(1)

Míg az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), valamint a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) VII. és VIII. címének hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásokra – az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 1. cikkének (2) és (5) bekezdésével összhangban – az (EU) 2021/923 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet vonatkozik (5), az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozásoknak egyedi követelményeket kell alkalmazniuk minden olyan munkavállaló változó javadalmazásának tekintetében, akinek szakmai tevékenysége jelentős hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy azokra az eszközökre, amelyeket a vállalkozás kezel. Az ilyen munkavállalók azonosításának érdekében megfelelő kritériumokat kell megállapítani. Az említett kritériumoknak figyelembe kell venniük az ilyen munkavállalók hatáskörét és felelősségi körét, a befektetési vállalkozás kockázati profilját, a vállalkozás által kezelt eszközöket és a teljesítménymutatókat, a befektetési vállalkozás belső szervezetét, valamint jellegét, nagyságrendjét és összetettségét. E kritériumoknak lehetővé kell tenniük a befektetési vállalkozások számára azt, hogy a javadalmazási politika keretében megfelelő ösztönzők kialakításával biztosítsák, hogy munkavállalóik feladataik elvégzése során óvatosan járnak el. Végül pedig az említett kritériumoknak tükrözniük kell a befektetési vállalkozáson belüli különböző tevékenységek kockázati szintjét.

(2)

A vezető testület tagjai viselik a végső felelősséget a befektetési vállalkozásért, annak stratégiájáért és tevékenységeiért, ezért minden esetben úgy kell tekinteni, hogy ők jelentős hatást gyakorolnak a befektetési vállalkozás kockázati profiljára. Ez egyaránt vonatkozik az irányítási funkciót betöltő vezetőtestületi tagokra, akik döntéseket hoznak, valamint a felügyeleti funkciót betöltő vezetőtestületi tagokra, akik felügyelik a döntéshozatali eljárást, és kifogást emelnek a meghozott döntések ellen.

(3)

Egyes munkavállalók a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységeinek folytatásához elengedhetetlen belső támogatást nyújtanak. Tevékenységeik és döntéseik jelentős hatást gyakorolhatnak a befektetési vállalkozás kockázati profiljára, mivel tevékenységeik és döntéseik jelentős működési és egyéb kockázatoknak tehetik ki a befektetési vállalkozást.

(4)

A vezetői felelősségi körrel bíró munkavállalók szakmai tevékenysége jelentős hatással lehet a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre, mert ezek a munkavállalók stratégiai vagy egyéb alapvető döntéseket hozhatnak, melyek hatással vannak a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységére vagy az alkalmazott ellenőrzési funkciókra. Ezek az ellenőrzési funkciók jellemzően a kockázatkezelési, megfelelőségi és belső ellenőrzési feladatokat foglalják magukban. Az üzleti egységek által vállalt kockázatok, valamint ezen egységek kezelési módja a legfontosabb tényezők a befektetési vállalkozás kockázati profilja vagy a vállalkozás által kezelt eszközök szempontjából. Bizonyos üzleti tevékenységek nagyobb kockázatot jelentenek, mint mások; emiatt figyelembe kell venni az üzleti tevékenységek jellegét.

(5)

Megfelelő minőségi kritériumoknak kell biztosítaniuk azt, hogy jelentős hatást gyakorló munkavállalóként azonosítsák azokat a munkavállalókat, akik olyan munkavállalók csoportjáért felelősek, akiknek a tevékenysége jelentős hatást gyakorolhat a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy azokra az eszközökre, amelyeket a vállalkozás kezel. Ez olyan helyzeteket is érint, ahol a vezető irányítása alá tartozó egyes munkavállalók önállóan nem gyakorolnak jelentős hatást a befektetési vállalkozás kockázati profiljára, együttes tevékenységük nagyságrendje azonban ilyen hatással járhat.

(6)

A munkavállalók teljes javadalmazása jellemzően a befektetési vállalkozás üzleti célkitűzéseinek sikeres megvalósításához tett hozzájárulásuk mértékétől függ. A javadalmazás tehát függ a munkavállalók felelősségi körétől, feladataitól, képességeitől és készségeitől, valamint a munkavállalók és a befektetési vállalkozás teljesítményétől. Ha egy munkavállaló részére megállapított teljes javadalmazás túllép egy bizonyos küszöböt, akkor feltételezhető, hogy e javadalmazás kapcsolatban áll az adott munkavállalónak a befektetési vállalkozás üzleti célkitűzéseihez való hozzájárulásával, és ebből következően a munkavállaló szakmai tevékenységei által a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre gyakorolt hatással. Helyénvaló tehát a munkavállaló abszolút értelemben vett, valamint a befektetési vállalkozáson belüli egyéb munkavállalókhoz viszonyított teljes javadalmazásán alapuló mennyiségi kritériumokat alkalmazni annak meghatározásához, hogy az adott munkavállaló szakmai tevékenységei jelentős hatást gyakorolhatnak-e a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy azokra az eszközökre, amelyeket a vállalkozás kezel.

(7)

Egyértelmű és megfelelő küszöbértékeket kell meghatározni az olyan munkavállalók azonosításához, akiknek a szakmai tevékenységei jelentős hatást gyakorolnak a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy azokra az eszközökre, amelyeket a vállalkozás kezel. A befektetési vállalkozásoknak a mennyiségi kritériumokat kellő időben kell alkalmazniuk. A mennyiségi kritériumoknak követniük kell a javadalmazás alakulását annak érdekében, hogy reálisak legyenek. A javadalmazás alakulásának követésére szolgáló első módszer szerint ezek a mennyiségi kritériumok az előző teljesítési évre vonatkozóan megállapított teljes javadalmazáson alapulnak, amely az adott teljesítési évben kifizetett meghatározott javadalmazást és az adott teljesítési évben megállapított változó javadalmazást foglalja magában. A javadalmazás alakulásának követésére szolgáló második módszer szerint ezek a mennyiségi kritériumok az előző teljesítési évre vonatkozóan megállapított teljes javadalmazáson alapulnak, amely az előző teljesítési évben kifizetett meghatározott javadalmazást és az előző teljesítési évben a megelőző pénzügyi évre vonatkozóan megállapított változó javadalmazást foglalja magában. A második módszer megfelelőbben hangolja össze az azonosítási eljárást és a teljesítési időszakra vonatkozóan megállapított tényleges javadalmazást, azonban csak akkor alkalmazható, ha lehetőség van időben elvégezni a mennyiségi kritériumok alkalmazásához szükséges számítást. Amennyiben már nincs lehetőség e számítás kellő időben való elvégzésére, az első módszert kell alkalmazni. Bármelyik módszer is kerül alkalmazásra, a változó javadalmazás magában foglalhat olyan összegeket, amelyeket – a befektetési vállalkozás által alkalmazott teljesítménykritériumoktól függően – egy évnél hosszabb teljesítési időszakok alapján állapítottak meg.

(8)

500 000 EUR értékű mennyiségi határértéket kell meghatározni az olyan munkavállalók azonosításához, akiknek a szakmai tevékenységei jelentős hatást gyakorolnak a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy azokra az eszközökre, amelyeket a vállalkozás kezel. A mennyiségi határértéket meghaladó javadalmazás vagy a befektetési vállalkozáson belüli legmagasabb javadalmazási szinteket elérő javadalmazás esetében tehát megalapozottan feltételezhető, hogy az ilyen javadalmazásban részesülő munkavállalók tevékenysége jelentős hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre, és ebben az esetben nagyobb mértékű felügyeleti ellenőrzést kell alkalmazni annak megállapítása céljából, hogy e munkavállalók szakmai tevékenysége jelentős hatást gyakorol-e a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy azokra az eszközökre, amelyeket a vállalkozás kezel.

(9)

Azonban az ilyen mennyiségi kritériumokon alapuló feltételezések nem alkalmazandók olyan esetekben, ahol a befektetési vállalkozások további objektív kritériumok alapján megállapítják, hogy az ilyen munkavállalók valójában nem gyakorolnak jelentős hatást a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre, figyelembe véve minden olyan kockázatot, amelynek a befektetési vállalkozás ki van vagy ki lehet téve. A legmagasabb javadalmazásúként azonosított munkavállalók, vagy a 750 000 EUR-nál magasabb javadalmazásban részesülő munkavállalók kizárását az említett objektív kritériumok eredményes és egységes alkalmazása érdekében az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk. A felső jövedelmi kategóriába tartozó munkavállalók esetében, akik 1 000 000 EUR-t meghaladó javadalmazásba részesültek, az illetékes hatóságoknak a kizárás jóváhagyása előtt tájékoztatniuk kell az Európai Bankhatóságot (a továbbiakban: EBH), hogy az EBH biztosíthassa e kritériumok egységes alkalmazását.

(10)

A felső vezetéssel vagy a kockázatvállalókkal azonos javadalmazási sávba tartozás azt is jelezheti, hogy a munkavállaló szakmai tevékenysége jelentős hatással lehet a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre. E célból az ellenőrzési és támogatási funkciót ellátó munkavállalók, valamint a vezetőtestület felügyeleti funkciót ellátó tagjai részére fizetett javadalmazást nem kell figyelembe venni. E mennyiségi kritérium alkalmazásakor azt is figyelembe kell venni, hogy a fizetések szintje területenként eltérő. A befektetési vállalkozás számára lehetővé kell tenni annak bizonyítását, hogy azok a munkavállalók, akik a javadalmazási sávba tartoznak, de nem felelnek meg egyik minőségi vagy egyéb mennyiségi kritériumnak sem, nem gyakorolnak jelentős hatást a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre, figyelembe véve minden olyan kockázatot, amelynek a befektetési vállalkozás ki van vagy ki lehet téve.

(11)

Ahhoz, hogy az illetékes hatóságok és a könyvvizsgálók felülvizsgálhassák a befektetési vállalkozások által a vállalkozásuk kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre szakmai tevékenységeik révén jelentős hatást gyakorló munkavállalók azonosítása céljából végzett értékeléseket, elengedhetetlen, hogy a befektetési vállalkozások nyilvántartást vezessenek az elkészített értékelésekről és azok eredményéről, és ezen belül a teljes javadalmazásukon alapuló kritériumok szerint azonosított azon munkavállalókról, akik a szakmai tevékenységeik értékelése alapján nem gyakorolnak jelentős hatást a befektetési vállalkozás kockázati profiljára vagy a vállalkozás által kezelt eszközökre.

(12)

Ez a rendelet az EBH által az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal folytatott konzultációt követően a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(13)

Az EBH nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, és elemezte az azokkal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport szakvéleményét (6),

1.

„vezetői felelősségi kör”: az a munkavállaló rendelkezik vezetői felelősségi körrel, aki egy szervezeti egység vagy ellenőrzési funkció vezetője, és közvetlen elszámolási kötelezettséggel tartozik a vezető testület egészének, a vezető testület egy tagjának vagy a felső vezetésnek;

2.

„ellenőrzési funkció”: az ellenőrzött szervezeti egységtől független funkció, amely a befektetési vállalkozás kockázatainak objektív értékeléséért, ezek felülvizsgálatáért és az ezekre vonatkozó jelentéstételért felel, ideértve például – de nem kizárólag – a kockázatkezelési funkciót, a megfelelőségi funkciót és a belső ellenőrzési feladatkört;

3.

„üzleti egység”: az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározottak szerinti üzleti egység.

a)

a munkavállaló az irányítási funkciót ellátó vezető testület tagja;

b)

a munkavállaló a felügyeleti funkciót ellátó vezető testület tagja;

c)

a munkavállaló a felső vezetés tagja;

d)

a legalább 100 millió EUR mérlegfőösszegű befektetési vállalkozásokban az olyan üzleti egységekért vezetői felelősségi körrel bíró munkavállalók, amelyek a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv I. melléklete A. szakaszának 2–7. pontjában felsorolt, engedélyköteles szolgáltatások legalább egyikét nyújtják (7);

e)

a munkavállaló vezetői felelősséggel tartozik egy ellenőrzési funkció tevékenységeiért;

f)

a munkavállaló vezetői felelősséggel tartozik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséért;

g)

a munkavállaló felelős az (EU) 2019/2034 irányelv 28. cikkének (3) bekezdésében említett jelentős kockázatoknak a befektetési vállalkozáson belüli kezeléséért, vagy a befektetési vállalkozást érintő jelentős kockázatok kezeléséért felelős bizottság szavazati joggal rendelkező tagja;

h)

az olyan befektetési vállalkozások esetén, melyek engedéllyel rendelkeznek legalább egy olyan szolgáltatás nyújtására, melyet a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 2–7. pontja sorol fel, a munkavállaló a következő tevékenységek valamelyikének irányításáért felel:

i)

a munkavállaló az új termékek bevezetésének jóváhagyására vagy megvétózására irányuló döntéseket illetően megfelel az alábbi kritériumok bármelyikének: