(1)

Az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) meghatározza a többek között az élelmiszer- és takarmánybiztonsági szabályoknak való megfelelés vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó szabályokat.

(2)

Az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szabályokat határoz meg többek között az állatgyógyászati készítmények ellenőrzésére és felhasználására vonatkozóan, különös tekintettel az antimikrobiális rezisztenciára.

(3)

Az (EU) 2019/6 rendelettel összhangban az antimikrobiális szerek állatoknál történő körültekintőbb és felelősségteljesebb felhasználását többek között az antimikrobiális szerek növekedésserkentés és hozamnövelés céljából történő felhasználására, valamint a bizonyos humán fertőzések kezelésére fenntartott antimikrobiális szerek felhasználására vonatkozó tilalom biztosítja. Az (EU) 2019/6 rendelet 118. cikkének (1) bekezdése szerint az állatokat és állati eredetű termékeket az Unióba behozó harmadik országbeli gazdasági szereplőknek tiszteletben kell tartaniuk e tilalmakat. Az említett rendelet (49) preambulumbekezdésében kiemeltek szerint megkülönböztetésmentes és arányos intézkedések megtételével – a nemzetközi megállapodások szerinti uniós kötelezettségek tiszteletben tartása mellett – fontos figyelembe venni az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának nemzetközi dimenzióját.

(4)

Az (EU) 2019/6 rendelet 118. cikke a 2017. június 29-i„Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében” című bizottsági közleményre épül az antimikrobiális rezisztencia megelőzésének és leküzdésének fokozása, valamint az antimikrobiális szerek állatoknál történő körültekintőbb és felelősségteljesebb felhasználásának előmozdítása révén.

(5)

Annak érdekében, hogy hatékonyan végre lehessen hajtani az antimikrobiális szerek növekedésserkentés és hozamnövelés céljából történő felhasználására, valamint a bizonyos humán fertőzések kezelésére fenntartott antimikrobiális szerek felhasználására vonatkozó tilalmat, az (EU) 2017/625 rendelet hatálya alá kell vonni az Unióba behozott állatok és állati eredetű termékek (EU) 2019/6 rendelet 118. cikke (1) bekezdésének való megfelelésének vizsgálatát célzó hatósági ellenőrzéseket, mindeközben tiszteletben tartva a nemzetközi megállapodások szerinti uniós kötelezettségeket.

(6)

Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (7) bekezdésének g) pontjával összhangban a Bizottságnak egyedi szabályokat kell elfogadnia azon kritériumok és feltételek hatósági ellenőrzésének elvégzésére vonatkozóan, amelyek a fésűkagylók, a tengeri csigák és a tengeriuborkák tekintetében meghatározzák, hogy a termelési és átmosó területeket mikor nem kell osztályozni. A tengeriuborkák a tüskésbőrűek törzsének egyik osztálya. A tüskésbőrűek általában nem szűréssel táplálkozó állatok. Következésképpen az ilyen állatok esetében elhanyagolható annak kockázata, hogy mikroorganizmusokat halmoznak fel bélsárral való szennyeződés miatt. Ezenkívül nincs arra utaló epidemiológiai információ, hogy a nem szűréssel táplálkozó tüskésbőrűek közegészségügyi kockázatot jelenthetnének. Ezért az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (7) bekezdésének g) pontjában meghatározott, a termelési és átmosó területek osztályozására vonatkozó követelménytől való eltérés lehetőségét ki kell terjeszteni minden olyan tüskésbőrűre, amely nem szűréssel táplálkozik, például a tengerisünök osztályába tartozókra, és nem csupán a tengeriuborkákra. Ugyanezen okból egyértelművé kell tenni, hogy az osztályozott termelési és átmosó területek osztályozására és nyomon követésére vonatkozóan a Bizottság által megállapítandó feltételek az élő kagylókra, tüskésbőrűekre, zsákállatokra és tengeri csigákra vonatkoznak, kivéve azokat a tengeri csigákat és tüskésbőrűeket, amelyek nem szűréssel táplálkoznak. Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (6), (7) és (8) bekezdésében használt terminológiát ennek megfelelően össze kell hangolni.

(7)

A 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) kizárja a hatálya alól a termelők azon tevékenységét, amelynek során a gazdaságban levágott baromfi és nyúlfélék húsának kis mennyiségével közvetlenül látják el a végső felhasználót, vagy a végső felhasználót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményeket. Az említett rendelet alkalmazásának kezdőnapja, azaz 2006. január 1-je óta a kizárást átmeneti intézkedésként számos alkalommal kiterjesztették a baromfiból és nyúlfélékből származó összes húsra. Az átmeneti időszak utolsó meghosszabbítása az (EU) 2017/185 bizottsági rendelettel (6) történt, és 2020. december 31-ig tartott. Az átmeneti időszak 15 éve alatt nem tapasztaltak olyan jelentős élelmiszer-biztonsági aggályokat, amelyeket a meghosszabbítással összhangban végzett tevékenységek okoztak. Emellett a Bizottság „A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i közleményében a regionális és helyi élelmiszerrendszerek rezilienciájának növelése céljából hangsúlyozza a rövidebb ellátási láncok fontosságát. Ezért az összes baromfi és nyúlféle húsra vonatkozó kizárás kiterjesztését állandó jelleggel be kell vezetni. A 853/2004/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az (EU) 2017/625 rendelet 47. cikke (1) bekezdésének e) pontjával összhangban az illetékes hatóságoknak az Unióba történő első beléptetés helye szerinti határállomáson hatósági ellenőrzést kell elvégezniük valamennyi olyan állat- és áruszállítmányon, amely többek között az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 249. cikkével összhangban elfogadott jogi aktusokban előírt vészhelyzeti intézkedések hatálya alá tartozik. Az (EU) 2016/429 rendelet 249. cikke azonban nem érinti a Bizottság vészhelyzeti intézkedéseit. Ezt a hibát orvosolni kell, és hivatkozást kell beilleszteni az (EU) 2016/429 rendelet 261. cikkére.

(9)

mivel e rendelet célját, nevezetesen az antimikrobiális szerek Unióba beléptetett állatoknál és állati eredetű termékeknél történő felhasználása hatósági ellenőrzésének lehetővé tételét a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(10)

Az (EU) 2017/625 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Mivel az (EU) 2019/6 rendelet 2022. január 28-ától alkalmazandó, e rendelet megfelelő rendelkezéseit is az említett időponttól kell alkalmazni,