2021.12.17. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 454/21 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/2256 IRÁNYMUTATÁSA
(2021. november 2.)
az egységes felügyeleti mechanizmus etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról (EKB/2021/50)
(átdolgozás)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére, 6. cikke (7) bekezdésével együtt,
mivel:
(1) |
Számos módosításra van szükség az (EU) 2015/856 európai központi banki iránymutatás (EKB/2015/12) (2) tekintetében. Az egyértelműség érdekében az (EU) 2015/856 iránymutatást (EKB/2015/12) át kell dolgozni. |
(2) |
Az 1024/2013/EU rendelettel az Európai Központi Bankra (EKB) és az egységes felügyeleti mechanizmusban (a továbbiakban: SSM) részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságaira ruházott feladatok ellátása érdekében az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok tiszteletben tartják a függetlenség, az elszámoltathatóság és az átláthatóság elvét, valamint a szakmai etika és integritás legmagasabb szintű követelményeit tartják fenn, ideértve azt is, hogy nem tűrik a nem megfelelő magatartást és a zaklatást. Az ezen elveket és követelményeket biztosító irányítási keret kulcsfontosságú eleme az SSM hitelessége biztosításának, és elengedhetetlen a felügyelt szervezetek és az uniós polgárok bizalmának megőrzése szempontjából. |
(3) |
Erre figyelemmel a Kormányzótanács 2015-ben elfogadta az SSM közös etikai keretrendszerének alapelveit meghatározó (EU) 2015/856 iránymutatást (EKB/2015/12) (a továbbiakban: az SSM etikai keretrendszere), amely védi az SSM hitelességét és jó hírnevét, valamint az EKB és az SSM-ben részt vevő illetékes nemzeti hatóságok szervei tagjainak és személyzete tagjainak integritásába és pártatlanságába vetett közbizalmat. |
(4) |
A Kormányzótanács azt az álláspontot képviseli, hogy a szakmai etika és integritás legmagasabb szintű követelményeinek fenntartása érdekében a bennfentes kereskedelem és az SSM nem nyilvános információival való visszaélés megelőzésére, valamint az összeférhetetlenség eseteinek megelőzésére és kezelésére irányuló jelenlegi közös minimumkövetelményeket és szabályokat tovább kell fejleszteni. Ennek érdekében a Kormányzótanács fontosnak tartja, hogy az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek célja, hogy a bennfentes kereskedelemnek, a nem nyilvános információkkal való visszaélésnek vagy az esetleges összeférhetetlenségnek még a látszatát is elkerüljék. Noha az EKB-nak és az illetékes nemzeti hatóságoknak bizonyos mozgástérrel kell rendelkezniük az ilyen intézkedések legmegfelelőbb keretrendszerének meghatározása során, ugyanakkor az SSM jó hírnevének megfelelő védelme érdekében fontos, hogy – különösen a kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályok tekintetében – összehangolt intézkedések vonatkozzanak legalább az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok személyzetének tagjaira akkor, amikor az SSM feladatait látják el. Ezeknek az összehangolt intézkedéseknek vonatkozniuk kell az olyan belső szerv tagjaira is, amely az SSM illetékes nemzeti hatóságok által végrehajtott feladataival közvetlenül vagy közvetetten összefüggő adminisztratív és/vagy tanácsadó funkciókat tölt be. |
(5) |
A felügyelt szervezetek és az uniós polgárok abba vetett bizalmának további védelme érdekében, hogy az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok személyzetének tagjai, valamint szerveinek tagjai teljes szakmai pártatlansággal járnak el, el kell kerülni az összeférhetetlenség látszatát. Ennek érdekében a személyzet és a szervek azon tagjainak, akik piaci szempontból érzékeny információkhoz férnek hozzá, különös szabályokat és követelményeket kell betartaniuk a magánjellegű pénzügyi tranzakciók végzése során, különösen akkor, ha e tranzakciók szabályozott szervezeteket érintenek. |
