A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1350 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. május 6.)

az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a referenciamutató-kezelő irányítási rendszere kellő stabilitásának biztosítását szolgáló követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (9) bekezdésére,

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy a referenciamutató-kezelők irányítási rendszere stabil legyen, olyan szervezeti struktúrát kell biztosítania, amely egyértelmű és dokumentált módon meghatározza a vezetői döntéshozatali eljárásokat, a belső beszámolási útvonalakat, valamint a referenciamutató előállításában részt vevő személyek feladatainak és felelősségi köreinek felosztását.

(2)

A stabil irányítási rendszereknek lehetővé kell tenniük azon összeférhetetlenségek azonosítását és kezelését, amelyek a referenciamutató-kezelők szervezeti struktúráján belül felmerülhetnek. A referenciamutató-kezelők irányítási rendszerének meg kell határoznia mindenekelőtt a vezető testület felépítését, valamint szerepét és felelősségi köreit.

(3)

Az esetleg összeférhetetlenséget eredményező körülmények fennállása nem zárja ki automatikusan az adott összeférhetetlenség által érintett személyt a referenciamutató előállításában való részvételből. A referenciamutató-kezelőknek mindazonáltal azonosítaniuk kell minden olyan körülményt, amely potenciális vagy tényleges összeférhetetlenséghez vezethet, értékelniük kell azokat, és adott esetben kockázatenyhítő intézkedésekről kell dönteniük.

(4)

A csoport részét képező referenciamutató-kezelőknek megfelelően értékelniük kell azt, hogy a csoport struktúrája milyen hatást gyakorol a saját irányítási rendszerükre. Az értékelés során meg kell vizsgálniuk, hogy az említettekből eredő összeférhetetlenség veszélyeztetheti-e szabályozási kötelezettségeik teljesítésére való képességüket. Értékelniük kell továbbá, hogy a csoportstruktúra vagy az a tény, hogy a referenciamutató-kezelők vezető testületének valamely tagja ugyanazon csoporthoz tartozó más szervezetek igazgatóságának is tagja, veszélyeztetheti-e a referenciamutató-kezelők függetlenségét. Az említett referenciamutató-kezelőknek az adott csoport struktúrájából eredő esetleges összeférhetetlenségek megelőzését és kezelését szolgáló egyedi eljárásokat kell elfogadniuk.

(5)

A csoport részeként működő referenciamutató-kezelők számára lehetővé kell tenni, hogy csoportszinten szinergiára törekedjenek. Ugyanakkor a csoporton belül kiszervezett funkcióknak meg kell felelniük az (EU) 2016/1011 rendelet 10. cikkének és az említett rendelet minden egyéb vonatkozó rendelkezésének.

(6)

Az arányosság elvével összhangban a nem jelentős referenciamutató kezelőjére nem hárulhat túlzott adminisztratív teher. A referenciamutató-kezelők számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a nem jelentős referenciamutatóik tekintetében eltérjenek a szervezeti felépítésükkel kapcsolatos egyes követelményektől. Emellett, amennyiben tevékenységük jellegére, léptékére és összetettségére, a referenciamutató előállítása és a referenciamutató-kezelő egyéb tevékenységei közötti összeférhetetlenség valószínűségére, valamint a referenciamutató előállításának folyamatával kapcsolatos mérlegelési jogkör szintjére tekintettel indokolt, egyes referenciamutató-kezelők számára lehetővé kell tenni, hogy ne tegyenek eleget a vezető testület kijelölési eljárásának az irányítási rendszerükben történő meghatározására vonatkozó követelménynek.

(7)	Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(8)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát.

(9)	Az (EU) 2019/2175 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 5. cikke alkalmazásának kezdőnapjával való összhang biztosítása érdekében – amely cikk az (EU) 2016/1011 rendelet 4. cikkének (9) bekezdését bevezette az említett rendeletbe –, ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Döntéshozatali eljárások, a feladatok és felelősségi körök felosztása, valamint belső beszámolási útvonalak

