(1)

A világűrhöz kapcsolódó technológia, adatok és szolgáltatások nélkülözhetetlen elemeivé váltak az európaiak mindennapjainak, és alapvető szerepet játszanak számos stratégiai érdek védelmében. Versenyképességét tekintve az Unió űripara már ma is a legjobbak között van a világon. Az új szereplők és az új műszaki megoldások megjelenése azonban forradalmi változásokat idéz elő a hagyományos ipari modellekben. Annak érdekében tehát, hogy az Unió továbbra is vezető szerepet töltsön be világviszonylatban és nagy fokú szabadsággal rendelkezzen a világűr területén való fellépésben, létfontosságú, hogy ösztönözze a tudományos és a műszaki haladást, és előmozdítsa a világűrhöz kötődő uniós gazdasági ágazatokban, különösen pedig a kis- és középvállalkozások (kkv-k), a startupok és az innovatív vállalkozások körében a versenyképességet és az innovációs készséget.

(2)

Ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyeket a világűr nyújt az Unió és tagállamai biztonsága tekintetében, különösen az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó, 2016. júniusi globális stratégiában említettek szerint, ugyanakkor meg kell őrizni az uniós űrprogram (a továbbiakban: a program) polgári jellegét, és tiszteletben kell tartani a tagállamok alkotmányjogában rögzített, semlegességet vagy el nem köteleződést előíró esetleges rendelkezéseket. Az űrágazat fejlődése hagyományosan a biztonság kérdésköréhez igazodott. Az űrágazatban használatos berendezések, alkatrészek és műszerek, valamint a világűrből származó adatok és a világűrrel kapcsolatos szolgáltatások gyakran kettős felhasználásúak. Az Unió biztonság- és védelempolitikáját azonban az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címével összhangban a közös kül- és biztonságpolitika keretében kell meghatározni.

(3)

Az Unió már az 1990-es évek végétől kezdve fejleszti saját kezdeményezéseit és programjait a világűr területén – előbb az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatást (EGNOS), majd a Galileo és a Kopernikusz programot –, amelyek az Unió polgárainak szükségleteit és a közpolitikai igényeket egyaránt kielégítik. Biztosítani kell ezeknek a kezdeményezéseknek és programoknak a továbbvitelét, valamint javítani kell az általuk nyújtott szolgáltatásokat, hogy megfeleljenek a felhasználók új igényeinek, továbbra is élen járjanak egyrészről az új technológiai fejlesztéseket, másrészről pedig a digitális ágazatban, illetve az informatikai és a kommunikációs technológia területén zajló átalakulásokat tekintve, és szolgálni tudják a kiemelt szakpolitikai célokat, például az éghajlatváltozás – többek között a sarkvidéken zajló változások figyelemmel kísérése –, a közlekedés, a biztonság és a védelem területén.

(4)

Szükséges, hogy a közlekedési ágazat, az űrágazat és a digitális ágazat közötti szinergiákat az új technológiák, például az elektronikus hívás, a digitális menetíró készülék, a forgalmi felügyelet és irányítás, az autonóm vezetés és a vezető nélküli járművek és a drónok szélesebb körű használatának előmozdítása, valamint a biztonságos és zökkenőmentes konnektivitással, a megbízható helymeghatározással, az intermodalitással és az interoperabilitással kapcsolatos szükségletek kielégítése érdekében kihasználják. A szinergiák ilyen kihasználása fokozná a közlekedési szolgáltatások és ágazat versenyképességét.

(5)

A program előnyeinek teljes mértékű – valamennyi tagállamban és minden polgáruk általi – kihasználása érdekében elengedhetetlen a rendelkezésre bocsátott adatok, információk és szolgáltatások felhasználásának és elterjesztésének előmozdítása, valamint az említett adatokon, információkon és szolgáltatásokon alapuló downstream alkalmazások fejlesztésének támogatása is. E célból a tagállamok, a Bizottság és a felelős szervezetek rendszeresen folytathatnának a program előnyeivel kapcsolatos tájékoztató kampányokat.

(6)

A cselekvési szabadság, a függetlenség és a biztonság jelentette célkitűzések elérésének alapfeltétele, hogy az Unió önálló hozzáféréssel rendelkezzen a világűrhöz, és képes legyen azt biztonságosan használni. Ezért – figyelemmel különösen a kritikus infrastruktúrára és technológiára, a közbiztonságra, valamint az Unió és az uniós tagállamok biztonságára – elengedhetetlen, hogy az Unió támogassa a világűrhöz való autonóm, megbízható és költséghatékony hozzáférést. Következésképpen lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Bizottság a felbocsátási szolgáltatásokat – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 189. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően – egyesítse európai szinten mind saját célú felhasználásra, mind pedig a mások céljaira való, igény szerinti felhasználásra, ideértve a tagállamok általi felhasználást is. Ahhoz, hogy versenyképes maradjon a gyorsan fejlődő piacon, kulcsfontosságú továbbá, hogy az Unió továbbra is hozzáféréssel rendelkezzen modern, hatékony és rugalmas felbocsátási infrastruktúrához, és megfelelő felbocsátási rendszerek előnyeit élvezze. Ezért a tagállamok és az Európai Űrügynökség (ESA) által hozott intézkedések sérelme nélkül, lehetővé kell tenni, hogy a program támogassa a program végrehajtásához szükséges földi űrinfrastruktúra kiigazítását – beleértve az új fejlesztéseket is –, valamint a program komponenseinek megvalósítása érdekében a felbocsátási rendszerek olyan kiigazításait – ideértve a technológiafejlesztést is –, amelyek a műholdak felbocsátásához szükségesek, többek között az alternatív technológiákat és az innovatív rendszereket. Az említett tevékenységeket az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi költségvetési rendelettel (2) összhangban (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) és azzal a céllal kell végrehajtani, hogy ezáltal javuljon a program költséghatékonysága. Mivel elkülönített költségvetés nem fog rendelkezésre állni, a világűrhöz való hozzáférést támogató fellépések nem érinthetik a program komponenseinek végrehajtását.

(7)

Az uniós űrágazat versenyképességének megerősítése és a saját rendszerek tervezésére, építésére és üzemeltetésére való képesség növelése érdekében az Uniónak támogatnia kell a teljes űrágazat létrehozását, növekedését és fejlődését. A vállalkozás- és innovációbarát modell kialakulását európai, regionális és nemzeti szinten olyan kezdeményezésekkel kell támogatni, mint például az űrtechnológiai, a digitális és más ágazatok, valamint a felhasználók együttműködését lehetővé tévő űrtechnológiai központok. Ezeknek az űrtechnológiai központoknak törekedniük kell a vállalkozókészség előmozdítására és a készségek fejlesztésére, valamint a digitális innovációs központokkal való szinergiákra. Az Uniónak elő kell mozdítania az Unióban működő űrtechnológiai vállalatok létrehozását, bővülését és sikerét, és ennek érdekében – mivel az Unióban az űrágazatban működő startupoknak szűkek a lehetőségeik megfelelő módon magántőkéhez jutni – indokolt többek között támogatnia a kockázatfinanszírozáshoz jutást, valamint serkentenie a keresletet, az úgynevezett „első szerződés” elvének alkalmazásán keresztül.

(8)

A világűrrel kapcsolatos értéklánc általában upstream tevékenységekből és downstream tevékenységekből áll. Az upstream tevékenységek az operatív űrrendszert eredményező tevékenységeket foglalják magukban, beleértve a fejlesztési, gyártási és felbocsátási tevékenységeket, továbbá az ilyen rendszerek működését. A downstream tevékenységek a világűrrel kapcsolatos szolgáltatásoknak és termékeknek a felhasználók részére történő biztosítását foglalják magukban. A digitális platformok szintén fontos tényezők az űrágazat fejlődése szempontjából, mivel lehetővé teszik az adatokhoz és a termékekhez, valamint az eszköztárakhoz, továbbá az adattárolási és a számítástechnikai berendezésekhez való hozzáférést.

(9)

A világűr területén az Unió az EUMSZ 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban gyakorolja hatásköreit. A Bizottságnak biztosítania kell a program keretében végzett tevékenységek koherenciáját.

(10)

Miközben számos tagállam aktív hagyományokkal rendelkezik az űriparral kapcsolatos ágazatokban, fel kell ismerni az űripari ágazatok kibontakozó kapacitásokkal rendelkező tagállamokon belüli fejlesztésének és éretté tételének, valamint annak szükségességét, miszerint választ kell találni azokra a kihívásokra, amelyeket az új űrstratégia jelent a hagyományos űripar számára. Támogatni kell az űripari kapacitások Unió-szerte történő fejlesztését, és valamennyi tagállamban elő kell segíteni az űriparban működő vállalkozások közötti együttműködést.

(11)

A program keretében végrehajtott tevékenységeknek a tevékenység végrehajtásának időpontjában meglévő nemzeti és európai kapacitásokra kell épülniük és ezeket kell kiaknázniuk.

(12)

A program földrajzi kiterjedése és a globális kihívások kezelésében való hasznossága miatt az űrtevékenységek hangsúlyos nemzetközi vetülettel rendelkeznek. A program érintett szervei – a tagállamokkal szoros együttműködésben és azok beleegyezésével – adott esetben részt vehetnek a programmal kapcsolatos ügyekben, a nemzetközi együttműködésben és együttműködhetnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) illetékes szerveivel. A programmal kapcsolatos ügyekben a Bizottság a hatáskörének keretein belül, az Unió nevében koordinálhatja a nemzetközi tevékenységeket, különösen annak érdekében, hogy megvédje az Unió és tagállamai érdekeit a nemzetközi fórumokon, ideértve a frekvenciák területét is a programhoz kapcsolódóan, nem érintve a tagállamok e területen fennálló hatásköreit. Különösen fontos az Unió számára, hogy a Bizottság képviseletében részt vegyen a Nemzetközi Cospas-Sarsat Program szerveiben.

(13)

A nemzetközi együttműködés kiemelkedően fontos abban, hogy előmozdítsa az Uniónak az űrágazatban betöltött globális szerepét, valamint az uniós technológiát és ipart, és segítse a nemzetközi szintű tisztességes versenyt, szem előtt tartva, hogy biztosítani kell a felek jogainak és kötelezettségeinek kölcsönösségét, valamint ösztönözni kell az együttműködést a képzés területén. A nemzetközi együttműködés, ahogy azt a Bizottság a 2016. október 26-i közleményében meghatározta, az európai űrstratégia kulcsfontosságú eleme. A Bizottságnak a programot arra kell használnia, hogy idevágó kezdeményezések révén hozzájáruljon a nemzetközi erőfeszítésekhez, valamint élvezze ezek előnyeit, hogy előmozdítsa az európai technológiát és ipart nemzetközi szinten (például kétoldalú párbeszédek, ipari műhelytalálkozók, továbbá a kkv-k nemzetközivé válásának támogatása útján), valamint hogy a gazdasági diplomáciai kezdeményezéseket fellendítve megkönnyítse a nemzetközi piacokhoz való hozzáférést és előmozdítsa a tisztességes versenyt. Az európai űrdiplomáciai kezdeményezéseknek teljes mértékben összhangban kell állniuk a meglévő uniós szakpolitikákkal, prioritásokkal és eszközökkel, és ki kell egészíteniük azokat, miközben az Unióra az uniós tagállamokkal együtt kulcsszerep hárul abban, hogy továbbra is a nemzetközi élvonalban maradjanak.

(14)

A tagállamok hatásköreinek sérelme nélkül a program végrehajtása során a Bizottságnak a az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével (a továbbiakban: a főképviselő) közösen és a tagállamokkal szorosan együttműködve elő kell mozdítania a felelős magatartást a világűrben. Ez a magatartás magában foglalja az űrszemét képződésének visszaszorítását. A Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy az Uniónak van-e lehetősége az ezzel a kérdéskörrel foglalkozó ENSZ-szerződésekhez és -egyezményekhez csatlakozni, valamint szükség esetén megfelelő javaslatokat kell tennie.

(15)

A program céljai hasonlóak más uniós programokhoz, különösen az (EU) 2021/695 európai parlementi és tanácsi rendelettel (3) létrehozott Horizont Európához, az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott InvestEU programhoz, az (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Európai Védelmi Alaphoz, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezéseket, valamint az említettekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályokat megállapító rendelet (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet) hatálya alá tartozó alapok céljaihoz. Ezért elő kell irányozni, hogy azokban az esetekben, amikor nem ugyanazon költségelemek finanszírozására irányulnak, ezek a programok együttesen nyújtsanak finanszírozást, és ennek érdekében különösen – ott, ahol erre az irányítási módozatok lehetőséget adnak – lehetővé kell tenni az uniós programokból való kiegészítő finanszírozást, akár úgy, hogy a különböző források egymást követik, akár úgy, hogy egymást váltják, vagy az együttes forrásfelhasználást, ideértve a fellépések közös finanszírozását, valamint a lehetőségek szabta keretek között az innovációs partnerségek és a vegyesfinanszírozási műveletek eszközének igénybevételét is. A program végrehajtása során a Bizottságnak gondoskodnia kell ezért arról, hogy ösztönözze a szinergiáknak a más kapcsolódó uniós programokkal és finanszírozási eszközökkel való megteremtését, ami a lehetőségek szabta keretek között lehetővé teszi a kockázatfinanszírozáshoz jutást, az innovációs partnerségek létrehozását, valamint a halmozott vagy a vegyes finanszírozást. A Bizottságnak biztosítania kell továbbá az e programok – különösen a Horizont Európa – keretében kifejlesztett megoldások és az űrprogram keretében kifejlesztett megoldások közötti szinergiákat és koherenciát.

(16)

A költségvetési rendelet 191. cikkének (3) bekezdésével összhangban ugyanazok a költségek semmilyen körülmények között nem finanszírozhatók kétszer az uniós költségvetésből.

(17)

E program szakpolitikai céljai beletartoznak továbbá az InvestEU program keretében finanszírozási és beruházási műveletekkel támogatható területekbe, különös tekintettel a „fenntartható infrastruktúra” és a „kutatás, innováció és digitalizáció” szakpolitikai keretre, és megvalósításukhoz felhasználhatók az InvestEU program finanszírozási eszközei és költségvetési biztosítékai. A pénzügyi támogatás lehetőségével – arányos módon – azokban az esetekben indokolt élni, amikor a piac nem működik megfelelően vagy a befektetési környezet nem optimális, és biztosítani kell, hogy a fellépések ne mutassanak átfedéseket egymással, ne szorítsák ki a magánfinanszírozást, és ne torzítsák a belső piaci versenyt. A fellépéseknek egyértelmű európai hozzáadott értékkel kell rendelkezniük.

(18)

A Horizont Európa és a program közötti koherencia és szinergiák előmozdítják az európai űrágazat versenyképességét és innovatív jellegét, megerősítik Európa autonómiáját a világűr biztonságos környezetben történő elérése és használata terén; valamint megszilárdítják Európa mint globális szereplő státuszát. A Horizont Európa áttörést ígérő megoldásait a program által a kutató- és az innovációs közösség rendelkezésére bocsátott adatok és szolgáltatások is támogatni fogják.

(19)

A program társadalmi-gazdasági megtérülésének maximalizálása érdekében alapvető fontosságú a legkorszerűbb rendszerek fenntartása, azoknak a folyamatosan változó felhasználói igények szerinti korszerűsítése, valamint az, hogy új fejlesztések valósuljanak meg az űrágazathoz kapcsolódó downstream alkalmazások ágazatában. Az Uniónak az upstream és a downstream gazdasági tevékenységek ösztönzése céljából támogatnia kell a kutatáshoz és technológiafejlesztéshez kapcsolódó tevékenységeket, vagy a program keretében létrehozott infrastruktúrákkal kapcsolatos fejlődés korai szakaszait, valamint az olyan alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységeket, amelyek a program keretében létrehozott rendszereken alapulnak. Az e kutatási és innovációs tevékenységek finanszírozására szolgáló megfelelő uniós szintű eszköz a Horizont Európa program. Mindazonáltal a fejlesztési tevékenységek egy pontosan meghatározott részét az e rendelet keretében a Galileo és EGNOS komponensek részére előirányzott költségvetésből kell finanszírozni, különösen amennyiben ezek a tevékenységek olyan alapvető elemekre irányulnak, mint a Galileóval kompatibilis lapkakészletek (chipset) és vevőkészülékek, amelyek a gazdaság több ágazatában is elősegítenék az alkalmazások fejlesztését. Ez a finanszírozás azonban nem veszélyeztetheti a program keretében kialakított infrastruktúrák kiépítését vagy hasznosítását.

(20)

Az uniós űrágazat jövőbeli versenyképességének biztosítása céljából az e téren az uniós polgárokban rejlő lehetőségek maradéktalan kibontakoztatása érdekében a programnak támogatnia kell a világűrrel kapcsolatos területeken a magas szintű készségek fejlesztését, valamint az oktatási és képzési tevékenységeket, előmozdítva az esélyegyenlőséget, többek között a nemek közötti egyenlőséget.

(21)

A programhoz rendelt infrastruktúra további kutatást és innovációt tehet szükségessé, amelynek támogatása a Horizont Európa keretprogram keretei között történhet, és amelynek során törekedni kell az ESA által e területen folytatott tevékenységgel való koherenciára. A Horizont Európával fennálló szinergiáknak biztosítaniuk kell, hogy a stratégiai kutatás- és innovációtervezési folyamat keretében azonosításra és meghatározásra kerüljenek az űrágazat kutatási és innovációs igényei. A program által térítésmentesen rendelkezésre bocsátott, világűrből származó adatok és szolgáltatások segítségével az uniós szakpolitikai prioritásokat támogató, áttörést jelentő megoldások születnének a kutatás és az innováció révén, többek között a Horizont Európa keretében is. A Horizont Európa keretprogram stratégiai tervezési folyamata azonosítani fogja azokat a kutatási és innovációs tevékenységeket, amelyekhez igénybe vehetők az Unió tulajdonában lévő infrastruktúrák, mint például a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz infrastruktúrája. A kutatási infrastruktúra, különösen pedig a lokális megfigyelőhálózatok alapvető elemét képeznék a Kopernikusz szolgáltatásokhoz szükséges lokális megfigyelési infrastruktúrának.

(22)

Fontos, hogy az Unió gyakorolja a tulajdonosi jogokat mindazon tárgyi eszközök és immateriális javak felett, amelyek olyan közbeszerzések útján jönnek létre vagy kerülnek kifejlesztésre, amelyekhez az Unió a program keretében finanszírozást nyújtott. A tulajdonhoz kapcsolódó alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása érdekében megfelelő megállapodásokat kell kötni a meglévő tulajdonosokkal. Az Uniót megillető tulajdonjog nem akadályozhatja az Uniót abban, hogy amennyiben az e rendelettel összhangban, eseti vizsgálat alapján indokoltnak bizonyul, ezeket az eszközöket és javakat harmadik felek rendelkezésére bocsássa, vagy rendelkezzen azokról.

(23)

Annak előmozdítása érdekében, hogy a program szolgáltatásait minél szélesebb körben igénybe vegyék, hasznos volna hangsúlyozni, hogy az adatok, az információk és a szolgáltatások rendelkezésre bocsátása garanciavállalás nélkül történik és nem érinti a jogilag kötelező rendelkezésekből fakadó kötelezettségeket.

(24)

Lehetővé kell tenni, hogy Bizottság egyes nem szabályozási jellegű feladatainak ellátásához esetenként a szükséges mértékben igénybe vehesse bizonyos külső felek technikai segítségnyújtását. Ugyanebben a technikai segítségnyújtásban a program központi irányításában részt vevő egyéb jogalanyok is részesülhetnek az e rendelet alapján rájuk bízott feladatok ellátásához.

(25)

Ez a rendelet meghatározza a program teljes időtartamára vonatkozó pénzügyi keretösszeget, amely az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (6) 18. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget kell, hogy képezze az Európai Parlament és a Tanács számára.

(26)

Az Unió fontosnak tartja azt, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alapján elfogadott Párizsi Megállapodásnak (7) és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak a végrehajtására tett kötelezettségvállalásával összhangban fellépjen az éghajlatváltozással szemben; ennek megfelelően az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek hozzá fognak járulni az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 30 %-át éghajlat-politikai célkitűzések támogatására fordítsák. A releváns tevékenységek meghatározására a program előkészítése és végrehajtása során, újbóli értékelésükre pedig a vonatkozó értékelések és felülvizsgálatok keretében kerül sor. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együtt fog működni egy, a Bizottság által meghatározandó hatékony, átlátható és átfogó módszer kidolgozásában annak érdekében, hogy fel lehessen mérni a többéves pénzügyi keret valamennyi programja keretében a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordított kiadásokat, figyelembe véve az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések közötti meglévő átfedéseket is.

(27)

Az Unió által előzetesen végrehajtott beruházások részleges kompenzálása érdekében a program komponensei által generált bevételeknek az Uniót kell illetniük, és ezeket a bevételeket a program célkitűzései megvalósításának támogatására kell felhasználni. Ugyanebből a megfontolásból lehetségesnek kell lennie annak is, hogy a magánszektorbeli szervezetekkel kötött szerződések bevételmegosztási mechanizmusokról rendelkezzenek.

(28)

A programra alkalmazandó a költségvetési rendelet. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(29)

Tekintettel arra, hogy a programot főszabályként az Unió finanszírozza, a program keretében a program által finanszírozott tevékenységekre vonatkozóan kötött beszerzési szerződéseknek tiszteletben kell tartaniuk az uniós szabályokat. Ezzel összefüggésben az Unió feladataként kell meghatározni a közbeszerzések célkitűzéseinek meghatározását is. A költségvetési rendelet úgy rendelkezik, hogy az előzetes értékelés eredményei alapján lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy igénybe vegye az uniós forrásokat felhasználó személyek vagy szervezetek rendszereit és eljárásait. E rendszerek és eljárások konkrét és szükséges kiigazításairól, valamint a meglevő szerződések meghosszabbítására vonatkozó szabályokról a kapcsolódó pénzügyikeret-partnerségi megállapodásban vagy hozzájárulási megállapodásban kell rendelkezni.

(30)

A program technológiai háttere összetett és folyamatosan változik. Ebből a technológiai háttérből bizonytalanságok és kockázatok fakadnak a program keretében kötött közbeszerzési szerződéseket illetően, annál is inkább, mert ezek a szerződések hosszú távú kötelezettségvállalásokat keletkeztetnek az érintett berendezések vagy szolgáltatások kapcsán. Emiatt a közbeszerzési szerződések területén a költségvetési rendeletben foglalt szabályokon túlmutató különös intézkedésekre van szükség. Lehetővé kell például tenni az ajánlatkérő szerv számára, hogy feltételhez kötött sávos szerződés formájában ítéljen oda szerződést, a szerződés teljesítése során bizonyos feltételek fennállása esetén módosítsa a szerződést, vagy előírja az alvállalkozásba adás minimális mértékét, különösen a kkv-k, valamint a startupok részvételének lehetővé tétele érdekében. Végezetül a program komponenseit jellemző technológiai bizonytalanságok miatt a szerződéses árak nem mindig jelezhetők előre pontosan, ezért lehetőséget kell biztosítani olyan szerződések kötésére, amelyek egyfelől nem határoznak meg végleges rögzített árat, másfelől pedig olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

(31)

A lakossági kereslet és az állami szektor innovációjának ösztönzése érdekében a programnak elő kell mozdítania adatainak, információinak és szolgáltatásainak felhasználását annak érdekében, hogy – a költségvetési rendelet 1. mellékletének 7. pontjában említettek szerint – a világűrrel kapcsolatos innovációs partnerségek révén regionális és helyi szinten támogassa testre szabott megoldásoknak az iparág és a kkv-k általi kifejlesztését, lehetővé téve, hogy az a közszolgáltatások számára kialakított, testre szabott, interoperábilis, világűrrel kapcsolatos megoldások fejlesztésétől az alkalmazásig és a beszerzésig minden szakaszra kiterjedjen.