(6) |
Míg az SSM etikai keretrendszere kizárólag a felügyeleti feladatok ellátására vonatkozik, az integritás és a jó irányítással kapcsolatos követelmények nemzeti központi bankok (NKB-k) és illetékes nemzeti hatóságok körében fennálló lehető legnagyobb mértékű koherenciája érdekében a Kormányzótanács elfogadta az eurorendszer etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról szóló (EU) 2015/855 európai központi banki iránymutatást (EKB/2015/11) (3) (a továbbiakban: az eurorendszer etikai keretrendszere), amely az eurorendszer feladatainak az NKB-k általi ellátására vonatkozik. |
(7) |
Az (EU) 2015/856 iránymutatással (EKB/2015/12) megállapított elveket az SSM etikai keretrendszerének végrehajtására vonatkozó, a Kormányzótanács által jóváhagyott gyakorlatok (4) egészítették ki, amelyeket az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok belső szabályokba és gyakorlatokba ültettek át. E gyakorlatokat, így különösen a megfelelési funkcióra vonatkozó 4. sz. végrehajtási gyakorlatot be kell építeni az SSM felülvizsgált etikai keretrendszerébe oly módon, amely biztosítja az egyes illetékes nemzeti hatóságok szervezeti autonómiájának elvét. |
(8) |
Annak biztosítása érdekében, hogy az SSM etikai keretrendszere folyamatosan a felügyeleti közösségében és az uniós intézmények körében érvényesülő legújabb eredményeket figyelembe vevő, megfelelő követelményeket és bevált gyakorlatokat tükrözzön, az (EU) 2015/856 iránymutatás (EKB/2015/12) a Kormányzótanács általi rendszeres felülvizsgálatot ír elő. Az EKB vezető tisztségviselőinek szóló magatartási kódex (5) (a továbbiakban: egységes kódex) hatálybalépése tovább fejlesztette a EKB magas szintű szerveinek valamennyi tagjára és helyetteseikre vonatkozó egységes szakmai etikai követelményeket. Ezen előzményekre tekintettel a Kormányzótanács szükségesnek tartja az SSM etikai keretrendszerében foglalt jelenlegi követelmények kiigazítását. |
(9) |
Az etikai és a megfeleléssel kapcsolatos kérdésekre, valamint az (EU) 2015/855 iránymutatás (EKB/2015/11) és az (EU) 2015/856 iránymutatás (EKB/2015/12) végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó eszmecsere intézményközi fórumának megteremtése érdekében a Kormányzótanács létrehozta az etikai és jogkövetési tisztviselők munkacsoportját. Az e kérdések növekvő jelentőségére és ebből következően az SSM szintjén ambiciózusabb követelményekre való törekvés szükségességére tekintettel, valamint az SSM etikai keretrendszere koherens végrehajtásának elősegítése érdekében a Kormányzótanács megfelelőnek ítélte, hogy a munkacsoportot további feladatokkal ruházza fel és állandó etikai és megfelelési konferenciává alakítsa át. E további feladatoknak lehetővé kell tenniük az SSM számára az integritás és a jó irányítási követelmények dinamikus természetéből eredő kihívások megfelelő kezelését. |
(10) |
Az ezen etikai keretrendszerek átfogó koherenciájának biztosítása érdekében tovább kell fejleszteni az összeférhetetlenséggel, az ajándékok és vendéglátás elfogadásával, valamint a nem nyilvános információkkal való visszaélés tilalmával kapcsolatos, az (EU) 2015/855 iránymutatásban (EKB/2015/11) és az (EU) 2015/856 iránymutatásban (EKB/2015/12) szereplő főbb fogalmakat, és össze kell hangolni azokat az egységes kódexszel. Közelebbről, a foglalkoztatást megelőző ellenőrzést és a munkaviszony megszűnését követő korlátozásokat ki kell terjeszteni az SSM személyzete közvetlenül a vezetésnek jelentő magas beosztású tagjain túlra annak érdekében, hogy hatékonyan orvosoljuk a bankfelügyeleti hatóságok és a magánszektor, különösen a pénzügyi piaci résztvevők közötti forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos aggályokat. |
