EGSZB 160/21 A sz. határozat az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenységeinek keretében végzett személyesadat-feldolgozással kapcsolatban az érintettek egyes jogainak korlátozására vonatkozó belső szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG,

Tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

Tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: a rendelet), és különösen annak 25. cikkére,

Miután konzultált az európai adatvédelmi biztossal,

MIVEL:

az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatával (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekkel (a továbbiakban: alkalmazási feltételek) összhangban, amelyeket a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (2) határoz meg, valamint a fegyelmi eljárásokra és az igazgatási vizsgálatokra irányadó általános végrehajtási rendelkezések megállapításáról szóló 2005. december 7-i 635/05 A sz. EGSZB-határozat értelmében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (a továbbiakban: EGSZB) felhatalmazással rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat, fegyelmi előeljárásokat, fegyelmi eljárásokat és felfüggesztési eljárásokat folytasson;

883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) értelmében az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: OLAF) belső vizsgálatokat folytat valamennyi uniós intézménynél, szervnél, hivatalnál és ügynökségnél. 2016. január 13-án az EGSZB és az OLAF közös igazgatási megállapodást írt alá, melynek célja, hogy strukturált keretet biztosítson az együttműködéshez és elősegítse a kellő időben történő információcserét;

a személyzeti szabályzat 22a. és 22b. cikkével, valamint az alkalmazási feltételek 11. és 81. cikkével összhangban az EGSZB személyzetének tagjai kötelesek bejelenteni az Unió érdekeit sértő, potenciálisan jogellenes tevékenységeket, ideértve a csalást és a korrupciót is. A személyzet tagjai kötelesek bejelenteni a hivatali feladatok ellátásával kapcsolatos olyan magatartást is, amely kimerítheti az uniós tisztviselők súlyos kötelezettségszegésének esetét. Ezt az EGSZB-n belül a visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2016. március 2-i 53/16 A sz. határozat szabályozza;

az EGSZB intézkedéseket vezetett be a tényleges vagy lehetséges munkahelyi lelki vagy szexuális zaklatási ügyek eredményes megelőzésére és kezelésére. Ezeket az EGSZB titkárságán belül a munkahelyi lelki és szexuális zaklatás megelőzésére és kezelésére vonatkozó eljárásokról szóló 2014. szeptember 26-i 200/14 A sz. határozat rögzíti, amely egy informális és egy formális eljárást is meghatároz. Az informális eljárás során az a személy, aki úgy véli, hogy zaklatás áldozata, kapcsolatba léphet az EGSZB bizalmi személyeivel, és a kinevezésre jogosult hatóság intézkedéseket hozhat, mielőtt szükség esetén formális igazgatási vizsgálatot indítana;

a személyzeti szabályzat 24. cikke és az alkalmazási feltételek 11. és 81. cikke értelmében az EGSZB személyzetének tagjai segítséget vehetnek igénybe minden olyan személy elleni eljárásban, aki az ő vagy családtagjai sérelmére, a beosztása vagy feladatainak ellátása miatt fenyegetést, becsületsértést, rágalmazást, illetve bármiféle, személy vagy vagyon elleni támadást követett el. Az EGSZB személyzetének tagjai a személyzeti szabályzat 25. cikke, az alkalmazási feltételek 11. és 81. cikke, illetve a személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése és az alkalmazási feltételek 46. és 124. cikke alapján kérelemmel fordulhatnak a kinevezésre jogosult hatósághoz. A személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése és az alkalmazási feltételek 46. és 124. cikke értelmében az EGSZB személyzetének tagjai ezenkívül panaszt nyújthatnak be az őket hátrányosan érintő intézkedések ellen;

6.	az EGSZB a személyzeti szabályzat 29. és 43. cikke, valamint az alkalmazási feltételek 12. és 82. cikke alapján kiválasztási eljárásokat folytat személyzetének kiválasztására, felvételére, kinevezésére és értékelésére;

7.	az EGSZB személyzetének tagjai a személyzeti szabályzat 26. cikkének a) pontja és az alkalmazási feltételek 11. és 81. cikke értelmében jogosultak megismerkedni egészségügyi irataikkal;

8.	az EGSZB az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 74. cikkének (8) bekezdése értelmében belső vizsgálatokat, valamint a költségvetési rendelet 116. cikkének (4) bekezdése szerinti ellenőrzéseket végezhet;

9.	az EGSZB tevékenységeit a belső ellenőr a költségvetési rendelet 118. cikkével összhangban belső ellenőrzésnek veti alá;

10.	az EGSZB a közbeszerzési eljárásokat a költségvetési rendelet VII. címe szerint végzi;

11.	az ilyen igazgatási vizsgálatok és ellenőrzések keretében az EGSZB együttműködik más uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel;

12.	az EGSZB – kérésükre vagy saját kezdeményezésére – együttműködhet harmadik országok nemzeti hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel;

13.	az EGSZB az uniós tagállamok hatóságaival is együttműködhet, akár azok kérésére, akár saját kezdeményezésére. Ennek keretében bűnügyi vagy pénzügyi nyomozásokkal kapcsolatos információcserére is sor kerülhet;

14.

az EGSZB részt vesz az Európai Unió Bírósága elé kerülő ügyekben, amikor az ügyet a Bíróság elé utalja, megvédi az általa hozott és a Bíróság előtt megtámadott határozatot, vagy beavatkozik a feladataival összefüggő ügyekbe. Ezzel összefüggésben szükség lehet arra, hogy az EGSZB titokban tarthassa a felek vagy a beavatkozók által megszerzett dokumentumokban szereplő személyes adatokat;

15.	az EGSZB elvégzi a személyek, az eszközök és az információk biztonságának garantálásához szükséges tevékenységeket, melyek – például a 222/19 A. sz. határozat (5) megsértésének megállapítására irányuló vizsgálatok – intézményen belül vagy külső felek bevonásával is végezhetők;

16.

a rendelet 45. cikke (2) bekezdésének második mondatával összhangban az adatvédelmi tisztviselő saját kezdeményezésére, illetve az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, a személyzeti bizottság vagy bármely érintett személy kérésére megvizsgálhatja a feladataihoz közvetlenül kapcsolódó és tudomására jutó ügyeket és tényeket;

17.

feladatai ellátása érdekében az EGSZB információkat gyűjt és kezel, valamint a személyes adatok különböző kategóriáit gyűjti és kezeli, ideértve a természetes személyek azonosító adatait, a kapcsolattartási adatokat, a munkahelyi beosztást és feladatokat, a magánéleti és a munkahelyi magatartásra és teljesítményre vonatkozó információkat, illetve a pénzügyi adatokat. Az elnöke által képviselt EGSZB adatkezelőként jár el;

18.	a rendelet alapján az EGSZB-nek ezért tájékoztatnia kell az érintetteket ezekről az adatkezelési tevékenységekről, és tiszteletben kell tartania az érintettként őket megillető jogokat;

19.

előfordulhat, hogy az EGSZB-nek össze kell egyeztetnie ezeket a jogokat az igazgatási vizsgálatok, ellenőrzések és bírósági eljárások célkitűzéseivel. Arra is szükség lehet, hogy az EGSZB egyensúlyt teremtsen az érintettek jogai és más érintettek alapvető jogai és szabadságai között. Ennek érdekében a rendelet 25. cikke lehetővé teszi az EGSZB számára, hogy szigorú feltételek mellett korlátozza a rendelet 4., 14–22., 35. és rendkívüli körülmények esetén 36. cikkének alkalmazását, amennyiben annak rendelkezései megfelelnek a 14–22. cikkben meghatározott jogoknak és kötelezettségeknek. Amennyiben a Szerződések alapján elfogadott jogi aktus nem ír elő korlátozásokat, belső szabályokat kell elfogadni, amelyek értelmében az EGSZB korlátozhatja ezeket a jogokat;

20.

előfordulhat például, hogy az EGSZB-nek korlátoznia kell azt az információt, amelyet az érintett számára személyes adatainak kezeléséről nyújt az igazgatási vizsgálat megindításáról szóló határozatot megelőző tevékenységek keretében, vagy maga a vizsgálat során, az ügy esetleges megszüntetése előtt vagy a fegyelmi előeljárás szakaszában. Bizonyos körülmények között az ilyen információk megadása jelentősen befolyásolhatja, hogy az EGSZB sikeresen le tudja-e folytatni a vizsgálatot, például amikor fennáll a veszélye, hogy az érintett személy megsemmisíti a bizonyítékokat, vagy a meghallgatás előtt befolyásolja a lehetséges tanúkat. Az EGSZB-nek adott esetben védenie kell a tanúk és más érintett személyek jogait és szabadságait is;

21.

szükséges lehet valamely névtelenséget kérő tanú vagy visszaélést bejelentő személy kilétének titokban tartása. Ebben az esetben az EGSZB dönthet úgy, hogy a jogaik és a szabadságaik védelme érdekében korlátozza az ilyen személyek kilétének, nyilatkozatainak és egyéb személyes adatainak megismerését;

22.

szükséges lehet valamely munkatárs személyes adatainak titokban tartása, aki egy informális eljárás keretében az EGSZB bizalmi személyeihez fordult. Ilyen esetekben az EGSZB-nek valamennyi érintett személy jogainak és szabadságainak védelme érdekében korlátoznia kell az önmagát zaklatás áldozatának vélő személy, az állítólagos zaklató és más érintett személyek kilétének, nyilatkozatainak és egyéb személyes adatainak megismerését. Ugyanerre a korlátozásra a formális eljárás esetében is szükség lehet;

23.

a személyzeti kiválasztási, felvételi, kinevezési és értékelési eljárásokkal, valamint a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a hozzáféréshez, helyesbítéshez és törléshez való jog, valamint az adatkezelés korlátozásához való jog csak bizonyos időpontokban gyakorolható, a vonatkozó eljárásokban meghatározott feltételek mellett, más érintettek jogainak védelme, valamint az egyenlő bánásmód és a tanácskozások titkossága elveinek tiszteletben tartása érdekében;

24.

az EGSZB csak olyan korlátozásokat alkalmazhat, amelyek tiszteletben tartják az alapvető jogok és szabadságok lényegét, illetve egy demokratikus társadalomban feltétlenül szükséges és arányos intézkedésnek minősülnek. Az ilyen korlátozások bevezetésére vonatkozó döntését az EGSZB-nek meg kell indokolnia;

25.	az elszámoltathatóság elvét tiszteletben tartva az EGSZB-nek nyilvántartást kell vezetnie az általa alkalmazott korlátozásokról;

26.

amikor a feladataival kapcsolatban más szervezetektől kapott személyes adatokat kezel, az EGSZB-nek és az adott szervezetnek konzultálnia kell egymással a korlátozások megállapításának lehetséges jogalapjáról, valamint a korlátozások szükségszerűségéről és arányosságáról, kivéve, ha az veszélyeztetné az EGSZB tevékenységét;

27.	a rendelet 25. cikkének (6) bekezdése arra kötelezi az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintetteket a korlátozás alkalmazásának fő okairól, és arról, hogy joguk van panaszt benyújtani az európai adatvédelmi biztoshoz;

28.

a rendelet 25. cikkének (8) bekezdése értelmében az EGSZB elhalaszthatja, elhagyhatja vagy megtagadhatja, hogy az érintettet tájékoztassa a korlátozás alkalmazásának okairól, ha ez ellehetetlenítené a korlátozás hatását. Az EGSZB-nek eseti alapon kell értékelnie, hogy a korlátozás alá tartozó adat közlése ellehetetleníti-e annak hatását;

29.	az EGSZB-nek azonnal fel kell oldania a korlátozást, amennyiben az azt indokoló feltételek már nem állnak fenn, és ezeket a feltételeket rendszeresen meg kell vizsgálnia;

30.

az érintetteket megillető jogok és szabadságok legmagasabb szintű védelmének garantálása érdekében, továbbá a rendelet 44. cikkének (1) bekezdésével összhangban megfelelő időben konzultálni kell az adatvédelmi tisztviselővel az esetlegesen alkalmazott korlátozásokról, továbbá ellenőrizni kell, hogy azok megfelelnek-e ennek a határozatnak;

31.	a rendelet 15. cikkének (4) bekezdése és 16. cikkének (5) bekezdése kivételeket állapít meg az érintettek tájékoztatáshoz való jogának alkalmazása alól. Az itt felsorolt esetekben az EGSZB-nek nem kell e határozat értelmében korlátozást alkalmaznia;

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

1.1. Ez a határozat megállapítja, hogy az EGSZB milyen feltételek mellett korlátozhatja a rendelet 25. cikke alapján a 4., a 14–22. és a 35. cikk, illetve rendkívüli körülmények között a 36. cikk alkalmazását.

1.2. Az EGSZB-t mint adatkezelőt az EGSZB elnöke képviseli.

2. cikk

Korlátozások

2.1. Az EGSZB korlátozhatja a rendelet 4., 14–22. és 35. cikkében, valamint – rendkívüli körülmények esetén – a 36. cikkében foglalt jogok alkalmazását a következő okokból és az alábbiakban említett célokból:

a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b), c), f), g) és h) pontja alapján, ha igazgatási vizsgálatokat, igazgatási vizsgálatok megindítására vonatkozó határozatokat megelőző tevékenységeket, fegyelmi előeljárásokat, fegyelmi és felfüggesztési eljárásokat folytatnak a személyzeti szabályzat 86. cikke és IX. melléklete, illetve az EGSZB fegyelmi eljárásokra és igazgatási vizsgálatokra vonatkozó általános végrehajtási rendelkezések megállapításáról szóló 2005. december 7-i 635/05 A sz. határozata alapján;

a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b), c), f), g) és h) pontja szerint az OLAF-fal való együttműködés során, különösen akkor, amikor az OLAF számára információkat és dokumentumokat adnak át, ügyeket jelentenek be az OLAF-nak, vagy az OLAF-tól származó információkat és dokumentumokat dolgoznak fel;

a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének h) pontja alapján, annak biztosítása kapcsán, hogy az EGSZB személyzetének tagjai bizalmasan jelenthessenek be tényeket, ha a véleményük szerint súlyos szabálytalanságok állnak fenn, a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályokról szóló 2016. március 2-i 053/16 A sz. EGSZB-határozatban rögzítettek szerint;

a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének h) pontja értelmében annak biztosítása kapcsán, hogy az EGSZB személyzetének tagjai a nemhivatalos eljárás keretében kapcsolatba léphessenek a bizalmi személyekkel, majd ezt követően adott esetben a hivatalos eljárás keretében a kinevezésre jogosult hatósággal, az EGSZB munkahelyi lelki és szexuális zaklatás megelőzésére és kezelésére vonatkozó eljárásokról szóló 2014. szeptember 26-i 200/14 A sz. határozata szerint;

a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének h) pontja értelmében a személyzeti szabályzat 24. cikke szerinti segítségnyújtás iránti kérelem, a személyzeti szabályzat 25. cikke szerinti kérelem, a személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem vagy a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti panasz elbírálása során;

f)	a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c) és h) pontja értelmében a személyzettel kapcsolatos kiválasztási, felvételi, kinevezési és értékelési eljárások során;

g)	a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c) és h) pontja szerint a közbeszerzési eljárások lefolytatása során;

h)	a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének h) pontja értelmében az érintettek egészségügyi dokumentációjában szereplő, az EGSZB egészségügyi és szociális szolgálata által kezelt egészségügyi adatok feldolgozása során;

i)	a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c), g) és h) pontja értelmében a költségvetési rendelet 116. cikkének (4) bekezdése szerinti ellenőrzések elvégzésekor vagy a költségvetési rendelet 93. cikke szerinti pénzügyi szabálytalanságok kezelése keretében;

j)	a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c), g) és h) pontja alapján, ha a költségvetési rendelet 118. cikke szerint az EGSZB tevékenységeivel vagy szervezeti egységeivel kapcsolatos belső ellenőrzéseket végeznek;

a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c), d), g) és h) pontja alapján, ha a jelen bekezdés a)–j) pontja szerinti tevékenységekkel kapcsolatban kölcsönös támogatás vagy együttműködés valósul meg közte és más uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek között az adott szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásban, egyetértési megállapodásokban és együttműködési megállapodásokban foglaltak szerint;

l)	a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c), g) és h) pontja alapján, ha kölcsönös támogatás vagy együttműködés valósul meg közte és harmadik országok nemzeti hatóságai és nemzetközi szervezetek között az utóbbiak kérésére vagy a saját kezdeményezésére;

m)	a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c), g) és h) pontja alapján, ha kölcsönös támogatás és együttműködés valósul meg közte és az uniós tagállamok hatóságai között az utóbbiak kérésére vagy a saját kezdeményezésére;

n)	a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján, ha az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokkal összefüggésben a felek vagy a beavatkozók által megszerzett dokumentumokban szereplő személyes adatokat kezel;

o)	a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c), d) és h) pontja értelmében az EGSZB tevékenységeihez vagy szervezeti egységeihez kapcsolódóan személyek, eszközök és információk biztonságának garantálása érdekében végzett tevékenységek során;

p)	a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c), g) és h) pontja alapján a rendelet 45. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatával összhangban adatvédelmi kérdésekkel és eseményekkel kapcsolatos nyomozások során.

2.2. Minden korlátozásnak tiszteletben kell tartania az alapvető jogok és szabadságok lényegét, illetve egy demokratikus társadalomban feltétlenül szükséges és arányos intézkedésnek kell lennie.

2.3. A korlátozások alkalmazása előtt eseti alapon el kell végezni a szükségesség és az arányosság vizsgálatát. A korlátozások körét a célkitűzéseik eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre kell szűkíteni.

2.4. Elszámoltathatóság céljából az EGSZB feljegyzést készít, amelyben leírja, hogy mik az indokai a korlátozások alkalmazásának, az (1) bekezdésben felsorolt jogalapok közül melyek alkalmazandók, illetve mi lett az eredménye a szükségesség és az arányosság vizsgálatának. Ezek a feljegyzések egy nyilvántartás részét képezik, amelyet kérésre az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani.

2.5. Amikor a feladataival kapcsolatban más szervezetektől kapott személyes adatokat kezel, az EGSZB-nek konzultálnia kell az adott szervezetekkel az érintett korlátozások megállapításának lehetséges jogalapjáról, valamint az érintett korlátozások szükségszerűségéről és arányosságáról, kivéve, ha az veszélyeztetné az EGSZB tevékenységét.

3. cikk

Az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatok

3.1. Amikor az EGSZB értékeli a korlátozás szükségességét és arányosságát, mérlegeli az érintett jogait és szabadságait érintő lehetséges kockázatokat.

3.2. A korlátozások megállapítása által az érintettek jogaira és szabadságaira jelentett kockázatok értékelését és e korlátozások alkalmazása időtartamának részleteit rögzíteni kell az adatkezelési tevékenységeknek az EGSZB által a rendelet 31. cikke alapján vezetett nyilvántartásában. Ezeket a rendelet 39. cikke alapján a korlátozásokkal kapcsolatban elvégzett adatvédelmi hatásvizsgálatokban is rögzíteni kell.

4. cikk

Garanciák és az adattárolás időtartama

4.1. Az EGSZB a korlátozások vagy esetleges korlátozások alá eső személyes adatokkal való visszaélések, illetve a jogosulatlan hozzáférés vagy továbbítás megakadályozása érdekében garanciákat vezet be. Ilyen garanciák közé tartoznak a technikai és szervezeti intézkedések, amelyeket szükség esetén az EGSZB belső határozataiban, eljárásaiban és végrehajtási szabályaiban lehet meghatározni. A garanciák közé tartoznak a következők:

a)	a feladatok, kötelezettségek és eljárási lépések egyértelmű meghatározása;

b)	szükség esetén olyan biztonságos elektronikus környezet, amely megakadályozza, hogy az elektronikus adatokhoz jogosulatlanul vagy véletlenül hozzáférjenek, vagy jogosulatlan személyekhez továbbítsák őket;

c)	szükség esetén a papíralapú dokumentumok biztonságos tárolása és kezelése;

d)	a korlátozások kellő figyelemmel kísérése és alkalmazásuk időszakos felülvizsgálata.

A d) pontban említett felülvizsgálatokat legalább hat havonként el kell végezni.

4.2. A korlátozásokat fel kell oldani, ha az azokat indokoló körülmények már nem állnak fenn.

4.3. A személyes adatokat az EGSZB alkalmazandó – a rendelet 31. cikke alapján vezetett nyilvántartásokban meghatározandó – adatmegőrzési szabályaival összhangban kell megőrizni. A megőrzési időszak végén a személyes adatokat törlik, anonimizálják vagy a rendelet 13. cikkével összhangban átadják a levéltárnak.

5. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő bevonása

5.1. Az EGSZB adatvédelmi tisztviselőjét indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell, ha az érintettek jogait a jelen határozat szerint korlátozzák. Hozzáférést kell biztosítani számára a megfelelő iratokhoz, valamint a ténybeli vagy jogi háttérrel kapcsolatos minden dokumentumhoz.

5.2. Az EGSZB adatvédelmi tisztviselője kérheti a korlátozások alkalmazásának felülvizsgálatát. Az EGSZB írásban tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt a felülvizsgálat eredményéről.

5.3. Az EGSZB dokumentálja az adatvédelmi tisztviselőnek a korlátozások alkalmazásába történő bevonását, beleértve azt is, hogy milyen információkat osztanak meg vele.

6. cikk

Az érintettek tájékoztatása jogaik korlátozásáról

6.1. Az EGSZB az intranetes vagy internetes honlapján közzétett adatvédelmi értesítésbe belefoglal egy olyan szakaszt, amely általános tájékoztatást nyújt az érintettek számára jogaiknak a 2. cikk (1) bekezdése szerinti lehetséges korlátozásáról. A tájékoztatás kiterjed arra, hogy mely jogok korlátozhatók, hogy milyen indokok alapján alkalmazhatók korlátozások, valamint azok lehetséges időtartamára.

6.2. Az EGSZB írásban és indokolatlan késedelem nélkül egyénenként tájékoztatja az érintetteket jogaik jelenlegi és jövőbeli korlátozásáról. Az EGSZB tájékoztatja az érintettet a korlátozás alkalmazásának fő okairól, arról a jogáról, hogy a korlátozás vitatása céljából konzultálhat az adatvédelmi tisztviselővel, valamint arról, hogy joga van panaszt benyújtani az európai adatvédelmi biztoshoz.

6.3. Az EGSZB a korlátozás okaira és a panasz európai adatvédelmi biztoshoz történő benyújtásához való jogra vonatkozó tájékoztatást elhalaszthatja, elhagyhatja vagy megtagadhatja mindaddig, amíg erre szükség van ahhoz, hogy a tájékoztatás ne lehetetlenítse el a korlátozás hatását. Ennek indokoltságát eseti alapon kell értékelni. Amikor ez már nem lehetetlenítené el a korlátozás hatását, az EGSZB tájékoztatja az érintettet.

7. cikk

Az érintett értesítése személyes adatainak megsértéséről

7.1. Amennyiben EGSZB a rendelet 35. cikkének (1) bekezdése alapján köteles értesíteni az érintettet egy adatvédelmi incidensről, kivételes körülmények között részben vagy egészben korlátozhatja az ilyen értesítést. Feljegyzésben dokumentálja a korlátozás okait, a 2. cikk szerinti jogalapját, valamint a korlátozás szükségességének és arányosságának értékelését. A feljegyzést az adatvédelmi incidensről szóló bejelentéssel egyidejűleg meg kell küldeni az európai adatvédelmi biztosnak.

7.2. Amennyiben a korlátozás okai már nem állnak fenn, az EGSZB értesíti az érintettet az adatvédelmi incidensről, a korlátozás fő okairól, valamint arról, hogy joga van panaszt benyújtani az európai adatvédelmi biztoshoz.

8. cikk

Az elektronikus hírközlés bizalmas jellege

8.1. Rendkívüli körülmények között az EGSZB korlátozhatja a rendelet 36. cikke szerinti, az elektronikus hírközlés bizalmas jellegéhez való jogot. Az ilyen korlátozásoknak összhangban kell lenniük az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (6).

8.2. E határozat 6. cikkének (3) bekezdésétől függetlenül – amely lehetővé teszi az EGSZB számára, hogy rendkívüli körülmények között korlátozza az elektronikus hírközlés bizalmas jellegéhez való jogot –, az EGSZB az érintett kérésére adott válaszában tájékoztatja őt a korlátozás alkalmazásának fő okairól és arról, hogy joga van panaszt benyújtani az európai adatvédelmi biztoshoz.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. június 21-én.

Christa SCHWENG

elnök

(1) HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(5) Az EGSZB főtitkárának 229/19 A. sz. és 2019. szeptember 4-i 177/2019. sz. határozata az informatikai rendszer használatának általános szabályairól.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).