(1)

A 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 104a. cikkében említett kiegészítő szavatolótőke-követelmény és a szóban forgó irányelv 128. cikke első albekezdésének 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelmény inputként szolgál a 2014/59/EU irányelv 45c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott veszteségviselési és feltőkésítési összegek kiszámításához. A szanálási hatóságoknak ezeket a követelményeket kell alkalmazniuk az említett irányelv 45. cikkének (1) bekezdésében említett, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény (MREL) meghatározásához.

(2)

A 2014/59/EU irányelv 45e. cikkének (1) bekezdése szerint a szanálás alá vonható szervezeteknek összevont alapon kell megfelelniük a MREL-nek a szanálás alá vonható csoport szintjén. A 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 83b. pontjában meghatározott szanálás alá vonható csoport nem feltétlenül azonos minden esetben az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott csoporttal, különösen ha a csoport egynél több szanálás alá vonható csoportból áll. Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 11. cikke szerint a kiegészítő szavatolótőke-követelmény és a kombinált pufferkövetelmény konszolidált csoportszinten alkalmazandó az EU-szintű anyaintézményre. Ezek a követelmények azonban nem feltétlenül alkalmazandók a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén a szanálás alá vonható szervezetekre, mivel előfordulhat, hogy a szanálás alá vonható csoport nem fedi le a teljes csoportot. Ezért meg kell határozni a módszereket, amelyekkel ilyen helyzetekben megbecsülhetők az említett követelmények.

(3)

Az a körülmény, hogy a szanálás alá vonható csoport teljes kockázati kitettségértéke a csoport kockázati kitettségértékének szinte egészét képviseli, annak a jele, hogy az adott szanálás alá vonható csoportban fennálló kockázatok vagy kockázati elemek nem térnek el lényegesen a csoportban fennállóktól. Ebben az esetben a szanálási hatóságnak a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén a szanálás alá vonható szervezetre alkalmazandó MREL meghatározása során az EU-szintű anyaintézményre konszolidált csoportszinten alkalmazandó kiegészítő szavatolótőke-követelményt kell felhasználnia a kiegészítő szavatolótőke-követelmény becsléseként.

(4)

Hasonlóképpen az a körülmény, hogy a szanálás alá vonható csoport teljes kockázati kitettségértéke szinte teljes egészében az adott szanálás alá vonható csoport egyetlen szervezetéhez rendelhető, annak a jele, hogy az adott szanálás alá vonható csoportban fennálló kockázatok vagy kockázati elemek nem térnek el lényegesen a szanálás alá vonható csoport adott szervezetében fennállóktól. Ennek megfelelően, ha a szanálás alá vonható csoport teljes kockázati kitettségértéke nem tér el lényegesen az adott szanálás alá vonható csoport legnagyobb szervezetének teljes kockázati kitettségértékétől, a szanálási hatóságnak a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén a szanálás alá vonható szervezetre alkalmazandó MREL meghatározása során az említett legnagyobb szervezet kiegészítő szavatolótőke-követelményét kell felhasználnia a kiegészítő szavatolótőke-követelmény becsléseként.

(5)

Ha a szanálás alá vonható csoport összetettebb, és sajátosságait nem lehet teljes mértékben figyelembe venni az EU-szintű anyaintézményre konszolidált csoportszinten vagy a szanálás alá vonható csoport legnagyobb szervezetére alkalmazandó kiegészítő szavatolótőke-követelmény tükrözésével, a szanálási hatóságoknak eltérő becsléseket kell alkalmazniuk a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén a szanálás alá vonható szervezet kiegészítő szavatolótőke-követelményére vonatkozóan. Ha az EU-szintű anyaintézményre konszolidált csoportszinten alkalmazandó kiegészítő szavatolótőke-követelmény nagyobb, mint szanálás alá vonható csoport egyes szervezeteinek kiegészítő szavatolótőke-követelménye, akkor az EU-szintű anyaintézményre konszolidált csoportszinten alkalmazandó kiegészítő szavatolótőke-követelménynek kell alapul szolgálnia a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén a szanálás alá vonható szervezet kiegészítő szavatolótőke-követelményének becsléséhez. Ebben az esetben a szanálási hatóságoknak az illetékes hatóság által biztosított információk alapján törekedniük kell e becslés oly módon történő kiigazítására, hogy az tükrözze a szanálás alá vonható csoport egyedi kockázatait az EU-szintű anyaintézmény konszolidált csoportszintű kockázataihoz képest. E kiigazítás során figyelembe kell venni, hogy a szanálás alá vonható csoport egyes kockázatai nem feltétlenül állnak fenn a csoporthoz tartozó olyan más szervezetekben, amelyek nem részei a szanálás alá vonható csoportnak, vagy hogy a csoporthoz tartozó említett szervezetekben fennálló egyes kockázatok nem állnak fenn magában a szanálás alá vonható csoportban.

(6)

Az a körülmény, hogy a szanálás alá vonható csoporton belül egy vagy több egyedi követelmény magasabb, mint az EU-szintű anyaintézményre konszolidált csoportszinten alkalmazandó kiegészítő szavatolótőke-követelmény, a szanálás alá vonható csoporton belüli idioszinkratikus kockázatok vagy kockázati elemek fennállásának a jele. Konszolidált csoportszinten tekintve az említett idioszinkratikus kockázatok vagy kockázati elemek kevésbé jelentősek lehetnek, például azért, mert a szanálás alá vonható csoporton kívüli kiegyenlítő kockázati tényezőkkel ellensúlyozhatók. A szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén a szanálás alá vonható szervezet kiegészítő szavatolótőke-követelményének becsléséhez ezért a szanálási hatóságnak – minden olyan esetben, amikor ez a körülmény bekövetkezik – össze kell hasonlítania az EU-szintű anyaintézményre konszolidált csoportszinten alkalmazandó kiegészítő szavatolótőke-követelmény kiigazításán alapuló becslést a szanálás alá vonható csoporthoz tartozó összes szervezet kiegészítő szavatolótőke-követelményeinek súlyozott átlagán alapuló becsléssel. A szanálási hatóságnak a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén a szanálás alá vonható szervezetre alkalmazandó MREL meghatározása során azt a becslést kell inputként alkalmaznia, amely a magasabb követelményt eredményezi.

(7)

Összetettebb csoportok esetében a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén a szanálás alá vonható szervezetre vonatkozó kiegészítő szavatolótőke-követelménynek becsléséhez a szanálási hatóságoknak – lehetőség szerint – az illetékes hatóság által biztosított információk alapján ki kell igazítaniuk az EU-szintű anyaintézményre konszolidált csoportszinten alkalmazandó kiegészítő szavatolótőke-követelményt annak tükrözése érdekében, hogy az említett kiegészítő szavatolótőke-követelmény által lefedett egyes kockázatok vagy kockázati elemek nem relevánsak az érintett szanálás alá vonható csoport szempontjából, például jellegük vagy földrajzi elhelyezkedésük miatt. A szanálási hatóságoknak továbbá – lehetőség szerint – az illetékes hatóság által biztosított információk alapján annak figyelembevétele érdekében is ki kell igazítaniuk ezt a követelményt, hogy a szanálás alá vonható csoport egyes kockázatai vagy kockázati elemei nem tükröződnek teljes mértékben az említett követelményben vagy azon belül kiegyenlítődnek, de ettől függetlenül relevánsak a szanálás alá vonható csoport szempontjából. Minden kiigazításnak az érintett illetékes hatóságok által biztosított információkon kell alapulnia, amennyiben azok rendelkezésre állnak, mivel ezek a hatóságok felelősek azon folyamatos kockázatok becsléséért, amelyeknek a csoporthoz tartozó szervezetek ki vannak téve. Amennyiben nincs lehetőség ilyen kiigazításokra, a szanálási hatóságnak a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén a szanálás alá vonható szervezetre vonatkozó kiegészítő szavatolótőke-követelmények becslése során az EU-szintű anyaintézményre konszolidált csoportszinten alkalmazandó, nem kiigazított kiegészítő szavatolótőke-követelményt kell felhasználnia.

(8)

Az egyes intézményekre azonos tőkefenntartásipuffer-ráta vonatkozik. Ezért ezt a rátát kell használni a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén a szanálás alá vonható szervezetre vonatkozó tőkefenntartási puffer becsléseként.

(9)

Az előnyben részesített szanálási stratégia végrehajtását követően tervezett csoportszerkezet tükrözése érdekében a rendszerszintű kockázat kezelésére irányuló pufferkövetelményeket – konkrétan a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffert, az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffert és a rendszerkockázati tőkepuffert – alapértelmezés szerint azonosnak kell tekinteni az azon szervezetre vonatkozóan meghatározott követelményekkel, amely a teljes kockázati kitettségérték tekintetében a legközelebb áll a szanálás alá vonható csoporthoz.

(10)

A 2014/59/EU irányelv 45c. cikke (3) bekezdése első albekezdése a) pontjának ii. alpontja szerint a feltőkésítési összeg az az összeg, amely lehetővé teszi, hogy a szanálás eredményeként létrejött szanált csoport az előnyben részesített szanálási stratégia végrehajtását követően a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén ismét megfeleljen a kiegészítő szavatolótőke-követelménynek, egyéb követelmények mellett. A 2014/59/EU irányelv 45c. cikke (3) bekezdésének hetedik albekezdése szerint az annak biztosításához szükséges összegnek, hogy a szanálás alá vonható szervezet a szanálást követően képes legyen egy megfelelő időtartamon keresztül fenntartani a megfelelő piaci bizalmat, a szanálási eszközök alkalmazását követően alkalmazandó kombinált pufferkövetelmény összegével kell megegyezőnek lennie, levonva az anticiklikus tőkepuffert. A feltőkésítési összeg – beleértve a piaci bizalom fenntartásához szükséges összeget – a MREL részét képezi, és a 2014/59/EU irányelv 45c. cikkének (3) és (7) bekezdése alapján lefelé vagy felfelé igazítható, hogy tükrözze a szanálás alá vonható csoportnak a szanálási eszközök alkalmazását követő változásait. Ennek megfelelően csak a MREL kalibrálásához használt, a szanálás alá vonható szervezetre a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén alkalmazott kiegészítő szavatolótőke-követelményt és kombinált pufferkövetelményt kell megbecsülni. A becslés azonban nem érintheti a feltőkésítési összeg bármely kiigazítását, beleértve a piaci bizalom fenntartásához szükséges összeget, a MREL 2014/59/EU irányelv alapján történő meghatározása során.

(11)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(12)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikkével összhangban létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport véleményét,