(11) |
Noha az SSM etikai keretrendszere csak a felügyeleti feladatok ellátására vonatkozik, ugyanakkor kívánatos, hogy az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok egyenértékű követelményeket alkalmazzanak a szerveik és személyzetük azon tagjaira, illetve azon más személyekre, akik nem az SSM-hez kapcsolódó feladatokat látnak el. |
(12) |
A jelen iránymutatás rendelkezései nem érintik az alkalmazandó nemzeti jogszabályokat, különösen a munkajogi jogszabályokat. |
(13) |
A jelen iránymutatás rendelkezései nem érintik az egységes kódexet és az etikus magatartás konkrét területeken megállapított olyan követelményeit, amelyek legalább az SSM etikai keretrendszere elveinek megfelelnek, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. cikk
Hatály
(1) Ez az iránymutatás az Európai Központi Bankra (EKB) és az illetékes nemzeti hatóságokra alkalmazandó az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatok ellátása során. E tekintetben az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok által az ezen iránymutatás rendelkezéseinek teljesítése érdekében elfogadott belső szabályok alkalmazandók személyzetük tagjaira és szerveik tagjaira.
(2) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok törekednek arra, hogy – amennyire ez jogilag megvalósítható – az ezen iránymutatás rendelkezéseinek végrehajtása érdekében meghatározott kötelezettségeket kiterjesszék a felügyeleti feladatok ellátásában részt vevő azon személyekre, akik nem az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok személyzetének tagjai.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen iránymutatás alkalmazásában:
1. |
„illetékes nemzeti hatóság”: az 1024/2013/EU rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes nemzeti hatóság. Ez a fogalommeghatározás nem érinti az olyan nemzeti jogi szabályozásokat, amelyek egyes felügyeleti feladatokat az illetékes nemzeti hatóságként ki nem jelölt NKB-ra telepítenek. Az ebben az iránymutatásban szereplő, az illetékes nemzeti hatóságra való hivatkozás ilyen esetben a nemzeti joggal az NKB-ra telepített feladatok tekintetében az NKB-ra is vonatkozik; |
2. |
„az SSM etikai keretrendszere”: a jelen iránymutatásnak az EKB és az egyes illetékes nemzeti hatóságok által végrehajtott rendelkezései; |
3. |
„nem nyilvános információ”: formájától függetlenül olyan információ, amely az EKB-ra és az illetékes nemzeti hatóságokra ruházott felügyeleti feladatok ellátására vonatkozik, és amelyet nem hoztak nyilvánosságra; |
4. |
„piaci szempontból érzékeny információ”: olyan nyilvánosságra nem hozott pontos információ, amely nyilvánosságra hozatala esetén valószínűleg jelentős hatást gyakorolna valamely eszközök árára vagy a pénzügyi piacokon fennálló árakra; |
5. |
„személyzet tagja”: olyan személy, aki az EKB-val vagy valamely illetékes nemzeti hatósággal munkaviszonyban áll, kivéve, ha e személyt kizárólag az 1024/2013/EU rendelet szerinti felügyeleti feladatok ellátásához nem kapcsolódó feladatokkal bízták meg; |
6. |
„szerv tagja”: az EKB vagy az illetékes nemzeti hatóságok valamely döntéshozó vagy egyéb belső szervének a személyzet tagjaitól eltérő tagja, kivéve, ha a szerv e tagját kizárólag a 1024/2013/EU rendelet szerinti felügyeleti feladatok ellátásához nem kapcsolódó feladatokkal bízták meg; |
7. |
„szabályozott szervezet”: a következők bármelyike:
|
8. |
