(1)

Az Uniónak a 2021-től 2027-ig tartó időszakra vonatkozó kohéziós politikájára a következő többéves pénzügyi keret összefüggésében irányadó szabályozási keret hozzájárul az Uniónak az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében megkötött Párizsi Megállapodás (5) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) végrehajtása – erőfeszítéseket téve az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5°C-ra történő korlátozására – és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljai tekintetében tett kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez azáltal, hogy az uniós finanszírozást zöld célkitűzésekre összpontosítja. E rendeletnek végre kell hajtania „Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i bizottsági közleményben meghatározott prioritások egyikét, és e rendelet része a Fenntartható Európa beruházási tervnek, amely az igazságos átmenet mechanizmus keretében – a kohéziós politika összefüggésében – célzott finanszírozást nyújt egy olyan klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átállás társadalmi, gazdasági és környezeti költségeinek kezeléséhez, ahol bármely fennmaradó üvegházhatásúgáz-kibocsátást egyenértékű szén-dioxid-elnyeléssel kompenzálnak.

(2)

A klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átállás az Unió egyik legfontosabb szakpolitikai célkitűzése. Az Európai Tanács 2019. december 12-én jóváhagyta azt a célkitűzést, hogy az Unió a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokkal összhangban 2050-re klímasemlegessé váljon. Míg az éghajlatváltozással és a környezetkárosodással szembeni küzdelem hosszú távon mindenki számára előnyökkel jár, és középtávon mindenki számára lehetőségeket és kihívásokat jelent, nem mindegyik régió és tagállam kezdi meg az átállást ugyanazon kiindulópontról vagy rendelkezik ugyanazon reagálási képességgel. Néhányan előrehaladottabbak, mint mások, és az átállás szélesebb körű társadalmi, gazdasági és környezeti hatást gyakorol azon régiókra, amelyek energiafelhasználás céljából nagymértékben függenek a fosszilis tüzelőanyagoktól – elsősorban a széntől, a lignittől, a tőzegtől és az olajpalától – és a kibocsátásintenzív iparágaktól. Az ilyen helyzet nemcsak azzal a kockázattal jár, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés tekintetében az átállás Unió-szerte eltérő sebességgel zajlik, hanem azzal is, hogy a régiók között nő a különbség, ami hátrányos a társadalmi, gazdasági és területi kohézió célkitűzései szempontjából.

(3)

Annak érdekében, hogy sikeres és társadalmilag mindenki számára elfogadható legyen, az átállásnak méltányosnak és inkluzívnak kell lennie. Ezért az Uniónak, a tagállamoknak és a régióiknak kezdettől fogva figyelembe kell venniük az átállás társadalmi, gazdasági és környezeti következményeit, és minden lehetséges eszközt be kell vetniük a kedvezőtlen következmények enyhítésére. Az uniós költségvetés fontos szerepet játszik e tekintetben.

(4)

Az európai zöld megállapodásban és a Fenntartható Európa beruházási tervben foglaltaknak megfelelően az igazságos átmenet mechanizmusnak ki kell egészítenie a 2021-től 2027-ig tartó időszakra vonatkozó, következő többéves pénzügyi kereten belüli egyéb intézkedéseket. Hozzá kell járulnia a 2050-ig megvalósítandó klímasemleges Unió felé történő átállási folyamat társadalmi, gazdasági és környezeti következményeinek kezeléséhez, különös tekintettel a folyamatban érintett munkavállalókra, azáltal, hogy regionális szinten egyesíti az uniós költségvetés éghajlat-politikai és szociális célkitűzésekre irányuló ráfordításait, és hogy magas szintű szociális és környezetvédelmi normákra törekszik.

(5)

E rendeletnek létre kell hoznia az Igazságos Átmenet Alapot (IÁA), amely a kohéziós politika keretében végrehajtott igazságos átmenet mechanizmus egyik pillére. Az IÁA célja a leginkább érintett területek és munkavállalók támogatása révén mérsékelni az éghajlatvédelmi átállás kedvezőtlen hatásait, és előmozdítani a kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági átállást. Az IÁA egyetlen egyedi célkitűzésével összhangban az IÁA által támogatott intézkedéseknek közvetlenül hozzá kell járulniuk az átállás hatásának enyhítéséhez a foglalkoztatásra gyakorolt negatív következmények mérséklésével, valamint a helyi gazdaság diverzifikációjának és modernizációjának finanszírozásával. Az IÁA egyetlen egyedi célkitűzését az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott szakpolitikai célkitűzésekkel azonos szinten állapították meg, és azokkal együtt sorolták fel.

(6)

Az európai zöld megállapodást mint az Unió növekedési stratégiáját, valamint az Uniónak az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás végrehajtása és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljai tekintetében tett kötelezettségvállalásait tükrözve, az IÁA hozzá kíván járulni az éghajlati és a környezeti fenntarthatósági szempontok általános érvényesítéséhez, valamint azon átfogó cél eléréséhez, amely szerint az uniós költségvetési kiadások 30 %-ának éghajlat-politikai célkitűzéseket kell támogatnia, valamint azon törekvéshez, hogy a többéves pénzügyi keret alapján a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordított kiadások 2024-ben kitegyék az éves kiadások 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig az éves kiadások 10 %-át, figyelembe véve ugyanakkor az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések között meglévő átfedéseket. Az IÁA saját borítékjából származó források hozzáadódnak azon átfogó cél eléréséhez szükséges beruházásokhoz, amely szerint az uniós költségvetési kiadások 30 %-a éghajlat-politikai célkitűzésekhez járuljon hozzá. Az említett forrásoknak – az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) és az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Európai Szociális Alap Pluszból (ESZA+) önkéntes alapon átcsoportosított forrásokkal együtt – teljes mértékben hozzá kell járulniuk e cél eléréséhez. Ebben az összefüggésben az IÁA-nak olyan tevékenységeket kell támogatnia, amelyek tiszteletben tartják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi normáit és prioritásait, és nem okozzák a környezeti célkitűzések jelentős megsértését az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 17. cikke értelmében, továbbá amelyek biztosítják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállást a 2050-ig megvalósítandó klímasemleges Unió felé vezető úton.

(7)

Az IÁA-ból származó forrásoknak ki kell egészíteniük a kohéziós politika keretében rendelkezésre álló forrásokat.

(8)

A klímasemleges gazdaságra való átállás valamennyi tagállam számára kihívást jelent. Ez különösen megterhelő lesz azon tagállamok számára, amelyek jelentős mértékben támaszkodnak, vagy amelyek a közelmúltig jelentős mértékben támaszkodtak fosszilis tüzelőanyagokra vagy olyan kibocsátásintenzív ipari tevékenységekre, amelyeket a klímasemleges gazdaságra való átállás miatt fokozatosan meg kell szüntetni vagy át kell alakítani, és amely tagállamok nem rendelkeznek az ehhez szükséges pénzügyi eszközökkel. Az IÁA-nak ezért valamennyi tagállamra ki kell terjednie, de a pénzügyi eszközei elosztásának az éghajlat-politikai átállási folyamat által leginkább érintett területekre kell összpontosítania, és az említett elosztásnak tükröznie kell a tagállamok képességét arra, hogy finanszírozzák a klímasemleges gazdaságra való átállás kezeléséhez szükséges beruházásokat.

(9)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. Az említett szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) állapítja meg, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak, közvetett irányítás, pénzügyi eszközök, költségvetési garanciák, pénzügyi támogatás és a külső szakértők költségeinek megtérítése útján történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok egy, az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(10)

Az IÁA- források hatékony felhasználásának biztosítása érdekében az IÁA-hoz való hozzáférést a nemzeti allokáció 50 %-ára kell korlátozni azon tagállamok esetében, amelyek még nem kötelezték el magukat – a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban – a klímasemleges Unió 2050-ig történő megvalósítására irányuló célkitűzés végrehajtása mellett, míg a másik 50 %-ot az ilyen kötelezettségvállalás elfogadása esetén kell programozás céljára rendelkezésre bocsátani. A tagállamokkal szembeni méltányosság és egyenlő bánásmód biztosítása érdekében, amennyiben egy tagállam 2022-től kezdődően bármely év december 31-ig nem vállal kötelezettséget a klímasemleges Unió 2050-ig történő megvalósítására irányuló célkitűzés végrehajtására, a megelőző évre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalást teljes egészében vissza kell vonni a következő évben.

(11)

Az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel (11) összhangban és az abban elkülönített források korlátain belül helyreállítási és rezilienciaépítési intézkedéseket kell végrehajtani az IÁA keretében a Covid19-válság példátlan hatásainak kezelése érdekében. Az ilyen kiegészítő forrásokat oly módon kell felhasználni, hogy biztosítva legyen az említett rendeletben előírt határidők betartása.

(12)

E rendeletnek azonosítania kell azon beruházástípusokat, amelyek esetében a kiadások IÁA általi támogatása megengedhető volna. Valamennyi támogatott tevékenységet az Unió éghajlat-politikai, környezetvédelmi és társadalmi kötelezettségvállalásainak és prioritásainak teljes körű tiszteletben tartása mellett kell folytatni. A beruházások listájának olyan beruházásokat kell tartalmaznia, amelyek a helyi gazdaságokat – ideértve adott esetben a fenntartható turizmust is – támogatják a bennük rejlő növekedési potenciál ösztönzése révén, a vonatkozó intelligens szakosodási stratégiákkal összhangban. A beruházásoknak hosszú távon fenntarthatónak kell lenniük, figyelembe véve az európai zöld megállapodás valamennyi célkitűzését. A finanszírozott projekteknek hozzá kell járulniuk egy fenntartható, klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átálláshoz, ideértve az erőforrás-hatékonyság növelését célzó intézkedéseket is. A hulladékégetés nem kaphat támogatást, mivel ez a tevékenység a körforgásos gazdaságban a hulladékhierarchia alsó részéhez tartozik. Az IÁA által támogatott intézkedések végrehajtásához hozzájáruló tanácsadási szolgáltatásoknak támogatásra jogosultnak kell lenniük. A területek helyreállítása, a környezetbarát infrastruktúra fejlesztése és a vízgazdálkodás valamely földterülethelyreállítási projekt részeként kell, hogy támogatható legyen. Energiahatékonysági intézkedések támogatása során az IÁA számára lehetővé kell tenni, hogy olyan beruházásokat támogasson, mint amelyek – elsősorban a lakásállomány energiahatékonyságának javítása révén – hozzájárulnak az energiaszegénység csökkentéséhez. Az IÁA számára lehetővé kell tenni, hogy az innovatív tárolási technológiák fejlesztését is támogassa.

(13)

Az éghajlatvédelmi átállás miatt legveszélyeztetettebb polgárok védelme érdekében az IÁA-nak ki kell terjednie az érintett munkavállalók továbbképzésére és átképzésére, ideértve a szakképzést is, függetlenül attól, hogy továbbra is alkalmazásban állnak-e, vagy az átállás miatt elvesztették-e az állásukat. Az IÁA-nak törekednie kell arra, hogy segítsen nekik alkalmazkodni az új foglalkoztatási lehetőségekhez. Az IÁA-nak minden megfelelő módon támogatást kell nyújtania az álláskeresők számára is, ideértve az álláskeresési támogatást és az aktív munkaerőpiaci befogadásukat. Mindazon álláskeresők, akik egy, a területi igazságos átmenet terv által lefedett régióban az átállás által érintett ágazatokban veszítették el állásukat, az IÁA általi támogatásra kell, hogy legyenek jogosultak, még akkor is, ha az elbocsátott munkavállalók nem az említett régióban laknak. Kellő figyelmet kell fordítani az energiaszegénység kockázatának kitett polgárokra, különösen a jobb szociális lakhatási körülményeket célzó energiahatékonysági intézkedések végrehajtása során.

(14)

Lehetővé kell tenni az oktatás és a társadalmi befogadás területén végzett tevékenységek támogatását, valamint a gyermek- és idősgondozási létesítmények céljait szolgáló szociális infrastruktúra és a képzési központok támogatását, feltéve, hogy az említett tevékenységek a területi igazságos átmenet tervekben megfelelően indokoltak. Az idősgondozás esetében meg kell tartani a közösségi gondozás előmozdítása elvét. Az említett területeken a szociális és közszolgáltatások kiegészíthetik a beruházási szerkezetet. Az említett területeken nyújtott valamennyi támogatás megfelelő indokolást igényel a területi igazságos átmenet tervekben, és a támogatásoknak követniük kell a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseit.

(15)

A nőknek a klímasemleges gazdaságra való átállásban fennálló sajátos helyzetének és szerepének kezelése érdekében elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőséget. A nők munkaerőpiaci részvétele és vállalkozói tevékenysége, valamint az egyenlő bérezés fontos szerepet játszik az esélyegyenlőség biztosításában. Az IÁA-nak különös figyelmet kell fordítania a veszélyeztetett csoportokra is, így például a fogyatékossággal élő munkavállalókra, amely csoportok aránytalan mértékben szenvednek az átállás kedvezőtlen hatásaitól. Meg kell őrizni a bányászközösségek identitását, valamint biztosítani kell a múltbeli és a jövőbeli közösségek közötti folytonosságot. Ide tartozik, hogy különös figyelmet kell fordítani a bányászközösségek tárgyi és nem tárgyi örökségére, ideértve a kultúrájukat is.

(16)

Az átállásban érintett területek gazdasági diverzifikációjának fokozása érdekében az IÁA-nak – többek között mikro-, kis- és középvállalkozásokba (12) (kkv-k) irányuló termelőberuházások támogatása révén – támogatást kell nyújtania a vállalkozások és az érdekelt gazdasági felek számára. Termelőberuházások alatt olyan, a vállalkozások állóeszközeibe vagy immateriális javaiba való beruházások értendők, amelyek célja termékek és szolgáltatások előállítása, hozzájárulva ezáltal a bruttó felhalmozáshoz és a foglalkoztatáshoz. A kkv-któl eltérő vállalkozások esetében csak akkor támogathatók termelőberuházások, ha azok – jelentős számú munkahely létrehozása vagy védelme révén – az átállásból fakadó munkahelymegszűnések enyhítéséhez szükségesek, és nem vezetnek áttelepítéshez, vagy nem abból fakadnak. A meglévő ipari létesítményekbe – többek között az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítményekbe – irányuló beruházások abban az esetben engedélyezhetők, ha hozzájárulnak az Unió 2050-ig megvalósítandó klímasemleges gazdaságára való átálláshoz, és ha a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) alapján az ingyenes kiosztásra megállapított releváns referenciaértékeknél jelentősen alacsonyabb értékeket érnek el, továbbá ha jelentős számú munkahely védelmét eredményezik. Az ilyen beruházásokat megfelelően indokolni kell a releváns területi igazságos átmenet tervben. A belső piac és a kohéziós politika integritásának védelme érdekében a vállalkozásoknak nyújtott támogatásnak meg kell felelnie az állami támogatásokra vonatkozó, az EUMSZ 107. és 108. cikkében meghatározottak szerinti uniós szabályoknak, és így különösen a kkv-któl eltérő vállalkozásokba irányuló termelőberuházásokhoz nyújtott támogatást az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja alkalmazásában támogatott területekként kijelölt területeken található vállalkozásokra kell korlátozni.

(17)

A „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében az IÁA-források programozása számára rugalmasság biztosítása érdekében lehetővé kell tenni egy önálló IÁA-program kidolgozását, vagy azt, hogy az IÁA-forrásokat az ERFA, az ESZA+ vagy a Kohéziós Alap által támogatott programokon belüli egy vagy több célzott prioritás keretében programozzák. Az (EU) 2021/1060 rendelettel összhangban az IÁA-forrásokat önkéntes alapon meg lehetne erősíteni az ERFA-ból és az ESZA+-ból származó kiegészítő finanszírozással. Ilyen esetben az ERFA-ból és az ESZA+-ból átcsoportosított vonatkozó összegeknek összhangban kell állniuk a területi igazságos átmenet tervekben meghatározott művelettípusokkal.

(18)

Az IÁA-támogatást a klímasemleges gazdaság megvalósítása érdekében egy konkrét területen folytatott átállási folyamat hatékony végrehajtásától kell függővé tenni. E tekintetben a tagállamoknak a releváns érdekelt felekkel folytatott szociális párbeszéd és együttműködés keretében – az (EU) 2021/1060 rendelet partnerségről szóló releváns rendelkezésével összhangban – és a Bizottság támogatásával területi igazságos átmenet terveket kell készíteniük, amelyek az integrált nemzeti energia- és klímatervükkel összhangban meghatározzák az átállási folyamatot. E célból a Bizottságnak létre kell hoznia egy igazságos átmenet platformot, amely a szénorientált régiók átalakításával foglalkozó meglévő platformra épülne, hogy valamennyi érintett ágazat vonatkozásában lehetővé tegye a levont tanulságokkal és a legjobb gyakorlatokkal kapcsolatos két- és többoldalú tapasztalatcserét. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az önkormányzatokat és a városokat bevonják az IÁA-források végrehajtásába, és hogy ezzel összefüggésben figyelembe vegyék a szükségleteiket.

(19)

A területi igazságos átmenet terveknek azonosítaniuk kell azon legkedvezőtlenebbül érintett területeket, ahova az IÁA-támogatást koncentrálni kell, és le kell írniuk az Unió 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljainak és az Unió 2050-ig megvalósítandó klímasemleges gazdaságának elérése érdekében teendő egyedi intézkedéseket, különösen a fosszilis tüzelőanyagok előállításában vagy egyéb kibocsátásintenzív tevékenységekben érintett létesítmények átalakítása vagy bezárása tekintetében. Pontosan meg kell határozni az említett területeket, és azoknak meg kell felelniük az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) által létrehozott statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája 3. szintjének (a továbbiakban: NUTS 3. szintű régiók), vagy ez utóbbiak részét kell képezniük. A terveknek – figyelembe véve az elnéptelenedési kockázatokat – meg kell határozniuk az említett területek kihívásait és szükségleteit, valamint azonosítaniuk kell a munkahelyteremtéshez való hozzájáruláshoz szükséges művelettípusokat a terv kedvezményezettjei szintjén és oly módon, amely biztosítja a klímasemleges gazdaságra való átállással és az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel is összhangban álló, az éghajlatváltozással szemben reziliens gazdasági tevékenységek koherens kidolgozását. Ilyen területek azonosítása esetén további figyelmet kell fordítani a szigetek, a szigeti térségek és a legkülső régiók sajátosságaira, ahol a földrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzők eltérő megközelítést igényelhetnek a klímasemleges gazdaságra való átállási folyamat támogatását illetően. Csak a területi igazságos átmenet tervekkel összhangban álló beruházások kaphatnak az IÁA-ból pénzügyi támogatást. A területi igazságos átmenet terveknek azon, adott esetben az ERFA, az ESZA+, a Kohéziós Alap vagy az IÁA által támogatott programok részét kell képezniük, amelyeket a Bizottság jóváhagy.

(20)

Az IÁA-források eredményorientált felhasználásának elősegítése érdekében a Bizottság számára – az arányosság elvével összhangban – lehetővé kell tenni, hogy pénzügyi korrekciókat alkalmazzon az IÁA egyedi célkitűzésére vonatkozóan megállapított célértékek súlyos alulteljesítésének esetére.

(21)

Az IÁA számára egy megfelelő pénzügyi keret meghatározása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy meghatározza a tagállamonként rendelkezésre álló források éves bontását.

(22)

Mivel e rendelet célkitűzését – nevezetesen a klímasemleges gazdaságra való átállásuk során gazdasági és társadalmi átalakulással szembesülő területek népességének, gazdaságának és környezetének támogatását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a különböző területek fejlettségi szintjében mutatkozó egyenlőtlenségeknek és a legkedvezőtlenebb helyzetű területek lemaradásának, valamint a tagállamok és területek pénzügyi forrásai korlátozott mértékének köszönhetően, e célkitűzés azonban – a megosztott irányítás alá tartozó számos uniós alapra kiterjedő koherens végrehajtási keret szükségessége okán – az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(23)

Tekintettel e rendeletnek a programozási időszak kezdetét követő elfogadására, és figyelembe véve az IÁA koordinált és összehangolt módon történő végrehajtásának szükségességét, továbbá a mielőbbi végrehajtásának lehetővé tétele érdekében, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie,