(1)

Az Unió és tagállamai részes felei az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB) környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményének (a továbbiakban: az Aarhusi Egyezmény) (3), mindegyikük az említett Egyezmény szerinti saját, valamint megosztott felelősségekkel és kötelezettségekkel.

(2)

Az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) abból a célból fogadták el, hogy az Aarhusi Egyezménynek az uniós intézményekre és szervekre történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapítása révén hozzájáruljon az Aarhusi Egyezményből eredő kötelezettségek végrehajtásához.

(3)

Az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i közleményében a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy fontolóra veszi az 1367/2006/EK rendelet felülvizsgálatát, hogy javítsák az uniós szintű közigazgatási és bírósági felülvizsgálathoz fűződő jog biztosítását azon polgárok és környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek számára, akiknek, illetve amelyeknek konkrét aggályaik vannak a környezeti hatással bíró igazgatási aktusoknak a környezetvédelmi joggal való összeegyeztethetőségét illetően. A Bizottság arra is kötelezettséget vállalt, hogy fellép annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban javítsák a polgárok és a nem kormányzati szervezetek nemzeti bíróságok előtti igazságszolgáltatáshoz való jogának biztosítását. Ebből a célból adta ki a 2020. október 14-i, „Az igazságszolgáltatáshoz való jog környezeti ügyekben történő biztosításának javítása az EU-ban és tagállamaiban” című közleményt, amelyben megerősíti, hogy „az igazságszolgáltatáshoz való jog környezeti ügyekben történő biztosítása – mind az Európai Unió Bírósága (EUB), mind a nemzeti bíróságok mint uniós bíróságok előtt – fontos támogató intézkedés az európai zöld megállapodás szerinti átállás megvalósításához, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a civil társadalom fokozottabb ellenőrző szerepet kapjon a demokratikus térben”.

(4)

Az EUB költségmegosztásra vonatkozó előjogának sérelme nélkül biztosítani kell, hogy az 1367/2006/EK rendelet szerinti bírósági eljárások ne legyenek mértéktelenül drágák, összhangban az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (4) bekezdésével. Ennek megfelelően az Unió intézményei és szervei arra fognak törekedni, hogy az ilyen eljárások során csak észszerű mértékű költségek merüljenek fel, és így ilyen költségek megtérítését kérjék.

(5)

Figyelembe véve az Aarhusi Egyezmény 9. cikke (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit, valamint az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottságának az ACCC/C/2008/32. számú ügyben tett megállapításait és tanácsait, az uniós jogot – az uniós jog alapelveivel és bírósági felülvizsgálati rendszerével összeegyeztethető módon – összhangba kell hozni az Aarhusi Egyezménynek a környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítására vonatkozó rendelkezéseivel.

(6)

Az (EU) 2018/881 határozattal (5) a Tanács kérte egy, az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottsága által az ACCC/C/2008/32. számú ügyben tett megállapítások kezelésével kapcsolatos uniós opciókról szóló tanulmány elkészítését, amelyet adott esetben az 1367/2006/EK rendelet módosítására irányuló javaslatnak kell követnie. Továbbá az Európai Parlament a 2017. november 15-i, a természetre, az emberekre és a gazdaságra vonatkozó cselekvési tervről szóló (6), a 2017. november 16-i, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának uniós felülvizsgálatáról szóló (7), valamint a 2020. január 15-i, az európai zöld megállapodásról (8) szóló állásfoglalásában kérte az 1367/2006/EK rendelet módosítását.

(7)

Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nemzeti jogának keretében mindegyik Fél biztosítja, hogy a nyilvánosság tagjai, amennyiben megfelelnek a nemzeti jogában megállapított feltételeknek, bírósági vagy egyéb felülvizsgálati eljárásokhoz folyamodhassanak bármely olyan határozat, cselekmény vagy mulasztás anyagi és eljárási jogszerűségének kifogásolása céljából, amely ellentétes a környezetre vonatkozó nemzeti jogának rendelkezéseivel. Az 1367/2006/EK rendeletben előírt igazgatási felülvizsgálati eljárás kiegészíti a bírósági felülvizsgálat átfogó uniós rendszerét, amely lehetővé teszi a nyilvánosság tagjai számára, hogy az igazgatási aktusokat uniós szinten – nevezetesen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 263. cikkének negyedik bekezdése alapján – közvetlenül, és az EUMSZ 267. cikkével összhangban nemzeti bíróságokon támadják meg. Az említett rendszernek alapvető eleme a nemzeti bíróságok azon joga és kötelezettsége, hogy az EUMSZ 267. cikke alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesszenek az EUB elé. Az EUMSZ-nek az EUB által értelmezett 267. cikke alapján a tagállamok nemzeti bíróságai mint általános hatáskörű bíróságok szerves részét képezik az Unió bírói jogvédelmi rendszerének (9).

(8)

Az 1367/2006/EK rendeletben előírt belső felülvizsgálatnak az egyedi hatállyal bíró igazgatási aktusokra történő korlátozása jelenti a legfőbb okot, amely miatt elfogadhatatlannak bizonyulnak az említett rendelet 10. cikke alapján környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek által benyújtott belső felülvizsgálat iránti kérelmek, többek között a szélesebb hatályú igazgatási aktusok tekintetében. Szükséges ezért kiterjeszteni az említett rendeletben megállapított belső felülvizsgálati eljárás hatályát az általános hatályú nem jogalkotási aktusokra is.

(9)

Az 1367/2006/EK rendelet hatálya a környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktusokra terjed ki. Ezzel szemben az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése a környezetre vonatkozó joggal „ellentétes” aktusok vagy mulasztások kifogásolására terjed ki. Ezért szükséges tisztázni, hogy belső felülvizsgálatot kell elvégezni annak ellenőrzése érdekében, hogy egy igazgatási aktus ellentétes-e a környezetvédelmi joggal.

(10)

Annak vizsgálatakor, hogy egy igazgatási aktus tartalmaz-e olyan rendelkezéseket, amelyek hatásaik miatt ellentétesek lehetnek a környezetvédelmi joggal, mérlegelni szükséges, hogy az ilyen rendelkezések hátrányosan befolyásolhatják-e az uniós környezetpolitikának az EUMSZ 191. cikkében meghatározott célkitűzéseinek elérését. Amennyiben ez a helyzet, a belső felülvizsgálati eljárásnak ki kell terjednie azon aktusokra is, amelyeket az uniós környezetpolitikán kívüli egyéb politikák végrehajtása során fogadtak el.

(11)

Az EUMSZ-nek az EUB által értelmezett 263. cikke alapján egy aktus külső hatással bírónak és ezért arra képesnek minősül, hogy felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képezze, ha harmadik személyekre nézve joghatás kiváltására irányul. Azon előkészítő aktusok, ajánlások, vélemények és egyéb nem kötelező erejű aktusok, amelyek harmadik személyekre nézve nem váltanak ki joghatást, és ezért az EUB ítélkezési gyakorlatával összhangban nem minősülnek külső hatással bírónak, nem minősülhetnek az 1367/2006/EK rendelet szerinti igazgatási aktusoknak (10).

(12)

A jogi koherencia biztosítása érdekében egy jogi aktus jogi hatással bírónak és ezért arra képesnek minősül, hogy az EUMSZ-nek az EUB által értelmezett 263. cikkével összhangban felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képezze (11). Valamely jogi aktus jogi hatással bírónak való minősülése azt vonja maga után, hogy az aktus formájától függetlenül felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képezheti, mivel jellegét a hatásai, célja és tartalma tekintetében kell figyelembe venni (12).

(13)

Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő felülvizsgálati folyamat elvégzéséhez, indokolt meghosszabbítani az 1367/2006/EK rendeletben az igazgatási felülvizsgálat kérelmezésére megállapított határidőket, valamint az uniós intézményekre és szervekre alkalmazandó, az ilyen kérelmek megválaszolására vonatkozó határidőket.

(14)

Az EUB ítélkezési gyakorlatával (13) összhangban a környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteknek vagy a nyilvánosság más tagjainak, amelyek, illetve akik valamely igazgatási aktus belső felülvizsgálatát kérelmezik, a felülvizsgálat iránti kérelmük indoklásakor meg kell jelölniük azon ténybeli elemeket vagy jogi érveket, amelyek alkalmasak az alapvető kétségek alátámasztására.

(15)

Az 1367/2006/EK rendelet szerinti felülvizsgálati eljárások hatályának ki kell terjednie a megtámadott aktus tartalmi és eljárási jogszerűségére is. Az EUB ítélkezési gyakorlatával összhangban az EUMSZ 263. cikkének negyedik bekezdése és az 1367/2006/EK rendelet 12. cikke szerinti eljárások nem alapulhatnak a felülvizsgálat iránti kérelemben nem szereplő indokokon vagy bizonyítékokon, mivel ekkor az ilyen felülvizsgálat iránti kérelem indokolására vonatkozó, az 1367/2006/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelmény célja okafogyottá válna, és a kérelemmel megindított eljárás tárgya megváltozna (14).

(16)

A tagállamok hatóságai által elfogadott aktusok – beleértve az uniós jog alapján elfogadott nem jogalkotási aktus által előírt, tagállami szinten elfogadott nemzeti végrehajtási intézkedéseket is – a Szerződésekkel és a nemzeti bíróságok autonómiájának elvével összhangban nem tartoznak az 1367/2006/EK rendelet hatálya alá.

(17)

A környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteknek és a nyilvánosság más tagjainak rendelkezniük kell azon joggal, hogy az uniós intézmények és szervek igazgatási aktusainak és mulasztásainak belső felülvizsgálatát kérelmezhessék az e rendelettel módosított 1367/2006/EK rendeletben megállapított feltételekkel összhangban.

(18)

Az általuk elszenvedett jogsérelem bizonyításakor a nyilvánosság tagjainak bizonyítaniuk kell, hogy jogaikat megsértették. Ez magában foglalhatja az ilyen jogok gyakorlásának indokolatlan korlátozását vagy akadályozását.

(19)

A nyilvánosság tagjainak nem kell bizonyítaniuk, hogy az EUMSZ-nek az EUB által értelmezett 263. cikkének negyedik bekezdése (15) értelmében közvetlenül és személyükben érintettek. Annak elkerülése érdekében azonban, hogy a nyilvánosság tagjainak feltétel nélküli joguk legyen belső felülvizsgálat kérelmezésére („actio popularis”), amit az Aarhusi Egyezmény nem ír elő, bizonyítaniuk kell, hogy közvetlenül érintettek a tágabb értelemben vett nyilvánossághoz képest, példának okáért a saját egészségüket és biztonságukat fenyegető közvetlen veszély, vagy az uniós jogszabályok alapján őket megillető valamely jognak a környezetvédelmi jog állítólagos megsértése által okozott sérelme esetén, az EUB ítélkezési gyakorlatával összhangban (16).

(20)

A kellő közérdek bizonyításakor a nyilvánosság tagjainak együttesen bizonyítaniuk kell mind a környezet megőrzéséhez, védelméhez és minőségének javításához, az emberi egészség védelméhez, a természeti erőforrások körültekintő és észszerű hasznosításához vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez fűződő közérdeket, mind pedig azt, hogy a felülvizsgálat iránti kérelmüket Unió-szerte elegendő számú természetes vagy jogi személy támogatja, aláírásaik fizikai vagy digitális formátumban történő összegyűjtésével.

(21)

Annak érdekében, hogy biztosítsák a hatékony belső felülvizsgálati eljárásokat és különösen azt, hogy a felülvizsgálati kérelmek adott esetben megfeleljenek az 1367/2006/EK rendeletben meghatározott feltételeknek, és azok az uniós intézmény vagy szerv által végzett értékeléssel kapcsolatos alapvető kétségeket kellően alátámasztó ténybeli elemeket vagy jogi érveket tárjanak elő (17), a nyilvánosság tagjait vagy az e rendelettel módosított 1367/2006/EK rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő környezetvédelmi nem kormányzati szervezetnek, vagy valamely tagállam bírósága előtt eljárni jogosult jogásznak kell képviselnie.

(22)

Abban az esetben, ha egy uniós intézményhez vagy szervhez több, ugyanazon aktus vagy mulasztás felülvizsgálata iránti kérelem érkezik, és az ilyen kérelmeket összevonja, hogy azokat egyetlen eljárás keretében értékelje, az uniós intézménynek vagy szervnek a válaszában minden egyes kérelemmel egyedi alapon kell foglalkoznia. Így különösen, ha egy ilyen kérelem eljárási okokból elfogadhatatlannak minősül, vagy ha azt érdemben elutasítják, ez nem érintheti az ugyanazon eljárás keretében kezelt többi felülvizsgálat iránti kérelem elbírálását.

(23)

Annak biztosítása érdekében, hogy az ügykezelés hatékony legyen, az uniós intézményeknek és szerveknek törekedniük kell arra, hogy következetesen alkalmazzák az 1367/2006/EK rendelet 11. cikkében meghatározott feltételeket.

(24)

Az átláthatóság és a hatékony ügykezelés érdekében az uniós intézmények és szervek számára lehetővé kell tenni, hogy online rendszereket hozzanak létre a belső felülvizsgálat iránti kérelmek átvételére.

(25)

mivel e rendelet célját, nevezetesen az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek az uniós intézményekre és szervekre történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(26)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) által elismert alapelveket, nevezetesen a magas színvonalú környezetvédelemnek az uniós politikákba történő beépítésének szükségességét (37. cikk), a megfelelő ügyintézéshez való jogot (41. cikk), valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot (47. cikk). Ez a rendelet hozzájárul az uniós igazgatási és bírósági felülvizsgálati rendszer hatékonyságához, és következésképpen megerősíti a Charta 37., 41. és 47. cikkének alkalmazását, és ezáltal hozzájárul az EUSZ 2. cikkében rögzített jogállamisághoz.

(27)

Az 1367/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,