„összeférhetetlenség”: olyan helyzet, amelyben a személyes érdekeltségek befolyásolhatják a kötelezettségek és feladatok pártatlan és objektív ellátását, vagy ezt a látszatot kelthetik; |
9. |
„személyes érdekeltség”: valamely pénzbeli vagy nem pénzbeli jellegű juttatás vagy lehetséges juttatás a személyzet valamely tagja vagy valamely szerv tagja számára, ideértve többek között, de nem kizárólag, a közvetlen családtagnak (szülő, gyermek vagy testvér), házastársnak vagy élettársnak nyújtott juttatást; |
10. |
„rövid távú kereskedés”: valamely pénzügyi eszköz megvásárlása és ezt követő értékesítése vagy ugyanazon pénzügyi eszköz értékesítése és ezt követő megvásárlása 90 naptári napon belül; |
11. |
„korábban szerzett eszköz”: olyan tiltott eszköz, amelyet valamely szerv tagja vagy a személyzet valamely tagja az eszközre vonatkozó tilalom előtt vagy a tilalom rájuk alkalmazandóvá válása előtt szerzett, vagy amely később olyan körülmények következtében került a birtokukba, amelyekre nem volt befolyásuk; |
12. |
„előny”: olyan ajándék, vendéglátás vagy egyéb – pénzbeli, természetbeni vagy más jellegű – juttatás, amely nem képezi a teljesített szolgáltatások megállapodás szerinti ellenértékét, és amelyre a címzett egyébként nem jogosult. |
3. cikk
Ellentétes nemzeti rendelkezések és az eltérő etikai keretrendszerek alkalmazhatósága
(1) Amennyiben valamely illetékes nemzeti hatóságot az alkalmazandó nemzeti jog akadályozza a jelen iránymutatás valamely rendelkezésének végrehajtásában, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az EKB-t és meghozza a rendelkezésére álló észszerű intézkedéseket az ilyen nemzeti jog jelentette akadály elhárítására annak érdekében, hogy biztosítsa a jelen iránymutatásnak az SSM egészében történő harmonizált végrehajtását.
(2) A jelen iránymutatás rendelkezései nem érintik az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok által meghatározott, a személyzetük és szerveik tagjaira alkalmazandó szigorúbb etikai szabályokat.
II. FEJEZET
Az etikus magatartás szabályai
1. RÉSZ
ÁLTALÁNOS ELVEK
4. cikk
Alapvető elvek
(1) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük tagjai és szerveik tagjai a kötelezettségeik és feladataik ellátása során az etikus magatartás legmagasabb szintű követelményeihez tartsák magukat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák különösen a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük és szerveik tagjai tisztességesen, függetlenül, pártatlanul, tiszteletteljesen és körültekintően, a nem megfelelő magatartás és a zaklatás minden formájának elkerülésével, valamint az önérdeket figyelmen kívül hagyva járjanak el, ezáltal fenntartva és előmozdítva az SSM-be vetett közbizalmat.
5. cikk
Kapcsolattartás külső felekkel
Az EBK és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük és szerveik azon tagjai, akik külső felekkel – és különösen a pénzügyi szolgáltatási ágazat képviselőivel – találkoznak, a) az e külső felekkel folytatott interakcióikban biztosítsák a semlegességet és az egyenlő bánásmódot; b) alapszintű feljegyzéseket készítsenek a találkozásokról; és c) kerüljék az olyan magatartást, amely azt a látszatot keltheti, hogy külső feleknek előnyt nyújt, ideértve az üzleti vagy a presztízs jellegű előnyt is.
2. RÉSZ
AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG MEGELŐZÉSE ÉS KEZELÉSE
6. cikk
Összeférhetetlenség
(1) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok mechanizmust alakítanak ki az olyan helyzet kezelésére, amelyben a személyzet tagjaként kinevezésre kerülő pályázó esetében többek között a korábbi szakmai tevékenységeiből, pénzügyi részesedéseiből, magánjellegű tevékenységeiből vagy személyes viszonyaiból eredő összeférhetetlenség áll fenn.
(2) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok olyan belső szabályokat fogadnak el, amelyek megkövetelik, hogy szerveik és személyzetük tagjai munkaviszonyuk fennállása alatt kerüljenek el minden olyan helyzetet, amely összeférhetetlenséget eredményezhet, valamint, hogy jelentsék az ilyen helyzeteket. Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy összeférhetetlenség bejelentése esetén azt megfelelően rögzítsék és az összeférhetetlenség kiküszöbölését vagy mérséklését szolgáló megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre és kerüljenek meghozatalra, beleértve az adott ügyhöz kapcsolódó feladatok alóli mentesítést.
(3) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok mechanizmust alakítanak ki a személyzetük tagjainak és szerveik tagjainak a munkaviszony megszűnése után folytatott szakmai tevékenységeiből eredő lehetséges összeférhetetlen helyzetek értékelésére és elkerülésére, ideértve a megfelelő bejelentési követelményeket és türelmi időszakokat.
(4) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok adott esetben mechanizmust alakítanak ki a személyzetük tagjai és szerveik tagjai által a fizetés nélküli szabadság alatt folytatott szakmai tevékenységekből eredő lehetséges összeférhetetlen helyzetek értékelésére és elkerülésére.
7. cikk
Előnyök elfogadásának tilalma
(1) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok olyan belső szabályokat fogadnak el, amelyek megtiltják személyzetük tagjai és szerveik tagjai számára, hogy hivatali kötelességeik és feladataik ellátásával bármilyen összefüggésben saját maguknak vagy bármely más személynek valamely előnyben részesülésével összefüggő ígéretet kérjenek, kapjanak vagy fogadjanak el.
(2) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok belső szabályaikban az (1) bekezdésben rögzített tilalom alóli mentességeket határozhatnak meg a központi bankok, illetékes nemzeti hatóságok, uniós intézmények, szervek vagy hivatalok, nemzetközi szervezetek és kormányzati szervek, valamint tudományos intézmények által kínált előnyök tekintetében, valamint a magánszféra által kínált, szokásos vagy elhanyagolható értékű előnyök tekintetében, ez utóbbi esetben feltéve, hogy ezek az előnyök nem gyakoriak és nem ugyanabból a forrásból származnak. Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy ezek a mentességek ne befolyásolják a személyzetük tagjainak és szerveik tagjainak függetlenségét és pártatlanságát, és ne is kelthessék ezt a látszatot.
3. RÉSZ
SZAKMAI TITOKTARTÁS ÉS A NEM NYILVÁNOS INFORMÁCIÓKKAL VALÓ VISSZAÉLÉS MEGELŐZÉSE
8. cikk
Szakmai titoktartás és a nem nyilvános információk felfedésének tilalma
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 37. cikkéből, az 1024/2013/EU rendelet 27. cikkének (1) bekezdéséből és a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 53. cikkéből eredő szakmai titoktartási követelményekre figyelemmel az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük tagjai és szerveik tagjai megfeleljenek a rájuk alkalmazandó szakmai titoktartási követelményeknek, valamint, hogy számukra tilos legyen a nem nyilvános információk harmadik felek előtt történő felfedése, kivéve, ha az ilyen információk felfedését számukra engedélyezték.
9. cikk
A nem nyilvános információkkal való visszaélés tilalma
(1) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük tagjai és szerveik tagjai számára tilos legyen a nem nyilvános információkkal való visszaélés.
(2) A nem nyilvános információkkal való visszaélés tilalma kiterjed legalább a nem nyilvános információk következő célokra való felhasználására: a) saját számlára vagy harmadik felek számlájára végzett magánjellegű pénzügyi tranzakciók céljára; és b) harmadik feleknek az ezen nem nyilvános információk alapján való eljárás ajánlása, vagy harmadik felek erre való késztetése céljára.
10. cikk
A magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó általános elvek
Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy személyzetük tagjai és szerveik tagjai – a saját számlájukra vagy bármely harmadik fél számlájára végzett magánjellegű pénzügyi tranzakciók végzése során – kötelesek legyenek körültekintően és őnmérsékletet tanúsítva eljárni, valamint közép- vagy hosszú távú befektetési horizontot figyelembe venni.
11. cikk
A kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó különös korlátozások
(1) Az eredményességgel, a hatékonysággal és az arányossággal kapcsolatos megfontolásokra figyelemmel az EKB-nak és az illetékes nemzeti hatóságoknak a személyzetük és szerveik azon tagjaira vonatkozóan, akik az SSM feladatainak ellátása során – az eseti hozzáférést kivéve – piaci szempontból érzékeny információkhoz férnek hozzá (a továbbiakban: piaci szempontból érzékeny információkhoz hozzáférő személyek), olyan belső szabályokat kell elfogadniuk, amelyek bevezetik az SSM feladataival szorosan összefüggő vagy esetlegesen a szoros összefüggés látszatát keltő magánjellegű pénzügyi tranzakciókra (a továbbiakban: kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciók) vonatkozó, a (2) bekezdésben megjelölt különös korlátozásokat.
(2) Az (1) bekezdésben említett belső szabályoknak:
a) |
meg kell tiltaniuk a következőkkel folytatott kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciókat:
|
b) |
szükség szerint korlátozniuk kell egyéb kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciókat; továbbá |
c) |
korlátozniuk kell a rövid távú kereskedést. |
(3) Az eredményességgel, a hatékonysággal és az arányossággal kapcsolatos megfontolásokra figyelemmel a (2) bekezdés b) és c) pontja alapján elfogadott belső szabályok állhatnak az érintett tranzakcióra vonatkozó egy vagy több következő korlátozásban:
a) |
tilalom; |
b) |
előzetes engedélyezési követelmény; |
c) |
előzetes és utólagos bejelentési követelmény; |
d) |
tilalmi időszak, amelyen belül nem lehet ilyen tranzakciókat folytatni. |
(4) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok belső szabályaikban: i. előírják, hogy a piaci szempontból érzékeny információkhoz hozzáférő személyeknek be kell jelenteniük korábban szerzett eszközeiket, amennyiben ezen eszközök tartása az SSM feladataiban való részvételüket illetően összeférhetetlenséghez vezet; és ii. mechanizmust alakítanak ki annak biztosítására, hogy a korábban szerzett eszközökből eredő összeférhetetlenség eseteit észszerű időn belül kiküszöböljék, ideértve azt is, hogy kérhető, hogy az összeférhetetlenséghez vezető korábban szerzett eszközöket észszerű időn belül értékesítsék. Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok belső szabályaikban rendelkezhetnek úgy, hogy az összeférhetetlenséghez nem vezető, korábban szerzett eszközök megtarthatók.
(5) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok belső szabályaikban meghatározzák azokat a feltételeket és biztosítékokat, amelyek mellett a piaci szempontból érzékeny információkhoz hozzáférő azon személyek, akik magánjellegű pénzügyi eszközeik kezelését írásbeli vagyonkezelési megállapodás alapján független harmadik félre bízzák, mentesülnek az e cikkben rögzített különleges korlátozások alól.
(6) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok elfogadhatnak olyan belső szabályokat, amelyek az e cikkben foglalt korlátozásokat alkalmazzák a személyzetüknek és szerveiknek a piaci szempontból érzékeny információkhoz hozzáférő személyektől eltérő tagjaira.
(7) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a (2) bekezdésben említett, kritikus pénzügyi tranzakciókra vonatkozó különös korlátozásokat előíró belső szabályaikat kiigazítsák oly módon, hogy azok tükrözzék a Kormányzótanács határozatait.
III. FEJEZET
Együttműködés és az SSM etikai keretrendszerének végrehajtása
12. cikk
Független etikai és/vagy megfelelési funkció
(1) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy – alapvető kockázatkezelési funkciónak minősülő – külön etikai és/vagy megfelelési funkcióval rendelkezzenek, amely támogatja döntéshozó szerveiket az SSM etikai keretrendszerének végrehajtásában. Az etikai és/vagy megfelelési funkciónak a feladatai ellátásához szükséges megfelelő jogállással, tekintéllyel és függetlenséggel kell rendelkeznie. A funkciónak közvetlenül az EKB-n vagy az érintett illetékes nemzeti hatóságon belül – hierarchikus vagy funkcionális szempontból – legmagasabb szintű vezetésnek kell beszámolnia. A funkció számára megfelelő erőforrásokat kell biztosítani a feladatai ellátásához, valamint ahhoz, hogy lépést tarthasson a releváns fejleményekkel és naprakészen tarthassa szakismereteit.
(2) Az etikai és/vagy megfelelési funkciónak az SSM etikai keretrendszerét illetően fennálló feladatai kiterjednek a következőkre: a) tanácsadás és útmutatás nyújtása az SSM etikai keretrendszerének értelmezéséről és alkalmazásáról; b) figyelemfelhívás és kötelező képzések lefolytatása; c) a megfelelési kockázatok azonosítása és értékelése; d) a megfelelés figyelemmel kísérése és ellenőrzése; e) a meg nem felelés eseteinek jelentése; f) az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság belső szabályainak és gyakorlatainak megszövegezése vagy megszövegezéséhez való hozzájárulás; és g) az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság 15. cikk (1) bekezdésében említett éves jelentésének elkészítése.
(3) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az etikai és/vagy megfelelési funkciójukat megfelelően és kellő időben bevonják az olyan ügyekbe, amelyek hatással lehetnek az SSM etikai keretrendszerére.
(4) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok etikai és/vagy megfelelési funkciója a feladatai ellátása során szerzett információkat teljes mértékben bizalmasan kezeli, és a személyes adatokat az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeli és őrzi meg.
(5) Azokban az esetekben, amelyekben az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok etikai és/vagy megfelelési funkciója más feladatokat és kötelezettségeket is ellát, az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ilyen feladatok és kötelezettségek összeegyeztethetőek legyenek magával az etikai és/vagy megfelelési funkcióval vagy azon szervezeti egység feladataival és kötelezettségeivel, amelyhez az etikai és/vagy megfelelési funkció szervezetileg kapcsolódik.
13. cikk
A megfelelés figyelemmel kísérése
(1) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok mechanizmust alakítanak ki az ezen iránymutatást végrehajtó szabályok betartásának figyelemmel kísérésére. A figyelemmel kísérés kiterjed különösen a 11. cikkben foglaltak szerinti, kritikus magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó különös korlátozásokat végrehajtó belső szabályok betartására, valamint adott esetben rendszeres és/vagy eseti ellenőrzésekre.
(2) A megfelelés figyelemmel kísérése nem érinti azokat a belső szabályokat, amelyek belső vizsgálatot tesznek lehetővé abban az esetben, amennyiben felmerül annak gyanúja, hogy a személyzet egy tagja vagy valamely szerv tagja megsértette az ezen iránymutatást végrehajtó szabályokat.
14. cikk
A meg nem felelés jelentése és nyomon követése
(1) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályokat, valamint az ezen iránymutatást végrehajtó szabályok be nem tartása eseteinek jelentésére szolgáló belső eljárásokat fogadnak el. Az ilyen belső szabályoknak és eljárásoknak a meg nem felelés eseteit bejelentő személyek megfelelő védelmét biztosító intézkedéseket kell tartalmazniuk.
(2) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a meg nem felelés potenciális eseteit nyomon kövessék, beleértve adott esetben az arányos fegyelmi intézkedések kirovását az alkalmazandó fegyelmi szabályokkal és eljárásokkal összhangban.
(3) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok az ezen iránymutatást végrehajtó belső szabályoknak való meg nem feleléshez kapcsolódó jelentősebb eseteket az alkalmazandó belső eljárásokkal összhangban indokolatlan késedelem nélkül jelentik a szervezetfejlesztési bizottságon és a Felügyeleti Testületen keresztül a Kormányzótanácsnak, valamint ezzel párhuzamosan tájékoztatják a számvizsgáló bizottságot és az etikai és megfelelési konferenciát.
IV. FEJEZET
Záró Rendelkezések
15. cikk
Jelentések és felülvizsgálat
(1) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok megküldik az etikai és megfelelési konferenciának az ezen iránymutatás végrehajtásáról szóló éves jelentésüket az ezen iránymutatás végrehajtásával kapcsolatos információcsere és a jövőbeli felülvizsgálatok előkészítése, és/vagy közös megközelítések kialakításának elősegítése céljából, a 12. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint.
(2) A Kormányzótanács ezt az iránymutatást – attól az időponttól számítva, amikor az iránymutatást végrehajtó szabályokat és intézkedéseket a 17. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően legkésőbb alkalmazni kell – legalább háromévente, vagy az etikai és megfelelési konferencia ajánlására felülvizsgálja.
16. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) Az (EU) 2015/856 iránymutatás (EKB/2015/12) ezennel hatályát veszti.
(2) Az (EU) 2015/856 iránymutatásra (EKB/2015/12) történő hivatkozásokat az ezen iránymutatásra való hivatkozásnak kell tekinteni és a jelen iránymutatás mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
17. cikk
Hatálybalépés és végrehajtás
(1) Ez az iránymutatás az illetékes nemzeti hatóságokkal történő közlése napján lép hatályba.
(2) Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek az ezen iránymutatás végrehajtása és az annak való megfelelés érdekében szükségesek, és azokat 2023. június 1-jétől alkalmazzák. Az illetékes nemzeti hatóságok tájékoztatják az EKB-t az ezen iránymutatás végrehajtásának esetleges akadályairól, és legkésőbb 2023. április 1-jéig értesítik az EKB-t ezen intézkedések szövegéről és az azokhoz kapcsolódó eszközökről.
18. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak a címzettjei az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. november 2-án.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Christine LAGARDE
(1) HL L 287., 2013.10.29., 1. o.
(2) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/856 iránymutatása (2015. március 12.) az egységes felügyeleti mechanizmus etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról (EKB/2015/12) (HL L 135., 2015.6.2., 29. o.).
(3) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/855 iránymutatása (2015. március 12.) az eurorendszer etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról és a monetáris politika keretébe tartozó műveletek és az EKB devizatartalékaival folytatott devizaügyletek végzése és az EKB devizatartalékokat megtestesítő eszközei kezelése tekintetében az Európai Központi Bankra és a nemzeti központi bankokra vonatkozó minimumszabályokról szóló EKB/2002/6 iránymutatás hatályon kívül helyezéséről (EKB/2015/11) (HL L 135., 2015.6.2., 23. o.).
(4) Ethics Framework for the SSM Implementation Practices (Az SSM etikai keretrendszerének végrehajtására vonatkozó gyakorlatok), 2015. március 12., elérhető az Eur-Lexen.
(5) Az Európai Központi Bank vezető tisztségviselőinek szóló magatartási kódex (HL C 89., 2019.3.8., 2. o.).
(6) Az Európai Központi Bank (EU) 2021/379 rendelete (2021. január 22.) a hitelintézetek és a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegének mérlegtételeiről (EKB/2021/2) (HL L 73., 2021.3.3., 16. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
MELLÉKLET
Megfelelési táblázat
(EU) 2015/856 iránymutatás (EKB/2015/12) |
Ezen iránymutatás |
1. cikk |
2. cikk |
2. cikk |
1. cikk |
3. cikk |
/ |
4. cikk |
/ |
5. cikk |
13. cikk |
6. cikk |
14. cikk |
7. cikk |
9. cikk |
8. cikk |
11. cikk |
9. cikk |
6. cikk |
10. cikk |
7. cikk |
11. cikk |
17. cikk |
12. cikk |
15. cikk |
13. cikk |
18. cikk |