(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 325. cikke előírja az Unió és a tagállamok számára, hogy küzdjenek a csalás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő minden egyéb jogellenes tevékenység ellen. Az Uniónak támogatnia kell az ezeken a területeken folytatott tevékenységeket.

(2)

Az, hogy az ilyen tevékenységek a múltban támogatásban részesültek a 804/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) (a továbbiakban: a Herkules program) – amelyet a 878/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) (a továbbiakban: a Herkules II program) módosított és meghosszabbított, a 250/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) (a továbbiakban: a Herkules III program) pedig hatályon kívül helyezett és felváltott – keretében, lehetővé tette az Unió és a tagállamok által vállalt tevékenységek fokozását a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő minden egyéb jogellenes tevékenység elleni küzdelemben.

(3)

Azon uniós jogszabályok, amelyek a 2014-2020-as és az azt követő programozási időszak tekintetében szabályokat határoznak meg az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, továbbá a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra és az előcsatlakozási támogatásra vonatkozóan, előírják a tagállamok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek országok számára, hogy jelentsék az Unió pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságokat és csalást. A szabálytalanságkezelő rendszer (a továbbiakban: IMS ) egy biztonságos elektronikus kommunikációs eszköz, amely a feltárt szabálytalanságok jelentésére vonatkozó kötelezettségük teljesítésében segíti a tagállamokat, a tagjelölt országokat és a potenciális tagjelölteket, és amely támogatást nyújt a szabálytalanságok kezeléséhez és elemzéséhez is.

(4)

Noha a Bizottság által a csalásmegelőzéssel összefüggésben végzett munka jelentősége megkérdőjelezhetetlen, teljes mértékben el kell ismerni többek között a Csalás Elleni Információs Rendszer (a továbbiakban: AFIS) és a csalás elleni stratégiák nemzeti szinten való végrehajtásának fontosságát is.

(5)

Az 515/97/EK tanácsi rendeletben (6) és a 2009/917/IB tanácsi határozatban (7) foglaltak szerint az Unió a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében támogatja a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtást, valamint az említett hatóságok és a Bizottság közötti együttműködést.

(6)

Ezt a támogatást különböző operatív tevékenységekhez nyújtják. Ezek közé tartozik az AFIS elnevezésű információtechnológiai platform, amely a Bizottság által kezelt közös információs rendszer keretében üzemeltetett vámügyi informatikai alkalmazásokból tevődik össze. Az IMS-t is az AFIS-platform keretében működtetik. A közös információs rendszerhez – a fenntarthatóságának biztosítása érdekében – stabil és kiszámítható finanszírozást kell biztosítani az évek során.

(7)

Az AFIS-platform különböző információs rendszerekből, többek között a váminformációs rendszerből áll. A váminformációs rendszer egy automatizált információs rendszer, amelynek célja, hogy segítse a tagállamokat a vám- vagy mezőgazdasági jogszabályokat sértő tevékenységek megelőzésében, kivizsgálásában és az azokkal kapcsolatos vádemelésben azáltal, hogy lehetővé teszi az információk gyorsabb terjesztését, és ezáltal növeli az említett tevékenységek tekintetében illetékes vámigazgatási szervek együttműködésének és ellenőrzési eljárásaiknak a hatékonyságát. A váminformációs rendszer egységes infrastruktúrája magában foglalja mind a közigazgatási együttműködést, mind pedig a korábbi bel- és igazságügyi pilléren alapuló rendőrségi együttműködést. A váminformációs rendszer rendőrségi együttműködést szolgáló része technikailag nem választható el a közigazgatási működést szolgáló résztől, mivel mindkettő közös információtechnológiai rendszerben működik. Tekintettel arra, hogy a váminformációs rendszer csupán egyike az AFIS-platform keretében működtetett többféle információs rendszernek, valamint arra, hogy a váminformációs rendszerben a rendőrségi együttműködési ügyek száma kisebb a közigazgatási együttműködési ügyek számánál, az AFIS-platform rendőrségi együttműködést szolgáló része úgy tekinthető, hogy kiegészíti a közigazgatási működést szolgáló részt.

(8)

A szinergiák és a költségvetési rugalmasság növelése, valamint az irányítás egyszerűsítése céljából az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, a szabálytalanságok jelentése, továbbá a vámügyi és mezőgazdasági kérdésekben való kölcsönös igazgatási segítségnyújtás és együttműködés terén nyújtott uniós támogatást egyetlen program, nevezetesen a csalás elleni uniós program (a továbbiakban: a program) keretében kell összefogni és észszerűsíteni. A programot hétéves időtartamra kell létrehozni, hogy időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (8) meghatározott többéves pénzügyi keret időtartamához.

(9)

A programnak ezért a Herkules III programhoz hasonló komponensből, egy második, az IMS finanszírozását biztosító komponensből, és egy harmadik, az 515/97/EK rendeletben a Bizottság számára előírt tevékenységeket – köztük az AFIS-platformot – finanszírozó komponensből kell állnia.

(10)

E rendeletnek elő kell segítenie a tagállamok érintett hatóságai közötti, valamint a tagállamok, a Bizottság és adott esetben az egyéb érintett uniós szervek – többek között adott esetben az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet (9) szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok tekintetében az Európai Ügyészség (EPPO) – közötti együttműködést, annak érdekében, hogy biztosítva legyen az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelme, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazása a tagállamok kötelezettségeinek sérelme nélkül, valamint hogy biztosítva legyen az erőforrásoknak a nemzeti szinten megvalósítható mértéknél hatékonyabb felhasználása. Az uniós szintű intézkedés (tevékenység) szükséges és indokolt, mivel segíti a tagállamokat az Unió pénzügyi érdekeinek együttes védelmében, és ösztönzi a közös uniós struktúrák alkalmazását az illetékes hatóságok közötti együttműködés és információcsere fokozása érdekében, miközben támogatja a szabálytalanságokra és a csalásokra vonatkozó adatok jelentését.

(11)

Ezenfelül az Unió pénzügyi érdekei védelmének támogatása során az Unió költségvetésének valamennyi aspektusát figyelembe kell venni, mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon. Ennek keretében megfelelően figyelembe kell venni, hogy a program az egyetlen olyan uniós program, amely az Unió költségvetésének a kiadási oldalát védi.

(12)

Ez a rendelet a program teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (10) 18. pontja értelmében.

(13)

E programra az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok egy általános feltételrendszert is magukban foglalnak az Unió költségvetésének védelme érdekében.

(14)

E rendelet céljaira a finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani az intézkedések egyedi célkitűzéseinek teljesülését és az eredmények elérését, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés kockázatát. E tekintetben mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(15)

E rendeletnek indikatív listát kell tartalmaznia a finanszírozandó intézkedésekről annak érdekében, hogy biztosítható legyen az 515/97/EK rendeletben a Bizottság számára előírt összes intézkedésnek, köztük az AFIS-platform finanszírozásának a folyamatossága.

(16)

Olyan intézkedés lehet támogatható, amely képes megvalósítani a program egyedi célkitűzéseit. A program egyedi célkitűzéseinek magukban kell foglalniuk különleges technikai segítségnyújtás biztosítását a tagállamok illetékes hatóságai számára, például szaktudás, specializált és technikailag fejlett berendezések, valamint hatékony információtechnológiai (IT) eszközök rendelkezésre bocsátása révén; a vizsgálatokhoz szükséges támogatás biztosítása és azok előmozdítása révén, különösen közös nyomozócsoportok és határokon átnyúló műveletek létrehozásával; vagy a személyzet számára egyedi projektekhez kapcsolódó csereprogramok előmozdítása révén. A támogatható intézkedések között kell szerepelnie célzott szaktanfolyamok, kockázatelemzési munkaértekezletek, valamint adott esetben konferenciák és tanulmányok szervezésének is.

(17)

A vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló rendelettel létrehozott, a vámellenőrzési berendezésekhez pénzügyi támogatást nyújtó uniós eszközből történő berendezésbeszerzés pozitív hatást gyakorolna az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás elleni küzdelemre. Az említett eszköz keretében kötelező lenne elkerülni az uniós támogatások közötti átfedéseket. A programnak szintén biztosítania kell az uniós támogatások közötti átfedések elkerülését és elvben olyan berendezések beszerzésére kell irányulnia, amelyek nem tartoznak a vámellenőrzési berendezésekhez pénzügyi támogatást nyújtó uniós eszköz hatálya alá, illetve olyan berendezésekére, amelyek kedvezményezettjei a vámellenőrzési berendezésekhez pénzügyi támogatást nyújtó uniós eszköz kedvezményezett hatóságaitól eltérő hatóságok. Biztosítani kell továbbá, hogy a finanszírozott berendezések alkalmasak legyenek az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez való hozzájárulás céljára.

(18)

A programnak nyitva kell állnia az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon tagjai előtt, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai is. A programnak nyitva kell állnia a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek, valamint az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok előtt is, az uniós programokban való részvételüknek a vonatkozó keretmegállapodásokban és a társulási tanács határozataiban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel összhangban. A programnak nyitva kell állnia más harmadik országok előtt is, feltéve, hogy ezen országok az uniós programokban való részvételük konkrét feltételeit meghatározó egyedi megállapodást kötnek.

(19)

A Herkules programok korábbi értékeléseit figyelembe véve, valamint a program megerősítése érdekében, kivételesen lehetővé kell tenni a programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok részvételét.

(20)

Különösen ösztönözni kell az Unióval kötött, hatályos társulási megállapodással rendelkező harmadik országokban letelepedett jogalanyok részvételét azzal a céllal, hogy erősödjön az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a különösen a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem módjai, valamint az új technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos kihívások tekintetében folytatott vámügyi együttműködés és beváltgyakorlat-csere révén.

(21)

A programot a „Határozottabb fellépés a cigarettacsempészet és a dohánytermékek illegális kereskedelmének egyéb formái ellen – Átfogó uniós stratégia” című, 2013. június 6-i bizottsági közleményben felsorolt ajánlások és intézkedések, valamint az említett közlemény végrehajtásáról szóló, 2017. május 12-i eredményjelentés figyelembevételével kell végrehajtani.

(22)

Az Unió 2016-ban megerősítette az Egészségügyi Világszervezet dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyvét (a továbbiakban: a jegyzőkönyv). A jegyzőkönyv a dohánytermékek bevételkieséseket okozó, tiltott, határon átnyúló kereskedelme elleni küzdelemre vonatkozik és e tekintetben az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét kell szolgálnia. A programnak támogatnia kell az Egészségügyi Világszervezet dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményének Titkárságát a jegyzőkönyvvel kapcsolatos feladatainak ellátásában. A programnak támogatnia kell a Titkárság által a dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni küzdelemmel összefüggésben szervezett egyéb tevékenységeket is.

(23)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12), valamint a 2988/95/EK, Euratom (13), a 2185/96/Euratom, EK (14) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(24)

Azok a harmadik országok, amelyek az EGT tagjai, részt vehetnek az uniós programokban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (16) alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának az e megállapodás alapján elfogadott határozaton kell alapulnia. Harmadik országok részvétele egyéb jogi eszközökön is alapulhat. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(25)

A 2013/755/EU tanácsi határozat (17) alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(26)

A program végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. A Bizottságnak olyan munkaprogramokat kell elfogadnia, amelyek meghatározzák többek között a prioritásokat, valamint az intézkedésekhez nyújtandó vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó értékelési kritériumokat.

(27)

E rendeletnek meg kell határoznia a vissza nem térítendő támogatások társfinanszírozásának legmagasabb lehetséges rátáját.

(28)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (18) (22) és (23) bekezdése alapján e programot egyedi monitoring követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők a program gyakorlatban kifejtett hatásai. Az értékelést időben, függetlenül és objektív módon kell elvégezni.

(29)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az általános és egyedi célkitűzések megvalósításának mérésére szolgáló mutatók listájának szükség szerinti módosítására és e rendeletnek egy monitoring és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel való kiegészítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(30)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani az érintett kérdéskörök határokon átnyúló jellege miatt, az Unió szintjén azonban az uniós hozzáadott érték miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(31)

Az 515/97/EK rendelet 42a. cikkének (1) és (2) bekezdése képezi az AFIS finanszírozásának jogalapját. E rendeletnek az említett jogalapot fel kell váltania egy új jogalappal. Ezért az 515/97/EK rendelet 42a. cikkének (1) és (2) bekezdését törölni kell.

(32)

A Herkules III program létrehozásáról szóló 250/2014/EU rendelet a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozott. E rendeletnek rendelkeznie kell a Herkules III program utáni programról, 2021. január 1-jével kezdődően. A 250/2014/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(33)

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás végrehajtására és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira vonatkozóan tett uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban az éghajlatváltozással szembeni fellépés fontosságának megfelelően a program célja az, hogy hozzájáruljon az éghajlat-politikai szempontok érvényesítéséhez és azon átfogó célkitűzés megvalósításához, amely szerint az uniós költségvetésből származó kiadások 30 %-ának támogatnia kell az éghajlat-politikai célkitűzéseket.

(34)

A költségvetési rendelet 193. cikkének (2) bekezdése értelmében már megkezdett tevékenységre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy a tevékenységet a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának időpontja előtt felmerült költségek azonban – a kellően indokolt, kivételes esetek kivételével – nem számolhatók el. Annak elkerülése érdekében, hogy az Unió érdekeit sértő fennakadás következzen be az uniós támogatások nyújtásában, a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret időszakának elején, korlátozott időre lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozat – kizárólag kellően indokolt esetben – a 2021-es pénzügyi év kezdetétől támogathatónak, illetve elszámolhatónak minősítse az intézkedéseket, illetve a költségeket, még abban az esetben is, ha azok a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának időpontja előtt kerültek végrehajtásra, illetve merültek fel.

(35)

Annak biztosítása céljából, hogy a releváns szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a program végrehajtása a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszaható hatállyal, 2021. január 1-től kell alkalmazni,