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező állampolgárai tekintetében.

(13)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(14)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,