(1)

A Tanács a 248/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes folytonosüvegrostszál termékek behozatalára. A kár megszüntetéséhez szükséges mértéktől függően a vámtétel 7,3 % és 13,8 % között mozgott.

(2)

A Bizottság egy szubvencióellenes vizsgálatot és a dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatát követően az 1379/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (3) 0 %-tól 19,9 %-ig terjedő mértékűre módosította az eredeti dömpingellenes vámot, továbbá 4,9 % és 10,3 % közötti mértékű kiegyenlítő vámot is kivetett.

(3)

A Bizottság a dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát követően az (EU) 2017/724 végrehajtási rendelettel (4) a dömpingellenes vámokat további öt évre kiterjesztette.

(4)

Az ebből fakadó kiegyenlítő és dömpingellenes intézkedések együttes mértéke 4,9 % és 30,2 % közötti.

(5)

Intézkedések vannak hatályban az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára is. A Bizottság egy szubvencióellenes vizsgálatot követően az (EU) 2020/870 bizottsági végrehajtási rendelettel (5) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Egyiptomból származó egyes folytonosüvegrostszál termékek behozatalára. A támogatás mértéke alapján a kivetett vám 13,1 % volt.

(6)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2019. december 17-én hatályvesztési felülvizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatala tekintetében. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (6).

(7)

A vizsgálatot a Bizottság azt követően indította meg, hogy a European Glass Fibre Producers Association (Európai Üvegszálgyártók Szövetsége, a továbbiakban: APFE vagy kérelmező) felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a folytonosüvegrostszál termékek teljes uniós termelésének több mint 50 %-át képviselő gyártók nevében. A kérelem a támogatás folytatódásának, valamint az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó bizonyítékokat tartalmazott, és ez elegendőnek bizonyult a vizsgálat megindításához.

(8)

A szubvencióellenes vizsgálat megindítása előtt a Bizottság értesítette a kínai kormányt (7) arról, hogy megfelelő módon dokumentált kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz, és az alaprendelet 10. cikkének (7) bekezdésével összhangban konzultációra kérte fel a kínai kormányt. A kínai kormány nem reagált, így nem került sor konzultációra.

(9)

A támogatás és a kár vizsgálata a 2019. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2016. január 1. és a felülvizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, a kínai kormányt, az egyéb ismert uniós gyártókat, az ismert exportáló gyártókat, az ismert importőröket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(11)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. Egyetlen fél sem kérelmezett azonban meghallgatást.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte azt a döntését, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza. A Bizottság a mintát azon legnagyobb reprezentatív termelési volumen alapján választotta ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt észszerűen megvizsgálható volt. Az eredetileg kiválasztott minta megegyezett az ugyanezen termék Egyiptomból érkező behozatalára vonatkozó külön szubvencióellenes vizsgálat keretében kiválasztott mintával. A minta az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak tekinthető. A mintával kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(14)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(15)

Nem érkezett egyetlen válasz sem.

(16)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(17)

Három kínai exportáló gyártó, illetve exportáló gyártói csoport nyújtotta be a kért információkat és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába.

(18)

Ennek eredményeként a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre, és valamennyi együttműködő felet felkérte az exportáló gyártóknak szóló kérdőív kitöltésére és visszaküldésére.

(19)

A Bizottság az uniós gyártók, az importőrök, a felhasználók és a kínai exportáló gyártók számára összeállított kérdőívet a vizsgálat megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (8). Ezen túlmenően a felülvizsgálat megindításának napján a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak.

(20)

Egyik kínai exportáló gyártótól sem érkezett kitöltött kérdőív.

(21)

A Bizottság a kínai kormánytól sem kapott kitöltött kérdőívet.

(22)

Az alaprendelet 28. cikkének sérelme nélkül a Bizottság beszerzett és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a támogatás, az ebből eredő károkozás és az uniós érdek megállapítása céljából szükségesnek ítélt és a felek megfelelő időben rendelkezésre bocsátottak.

(23)

A Covid19-járvány kitörésére, valamint a különböző tagállamok és harmadik országok által bevezetett kijárási korlátozásokra tekintettel a Bizottság nem tudta elvégezni az alaprendelet 26. cikke szerinti ellenőrző látogatásokat.

(24)

A Bizottság távolról ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a megállapításaihoz szükségesnek ítélt. A Bizottság a következő vállalkozások/felek esetében végzett távoli ellenőrzést:

—

European Owens Corning Fibreglass SPRL, Belgium

—

Johns Manville Slovakia a.s., Szlovákia

—

3B Fibreglass SPRL, Belgium

(25)

A kínai kormány az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidő leteltéig nem válaszolt a számára küldött kérdőívre.

(26)

2020. március 10-én a Bizottság szóbeli jegyzéket küldött a kínai kormány részére. A szóbeli jegyzék arról tájékoztatta a kínai kormányt, hogy a Bizottság a kitűzött határidőig nem kapott választ a kínai kormánynak elküldött kérdőívre, és azt kérte a kínai kormánytól, hogy 10 napon belül válaszoljon.

(27)

A kínai kormánytól nem érkezett válasz.

(28)

Ezért kitöltött kérdőív hiányában a Bizottság az alaprendelet 28. cikkének értelmében rendelkezésre álló tényeket használta fel a kínai kormánytól kért információk tekintetében.

(29)

Ezek a rendelkezésre álló tények elsősorban az üvegrost szövetek behozatalának támogatásával kapcsolatos vizsgálat (a továbbiakban: üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat) 2020. június 15-én közzétett megállapításaira támaszkodtak (9).

(30)

A Bizottság megjegyezte, hogy az üvegrost szövetek folytonos üvegrostszálból készülnek, amely az üvegrostszövet-termelés legjelentősebb alapanyaga, amely az üvegrost szövetek előállítási költségeinek mintegy 70 %-át teszi ki. Ezért jelentős átfedés van a termékek között.

(31)

A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint a folytonosüvegrostszál termékek exportáló gyártói ugyanazok az exportáló gyártók, amelyeket az üvegrost szövetekkel kapcsolatos ügyben a Bizottság nemrégiben vizsgált, ezért ebből a szempontból is átfedés van.

(32)

Ezért minden horizontális támogatási rendszer, például az adókedvezmények, a kedvezményes hitelnyújtás stb., e vállalatok valamennyi tevékenységét – beleértve a folytonosüvegrostszál termékek előállítását is – gazdasági előnyben részesíti. Az üvegrost szövetekkel kapcsolatos ügy vizsgálati időszaka a 2018-as naptári év volt, ezért nagyon közel állt a jelen vizsgálat felülvizsgálati időszakához.

(33)

Az aktában nem szerepel arra utaló bizonyíték, hogy az üvegrostszövet-gyártóknak nyújtott támogatásokkal időközben felhagytak volna, vagy a mögöttük meghúzódó, releváns preferenciális politikák már ne lennének alkalmazhatók. Mindezen okokból az üvegrost szövetekkel kapcsolatos ügy megállapításai a jelen ügyben rendelkezésre álló, megfelelő tényeknek minősülnek.

(34)

Amennyiben az üvegrost szövetekkel kapcsolatos ügy tényállása nem releváns, vagy további tényekkel és bizonyítékokkal kell azt kiegészíteni, a Bizottság a felülvizsgálati kérelemben szereplő információkra, a Kínát érintő kiegyenlítő vámokkal kapcsolatos vizsgálatokban hozott korábbi határozatokra, vagy más releváns bizonyítékokra támaszkodott.

(35)

A kérdőív kitöltésére felkért három kínai exportáló gyártó nem válaszolt az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőig.

(36)

2020. március 10-én a Bizottság levelet küldött a három kínai exportáló gyártónak, arról tájékoztatva őket, hogy nem kapott tőlük kitöltött kérdőívet, és felkérte őket, hogy 10 napon belül válaszoljanak.

(37)

Egy kínai exportáló gyártótól nem érkezett válasz.

(38)

A másik két kínai exportáló gyártó válaszolt a 2020. március 10-én küldött levélre, de mindkettő azt kérte, hogy mentesítsék őket a Bizottság kérdőívének kitöltése alól. Ez a kérelem nem kapcsolódott a Covid19-világjárványhoz, és nem volt érvényes indok az együttműködés hiányára.

(39)

Ezért kitöltött kérdőív hiányában a Bizottság az alaprendelet 28. cikkének értelmében rendelkezésre álló tényeket használta fel a kínai exportáló gyártók által szolgáltatandó információk tekintetében.

(40)

Ezek a rendelkezésre álló tények magukban foglalták az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálatban a releváns vizsgálati időszakban (a 2018-as naptári évben) a kínai exportáló gyártók számára nyújtott gazdasági előnyök tekintetében tett vállalatspecifikus ténymegállapításokat, amennyiben ezek a megállapítások a folytonosüvegrostszál termékekhez is kapcsolódnak.

(41)

Ellenkező bizonyítékok hiányában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat során megállapított és a folytonosüvegrostszál termékekhez is köthető gazdasági előny a 2019-es naptári évre is átnyúlt és az alatt fennmaradt.

(42)

Tekintettel arra, hogy sem a folytonosüvegrostszál termékek kínai exportáló gyártói, sem pedig a kínai kormány nem működött együtt a vizsgálatban, a Bizottság nem tudta kiszámítani azt a gazdasági előnyt, amelyre a folytonosüvegrostszál termékek kínai exportáló gyártói e támogatási gyakorlatok révén a felülvizsgálati időszakban szert tettek.

(43)

A Bizottság azonban fel tudta használni az üvegrost szövetekről szóló rendelet ténymegállapításait, és úgy ítélte meg, hogy ezek a ténymegállapítások a felülvizsgálati időszak alatt a folytonosüvegrostszál termékek kínai exportáló gyártóira is alkalmazhatók voltak.

(44)

Ennek az oka, hogy a vizsgált támogatási gyakorlatok egyike sem kapcsolódott közvetlenül az üvegrost szövetek gyártásához vagy exportjához, hanem inkább olyan támogatások voltak, amelyek a folytonosüvegrostszál termékeket is előállító kínai vállalat vagy vállalatcsoport egészének kedveztek. A Bizottság ezért az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat során először meghatározta az exportáló gyártó által kapott gazdasági előnyöket, majd ezen előnyöket az exportáló gyártó által értékesített összes terméken (beleértve a folytonosüvegrostszál termékeket is) realizált teljes forgalmára részarányosan felosztotta.

(45)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: a jelenleg a 7019 11 00, ex 7019 12 00 (TARIC-kódok: 7019120022, 7019120025, 7019120026, 7019120039) és 7019 31 00 KN-kódok alá tartozó, legfeljebb 50 mm hosszúságú vágott üvegrostszál (a továbbiakban: vágott szál); üvegrost-előfonat, kivéve azokat az impregnált és bevonattal ellátott üvegrost-előfonatokat, amelyek izzítási vesztesége (az ISO 1887 szabvány szerint meghatározva) 3 %-nál nagyobb (a továbbiakban: előfonat); és üvegrostszálból készült szövedék, kivéve az üveggyapotból készült szövedékeket (a továbbiakban: szövedék)(a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(46)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a kompozit anyagokat előállító iparágban a hőre lágyuló és a hőre keményedő gyanták megerősítésére leggyakrabban használt nyersanyag. A létrejövő kompozit anyagokat (üvegszállal megerősített műanyagok) számos más iparágban alkalmazzák: gépjárműipar, elektromos/elektronikai ipar, szélturbinalapátok, építés/építőipar, tartályok/csövek, fogyasztási cikkek, légtér/katonai felhasználás stb.

(47)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(48)

Következésképp a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a termékek az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló termékek.

(49)

Mielőtt a Bizottság a támogatások vagy támogatási programok vizsgálatával megkezdte volna a vélelmezett támogatás elemzését, feltérképezte azokat a kormányzati terveket, projekteket és egyéb dokumentumokat, amelyek több támogatást, illetve támogatási programot is érintettek. Tekintettel a kínai kormány együttműködésének fent bemutatott hiányára, a Bizottság a felülvizsgálati kérelemben szereplő információkat és az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat ténymegállapításait használta fel, amennyiben azok összefüggésben voltak a folytonosüvegrostszál termékekkel.

(50)

A Bizottság megállapította, hogy – az alább meghatározott okokból – valamennyi vizsgált támogatás, illetve támogatási program a kínai kormány által kialakított, a folytonosüvegrostszál-ágazat ösztönzését szolgáló központi tervezés végrehajtásának részét képezi.

(51)

A Kína nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésére irányuló 12. ötéves terv (a továbbiakban: a 12. ötéves terv) kiemelte az új anyagok ágazatának (amelybe a folytonosüvegrostszál termékek is beletartoznak) mint „feltörekvő stratégiai ágazatnak” a fontosságát, és kiköti, hogy azt átfogó politikai támogatással és útmutatással „alappillérként szolgáló, vezető ágazattá” kell fejleszteni (10). Továbbá a Kína nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésére irányuló 13. ötéves terv (a továbbiakban: a 13. ötéves terv), amely a 2016–2020-as időszakot fedi, az új anyagok ágazatainak továbbfejlesztését tűzi ki célként, a kutatás és fejlesztés megerősítése és a feldolgozóipar innovációs képességének növelése révén (11).

(52)

A 13. ötéves terv rávilágít a kínai kormány kulcsfontosságú ágazatok javításával és előmozdításával kapcsolatos jövőképére. Hangsúlyozza a technológiai innováció szerepét Kína gazdasági fejlődésében, valamint a környezettudatos fejlesztés elvei további szem előtt tartásának fontosságát. Az 5. fejezet szerint a fő fejlesztési irányok egyike – csakúgy, mint a 12. ötéves tervben – a hagyományos iparszerkezet korszerűsítésének előmozdítása. A 22. fejezet bővebben kifejti ezt az elképzelést, és bemutatja azt a stratégiát, amely a hagyományos kínai ipar modernizálását annak technológiai átalakítása útján kívánja előmozdítani. E tekintetben a 13. ötéves terv rögzíti, hogy a vállalatok támogatást kapnak „az olyan területek átfogó fejlesztéséhez, mint a terméktechnológia, az ipari berendezések, a környezetvédelem, valamint az energiahatékonyság”.

(53)

A 13. ötéves terv több helyen is említést tesz az új anyagokról: „gyorsabban fogunk lépni, hogy áttörést érjünk el az alapvető technológiákat illetően az olyan területeken, mint például a következő generációs információs és kommunikációs technológiák, az új energia, az új anyagok […]”  (12). A terv ezenkívül kulcsfontosságú új anyagok kutatásával, fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatos projektek végrehajtását irányozza elő (13).

(54)

Az új anyagok ágazatát a Made in China 2025 kezdeményezés (14) is ösztönzi, és ebből következően az ágazat szereplői jelentős állami támogatásra lehetnek jogosultak. Számos alapot hoztak létre a Made in China 2025 kezdeményezés – és ily módon közvetetten az üvegrostszövet-ágazat – támogatása érdekében; ilyen például a Nemzeti Integrált Áramkör Alap, a Fejlett Feldolgozóipari Alap és a Feltörekvő Ágazatok Beruházási Alap (15).

(55)

Továbbá a folytonosüvegrostszál termékeket gyakran az „új anyagok” gyűjtőfogalom alatt említik. A Made in China 2025 ütemterve (16) 10 stratégiai ágazatot tartalmaz, amelyeket a kínai kormány kulcságazatként kezel. A 9. ágazatban ismerteti az „új anyagokat” és annak alkategóriáit, ideértve a fejlett alapvető anyagokat (9.1. pont), a fő stratégiai anyagokat (9.2. pont), ezen belül a nagy teljesítményű szálakat és kompozitokat, valamint az új energetikai anyagokat (17). Az új anyagok így élvezik a dokumentumban felsorolt támogatási mechanizmusokból – többek között a pénzügyi támogatási politikákból, a költségvetési és adózási politikából, az Államtanács általi felügyeletből és támogatásból – származó előnyöket (18).

(56)

Ezenkívül a Made in China 2025 ütemterve alapján 2016 novemberében a 10 stratégiai ágazat listájából pontosított, négy alapelemet tartalmazó jegyzék készült, amelyet a feldolgozóipar fejlesztésével foglalkozó vezetői testület tanácsadó csoportja, a Nemzeti Feldolgozóipari Stratégiai Tanácsadó Bizottság (NMSAC) tett közzé. E katalógusban a 10 stratégiai ágazat mindegyikét négy fejezetre bontják: i. alapvető fontosságú alkatrészek, ii. kulcsfontosságú anyagok, iii. fontos fejlett eljárások/technológiák és iv. ipari technológiai platformok. Az üvegrost a következőkben található meg: 7. ágazat – elektromos berendezések, II. pont, kulcsfontosságú anyag – 16. alpont: „üvegszálas szigetelőtáblák”; valamint 9. ágazat – új anyagok, II. pont, kulcsfontosságú anyagok, 10. alpont: nagy teherbírású rost, monomer és kompozitanyagok, valamint 24. alpont: „üvegalapú anyagok”.

(57)

Ezen túlmenően az építőanyag-ipari fejlesztési terv (2016–2020) a folytonosüvegrostszál termékek ágazatát is támogatja. Ez a terv az ipari szerkezet optimalizálását szorgalmazza, többek között az olyan feltörekvő iparágak bővítése révén, mint az üvegalapú anyagok, az ipari kerámia, a beültethető lencsék, a nagy teherbírású szálak és kompozitok, a grafének és a módosított anyagok. Ezt kormányzati finanszírozási, adózási, pénzügyi, árképzési, energetikai és környezetvédelmi politikák révén, valamint az építőanyag-ipari vállalatok fúzióiban, felvásárlásaiban és átszervezésében való részvételhez a tőke különféle eszközökkel, többek között hitelnyújtással való támogatása révén kívánják megvalósítani (19).

(58)

Az folytonosüvegrostszál termékek ágazatára is kiterjed kínai Ipari és Intelligens Gyártási Minisztérium (a továbbiakban: MIIT) által közzétett, a 2016–2020 közötti időszakra szóló, az intelligens gyártásra vonatkozó ötéves terv is, amely 10 kulcsfontosságú feladatot határoz meg, amelyek célja a termékfejlesztési ciklus lerövidítése, a termelési hatékonyság, a termékminőség javítása, a működési költségek, az erőforrások és az energiafelhasználás csökkentése, valamint az intelligens gyártás fejlesztésének felgyorsítása.

(59)

Ezenfelül a csúcstechnológiát képviselő kínai exporttermékeknek a Tudományos és Technológiai Minisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium és az Általános Vámigazgatás által kiadott katalógusa 8 kategóriába csoportosítva 1900 csúcstechnológiai terméket sorol fel, amelyeket a kínai kormány kedvezményes exportpolitika céljából kijelölt. A kategóriák egyike az „új anyagok” kategóriája, amelybe a folytonosüvegrostszál termékek is beletartoznak (20). Ezenfelül a csúcstechnológiát képviselő kínai termékeknek a Tudományos és Technológiai Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Központi Adóigazgatóság által kiadott katalógusa 11 területet említ, amelyek között ott van az „új anyagok” kategóriája.

(60)

Továbbá a tudományos és technológiai haladásról szóló kínai törvény szerint a csúcstechnológiai fejlesztési övezetekben létrehozott csúcstechnológiai vállalkozások több felsorolt preferenciális politika előnyeit élvezhetik, többek között: i. a standard 25 %-os vállalati jövedelemadó helyett 15 %-os kulccsal adózhatnak; ii. ha az exporttermékek gyártási értéke elérte az adott évi teljes érték 70 %-át, a vállalati jövedelemadó mértéke tovább csökken, 10 %-ra; iii. az újonnan létrehozott csúcstechnológiai vállalkozások a termelés megkezdésének dátumától kezdve az első két évben mentesülnek a vállalati jövedelemadó alól; iv. az újonnan létrehozott csúcstechnológiai vállalkozások mentesülnek az építési adó alól; v. az új technológiai fejlesztési, valamint gyártási és üzemelési épületek esetében a K+F-hez használt földterületek adómentesek; vi. a csúcstechnológiai vállalkozások által csúcstechnológiai gyártáshoz és fejlesztéshez használt berendezések gyorsított értékcsökkenés keretében írhatók le; vii. a csúcstechnológiai vállalkozások által előállított exporttermékek az állam által korlátozott vagy meghatározott termékeket érintő vámok kivételével mentesülnek az exportvámok alól stb. (21).

(61)

A felülvizsgálati kérelemben, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő információk alapján a Bizottság a következő támogatási gyakorlatokat vizsgálta:

(62)

Pontosabban a Bizottság a következőket vizsgálta:

(63)

A Bizottság megvizsgálta továbbá a kormány által biztosított földterületeket, villamos energiát, valamint az ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított nyersanyagokat.

(64)

E támogatási gyakorlatokat az eredeti szubvencióellenes vizsgálat az 1379/2014/EU végrehajtási rendelettel kiegyenlítette.

(65)

A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján a Kínai Export-Import Bank (a továbbiakban: EXIM Bank) kedvezményes kamatokkal exportfüggő hiteleket nyújt olyan kínai vállalatoknak, amelyek új és csúcstechnológiai termékeket, belföldi szellemi jogokkal rendelkező termékeket, saját márkákat, magas hozzáadott értékű termékeket és szoftvertermékeket gyártanak, amelyeket az ipari és kereskedelmi hatóságok nyilvántartásba vettek (22).

(66)

A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint a kínai folytonosüvegrostszál termékek gyártói új és csúcstechnológiát képviselő termékek és/vagy saját tulajdonban lévő márkával ellátott termékek gyártóiként megfelelnek az exportorientált hitelek feltételeinek, mivel több gyártót mint „nemzeti csúcstechnológiai vállalatot” ismertek el, vagy híres márka, felső kategóriás márka stb. státuszt kapott.

(67)

Továbbá az EXIM Bank exportvásárlói hitelekkel is segíti az exportőröket. Az exportvásárlói hiteleket a külföldi vállalatoknak nyújtják, hogy finanszírozni tudják a kínai termékek, technológiák és szolgáltatások behozatalát (23).

(68)

A korábbi vizsgálatai és különösen az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat során a Bizottság ellenőrizte, hogy az állami tulajdonú bankok az alaprendelet 3. cikke és 2. cikkének b) pontja szerinti közjogi szervként jártak-e el. Az, hogy egy adott, állami tulajdonban lévő vállalkozás közjogi szervnek minősül-e, a következőképpen határozható meg (24):

(69)

„Az a kérdés, hogy a szervezetet felruházták-e hatáskörrel kormányzati feladatok ellátására, nem pedig az, hogy erre milyen módon kerül sor. A szűk értelemben vett kormányzat változatos eszköztárral rendelkezik ahhoz, hogy hatáskörrel ruházzon fel szervezeteket. Ebből következően különböző típusú bizonyítékok lehetnek fontosak annak bizonyítása szempontjából, hogy egy adott szervezetet felruháztak-e ilyen jellegű hatáskörrel. Amennyiben a bizonyítékok amellett szólnak, hogy egy adott szervezet ténylegesen ellát kormányzati feladatokat, akkor ez egyúttal arra is bizonyítékul szolgálhat, hogy rendelkezik kormányzati hatáskörökkel, vagy hogy átruháztak rá kormányzati hatásköröket, különösen abban az esetben, ha e bizonyítékok tartós és rendszeres gyakorlatról tanúskodnak. Ebből adódóan – meglátásunk szerint – annak bizonyítéka, hogy egy kormány érdemi ellenőrzést gyakorol egy szervezet és annak tevékenysége felett, adott körülmények között azt is bizonyíthatja, hogy az érintett szervezet kormányzati hatáskörrel rendelkezik, és e hatáskört a kormányzati feladatok ellátása keretében gyakorolja. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a jogi eszközökkel történő kifejezett felhatalmazáson kívüli, a szervezet és a szűk értelemben vett kormány közötti, pusztán formális kapcsolatok feltehetően nem jelentenek kellő alapot ahhoz, hogy megállapítható legyen a kormányzati hatáskörrel való rendelkezés tényállása. Így például önmagában az, hogy a kormányzat egy adott szervezet többségi részvényese, még nem bizonyítja a kormányzat érdemi ellenőrzését a szóban forgó szervezet tevékenysége felett, még kevésbé pedig azt, hogy a kormány ez utóbbit kormányzati hatáskörrel ruházta fel. Bizonyos esetekben azonban, amikor a bizonyítékokból több, kifejezetten a kormányzati ellenőrzésre utaló jel olvasható ki, és rendelkezésre állnak arra utaló bizonyítékok is, hogy ezt az ellenőrzést érdemi módon gyakorolják, akkor e bizonyítékok arra engedhetnek következtetni, hogy az érintett szervezet kormányzati hatáskört gyakorol.”

(70)

A Bizottság adatokat gyűjtött az állami tulajdonrészekről, valamint az állami tulajdonú bankok feletti kormányzati ellenőrzésre utaló kifejezett jelekről. Mivel azonban a kínai kormány és a mintába felvett exportáló gyártók nem működtek együtt, a Bizottságnak teljes egészében a rendelkezésre álló tényekre kellett támaszkodnia. E tekintetben a Bizottság az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat ténymegállapításait megbízható információforrásnak tekintette. Ezek a ténymegállapítások ugyanis a közelmúltból származnak, és ugyanazon pénzügyi intézmények viselkedését, valamint ugyanazokat a rendszereket elemezték, mint amelyeket a jelen ügyben figyelembe kell venni.

(71)

Az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat és egyéb vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy az alábbi bankok részben vagy egészben az állam vagy állami tulajdonban lévő jogi személyek tulajdonában állnak: EXIM Bank, China Development Bank, China Construction Bank, Industrial and Commercial Bank of China, Bank of Communications, China Everbright Bank, Postal Savings Bank, China Merchants Bank, Shanghai Pudong Development Bank, China Industrial Bank, Shenyang Rural Commercial Bank, Bank of Shanghai, Ningbo Bank, China CITIC Bank, China Guangfa Bank, China Bohai Bank, Huaxia Bank, Hankou Bank, Hubei Bank, Huishang Bank, Dongying Bank, Bank of Tianjin, Bank of Kunlun, Shanghai Rural Commercial Bank, China Industrial International Trust Limited, Daye Trust Co., Ltd., Sinotruk Finance Co., Ltd. Ennek ellenkezőjére utaló információk hiányában a Bizottság a mostani vizsgálatban is fenntartja ezt a következtetését.

(72)

A Bizottság megállapította továbbá – kifejezetten ennek ellenkezőjére utaló információk hiányában –, hogy egyértelmű jelek utalnak a kínai kormány tulajdonosi szerepvállalására és ellenőrzésére. Kiemelendő, hogy a rendelkezésre álló tények szerint az említett nem együttműködő, állami tulajdonú bankok esetében a menedzsereket és felügyelőket láthatóan a kínai kormány nevezi ki, és e tisztségviselők a kínai kormánynak tartoznak beszámolási kötelezettséggel.

(73)

Az említett vizsgálatokban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány érdemben ellenőrzést gyakorol e pénzügyi intézmények felett.

(74)

Elemzése során a Bizottság az alábbi szabályozási dokumentumokat vette figyelembe:

(75)

A felsorolt szabályozási dokumentumok áttekintése alapján a Bizottság megállapította, hogy az alábbiakban meghatározott okoknál fogva a kínai pénzügyi intézmények olyan általános jogi környezetben működnek, amelyben kötelesek pénzügyi döntéseiket a kínai kormány iparpolitikai céljaihoz igazodva meghozni.

(76)

A Kínában működő összes pénzügyi intézményre alkalmazandó banktörvény 34. cikke úgy rendelkezik, hogy „a kereskedelmi bankok hitelnyújtási tevékenységüket a nemzetgazdasági és társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően, továbbá az állami iparpolitika iránymutatása szerint végzik”.

(77)

Bár a banktörvény 4. cikke kimondja, hogy „[a] kereskedelmi bankok üzleti tevékenységeit a jogszabályok értelmében egyetlen szervezeti egység vagy magánszemély sem befolyásolhatja. A kereskedelmi bankokat teljes jogi személyi minőségükben független polgári jogi felelősség terheli”, azt a banktörvény 34. cikkére is figyelemmel alkalmazzák. Ha az állam szakpolitikai irányelveket határoz meg, azokat a bankok végrehajtják és az állam utasításait követik.

(78)

Ezenfelül az Általános hitelezési szabályzat 15. cikke úgy rendelkezik, hogy: „Az illetékes szervezeti egységek az állami politikával összhangban támogathatják a hitelkamatokat bizonyos iparágak növekedésének és egyes területek gazdasági fejlesztésének előmozdítása érdekében”.

(79)

Hasonlóképpen, a 40. sz. határozat valamennyi pénzügyi intézmény számára előírja, hogy az ösztönzött projekteket külön hitelnyújtással támogassák. Az folytonosüvegrostszál termékek ágazatához kapcsolódó projektek – ahogy azt a 3.1. szakasz már említette – az „ösztönzött” kategóriába tartoznak. A 40. sz. határozat következésképpen megerősíti, hogy kedvezményes hitelnyújtási tevékenységeikkel a bankok kormányzati hatáskört gyakorolnak. A Bizottság azt is megállapította, hogy a CBIRC széles körű jóváhagyási hatáskörrel rendelkezik a Kínai Népköztársaságban letelepedett valamennyi pénzügyi intézmény (beleértve a magántulajdonban és a külföldi tulajdonban lévő pénzügyi intézményeket is) igazgatásának valamennyi szempontja felett, úgymint (25):

(80)

Ennek ellenkezőjére utaló jelzés hiányában a rendelkezésre álló tények alapján a Bizottság a jelen ügyben azonos következtetésre jutott.

(81)

Ez alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az állami tulajdonú bankok az alaprendelet 2. cikke b) pontja értelmében – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összefüggésben értelmezve – közjogi szerveknek minősülnek.

(82)

A korábbi vizsgálatok – különösen az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat – során a Bizottság megállapította, hogy 2018 során kedvezményes hitelnyújtás révén az exportáló gyártóknak a mintába felvett valamennyi csoportja előnyre tett szert. A pénzügyi hozzájárulás, az exportáló gyártók számára biztosított gazdasági előny, illetve az egyedi jelleg fennállására tekintettel a Bizottság a kedvezményes hitelnyújtást kiegyenlíthető támogatásnak tekintette.

(83)

Az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a mintába felvett valamennyi vállalat kedvezményes hitelnyújtás (többek között rulírozó hitelek) révén gazdasági előnyhöz jutott.

(84)

A Bizottság megállapította, hogy i. az üvegrostszövet-ágazatban tevékenykedő vállalatok általában vertikálisan integráltak, és ezért a folytonosüvegrostszál termékek ágazatában is tevékenykednek; és ii. az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálatban a vizsgálati időszak közel esett a felülvizsgálati időszakhoz. Így ellenkező információ hiányában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az említett ügyben tett ténymegállapítások a jelen ügyben is érvényesek. Ezért a Bizottság az alaprendelet 28. cikke szerinti rendelkezésre álló tényként felhasználta az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat e kérdésben tett ténymegállapítását.

(85)

A Bizottság így arra a következtetésre jutott, hogy a folytonosüvegrostszál termékek ágazatában tevékenykedő vállalatok a felülvizsgálati időszak alatt kedvezményes hitelnyújtás révén gazdasági előnyre tettek szert.

(86)

A korábbi vizsgálatok – különösen az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat – során a Bizottság megállapította, hogy a támogatásban részesülő fél által megszerzett gazdasági előny az alaprendelet 6. cikkének b) pontja szerint a hitelt felvevő vállalat által a kedvezményes hitel tekintetében fizetendő kamatösszeg és a vállalat által a piacon megszerezhető összehasonlítható kereskedelmi hitel tekintetében fizetendő összeg közötti különbözet.

(87)

E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy a kínai pénzügyi intézmények által folyósított hitelek jelentős kormányzati beavatkozásról árulkodnak, és nem a működő piacokon általában felszámított kamatokat tükrözik. A hatályvesztési felülvizsgálattal összefüggésben a Bizottságnak nem kell kiszámítania az exportáló gyártóknak a felülvizsgálati időszak alatt juttatott gazdasági előny összegét. Ellenkező információ hiányában a Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az említett ügyben tett ténymegállapítások (2,53 % és 7,39 % közötti támogatási mérték) (26) a jelen ügyben is érvényesek. Ezért a Bizottság az alaprendelet 28. cikke szerinti rendelkezésre álló tényként felhasználta az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat e kérdésben tett ténymegállapítását. A Bizottság úgy vélte, hogy a támogatás mértéke továbbra is jelentős lesz.

(88)

Az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány számos jogi dokumentumban, amelyek kifejezetten az ágazat vállalatait célozzák meg, arra utasította a pénzügyi intézményeket, hogy kedvezményes kamatozású hiteleket nyújtsanak az üvegrostszövet-ágazatnak. A Bizottság ennélfogva arra a következtetésre jutott, hogy e dokumentumok bizonyítják, hogy a pénzügyi intézmények csak azon néhány iparág/vállalat esetében teszik lehetővé a pénzügyi intézmények számára a kedvezményes hitelnyújtást, amelyek beleilleszkednek a kínai kormány vonatkozó stratégiájába.

(89)

Az említett vizsgálat során a Bizottság így arra a következtetésre jutott, hogy a kedvezményes hitelek formájában nyújtott támogatás nem általánosan elérhető, hanem az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedinek minősül. Ezenfelül az érdekelt felek egyike sem nyújtott be arra utaló bizonyítékot, hogy a kedvezményes hitelnyújtás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében objektív kritériumokon és feltételeken alapulna.

(90)

A folytonosüvegrostszál termékek ágazata ugyanazon státusszal rendelkezik, mint az üvegrostszövet-ágazat, és az egyik iparágban tevékenykedő, a vertikálisan integrált vállalatok túlnyomó többsége a másikban is aktív. Együttműködés, illetve bármely ellentétes értelmű információ hiányában, a Bizottság a jelen ügy céljából az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat ténymegállapításait használta az alaprendelet 28. cikke szerinti rendelkezésre álló tényekként.

(91)

A Bizottság így arra a következtetésre jutott, hogy a kedvezményes hitelek formájában nyújtott támogatás nem általánosan elérhető, hanem az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedinek minősül.

(92)

A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a folytonosüvegrostszál termékek ágazatát továbbra is támogatják kedvezményes kamatozású hitelek révén.

(93)

A kérelmező azt állította továbbá, hogy a kínai kormány azzal támogatta a folytonosüvegrostszál termékek ágazatát, hogy jelentős hitelkereteket nyitott meg az ebben az ágazatban működő vállalkozások számára.

(94)

A korábbi vizsgálatok – különösen az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat – során a Bizottság megállapította, hogy az exportáló gyártóknak Kínában biztosított hitelkeretek kiegyenlíthető támogatásnak minősülnek. A vizsgálat feltárta, hogy a kínai pénzügyi intézmények kedvezményes feltételek mellett hitelkeretet is biztosítottak az üvegrostszövet-ágazatban tevékenykedő vállalkozások finanszírozásához kapcsolódóan. Az említett vizsgálat során a Bizottság részéről megállapítást nyert, hogy ezek olyan keretmegállapodásokból álltak, amelyek értelmében a bank lehetővé teszi a mintában szereplő vállalatok számára, hogy egy bizonyos maximális összegen belül különböző adósságinstrumentumokat, például működőtőke-hiteleket, bankelfogadványokat, okmánypapírokat, a kereskedelemfinanszírozás egyéb formáit stb. használjanak.

(95)

A hitelkeret célja egy olyan hitelfelvételi korlát megállapítása, amelyet a vállalat bármikor felhasználhat jelenlegi műveletei finanszírozására, ezáltal rugalmassá és szükség esetén azonnal elérhetővé téve a forgótőke-finanszírozást. Az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat kimutatta, hogy a mintában szereplő két üvegrost szöveteket exportáló gyártó különböző bankokkal kötött hitelkeret-megállapodásokat, amelyek különböző rövid távú finanszírozási eszközökre terjedtek ki a működési költségek finanszírozása céljából. Következésképpen a Bizottság úgy ítélte meg, hogy elvben a mintában szereplő vállalatok valamennyi rövid távú finanszírozását egyfajta hitelkeret-eszközzel kell fedezni, ideértve a bankelfogadványokat is, amelyeket rendszeresen bocsátottak ki a meglévő műveletek finanszírozására.

(96)

Az említett vizsgálat során a Bizottság összehasonlította az együttműködő vállalatok számára 2018 folyamán rendelkezésre álló hitelkeretek összegét az e vállalatok által ugyanezen időszak alatt annak megállapítására használt rövid távú finanszírozás összegével, hogy az összes rövid távú finanszírozást biztosította-e hitelkeret. Abban az esetben, ha a rövid távú finanszírozás összege meghaladta a hitelkeret felső határát, a Bizottság a meglévő hitelkeret összegét megemelte az exportáló gyártók által a hitelkeret felső határát meghaladóan ténylegesen felhasznált összeggel.

(97)

Szokásos piaci körülmények között a hitelkeretek után egy úgynevezett „ügyviteli” vagy „rendelkezésre tartási” díj fizetendő, hogy ellentételezzék a banknál a hitelkeret megnyitásával kapcsolatban felmerült költségeket és kockázatokat, emellett a hitelkeret megújításának ellentételezéseként éves szinten felszámolnak megújítási díjakat is. A szóban forgó esetben a Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő valamennyi vállalat díjmentesen nyújtott hitelkeretben részesült.

(98)

A Bizottság ezután kiszámította a kapott gazdasági előnyt a vállalat által a kínai pénzügyi intézményektől származó hitelkeret megnyitásáért vagy megújításáért fizetett összeg és a vállalat által a piacon megszerezhető, hasonló kereskedelmi hitelkeret fejében fizetendő összeg közötti különbözetként.

(99)

A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a rendszer egyedi jellegű, mivel a kínai kormány számos jogi dokumentumban, amelyek kifejezetten az ágazat vállalatait célozzák meg, arra utasítja a pénzügyi intézményeket, hogy biztosítsanak ilyen hitelkereteket az üvegrostszövet-ágazatnak. A Bizottság ennélfogva arra a következtetésre jutott, hogy e dokumentumok bizonyítják, hogy a pénzügyi intézmények csak azon néhány iparág/vállalat esetében teszik lehetővé a pénzügyi intézmények számára a kedvezményes hitelnyújtást, amelyek beleilleszkednek a kínai kormány vonatkozó stratégiájába.

(100)

Amint már említésre került, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat ténymegállapításai különösen relevánsak voltak ebben az ügyben, mivel az üvegrostszövet-ágazatban tevékenykedő vállalatok általában a folytonosüvegrostszál termékek ágazatában is aktívak, és ez utóbbi ugyanolyan státusszal rendelkezik, mint az előbbi. Továbbá az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat időszaka időben nagyon közel esett a felülvizsgálati időszakhoz. Ezért a Bizottság az alaprendelet 28. cikke szerinti rendelkezésre álló tényként felhasználta az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat hitelkeretekkel kapcsolatosan tett ténymegállapításait (27).

(101)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány hitelkeretek megnyitásával támogatta a folytonosüvegrostszál termékek ágazatát. A fentiek fényében a Bizottság azt is megállapította, hogy a folytonosüvegrostszál termékeket továbbra is támogatják kedvezményes feltételek mellett nyújtott hitelkeretek révén.

(102)

A kérelmező azt állította, hogy a Sinosure egyéb szolgáltatások mellett koncessziós jelleggel rövid, közép- és hosszú lejáratú exporthitel-biztosítást, befektetésbiztosítást és kötvénygaranciákat nyújtott az ösztönzött ágazatok számára. Egy, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) által készített friss tanulmány szerint a Sinosure által nyújtott összes exporthitel-biztosítás 21 %-át a kínai csúcstechnológiai ágazat kapja, amelynek a folytonosüvegrostszál termékek ágazata is a része (28).

(103)

Továbbá a Sinosure aktív szerepet vállalt a „Made in China 2025” kezdeményezés megvalósításában, és útmutatást nyújtott a vállalkozásoknak a nemzeti hitelforrások felhasználásához, tudományos és technológiai innovációt és technológiai korszerűsítést végzett, és segített a „kifelé nyitó” vállalkozásoknak, hogy versenyképesebbé váljanak a világpiacon (29).

(104)

A Bizottság különféle vizsgálatok során (beleértve az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálatot is) elemezte a Sinosure által kínált exporthitel-biztosítási rendszereket.

(105)

A Bizottság megállapította, hogy a Sinosure eljárásának jogalapja a következő volt:

(106)

A korábbi szubvencióellenes vizsgálatokban – többek között az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálatban – nyújtott tájékoztatás szerint a Sinosure egy állami tulajdonban lévő biztosítási társaság, amelyet az állam hozott létre és támogat a kínai külgazdasági és külkereskedelmi fejlesztés és együttműködés támogatására. A vállalat 100 %-os állami tulajdonban van. Rendelkezik igazgatótanáccsal és felügyelőbizottsággal. A kormány jogosult a vállalat vezető tisztségviselőinek kinevezésére és felmentésére. A Bizottság ezen információk alapján megállapítja, hogy a Sinosure esetében léteznek kifejezetten kormányzati ellenőrzésre utaló jelek.

(107)

A korábbi vizsgálatokban a Bizottság további tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy a kínai kormány érdemi befolyást gyakorolt-e a Sinosure magatartása felett az üvegrostszövet-ágazat tekintetében. A Bizottság ezzel összefüggésben megállapította, hogy az új és csúcstechnológiát képviselő kínai termékek exportkatalógusa kifejezetten felsorolja az üvegrostból készült termékeket, köztük az üvegrost szövetet mint olyan terméket, amelynek kivitelét ösztönözni kívánják (30).

(108)

Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította továbbá, hogy a kereskedelemnek a tudomány és technológia útján, exporthitel-biztosítások alkalmazásával történő előmozdítására irányuló stratégia végrehajtásáról szóló közlemény szerint a Sinosure-nek növelnie kell a kulcsfontosságú iparágak és termékek támogatását az új és csúcstechnológiás termékek exportja általános támogatásának erősítése révén. Az új ágazatokra, például az „új anyagokra” és az új és csúcstechnológiát képviselő kínai termékek exportkatalógusában felsorolt egyéb új és csúcstechnológiát képviselő ágazatokra kell az üzleti tevékenységei során hangsúlyt helyeznie, és átfogó támogatást kell nyújtania a kockázatvállalási eljárások, a limitek jóváhagyása, a követelések feldolgozási sebessége, valamint a díjak rugalmassága tekintetében. A díjak rugalmasságát illetően a termékek számára a hitelbiztosító által megszabott ingadozási sávon belül a maximális biztosításidíj-engedményt kell biztosítania.

(109)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány olyan normatív keretrendszert teremtett, amelyet a Sinosure kínai kormány által kinevezett, illetve felelősségre vonható menedzserei és felügyelőbizottsági tagjai kötelesek tiszteletben tartani. Ezért a kínai kormány a normatív keretre támaszkodott annak érdekében, hogy érdemi irányítást gyakorolhasson a Sinosure magatartása felett.

(110)

A Bizottság szintén megvizsgálta a Sinosure tényleges magatartását a mintában szereplő vállalatoknak nyújtott biztosítás tekintetében, és megállapította, hogy nem piaci elvek alapján járt el. A gyakorlatban a Bizottság ellenőrizni tudta, hogy a szóban forgó esetekben a mintában szereplő vállalatok által fizetett felárak jóval alacsonyabbak voltak, mint a működési költségek fedezéséhez szükséges minimális díj.

(111)

A Bizottság ugyancsak megállapította, hogy néhány exportáló gyártó részesült a Sinosure-nek fizetett exporthitel-biztosítási díjak részleges vagy teljes visszatérítéséből.

(112)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fent ismertetett jogi keretet a Sinosure kormányzati feladatok ellátásával hajtja végre. A Bizottság arra a következtetésre jutott továbbá, hogy a Sinosure az alaprendelet 3. cikke 1. a) pontjának i. alpontjával együtt értelmezett 2. cikke b) pontjának értelmében, valamint a WTO idevágó ítélkezési gyakorlatával összhangban közjogi szervként jár el.

(113)

A Bizottság azt is megállapította, hogy a Sinosure eljárása gazdasági előnyben részesítette az exportáló gyártókat, mivel a biztosítást a Sinosure működési költségeinek fedezéséhez szükséges minimális díj alatti biztosítási díjakon nyújtották.

(114)

A Bizottság azt is megállapította, hogy az exportbiztosítási program keretében nyújtott támogatások egyedi jellegűek, mivel ezekhez kivitel nélkül nem lehetne hozzájutni, és ezért az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében a kiviteltől függenek.

(115)

A Bizottság megjegyzi, hogy a folytonosüvegrostszál termékek ágazata az „új anyagok” általánosabb kategóriájába tartozik, valamint, hogy a Sinosure 2017. évi éves jelentése megállapítja, hogy a Sinosure aktívan biztosította a stratégiai fontosságú feltörekvő ágazatok, például az új anyagok ágazatának ügyleteit (31). A fenti megfontolás tehát a folytonosüvegrostszál termékek ágazatára is érvényes.

(116)

Tekintettel arra, hogy a kínai kormány és a mintába felvett exportáló gyártók egyike sem működött együtt a jelen ügyben, valamint ellentétes értelmű információk hiányában, a Bizottság a jelen ügy céljából az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat ténymegállapításait (32) használta az alaprendelet 28. cikke szerinti rendelkezésre álló tényekként, amennyiben azok a folytonosüvegrostszál termékekhez kapcsolódtak.

(117)

Mindezek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a folytonosüvegrostszál termékek ágazatát továbbra is támogatják a Sinosure által nyújtott exporthitel-biztosítás révén.

(118)

Felülvizsgálati kérelmében a kérelmező megjegyezte, hogy a folytonosüvegrostszál termékek ágazatának egyértelmű támogatást biztosít a 13. ötéves terv, és ezért azt állította, hogy észszerű az a következtetést, miszerint a kormányzati irányítás alatt működő állami vállalatok és magánvállalkozások a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosítanak nyers- és alapanyagokat a folytonosüvegrostszál termékek ágazatának.

(119)

A kínai kormány, valamint a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel a Bizottság nem tudta részletesen megvizsgálni ezeket az állításokat. Tekintettel azonban – az összes többi támogatási program alapján – a támogatás folytatódó fennállására vonatkozó általános következtetésre, valamint az adminisztrációs kiadások mérséklése érdekében, a Bizottság nem tartotta szükségesnek ezen állítások további vizsgálatát, mivel ennek nem lenne hatása a jelenlegi felülvizsgálat ténymegállapításaira. Ez tehát nem sérti a kérelemben szereplő állítások érdemi elemzését.

(120)

Kínában valamennyi földterület az állam vagy – falvak vagy városok alkotta – társulás tulajdonában áll, de a földterület jog szerinti vagy feltételes használati joga társaságra vagy magánszemélyre átruházható. Minden telek tulajdonosa a városi térségekben az állam, míg a vidéki térségekben a falvak vagy a városok tulajdonában áll az összes ott található telek.

(121)

A kínai alkotmány és földtörvény értelmében azonban a vállalatok és magánszemélyek „földhasználati jogot” vásárolhatnak. Ipari földterület esetén a haszonbérlet időtartama általában 50 év, amely további 50 évre meghosszabbítható.

(122)

A Kínai Népköztársaság tulajdonjogi törvényének 137. cikke kimondja, hogy „az ipari, üzleti, szórakoztatási vagy kereskedelmi lakások stb. céljára használt földterületeket, illetve azokat a földterületeket, amelyeknek két vagy több célfelhasználója van, árverés, ajánlattételi felhívás vagy más nyilvános ajánlattételi módszer útján kell átruházni.”

(123)

Ezenfelül a Kínai Népköztársaságnak a városi térségekben található állami tulajdonú földterületek használati jogának engedményezéséről és átruházásáról szóló átmeneti szabályainak 3. cikke úgy rendelkezik, hogy „a Kínai Népköztársaságban vagy azon kívül működő bármely vállalat, vállalkozás, egyéb szervezet és magánszemély – ha törvény másként nem rendelkezik – jogosult a földterület használatára, és részt vehet a területfejlesztésben, -hasznosításban és -kezelésben e rendeletek rendelkezéseivel összhangban.”

(124)

A kínai kormány a korábbi vizsgálatok során egyértelművé tette, hogy úgy ítéli meg, hogy Kínában a földterületek piaca szabadpiac, és az ipari vállalkozások által a haszonbérleti jogért fizetett ár a piaci árnak felel meg.

(125)

Kínában a földhasználati jog biztosítása a Kínai Népköztársaság földügyi igazgatásról szóló törvényének hatálya alá tartozik. Ezenkívül a jogalap részét képezik a következő dokumentumok is:

(126)

„Az állami tulajdonú földterületek építési célú használati jogának ajánlattételi felhívás, árverés és ajánlat útján történő engedményezéséről” szóló rendelkezés 10. cikke értelmében a helyi hatóságok a földterületek árát a csak háromévente aktualizált városi földértékelési rendszer, valamint a kormányzati iparpolitika szerint szabják meg.

(127)

Korábbi vizsgálatai során a Bizottság megállapította, hogy a földhasználati jogokért Kínában fizetett árak nem tükrözik a szabadpiaci kereslet és kínálat által meghatározott piaci árat, mert úgy találta, hogy az aukciós eljárás nem egyértelmű, átláthatatlan és nem működik a gyakorlatban, és az árakat a hatóságok önkényesen szabják meg. A hatóságok a települési földértékelési rendszer szerint szabják meg az árakat, és ez a rendszer – egyéb szempontok mellett – arra kötelezi őket, hogy az ipari földterületek árának meghatározásakor az iparpolitikát is figyelembe vegyék.

(128)

A Bizottság megjegyezte, hogy a városi földterületeket nyomon követő rendszer mellett működik egy dinamikus földterület-nyomonkövető rendszer is. A Kínai Népköztársaságból származó szolárpanelekkel kapcsolatos hatályvesztési felülvizsgálatban (33) a Bizottság megállapította, hogy ezek az árak magasabbak a városi földterület-értékelő rendszer által megszabott, a helyi önkormányzatok által használt minimális referenciaáraknál, mert ez utóbbiakat csak háromévente aktualizálják, míg a dinamikus nyomon követő rendszer árait negyedévente. Ugyanakkor nem volt arra utaló jel, hogy a földterületek árát a dinamikus nyomon követő rendszer árai alapján határozták volna meg.

(129)

Ugyanis a kínai kormány az említett vizsgálat keretében megerősítette, hogy a városi földterületek árának dinamikus nyomon követését biztosító rendszer Kína egyes területeire (105 városra) vonatkozóan követi nyomon a földterületek árszintjének ingadozását, és a földterületek árának alakulását hivatott felmérni. A pályázatok és az árverések kiindulási árai azonban a földértékelési rendszer által meghatározott referenciaértékeken alapultak. Ez a vonatkozó vizsgálati időszakban (2014. október 1. – 2015. szeptember 30.) továbbra is előfordult. Emellett a szóban forgó esetben a mintában szereplő vállalatcsoportok többsége kiosztás útján jutott hozzá földterületekhez.

(130)

Együttműködés hiányában a Bizottság a korábbi vizsgálatok – ideértve az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálatot is – ténymegállapításaira támaszkodott, melyek azt mutatták, hogy Kínában a földhasználati jogok megszerzésével kapcsolatos helyzet nem átlátható, az árakat a hatóságok önkényesen szabták meg, és azok nem tükrözték a piaci árakat.

(131)

Ezért a földhasználati jogok kínai kormány által történő biztosítását az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében áruk rendelkezésre bocsátásának formájában nyújtott támogatásnak kell tekinteni, amelynek révén a kedvezményezett vállalatok gazdasági előnyben részesülnek. A földterületek értékesítésének nincs működő piaca Kínában, és a külső referenciaérték használata a korábbi vizsgálatokban azt bizonyította, hogy a földhasználati jogokért fizetett összeg rendszerint jóval a szokásos piaci ár alatt volt.

(132)

Azzal összefüggésben, hogy egyes ágazatokban működő vállalatok kivételes feltételek mellett jutnak földterülethez, a Bizottság megjegyezte, hogy az árak megszabásakor a helyi hatóságoknak figyelembe kell venniük a kormányzati iparpolitikát is. Ebben az iparpolitikában a folytonosüvegrostszál termékek ágazata az ösztönzött ágazatok között van felsorolva (34). Ezenkívül az Államtanács 40. sz. határozata előírja, hogy az állami hatóságok gondoskodjanak az ösztönzött ágazatok földterülethez jutásáról. A 40. sz. határozat 18. cikke egyértelművé teszi, hogy a „korlátozott” iparágaknak nem juttatható földhasználati jog.

(133)

Ebből következik, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontja alapján egyedi, mert a kivételes feltételek melletti földterülethez jutás lehetősége csak egyes iparágakban, ebben az esetben a folytonosüvegrostszál termékek ágazatában működő vállalatok számára adott, és a kormányzati gyakorlat ezen a területen nem egyértelmű és nem átlátható.

(134)

A Bizottság azonban úgy véli, hogy ez a támogatás továbbra is kiegyenlíthető.

(135)

Tekintettel arra, hogy a kínai kormány és a mintába felvett exportáló gyártók egyike sem működött együtt a jelen ügyben, valamint ellentétes értelmű információk hiányában, a Bizottság a jelen ügy céljából az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat ténymegállapításait (35) használta az alaprendelet 28. cikke szerinti rendelkezésre álló tényekként, amennyiben azok a folytonosüvegrostszál termékekhez kapcsolódtak.

(136)

A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a folytonosüvegrostszál termékek ágazatát továbbra is támogatják a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított földhasználati jogok révén.

(137)

A felülvizsgálati kérelem megjegyezte, hogy a Bizottság számos különféle szubvencióellenes vizsgálatban megállapította, hogy az ösztönzött ágazatok gyakran jogosultak csökkentett villamosenergia-árakra, és e megállapítást megerősítette a Kínáról szóló jelentésében. Tekintettel arra, hogy a folytonosüvegrostszál termékek ágazata ösztönzött ágazat, a kérelem úgy ítélte meg, hogy észszerű a következtetés, hogy a szóban forgó ágazat csökkentett villamosenergia-árakban is részesül.

—

A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottságnak és a Nemzeti Energiahivatalnak a piacorientált villamosenergia-tranzakciók aktív előmozdításáról és a kereskedelmi mechanizmus további javításáról szóló körlevele, Fa Gua Yun Xing [2018], 2018. július 16., 1027. sz.

—

A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának és az Államtanácsnak számos véleménye a villamosenergia-rendszer reformjának további elmélyítéséről (Zhong Fa, 2015. évi 9. sz.).

—

A Shandong Gazdasági és Információtechnológiai Bizottság 2017. évi közleménye a villamosenergia-piac építésére irányuló erőfeszítésekről, LJXDL [2017], 93. sz.

—

Értesítés a Nemzeti Energiagazdálkodási Központ Shandongi Felügyeleti Irodájának 2017. évi közvetlen villamosenergia-kereskedelmi szabályainak módosításáról, LJNSC [2017] 36. sz.

(138)

Az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a villamos energia néhány kulcsfontosságú, jelentős ipari felhasználója nem a hálózatból vásárol villamos energiát, hanem közvetlenül a villamosenergia-termelőktől vásárolhat, vagy közvetlen beszerzési megállapodások aláírásával, vagy pedig úgy, hogy jogosult részt venni a „piacorientált villamosenergia-kereskedelmi rendszerben”. Az ilyen szerződések/kereskedési rendszerek révén az érintett kulcsfontosságú felhasználók által fizetett árak alacsonyabbak voltak, mint a jelentős ipari felhasználók számára tartományi szinten meghatározott, rögzített árak.

(139)

Az ilyen közvetlen szerződések megkötésének lehetősége vagy a „piacorientált villamosenergia-kereskedési rendszerben” való részvételi jogosultság lehetősége jelenleg nem minden jelentős ipari felhasználó előtt nyitott. Nemzeti szinten a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának és az Államtanácsnak a villamosenergia-rendszer reformjának további elmélyítéséről szóló véleménye például kimondja, hogy „azok a vállalkozások, amelyek nem felelnek meg a nemzeti iparpolitikának, és amelyek termékeit és eljárásait megszüntetik, nem vehetnek részt közvetlen ügyletekben.”  (36)

(140)

A közvetlen villamosenergia-kereskedelmet a gyakorlatban a tartományok végzik. A vállalatoknak be kell nyújtaniuk a tartományi hatóságoknak egy kérelmet a közvetlen villamosenergia-ellátási kísérleti rendszerben való részvétel jóváhagyására, és bizonyos kritériumoknak meg kell felelniük.

(141)

Shandong tartományban például a Nemzeti Energiagazdálkodási Központ Shandongi Felügyeleti Irodájának 2017. évi közvetlen villamosenergia-kereskedelmi szabályainak módosításáról szóló közlemény előírja, hogy „a közvetlen villamosenergia-kereskedelemben részt vevő felhasználókat a Shandong Gazdasági és Információtechnológiai Bizottság által jóváhagyott 2017. évi hozzáférési feltételek szerint kell jóváhagyni. A közvetlen villamosenergia-kereskedelemben való részvétel érdekében a villamosenergia-értékesítő vállalkozások nyilvántartásba vételi kérelmet nyújtanak be Shandong villamosenergia-kereskedési központjához, és a központ általi felülvizsgálatot és közzétételt követően részt vehetnek a közvetlen villamosenergia-kereskedelemben.” E tekintetben létrehozzák a piacorientált villamosenergia-kereskedelmi rendszerben való részvételre jogosult vállalkozások listáját, amelyet a Shandong Gazdasági és Információtechnológiai Bizottság közleményében közzétesznek (37).

(142)

Bizonyos vállalatok esetében nincs tényleges piaci alapú tárgyalási vagy ajánlattételi folyamat, mivel a közvetlen szerződések keretében beszerzett mennyiségek nem a tényleges kínálaton és keresleten alapulnak. Valójában a villamosenergia-termelők és a villamosenergia-felhasználók nem értékesíthetik, illetve szerezhetik be szabadon, közvetlenül az összes villamos energiájukat. Ezt a helyi önkormányzat által a részükre kiosztott mennyiségi kvóták korlátozzák.

(143)

Továbbá, bár az árakat a villamosenergia-termelőknek és a villamosenergia-felhasználóknak vagy a közvetítő szolgáltató vállalatoknak közvetlenül kellene letárgyalnia, valójában továbbra is az állami hálózatüzemeltető társaság számláz a vállalatok felé. Például a Nemzeti Energiagazdálkodási Központ Shandongi Felügyeleti Irodájának 2017. évi közvetlen villamosenergia-kereskedelmi szabályainak módosításáról szóló közlemény kimondja, hogy „az állami hálózat shandongi villamosenergia-vállalata közvetlen villamosenergia-kereskedelmi díjat számít fel” , és hogy „az állami hálózat shandongi villamosenergia-vállalata héaszámlát állít ki a felhasználók és a villamosenergia-termelő vállalkozásoknak” .

(144)

Végül pedig nyilvántartásba-vételi célból minden aláírt közvetlen beszerzési szerződést be kell nyújtani az önkormányzatnak.

(145)

2018-ban a kínai kormány kiadta a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság és a Nemzeti Energiahivatal körlevelét a piacorientált villamosenergia-ügyletek aktív előmozdításáról és a kereskedelmi mechanizmus további javításáról (Fa Gai Yun Xing, 2018. évi 1027. szám). A Bizottság az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálatban azonban megjegyezte, hogy ezeket a jogszabályokat 2018 folyamán adták ki, és még nem kerültek végrehajtásra.

(146)

Továbbá, bár a körlevél célja, hogy növelje a villamosenergia-piacon a közvetlen tranzakciók számát, külön említést tesz bizonyos iparágakról, többek között az építőanyag-iparról és a csúcstechnológiai iparágakról, amelyeket a villamosenergia-piac liberalizálása támogat.

(147)

A körlevél különösen úgy rendelkezik, hogy „támogatja az 5 millió kWh-t meghaladó éves villamosenergia-fogyasztású felhasználókat, hogy közvetlen villamosenergia-tranzakciókat hajtsanak végre villamosenergia-termelő vállalkozásokkal. 2018-ban liberalizálni fogják a szénre, vasra és acélra, a színesfémekre, az építőanyagokra és négy másik iparágra vonatkozó villamosenergia-termelési terveket”.

(148)

A körlevél emellett rámutat „a magas hozzáadott értékkel rendelkező feltörekvő iparágak, például a csúcstechnológiai ágazatok, az internetes és big data ágazatok, a csúcstechnológiát képviselő gyártó ágazatok, valamint a sajátos előnyökkel és jellemzőkkel rendelkező és csúcstechnológiát alkalmazó vállalkozások támogatására, hogy feszültségkorlátozástól és energiafogyasztási korlátozásoktól mentesen részt vegyenek az ügyletekben”.

(149)

A jogszabály tehát előírta a közvetlen ügyletek szelektív alkalmazását a villamosenergia-piacon bizonyos iparágak, például az építőanyag-ipar és a csúcstechnológiai iparágak esetében. Ennek a szelektív alkalmazásnak a következtében az állam olcsóbb villamosenergia-árakat számít fel ezen iparágak vállalatainak.

(150)

A Bizottság megítélése szerint a szóban forgó csökkentett villamosenergia-díj az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatásnak minősül, mivel bevételről való lemondás formájában a kínai kormány (a hálózat üzemeltetője) pénzügyi hozzájárulást nyújt, amelynek révén az érintett vállalatok gazdasági előnyhöz jutnak.

(151)

A kedvezményezettek számára biztosított előny megegyezik a megtakarított villamosenergia-árral, mivel a villamos energiát a közvetlen ellátás lehetőségét igénybe venni nem tudó többi nagy ipari felhasználó által fizetett normál díjaknál alacsonyabb díjak mellett nyújtották.

(152)

A támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi támogatásnak minősül, mivel a jogszabály a program alkalmazását olyan vállalkozásokra korlátozza, amelyek megfelelnek az állam által meghatározott bizonyos iparpolitikai célkitűzéseknek, és amelyek termékeit vagy eljárásait nem zárták ki azok a támogatható termékek és eljárások köréből.

(153)

Így a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatási program a felülvizsgálati időszak során működött, és az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 4. cikkének (3) bekezdése értelmében egyedinek minősül.

(154)

A Bizottság úgy véli, hogy a folytonosüvegrostszál termékek kínai exportáló gyártói e rendszer keretében továbbra is támogatásban részesülnek.

(155)

Az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálatban kiegyenlíthető támogatás összegét a Bizottság a támogatásban részesülő felek számára 2018-ban nyújtott gazdasági előny mértékének megfelelően számította ki. A gazdasági előnyt a Bizottság a villamos energia árának a rendes hálózati tarifa alapján fizetendő teljes összege, valamint a csökkentett tarifa alapján ténylegesen befizetett teljes összeg különbözeteként számolta ki.

(156)

Tekintettel arra, hogy a kínai kormány és a mintába felvett exportáló gyártók egyike sem működött együtt a jelen ügyben, valamint ellentétes értelmű információk hiányában, a Bizottság a jelen ügy céljából az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat ténymegállapításait (38) használta az alaprendelet 28. cikke szerinti rendelkezésre álló tényekként, amennyiben azok a folytonosüvegrostszál termékekhez kapcsolódtak.

(157)

Mindezek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a folytonosüvegrostszál termékek ágazatát továbbra is támogatják a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított villamos energia formájában.

(158)

A felülvizsgálati kérelemben a kérelmezők azt állították, hogy a kínai kormány az állami bevételekről történő lemondás vagy annak beszedésétől való eltekintés útján, ideértve az alább részletezett adómentességi és -csökkentési programokat is, továbbra is támogatást nyújtott.

(159)

A felülvizsgálati kérelemben a kérelmezők azt állították, hogy a folytonosüvegrostszál termékek kínai gyártóinak gazdasági előnye származott az „újszerű és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok” társaságiadó-mentességéből az alábbiak szerint.

(160)

A Kínai Népköztársaság társaságiadó-törvényével (39) összhangban az állam által kiemelten támogatandó újszerű és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok 15 %-os csökkentett társaságiadó-kulccsal adóznak a szokásos 25 %-os adókulcs helyett.

(161)

A program jogalapját a Kínai Népköztársaság társaságiadó-törvényének 28. cikke, a társaságiadó-törvény végrehajtási szabályainak 93. cikke (40), valamint a következők jelentik:

(162)

Az adócsökkentésre jogosult vállalatok az állam által támogatott kulcsfontosságú új és csúcstechnológiai területekhez, valamint az állam által támogatott csúcstechnológiai területek jelenlegi prioritásaihoz tartoznak, amelyeket a csúcstechnológiai iparágak fejlesztésének legújabb kulcsfontosságú kiemelt területeiről szóló iránymutatás sorol fel. Ezek az iránymutatások kiemelt területként említik a gyártástechnológiát és az üveghez, ezen belül a folytonosüvegrostszál termékekhez szükséges legfontosabb nyersanyagokat.

(163)

Ezenkívül ahhoz, hogy támogathatóak legyenek, a vállalatoknak meg kell megfelelniük a következő kritériumoknak:

(164)

Az ebből az intézkedésből származó gazdasági előnyben részesülő vállalatoknak be kell nyújtaniuk társaságiadó-bevallásukat és a kapcsolódó mellékleteket. A gazdasági előny tényleges összegét az adóbevallás tartalmazza.

(165)

A Bizottság megítélése szerint a szóban forgó adómentesség az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatásnak minősül, mivel bevételről való lemondás formájában a kínai kormány pénzügyi hozzájárulást nyújt, amelynek révén az érintett vállalatok gazdasági előnyhöz jutnak.

(166)

A támogatásban részesülő vállalat részére nyújtott előny mértéke az adómegtakarítás összegének felel meg. A támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi támogatásnak minősül, mivel a jogszabály a program alkalmazását olyan vállalkozásokra korlátozza, amelyek a csúcstechnológia bizonyos, az állam által meghatározott kiemelt területein, például a folytonosüvegrostszál termékek egyes kulcsfontosságú technológiáinak területén tevékenykednek.

(167)

A Bizottság úgy véli, hogy a folytonosüvegrostszál termékek kínai exportáló gyártói e rendszer keretében továbbra is gazdasági előnyben részesültek.

(168)

Az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálatban kiegyenlíthető támogatás összegét a Bizottság a támogatásban részesülő felek számára 2018-ban nyújtott gazdasági előny mértékének megfelelően számította ki. A gazdasági előny a szokásos adókulcs szerint fizetendő adó teljes összege, valamint a csökkentett adómérték szerint fizetendő teljes adóösszeg különbözete.

(169)

Tekintettel arra, hogy a kínai kormány és a mintába felvett exportáló gyártók egyike sem működött együtt a jelen ügyben, valamint ellentétes értelmű információk hiányában, a Bizottság a jelen ügy céljából az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat ténymegállapításait (41) használta az alaprendelet 28. cikke szerinti rendelkezésre álló tényekként, amennyiben azok a folytonosüvegrostszál termékekhez kapcsolódtak.

(170)

Mindezek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a folytonosüvegrostszál termékek ágazatát továbbra is támogatják.

(171)

A felülvizsgálati kérelemben a kérelmezők azt állították, hogy a folytonosüvegrostszál termékek kínai gyártóinak gazdasági előnye származott a társaságiadó-jóváírásból az alábbiak szerint.

(172)

A kutatás-fejlesztés utáni adójóváírás keretében a vállalkozások egyes, az állam által meghatározott, csúcstechnológiát képviselő kiemelt területeken végzett kutatási-fejlesztési tevékenységük után kedvezményes adózási elbánás alá esnek, amennyiben a kutatási-fejlesztési kiadások teljesítenek meghatározott értékhatárokat.

(173)

Pontosabban az immateriális eszköznek nem minősülő új technológiák, új termékek és új módszerek kifejlesztése során felmerült és a tárgyidőszaki eredményben elszámolt kutatási-fejlesztési kiadások után a mindenkori helyzetre tekintettel történő teljes levonást követően további 50 %-os levonás jár. Ha az említett kutatási-fejlesztési kiadások eredményeképpen immateriális eszköz jön létre, akkor arra az immateriális eszköz költségének 150 %-a alapján kell értékcsökkenést elszámolni.

(174)

A program jogalapját a társaságiadó-törvény 30. cikkének (1) bekezdése, a társaságiadó-törvény végrehajtási szabályai, valamint a következő közlemények jelentik:

(175)

Az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy az adólevonásra jogosult „új technológiák, új termékek és új módszerek” az állam által támogatott csúcstechnológiai területekhez, valamint az állam által támogatott csúcstechnológiai területek jelenlegi prioritásaihoz tartoznak, amelyeket a csúcstechnológiai iparágak fejlesztésének legújabb kulcsfontosságú kiemelt területeiről szóló iránymutatás sorol fel.

(176)

A Bizottság megítélése szerint a szóban forgó adómentesség az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatásnak minősül, mivel bevételről való lemondás formájában a kínai kormány pénzügyi hozzájárulást nyújt, amelynek révén az érintett vállalatok gazdasági előnyhöz jutnak.

(177)

A támogatásban részesülő vállalat részére nyújtott előny mértéke az adómegtakarítás összegének felel meg.

(178)

A támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi támogatásnak minősül, mivel a jogszabály az intézkedés alkalmazását olyan vállalkozásokra korlátozza, amelyeknél a kutatási-fejlesztési kiadások a csúcstechnológia állam által meghatározott kiemelt területein, például a folytonosüvegrostszál termékek ágazatában merülnek fel.

(179)

A Bizottság úgy véli, hogy a folytonosüvegrostszál termékek kínai exportáló gyártói e rendszer keretében továbbra is gazdasági előnyben részesültek.

(180)

Az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálatban kiegyenlíthető támogatás összegét a Bizottság a támogatásban részesülő felek számára 2018-ban nyújtott gazdasági előny mértékének megfelelően számította ki. A gazdasági előny a szokásos adókulcs szerint fizetendő adó teljes összege, valamint a tényleges kutatási-fejlesztési kiadásokra tekintettel alkalmazott további 50 %-os levonás után fizetendő teljes adóösszeg különbözete.

(181)

Tekintettel arra, hogy a kínai kormány és a mintába felvett exportáló gyártók egyike sem működött együtt a jelen ügyben, valamint ellentétes értelmű információk hiányában, a Bizottság a jelen ügy céljából az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat ténymegállapításait (42) használta az alaprendelet 28. cikke szerinti rendelkezésre álló tényekként, amennyiben azok a folytonosüvegrostszál termékekhez kapcsolódtak.

(182)

Mindezek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a folytonosüvegrostszál termékek ágazatát továbbra is támogatják.

(183)

A felülvizsgálati kérelemben a kérelmezők azt állították, hogy a folytonosüvegrostszál termékek kínai gyártóinak gazdasági előnye származott ezen osztalék-adómentességből az alábbiak szerint.

(184)

A társaságiadó-törvény adókedvezményt biztosít az olyan iparágak vagy projektek fejlesztésében részt vevő vállalkozások számára, amelyeket az állam kifejezetten támogat és ösztönöz. A törvény különösen adómentességet biztosít a jogosult belföldi vállalkozások között a tőkebefektetésekből – például osztalékokból és jutalmakból – származó jövedelmekre.

(185)

A program jogalapját a társaságiadó-törvény 26. cikkének (2) bekezdése, valamint a Kínai Népköztársaság társaságiadó-törvényének végrehajtási szabályai képezik.

(186)

A korábbi vizsgálatokban a Bizottság megállapította, hogy a vizsgált vállalatok némelyike részesült a minősítéssel rendelkező rezidens vállalatok között fizetett osztalék adómentességéből.

(187)

A társaságiadó-törvény 25. cikke értelmében „az állam társaságiadó-kedvezményt biztosít az olyan iparágakban vagy projektekben részt vevő vállalkozások számára, amelyek fejlesztését az állam kifejezetten támogatja és ösztönzi” . A 26. cikk (2) bekezdése meghatározza, hogy az adómentesség a „jogosult belföldi vállalkozások” közötti tőkebefektetésekből származó jövedelemre vonatkozik, ami annak alkalmazási körét csak bizonyos belföldi vállalkozásokra korlátozza.

(188)

Amint az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálatban megállapításra került, az ilyen kedvezményes adópolitika bizonyos iparágakra és projektekre korlátozódik, azaz olyan ágazatokra, amelyeket az állam kifejezetten támogat és ösztönöz, mint például a folytonosüvegrostszál termékek ágazata, és ezért egyedi.

(189)

A Bizottság meglátása szerint ez a program az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikke (2) bekezdése értelmében támogatásnak minősül, mivel bevétel elengedése formájában a kínai kormány pénzügyi hozzájárulást nyújt, amelynek révén az érintett vállalatok gazdasági előnyhöz jutnak.

(190)

A támogatásban részesülő vállalat részére nyújtott előny mértéke az adómegtakarítás összegének felel meg.

(191)

A támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi támogatásnak minősül, mivel a jogszabály e mentesség alkalmazását olyan minősítéssel rendelkező rezidens vállalkozásokra korlátozza, amelyek élvezik az állam jelentős támogatását, és amelyek fejlődését az állam ösztönzi.

(192)

A Bizottság úgy véli, hogy a folytonosüvegrostszál termékek kínai exportáló gyártói e rendszer keretében továbbra is gazdasági előnyben részesültek.

(193)

Tekintettel arra, hogy a kínai kormány és a mintába felvett exportáló gyártók egyike sem működött együtt a jelen ügyben, valamint ellentétes értelmű információk hiányában, a Bizottság a jelen ügy céljából az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat ténymegállapításait (43) használta az alaprendelet 28. cikke szerinti rendelkezésre álló tényekként, amennyiben azok a folytonosüvegrostszál termékekhez kapcsolódtak.

(194)

Mindezek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a folytonosüvegrostszál termékek ágazatát továbbra is támogatják.

(195)

A felülvizsgálati kérelemben a kérelmezők azt állították, hogy a folytonosüvegrostszál termékek kínai gyártóinak gazdasági előnye származott ezen földhasználatiadó-mentességből az alábbiak szerint.

(196)

A városban, megyei jogú városban, megyeszékhelyen, valamint ipari és bányászati körzetben található földterületet használó szervezet vagy magánszemély általában városi földhasználati adót fizet. A földhasználati adót a használt földterület fekvése szerint illetékes helyi adóhatóság szedi be.

(197)

Egyes földterület-kategóriák, például a tengertől elhódított földterületek, a kormányzati intézmények, a népi szervezetek és a katonai egységek által saját használatra igénybe vett földterületek, a Pénzügyminisztérium kezelésében lévő kormányzati előirányzatokból finanszírozott intézmények által igénybe vett földterületek, a vallási kegyhelyek, a közparkok és a nyilvános történelmi emlékhelyek és idegenforgalmi látnivalók által elfoglalt földterületek, valamint az utcák, a közutak, a közterek, a zöldterületek és más nyilvános városi földterületek mentesek a földhasználati adó alól.

(198)

Ennek a programnak a jogalapját a következők képezik:

(199)

Az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálatban a Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő vállalatcsoportok egyike számára a helyi földhasználati hivatal visszatérítette a földhasználati adót, annak ellenére, hogy nem tartozott az említett nemzeti jogszabályokban meghatározott mentességi kategóriák egyikébe sem.

(200)

A Bizottság megítélése szerint a szóban forgó adómentesség az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja vagy 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatásnak minősül, mivel közvetlen pénzátutalás (befizetett adó visszatérítése) vagy bevételről való lemondás formájában a kínai kormány pénzügyi hozzájárulást nyújt, amelynek révén az érintett vállalatok gazdasági előnyhöz jutnak.

(201)

A támogatásban részesülő vállalat részére nyújtott gazdasági előny mértéke a visszatérített összegnek/az adómegtakarítás összegének felel meg.

(202)

Ez a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi jellegű, mivel az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálatban a mintába felvett vállalatok egyike adócsökkentésben részesült annak ellenére, hogy nem felelt meg az objektív kritériumok egyikének sem.

(203)

A Bizottság úgy véli, hogy a folytonosüvegrostszál termékek kínai exportáló gyártói e rendszer keretében továbbra is gazdasági előnyben részesültek.

(204)

Az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálatban kiegyenlíthető támogatás összegét a Bizottság a támogatásban részesülő felek számára 2018-ban nyújtott gazdasági előny mértékének megfelelően számította ki. Ezt a gazdasági előnyt tekintette a Bizottság a visszatérítés összegének 2018-ban.

(205)

Tekintettel arra, hogy a kínai kormány és a mintába felvett exportáló gyártók egyike sem működött együtt a jelen ügyben, valamint ellentétes értelmű információk hiányában, a Bizottság a jelen ügy céljából az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat ténymegállapításait (44) használta az alaprendelet 28. cikke szerinti rendelkezésre álló tényekként, amennyiben azok a folytonosüvegrostszál termékekhez kapcsolódtak.

(206)

Mindezek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a folytonosüvegrostszál termékek ágazatát továbbra is támogatják.

(207)

A Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján megállapítja, hogy Kínában továbbra is támogatták a folytonosüvegrostszál termékek ágazatát a felülvizsgálati időszak alatt. Az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat következtetései különösen jelentősek, mivel azok olyan vállalatoknak nyújtott támogatásokra vonatkoznak, amelyek mind az üvegrost szöveteket, mind pedig folytonosüvegrostszál termékeket előállítanak, és a támogatási rendszerek nem termékspecifikusak.

(208)

mivel a támogatási rendszerek gazdasági előnyben részesítik a vállalat egészét, és nem csak annak az üvegrost szöveteket előállító és exportáló részét, a rendelkezésre álló információk ismét felhasználhatók az üvegrost szövetekkel kapcsolatos ügyben végzett alapvető támogatási számítások „átvitelére”, és – bármely egyéb információ hiányában – feltételezhető, hogy a felülvizsgálati időszakban folytonosüvegrostszál termékeket gyártó és az Unióba exportáló vállalatok a de minimis szintet jóval meghaladó támogatásban részesülnek. Tekintettel az üvegrost szövetekkel kapcsolatos vizsgálat ténymegállapításaira, amelyekben szerepeltek az eredeti vizsgálatban nem kiegyenlített támogatások, a támogatás átlagos mértékét a Bizottság 25 %-ban állapította meg.

(209)

Bár az együttműködés hiánya miatt a támogatás mértéke pontosan nem állapítható meg, ez jelentősnek tekinthető.

(210)

A felülvizsgálati időszak alatti folyamatos támogatás azt jelzi, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a támogatás valószínűleg folytatódna. Emellett a Bizottság azt is elemezte, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatott kivitel volumenének növekedésével járna-e.

(211)

Ennek érdekében a Bizottság a következő elemeket vizsgálta: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzereje.

(212)

A kínai gyártók/exportőrök és a kínai kormány együttműködésének hiánya miatt a Bizottság az alaprendelet 28. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre alapozta az értékelését.

(213)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmükben a kérelmezők megjegyezték, hogy 2018-ban a folytonosüvegrostszál termékek iránti globális kereslet 5,3–6,5 millió tonna, a globális kapacitás pedig 6,0–6,9 millió tonna között mozgott.

(214)

Azt is megjegyezték, hogy 2018-ban a kínai kapacitás és a kereslet közötti különbség éves szinten 700 000 tonna volt, ami az Európai Unió folytonosüvegrostszál termékek iránt támasztott keresletének 70 %-át teszi ki.

(215)

Egyéb információk hiányában a Bizottság megállapítja, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók képesek lennének a többletkapacitásukat az uniós piacra átterelni.

(216)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmükben a kérelmezők megjegyezték, hogy az EU a hatályos intézkedések ellenére is a kínai folytonosüvegrostszáltermék-kivitel első öt rendeltetési helyének egyike.

(217)

A GTA-ból (45) származó, 2019 végéig terjedő adatok elemzése igazolta ezt a trendet.

(218)

A kérelmezők azt is megjegyezték, hogy más piacokkal összehasonlítva a folytonosüvegrostszál termékek európai árai magasak.

(219)

A Kína öt legfontosabb exportpiacán felszámított egységárakra vonatkozó, többek között a GTA-ból származó, 2019 végéig terjedő adatok elemzése igazolta ezt a trendet.

(220)

A Bizottság megállapítja, hogy az uniós piac vonzó piac a folytonosüvegrostszál termékek kínai gyártói számára. Ezt megerősíti az a tény is, hogy egyes kínai gyártók Bahreinben és Egyiptomban létesítményekbe ruháztak be kifejezetten annak érdekében, hogy a Kínából származó behozatalra elrendelt, hatályos vámok megfizetése nélkül hozzáférhessenek az uniós piachoz.

(221)

A vizsgálat ténymegállapításai alapján és az alaprendelet 28. cikkének alkalmazásával a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínában a folytonosüvegrostszál termékek ágazatára jellemző támogatási rendszerek továbbra is érvényben vannak, és e rendszerek gazdasági előnyöket biztosítottak a folytonosüvegrostszál termékek ágazata számára a felülvizsgálati időszak alatt.

(222)

A Bizottság azt is megállapítja, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén folytatódna a Kínából származó folytonosüvegrostszál termékek támogatott behozatala.

(223)

A felülvizsgálati időszakban a hasonló terméket kilenc uniós gyártó állította elő. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(224)

A Bizottság kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A minta három olyan uniós gyártóból állt, amelyek együttesen a felülvizsgálati időszakban a hasonló termék teljes uniós termelésének több, mint 60 %-át adták.

(225)

A Bizottság a kérelmező által összegyűjtött és a vizsgálat keretében ellenőrzött információk alapján megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban a folytonosüvegrostszál termékek teljes uniós termelése körülbelül 657 750 tonna volt.

1. táblázat

Uniós termelés

(226)

Az uniós össztermelés 2016 és 2018 között stabil maradt, de a felülvizsgálati időszak alatt csökkent.

(227)

A Bizottság a folytonosüvegrostszál termékek uniós felhasználását úgy számította ki, hogy az uniós ágazat által az uniós piacon értékesített mennyiséget megnövelte a folytonosüvegrostszál termékek behozatali volumenével.

(228)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Az uniós felhasználás

(229)

Az uniós felhasználás a figyelembe vett időszak alatt eltéréseket mutatott. 2016 és 2018 között 8 %-kal emelkedett, majd a felülvizsgálati időszakban jelentősen, 7 %-kal visszaesett.

(230)

A Bizottság a behozatal volumenét és piaci részesedését a Surveillance 2 (46) adatbázis alapján állapította meg.

(231)

A folytonosüvegrostszál termékek Kínából érkező behozatala a következőképpen alakult:

3. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés

(232)

A folytonosüvegrostszál termékek Kínából az EU-ba irányuló behozatalának volumene 2016 és a felülvizsgálati időszak között 35 %-kal csökkent. A megfelelő piaci részesedés 3 százalékponttal csökkent ugyanebben az időszakban.

(233)

Az átlagos importárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Importár

(234)

A kínai importárak a figyelembe vett időszakban 7 %-kal csökkentek.

(235)

Együttműködés hiányában a felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással

(236)

A Surveillance 2 adatbázisból származó, CIF paritású ár kiigazításra került kirakodás utáni árrá oly módon, hogy a CIF-árhoz a Bizottság hozzáadta a 7 %-os behozatali vámot és a behozott tonnánként körülbelül 30 EUR összegű behozatali költséget.

(237)

A Bizottság az összehasonlítás eredményét a mintába felvett uniós gyártók felülvizsgálati időszakbeli forgalmának százalékában fejezte ki.

(238)

Az összehasonlítás a Kínából érkező behozatal tekintetében a felülvizsgálati időszak alatt több, mint 24 %-os átlagos alákínálási különbözetet mutatott.

(239)

Ennélfogva a Bizottság megállapította, hogy a kínai importárak jelentősen alákínálnak az uniós gazdasági ágazat árainak.

(240)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatallal kapcsolatos behozatali volumen, piaci részesedés és importárak a következőképpen alakultak:

5. táblázat

A Kína kivételével az összes többi országból érkező behozatallal kapcsolatos behozatali volumen, piaci részesedés és importárak

(241)

A figyelembe vett időszakban harmadik országokból származó legjelentősebb behozatalok: az Egyiptomból származó jelentősen növekvő volumenű behozatal, valamint a Malajziából és Norvégiából származó viszonylag stabil behozatal. A Bahreinből érkező behozatal is stabil volt, 2 %-os piaci részesedéssel.

(242)

Az Egyiptomból érkező behozatal piaci részesedése 2016 és a felülvizsgálati időszak között 5 %-ról 14 %-ra nőtt.

(243)

2019. május 16-án a Bizottság megindította az Egyiptomból érkező folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozó vizsgálatot (47). A vizsgálat 2020 júniusában zárult le azzal a megállapítással, hogy a behozatal növekedését egy, a kínai CNBM csoport által üzemeltetett egyiptomi létesítmény kivitele okozta. Az exportőr ezt a tevékenységet kifejezetten azzal a céllal hozta létre, hogy folytonosüvegrostszál termékeket értékesítsen az uniós piacon a Kínából származó behozatallal szembeni, hatályos vámok megfizetése nélkül (48).

(244)

Az említett ügyben a Bizottság elé tárt bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy a CNBM csoportnak folytonosüvegrostszál termékekre leadott megrendeléseket továbbították az új egyiptomi gyártó létesítménynek. Az Egyiptomból érkező behozatal 2016-tól 2019-ig rohamosan nőtt, annak volumene csaknem megháromszorozódott. 2020 júniusában a Bizottság 13,1 %-os mértékű végleges kiegyenlítő vámot vetett ki a folytonosüvegrostszál termékek Egyiptomból érkező behozatalára (49). 2020 márciusában a Bizottság ideiglenes intézkedéseket vezetett be (50).

(245)

A Malajziából származó behozatal volumene 2018 és a felülvizsgálati időszak között csökkent. Piaci részesedésük a figyelembe vett időszakban tapasztalt 10-11 %-ról a felülvizsgálati időszakban 8 %-ra esett vissza. A Bizottság megállapította, hogy Malajzia kizárólag vágott szálakat exportál az EU-ba (51). Összehasonlítva a Malajziából származó vágott szálak átlagos importárát a vágott szálakra az uniós gazdasági ágazatban felszámított árakkal, a Bizottság megállapította, hogy a malajziai importárak összhangban vannak az uniós gazdasági ágazat áraival.

(246)

A Norvégiából érkező behozatal a figyelembe vett időszak alatt stabil, 4–5 %-os piaci részesedéssel rendelkezett. Ezenkívül az innen érkező behozatal átlagárai az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraihoz hasonló szinten voltak.

(247)

Az egyéb országokból érkező behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt 9 % volt.

(248)

A támogatott behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(249)

A Bizottság a (13) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett esetleges kár megállapítására mintavételt alkalmazott.

(250)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben megadott adatok, valamint a kérelmező által szolgáltatott és a Bizottság által ellenőrzött információk alapján értékelte. A mikrogazdasági mutatók értékelése a mintában szereplő gyártók kitöltött kérdőíveiben megadott adatok alapján történt.

(251)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység és a támogatás összegének nagysága, valamint a gazdasági ágazat felépülése a korábbi támogatás hatásaiból.

(252)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, átlagos munkaerőköltség, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(253)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(254)

A termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban lényegében változatlan volt. Ennek az oka, hogy a termelési kapacitás elsősorban a gyártósorok működéséhez szükséges kemencék számán alapszik, és ezért a kapacitásnövelés jelentős beruházást tesz szükségessé.

(255)

Az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása 2016–2018 között magas volt és stabil maradt, majd a felülvizsgálati időszak alatt enyhe csökkenést mutatott.

(256)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(257)

Az uniós gazdasági ágazat 7 %-os árbevétel-csökkenést szenvedett el az érintett időszakban, kivéve a nagyon erős 2017-es évet, amely 5 %-os növekedést mutatott 2016-hoz képest.

(258)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak teljes egészében csökkent, és összességében 64 %-ról 59 %-ra zsugorodott. A Kínából érkező behozatal piaci részesedése szintén csökkent, 8 %-ról 5 %-ra nőtt. A Kínából származó behozatal és az uniós gazdasági ágazat egyaránt csökkenő piaci részesedését az Egyiptomból származó növekvő behozatal fényében kell vizsgálni. Ugyanis az Egyiptomból érkező behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszak szinte megháromszorozódott (5 %-ról 14 %-ra nőtt).

(259)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(260)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatása a figyelembe vett időszak alatt változatlan maradt.

(261)

Az uniós gazdasági ágazat termelékenységének a figyelembe vett időszakban tapasztalt csökkenése a zsugorodó termelést tükrözte.

(262)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a vevők részére felszámított súlyozott átlagos értékesítési egységárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(263)

A mintába felvett uniós gyártók által a független vevők részére felszámított súlyozott átlagos értékesítési egységár a figyelembe vett időszakban 5 %-kal csökkent.

(264)

Ezzel párhuzamosan a mintába felvett uniós gyártók termelési egységköltsége 8 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

(265)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége fokozatosan növekedett a figyelembe vett időszakban a következőképpen:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(266)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a figyelembe vett időszak alatt nőttek, és a legmagasabb szinten maradtak a felülvizsgálati időszakban:

11. táblázat

Készletek

(267)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(268)

A Bizottság a három uniós gyártó jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában.

(269)

A jövedelmezősége és az éves működési pénzforgalma a figyelembe vett időszak alatt jelentősen visszaesett.

(270)

Az uniós gazdasági ágazat a teljes figyelembe vett időszakban hajtott végre beruházásokat. A beruházások 2016-tól 2018-ig növekedtek, tükrözve a kemencék életciklusát, amelyeket a folyamatos gyártás lehetővé tétele érdekében időszakonként le kell cserélni. A beruházások azonban a felülvizsgálati időszak alatt jelentősen visszaestek.

(271)

A beruházások megtérülését a beruházás könyv szerinti nettó értékének százalékában meghatározott nyereségként fejezik ki. Ez a negatív fejlemény a figyelembe vett időszak alatt csökkenő haszonkulcsok következménye volt.

(272)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségben kifejezett pénzügyi teljesítménye azonban korlátozta a felülvizsgálati időszakban a tőkebevonási képességet.

(273)

Az uniós gazdasági ágazat nyeresége súlyos csapást szenvedett a figyelembe vett időszakban: a 2016. évi 12,6 %-os nyereségről a felülvizsgálati időszakban 3,7 %-os nyereségre esett vissza, amely jóval az ilyen rendkívül tőkeigényes ágazat esetében fenntartható szint alatt van. A jövedelmezőség jelentős visszaesése azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat különösen ingatag helyzetben volt a felülvizsgálati időszak alatt.

(274)

A csökkenő értékesítési mennyiségek az árak csökkenésével együttesen az összes teljesítménymutató romlását idézték elő. A csökkenő jövedelmezőség mellett a termelékenység és a kapacitáskihasználás is visszaesett. A zárókészletek 8 %-kal növekedtek a figyelembe vett időszak alatt. A vizsgálati időszak során a pénzforgalom 51 %-kal csökkent 2016-hoz képest. A beruházások megtérülése csupán 6 %-ra esett vissza a 2016-os 18 %-hoz képest.

(275)

A csökkenő termelés jelentős hatással volt a gazdasági ágazatra a magas állandó költségek okán, valamint amiatt, hogy nem lehetséges a gyártás szintjének rugalmas csökkentése, mivel a kemencéket teljes mértékben ki kell használni ebben a konkrét gyártási folyamatban.

(276)

Ilyen kedvezőtlen körülmények között is folyamatos beruházásokra volt szükség, főként a szigorúan korlátozott élettartammal rendelkező kemencék pótlása érdekében. Ez további pénzügyi nyomást gyakorolt a gyártókra.

(277)

Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat elvesztette piaci részesedésének egy részét, ami kedvezőtlen hatást gyakorolt a jövedelmezőségre.

(278)

Figyelembe véve minden fenti tényt, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is jelentős kár érte az alaprendelet 8. cikke értelmében.

(279)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt még mindig jelentős kár érte.

(280)

A Bizottság azonban megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár nem a Kínából érkező, támogatott behozatalnak tulajdonítható. Amint az az importstatisztikákból kiderül, az Egyiptomból érkező behozatal a figyelembe vett időszakban meredeken emelkedett.

(281)

Amint arra a fenti (243) preambulumbekezdés rámutatott, a Bizottság nemrégiben megvizsgálta az említett behozatalt, és megállapította, hogy az támogatott és kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak. Valójában a Bizottság megállapította, hogy a kínai CNBM csoport Egyiptomban is tevékenységekbe kezdett a piacvédelmi intézkedések elkerülése érdekében, beleértve a jelenleg felülvizsgálat alatt álló intézkedéseket is (52).

(282)

Annak ellenére, hogy a szubvencióellenes vizsgálatok általában visszatartó hatással vannak a vizsgált országokból származó behozatalra, az Egyiptomból érkező behozatal volumene a jelen felülvizsgálat időszakában hasonló szinten maradt (141 809 tonna) a 2019. március 31-én végződő időszak volumenéhez képest (144 169 tonna). Ugyanakkor folytatódott az importár csökkenésének tendenciája: tonnánként 904 EUR-ról tonnánként 890 EUR-ra esett vissza.

(283)

Az alacsony árú egyiptomi behozatal által okozott piaci nyomás azt eredményezte, hogy az uniós gazdasági ágazat képtelen volt az árban érvényesíteni a termelési költségek növekedését.

(284)

Érdemes megemlíteni azt is, hogy az Egyiptomból érkező támogatott behozatallal szembeni ideiglenes intézkedések csak 2020 márciusában kerültek bevezetésre. Így az uniós gazdasági ágazat védtelen volt a támogatott egyiptomi behozatallal szemben az e vizsgálat során figyelembe vett időszak alatt, ideértve a felülvizsgálati időszakot is.

(285)

Míg a kínai behozatal a felülvizsgálati időszak alatt még mindig 5 %-os piaci részesedést tett ki, és importáraik továbbra is alacsonyabbak voltak, mint a más országokban, valamint az uniós gazdasági ágazatban megfigyelt árak, a Bizottság megjegyzi, hogy nemcsak szubvencióellenes, hanem dömpingellenes intézkedések is hatályban vannak a Kínából származó folytonosüvegrostszál termékek tisztességtelen behozatala ellen.

(286)

A Bizottság ezért hozzáadta az említett két vámot a kínai importárakhoz, majd azokat összehasonlította az uniós gazdasági ágazat áraival.

(287)

Tekintettel a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára, a Bizottság az uniós behozatali statisztikákat használta, és a TARIC-kiegészítő kódokat vette figyelembe az egyedi vállalati vámtételek és a KN-kódok hozzárendelésekor az előfonatok, a szövedékek és a vágott szálak megkülönböztetése érdekében.

(288)

Ezen összehasonlítás révén a Bizottság nem talált alákínálást a vágott szálak és az előfonatok esetében, amelyek az uniós gazdasági ágazat termelésének túlnyomó részét képviselik. Alákínálást a Bizottság csak a szövedékek esetében állapított meg, amelyekről kiderült, hogy a teljes uniós termelésben képviselt nagyon alacsony arányuk miatt (kevesebb, mint 4 %) nincs semmilyen mérhető hatásuk az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(289)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek az intézkedések hatékonyan védelmezték az uniós gazdasági ágazatot a Kínából származó támogatott behozatal okozta károktól.

(290)

Ezután a Bizottság értékelte, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll-e a kár megismétlődésének valószínűsége, amelyet eredetileg a folytonosüvegrostszál termékek Kínából érkező behozatala okozott.

(291)

E valószínűség megállapítása érdekében a Bizottság a következő elemeket vizsgálta: a) a Kínából érkező behozatal valószínűsíthető árszintje kiegyenlítő intézkedések hiányában, b) az uniós piac vonzereje, valamint c) a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás.

(292)

A vizsgálat mindazonáltal kimutatta, hogy a Kínából érkező behozatal támogatásban részesült a felülvizsgálati időszak alatt, és ha az intézkedések hatályukat vesztenék, fennállna a támogatás folytatódásának valószínűsége.

(293)

A kínai importárak (dömpingellenes/kiegyenlítő vámok nélkül) lényegesen alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat eladási árainál. Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára az uniós piacon a felülvizsgálati időszak alatt tonnánként 1 106 EUR volt, míg a Kínából származó behozatal átlagos importára tonnánként 990 EUR volt. Ez alapján megállapítást nyert, hogy a folytonosüvegrostszál termékek Unióba irányuló kínai exportja az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak alákínáló, kárt okozó árakon valósulna meg.

(294)

Az uniós piac vonzó annak mérete és árai szempontjából.

(295)

A kérelmező által szolgáltatott információk alapján az uniós piacon felszámított árak átlagosan magasabbak, mint más országokban. Az exportstatisztikák azt is mutatják, hogy a többi exportpiacra – azaz az USA-ba és Dél-Koreába – irányuló kínai exportárak átlagosan alacsonyabbak voltak (tonnánként 863 EUR az USA-ban és tonnánként 780 EUR Dél-Koreában), mint az Unióba irányuló kínai exportárak (tonnánként 990 EUR) a felülvizsgálati időszak alatt (53).

(296)

Végül az uniós piac által a folytonosüvegrostszál termékek kínai gyártóira gyakorolt vonzerőt az a tény is megerősíti, hogy a CPIC és a CNBM csoport jelentős összegeket fektetett be abba, hogy a bahreini és egyiptomi létesítményeikből a folytonosüvegrostszál termékek jelentős kivitelébe kezdhessenek az európai piac kiszolgálása érdekében, röviddel a szubvenció- és dömpingellenes intézkedések 2014 decemberében történt bevezetése után.

(297)

Amint azt egy korábbi vizsgálat megerősítette, a CNBM csoport az egyiptomi létesítményt kifejezetten a folytonosüvegrostszál termékek uniós piacon történő értékesítése céljából nyitotta meg, hogy elkerülje a közvetlenül Kínából származó behozatallal szembeni, hatályos vámokat (54).

(298)

Amint azt a (213)–(215) above preambulumbekezdés ismerteti, jelentős kihasználatlan kapacitások vannak Kínában.

(299)

A vizsgálat kimutatta, hogy a Kínából érkező behozatal továbbra is az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló árakon történt, és hogy semmi nem utal arra, hogy a támogatást a jövőben beszüntetnék.

(300)

Továbbá az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén észszerűen arra lehet számítani, hogy – az uniós piac vonzerejének és a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitásnak köszönhetően – jelentősen megnő az Unióba irányuló, támogatott, kárt okozó és az uniós gazdasági ágazat eladási árainak alákínáló árakon történő behozatal.

(301)

Ez esetben az Unióba irányuló kínai kivitel rohamosan piaci részesedést szerezne az uniós gazdasági ágazattól, amely értékesítési volumenének azonnali visszaesésével és állandó egységköltségeinek növekedésével szembesülne.

(302)

Az állandó költségek növekedése és az értékesítési árak csökkenése együtt azonnali negatív hatással járna az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére, amely a figyelembe vett időszak során mindvégig messze elmaradt a nyereségcéltól. Az uniós gazdasági ágazat ennélfogva veszteségessé válna, az uniós gazdasági ágazat általános gazdasági helyzetét negatív hatások érnék, és megismétlődne a jelentős kár.

(303)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennáll a valószínűsége a Kínából érkező behozatal által okozott kár megismétlődésének.

(304)

Az alaprendelet 31. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy egyértelműen arra a következtetésre lehet-e jutni, hogy jelen esetben a kiegyenlíthető támogatások teljes összegének megfelelő kiegyenlítő intézkedések elfogadása a kárt okozó támogatás megállapítása ellenére sem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, a felhasználók és az importőrök érdekeit is.

(305)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érte, és az intézkedések megszüntetése valószínűleg a támogatott kínai behozatal által támasztott tisztességtelen versenyhez vezetne.

(306)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat érdeke a hatályban lévő intézkedések fenntartása.

(307)

A folytonosüvegrostszál termékeknek számos alkalmazási területe van, például szállítás (gépjárművek, tengeri járművek, repülőgépek, katonai járművek), elektromosság/elektronika, szélenergia, építés, tartályok/csövek, fogyasztási cikkek.

(308)

A folytonos üvegrostszálat vagy közvetlenül használják fel az anyagiparban (műanyagok) vagy alapanyagként beleszövik üvegrost szövetekbe és hálószövetekbe.

(309)

Közvetlen felhasználás esetén, ha a folytonos üvegrostszál az anyag megerősítésére szolgál, annak aránya a teljes anyagköltséghez viszonyítva nagyon alacsony, így az intézkedéseknek az összköltségre gyakorolt hatása is alacsony.

(310)

Az üvegrost szövetek szövése esetében más a helyzet, mivel a folytonos üvegrostszál az előállítási költségek jelentős százalékát teszi ki, és az üvegrostszövet-ágazat a folytonos üvegrostszál alacsony áraira támaszkodva versenyez az uniós piacon. Ugyanakkor az üvegrostszövet-ágazat mostantól élvezheti a Kínából és Egyiptomból (az üvegrost szövetek piacán a legfontosabb versenytársak) érkező üvegrostszövet-behozatalra bevezetett dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések előnyeit.

(311)

mivel a jelen vizsgálatban egyetlen felhasználó sem jelentkezett, e tekintetben a Bizottság rendelkezésére álló legjobb adatok a korábbi vizsgálatok következtetései: az (EU) 2017/724 bizottsági végrehajtási rendeletben (55) részletezett dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálata, amelynek során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések meghosszabbításának korlátozott hatása lenne a felhasználók helyzetére, valamint az (EU) 2020/379 bizottsági végrehajtási rendeletben (56) részletezett szubvencióellenes vizsgálat, amelynek során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy tekintettel a rendelkezésre álló alternatív beszerzési forrásokra, amelyek nem tartoznak intézkedések hatálya alá, és mivel nincs arra vonatkozó egyértelmű bizonyíték, hogy a behozatalra kivetett intézkedésekből fakadó többletköltségeket a felhasználók ne tudnák magukra vállalni, a felhasználókra gyakorolt kedvezőtlen hatások nem mutatták egyértelműen, hogy az ilyen intézkedések alkalmazása nem szolgálja az Unió érdekeit.

(312)

A Bizottság valamennyi független importőrt meghívta a vizsgálatban való részvételre, azonban egyikük sem jelentkezett vagy működött együtt bármilyen módon a vizsgálatban.

(313)

A Bizottság úgy vélte, hogy a folytonosüvegrostszál termékek nagymértékben szabványosítottak, és hatékonyan lehet beszerzési forrást váltani.

(314)

Ennek alapján, a rendelkezésre álló, az intézkedések hatálya alá nem eső alternatív beszerzési forrásokra is figyelemmel, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással az importőrök helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené kedvezőtlenül őket.

(315)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése jelentős negatív hatást gyakorolna az uniós gyártókra.

(316)

A dömpingellenes vám kiterjesztése korlátozottan befolyásolná az importőröket és a felhasználókat.

(317)

A Bizottság azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a folytonosüvegrostszál termékek más, az intézkedések hatályán kívül eső forrásokból is beszerezhetők.

(318)

Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozó kiegyenlítő intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(319)

Tekintettel a támogatás folytatódásának és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozóan levont következtetésekre, valamint az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Kínai Népköztársaságból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő vámokat fenn kell tartani.

(320)

Az érdekelt felek tájékoztatást kaptak azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámot ki kívánja vetni.

(321)

Az érdekelt felek arra is lehetőséget kaptak, hogy a tájékoztatással kapcsolatban észrevételeket tegyenek, illetve meghallgatást kérjenek a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtt.

(322)

A lényeges tényekről és szempontokról szóló tájékoztatást követően két észrevétel érkezett: az egyik a Chengdu Chang Yuan Shun Co. Ltd. kínai exportáló gyártótól, a másik pedig az APFE-től.

(323)

A kínai exportáló gyártó jelezte, hogy nem ért egyet a kiegyenlítő vámok fenntartására vonatkozó határozattal, és azt állította, hogy nem részesült semmilyen, a kínai kormány által felajánlott támogatásban. A vállalat különösen azt állította, hogy nem részesült „az üvegrost előfonat-ágazatot ösztönző központi GOC-terv” előnyeiből, és nem részesült kedvezményes pénzügyi támogatásban. Ezen általános állítások kivételével a kínai exportáló gyártó nem nyújtott be bizonyítékot állításai alátámasztására. Ezért ezeket a Bizottság elutasítja.

(324)

Az APFE kijelentette, hogy egyetért a Bizottság megállapításaival. Az APFE azt is hangsúlyozta, hogy a kínai gyártók erős pozíciót tartottak fenn az uniós piacon, nemcsak az Egyiptomból és Bahreinből származó behozatalnak, hanem a Kínából származó behozatalnak is köszönhetően. Az APFE azt állította, hogy az Eurostat szerint a kínai gyártók a felülvizsgálati időszakot követően több mint 15 %-kal csökkentették az Unióba irányuló exportáraikat. Az APFE-nek nem volt tudomása olyan technológiai előrelépésről, amely a folytonosüvegrostszál-iparban a termelési költségek csökkenését eredményezné, ami indokolná az ilyen árcsökkenést. Épp ellenkezőleg, az APFE az árak emelkedésére számított az általános globális gazdasági helyzet és a világjárvány miatt.

(325)

Az APFE emlékeztetett arra, hogy a Kínából származó folytonosüvegrostszál termékek behozatala továbbra is kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak, és hogy a kínai gyártók a felülvizsgálati időszakot követően olyan abszorpciós gyakorlatot folytattak, amely jelentősen megfosztotta a Kínából származó folytonosüvegrostszál-behozatalra jelenleg hatályban lévő vámokat azon korrekciós hatásoktól, amelyeket a 2014-es és közvetlenül az azt követő években alkalmaztak.

(326)

A Bizottság megjegyzi, hogy az APFE észrevételei ugyanabba az irányba mutatnak, mint a fent említett következtetések. Minden olyan esetben, amikor az uniós gazdasági ágazat bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az intézkedéseket tovább kell vizsgálni, jogosult arra, hogy az alaprendelet alapján kérelmet nyújtson be.

(327)

Tekintettel az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (57) 109. cikkére, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően visszatérítendő összegek után fizetendő kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában az adott hónap első naptári napján közzétett kamatlábból kell kiindulni.

(328)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1037 rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,