(32)

A program célkitűzéseinek teljesülése szempontjából fontos, hogy a világűrhöz kapcsolódó szakterületeken működő uniós köz- és magánszektorbeli jogalanyok kapacitása indokolt esetekben mozgósítható legyen, és emellett nemzetközi szinten együtt lehessen működni harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel. Ezért lehetővé kell tenni az EUMSZ-ben és a költségvetési rendeletben biztosított valamennyi releváns eszköz és irányítási módszer, valamint a közös közbeszerzési eljárások igénybevételét.

(33)

Konkrétabban a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felhasználók és a piac mozgósítása, valamint az általános tájékoztatás céljából eredményesebben lehet fellépni decentralizált módon, mint felülről építkezve, a Bizottság irányításával. Az utalványok a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei által harmadik feleknek adott pénzbeni támogatás egy formáját képezik, és az egyik legsikeresebb megoldásnak bizonyultak az új piaci szereplők, valamint a kkv-k körében. Alkalmazásukat azonban akadályozta a költségvetési rendeletben a pénzügyi támogatásokra előírt felső határ. Ezt a felső határt ezért a program esetében meg kell növelni annak érdekében, hogy lépést lehessen tartani az űrágazatban a piaci alkalmazásokban rejlő egyre nagyobb potenciállal.

(34)

E rendelet céljaira a finanszírozási formákat és a végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani a fellépések egyedi célkitűzéseinek teljesülését és az eredmények elérését, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a meg nem felelés kockázatát. Ennek kapcsán – a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének megfelelően – meg kell fontolni az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányfinanszírozás és az egységköltség-alapú finanszírozás, valamint a költségektől független finanszírozás lehetőségét.

(35)

A 2013/755/EU tanácsi határozat (8) alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyeknek és szervezeteknek jogosultaknak kell lenniük finanszírozásra, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint azon tagállam esetleges megállapodásaira is, amelyhez az érintett tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(36)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, meghatározva különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkezve a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(37)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/ EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) és a 2988/95/ EK, Euratom (10), a 2185/96/Euratom, EK (11) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (12) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás –megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált támogatások visszafizettetését, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabását. Így különösen Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy megvalósult-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség (EPPO) hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint az (EU) 2017/1939 rendelet alapján a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében az EPPO számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós támogatások felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(38)

Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon tagjai, amelyek az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) is tagjai, csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, valamint az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok, a saját megállapodásukban foglaltaknak megfelelően – a Galileo, az EGNOS, a GOVSATCOM és az SST-alkomponens kivételével – részt vehetnek a programban. Az EUMSZ 218. cikkének megfelelően megkötendő megállapodás alapján – a Galileo, az EGNOS, a GOVSATCOM és az SST-alkomponens kivételével – más harmadik országok is részt vehetnek a programban. A Galileónak és az EGNOS-nak nyitva kell állnia az EFTA azon tagjai számára, amelyek az EGT tagjai is, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban meghatározott feltételekkel. Az EUMSZ 218. cikkének megfelelően megkötendő megállapodás (14) alapján más harmadik országok is részt vehetnek a Galileo-ban és az EGNOS-ban. A GOVSATCOM csak az EUMSZ 218. cikkének megfelelően megkötendő megállapodás alapján állhat nyitva harmadik országok előtt.

(39)

E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(40)

Az Unióban székhellyel nem rendelkező és a nyilvánosan nem elérhető SST-szolgáltatásokhoz hozzáférni kívánó nemzetközi szervezeteknek az EUMSZ 218. cikke szerinti megállapodást kell kötniük. Az Unióban székhellyel rendelkező azon nemzetközi szervezeteket, amelyek a közszféra űreszköz-tulajdonosai és -üzemeltetői, SST-alapfelhasználóknak kell tekinteni.

(41)

Az SST-szolgáltatások tekintetében nyilvánosan hozzáférhető információnak kell tekinteni minden olyan információt, amelyet a felhasználók észszerű alapon jogszerűen hozzáférhetőnek tekintenek. Az ütközéselhárítással, a visszatéréssel és a széttöredezettséggel kapcsolatos SST-szolgáltatások a hozzáférés iránti kérelmet követően rendelkezésre álló, nyilvánosan hozzáférhető külső SST-információkon alapulnak. Következésképpen az ütközéselhárítással, a visszatéréssel és a széttöredezettséggel kapcsolatos SST-szolgáltatásokat nyilvánosan elérhető szolgáltatásoknak kell tekinteni, és nem kell igényelniük az EUMSZ 218. cikke szerinti megállapodás megkötését. A potenciális felhasználó általi kérelem alapján kell biztosítani az e szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

(42)

A program felelősségteljes központi irányítása szükségessé teszi, hogy a szükségtelen átfedések, valamint a költségtúllépések és a késedelmek elkerülése érdekében világos felelősség- és feladatmegosztás érvényesüljön a különböző érintett szervezetek között. Az irányítás valamennyi szereplőjének a hatáskörébe tartozó területeken és felelősségi körének megfelelően támogatnia kell a program célkitűzéseinek megvalósítását.

(43)

A tagállamok régóta aktívan foglalkoznak a világűrrel. Rendszereket, infrastruktúrát, nemzeti ügynökségeket és szerveket hoztak létre a világűr területén. Ezért nagyban hozzájárulhatnak a programhoz és különösen annak végrehajtásához. Együttműködhetnek az Unióval a program szolgáltatásainak és alkalmazásainak előbbre vitelében. A Bizottság adott esetben lehetőséget kaphat arra, hogy mozgósítsa a tagállamok rendelkezésére álló eszközöket, igénybe vegye segítségüket, valamint hogy kölcsönösen elfogadott feltételek mellett nem szabályozási jellegű feladatokat bízzon a tagállamokra a program végrehajtásában. Az érintett tagállamoknak emellett minden olyan intézkedést meg kell hozniuk, amely ahhoz szükséges, hogy biztosítsák a területükön létesített földi állomások védelmét. A tagállamoknak és a Bizottságnak továbbá együtt kell működniük egymással és a megfelelő nemzetközi szervekkel és szabályozó hatóságokkal annak érdekében, hogy a program céljaira szükséges frekvenciák rendelkezésre álljanak és megfelelő szinten védettek legyenek, és ezáltal a 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (15) összhangban maradéktalanul lehetővé váljék a kínált szolgáltatásokon alapuló alkalmazások fejlesztése és üzemeltetése.

(44)

Az Unió általános érdekének védelmezőjeként a Bizottságra hárul az a feladat, hogy végrehajtsa a programot, általános szinten viselje a felelősséget a programért és előmozdítsa igénybevételét. A különböző érdekeltek erőforrásainak és szakértelmének optimális kihasználása érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy indokolt körülmények esetén egyes feladatokkal más szervezeteket bízzon meg. Tekintettel arra, hogy általánosságban a Bizottság felel a programért, neki kell meghatároznia a rendszerek megvalósításához és a szolgáltatások fejlődéséhez szükséges fő műszaki és operatív követelményeket. Ehhez előzetesen konzultálnia kell a tagállami szakértőkkel, a felhasználókkal és más érdekelt felekkel. Végezetül, mivel az EUMSZ 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban az űrkutatás területén az uniós hatáskör gyakorlása nem akadályozhatja meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában, a Bizottságnak biztosítania kell a programmal összefüggésben végzett tevékenységek koherenciáját.

(45)

A 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) létrehozott Európai GNSS Ügynökség helyett annak jogutódjaként létrejövő Az Európai Unió Űrprogramügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) feladata, hogy – különösen a biztonsági akkreditáció, valamint a piac és a downstream alkalmazások fejlesztése tekintetében – hozzájáruljon a program megvalósításához. Az említett területekhez kapcsolódó bizonyos feladatokkal ezért az Ügynökséget indokolt megbízni. A biztonság területén – figyelemmel az ezen a területen szerzett tapasztalataira – az Ügynökségnek kell viselnie a felelősséget az űrágazatban végrehajtott összes uniós fellépés biztonsági akkreditációjával összefüggő feladatokért. A Galileónak és az EGNOS-nak a felhasználók körében és a piacon való elterjedésének előmozdítása terén elért kedvező eredményeire építve az Ügynökséget meg kell bízni a program Galileón és EGNOS-on kívüli komponenseinek a felhasználók körében való elterjesztésével kapcsolatos tevékenységekkel, valamint a program valamennyi komponensére kiterjedő downstream alkalmazásfejlesztési tevékenységekkel is. Ez lehetővé tenné az Ügynökség számára a méretgazdaságosság előnyeinek kihasználását, és lehetőséget biztosítana a több programkomponensen alapuló alkalmazások (integrált alkalmazások) fejlesztésére. Az említett tevékenységek azonban nem sérthetik a Kopernikusz-program Bizottság által megbízott szervezeteire ruházott szolgáltatási és felhasználók általi igénybevétellel kapcsolatos tevékenységeket. A downstream alkalmazások fejlesztésének az Ügynökséghez való utalása nem akadályozhat más megbízott szervezeteket a downstream alkalmazások fejlesztésében. Az Ügynökségnek el kell látnia emellett mindazokat a feladatokat, amelyeket a Bizottság egy vagy több, a programmal kapcsolatos további konkrét feladatokat meghatározó pénzügyikeret-partnerségi megállapodás szerinti hozzájárulási megállapodással átad neki. Az Ügynökség feladatokkal történő megbízása esetén megfelelő humán-, adminisztratív és pénzügyi erőforrásokat kell számára rendelkezésre bocsátani.

(46)

Bizonyos kellően indokolt körülmények esetén lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökség egyes meghatározott feladatokkal tagállamokat vagy tagállamok csoportját bízhassa meg. A megbízásnak azokra a tevékenységekre kell korlátozódnia, amelyeket az Ügynökség maga nem képes végrehajtani, és az nem sértheti a program irányítását és a feladatok e rendeletben meghatározottak szerinti elosztását.

(47)

A Galileo és az EGNOS olyan összetett rendszerek, amelyek intenzív koordinációt igényelnek. Mivel a Galileo és az EGNOS programkomponensek, ezt a koordinációt uniós intézménynek vagy szervnek kell végeznie. Az elmúlt évek alatt szerzett szakértelemre építve az Ügynökség a legalkalmasabb szerv az említett rendszerek hasznosításával kapcsolatos valamennyi operatív feladat koordinálására, a nemzetközi együttműködés kivételével. Az Ügynökséget ezért meg kell bízni az EGNOS és a Galileo hasznosításának irányításával. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az említett rendszerek hasznosításával kapcsolatos feladatokat az Ügynökségnek egyedül kell végeznie. Más szervezetek – különösen az ESA – szakértelmére is támaszkodhatna. Ennek magában kell foglalnia a rendszerfejlesztésre, valamint a földi szegmens és a műholdak egyes részeinek tervezésére és fejlesztésére irányuló tevékenységeket, amelyeket az ESA-ra kell bízni. A feladatok más szervezetekhez rendelése az ilyen szervezetek kompetenciájára épül, és el kell kerülni a párhuzamos munkavégzést.

(48)

Az ESA egy, a világűr területén széles körű szakértelemmel rendelkező nemzetközi szervezet, amely 2004-ben keretmegállapodást kötött az Európai Közösséggel (a továbbiakban: 2004. évi keretmegállapodás) (17). Az ESA ebből kifolyólag fontos partner a program végrehajtásában, és megfelelő kapcsolatot kell vele kialakítani. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak a költségvetési rendeletnek megfelelően olyan pénzügyikeret-partnerségi megállapodást kell kötnie az ESA-val, amely a Bizottság, az Ügynökség és az ESA közötti összes pénzügyi kapcsolatot szabályozza, biztosítja azok összhangját, valamint megfelel a 2004. évi keretmegállapodásnak és különösen e keretmegállapodás 2. és 5. cikkének. Mivel azonban az ESA nem uniós szerv és nem áll az uniós jog hatálya alatt, elengedhetetlen annak kikötése, hogy az ESA megfelelő intézkedéseket tegyen az Unió és az uniós tagállamok érdekeinek védelme érdekében, valamint hogy a költségvetés végrehajtása tekintetében a rá ruházott feladatok feleljenek meg a Bizottság által meghozott határozatoknak. A megállapodásnak tartalmaznia továbbá kell mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket az Unió pénzügyi érdekeinek védelme megkíván.

(49)

Az 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (18) végrehajtása során már elismerést nyert, hogy az Európai Unió Műholdközpontja (SATCEN) a releváns űreszközök és kiegészítő adatok felhasználásával információkhoz és szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító autonóm európai képességként működik.

(50)

Annak érdekében, hogy a GOVSATCOM irányításában strukturálisan biztosított legyen a felhasználók képviselete és a felhasználói igényeknek és elvárásoknak a tagállamokon, valamint a polgári és a katonai szakterületeken átívelő egysége, a felhasználókhoz szoros szálakkal kötődő uniós szervezetek, például az Európai Védelmi Ügynökség, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség, az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal, a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége, a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat / Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálat és a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ meghatározott felhasználói csoportokkal kapcsolatban koordinációs feladatokat láthatnának el. Összesített szinten az Ügynökségnek koordinálnia kell a polgári felhasználói közösségek számára a felhasználói vonatkozású aspektusokat, és nyomonkövetési feladatokat láthatna el az operatív felhasználás, az igények, az elvárásoknak való megfelelés, valamint az igények és az elvárások változásai területén.

(51)

A világűrrel kapcsolatos tevékenységeknek az Unió gazdasága és az Unió polgárainak élete szempontjából vett fontossága, valamint az érintett rendszerek és az érintett rendszereken alapuló alkalmazások kettős felhasználású természete miatt a programnak – különösen az Unió és az uniós tagállamok érdekeinek védelme érdekében, ideértve a minősített adatok és más nem minősített érzékeny adatok védelmét is – kiemelten törekednie kell a fokozott biztonság elérésére és fenntartására.

(52)

A tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül a Bizottságnak és a főképviselőnek – hatáskörükhöz igazodva, e rendelettel, valamint adott esetben a (KKBP) 2021/698 tanácsi határozattal (19) összhangban – gondoskodnia kell a program biztonságáról.

(53)

Tekintettel az Európai Külügyi Szolgálatnál (EKSZ) rendelkezésre álló különleges szakértelemre, valamint annak harmadik országok hatóságaival és a nemzetközi szervezetekkel való rendszeres kapcsolattartására, az EKSZ a 2010/427/EU tanácsi határozattal (20) összhangban a külkapcsolatok terén segítséget nyújthat a Bizottságnak a program biztonságával összefüggő egyes feladatok ellátásában.

(54)

A tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos, az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésében említett kizárólagos feladatkörének, valamint a tagállamok alapvető biztonsági érdekeik védelméhez való, az EUMSZ 346. cikke szerinti jogának sérelme nélkül, a program zökkenőmentes végrehajtása érdekében a biztonsági vonatkozásokkal kapcsolatos egyedi irányítási rendszert kell létrehozni. Ennek az irányításnak három fő elven kell nyugodnia. Először: kiemelten fontos a tagállamok által a biztonsági kérdésekben szerzett széles körű és pótolhatatlan tapasztalatok lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele. Másodszor: az összeférhetetlenség eseteinek megelőzése és a biztonsági szabályok hiányos alkalmazásának kiküszöbölése érdekében az operatív funkciókat el kell különíteni a biztonsági akkreditációval összefüggő funkcióktól. Harmadszor: helyzeténél fogva a program teljes egészével vagy egyes komponenseivel kapcsolatban igazgatási feladatokat ellátó szerv a legalkalmasabb arra, hogy egyben a feladatköréhez kapcsolódó biztonsági kérdéseket is kezelje. A program biztonsága a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz program végrehajtása során az elmúlt években szerzett tapasztalatokra épülne. A biztonság területén a felelősségteljes irányítás azt is megköveteli, hogy a feladatok megfelelően szét legyenek osztva az egyes szereplők között. A programért felelős szervként a Bizottságnak kell meghatároznia a program egyes komponenseire alkalmazandó általános biztonsági követelményeket, a tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül.

(55)

Az európai – földi és világűrbe telepített – űrinfrastruktúra kiberbiztonsága kulcsfontosságú szerepet játszik a rendszerek és szolgáltatásaik folyamatos működésének biztosításában. A biztonsági követelmények megállapítása során ezért megfelelően figyelembe kell venni a rendszerek és szolgáltatásaik kibertámadásokkal szembeni – többek között új technológiák alkalmazása révén történő – védelmének szükségességét.

(56)

A Bizottság kockázat- és fenyegetettségelemzést követően adott esetben létrehoz egy, a biztonság figyelemmel kísérésére szolgáló struktúrát. Az említett biztonsági megfigyelő szervnek a (KKBP) 2021/698 határozat hatálya alatt kidolgozott utasításokat követő szervnek kell lennie. A Galileo esetében ez a szerv a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont. A Biztonsági Akkreditációs Tanács szerepének a (KKBP) 2021/698 határozat végrehajtása tekintetében arra kell korlátozódnia, hogy a Tanács vagy a főképviselő számára biztosítsa a rendszer biztonsági akkreditációjával kapcsolatos információkat.

(57)

A program különleges jellege és összetettsége, valamint a biztonság területével fennálló kapcsolata miatt a biztonsági akkreditáció területén elismert és jól megalapozott elveket kell követni. Ezért elengedhetetlen, hogy a biztonsági akkreditációs tevékenységek végzése az Unió és az uniós tagállamok biztonsága iránti kollektív felelősség elve alapján, konszenzusra törekedve, a biztonsági kérdésekben érintett valamennyi szereplő részvételével történjék, és kialakításra kerüljön a folyamatos kockázatmonitoring eljárása. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy a műszaki biztonsági akkreditációval kapcsolatos feladatokat olyan szakemberek lássák el, akik az összetett rendszerek akkreditálása területén kellő felkészültséggel, valamint megfelelő szintű biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.

(58)

Az EU-minősített adatokat a 2013/488/EU tanácsi határozatban (21) és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban (22) foglalt biztonsági szabályokkal összhangban kell kezelni. A 2013/488/EU határozattal összhangban a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az abban megállapított alapelveket és minimumszabályokat annak biztosítása érdekében, hogy az EU-minősített adatok az említett határozatban meghatározottal egyenértékű védelemben részesüljenek.

(59)

A biztonságos információcsere biztosítása érdekében megfelelő megállapodásokat kell létrehozni a programmal összefüggésben a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek rendelkezésére bocsátott EU-minősített adatok védelmének biztosítására.

(60)

A program egyik fontos célkitűzése, hogy a legfontosabb technológiákkal és értékláncokkal szavatolni lehessen a program biztonságát és fokozni lehessen stratégiai autonómiáját, megőrizve ugyanakkor a nyitott gazdaságot – így például a szabad és tisztességes kereskedelmet –, valamint kiaknázva a világűr által az Unió és tagállamai biztonsága tekintetében nyújtott lehetőségeket. Az említett célkitűzéshez bizonyos esetekben meg kell határozni az Unió operatív rendszerei sérthetetlenségének, biztonságának és rezilienciájának biztosításához szükséges kötelező támogathatósági és részvételi feltételeket. Ez nem áshatja alá a versenyképesség és a költséghatékonyság szükségességét. Harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alá tartozó jogalanyok értékelése során a Bizottságnak figyelembe kell vennie az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (23) előírt elveket és kritériumokat.

(61)

A programmal összefüggésben léteznek olyan információk, amelyeket – bár nem minősítettek – a már hatályban lévő uniós jogi aktusokkal vagy a nemzeti törvényekkel, szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban kell kezelni, többek között terjesztési korlátozások révén.

(62)

Egyre több kulcsfontosságú gazdasági ágazat – különösen a közlekedési, a távközlési, a mezőgazdasági és az energetikai ágazat – növekvő mértékben használ műholdas navigációs és Föld-megfigyelési rendszereket. A programnak ki kell aknáznia az ezen ágazatok közötti szinergiákat, figyelembe véve az űrtechnológiák által az említett ágazatok számára biztosított előnyöket, támogatnia kell a kompatibilis berendezések kifejlesztését, valamint elő kell mozdítania a vonatkozó szabványok és tanúsítványok kidolgozását. Az űrtevékenységek, valamint az Unió és az uniós tagállamok biztonságához és védelméhez kapcsolódó tevékenységek közötti szinergiák szintén egyre növekednek. A műholdas navigáció feletti teljes körű ellenőrzés ezért garancia az Unió technológiai függetlenségére – ideértve hosszabb távon az infrastruktúrát alkotó berendezések komponenseivel kapcsolatos függetlenséget is –, és biztosítéka az Unió stratégiai autonómiájának.

(63)

A Galileo célja, hogy létrehozza és üzemeltesse az első olyan, kifejezetten polgári célokra tervezett globális műholdas navigációs és helymeghatározó infrastruktúrát, amelyet Európában és világszerte a köz- és a magánszektor különféle szereplői vehetnek igénybe. A Galileo függetlenül működik a már kialakított vagy potenciálisan kialakítandó más rendszerektől, így többek között hozzájárul az Unió stratégiai autonómiájához. A Galileo második generációja a tervek szerint még 2030 előtt fokozatosan kiépítésre kerül, kezdetben csökkentett üzemi kapacitással.

(64)

Az EGNOS célja a meglévő globális navigációs műholdrendszerek, különösen pedig a Galileo által a nyilvános szolgáltatás keretében sugárzott jelek minőségének javítása. Az EGNOS program által nyújtott szolgáltatásoknak 2026 végére elsődlegesen ki kell terjedniük a tagállamok földrajzilag Európában található területeire, ebben a tekintetben ideértve Ciprust, az Azori-szigeteket, a Kanári-szigeteket és Madeirát. A légi közlekedés területén valamennyi említett területnek részesülnie kell az EGNOS keretében nyújtott léginavigációs szolgáltatások előnyeiből az EGNOS által támogatott valamennyi teljesítményszinten. Az EGNOS szolgáltatásainak földrajzi lefedettsége a műszaki kivitelezhetőség függvényében – az életbiztonsági szolgáltatás esetében nemzetközi megállapodások alapján – kiterjeszthető lehet a világ más területeire is. Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (24) és a Galileo által nyújtott szolgáltatások minőségére vonatkozóan a légi közlekedés szempontjából szükséges ellenőrzéseknek a sérelme nélkül megjegyzendő, hogy bár a Galileo által kibocsátott jelek valóban segíthetik a légi járművek helyzetének meghatározását a repülés valamennyi szakaszában, a szükséges kiegészítő (pontosító) rendszeren keresztül, ideértve a helyi, regionális és fedélzeti repülőelektronikát is, légiforgalmi szolgáltatásnak (ATM) és léginavigációs szolgáltatásnak (ANS) kizárólag a regionális vagy helyi kiegészítő (pontosító) rendszerek, mint például Európában az EGNOS tekinthető. Az EGNOS életbiztonsági szolgáltatását a vonatkozó Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet szabványainak (ICAO-szabványok) megfelelően kell biztosítani.

(65)

Különösen fontos biztosítani a Galileo és az EGNOS fenntarthatóságát és az általuk nyújtott szolgáltatások folyamatosságát, rendelkezésre állását, pontosságát, megbízhatóságát és biztonságát. A változó környezetben és a gyorsan fejlődő piacon e rendszerek fejlesztésének a továbbiakban is folytatódnia kell, és e rendszerek új generációit – beleértve a földi és az űrszegmens fejlődését – is elő kell készíteni.

(66)

Az 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (25) szereplő „kereskedelmi szolgáltatás” kifejezés a szolgáltatás időközben bekövetkezett fejlődésének tükrében már nem megfelelő. Helyette két külön szolgáltatást különböztetünk meg a Bizottság (EU) 2017/224 végrehajtási határozatában (26), nevezetesen a nagy pontosságú szolgáltatást és a hitelesítési szolgáltatást.

(67)

A nyújtott szolgáltatások igénybevételének optimalizálása érdekében a Galileo és az EGNOS által nyújtott szolgáltatásoknak – az Unió stratégiai autonómiájára vonatkozó célkitűzés sérelme nélkül – felhasználói szinten is kompatibiliseknek és interoperábilisaknak kell lenniük egymással, valamint – amennyiben erről nemzetközi megállapodás rendelkezik – lehetőség szerint más műholdas navigációs rendszerekkel és a hagyományos műholdas rádiónavigációs eszközökkel is.