(1) A referenciamutató-kezelők irányítási rendszerét – amennyiben van – a vezető testület hagyja jóvá, és a rendszernek egyértelműen és jól dokumentált módon meg kell határoznia az alábbiak mindegyikét:

a)	a vezetői döntéshozatali eljárások;

b)	a referenciamutató-kezelő szervezeti ábrája, meghatározva a funkciók és felelősségi körök referenciamutató előállításában közvetlenül részt vevő személyek közötti felosztását;

c)	belső beszámolási útvonalak.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett eljárások adott esetben magukban foglalják a következők mindegyikét:

a)	a vezető testület és a kapcsolódó bizottságok összetétele, szerepe és felelősségi körei;

b)	a vezető testület felépítése;

c)	a vezető testület kijelölése.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett szervezeti ábra meghatározza a referenciamutató-kezelő csoportján belül és azon kívül kiszervezett feladatokat, valamint a referenciamutató-kezelő csoportján belül megosztott személyzetet. A referenciamutató-kezelők irányítási rendszere biztosítja a feladatok és felelősségi körök oly módon történő felosztását, hogy a több feladatot ellátó, vagy különböző bizottságokban részt vevő személyek elegendő időt tudjanak fordítani a rájuk ruházott feladatok és felelősségi körök ellátására, és ne akadályozzák őket feladataik megbízható, becsületes és szakszerű ellátásában.

Az első albekezdés alkalmazásában a referenciamutató-kezelők figyelembe veszik azon ülések számát, amelyeken az érintett személynek részt kell vennie, a konkrét pozíció jellegét és a kapcsolódó felelősségi köröket, valamint azt, hogy az érintett személy ellát-e egyéb feladatot vagy végez-e egyéb tevékenységet.

(4) A referenciamutató-kezelők irányítási rendszere egyértelmű javadalmazási keretet biztosít a referenciamutató előállításában közvetlenül részt vevő valamennyi személy tekintetében, figyelembe véve a rájuk ruházott feladatokat és felelősségi köröket.

(5) A referenciamutató-kezelők dönthetnek úgy, hogy a nem jelentős referenciamutatóik tekintetében nem alkalmazzák a (2) bekezdés c) pontját és a (4) bekezdést.

(6) A referenciamutató-kezelők dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a (2) bekezdés c) pontját és a (4) bekezdést, amennyiben ez a döntés – a következők szempontjából – megfelelő és arányos:

a)	a referenciamutató-kezelő tevékenységeinek jellege, léptéke és összetettsége;

b)	annak valószínűsége, hogy összeférhetetlenség merül fel a referenciamutató előállítása és a referenciamutató-kezelő egyéb tevékenységei között;

c)	a referenciamutató előállítási folyamat részét képező mérlegelés.

2. cikk

Elszámoltathatóság

(1) A referenciamutató-kezelők irányítási rendszere a szerkezeti struktúra részeként egyértelműen és jól dokumentált módon meghatározza a következő személyek elszámoltathatóságát:

a)	a referenciamutató előállítására esetleg jelentős hatást gyakorló döntésekért felelős személyek, különösen, ha ezek felhatalmazáson alapuló döntések;

b)	a meglévő vagy lehetséges összeférhetetlenségeknek az (EU) 2016/1011 rendelet 4. cikkének (5) bekezdése szerinti közzétételéért vagy nyilvánosságra hozataláért felelős személyek;

c)	a referenciamutató meghatározását végző alkalmazott vagy személy integritásának és megbízhatóságának szavatolását célzó, az (EU) 2016/1011 rendelet 4. cikkének (8) bekezdése szerinti konkrét belső kontrolleljárások létrehozásáért felelős személyek;

d)	az esetleg összeférhetetlenséget eredményező bármely körülmény belső jelentéséért felelős személyek.

(2) A referenciamutató-kezelők dönthetnek úgy, hogy a nem jelentős referenciamutatóik tekintetében nem alkalmazzák az (1) bekezdés d) pontját.

3. cikk

Átláthatósági követelmények

(1) A referenciamutató-kezelők irányítási rendszere biztosítja, hogy vezetőik vagy alkalmazottaik, valamint bármely más olyan – a referenciamutató előállításában közvetlenül részt vevő – természetes személy, akinek a szolgáltatásai a referenciamutató-kezelő rendelkezésére állnak, vagy akinek a szolgáltatásai felett ellenőrzést gyakorol, tisztában legyenek feladataikkal és az e feladatok megfelelő teljesítése érdekében követendő eljárásokkal.

(2) Amennyiben a referenciamutató-kezelő egy csoport része, az említett referenciamutató-kezelő irányítási rendszere részletezi a referenciamutató előállítása során nyújtott releváns szolgáltatásokhoz és végzett tevékenységekhez kapcsolódó olyan feladatokat, amelyeket az (EU) 2016/1011 rendelet 10. cikkével összhangban kiszerveztek, ideértve a csoporthoz tartozó szervezethez történő kiszervezést is.

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. május 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 171., 2016.6.29., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2175 rendelete (2019. december 18.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló 1094/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet, a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről szóló (EU) 2016/1011 rendelet, valamint a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló (EU) 2015/847 rendelet módosításáról (HL L 334., 2019.12.27., 1. o.).