A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1783 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. július 2.)

az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a harmadik országokkal kötött együttműködési megállapodások dokumentumsablonját tartalmazó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (piaci visszaélésekről szóló rendelet) és különösen annak 26. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 596/2014/EU rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok illetékes hatóságainak szükség szerint együttműködési megállapodásokat kell kötniük a harmadik országok felügyeleti hatóságaival az említett hatóságokkal való információcserére és az e rendelet alapján a harmadik országokban keletkező kötelezettségek érvényesítésére vonatkozóan. Információcserére vonatkozó együttműködési megállapodásokat csak akkor lehet kötni, ha az azok alapján közlendő információkra az említett rendelet 27. cikkében meghatározottakkal legalább egyenértékű szakmai titoktartási garanciák vonatkoznak, és az ilyen információcsere csak az érintett illetékes hatóságok feladatainak ellátását szolgálhatja.

(2)

Az 596/2014/EU rendelet 25. cikke (8) bekezdésének harmadik albekezdése előírja, hogy az illetékes hatóságoknak lehetőség szerint együttműködési megállapodást kell kötniük a harmadik országokban a kapcsolódó azonnali piacokért felelős szabályozó hatóságokkal az említett rendelet 26. cikkének megfelelően.

(3)	A harmadik országbeli hatóságokkal kötendő új együttműködési megállapodásokhoz és a meglévő együttműködési megállapodások aktualizálásához az illetékes hatóságoknak lehetőség szerint a 596/2014/EU rendelet 26. cikke alapján elfogadott dokumentumsablont kell használniuk.

(4)

A személyes adatok olyan szintű védelmének biztosítása érdekében, amely megfelel az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2), a személyes adatok harmadik országokba történő továbbítását az említett rendelettel teljes összhangban kell végezni. A személyes adatok illetékes hatóságok és harmadik országbeli felügyeleti hatóságok közötti cseréjének egyik módját jelentik az (EU) 2016/679 rendelet 46. cikkének (3) bekezdése szerinti megfelelő garanciákat tartalmazó közigazgatási megállapodások keretében végrehajtott adatcserék, amelyek olyan érvényesíthető és tényleges jogokra is kiterjednek, amelyekkel a természetes személyek személyes adataik kapcsán rendelkeznek. Az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (3) (ESMA) kidolgozott egy ilyen közigazgatási megállapodást a személyes adatoknak az Európai Gazdasági Térségen (a továbbiakban: EGT) belül és az EGT-n kívül működő pénzügyi felügyeleti hatóságok közötti továbbítására vonatkozóan, amelyről az Európai Adatvédelmi Testület (4) (EDPB) kedvező véleményt nyilvánított. Valamennyi EGT-n belüli pénzügyi felügyeleti hatóság és számos EGT-n kívüli pénzügyi felügyeleti hatóság aláírta az ESMA-IOSCO közigazgatási megállapodást. Tekintettel arra, hogy széles körű intézményi konszenzus alakult ki az ESMA-IOSCO közigazgatási megállapodás által a személyes adatokra vonatkozóan előírt garanciákkal kapcsolatban, ez a megállapodás modellként szolgál az illetékes hatóságok és az olyan harmadik országbeli felügyeleti hatóságok közötti személyesadat-továbbításra vonatkozó hasonló jövőbeli megállapodásokhoz, amelyek nem részes felei az ESMA-IOSCO közigazgatási megállapodásnak. Mindazonáltal az ESMA-IOSCO közigazgatási megállapodás modelljét használó tagállami hatóságoknak az (EU) 2016/679 rendelet 46. cikkének (3) bekezdése értelmében továbbra is be kell szerezniük az adatvédelmi hatóság engedélyét.

(5)	Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(6)

A rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről az ESMA nem tartott nyilvános konzultációt, és nem vizsgálta az említett standard bevezetésével kapcsolatos potenciális költségeket és hasznot sem, mivel ez az említett standard hatókörét és hatását tekintve aránytalan lett volna, figyelembe véve azt a tényt, hogy annak címzettjei csak a tagállami illetékes hatóságok, és nem a piaci szereplők.

(7)	Az ESMA kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikkével létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Együttműködési megállapodások

A tagállamok illetékes hatóságai által az 596/2014/EU rendelet 26. cikkének (1) bekezdése vagy 25. cikke (8) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti együttműködési megállapodásokhoz lehetőség szerint használandó dokumentumsablont e rendelet melléklete tartalmazza.

2. cikk

Személyes adatok továbbítása

Amennyiben az illetékes hatóságok a személyes adatok harmadik országbeli felügyeleti hatóságok részére történő továbbításához az (EU) 2016/679 rendelet 46. cikkének (3) bekezdése szerinti közigazgatási megállapodás formájában követelnek meg megfelelő garanciát, az említett megállapodást csatolni kell az 596/2014/EU rendelet 26. cikkével összhangban kötött együttműködési megállapodáshoz, és annak az utóbbi megállapodás részét kell képeznie.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 173., 2014.6.12., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(3) Az Európai Gazdasági Térségen (a továbbiakban: EGT) belüli, az A. függelékben meghatározott, valamint az EGT-n kívüli, a B. függelékben meghatározott pénzügyi felügyeleti hatóságok között a személyes adatok továbbítására vonatkozóan kötött közigazgatási megállapodás elérhető itt: https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/administrative_arrangement_aa_for_the_transfer_of_personal_data_between_eea_and_non-eea_authorities.pdf

(4) 4/2019. sz. vélemény a személyes adatoknak az Európai Gazdasági Térségen belül (a továbbiakban: EGT) és az EGT-n kívül működő pénzügyi felügyeleti hatóságok közötti továbbításáról szóló közigazgatási megállapodás tervezetéről, elérhető itt: https://edpb.europa.eu/our-work-tools/our-documents/opinion-board-art-64/opinion-42019-draft-aa-between-eea-and-non-eea_en

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

MELLÉKLET

A tagállami illetékes hatóságok és a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok közötti információcserére és az 596/2014/EU rendelet alapján a harmadik országokban keletkező kötelezettségek érvényesítésére vonatkozó együttműködési megállapodás dokumentumsablonja

1. Bevezetés

Minden egyes aláíró hatóság tekintetében a piaci visszaélésre vonatkozó jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel kapcsolatos feladataik ellátásához szükséges információcserére vonatkozó jogalap ismertetése.

Arra vonatkozó nyilatkozat, hogy az információcsere jogalapját képező jogszabályok és rendelkezések, valamint az együttműködési megállapodás értelmében az aláíró hatóságok kölcsönösen segítséget nyújthatnak egymásnak.

2. Fogalommeghatározások

A megállapodásokban használt fogalmakra vonatkozó meghatározások megfelelő felsorolása.

3. A segítségnyújtás köre

Az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 23. cikkével összhangban nyújtandó segítség típusának leírása, például:

a)	a megkeresést fogadó aláíró hatóság nyilvántartásában tárolt információk beszerzése;

b)	nyilatkozatok vagy információk beszerzése bármely személytől;

c)	dokumentumok beszerzése személyektől vagy szervezetektől, többek között helyszíni ellenőrzések során;

amennyiben azt a nemzeti jog megengedi, adatforgalmi nyilvántartások beszerzése, adott esetben a megfelelő igazságügyi hatóság közreműködésével, az 596/2014/EU rendelet 23. cikke (2) bekezdése h) pontjának alkalmazásától függően, vagy bármely, az érintett harmadik ország jogszabályai szerinti ezzel egyenértékű hatáskörtől függően;

e)	az 596/2014/EU rendelet 23. cikke (2) bekezdése i) pontjának vagy az érintett harmadik ország jogszabályai szerinti ezzel egyenértékű hatáskörnek megfelelően vagyontárgyak zárolásának vagy lefoglalásának érvényesítése vagy az érvényesítéshez nyújtott segítség;

az 596/2014/EU rendelet 23. cikke (2) bekezdésének k) pontjával vagy az érintett harmadik ország jogszabályai szerinti bármely ezzel egyenértékű hatáskörrel összhangban a piaci visszaélésre vonatkozó jogszabályokkal és rendelkezésekkel ellentétes gyakorlat ideiglenes beszüntetésének érvényesítése vagy az érvényesítéshez nyújtott segítség.

4. Általános rendelkezések – a segítségnyújtás elutasítása

Azon esetek felsorolása, amikor az együttműködés iránti megkeresést el lehet utasítani, például:

a)	a megkeresés nem felel meg a megállapodásnak;

b)	a megkeresés teljesítéséhez arra lenne szükség, hogy a megkeresést fogadó aláíró hatóság a nemzeti jogot sértő módon járjon el;

c)	a szóban forgó információ átadása hátrányos hatással lehet a megkeresett joghatóság biztonságára, különösen a terrorizmus vagy más súlyos bűntettek elleni küzdelem tekintetében;

d)	a megkeresés teljesítése valószínűleg hátrányosan befolyásolná a megkeresést fogadó hatóság saját vizsgálati és végrehajtási tevékenységeit vagy adott esetben egy büntetőjogi kivizsgálást;

e)	az adott cselekmények és személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást a megkeresett joghatóság érintett hatóságainál;

f)	az adott személyek tekintetében ugyanazon cselekmények miatt a megkeresett joghatóságban már jogerős bírósági határozatot hoztak.

A segítségnyújtás nem utasítható el arra alapozva, hogy a vizsgálat tárgyát képező magatartástípus nem sérti a megkeresést fogadó hatóság piaci visszaélésre vonatkozó jogszabályait és rendelkezéseit.

5. Segítségnyújtás iránti megkeresések küldése és feldolgozása

A segítségnyújtás iránti megkeresések küldésére és feldolgozására vonatkozó eljárás ismertetése.

6. Az információ megengedett felhasználása

Az 596/2014/EU rendelet 26. cikkének (3) bekezdésével összhangban az információk megengedett felhasználására vonatkozó szabályok ismertetése, vagyis annak meghatározása, hogy az információk átadása az aláíró hatóságok azon feladatainak ellátását szolgálja, amelyek célja a piaci visszaéléssel kapcsolatos jogszabályok és rendelkezések betartásának és végrehajtásának biztosítása. A megosztott információk kizárólag a segítségnyújtás iránti megkeresésben meghatározott célokra használhatók fel.

Ha a megkeresést benyújtó aláíró hatóság a megállapodás keretében átadott információkat az e szakaszban foglaltaktól eltérő célra kívánja felhasználni, be kell szereznie a megkeresést fogadó aláíró hatóság előzetes hozzájárulását.

7. Titoktartási előírások

Az átadott, kapott, megosztott vagy továbbított információk bizalmas kezelésére vonatkozó szabályok leírása. A leírásnak magában kell foglalnia a következőket:

a megállapodás értelmében az aláíró felek között folytatott bármilyen, üzleti vagy működési feltételekkel, illetve más gazdasági vagy személyes jellegű ügyekkel kapcsolatos információcsere bizalmas adatközlésnek minősül és a szakmai titoktartás követelményeinek hatálya alá tartozik, kivéve azt az esetet, ha az információt nyújtó hatóság az információközléssel egyidejűleg megállapítja, hogy a szóban forgó információ közreadható, illetve ha az információközlést jogi eljárás teszi szükségessé;

a szakmai titoktartás kötelezettsége mindazokat a személyeket terheli, akiket az aláíró felek, illetve olyan hatóság vagy piaci vállalkozás foglalkoztat vagy foglalkoztatott, amelyre az aláíró felek hatáskört ruháztak át, beleértve az aláíró által megbízott könyvvizsgálókat és szakértőket. A szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információ nem adható át más személynek vagy hatóságnak, kivéve, ha azt az uniós jog vagy a nemzeti jog, vagy az érintett harmadik ország jogszabályaiban megállapított, az említett rendelkezésekkel legalább egyenértékű rendelkezések írják elő.

A megosztott információk nem közölhetők más hatósággal vagy szervezettel, kivéve, ha az információt eredetileg szolgáltató aláíró fél előzetesen beleegyezik.

8. Általános rendelkezések – kapcsolattartó pont kijelölése

A megállapodás hatálya alá tartozó együttműködés megkönnyítése érdekében az aláíró hatóságok kapcsolattartó pontokat jelölnek ki.

9. Általános rendelkezések – felülvizsgálati rendelkezés

Az aláíró hatóságok – amennyiben szükségesnek ítélik – rendszeresen felülvizsgálják az együttműködési megállapodások működését és hatékonyságát azzal a céllal, hogy kiterjesszék vagy módosítsák a megállapodások hatályát vagy működését.

10. További rendelkezések – egyéb

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).