(68)

A földi infrastruktúrának a Galileo és az EGNOS szempontjából vett jelentősége, valamint a Galileo és az EGNOS biztonságára gyakorolt hatása miatt az infrastruktúra helyét a Bizottságnak kell meghatároznia. A rendszerek földi infrastruktúráját továbbra is nyílt és átlátható folyamat keretében kell kiépíteni, amelybe adott esetben – hatáskörének keretei között – be lehet vonni az Ügynökséget.

(69)

Azokban az esetekben, amikor az indokolt és előnyös, szabályozási eszközökkel is elő kell mozdítani az EGNOS és a Galileo által kínált szolgáltatások igénybevételét az Unió más szakpolitikáiban, így biztosítva a Galileo és az EGNOS által kínált társadalmi-gazdasági előnyök minél fokozottabb kihasználását, egyúttal pedig hozzájárulva az Unió stratégiai autonómiájához, különösen az érzékeny ágazatokban, valamint a biztonság és a védelem területén. Fontos részét képezik e folyamatnak az említett szolgáltatások igénybevételének valamennyi tagállamban történő ösztönzésére irányuló intézkedések is.

(70)

A Kopernikusz keretében önálló hozzáférést kell biztosítani a környezeti ismeretekhez, valamint a Föld-megfigyelési és a geoinformációs szolgáltatások legfontosabb technológiához, így segítve az Unió független döntéshozatalát és fellépését, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a tengeri, tengerészeti, mezőgazdasági és vidékfejlesztés, a kulturális örökség megőrzése, a polgári védelem, a szárazföld- és infrastruktúra-monitoring, a biztonság, valamint a digitális gazdaság területén.

(71)

A program komponenseinek ösztönözniük kell a digitális technológia alkalmazását az űrrendszerekben, az adatok és szolgáltatások terjesztésében és a downstream fejlesztésben. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a Bizottságnak „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című, 2016. szeptember 14-i közleményében, valamint az „5G Európa számára: cselekvési terv” című, 2016. szeptember 14-i közleményében javasolt kezdeményezésekre és intézkedésekre.

(72)

A Kopernikusz keretében – a Föld-megfigyeléssel kapcsolatos kutatás, műszaki eredmények és innováció legújabb tendenciáinak, valamint a Bizottságnak a mesterséges intelligenciáról szóló, 2020. február 19-i„Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése” című és 2020. február 19-i„Európai adatstratégia” című közleményében felvázoltak szerint a nagy adathalmazok elemzése és a mesterséges intelligencia területén bekövetkezett fejleményeknek és az azokkal kapcsolatos uniós szintű stratégiáknak és kezdeményezéseknek a figyelembevételével – tovább kell vinni és fokozni kell az uniós Föld-megfigyelési programot (Kopernikusz) létrehozó 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (27), továbbá a Kopernikusz elődprogramját, a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés programját (GMES) létrehozó és az annak kezdeti működésére irányadó végrehajtási szabályokról rendelkező, a 911/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) alapján végzett tevékenységeket és azok eredményeit, valamint biztosítani kell az azokkal való folytonosságot. Az új eszközök kifejlesztése során a Bizottságnak szorosan együtt kell működnie a tagállamokkal, az ESA-val, a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezetével (EUMETSAT) és adott esetben lokális, valamint a világűrbe telepített releváns eszközökkel rendelkező egyéb szervezetekkel. A Kopernikusznak a lehető legnagyobb mértékben ki kell aknáznia a tagállamoknak, az ESA-nak, az EUMETSAT-nak és más szervezeteknek – az uniós kereskedelmi kezdeményezéseket is ideértve – a világűrből végzett Föld-megfigyeléssel kapcsolatos kapacitásait, hozzájárulva ezáltal egy életképes európai kereskedelmi űrágazat kialakításához is. Azokban az esetekben, amikor lehetséges és helyénvaló, a Kopernikusznak fel kell használnia továbbá az elsősorban a tagállamok által a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (29) alapján szolgáltatott, hozzáférhető lokális és kiegészítő adatokat is. Annak érdekében, hogy biztosítsa a helyszíni adatkészletekhez a Kopernikusz céljaira történő hatékony hozzáférést és az érintett adatok hatékony felhasználását, a Bizottságnak együttműködést kell folytatnia a tagállamokkal és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel.

(73)

A Kopernikuszt a 2003/98/EK európai parlament és tanácsi irányelv (30) célkitűzéseivel, köztük különösen az átláthatóság, a szolgáltatások fejlődését eredményező feltételek kialakítása, valamint az Unión belüli gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez való hozzájárulás célkitűzésével összhangban kell végrehajtani. A Kopernikusz-adatoknak és a Kopernikusz-információknak díjmentesen és nyílt módon kell rendelkezésre állniuk.

(74)

Az uniós társadalom és gazdaság szempontjából a Kopernikuszban rejlő lehetőségeket a közvetlen kedvezményezetteken túlmenően teljeskörűen ki kell aknázni, mégpedig a felhasználók körében történő elterjedésre irányuló intézkedések fokozása révén, amihez további intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az adatokat nem szakemberek is használni tudják, ösztönözve ezáltal a növekedést, a munkahelyteremtést és a tudástranszfert.

(75)

A Kopernikusz felhasználó-központú program. Jövőjét ezért a Kopernikusz-alapfelhasználók változó elvárásainak kell meghatároznia, figyelemmel ugyanakkor – mind a köz-, mind a magánszektorra kiterjedően – az új felhasználói közösségek megjelenésére is. A Kopernikusz keretében a változó felhasználói igények kielégítésére – ideértve az Unió szakpolitikáinak végrehajtásával és nyomon követésével kapcsolatos igények kielégítését is – rendelkezésre álló lehetőségek elemzéséből kell kiindulni, ami szükségessé teszi a felhasználók folyamatos és tényleges részvételét különösen a követelmények meghatározásában és validálásában.

(76)

A Kopernikusz már üzemel. Ezért fontos biztosítani a már meglévő infrastruktúra és szolgáltatások folyamatosságát, de eközben – különösen a magánszektor világűrrel kapcsolatos szerepvállalásával és a gyors reakciót igénylő társadalmi-politikai fejleményekkel összefüggésben – a változó felhasználói igényekhez és a piaci környezethez is alkalmazkodni kell. Ehhez tovább kell fejleszteni a Kopernikusz funkcionális felépítését, hogy az jobban tükrözze az operatív szolgáltatások első szakaszáról az új felhasználói közösségeknek nyújtott fejlett és célirányosabb szolgáltatásokra való áttérést, valamint a hozzáadott értéket képviselő felhasználói piacok bővítésére irányuló törekvést. Ennek jegyében a további végrehajtásnak az adatok értékláncát kell követnie (adatbeszerzés, adat- és információfeldolgozás, -terjesztés és -hasznosítás, a felhasználói kör és a piac bővítésére, valamint a kapacitásépítésre irányuló tevékenységek), miközben a Horizont Európa keretében zajló stratégiai tervezési folyamat azonosítaná azokat a kutatási és innovációs tevékenységeket, amelyeknek indokolt igénybe venniük a Kopernikusz szolgáltatásait.

(77)

Ami az adatbeszerzés területét illeti, a Kopernikusz keretében végzett tevékenységek céljaként azt kell kitűzni, hogy azok kiegészítsék és fenntartsák a meglévő világűr-infrastruktúrát, előkészítsék a műholdak hosszú távú élettartam végi lecserélését, továbbá hogy új megfigyelési rendszerekkel kapcsolatos új küldetéseket kezdeményezzenek, különösen a globális éghajlatváltozással összefüggő kihívások kezelésének támogatása, például az emberi tevékenységből eredő szén-dioxid-kibocsátás és más üvegházhatásúgáz-kibocsátások nyomon követése céljából. A Kopernikusz-tevékenységek keretében ki kell terjeszteni a globális megfigyelést a sarkköri területekre, továbbá a Kopernikusz-tevékenységekkel támogatni kell a környezetvédelmi szabályok betartatását, a jogszabályokon alapuló környezetvédelmi nyomon követést és jelentéstételt, valamint az innovatív környezeti alkalmazásokat a mezőgazdaság, az erdő-, a víz- és a tengerierőforrás-gazdálkodás és a kulturális örökség terén, például a növénytermesztési hozammonitoringot, a vízgazdálkodást és a korszerű tűzvédelmi megfigyelést illetően. Ennek keretében a Kopernikusznak a lehető legnagyobb mértékben ki kell aknáznia az előző finanszírozási időszakban (2014–2020) végrehajtott beruházásokat – beleértve a tagállamok, az ESA és az EUMETSAT által végrehajtott beruházásokat is –, és élnie kell azok multiplikátorhatásával, miközben kapacitásainak további kiegészítése céljából új működési és üzleti modellekkel is kísérleteznie kell. A biztonság területén jelentkező változó felhasználói igények kielégítése érdekében a Kopernikusz a tagállamokkal meglévő sikeres partnerségekre építve és megfelelő irányítási mechanizmusok alkalmazásával továbbfejlesztheti biztonsági dimenzióját.

(78)

Az adat- és információfeldolgozással kapcsolatos funkció részeként a Kopernikusznak biztosítania kell a Kopernikusz szolgáltatásainak hosszú távú fenntarthatóságát és továbbfejlesztését, információszolgáltatást biztosítva a közszektorban jelentkező és az Unió nemzetközi kötelezettségeiből fakadó igények kielégítése, valamint a kereskedelmi hasznosítás lehetőségeinek maximalizálása érdekében. Ezen belül a Kopernikusznak – európai, nemzeti, helyi és globális szinten – információkat kell szolgáltatnia a légkör összetételéről és azon belül a levegőminőségről; az óceánok állapotáról és dinamikájáról; az európai, a nemzeti, a helyi és az uniós szakpolitikák végrehajtását elősegítő szárazföld- és jégmonitoring céljára; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklésének céljára; továbbá a többek között a megelőzés révén megvalósuló veszélyhelyzet-kezelést, a környezetvédelmi szabályok betartatását, valamint a polgári biztonságot és az Unió ilyen irányú külső tevékenységét szolgáló térinformatikai adatokat kell biztosítania. A Bizottságnak azonosítania kell a szolgáltatásnyújtás fenntarthatóságát elősegítő megfelelő szerződéses megállapodásokat.

(79)

A Kopernikusz szolgáltatások megvalósításához a Bizottságnak igénybe kell vennie az illetékes szervezetek, az érintett uniós ügynökségek, a nemzeti szerveket tömörítő csoportosulások és konzorciumok, illetve a hozzájárulási megállapodás feleként szóba jövő egyéb érintett szervek segítségét. Az említett szervezetek kiválasztása során a Bizottságnak biztosítania kell, hogy ne következzen be zavar a rendszer működésében és a szolgáltatásokban, valamint hogy a biztonsági szempontból érzékeny adatokkal kapcsolatban az érintett szervezetek – a közös kül- és biztonságpolitika és különösen a közös biztonság- és védelempolitika összefüggésében – korai előrejelző és válságfigyelő képességekkel rendelkezzenek. A költségvetési rendelet 154. cikkének (2) bekezdésével összhangban az uniós források kezelésével megbízott személyek és szervezetek kötelesek minden tagállammal szemben megfelelni a megkülönböztetésmentesség elvének. Az említett elvnek való megfelelést a Kopernikusz program szolgáltatásainak nyújtásával kapcsolatos vonatkozó hozzájárulási megállapodások révén kell biztosítani.

(80)

A várakozások szerint a Kopernikusz szolgáltatások megvalósítása egyrészt elő fogja segíteni, hogy ezek a szolgáltatások elterjedjenek a felhasználók körében, tekintettel arra, hogy a felhasználók előre tisztában lesznek a szolgáltatások elérhetőségével és fejlődési irányával, másrészt pedig elő fogja mozdítani a tagállamokkal és más felekkel való együttműködést. Ehhez a Bizottságnak és a hozzá tartozó, szolgáltatásokat nyújtó megbízott szervezeteknek – a változó közszektorbeli és szakpolitikai igények kielégítésének és ezzel együtt a Föld-megfigyelési adatok minél szélesebb körű felhasználásának a biztosítása érdekében – szorosan együtt kell működniük Európa-szerte a Kopernikusz alapfelhasználói közösségeivel a Kopernikusz szolgáltatási és információs portfóliójának a továbbfejlesztésében. A Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük egymással annak érdekében, hogy kialakítsák a Kopernikusz lokális komponensét, és a továbbfejlesztett Kopernikusz szolgáltatások céljaira elősegítsék a Kopernikusz helyszíni adatainak a világűrből származó adatkészletekkel való integrációját.

