(1)

Az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén – a hátterétől és anyagi lehetőségeitől függetlenül – a mindenkire kiterjedő, tanulási célú mobilitásba, valamint az együttműködésbe és az innovatív szakpolitikák fejlesztésébe való beruházás kulcsfontosságú az inkluzív, összetartó és reziliens társadalmak kialakítása és az Unió versenyképességének fenntartása szempontjából, és ez a technológiai forradalom és a globalizáció által előidézett gyors és mélyreható változásokkal összefüggésben még nagyobb jelentőséggel bír. Továbbá az ilyen beruházás hozzájárul az európai identitás és értékek erősítéséhez és az Unió demokratikusabbá tételéhez.

(2)

A Bizottság „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című, 2017. november 14-i közleményében előterjesztette egy olyan európai oktatási térség 2025-ig történő létrehozására vonatkozó jövőképét, amelyben a tanulást nem gátolják határok. E közlemény egy olyan Unió jövőképét vázolta fel, amelyben standarddá válik egy másik országban bármely formában vagy összefüggésben a tanulmányok folytatása és tanulás céljából időt tölteni, ahol normává válik az anyanyelven túl két másik nyelven beszélni, és ahol az emberek európaiakként erős identitástudattal rendelkeznek, tisztában vannak Európa kulturális örökségével és sokféleségével. A Bizottság ezzel összefüggésben hangsúlyozta a kipróbált és jól bevált Erasmus+ program megerősítésének szükségességét valamennyi olyan tanulói kategóriában, amelyre már kiterjed, a kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulók megszólítása céljából.

(3)

„Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában” című, 2018. február 14-i bizottsági közleményben kifejezésre jut az oktatás, a képzés és az ifjúság jelentősége az Unió jövője szempontjából. E közlemény hangsúlyozta a tagállamok által a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről Göteborgban, 2017. november 17-én tartott szociális csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalások megvalósításának szükségességét, többek között az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én ünnepélyesen kihirdetett és aláírt szociális jogok európai pillérének (4) és az abban foglalt, az oktatással, a képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos első alapelvnek a teljes körű megvalósítása révén. E közlemény hangsúlyozta a mobilitás és a csereprogramok fokozásának szükségességét, többek között egy jelentős mértékben megerősített, inkluzív és kibővített Erasmus+ program révén, amint arra az Európai Tanács 2017. december 14-i következtetéseiben felhívott.

(4)

A szociális jogok európai pillérének első alapelve kimondja, hogy mindenkinek joga van a minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz olyan készségek fenntartása és megszerzése érdekében, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalomban, és sikeresen kezelje a munkaerőpiaci átmeneteket. A szociális jogok európai pillére egyértelművé teszi a minőségi kisgyermekkori nevelés és gondozás, valamint az esélyegyenlőség mindenki számára történő biztosításának fontosságát is.

(5)

A 2016. szeptember 16-án aláírt Pozsonyi Nyilatkozatban 27 tagállam vezetői hangsúlyozták az ifjúság számára jobb lehetőségek biztosítására irányuló elszántságukat. A 2017. március 25-én aláírt Római Nyilatkozatban 27 tagállam, valamint az Európai Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság vezetői elkötelezték magukat egy olyan Unió irányába teendő erőfeszítések mellett, amelyben a fiatalok a lehető legjobb oktatást és képzést kapják, valamint a kontinensen bárhol tanulhatnak és találhatnak munkát, továbbá amely megőrzi kulturális örökségünket, és előmozdítja a kulturális sokféleséget.

(6)

Az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Erasmus+ program (2014–2020) (a továbbiakban: a 2014–2020-as program) félidős értékeléséről készült 2018. január 31-i bizottsági jelentés megerősítette, hogy egy egységes oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozása jelentős egyszerűsítést, racionalizálást és szinergiákat eredményezett az említett program irányításában, de arra a következtetésre jutott, hogy további javítások szükségesek a 2014–2020-as programnak a hatékonyságnövekedés terén elért eredményeinek további konszolidációja érdekében. A félidős értékeléssel és a jövőbeli programmal kapcsolatos konzultációk során a tagállamok és az érdekelt felek nyomatékosan felhívtak a folytonosságra az Erasmus+ program hatályát, struktúráját és megvalósítási mechanizmusait illetően, ugyanakkor számos javítanivalóra is felhívtak, így például az Erasmus+ programnak a kedvezményezettek számára inkluzívabbá, egyszerűbbé és irányíthatóbbá tételére. A tagállamok és az érdekelt felek teljes támogatásukat is kifejezték aziránt, hogy az Erasmus+ program integrált maradjon, és alapjául továbbra is az egész életen át tartó tanulás paradigmája szolgáljon. Az Európai Parlament az Erasmus+ végrehajtásáról szóló, 2017. február 2-i állásfoglalásában (6) üdvözölte a 2014–2020-as program integrált struktúráját, és felhívta a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki az említett programnak az egész életen át tartó tanulási dimenzióját az ágazatközi együttműködés előmozdítása és ösztönzése révén az Erasmus+ program keretében. A tagállamok és az érdekelt felek kiemelték az Erasmus+ program nemzetközi dimenziója további erősítésének szükségességét is.

(7)

Az értékek és a mobilitás területére vonatkozó uniós finanszírozásról folytatott 2018-as nyilvános konzultáció megerősítette a 2014–2020-as program félidős értékeléséről szóló jelentésnek az említett kulcsfontosságú megállapításait, és hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a jövőbeli programot inkluzívabbá kell tenni, a prioritásokat továbbra is az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésére kell összpontosítani, és meg kell erősíteni az európai identitás, az aktív polgári szerepvállalás és a demokratikus életben való részvétel előmozdítására vonatkozó prioritásokat.

(8)

A „Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” című, 2018. május 2-i közleményében a Bizottság az emberekbe történő nagyobb mértékű befektetésre és nyomatékosabb „ifjúság” fókuszra hívott fel a következő pénzügyi keretben. Az említett közleményben a Bizottság elismerte, hogy az Erasmus+ program az Unió egyik leglátványosabb sikertörténete. Az „Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja” című, 2020. május 27-i közleményében a Bizottság elismerte az Erasmus+ program szerepét az Unió reziliensebbé tételében és a társadalmi-gazdasági kihívások kezelésében. Megerősítette továbbá elkötelezettségét egy jelentősen megerősített Erasmus+ program iránt. Ez lehetővé tenné, hogy több ember költözzön tanulás vagy munkavállalás céljából egy másik országba, valamint lehetővé tenné a program számára, hogy az inkluzivitásra és a kevesebb lehetőséggel rendelkezők megszólítására összpontosítson.

(9)

Ezzel összefüggésben létre kell hozni a 2014–2020-as program utódjaként az uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogramot, az Erasmus+-t (a továbbiakban: a program). Meg kell erősíteni a 2014–2020-as program integrált, a tanulás valamennyi kontextusára – akár formális, nemformális vagy informális formájára – és az összes életszakaszra kiterjedő jellegét rugalmas tanulási pályák ösztönzése érdekében, ezáltal lehetővé téve az emberek számára olyan tudás, készségek és kompetenciák elsajátítását és fejlesztését, amelyek szükségesek az egyéni fejlődéshez, valamint a 21. század kihívásainak való megfeleléshez és lehetőségeinek maximális kiaknázásához.

(10)

A programot hétéves időszakra kell létrehozni, hogy időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (7) megállapított, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: a 2021–2027-es MFF) időtartamához.

(11)

A program számára biztosítani kell a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy még nagyobb mértékben hozzá tudjon járulni az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területén. Az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos koherens megközelítés központi jelentőségű azon különböző átmenetek kezelése szempontjából, amelyekkel az emberek életük során szembesülni fognak. Az ilyen megközelítést hatékony ágazatközi együttműködés révén kell ösztönözni. Az ilyen megközelítés előmozdítása során a programnak szoros kapcsolatot kell fenntartania az oktatás és képzés és az ifjúság területén folytatandó uniós szakpolitikai együttműködésre vonatkozó átfogó stratégiai kerettel, beleértve az iskolákra, a felsőoktatásra, a szakképzésre és a felnőttkori tanulásra vonatkozó szakpolitikai menetrendeket is, megerősítve és fejlesztve ugyanakkor az egyéb kapcsolódó uniós programokkal és szakpolitikai területekkel való új szinergiákat.

(12)

A program az európai oktatási térség kialakításának kulcsfontosságú eleme. „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című, 2017. november 14-i közleményére építve, a Bizottság az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló, 2020. szeptember 30-i közleményében emlékeztetett arra, hogy az Erasmus+ program továbbra is döntő szerepet játszik a minőségi és inkluzív oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás célkitűzéseinek elérésében, valamint az Uniónak a zöld és digitális átállásra való felkészítésében. A program számára biztosítani kell a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy hozzá tudjon járulni az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének utódjához és a fenntartható versenyképességre, társadalmi méltányosságra és rezilienciára vonatkozó, a Bizottság 2020. július 1-jei közleményében létrehozott aktualizált európai készségfejlesztési programhoz, osztozva a készségeknek, a kulcskompetenciáknak, valamint a tudásnak a munkahelyek megőrzése és a növekedés, a versenyképesség, az innováció és a társadalmi kohézió támogatása szempontjából fennálló stratégiai jelentősége iránti elkötelezettségben, összhangban a 2018. május 22-i tanácsi ajánlással (8). A programnak hozzá kell járulnia a Bizottság „Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027 – Az oktatás és képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően” című, 2020. szeptember 30-i közleményében létrehozott digitális oktatási cselekvési terv megvalósításához. A programnak reagálnia kell az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport szükséges digitális átalakulására. A programnak támogatnia kell a tagállamokat a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló, 2015. március 17-i párizsi nyilatkozat céljainak elérésében is.

(13)

Összhangban az Európai Unió 2019–2027-es ifjúsági stratégiájával (9), az ifjúsági területen folytatott európai együttműködésnek a 2019–2027-es időszakra vonatkozó keretével, amely „A fiatalok bevonása, összekapcsolása és érvényesülésük elősegítése: az EU új ifjúsági stratégiája” című, 2018. május 22-i bizottsági közleményen alapul, a programnak támogatnia kell a magas színvonalú ifjúságsegítő munkát, az ifjúságsegítők képzését szolgáló eszközöket és rendszereket, a nemformális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítését, valamint az ifjúsági szervezetek szerepvállalásának növelését szolgáló minőségi megközelítéseket. A programnak támogatnia kell az inkluzív és széles körű uniós ifjúsági párbeszédet, amelynek prioritásait a fiatalok szükségletei határozzák meg.

(14)

A programnak figyelembe kell vennie a sportra vonatkozó releváns európai uniós munkatervet, amely az uniós szintű együttműködés kerete a sport területén. Biztosítani kell az összhangot és a kiegészítő jelleget a sportra vonatkozó releváns európai uniós munkaterv és a program keretében a sport területén támogatott intézkedések között. Szükséges különösen az alulról szerveződő sportokra összpontosítani, figyelembe véve, hogy a sport fontos szerepet játszik a testmozgás és az egészséges életmód, a személyes kapcsolatok, a társadalmi inklúzió és az egyenlőség előmozdításában. A programnak támogatnia kell a sportért felelős személyzet tanulási célú mobilitását, elsősorban az alulról szerveződő sportokban. A nem alulról szerveződő sportokban közreműködő személyzet – beleértve a párhuzamosan sportbeli és nem sportbeli pályát befutókat – is fokozhatja a tanulási hatást és a tudástranszfert az alulról szerveződő sportokban közreműködő személyzet és szervezetek tekintetében. A program ezért támogathat tanulási célú mobilitási lehetőségeket a nem alulról szerveződő sportokban közreműködő személyzet számára, amennyiben az ilyen személyzet részvétele az alulról szerveződő sport javára válhat. A programnak hozzá kell járulnia a közös európai értékek előmozdításához a sport, a jó sportirányítás és a sport integritása, a fenntartható fejlődés, valamint a sportban és a sporton keresztül megvalósuló oktatás, képzés és készségszerzés révén. A program által támogatott nem profitorientált sporteseményeknek európai dimenziót és hatást kell elérniük.

(15)

A program bármely tanulmányi területet támogathat, és különösen az Unió innovációs kapacitásának megerősítéséhez kell hozzájárulnia olyan tevékenységek támogatásával, amelyek segítenek az embereknek fejleszteni azon tudást, készségeket, kompetenciákat és magatartásformákat, amelyekre jövőorientált tanulmányi vagy tudományterületeken – így például a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, a művészetek és a matematika (STEAM), az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a tiszta energia, a mesterséges intelligencia, a robotika, az adatelemzés, a formatervezés és az építészet, valamint a digitális jártasság és a médiatudatosság területén – szükségük van. Az innovációt valamennyi – közvetlenül vagy közvetetten irányított – tanulási célú mobilitási és együttműködési intézkedéssel elő lehet mozdítani.

(16)

Az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) által létrehozott Horizont Európa programmal (a továbbiakban: Horizont Európa) való szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy a program és a Horizont Európa kombinált forrásait az európai felsőoktatási intézmények megerősítését és modernizációját szolgáló tevékenységek támogatására használják fel. A Horizont Európa adott esetben ki fogja egészíteni a program által az Európai Egyetemek létrehozására vonatkozó kezdeményezéshez nyújtott támogatást az új közös és integrált, hosszú távú és fenntartható oktatási, kutatási és innovációs stratégiák kidolgozásának részeként. A Horizont Európa programmal való szinergiák segíteni fogják az oktatás és a kutatás integrációjának előmozdítását, különösen a felsőoktatási intézményekben.

(17)

Az új és kialakulóban lévő technológiák jelentős tanulási és cserelehetőségeket kínálnak, és különösen fontosnak bizonyultak a Covid19-világjárvány során. A fizikai formában megvalósuló tanulási célú mobilitás mellett – amely a program fő intézkedése marad – virtuális formátumokat, így például a virtuális tanulást is elő kell mozdítani a fizikai mobilitás kiegészítése vagy támogatása érdekében, hogy érdemi tanulási lehetőségeket lehessen kínálni azoknak, akik képtelenek fizikailag elutazni a tartózkodási helyük szerinti országtól eltérő országba, valamint az innovatív tanulási formákon keresztüli cserék ösztönzése érdekében. A program keretében adott esetben elő kell mozdítani a virtuális együttműködést. A Bizottságnak – amennyiben lehetséges és helyénvaló – biztosítania kell, hogy a program keretében kidolgozott virtuális tanulási eszközök a szélesebb nyilvánosság rendelkezésére álljanak.

(18)

Célkitűzéseinek teljesítése során a programnak inkluzívabbá kell válnia a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek részvételének javítása révén. Egy sor intézkedés segíthet növelni a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek részvételét a programban, beleértve a jobb és célzottabb tájékoztatást, kommunikációt, tanácsadást és segítségnyújtást, az egyszerűsített eljárásokat, a tanulási célú mobilitás rugalmasabb formátumait és a kisebb szervezetekkel való fokozottabb együttműködést, különösen az olyan újonnan pályázó szervezetekkel és közösségi alapú helyi szervezetekkel, amelyek közvetlenül hátrányos helyzetű, bármely életkorba tartozó tanulókkal foglalkoznak. Fontos elismerni, hogy az alacsony szintű részvétel a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek körében különböző okokból fakad, és különböző körülményektől is függ. Ezért a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek körében a részvétel növelését célzó ilyen intézkedéseknek az egész Unióra kiterjedő keretében inklúziós cselekvési terveket kell kidolgozni, és azokat az egyes tagállamok célcsoportjaihoz és sajátos körülményeihez kell igazítani.

(19)

Néhány esetben kevésbé valószínű, hogy kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek részt vesznek a programban pénzügyi okokból, akár a gazdasági helyzetük miatt, akár a sajátos helyzetükből adódó magasabb részvételi költségek miatt, ami gyakori eset a fogyatékossággal élő személyeknél. Ilyen esetekben a részvételüket célzott pénzügyi támogatással lehet elősegíteni. A Bizottságnak ezért biztosítania kell, hogy ilyen pénzügyi támogató intézkedéseket vezessenek be, többek között a vissza nem térítendő támogatások lehetséges nemzeti szintű kiigazításai révén. Az inklúzió elősegítésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatos többletköltségek nem szolgálhatnak valamely jelentkezés elutasításának indokául.

(20)

A program hozzáférhetőbbé tétele érdekében az újonnan pályázó szervezetek és a kisebb adminisztratív kapacitással rendelkező szervezetek számára, valamint a program kezelhetőbbé tétele érdekében a kedvezményezettek számára, egy sor intézkedést kell hozni a program eljárásainak egyszerűsítésére a végrehajtás szintjén. E tekintetben a program információtechnológiai rendszereinek felhasználóbarátoknak kell lenniük, és egyszerű hozzáférést kell biztosítaniuk a program által kínált lehetőségekhez. Hasonlóképpen, a program végrehajtása érdekében bevezetett eljárásoknak következeteseknek és egyszerűeknek kell lenniük, és azokat magas színvonalú támogató intézkedéseknek és tájékoztatásnak kell kísérniük. E célból rendszeres találkozókat kell szervezni a nemzeti irodák hálózata körében.

(21)

„Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című, 2017. november 14-i közleményében a Bizottság kiemelte, hogy az oktatás, a kultúra és a sport meghatározó szerepet játszik az aktív polgári szerepvállalás és a közös értékek előmozdításában a legfiatalabb nemzedékek körében. Európa és demokratikus társadalmaink jövője szempontjából döntő fontosságú az európai identitástudat erősítése, valamint az egyének és a civil társadalom demokratikus folyamatokban történő aktív részvételének ösztönzése. A külföldön végzett tanulmányok, oktatás, képzés és munkavállalás, vagy ifjúsági és sporttevékenységekben való részvétel hozzájárul az említett, a sokszínűségében rejlő európai identitás erősítéséhez. Megerősíti az egy kulturális közösséghez tartozás érzését, valamint minden korosztályban ösztönzi az interkulturális tanulást, a kritikai gondolkodást és az aktív polgári szerepvállalást. Azoknak, akik tanulási célú mobilitási tevékenységekben vesznek részt, be kell kapcsolódniuk helyi közösségük életébe, és a fogadó ország helyi közösségeibe is be kell illeszkedniük tapasztalataik megosztása érdekében. A programnak támogatnia kell a kreativitás valamennyi aspektusának az oktatás, a képzés és az ifjúság területén való megerősítésével és az egyéni kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeket.

(22)

A program csak olyan intézkedéseket és tevékenységeket támogathat, amelyek potenciális európai hozzáadott értéket képviselnek. Az európai hozzáadott érték fogalmát tágan kell értelmezni, és az különböző módokon mutatható ki, így például olyan intézkedések vagy tevékenységek esetében, amelyek transznacionális jelleggel bírnak, különös tekintettel a fenntartható rendszerszintű hatás elérését célzó tanulási célú mobilitásra és együttműködésre, amelyek kiegészítik és ösztönzik a más nemzeti, uniós és nemzetközi szintű programokkal és szakpolitikákkal való szinergiákat, vagy amelyek hozzájárulnak az átláthatóságot és az elismerést szolgáló uniós eszközök hatékony felhasználásához.

(23)

Meg kell erősíteni a program nemzetközi dimenzióját, és a programnak törekednie kell több lehetőséget biztosítani a tanulási célú mobilitásra, együttműködésre és szakpolitikai párbeszédre a programhoz nem társult harmadik országokkal. Az elődprogramok keretében az oktatás és képzés és az ifjúság területén folytatott nemzetközi felsőoktatási és ifjúsági tevékenységek sikeres végrehajtására építve, a nemzetközi tanulási célú mobilitási tevékenységeket más ágazatokra is ki kell terjeszteni, így például a szakképzésre és a sportra. Az említett tevékenységek hatásának növelése érdekében fontos fokozni a szinergiákat a program és a külső tevékenységgel kapcsolatos uniós eszközök – így például a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) – között. A külső tevékenységgel kapcsolatos uniós eszközöknek törekedniük kell arra, hogy – különösen a programhoz nem társult harmadik országokból származó egyének és szervezetek számára – bővítsék a lehetőségeket, támogatva ezen országokban különösen a kapacitásépítést, a készségfejlesztést és az emberek közötti kapcsolatokat, több lehetőséget kínálva ugyanakkor az együttműködésre, a tanulási célú mobilitásra és a szakpolitikai párbeszédre.

(24)

A 2014–2020-as program alapvető struktúrája, amely három fejezetre – nevezetesen oktatásra és képzésre, ifjúságra és sportra – tagolódott, és három fő intézkedés köré szerveződött, sikeresnek bizonyult, és azt meg kell tartani. A program által támogatott intézkedések egyszerűsítését és racionalizálását szolgáló javításokat kell bevezetni. Az irányítási és végrehajtási módokat illetően is biztosítani kell a stabilitást és a folyamatosságot. Összességében a program költségvetésének legalább 75 %-át a nemzeti irodáknak kell közvetett irányítás keretében végrehajtaniuk. Ide tartoznak az olyan intézkedések, mint például a tanulási célú mobilitás az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport valamennyi területén, valamint az együttműködési partnerségek, beleértve a kisléptékű partnerségeket az oktatás és képzés és az ifjúság területén. Adott esetben a 2. és a 3. fő intézkedés keretében – a kisléptékű partnerségek kivételével – az egész Unióra kiterjedő hálózatokat és európai szervezeteket érintő intézkedések tekintetében a közvetlen irányításra vonatkozóan egyedi szabályozást kell bevezetni.

(25)

A programnak számos intézkedést kell végrehajtania a tanulási célú mobilitás, a szervezetek és intézmények közötti együttműködés, a szakpolitikai fejlesztés és együttműködés, valamint a Jean Monnet tevékenységek támogatása érdekében. E rendeletnek meg kell határoznia az említett intézkedéseket és azok leírását, beleértve az említett intézkedések keretében a programozási időszak alatt végrehajtható tevékenységeket is.

(26)

A programnak meg kell erősítenie a meglévő tanulási célú mobilitási lehetőségeket, különösen azon ágazatokban, ahol a program a legnagyobb hatékonyságnövekedést érheti el, az ilyen lehetőségeknek szélesebb célközönséghez történő eljuttatása és a magas kielégítetlen kereslet kielégítése érdekében. Ehhez elsősorban növelni kell és meg kell könnyíteni a felsőoktatási hallgatók, az iskolai tanulók, a felnőttoktatásban részt vevő tanulók és a szakképzésben részt vevő tanulók, például a tanulószerződéses tanulók és a gyakornokok – többek között továbbképzési és átképzési célokból történő – tanulási célú mobilitási tevékenységét. A friss diplomások és a szakképesítésüket frissen megszerzettek is képesek kell, hogy legyenek részt venni a tanulási célú mobilitásban. A frissen végzettek tanulási célú mobilitásban való részvételének objektív kritériumokon és az egyenlő bánásmód elvén kell alapulnia. Ki kell terjeszteni a tanulási célú mobilitási lehetőségeket a nemformális tanulási tevékenységekben részt vevő fiatalok számára is több fiatal elérése érdekében. Tekintettel a multiplikátorhatására, meg kell erősíteni az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területén dolgozó személyzet tanulási célú mobilitását is. A tanulási célú mobilitási lehetőségek különböző formákat ölthetnek, beleértve a szakmai gyakorlatokat, a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket, az ifjúsági csereprogramokat, az iskolai csereprogramokat, a tanítást vagy a szakmai továbbképzési tevékenységekben való részvételt, és azoknak a különböző ágazatok egyedi igényein kell alapulniuk. A programnak támogatnia kell a tanulási célú mobilitás terén a minőséget, beleértve a 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásban (11), valamint a 2011. június 28-i (12), a 2012. december 20-i (13), a 2018. március 15-i (14), a 2018. november 26-i (15) és a 2020. november 24-i (16) tanácsi ajánlásban meghatározott elveken alapuló minőséget.

(27)

A valódi európai oktatási térség víziójával összhangban a programnak a folyamatok digitalizálásának támogatásával – például az európai diákigazolványra vonatkozó kezdeményezésen keresztül – is ösztönöznie kell a tanulási célú mobilitást és a csereprogramokat, valamint elő kell mozdítania a felsőoktatási hallgatók oktatási és kulturális és sporttevékenységekben való részvételét. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak ki kell dolgoznia az európai diákigazolványra vonatkozó kezdeményezést, különösen a programban részt vevő felsőoktatási hallgatók számára. Az európai diákigazolvány kezdeményezés fontos lépés lehet ahhoz, hogy a mobilitás mindenki számára valósággá váljon, lehetővé téve a felsőoktatási intézmények számára, hogy cserék céljából több felsőoktatási hallgatót küldjenek és fogadjanak, növelve ugyanakkor a felsőoktatási hallgatók tanulási célú mobilitásának minőségét, valamint megkönnyítve hozzáférésüket is olyan különféle szolgáltatásokhoz, mint a könyvtárak, a közlekedés és a szállás, már a külföldi intézménybe való tényleges megérkezésük előtt.

(28)

A programnak ösztönöznie kell a fiatalok részvételét Európa demokratikus életében, többek között olyan tevékenységek támogatásával, amelyek hozzájárulnak az állampolgári ismeretek oktatásához, valamint a fiataloknak a polgári társadalomban való szerepvállalását és e részvétel megtanulását célzó részvételi projektekhez, felkeltve ezáltal a figyelmet az európai közös értékekre, ideértve az alapvető jogokat, valamint az európai történelmet és kultúrát is, kapcsolatot teremtve a fiatalok és a helyi, nemzeti és uniós szintű döntéshozók között, továbbá hozzájárulva az európai integrációs folyamathoz.

(29)

A 2018-ban előkészítő intézkedésként elindított DiscoverEU kezdeményezés értékelésére és továbbfejlesztésére építve a programnak több lehetőséget kell kínálnia a fiatalok számára, hogy külföldi tanulási tapasztalatok segítségével felfedezzék Európa minden szegletét. A fiatalok, és különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára esélyt kell kínálni arra, hogy egy olyan informális vagy nemformális oktatási tevékenység keretében egyénileg vagy csoportosan egy első, rövid utazást tegyenek Európa-szerte, amelynek célja, hogy erősítse bennük az Unióhoz tartozás érzését, és lehetővé tegye számukra, hogy felfedezzék a kontinens kulturális és nyelvi sokszínűségét. A résztvevőket egyértelmű és átlátható kritériumok alapján kell kiválasztani. A végrehajtó szerveknek támogatniuk kell olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a DiscoverEU kezdeményezés inkluzív és földrajzilag kiegyensúlyozott legyen mind a kiosztott utazási igazolványok, mind a felkeresett tagállamok tekintetében, és amelyek előmozdítják az erős tanulási dimenzióval rendelkező tevékenységeket. E tekintetben a programnak célzott intézkedésekkel – például tájékoztató tevékenységekkel, indulás előtti tájékoztató ülésekkel, fiataloknak szóló eseményekkel – azt is elő kell segítenie, hogy a fiatalok kevésbé látogatott tagállamokat és peremterületeket válasszanak úticélként. Amennyiben vasúti közlekedés nem áll rendelkezésre, vagy a gyakorlatban nagyon körülményes, tekintettel különösen az úti cél sajátos helyzetére, fontolóra kell venni más közlekedési módokat is. A DiscoverEU kezdeményezésnek törekednie kell kapcsolatok kiépítésére olyan releváns helyi, regionális, nemzeti és európai kezdeményezésekkel, mint például az „Európa Kulturális Fővárosa” című uniós fellépés, az Európa Ifjúsági Fővárosai, az Európa Önkéntességi Fővárosai és az Európa Zöld Fővárosai programok.

(30)

A nyelvtanulás hozzájárul az Unión belüli és kívüli kölcsönös megértéshez és a mobilitáshoz, és a nyelvi kompetenciák az élet és a munkavégzés szempontjából alapvető készségek. A programnak ezért elő kell mozdítania a nyelvtanulást, beleértve adott esetben a nemzeti jelnyelvek elsajátítását is, többek között az online eszközök szélesebb körű alkalmazása révén, mert az e-tanulás a hozzáférés és a rugalmasság tekintetében további előnyöket kínál a nyelvtanulás terén. Ugyanakkor fontos, hogy a program végrehajtása során az egyik alapvető elv a többnyelvűség legyen a programhoz való széles körű és inkluzív hozzáférés biztosítása érdekében.

(31)

A programnak támogatnia kell azon intézkedéseket, amelyek ösztönzik az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területén aktív intézmények és szervezetek közötti együttműködést, elismerve ezáltal az intézmények és szervezetek alapvető szerepét az egyének felvértezésében a változó világban szükséges tudással, készségekkel és kompetenciákkal, valamint segítve az intézményeket és szervezeteket, hogy megfelelően kiteljesítsék innovációs, kreatív és vállalkozói potenciáljukat, különösen a digitális gazdaságon belül.

(32)

Az Európai Tanács 2017. december 14-i következtetéseiben felkérte a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassák a több kezdeményezést érintő munkát azzal a céllal, hogy új szintre emeljék az oktatás és képzés területén folytatott európai együttműködést, ösztönözve többek között azt, hogy 2024-ig létrejöjjön az egyetemek alulról felfelé építkező, az egész Unióra kiterjedő hálózataiból álló „Európai Egyetemek” kezdeményezés. 2018. június 28-i következtetéseiben az Európai Tanács felhívott a kutatás, az innováció és az oktatás közötti, többek között az „Európai Egyetemek” kezdeményezés révén megvalósuló együttműködés ösztönzésére. A programnak támogatnia kell az említett Európai Egyetemeket abban, hogy a magas színvonalú oktatásra, kutatásra és innovációra, valamint a társadalom szolgálatára vonatkozó közös, hosszú távú stratégiákat dolgozzanak ki.

(33)

Az „Elmélyített európai együttműködésről a szakoktatás és szakképzés területén a 2011–2020 közötti időszakban” című, 2010. december 7-i Bruges-i közlemény felhívott az intelligens és fenntartható növekedést szolgáló szakképzési kiválóság támogatására. „Az innováció erősítése Európa régióiban” című, 2017. július 18-i közleményében a Bizottság felhívta a tagállamokat, hogy a regionális szintű intelligens szakosodási stratégiák részeként kapcsolják a szakképzést az innovációs rendszerekhez. A programnak biztosítania kell az eszközöket az említett felhívásokra válaszul, és támogatnia kell a szakképzési kiválósági központok transznacionális platformjainak fejlesztését, amelyek beépültek a fenntartható növekedésre, az innovációra és versenyképességre irányuló, helyi és regionális szintű stratégiákba. Az említett kiválósági központoknak – az ágazati kihívások összefüggésében – minőségi szakmai készségek motorjaként kell működniük, ugyanakkor támogatniuk kell az Unión belüli átfogó strukturális változásokat, valamint a társadalmi és gazdasági szakpolitikákat.

(34)

A virtuális együttműködést szolgáló, felhasználóbarát online platformok és eszközök fontos szerepet tölthetnek be az uniós oktatási, képzési és ifjúsági politika megvalósításának támogatásában. Annak érdekében, hogy a virtuális együttműködési tevékenységek nagyobb teret nyerjenek, a programnak támogatnia kell az olyan online platformok szisztematikusabb és koherensebb használatát, mint például az eTwinning, a School Education Gateway portál, a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja, az Európai Ifjúsági Portál és az online felsőoktatási platformok, valamint szükség esetén az oktatás és képzés és az ifjúság területén létrehozható bármely további online platform használatát.

(35)

A releváns uniós keretekkel és eszközökkel összhangban a programnak hozzá kell járulnia a kompetenciák, készségek és képesítések átláthatóságának és elismerésének, valamint a kreditek vagy a tanulmányi eredmények egységei átvitelének elősegítéséhez a minőségbiztosítás előmozdítása, valamint a nemformális és informális tanulás eredményeinek érvényesítése, a készségmenedzsment és a tanácsadás támogatása érdekében. E tekintetben a programnak támogatást kell nyújtania az olyan nemzeti és uniós szintű kapcsolattartó pontok és hálózatok számára is, amelyek elősegítik az európai szintű csereprogramokat és a rugalmas tanulási pályák kialakítását az oktatás és képzés és az ifjúság különböző területei, valamint a formális és nemformális tanulás között. A programnak támogatást kell nyújtania a bolognai folyamat számára is.

(36)

A programnak hasznosítania kell az Erasmus+ program korábbi résztvevőinek tapasztalatait, és támogatnia kell különösen az Erasmus+ öregdiák-hálózatok, nagykövetek és européerek kapcsolódó tevékenységeit, arra ösztönözve őket, hogy a részvétel növelése céljából népszerűsítsék a programot.

(37)

Az egyéb uniós eszközökkel való együttműködés és a más uniós szakpolitikák támogatása érdekében tanulási célú mobilitási lehetőségeket kell kínálni a különböző tevékenységi területeken – például a köz- és a magánszférában, a mezőgazdaságban és a vállalkozói szférában – dolgozó emberek számára, hogy olyan külföldi tanulási tapasztalatokat szerezhessenek, amelyek életük bármely szakaszában lehetővé teszik számukra, hogy fejlődhessenek mind személyesen – különösen európai identitástudatuk felismerésének és az európai kulturális sokféleség megértésének fejlesztésével –, mind szakmai szempontból a munkaerőpiac szempontjából releváns készségek megszerzésével. A programnak hozzáférést kell kínálnia az erőteljes tanulási dimenzióval rendelkező uniós transznacionális mobilitási programokhoz, egyszerűsítve az ilyen programok kínálatát a kedvezményezettek és az e tevékenységekben résztvevők számára. Elő kell segíteni a programprojektek kiterjesztését. Konkrét intézkedéseket kell bevezetni, amelyek segítenek a programprojektek kifejlesztőinek, hogy támogatásokra pályázzanak, vagy szinergiákat alakítsanak ki a kohéziós politika pénzeszközeiből, valamint a migrációval, a biztonsággal, a jogérvényesüléssel és az uniós polgársággal, az egészségüggyel, a médiával, a kultúrával és az önkéntes munkával kapcsolatos programokból nyújtott támogatással. Lehetővé kell tenni, hogy azon minőségi projektjavaslatoknak, amelyek költségvetési korlátok miatt nem finanszírozhatók a program keretében, korlátozott számú kritérium alapján kiválósági pecsétet ítélhessenek oda. A kiválósági pecsét elismeri a javaslat minőségét, és leegyszerűsíti az alternatív finanszírozás keresését az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: az Európai Regionális Fejlesztési Alap) vagy az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Szociális Alap Plusz (a továbbiakban: az Európai Szociális Alap Plusz) keretében.

(38)

Fontos ösztönözni az európai integrációval kapcsolatos kérdések, köztük az Unió előtt álló jövőbeli kihívások és lehetőségek oktatását, tanulását és kutatását, valamint előmozdítani az e témákról folytatott vitát a felsőoktatás területén, valamint az oktatás és képzés más területein a Jean Monnet tevékenységekből nyújtott támogatással, különösen a tanárok és a személyzet képzése útján. Az Európához tartozás érzésének és az Európa iránti elkötelezettségnek az erősítése különösen fontos, tekintettel az Unió alapjául szolgáló és közös európai identitásunk részét képező közös értékeket próbára tevő kihívásokra, valamint azon tényre, hogy a polgári szerepvállalás szintje alacsony. A programnak továbbra is hozzá kell járulnia a kiválóság fejlesztéséhez az európai integrációs tanulmányok területén. Helyénvaló figyelemmel kísérni és rendszeresen értékelni, hogy a Jean Monnet tevékenységek keretében finanszírozott intézmények milyen haladást érnek el a program célkitűzéseinek megvalósítása terén. A tudományos élet szabadságának maradéktalan tiszteletben tartása mellett ösztönözni kell az ezen intézmények és az egyéb, nemzeti és transznacionális szintű intézmények közötti cseréket.

(39)

Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Uniónak az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (17) keretében elfogadott Párizsi Megállapodás végrehajtására és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak elérésére vonatkozó kötelezettségvállalásaival, a program szándéka hozzájárulni az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban való érvényesítéséhez, és ahhoz, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 30 %-a támogassa az éghajlat-politikai célok elérését. Az európai zöld megállapodással – mint a fenntartható növekedés megvalósítási tervével – összhangban az e rendelet szerinti intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a „ne árts” elvet anélkül, hogy megváltoztatnák a program alapvető jellegét. A program végrehajtása során releváns intézkedéseket kell beazonosítani és bevezetni, továbbá újból értékelni a releváns értékelésekkel és felülvizsgálatokkal összefüggésben. Szintén helyénvaló mérni az éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez hozzájáruló releváns intézkedéseket, beleértve a program környezeti hatásának csökkentésére irányulókat is.

(40)

Ez a rendelet megállapítja a program pénzügyi keretösszegét, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (18) 18. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. Az említett pénzügyi keretösszeg 0,5 milliárd EUR-t tesz ki 2018-as állandó áron, összhangban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2020. december 16-i, az egyedi programok megerősítéséről és az alap-jogiaktusok kiigazításáról szóló együttes nyilatkozatával (19).

(41)

A nemzeti irodák által az oktatás és képzés területén irányítandó intézkedések keretösszegén belül a minimumösszegeket ágazatonkénti felosztásban kell meghatározni annak biztosítása érdekében, hogy garantálható legyen az előirányzatoknak a tervezett teljesítmény és eredmények eléréséhez szükséges kritikus tömege a következő ágazatok mindegyikében: felsőoktatás, szakképzés, iskolai oktatás és felnőttoktatás.

(42)

E programra az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(43)

Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módokat az alapján kell megválasztani, hogy azok mennyire alkalmasak a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Az említett választás megtételekor mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, az egységköltségek és a százalékos átalányok, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerinti, a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását. A nemzeti irodák által irányított tevékenységek végrehajtásához szükséges költségvetési előirányzatok mellett, irányítási díj formájában, megfelelő támogatást kell nyújtani a nemzeti irodák működési költségeihez is, hogy biztosított legyen az átruházott feladatok hatékony és fenntartható végrehajtása. Az átláthatóságnak, az egyenlő bánásmódnak és a megkülönböztetésmentességnek a költségvetési rendeletben szereplő elvét a program végrehajtásakor tiszteletben kell tartani.

(44)

Azon harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, részt vehetnek uniós programokban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (21) alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának az e megállapodás alapján elfogadott határozaton kell alapulnia. Harmadik országok részvétele egyéb jogi eszközökön is alapulhat. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Harmadik országoknak a programban való teljes körű részvétele az érintett harmadik országnak a programban való részvételére vonatkozó külön megállapodásban meghatározott feltételekhez kötött. A teljes körű részvétel továbbá maga után vonja a nemzeti iroda létrehozására és az egyes programintézkedések közvetett irányítás keretében történő irányítására vonatkozó kötelezettséget. A programhoz nem társult harmadik országok jogalanyai a munkaprogramban és a Bizottság által közzétett pályázati felhívásokban meghatározottak szerint vehetnek részt a program bizonyos intézkedéseiben. A program végrehajtása során egyedi szabályokat lehet alkalmazni az európai törpeállamok jogalanyainak részvétele tekintetében.

(45)

Tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkére, és összhangban a „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az Unió legkülső régióival” című, 2017. október 24-i bizottsági közleménnyel, a programnak figyelembe kell vennie az e cikkben említett régiók sajátos helyzetét. Intézkedéseket kell hozni a legkülső régiók részvételének növelésére valamennyi intézkedésben, többek között pénzügyi támogatás útján, adott esetben a tanulási célú mobilitás érdekében. Elő kell segíteni az e régiók és harmadik országok – különösen a szomszédaik – lakosai és szervezetei közötti mobilitási csereprogramokat és együttműködést. Az ilyen intézkedéseket nyomon kell követni, és rendszeresen értékelni kell.

(46)

A 2013/755/EU tanácsi határozat (22) értelmében a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek finanszírozásban részesülhetnek, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállam tekintetében esetlegesen alkalmazandó rendelkezésekre, amelyhez a releváns tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik. Az ezen országok és területek távoli fekvéséből adódó korlátokat figyelembe kell venni a program végrehajtása során. Ezen országok és területek programban való részvételét nyomon kell követni, és rendszeresen értékelni kell.

(47)

A költségvetési rendelettel összhangban a Bizottságnak munkaprogramokat kell elfogadnia, és ezekről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A munkaprogramoknak meg kell határozniuk a program általános és egyedi célkitűzéseivel összhangban a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket, a vissza nem térítendő támogatások kiválasztásának és odaítélésének kritériumait, valamint valamennyi egyéb szükséges elemet. A munkaprogramokat és azok bármely módosítását a vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusok útján kell elfogadni.

(48)

Az elért haladás értékelése és a program végrehajtásának esetleges javítása érdekében a Bizottságnak el kell végeznie a program időközi értékelését. Ezen időközi értékeléshez csatolni kell a 2014–2020-as program végleges értékelését, és ezen értékelés releváns tanulságainak is be kell épülniük az időközi értékelésbe. A program általános eredményességének és teljesítményének értékelése mellett különösen fontos, hogy az időközi értékelés alaposan kiértékelje az új kezdeményezések, valamint a bevezetett inklúziós és egyszerűsítési intézkedések végrehajtását. A Bizottságnak adott esetben és az időközi értékelés alapján jogalkotási javaslatot kell benyújtania e rendelet módosítására vonatkozóan. A Bizottságnak minden értékelést továbbítania kell az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére.

(49)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (23) (22) és (23) bekezdése alapján a programot egyedi monitoring követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. A kapcsolódó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadott rendelkezések ezért nem vezethetnek jelentős további terhekhez a tagállamok számára. A monitoringkövetelményeknek konkrét, mérhető és reális mutatókat kell magukban foglalniuk, amelyek hosszabb időn keresztül mérhetők, alapul szolgálva a program által a gyakorlatban kifejtett hatások értékeléséhez.

(50)

Helyi, nemzeti és európai szinten is megfelelő tájékoztatást, publicitást és terjesztést kell biztosítani a program keretében támogatott intézkedések kínálta lehetőségek és az elért eredmények vonatkozásában, és ennek során figyelembe kell venni a fő célcsoportokat az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területén, valamint adott esetben olyan egyéb különféle célcsoportok széles körét, mint a pályaorientációs és foglalkoztatási szolgáltatások, a kulturális szervezetek, a vállalkozások és az alapítványok. A tájékoztatási, publicitási és terjesztési tevékenységeknek támaszkodniuk kell a program valamennyi végrehajtó szervére, és adott esetben rendelkezniük kell más releváns érdekelt felek támogatásával is. Továbbá a Bizottságnak a programciklus során rendszeresen együtt kell működnie az érdekelt felek széles körével, köztük a programban részt vevő szervezetekkel, hogy elősegítse a bevált gyakorlatok és a projekteredmények cseréjét, valamint visszajelzést gyűjtsön a programról. A nemzeti irodákat fel kell kérni az említett folyamatban való részvételre.

(51)

Annak érdekében, hogy a lakossági tájékoztatás hatékonyabb legyen, és erősebb szinergia alakuljon ki a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek között, az e rendelet alapján kommunikációs tevékenységekre előirányzott pénzügyi forrásoknak hozzá kell járulniuk az Unió politikai prioritásairól szóló intézményi kommunikációhoz is, amennyiben az említett prioritások kapcsolódnak a program célkitűzéseihez.

(52)

E rendelet hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében a programnak maximálisan ki kell használnia a már meglévő megvalósítási mechanizmusokat. A program végrehajtását ezért a Bizottságra és a nemzeti irodákra kell bízni. Amennyiben megvalósítható, és az eredményesség maximalizálása érdekében, a nemzeti irodáknak azonosaknak kell lenniük a 2014–2020-as program irányítására kijelöltekkel. Az előzetes megfelelőségi értékelés hatályát azon követelményekre kell korlátozni, amelyek újak és csak a programra jellemzőek, kivéve, ha az ettől való eltérés indokolt, így például az érintett nemzeti iroda részéről felmerülő súlyos hiányosságok vagy alulteljesítés esetén.

(53)

Annak érdekében, hogy minden egyes tagállamban vagy a programhoz társult minden egyes harmadik országban biztosított legyen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a jogbiztonság, minden egyes nemzeti hatóságnak ki kell jelölnie egy független auditszervezetet. Amennyiben megvalósítható, és az eredményesség maximalizálása érdekében, a független auditszervezeteknek azonosaknak kell lenniük a 2014–2020-as program keretében kijelöltekkel.

(54)

A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy elfogadják a programhoz való hozzáférést akadályozó vagy a program megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Idetartozik – lehetőség szerint és a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó uniós jog sérelme nélkül – az olyan kérdések megoldása, amelyek nehézségeket támasztanak a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzése tekintetében.

(55)

A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a programvégrehajtás nyomon követésére és az értékelésre vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen, időben és megfelelő szintű részletességgel gyűjtsék össze. Az ilyen adatokat a releváns adatvédelmi szabályoknak megfelelő módon kell közölni a Bizottsággal.

(56)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezen hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (24) megfelelően kell gyakorolni.

(57)

A kedvezményezettekre vonatkozó követelmények egyszerűsítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsített vissza nem térítendő támogatásokat kell alkalmazni egyösszegű átalányok, egységköltségek és százalékos átalányok formájában. A program keretében a tanulási célú mobilitás támogatására nyújtott, a Bizottság által meghatározottak szerinti egyszerűsített vissza nem térítendő támogatásoknak figyelembe kell venniük a fogadó országban szokványos lakhatási és megélhetési költségeket. A Bizottságnak és a küldő országok nemzeti irodáinak lehetőséget kell biztosítani, hogy objektív kritériumok alapján kiigazíthassák az említett vissza nem térítendő támogatásokat, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők számára történő hozzáférés biztosítása érdekében. A nemzeti joggal összhangban a tagállamokat ösztönözni kell arra is, hogy mentesítsék az említett vissza nem térítendő támogatásokat bármely adó és járulék alól; a köz- vagy magán jogalanyok által egyéneknek odaítélt vissza nem térítendő támogatásokat azonos módon kell kezelni.

(58)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (25), valamint a 2988/95/EK, Euratom (26), a 2185/96/Euratom, EK (27) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (28) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az OLAF a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (29) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(59)

Biztosítani kell a programintézkedések – köztük a transznacionális vagy nemzetközi jelleggel nem rendelkező intézkedések – kiegészítő jellegét és összhangját a tagállamok által végrehajtott tevékenységekkel és egyéb uniós tevékenységekkel, különösen azokkal, amelyek az oktatással és a képzéssel, a kultúrával és a médiával, az ifjúsággal és a szolidaritással, a foglalkoztatással és a társadalmi inklúzióval, a kutatással és az innovációval, az iparral és a vállalkozásokkal, a digitális szakpolitikával, a mezőgazdasággal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatosak, és amelyek a fiatal mezőgazdasági termelőkre, a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra, a kohézióra, a regionális politikára, a migrációra, a biztonságra, valamint a nemzetközi együttműködésre és fejlesztésre összpontosítanak.

(60)

Jóllehet a 2014–2020-as program keretszabályozása lehetővé tette, hogy a tagállamok és a régiók a 2014–2020-as programozási időszakban szinergiákat alakítsanak ki az említett program és más uniós eszközök, így például az európai strukturális és beruházási alapok között, amelyek szintén támogatják az oktatási, képzési és ifjúsági rendszerek minőségi fejlesztését az Unióban, ez a lehetőség mindeddig kihasználatlan maradt, korlátozva így a projektek rendszerszintű hatásait és a szakpolitikára gyakorolt hatást. A hatás maximalizálása érdekében nemzeti szinten hatékony kommunikációra és együttműködésre kell, hogy sor kerüljön az említett különféle eszközök irányításáért felelős nemzeti szervezetek között. A programnak lehetővé kell tennie az említett eszközökkel való aktív együttműködést, különösen annak biztosítása érdekében, hogy adott esetben a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek támogatása céljából megfelelő pénzügyi támogató intézkedések kerüljenek bevezetésre.

(61)

A teljes egészében vagy részben az Unió költségvetéséből finanszírozott beruházások hozzáadott értékének optimalizálása érdekében szinergiákra kell törekedni, különösen a program és egyéb uniós programok között, beleértve a megosztott irányítás révén végrehajtott alapokat is. E szinergiák maximalizálása érdekében kulcsfontosságú támogató mechanizmusokat kell biztosítani, beleértve valamely, a program és egy másik uniós program keretében végrehajtott intézkedés kumulatív finanszírozását mindaddig, amíg az ilyen kumulatív finanszírozás nem haladja meg az intézkedés teljes elszámolható költségét. E célból e rendeletnek megfelelő szabályokat kell megállapítania, különösen azon lehetőségre vonatkozóan, hogy ugyanazon költséget vagy kiadást arányosan jelentsék be a programhoz és egy másik uniós programhoz kapcsolódóan.

(62)

A releváns területeken bekövetkező fejleményekhez való szükség szerinti adaptáció érdekében, valamint a program célkitűzéseinek megvalósítása terén elért haladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I. mellékletének a programintézkedések leírásának kibővítésével történő módosítása céljából, és e rendelet II. mellékletének a program teljesítménymutatói tekintetében történő módosítása céljából, valamint e rendeletnek egy nyomonkövetési és értékelési keret létrehozásáról szóló rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(63)

Helyénvaló biztosítani, hogy a 2014–2020-as program megfelelő lezárásra kerüljön, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodások – így például a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása – folytatására. A technikai és adminisztratív segítségnyújtásnak 2021. január 1-jétől szükség esetén biztosítania kell a 2014–2020-as program keretében 2020. december 31-ig le nem zárult intézkedések irányítását.

(64)

Ez a rendelet tiszteletben tartja, illetve figyelembe veszi a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) által elismert alapvető jogokat, illetve elveket. E rendelet különösen törekszik a nők és a férfiak közötti egyenlőséghez való jog, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésmentességhez való jog maradéktalan tiszteletben tartásának biztosítására, továbbá a Charta 21. és 23. cikke alkalmazásának előmozdítására. A Charta 13. cikkével összhangban azt is biztosítani kell, hogy a program keretében pénzeszközökből részesülő országok tiszteletben tartsák a tudományos élet szabadságát.

(65)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Amennyiben az uniós hozzájárulás egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy százalékos átalányok formáját ölti, a pénzügyi támogatás mértékét rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség szerint ki kell igazítani a költségvetési rendeletnek megfelelően, figyelembe véve adott esetben a fogadó országban szokványos lakhatási és megélhetési költségeket, valamint az utazási költségeket. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok egy, az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is tartalmaznak.

(66)

A költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy már megkezdett intézkedésre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy az intézkedést a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt szükséges megkezdeni. A vissza nem térítendő támogatásra irányuló pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek azonban nem jogosultak uniós finanszírozásra, kivéve kellően indokolt, kivételes esetekben. Az említett rendelet 193. cikke (4) bekezdésének megfelelően működési támogatások esetében a vissza nem térítendő támogatásra irányuló pályázat benyújtásának napját megelőzően felmerült költségek sem jogosultak uniós finanszírozásra, és ilyen esetben a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást a kedvezményezett pénzügyi évének kezdetétől számított négy hónapon belül alá kell írni. Az uniós támogatásokban bekövetkező olyan fennakadások elkerülése érdekében, amelyek károsak lehetnek az Unió érdekeire, lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozatban a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdetén korlátozott időtartamra, és csak kellően indokolt esetekben rendelkezzenek a tevékenységeknek és költségeknek a 2021-es pénzügyi év kezdetétől való támogathatóságáról, még akkor is, ha az említett tevékenységeket a vissza nem térítendő támogatásra irányuló pályázat benyújtása előtt hajtották végre, és az említett költségek azt megelőzően merültek fel.

(67)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban – a program transznacionális jellege, a finanszírozott tanulási célú mobilitási és együttműködési tevékenységek nagy volumene és kiterjedt földrajzi hatálya, a tanulási célú mobilitáshoz való hozzáférésre és általában az uniós integrációra gyakorolt hatások, valamint a program megerősített nemzetközi dimenziója miatt – e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(68)

Az 1288/2013/EU rendeletet ezért 2021. január 1-jén kezdődő hatállyal hatályon kívül kell helyezni.

(69)

A releváns szakpolitikai területen történő támogatásnyújtás folyamatosságának biztosítása és a végrehajtás megkezdésének a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdetétől történő lehetővé tétele érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni,