(1)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó különleges higiéniai szabályokat állapít meg az élelmiszer-vállalkozók számára.

(2)

A különböző enzimek alkotta tejoltót bizonyos sajtok előállításához használják. A tejoltót fiatal kérődzők gyomrából nyerik. Az élelmiszer-vállalkozók tapasztalatai alapján a fiatal juh- és kecskefélékből származó tejoltó kinyerésének optimalizálása érdekében módosítani kell a 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakasza IV. fejezete 18. pontjának a) alpontjában meghatározott, a tejoltó-előállításra szánt gyomorra vonatkozó különleges higiéniai követelményeket. Különösen helyénvaló lehetővé tenni, hogy az ilyen gyomor kiürítés vagy tisztítás nélkül elhagyja a vágóhidat.

(3)

A technológiai fejlődés nyomán igény mutatkozik annak engedélyezésére, hogy a háziasított patás állatok fejének és lábainak a lenyúzására, leforrázására és szőrtelenítésére a vágóhídon kívül, az élelmiszerek további feldolgozására alkalmas, erre szakosodott, engedélyezett létesítményekben is sor kerülhessen. A gyakorlatban ezért lehetővé kell tenni, hogy a háziasított patás állatok feje és lába bizonyos, az élelmiszerbiztonságot garantáló feltételek mellett e létesítményekbe szállítható legyen. A 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakasza IV. fejezete 18. pontjának c) pontját ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 4. cikkével összhangban a hatósági állatorvos háziasított patás állatok kényszervágása esetén a vágóhídon kívül végezheti a vágás előtti élőállat-vizsgálatot. A 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakasza VI. fejezetének 2. pontja előírja, hogy kényszervágás esetén egy állatorvosnak el kell végeznie a vágás előtti élőállat-vizsgálatot. Ezt a követelményt oly módon kell módosítani, hogy összhangban legyen az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkével, és állatorvos helyett a hatósági állatorvosra hivatkozzon.

(5)

Az állatjólét javítása egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a Bizottság – az európai zöld megállapodás részeként – a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerre irányuló, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiája (3) javasol. Különösen a húsfogyasztási szokásokban figyelhető meg változás, és az Európai Parlament, a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók egyre nagyobb mértékben igénylik, hogy engedélyezzék egyes háziasított patás állatoknak a származási gazdaságban történő levágását annak érdekében, hogy ne merülhessenek fel állatjóléti aggályok az állatok begyűjtése és szállítása során.

(6)

A kényszervágástól eltekintve a háziasított patásokat a 853/2004/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban engedélyezett vágóhídon kell levágni az említett rendelet III. melléklete I. szakaszának II. és IV. fejezetében megállapított higiéniai követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében. A tagállamok illetékes hatóságai az említett cikkel összhangban mobil vágóhidakat is engedélyezhetnek. Ezeket a mobil létesítményeket minden olyan megfelelő helyen el lehet helyezni, beleértve a gazdaságokat is, ahol egészséges állatok csoportjai levághatók. Más körülmények között bizonyos állatok szállítása kockázatot jelenthet a kezelő személyzetre vagy az állatok jólétére nézve. Ezért korlátozott számú háziasított szarvasmarha- és sertésféle, valamint háziasított egypatás állatok esetében engedélyezni kell a származási gazdaságban történő vágást és kivéreztetést. Az ilyen gyakorlatot szigorú feltételekhez kell kötni a szóban forgó állatokból származó hús magas szintű élelmiszer-biztonságának fenntartása érdekében.

(7)

A származási gazdaságban levágott háziasított szarvasmarha- és sertésféléket, valamint háziasított egypatás állatokat hatósági bizonyítványnak kell kísérnie, amely tanúsítja, hogy teljesültek a vágásra vonatkozó higiéniai követelmények. Az ilyen hatósági bizonyítványról az (EU) 2020/2235 bizottsági végrehajtási rendelet rendelkezik (4).

(8)

2018. szeptember 27-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) egy második tudományos szakvéleményt fogadott el az egyes kiskereskedelmi létesítményekre és élelmiszer-adományozásokra vonatkozó veszélyelemzési megközelítésekről (5). Az említett véleményben a Hatóság a kiskereskedelmi szintű lefagyasztást ajánlja további eszközként az élelmiszerek rászorulók számára történő biztonságos újraelosztásának garantálására. A biztonságos élelmiszer-adományozási gyakorlatok megkönnyítése egyrészt megelőzi az élelmiszer-pazarlást, másrészt hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz, és összhangban áll „a termelőtől a fogyasztóig” bizottsági stratégiában meghatározott célkitűzésekkel, valamint annak átfogó, arra irányuló céljával, hogy az európai zöld megállapodás részeként egy méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszer jöjjön létre. Az élelmiszerek lefagyasztása fontos eszköz lehet az élelmiszerbankok és más jótékonysági szervezetek általi biztonságos újraelosztás során. A hús lefagyasztása jelenleg nem megengedett kiskereskedelmi egységek közötti tevékenység esetében, mivel a fagyasztásra szánt húst a vágást vagy darabolást követően indokolatlan késedelem nélkül le kell fagyasztani a 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakasza VII. fejezetének 4. pontjával összhangban a háziasított patás állatok esetében, valamint az említett melléklet II. szakasza V. fejezetének 5. pontjával összhangban a baromfi és a nyúlfélék esetében. Az élelmiszer-adományok biztonságos elosztása érdekében ezért kiskereskedelmi egységek közötti tevékenység esetében bizonyos feltételek mellett engedélyezni kell a hús lefagyasztását.

(9)

A 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) meghatározta a „megbízott állatorvos” fogalmát. Az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezte a 854/2004/EK rendeletet (7) és meghatározta a „hatósági állatorvos” fogalmát. Mivel az (EU) 2017/625 rendeletben szereplő „hatósági állatorvos” fogalommeghatározás magában foglalja a „megbízott állatorvost” is, a 853/2004/EK rendelet III. mellékletében a „megbízott állatorvosra” való hivatkozásokat módosítani kell, hogy azok helyett a „hatósági állatorvosra” való hivatkozás szerepeljen.

(10)

A 853/2004/EK rendelet III. mellékletének III. szakaszában a tenyésztett párosujjú patás vadak húsának előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozóan megállapított különleges higiéniai követelmények csak a Cervidae vagy Suidae fajoktól származó húsra vonatkoznak. Hasonló követelményeket kell alkalmazni az egyéb tenyésztett párosujjú patás vadak, például a lámák húsára is, hogy elkerülhető legyen a fogyasztási szokásoknak az ilyen hús fokozott fogyasztása miatti változásából eredő esetleges élelmiszer-biztonsági kockázat.

(11)

A vadászat során leölt vadak teste és zsigerei a vadfeldolgozó létesítménybe történő szállításuk előtt gyűjtőközpontba szállíthatók és ott tárolhatók. A 853/2004/EK rendelet III. mellékletének IV. szakaszában meghatározott, vadakra vonatkozó higiéniai követelmények módosításával különleges higiéniai szabályokat kell bevezetni az említett testek és zsigerek ilyen gyűjtőközpontokban történő kezelésére és tárolására, hogy garantálni lehessen ezen állatok húsának az élelmiszer-biztonságát.

(12)

Annak érdekében, hogy a hűtés az elejtést követően elfogadható időn belül megkezdődhessen, a vadakat egy képzett személy általi vizsgálatot követően a lehető leghamarabb vadfeldolgozó létesítménybe kell szállítani, aminek a nagyvadak esetében a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IV. szakasza II. fejezetének 3. pontjával összhangban, az apróvadak esetében pedig az említett szakasz III. fejezetének 3. pontjával összhangban kell történnie. Ezt a követelményt azokra a vadakra is alkalmazni kell, amelyek esetében nem került sor vizsgálatra.

(13)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakasza I. fejezetének 3. pontja előírja, hogy amennyiben az élelmiszer-vállalkozó az élő kagylók egy tételét létesítmények között szállítja, a tételt egy feladó vagy tisztító központba történő beérkezéséig nyilvántartási okmánynak kell kísérnie. A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakasza I. fejezetének 4. pontjában előírt információk harmonizálása érdekében meg kell határozni az élő kagylók létesítmények közötti szállítására vonatkozó nyilvántartási okmány közös mintáját. Ezen túlmenően bevett gyakorlat, hogy a kagylók tételei közbenső gazdasági szereplőknek is elküldhetők, ezért a nyilvántartási okmánynak ezt a lehetőséget is tartalmaznia kell.

(14)

A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakasza IV. fejezete A. részének 1. pontjával összhangban a tisztítás megkezdése előtt az élő kagylókról tiszta vízzel le kell mosni az iszapot és a felhalmozódott törmeléket. A víztakarékosság érdekében azonban tiszta kagylók esetében nem szabad kötelezővé tenni a mosásukat. A VII. szakasz IV. fejezete A. részének 1. pontját ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

A forgalomba hozott élő kagylókban a tengeri biotoxinok határértéke nem lépheti túl a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakasza V. fejezetének 2. pontjában meghatározott határértékeket. Az EFSA a külső vázas ehető vízi gerinctelenekben előforduló tengeri biotoxinok pectenotoxin csoportjáról szóló véleményében (8) arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan jelentések, amelyek a pektenotoxinok (PTX) csoportjába tartozó toxinokkal összefüggésben emberekre gyakorolt káros hatásokra mutatnának rá. Ezenkívül a külső vázas ehető vízi gerinctelenekben előforduló PTX-et mindig az okadainsav csoportjába tartozó toxinok kísérik. Ezért a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakasza V. fejezete 2. pontjának c) alpontjából törölni kell a PTX-re való hivatkozást.

(16)

Az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke úgy rendelkezik, hogy a tengeri uborkák begyűjtése tekintetében nem kell osztályozni a termelési és átmosó területeket abban az esetben, ha az illetékes hatóságok ezeket az állatokat halárveréseken, feladó központokban és feldolgozó-létesítményekben ellenőrzik. A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakaszának IX. fejezetét módosítani kell annak érdekében, hogy a tengeri uborkák begyűjtése az osztályozott termelési és átmosó területeken kívül is lehetővé váljon.

(17)

A hajókat úgy kell kialakítani és megépíteni, hogy a halászati termékek ne szennyeződjenek fenékvízzel, szennyvízzel, füsttel, üzemanyaggal, olajjal, kenőanyagokkal vagy egyéb nemkívánatos anyagokkal. A halászati termékek tárolására, hűtésére vagy fagyasztására használt tárolóhelyiségek, tartályok vagy tárolótartályok sem használhatók a halászati termékek tárolásától eltérő célokra. A fagyasztóhajóknak és hűtőhajóknak megfelelő kapacitású fagyasztóberendezéssel kell rendelkezniük a hőmérséklet lehető leggyorsabban, folyamatos ütemben és a lehető legrövidebb konstans hőmérsékleti időszakkal történő csökkentéséhez, amivel –18 °C vagy az alatti maghőmérséklet érhető el. A tárolóhelyiségeket nem szabad termékek fagyasztására használni. A fagyasztó- és tárolóberendezésekre vonatkozó fenti követelményeket a szárazföldön található hűtőházakra is alkalmazni kell. A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. szakasza I. fejezetének I. részét és III. fejezetének B. részét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(18)

Az eredetileg páclében –9 °C-on fagyasztott, konzervgyártásra szánt, ennek ellenére friss halászati termékként történő fogyasztásra értékesített tonhallal kapcsolatos közelmúltbeli csalások miatt a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. szakasza I. fejezete II. részének 7. pontjában egyértelművé kell tenni, hogy az eredetileg páclében –9 °C-on fagyasztott, konzervgyártásra szánt, egészben lévő halászati termékek rendeltetési célja nem lehet más, mint a konzervgyártás, még akkor is, ha azokat –18 °C-on tovább fagyasztják.

(19)

A halászati termékekből nyert, emberi fogyasztásra szánt májat és ikrát jég alatt kell tartani az olvadó jég hőmérsékletét megközelítő hőmérsékleten, vagy le kell fagyasztani. Helyénvaló lehetővé tenni a májnak és az ikrának a jég alatti hűtéstől eltérő módokon, az olvadó jég hőmérsékletét megközelítő hőmérsékleten történő hűtését. Ennek megfelelően a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. szakasza I. fejezete II. részének 6. pontját módosítani kell annak lehetővé tétele érdekében, hogy a halászati termékekből nyert, emberi fogyasztásra szánt májat és ikrát ne csak jég alatt, hanem különböző más hűtési eljárásokkal is le lehessen hűteni.

(20)

Helyénvaló, hogy a jég alatt tárolt, csomagolatlan, előkészített, friss halászati termékek feladására vagy tárolására alkalmazott tárolótartályokban az olvadó víz ne maradjon érintkezésben semmiféle halászati termékkel. Higiéniai okokból fontos egyértelművé tenni, hogy az olvadékvizet – azon túl, hogy az nem maradhat érintkezésben a halászati termékekkel – le is kell ereszteni. Ennek megfelelően a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. szakasza III. fejezete A. részének 4. pontját módosítani kell annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az elolvadt vizet – azon túl, hogy az nem érintkezhet a halászati termékekkel – le is kell ereszteni.

(21)

A 853/2004/EK rendelet III. mellékletének XI. szakaszában a békacombra vonatkozóan megállapított különleges higiéniai szabályok csak a rana fajok (Ranidae család) combjára vonatkoznak, a békacombnak a rendelet I. melléklete 6.1. pontjában megállapított meghatározásával összhangban. Az említett szakaszban a csigákra vonatkozóan megállapított különleges higiéniai szabályok kizárólag a Helix pomatia Linné, a Helix aspersa Muller és a Helix lucorum fajhoz, valamint az Achatinidae család fajaihoz tartozó szárazföldi csigákra vonatkoznak, a csigának a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 6.2. pontjában szereplő fogalommeghatározásával összhangban. Az étkezési szokások változása miatt más békafajok combja és más csigafajok is előállításra és forgalomba kerülnek emberi fogyasztás céljából. A különleges higiéniai szabályokat ezért ezekre a fajokra is ki kell terjeszteni az e fajokból származó élelmiszerek biztonságosságának garantálása érdekében.

(22)

A 853/2004/EK rendelet III. mellékletének XII. szakasza különleges hőmérsékleti követelményeket állapít meg az emberi fogyasztásra szánt töpörtyű tárolására vonatkozóan. A technológiai fejlődés lehetővé tett bizonyos csomagolási technikákat, például a vákuumcsomagolást, amelynek esetében a töpörtyűből származó élelmiszerek biztonságosságának garantálásához nincs szükség különleges hőmérsékleti követelményekre. Ezeket a hőmérsékleti feltételeket ezért törölni kell, és az élelmiszer-vállalkozónak a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 5. cikkével összhangban a veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvein alapuló helyes higiéniai gyakorlatokkal és eljárásokkal kell biztosítania a töpörtyűből származó élelmiszerek biztonságosságát.

(23)

A 853/2004/EK rendelet III. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,