(81)

A Kopernikusz szabad, teljes körű és nyílt adatpolitikáját a Kopernikusz végrehajtásának egyik legsikeresebb elemeként értékelték, és az alapvető szerepet játszott abban, hogy a belőle származó adatok és információk iránti erőteljes kereslet ösztönzése révén a Kopernikusz program a világ egyik legnagyobb Föld-megfigyelési adatszolgáltatójává váljon. Egyértelműen garantálni kell az ingyenes, teljes körű és nyílt adatszolgáltatás hosszú távú folytonosságát, és az európai űrstratégiában kitűzött nagyratörő célok megvalósításához meg kell őrizni az ahhoz való hozzáférést. A Kopernikusz-adatokat elsősorban abból a célból hozzák létre, hogy az európaiak javát szolgálják; ezeknek az adatoknak a szabad hozzáférhetővé tétele az egész világra kiterjedően maximalizálja az együttműködési lehetőségeket az uniós vállalkozások és tudományos szakemberek számára, és ezek az együttműködési lehetőségek hozzájárulnak egy hatékony európai űrökoszisztéma létrejöttéhez. A Kopernikusz-adatokhoz és a Kopernikusz-információkhoz való hozzáférésre vonatkozó bármely korlátozás bevezetése esetén annak összhangban kell lennie a Kopernikusz e rendeletben és az 1159/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (31) meghatározott adatpolitikájával.

(82)

Felhasználásuk és megosztásuk előmozdítása, valamint az európai Föld-megfigyelési piacok és különösen a felhasználói ágazat megerősítése, mindezeken keresztül pedig az Unión belüli gazdasági növekedés és munkahelyteremtés megalapozása érdekében a Kopernikusz keretében előállított adatokhoz és információkhoz – megfelelő feltételek és korlátozások mellett – teljes körű, nyílt és ingyenes hozzáférést kell biztosítani. Ennek keretében az adatokat és az információkat továbbra is magas fokú következetesség, folyamatosság, megbízhatóság és minőség mellett kell szolgáltatni. Ez a Kopernikusz-adatok és a Kopernikusz-információk tekintetében széles körű és felhasználóbarát hozzáférést, valamint feldolgozási és hasznosítási lehetőségeket tesz szükségessé különböző időhorizontokon, aminek érdekében a Bizottságnak továbbra is integrált megközelítést kell követnie mind az Unió, mind pedig a tagállamok szintjén, továbbá biztosítania kell a más forrásokból származó adatokkal és információkkal való integrációját. Ezért a Bizottságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a Kopernikusz-adatok és -információk könnyen és hatékonyan hozzáférhetők és felhasználhatók legyenek, különösen az adat- és információ-hozzáférési szolgáltatásoknak (DIAS) a tagállamokon belüli népszerűsítésével, továbbá lehetőség szerint előmozdítva a meglévő európai Föld-megfigyelési adatinfrastruktúrákkal való interoperabilitást, hogy a Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk piaci elterjedésének maximalizálása és megerősítése érdekében szinergiák jöjjenek létre ezekkel az eszközökkel.

(83)

Annak érdekében, hogy megkönnyítse a harmadik felektől származó adatok felhasználását a Kopernikusz keretei között, a Bizottságnak az adatszolgáltatókkal közösen – az e rendeletben foglaltakat és a harmadik felek alkalmazandó jogait tiszteletben tartva – ki kell dolgoznia a szóban forgó adatok felhasználására vonatkozó engedélyezési feltételeket. Mivel egyes Kopernikusz-adatok és Kopernikusz-információk, ideértve a nagy felbontású képeket is, hatással lehetnek az Unió vagy a tagállamok biztonságára, kellően indokolt esetekben intézkedéseket lehet hozni az Unió vagy a tagállamok biztonságát veszélyeztető kockázatok és fenyegetések kezelése érdekében.

(84)

Annak előmozdítása és megkönnyítése érdekében, hogy a Föld-megfigyelési adatokat és technológiákat nemzeti, regionális és helyi hatóságok, kkv-k, valamint tudományos szakemberek és kutatók felhasználják, a felhasználókat célzó intézkedések révén ösztönözni kell a Kopernikusz-adatok terjesztését szolgáló, nemzeti és regionális szerveket is magukban foglaló célzott hálózatok – mint például a Copernicus Relays és a Copernicus Academies – kialakítását. Az említett célból a Bizottságnak és a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsanak ki a Kopernikusz és az uniós és a nemzeti szakpolitikák között, és ezáltal ösztönözzék a kereslet bővülését a kereskedelmi alkalmazások és szolgáltatások iránt, valamint lehetővé tegyék a vállalkozások – különösen a kkv-k és a startupok – számára a Kopernikusz-adatokon és Kopernikusz-információkon alapuló alkalmazások kifejlesztését, hogy ezáltal versenyképes adatökoszisztéma jöhessen létre Európában a Föld-megfigyelési adatokat illetően.

(85)

Ami a nemzetközi kapcsolatok területét illeti, a Kopernikusz keretében pontos és megbízható információkat kell szolgáltatni a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködéshez, valamint az Unió külpolitikájának és fejlesztési együttműködési politikájának a támogatásához. A Kopernikuszra úgy kell tekinteni, hogy azzal Európa hozzájárul a Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszeréhez , a Föld-megfigyelő Műholdak Bizottsága és az ENSZ 1992. évi Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek Konferenciája keretében végzett tevékenységekhez, az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez, valamint a sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerethez. A Kopernikusz révén a Bizottságnak megfelelő együttműködést kell kialakítani és fenntartani az ENSZ ágazati szerveivel és a Meteorológiai Világszervezettel.

(86)

A Kopernikusz végrehajtása során a Bizottságnak az űreszközök fejlesztésével, koordinálásával, alkalmazásával és továbbfejlesztésével, adott esetben a harmadik felek adataihoz való hozzáféréssel, valamint – ha ezt nem más szervezet végzi – a célzott küldetések végrehajtásával kapcsolatban adott esetben azokra az európai nemzetközi szervezetekre – különösen az ESA-ra – kell támaszkodnia, amelyekkel korábban már partnerséget alakított ki. Emellett a Bizottságnak a célzott küldetések vagy azok részeinek a végrehajtásával kapcsolatban, valamint adott esetben a támogató programokból származó adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban az EUMETSAT-ra is támaszkodnia kell, annak szakértelmével és feladatkörével összhangban.

(87)

A szolgáltatások területén a Bizottságnak megfelelő módon ki kell aknáznia az uniós ügynökségek, köztük az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség, Frontex, a SATCEN és a kormányközi alapon működő, Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja speciális kapacitásait, valamint élnie kell a tengeri környezetre irányuló monitoringszolgáltatások területén a Mercator Ocean cégen keresztül már megvalósított európai beruházások adta lehetőségekkel. A biztonság vonatkozásában – a főképviselővel együtt – átfogó uniós szintű megközelítés kialakítására kell törekedni. A Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) már a kezdetektől fogva aktív szerepet játszott a GMES-kezdeményezésben, és támogatást nyújtott a Galileo és az SWE-alkomponens területén folytatott fejlesztési tevékenységekhez. A 377/2014/EU rendelet értelmében a JRC működteti a Kopernikusz veszélyhelyzet-kezelési szolgáltatását és a Kopernikusz szárazföldmonitoring-szolgáltatásának globális komponensét, továbbá részt vesz az adatok és az információk minőségének és a célnak való megfelelőségének az értékelésében, valamint a jövőorientált fejlesztésekben. A Bizottságnak a program végrehajtásához a továbbiakban is támaszkodnia kell a JRC tudományos és műszaki szakvéleményére.

(88)

Az Európai Parlament és a Tanács kérése nyomán az Unió a 541/2014/EU határozattal keretet hozott létre az űrmegfigyelésnek és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésének (SST) a támogatására. Az űrszemét ma már komolyan veszélyezteti az űrtevékenységek biztonságát, védelmét és fenntarthatóságát. Az SST-alkomponens ezért alapvető a program komponenseinek és az azok által az uniós szakpolitikák számára nyújtott támogatásnak a fenntartásához. Azáltal, hogy elősegíti az űrszemét képződésének megelőzését, az SST-alkomponens hozzájárul annak biztosításához, hogy a világűrhöz fenntartható és garantált módon lehessen hozzáférni és azt fenntartható és garantált módon lehessen hasznosítani, ami közös célkitűzést jelent globális szinten. Ezzel összefüggésben segíthetné a Föld körüli pályán mozgó űrszemét „takarítását” célzó európai projektek előkészítését is.

(89)

Az SST-alkomponens keretén belüli képességek teljesítményét és autonómiáját tovább kell javítani. Az említett célból az SST-alkomponensnek azt kell eredményeznie, hogy az SST-érzékelők hálózatából származó adatokra támaszkodva létrejöjjön egy autonóm európai jegyzék az űrobjektumokról. Az Unió adott esetben megfontolhatja egyes adatainak kereskedelmi, nem kereskedelmi és kutatási célú rendelkezésre bocsátását. Az SST-alkomponensnek emellett továbbra is támogatnia kell az SST-szolgáltatások működését és nyújtását. Mivel az SST szolgáltatásai felhasználó-központúak, megfelelő mechanizmusokat kell kialakítani a felhasználói igények összegyűjtésére, ideértve a biztonsággal, valamint a releváns információk közintézmények számára és közintézményektől történő, a rendszer hatékonyságának fokozását célzó és egyúttal a nemzeti biztonsági és védelmi politikákat tiszteletben tartó továbbításával kapcsolatos igényeket is.

(90)

Az SST-szolgáltatások nyújtásának az Unió és a tagállamok együttműködésén kell alapulnia, és ahhoz fel kell használni a tagállamokban már meglévő és a jövőben létrehozandó szaktudást és eszközöket, ideértve az ESA és az Unió keretei között létrehozottakat is. Lehetővé kell tenni az új SST-érzékelők kifejlesztésének pénzügyi támogatását. Az SST érzékeny jellegére való tekintettel mind a tagállami érzékelők feletti ellenőrzésnek, mind pedig azok működtetésének, karbantartásának és cseréjének, valamint az SST-szolgáltatások nyújtását lehetővé tévő adatfeldolgozásnak az SST-alkomponensben részt vevő tagállamok hatáskörében kell maradnia.

(91)

Biztosítani kell, hogy az SST-alkomponens céljára rendelkezésre álló megfelelő képességekkel összefüggésben tulajdonosi vagy hozzáférési jogokkal rendelkező tagállamok részt vehessenek az SST-szolgáltatások nyújtásában. Úgy kell tekinteni, hogy az 541/2014/EU határozattal létrehozott konzorciumban részt vevő tagállamok rendelkeznek az SST-alkomponens céljára rendelkezésre álló megfelelő képességekkel összefüggésben tulajdonosi vagy hozzáférési jogokkal. Az SST-szolgáltatások nyújtásában részt venni kívánó tagállamoknak egyetlen közös javaslatot kell előterjeszteniük, amelyben igazolják az operatív felépítés további elemeivel kapcsolatos követelmények teljesülését. Megfelelő szabályokat kell megállapítani az említett tagállamok kiválasztására és a részvétel szervezeti hátterére vonatkozóan.

(92)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a tagállamoknak az SST-szolgáltatások nyújtásában való részvételének létrejöttére vonatkozó részletes eljárások és elemek elfogadása céljából. Amennyiben nem került sor az SST-szolgáltatások nyújtásában részt venni kívánó tagállamok részéről közös javaslat benyújtására, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a benyújtott közös javaslat nem felel meg a megállapított kritériumoknak, a Bizottság egy második szakaszt indíthat a tagállamoknak az SST-szolgáltatások nyújtásában való részvétele létrejöttének érdekében. E második szakasz eljárásainak és elemeinek meg kell határozniuk a lefedett keringési pályákat, és figyelembe kell venniük annak szükségességét, hogy a tagállamok a lehető legnagyobb mértékben vegyenek részt az SST-szolgáltatások nyújtásában. Amennyiben ezek az eljárások és elemek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy az összes keringési pálya lefedése érdekében több javaslatot válasszon ki, a tagállamok csoportjai közötti megfelelő koordinációs mechanizmusokat és az összes SST-szolgáltatás lefedéséhez szükséges hatékony megoldást is biztosítani kell. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (32) megfelelően kell gyakorolni.

(93)

Létrehozása után az SST-alkomponensnek tiszteletben kell tartania a tevékenységek egymást kiegészítő jellegével, valamint a kiváló minőségű, felhasználó-központú SST-szolgáltatások folyamatosságával kapcsolatos elveket, és a lehető legjobb szaktudáson kell alapulnia. Az SST-alkomponensnek tehát el kell kerülnie a szükségtelen átfedéseket. A redundáns kapacitásoknak az SST-szolgáltatások folyamatosságának, minőségének és megbízhatóságának biztosítását kell szolgálniuk. A szakértői csoportok tevékenységének segítenie kell az ilyen szükségtelen átfedések elkerülését.

(94)

Emellett az SST-alkomponensnek – az űrtevékenységek védelmének, biztonságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében – segítenie kell a meglévő enyhítő intézkedéseket, köztük a COPUOS-nak az űrszemét csökkentéséről szóló iránymutatását és az űrtevékenységek hosszú távú fenntarthatóságáról szóló iránymutatását, valamint más kezdeményezéseket. Az összeütközések kockázatának csökkentése érdekében az SST-alkomponensnek emellett törekednie kell szinergiák kialakítására az űrszemét aktív eltávolítását és semlegesítését célzó kezdeményezésekkel. Az SST-alkomponensnek hozzá kell járulnia a világűr békés célú igénybevételének és megismerésének biztosításához. Az űrtevékenységek intenzívebbé válása kihathat az űrforgalom-irányítással kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekre. Az Uniónak figyelemmel kell kísérnie az említett fejleményeket, és szükség esetén figyelembe veheti azokat a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidős értékelésében.

(95)

A világűrbeli összeütközések elkerülése, az űrszemétképződés megelőzése, valamint a szélsőséges űridőjárási események és a földközeli objektumok jelenlétének hatásaival kapcsolatos készültség fokozása érdekében az SST-, az SWE- és a NEO-alkomponenens keretén belüli tevékenységek során tekintettel kell lenni a nemzetközi partnerekkel – köztük különösen az Egyesült Államokkal –, a nemzetközi szervezetekkel és más harmadik felekkel folytatott együttműködésre.

(96)

A Tanács Biztonsági Bizottsága kockázatkezelési struktúra létrehozását javasolta annak érdekében, hogy az 541/2014/EU határozat végrehajtása során kellő figyelmet kapjanak az adatbiztonsági kérdések. Ebből a célból az SST-szolgáltatások nyújtásában részt vevő tagállamoknak a már elvégzett munka figyelembevételével megfelelő kockázatkezelési struktúrákat és eljárásokat kell kialakítaniuk.

(97)

A szélsőséges és intenzívebb űridőjárási események veszélyeztethetik a polgárok biztonságát, és zavart idézhetnek elő a világűrbe telepített és a földi infrastruktúra működésében. Ezért a program részeként létre kell hozni egy SWE-alkomponenst, amelynek célja az űridőjárási kockázatok és a kapcsolódó felhasználói igények értékelése, az űridőjárási kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatás, a felhasználó-központú SWE-szolgáltatások nyújtásának biztosítása, valamint a tagállami képességek javítása az SWE-szolgáltatások nyújtása terén. A Bizottságnak a felhasználói igények, a kockázatok és a műszaki felkészültség figyelembevételével meg kell határoznia, hogy mely ágazatok élveznek előnyt az SWE-vel kapcsolatos operatív szolgáltatások igénybevételében. Hosszú távon más ágazatok igényei is kielégíthetők lehetnek. A szolgáltatások felhasználói igényekhez igazodó uniós szintű nyújtása célzott, koordinált és folyamatos kutatási-fejlesztési tevékenységeket igényelne az SWE-szolgáltatások fejlődésének támogatása céljából. Az SWE-szolgáltatások nyújtásának a meglévő nemzeti és uniós képességeken kell alapulnia, és lehetővé kell tennie a tagállamok, valamint európai és nemzetközi szervezetek széles körű részvételét, továbbá a magánszektor bekapcsolódását a folyamatba.

(98)

A Bizottságnak a 2017. március 1-jei, az Európa jövőjéről szóló fehér könyve, a 27 uniós tagállam állam- és kormányfőinek 2017. március 25-i Római Nyilatkozata, valamint az Európai Parlament több állásfoglalása emlékeztet arra, hogy az Unióra-ra fontos szerep hárul egy olyan biztonságos és reziliens Európa kialakításában, amely képes kezelni a regionális konfliktusokat, a terrorizmusveszélyt, a kiberfenyegetettséget, az erősödő migrációs nyomást és más hasonló kihívásokat. A műholdas kommunikációhoz való biztonságos és garantált hozzáférés elengedhetetlen eszköz a biztonságpolitikai szereplők számára, és az említett kulcsfontosságú biztonsági erőforrás uniós szintű összevonása és megosztása erősíti a polgárainak védelmet nyújtó Uniót.

(99)

A 2013. december 19–20-i ülésén elfogadott európai tanácsi következtetések üdvözölték, hogy a tagállamok, a Bizottság és az ESA szoros együttműködésében megkezdődött a felkészülés az állami műholdas kommunikáció (GOVSATCOM) következő generációjának a kialakítására. A GOVSATCOM az Európai Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó, 2016. júniusi globális stratégiájának az elemei között is szerepel. A GOVSATCOM-nak hozzá kell járulnia az EU hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos fellépéséhez, valamint támogatnia kell az EU biztonsági tengerstratégiájának és az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos politikájának a végrehajtását.

(100)

A GOVSATCOM hangsúlyos biztonsági dimenzióval bíró, felhasználó-központú program. A GOVSATCOM igénybevételének esetei az érintett szereplők részéről három fő csoportra tagolhatók: válságkezelés, amely a közös biztonság- és védelempolitika keretébe tartozó polgári és katonai missziókra és műveletekre, természeti katasztrófákra és ember által előidézett katasztrófahelyzetekre, humanitárius válsághelyzetekre, valamint tengeri veszélyhelyzetekre terjedhet ki; térfigyelés, amely a határőrizetet, a határövezetek felügyeletét, a tengeri határőrizetet, a tengerfelügyeletet és az illegális kereskedelem felügyeletét foglalhatja magában; valamint kulcsfontosságú infrastruktúrák, amelyek a diplomáciai hálózatokat, a rendőrség által folytatott kommunikációt, a digitális infrastruktúrát, így például adatközpontokat, szervereket, a kritikus infrastruktúrát, így például energia- és közlekedési infrastruktúrát, valamint vízzárókat, többek között gátakat továbbá a világűrbe telepített infrastruktúrákat foglalhatják magukban.

(101)

A GOVSATCOM-kapacitást és -szolgáltatásokat uniós és tagállami szereplőknek kell használni biztonsági és védelmi szempontból kritikus missziókban és műveletekben. Ezért megfelelő szintű függetlenségre van szükség a harmadik felektől (harmadik országoktól és harmadik országok szerveitől), mégpedig az összes GOVSATCOM-elemre, mint például az űr- és földi technológiákra komponensi, alrendszeri és rendszerszinten, az előállító iparágakra, az űrrendszerek tulajdonosaira és üzemeltetőire, valamint a földi rendszerkomponensek fizikai elhelyezkedésére kiterjedően.

(102)

A műholdas kommunikáció véges erőforrás, amelyet mennyiségileg korlátoz a műholdak kapacitása, a frekvencia és a földrajzi lefedettség. Ezért a költséghatékonyság és a méretgazdaságosság kihasználása azt kívánja, hogy a GOVSATCOM optimális egyensúlyt alakítson ki, a GOVSATCOM-felhasználóktól származó kereslet, valamint a GOVSATCOM-kapacitásokra és -szolgáltatásokra vonatkozó szerződések alapján biztosított kínálat között. Mivel mind a keresletet, mind a potenciális kínálatot időbeli változás jellemzi, ehhez folyamatos nyomon követés és a GOVSATCOM-szolgáltatások kiigazíthatóságát lehetővé tevő rugalmasság szükséges.

(103)

Az operatív követelményeknek az igénybevétel eseteinek elemzésén kell alapulnia. Ezekből az operatív követelményekből kiindulva kell kidolgozni – a biztonsági követelmények figyelembevételével – a szolgáltatásportfóliót. A szolgáltatásportfólióban meg kell határozni az alkalmazandó GOVSATCOM-alapszolgáltatásokat. A kereslet és a kínált szolgáltatások közötti lehető legjobb egyensúly fenntartása érdekében szükséges lehet a GOVSATCOM-szolgáltatások szolgáltatásportfóliójának rendszeres frissítésére.

(104)

A GOVSATCOM kiépítésének első szakaszában - hozzávetőlegesen 2025-ig - a szolgáltatás a meglévő kapacitásokon fog alapulni. Ebben az összefüggésben a Bizottságnak a GOVSATCOM-kapacitásokat az Unió alapvető biztonsági érdekeit szem előtt tartva kell beszereznie a nemzeti rendszerekkel és űrkapacitással rendelkező tagállamoktól, valamint a kereskedelmi műholdas kommunikációs vagy műholdas szolgáltatóktól. Az említett első szakaszban a GOVSATCOM-szolgáltatások fokozatosan kerülnek bevezetésre. Amennyiben az első szakasz folyamán a jövőbeli kínálat és kereslet részletes elemzése azt mutatja, hogy ez a megközelítés a kereslet alakulása tükrében nem elegendő, a Bizottság olyan döntést hozhat, amelynek értelmében a rendszer a második szakaszba lép, és egy vagy több köz-magán társuláson keresztül – például uniós műhold-üzemeltetők részvételével – megkezdődik az igényekre szabott kiegészítő űrinfrastruktúra vagy űrkapacitások létrehozása.

(105)

A műholdas kommunikáció céljára rendelkezésre álló erőforrások optimalizálása, az előre nem látható helyzetekben, például természeti katasztrófák esetén szükségessé váló hozzáférés garantálása, valamint a működési hatékonyság és a rövid szolgáltatásidők biztosítása érdekében ki kell alakítani a szükséges földi szegmenst, így például GOVSATCOM-központokat és esetleges egyéb földi elemeket. A földi szegmenst a működési és a biztonsági követelményekből kiindulva kell megtervezni. A kockázatok mérséklése érdekében a GOVSATCOM-központ fizikailag több helyen osztozhat. A földi szegmenshez egyéb elemekre, például bázisállomásokra is szükség lehet.

(106)

A műholdas kommunikáció igénybevevői számára a legfontosabb üzemi interfész a felhasználói berendezés. A GOVSATCOM kapcsán alkalmazott megközelítésnek lehetővé kell tennie, hogy a GOVSATCOM-szolgáltatások igénybevételére a legtöbb felhasználó a meglévő felhasználói berendezéseit használhassa.

(107)

A felhasználók jelezték, hogy a működési hatékonyság érdekében fontos törekedni a felhasználói berendezések interoperabilitására és olyan felhasználói berendezések alkalmazására, amelyek különböző műholdas rendszerekkel is működőképesek. Ezen a területen kutatási-fejlesztési tevékenységekre lehet szükség.

(108)

A végrehajtás szintjén a feladatokat és a felelősségi köröket az érintett szakosított szervezetek, köztük az EDA, az EKSZ, az ESA, az Ügynökség és más uniós ügynökségek között kell megosztani annak biztosításával, hogy – különösen a felhasználókat érintő vonatkozásokkal összefüggésben – minden részt vevő szervezet az elsődleges szerepének megfelelő feladatokat kapja.

(109)

Az illetékes GOVSATCOM-hatóságra fontos szerep hárul annak figyelemmel kísérésében, hogy a felhasználók és a GOVSATCOM-mal összefüggésben feladatokat ellátó más nemzeti szervezetek betartják-e a megosztási és az elsőbbségi szabályokat, és követik-e a biztonsági követelményekben meghatározott biztonsági eljárásokat. Azoknak a tagállamoknak, amelyek nem jelöltek ki illetékes GOVSATCOM-hatóságot, mindenképpen ki kell jelölniük egy kapcsolattartót a GOVSATCOM-ra kiható észlelt zavarások kezelésére.

(110)

A tagállamok, a Tanács, a Bizottság és az EKSZ annyiban válhatnak GOVSATCOM-résztvevőkké, amennyiben felhatalmazást adnak GOVSATCOM-felhasználók számára, vagy kapacitásokat, helyszíneket vagy létesítményeket biztosítanak. Figyelemmel arra, hogy a tagállam maga dönti el, hogy felhatalmazást ad-e a GOVSATCOM-felhasználók számára, vagy kapacitásokat, helyszíneket vagy létesítményeket biztosít-e, a tagállamok nem lennének kötelezhetők a GOVSATCOM-ban való részvételre, vagy GOVSATCOM-infrastruktúra biztosítására. A GOVSATCOM-komponens ezért nem érintené a tagállamoknak azt a jogát, hogy – többek között az el nem köteleződéssel vagy a katonai szövetségekből való kimaradással kapcsolatos nemzeti jogukkal vagy alkotmányos követelményeikkel összhangban – ne vegyenek részt a GOVSATCOM-ban.

(111)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra a GOVSATCOM-szolgáltatásokra és a GOVSATCOM-szolgáltatások szolgáltatásportfóliójára vonatkozó működési követelmények elfogadásával kapcsolatban végrehajtási hatásköröket kell ruházni. .Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(112)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a GOVSATCOM összevont műholdas kommunikációs kapacitásainak igénybevételére irányadó részletes megosztási és elsőbbségi szabályok elfogadásával kapcsolatban. A részletes megosztási és elsőbbségi szabályok meghatározása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a működési és a biztonsági követelményeket, valamint a GOVSATCOM-résztvevők részéről jelentkező kockázatok és várható kereslet elemzését. Bár a GOVSATCOM-szolgáltatásokat elvben ingyenesen kell biztosítani a GOVSATCOM-felhasználók részére, ha az említett elemzés kapacitáshiányt állapít meg, továbbá a piac torzulásának elkerülése érdekében a részletes megosztási és elsőbbségi szabályok részeként árképzési politika alakítható ki. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(113)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a GOVSATCOM földi szegmensét alkotó infrastruktúra földrajzi helyével kapcsolatban. Az adott földrajzi helyek kiválasztása során a Bizottságnak képesnek kell lennie figyelembe venni a működési és biztonsági követelményeket, valamint a meglévő infrastruktúrát. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(114)

A 912/2010/EU rendelet a Galileo és az EGNOS műholdas navigációs programok egyes aspektusaival kapcsolatos igazgatási feladatok ellátására létrehozott egy uniós ügynökséget, az Európai GNSS Ügynökséget. E rendelet új feladatokkal ruházza fel az Európai GNSS Ügynökséget, különösen a biztonsági akkreditáció területén, mégpedig nemcsak a Galileót és az EGNOS-t, hanem a program más komponenseit illetően is. Az Európai GNSS Ügynökség elnevezését, feladatait és szervezeti felépítését ezért megfelelő módon módosítani kell.

(115)

A 2010/803/EU határozatnak (33) megfelelően az Ügynökség székhelye Prága. Az Ügynökség feladatainak végrehajtásához az Ügynökség személyzete az (EU) 2016/413 bizottsági végrehajtási határozatban (34) említett valamely Galileo vagy EGNOS földi központban is elhelyezhető a vonatkozó megállapodásban meghatározott programtevékenységek végrehajtása céljából. Emellett az Ügynökség lehető leghatékonyabb és legeredményesebb működése érdekében korlátozott számú munkatárs helyi irodákba is beosztható egy vagy több tagállamban. A személyzetnek az Ügynökség székhelyén vagy a Galileo és EGNOS földi központjain kívüli ilyen elhelyezése nem vezethet az Ügynökség alaptevékenységeinek az említett helyi irodákhoz való áthelyezéséhez.

(116)

Feladatainak kibővítésére tekintettel, amelyek már nem csupán a Galileo és az EGNOS rendszereihez kapcsolódhatnak, az Európai GNSS Ügynökség nevét meg kell változtatni. Mindazonáltal az Ügynökség keretében biztosítani kell az Európai GNSS Ügynökség tevékenységének folytonosságát, ideértve a jogoknak és a kötelezettségeknek, a személyi állománynak, valamint a már meghozott döntések érvényességének a folytonosságát is.

(117)

Az Ügynökség megbízatását és a Bizottságnak a program végrehajtásában betöltött szerepét figyelembe véve célszerű úgy rendelkezni, hogy az Igazgatótanács egyes határozatai csak a Bizottság képviselőinek igenlő szavazatával fogadhatók el.

(118)

A Bizottság hatásköreinek sérelme nélkül az Igazgatótanácsnak, a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak és az ügyvezető igazgatónak a feladatai ellátása során függetlennek kell lennie, és a közérdeket szem előtt tartva kell eljárnia.

(119)

Lehetséges, sőt, valószínű, hogy a program egyes komponensei érzékeny vagy biztonsági vonatkozású nemzeti infrastruktúra igénybevételére támaszkodnak. Ezért nemzetbiztonsági okokból úgy volna szükséges rendelkezni, hogy ilyen esetekben az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács ülésein a tagállamok képviselői és a Bizottság képviselői csak a szükséges ismeret elve alapján vehessenek részt. Az Igazgatótanácsban a szavazásban csak az említett infrastruktúrával rendelkező tagállamok képviselői, valamint a Bizottság képviselője vehetnek részt. Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzatában meg kell határozni azokat a helyzeteket, amelyekben az említett eljárás alkalmazandó.

(120)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (35) (22) és (23) pontja értelmében a programot konkrét nyomonkövetési követelmények szerint összegyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor elkerülve a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, főként a tagállamokra nehezedőket. Adott esetben e követelményeknek mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján a helyszínen értékelhetők a program hatásai.

(121)

Az előrejelzések szerint a Kopernikusz- és a Galileo-alapú szolgáltatások használata általánosságban jelentős hatással lesz az európai gazdaságra. Mindazonáltal a jelek szerint jelenleg még az ad hoc mérések és esettanulmányok a leggyakoribbak. A Bizottságnak (Eurostat) meg kell határoznia azokat a releváns statisztikai méréseket és mutatókat, amelyek az uniós űrtevékenységek által gyakorolt hatás szisztematikus és hiteles nyomon követésének alapjául fognak szolgálni.

(122)

Az Európai Parlamentet és a Tanácsot haladéktalanul tájékoztatni kell a munkaprogramokról,

(123)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következőkkel kapcsolatban: a támogatásoknak a program kiadási kategóriái közötti átcsoportosítása; a hozzájárulási megállapodásokra vonatkozó hozzájárulási határozatok elfogadása; a program komponenseinek és az általuk nyújtott szolgáltatásoknak a végrehajtásához és továbbfejlesztéséhez szükséges műszaki és operatív követelmények meghatározása; pénzügyikeret-partnerségi megállapodásról való döntés; a Galileo és az EGNOS zavartalan működése és piaci fogadtatása szempontjából szükséges intézkedések elfogadása; az SST-szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel és a vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos részletes rendelkezések elfogadása; az uniós SST-szolgáltatások fejlesztését szolgáló többéves terv és fő teljesítménymutatók elfogadása; a tagállamok SST-alkomponensben való részvétele szervezeti keretének működéséről meghatározó részletes szabályok elfogadása; az SWE- szolgáltatások kiválasztása; valamint a munkaprogramok elfogadása. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. A Bizottság munkáját a programbizottság segíti, amely meghatározott összetételben ülésezik.

(124)

Mivel a program komponensei felhasználó-központúak, ez a végrehajtásukhoz és a fejlesztésükhöz szükségessé teszi a felhasználók folyamatos, tényleges bevonását, különös tekintettel a szolgáltatási követelmények meghatározására és validálására. A felhasználók számára képviselt érték növelése érdekében a tagállamokban és adott esetben a nemzetközi szervezetekben a köz- és magánszféra végfelhasználóival folytatott rendszeres konzultációk révén aktívan törekedni kell javaslataik meghallgatására. Az említett célból munkacsoportot (a továbbiakban: a felhasználói fórum) kell létrehozni, amelynek feladata, hogy segítse a programbizottságot a felhasználói igények azonosításában , a szolgáltatások megfelelőségének ellenőrzésében, valamint a nyújtott szolgáltatások hiányosságainak feltárásában. A programbizottság eljárási szabályzatában úgy kell meghatározni a felhasználói fórum szervezeti felépítését, hogy az figyelembe vegye az egyes programkomponensek és a komponenseken belüli egyes szolgáltatások sajátosságait. Amennyiben lehetséges, a tagállamoknak a felhasználókkal nemzeti szinten folytatott szisztematikus és koordinált konzultáció alapján hozzá kell járulniuk a felhasználói fórumhoz.

(125)

Tekintettel arra, hogy a felelősségteljes központi irányítás megköveteli a program egységes igazgatását, a gyorsabb döntéshozatalt és az információkhoz való egyenlő hozzáférést, a programmal összefüggésben feladatokat ellátó szervezetek képviselői adott esetben megfigyelőként részt vehetnek a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően létrehozott programbizottság munkájában. Ugyanebből a megfontolásból azon harmadik országok és nemzetközi szervezetek képviselői, amelyek az Unióval a programhoz vagy annak komponenseihez vagy alkomponenseihez kapcsolódó nemzetközi megállapodást kötöttek, meghatározott biztonsági korlátozások, illetve az említett megállapodásban előírt feltételek mellett adott esetben szintén részt vehetnek a bizottság munkájában. A programmal összefüggésben feladatokat ellátó szervezeteknek, a harmadik országoknak és a nemzetközi szervezeteknek a képviselői a programbizottság szavazásain nem vehetnek részt. A programbizottság eljárási szabályzatában meg kell határozni a megfigyelők és az eseti résztvevők részvételének feltételeit.

(126)

Annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyan lehessen értékelni a program által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a Kopernikusz felhasználóknak nyújtott Kopernikusz-adatokról és Kopernikusz-információkról szóló rendelkezéseknek az ilyen adatokhoz és információkhoz való hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozó előírások, feltételek és eljárások tekintetében történő kiegészítése, az e rendelet X. mellékletének módosítására vonatkozóan a mutatók tekintetében, valamint e rendeletnek a nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel való kiegészítése céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(127)

Mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, mivel a program terjedelme és hatásai meghaladják bármely egyedül fellépő tagállam pénzügyi és műszaki képességeit , az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(128)

A programra vonatkozó biztonsági követelmények végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok teljes körű ellenőrzést gyakorolhassanak a program biztonsági követelményei felett. A program biztonságának területére vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottságot egy programbizottságnak kell segítenie, amely egy erre a célra szolgáló biztonsági konfigurációban ülésezik. A biztonsági kérdések érzékeny jellegére tekintettel a programbizottság elnökének törekednie kell arra, hogy megtalálja a bizottságon belül a lehető legnagyobb támogatottságot élvező megoldásokat. A Bizottság nem fogadhat el a program általános biztonsági követelményeit meghatározó végrehajtási jogi aktusokat olyan esetekben, amikor a programbizottság nem nyilvánított véleményt.

(129)

A programot hétéves időtartamra kell létrehozni, hogy időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (36) meghatározott többéves pénzügyi keret 2021-től 2027–ig terjedő időtartamához (a továbbiakban: az MFF 2021–2027). Az Ügynökségre – amely a saját feladatait látja el – nem vonatkozik ez az időbeli korlátozás.

(130)

Az érintett szakpolitikai területen nyújtott támogatás folytonosságának biztosítása, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a program végrehajtása az MFF 2021–2027 kezdetétől megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt 2021. január 1-jétől kezdődő visszaható hatállyal kell alkalmazni.

(131)

Az (EU) 912/2010, az (EU) 1285/2013 és az (EU) 377/2014 rendeletet, valamint az 541/2014/EU határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni,