(1)

Az (EU) 2021/1139 rendelet 24. cikke értelmében az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) támogathatja az Uniónak az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régióiból származó egyes halászati és akvakultúra-termékek halászata, tenyésztése, feldolgozása és piaci értékesítése terén a gazdasági szereplőknél felmerülő többletköltségek ellentételezését.

(2)

Az (EU) 2021/1139 rendelet 35. cikke értelmében az érintett tagállamnak az említett cikkben hivatkozott cselekvési tervében minden egyes legkülső régió esetében ismertetnie kell a többletköltségek ellentételezésének kiszámítására vonatkozó módszertant.

(3)

Az (EU) 2021/1139 rendelet 36. cikke (6) bekezdése alapján a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a legkülső régiók sajátos hátrányaiból adódó többletköltségek kiszámítására vonatkozó kritériumok megállapításáról.

(4)

Annak érdekében, hogy valamennyi érintett régióra harmonizált és egységesen alkalmazott szabályok vonatkozzanak, és ne kerüljön sor a többletköltségek túlkompenzálására, meg kell határozni az Unió legkülső régióinak sajátos hátrányaiból adódó többletköltségek kiszámítására vonatkozó kritériumokat. A közös kritériumok alkalmazásával biztosítható, hogy a többletköltségek valamennyi érintett régióban egységes módszerrel kerüljenek kiszámításra.

(5)

Az egyes termékekre vagy termékkategóriákra vonatkozó, a tagállam vagy az uniós terület kontinentális részén tevékenységet folytató gazdasági szereplőknél felmerülő referenciaköltségeket, amelyek alapján a többletköltségek meghatározásra kerülnek, a túlkompenzáció elkerülése érdekében különösen gondosan kell megbecsülni.

(6)

Vannak olyan termékek vagy termékkategóriák, amelyekre vonatkozóan nem léteznek összehasonlítási kritériumok vagy mértékegységek az érintett tagállam területének kontinentális részén. Ilyen esetekben a többletköltségek kiszámításának alapjául szolgáló referenciaköltséget az Unió területének kontinentális részén tevékenységet folytató gazdasági szereplőknél az egyenértékű termékek vagy termékkategóriák kapcsán felmerülő költségekhez viszonyítva célszerű megállapítani.

(7)

A legkülső régiókban érvényesülő eltérő értékesítési feltételekre, valamint a fogásmennyiségek, az állományok és a piaci kereslet ingadozásaira való tekintettel az ellentételezésre jogosult halászati és akvakultúra-termékeknek vagy termékkategóriáknak, azok legnagyobb mennyiségeinek és az ellentételezési összegeknek a meghatározását – a tagállamonként megszabott keret-előirányzatokon belül – az érintett tagállamokra kell hagyni.

(8)

A tagállamoknak olyan szinten kell meghatározniuk az ellentételezési összeget, amely lehetővé teszi a legkülső régiók sajátos hátrányaiból adódó többletköltségek megfelelő kiegyenlítését, de megakadályozza a túlkompenzációt. Az ellentételezési összegnek ezért figyelembe kell vennie a többletköltségeket befolyásoló más típusú állami beavatkozásokat is, ideértve a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése és az (EU) 2021/1139 rendelet 37. cikke alapján bejelentett állami támogatásokat.

(9)

A többletköltségek összehangolt bemutatása érdekében a többletköltségeket élőtömeg-tonna alapján kell kifejezni, amelyet az 1224/2009/EK tanácsi rendelettel (2) és a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (3) összhangban kell meghatározni; az utóbbi rendelet a feldolgozott halakra vonatkozóan termékkiszerelési kódokat, a friss és friss sózott halakra vonatkozóan pedig európai uniós átváltási együtthatókat határoz meg, melyek segítségével a tárolt vagy feldolgozott halak tömegét élőtömeggé lehet átszámítani a fogások nyomon követése érdekében.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések gyors alkalmazásának lehetővé tétele érdekében, mivel a kiadások az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 63. cikkének (2) bekezdésével összhangban már 2021. január 1-je óta támogathatók az ETHAA-ból, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,