2021.6.11.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 208/1

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/830 IRÁNYMUTATÁSA

(2021. március 26.)

a monetáris pénzügyi intézmények mérlegtétel-statisztikáiról és kamatláb-statisztikáiról (EKB/2021/11)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5.1., 12.1. és 14.3. cikkére,

mivel:

(1)

A Szerződéseken alapuló feladatai ellátása érdekében az Európai Központi Bank (EKB) azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok) monetáris pénzügyi intézményi (MPI) szektorának mérlegére vonatkozó statisztikai információk jelentését írja elő. Ezek az információk átfogó statisztikai képet nyújtanak az EKB-nak az – egy gazdasági területnek tekintett – euroövezeti tagállamokban mutatkozó monetáris fejleményekről. Kellően részletes statisztikai információkra van szükség továbbá az euroövezeti monetáris aggregátumoknak és azok ellentételeinek az uniós szintű makroprudenciális és strukturális elemzés szempontjából fennálló folyamatos analitikai hasznosságának biztosításához.

(2)

A statisztikai információk nemzeti központi bankoktól (NKB-k) történő gyűjtését az euroövezeten belül harmonizálni kell. Ennek megfelelően az ezen információk gyűjtésére és kezelésére vonatkozó közös szabályokat kell meghatározni. Fontos biztosítani, hogy e szabályok ne rójanak észszerűtlen adatszolgáltatási terhet az NKB-kre. Az NKB-knek ezért ezeket a statisztikai információkat az (EU) 2021/379 európai központi banki rendeletnek (EKB/2021/2) (1), az 1072/2013/EU európai központi banki rendeletnek (EKB/2013/34) (2) és az 1074/2013/EU európai központi banki rendeletnek (EKB/2013/39) (3) megfelelően gyűjtött statisztikai információk felhasználásával kell jelenteniük az EKB részére. Az EKB az ezen iránymutatás alapján gyűjtött statisztikai információkat a 2533/98/EK tanácsi rendeletnek (4) megfelelően használhatja fel.

(3)

A 2533/98/EK rendeletben szereplő egyes fogalommeghatározások az ezen iránymutatás szerinti adatszolgáltatás céljára is relevánsak, ezért azokat alkalmazni kell.

(4)

A tényleges adatszolgáltatói körhöz tartozó MPI-knek az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) alapján a mérlegükre vonatkozó statisztikai információkat kell jelenteniük azon tagállam nemzeti központi bankja (NKB) számára, amelyben rezidensek. Ezért meg kell határozni az NKB-k által a tényleges adatszolgáltatói körtől gyűjtött ilyen statisztikai információkból, valamint az NKB-k saját mérlegéből nyert statisztikai információknak az EKB felé történő jelentése során követendő formátumokat és eljárásokat. Ezenkívül az EKB statisztikai adatszolgáltatási célokra a saját mérlegéből nyeri az NKB-k által saját mérlegükből nyert adatoknak megfelelő adatokat.

(5)

Annak érdekében, hogy lehetővé váljon a monetáris fejlemények MPI-k típusa szerinti elemzése, az EKB a pénzpiaci alapok (PPA-k) és a központi bankoktól eltérő betétgyűjtő vállalatok összevont mérlegére vonatkozó statisztikákat állít össze. E statisztikáknak az euroövezet és az egyes euroövezeti tagállamok tekintetében történő levezetése érdekében szükséges, hogy az EKB a PPA-k eszközeire és forrásaira vonatkozó statisztikai információkat gyűjtsön az NKB-któl.

(6)

Annak biztosítása céljából, hogy az MPI-k szektorára vonatkozó, az EKB-nek jelentett statisztikai információk reprezentatívak legyenek az egyes euroövezeti tagállamok teljes adatszolgáltatói körére nézve, a bruttósításra vonatkozó közös szabályokat kell meghatározni az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 9. cikke és az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) 4. cikke alapján egyes adatszolgáltatási követelmények alól mentesített kis MPI-k számára. Ugyanezen okból a bruttósításra vonatkozó közös szabályokat kell meghatározni azon MPI-k számára, amelyeket az NKB-k az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) 2. cikke alapján mintaként kiválasztottak.

(7)

Az euroövezetben és az egyes euroövezeti tagállamokban az MPI-k által a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek terén mutatkozó fejlemények jobb elemezése érdekében az NKB-knek jelenteniük kell az EKB részére a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott MPI-hitelekre vonatkozó statisztikai információkat gazdasági tevékenység szerinti bontásban, amennyiben az információk rendelkezésre állnak.

(8)

Az euroövezetben és az egyes euroövezeti tagállamokban a hitelezés terén mutatkozó fejlemények elemzésének kiegészítése érdekében az NKB-knek információt kell szolgáltatniuk a le nem hívott MPI-hitelkeretekről, gazdasági szektorok szerinti bontásban. Az országok közötti összehasonlíthatóság növelése érdekében az NKB-knek a le nem hívott hitelkeretekre vonatkozóan az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) és az (EU) 2016/867 európai központi banki rendeletben (EKB/2016/13) (6) szereplő fogalommeghatározásokkal összhangban álló statisztikai információkat kell jelenteniük.

(9)

Az EKB-nak figyelemmel kell kísérnie a monetáris transzmissziót az MPI-k által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok tekintetében a betétekre és hitelekre alkalmazott kamatlábak változásán keresztül. Ezért meg kell határozni azokat a formátumokat és eljárásokat, amelyeket az NKB-knek követniük kell az ilyen információk 1072/2013/EU rendeletnek (EKB/2013/34) megfelelően az EKB részére történő jelentése érdekében.

(10)

Az eurorendszernek az egyedi monetáris pénzügyi intézmények – (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2), illetve 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) alapján gyűjtött – mérlegtétel- és kamatláb-statisztikáit a monetáris politikával, a pénzügyi stabilitással és a makroprudenciális politikával összefüggő célokra, valamint az euroövezeti tagállamokbeli hitelintézetek mikroprudenciális felügyeletével összefüggő feladatokhoz is fel kell használnia. Az NKB-k számára ezért elő kell írni, hogy jelentsék az EKB részére az MPI-k szükséges egyedi mérlegtétel- és kamatláb-statisztikáit.

(11)

2020. június 5-én a Kormányzótanács jóváhagyta az euroövezeti hitelintézetek törzsmintájának kibővítését az egyedi mérlegtételek EKB részére történő továbbítása céljára (7); ezen mérlegtételek rendszeres továbbítása a 2021. februárra vonatkozó mérlegtétel-információkkal kezdődik. Az NKB-k e kibővítésből eredő nagyobb adatszolgáltatási terhének mérséklése érdekében megfelelő, hogy e hitelintézetek tekintetében az egyedi mérlegtétel-információk továbbítására vonatkozó követelmények a törzsmintában annak kibővítése előtt is szereplő hitelintézetek (alapvető intézmények) egyedi mérlegtétel-információinak továbbításához képest korlátozottak legyenek.

(12)

A monetáris és hitelezési fejlemények megfelelő időben történő elemzésének kiegészítése érdekében megfelelő, hogy az EKB az egyedi mérlegtétel- és kamatláb-információkat a nemzeti aggregátumokkal egyidőben kapja meg azon alapvető intézmények vonatkozásában, amelyek üzleti tevékenysége a vonatkozó aggregált mutatók jelentős részére terjed ki. Az egyedi mérlegtétel-információk és egyedi kamatláb-információk idősoraiban bekövetkező törések elkerülése és az alapvető intézmények nemzeti aggregátumai folyamatos lefedettségének biztosítása érdekében megfelelő, hogy az egy vagy több alapvető intézményt érintő egyesülésből, befolyásszerzésből vagy más szervezeti átalakításból létrejövő új hitelintézet maga is alapvető intézménynek minősüljön. Amennyiben egy tagállam bevezeti az eurót, azonosítani kell, hogy az e tagállamban mutatkozó monetáris és hitelezési fejlemények megfelelő időben történő elemzése céljára rezidens hitelintézetek közül melyek minősüljenek alapvető intézménynek, az érintett NKB adatszolgáltatási terhét is figyelembe véve.

(13)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 12.1. cikke értelmében a Kormányzótanács határozhat úgy, hogy bizonyos hatásköröket az Igazgatóságra ruház. A hatáskör-átruházás Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában kidolgozott és megerősített általános elveivel összhangban a döntéshozatali hatáskörök átruházásának korlátozottnak és arányosnak kell lennie, és meghatározott kritériumokon kell alapulnia. Ennek megfelelően indokolt előírni, hogy amennyiben a Kormányzótanács vagy az Igazgatóság engedélyezi az NKB-knek, hogy azon euroövezeti hitelintézetek mérlegére, amelyek vonatkozásában egyedi adatokat jelentenek, meghatározott küszöbértéket alkalmazzanak, vagy az erre vonatkozó engedélyt visszavonja, meg kell vizsgálnia, hogy az ilyen alkalmazás ezen NKB-k számára aránytalan adatszolgáltatási teherhez vezetne-e.

(14)

Az EKB tartja fenn az intézmények és leányvállalatok adatainak adatbázisát (a továbbiakban: RIAD), amely a statisztikai szempontból releváns gazdasági egységekre vonatkozó referenciaadatok központi adatbázisa. Az MPI-kre vonatkozó referenciaadatokat és az azon euroövezeti hitelintézetekre vonatkozó információkat, amelyek vonatkozásában az NKB-k egyedi mérlegtétel- és kamatláb-adatokat jelentenek, az (EU) 2018/876 európai központi banki iránymutatásnak (EKB/2018/16) (8) megfelelően a RIAD-ban tárolják. Ezért indokolt meghatározni azokat az információkat, amelyeket az NKB-knek azon euroövezeti hitelintézetek tekintetében, amelyek vonatkozásában egyedi mérlegtétel- és kamatláb-adatokat jelentenek, be kell vinniük a RIAD-ba és aktualizálniuk kell.

(15)

Az általános adatszolgáltatási teher csökkentése érdekében az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) alapján gyűjtött statisztikai információk kerülnek felhasználásra az (EU) 2021/378 európai központi banki rendeletnek (EKB/2021/1) (9) megfelelően az EKB kötelező tartalékképzési követelményeinek hatálya alá tartozó hitelintézetek tartalékalapjának rendszeres kiszámításához. Ahhoz, hogy az EKB az összevont tartalékalap kötelezettségek típusai szerinti bontására vonatkozó statisztikákat állítson elő, szükséges, hogy az NKB-k az egyes euroövezeti tagállamok vonatkozásában a hitelintézetek tartalékalapjára vonatkozó statisztikai információkat jelentsenek az EKB-nek. Ezenkívül az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 5. cikkében említett egységes levonás megfelelőségének figyelemmel kísérése érdekében az EKB-nak a makroarányra vonatkozó statisztikai információkat kell gyűjtenie.

(16)

Az euroövezeti monetáris aggregátumok és ellentételeik főként az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) alapján gyűjtött MPI-mérlegadatokból származnak. Az euroövezeti monetáris aggregátumok azonban nem csak az MPI-k monetáris kötelezettségeit foglalják magukban, hanem a központi kormányzat és a központi kormányzati szektorba nem tartozó postai zsíróintézmények (POGI-k) monetáris kötelezettségeit is. Ezért szükséges, hogy az 1074/2013/EU rendeletnek (EKB/2013/39) megfelelően az euroövezetben rezidens nem monetáris pénzügyi intézményektől betéteket fogadó POGI-kra vonatkozó statisztikai információkat jelentsék az EKB-nek. Ugyanebből az okból az is szükséges, hogy a központi kormányzat monetáris kötelezettségeire, valamint a központi kormányzat készpénzállományára és a tulajdonában álló, az euroövezeti MPI-k által kibocsátott értékpapírok állományára vonatkozó statisztikai információkat jelentsék az EKB-nek. Ennek megfelelően meg kell határozni az ezen információk EKB részére történő jelentésére vonatkozó formátumokat és eljárásokat.

(17)

Az euroövezet bankszektorának szerkezete és az e szektorban mutatkozó fejlemények elemzésének elősegítése érdekében az NKB-knak az ezen iránymutatásban meghatározott sablonoknak megfelelően jelenteniük kell a hitelintézetek strukturális pénzügyi mutatóit. Az adatszolgáltatási teher csökkentése érdekében az NKB-knek – az EKB-vel való megállapodás alapján – lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy az információkat alternatív adatforrásokban bocsássák rendelkezésre, amelyeket az EKB felhasználhat a szükséges mutatók kinyerésére.

(18)

Az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) többek között akként módosítja a „hitelintézet” 575/2013/EU rendeletben szereplő meghatározását, hogy az magában foglalja a rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokat, amelyek – amennyiben e vállalkozások nem a betétgyűjtő vállalatok statisztikai osztályozására szolgáló közös előírásokkal, fogalommeghatározásokkal és osztályozásokkal összeegyeztethető tevékenységeket folytatnak – nem MPI-k. Következésképpen az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) a tényleges adatszolgáltatói kör terjedelmét illetően különbséget tesz az MPI-k szektorába besorolt hitelintézetek és a nem-MPI hitelintézetek között. Ahhoz, hogy az EKB hatékonyan tudja figyelemmel kísérni a hitelintézetek tevékenységét, szükséges, hogy az NKB-k által az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) alapján a nem-MPI hitelintézetektől gyűjtött információk továbbításra kerüljenek az EKB-nek.

(19)

Az EKB által gyűjtött statisztikai információk pontosságának és minőségének biztosítása érdekében rendelkezni kell az NKB-k által jelentett statisztikai információk figyelemmel kíséréséről, ellenőrzéséről, és adott esetben revíziójáról. Ugyanebből az okból az NKB-knak magyarázattal kell szolgálniuk az EKB részére a jelentett statisztikai információkat jelentősen javító revíziók tekintetében, vagy amennyiben az EKB ezt kéri.

(20)

A KBER Alapokmányának 5. cikke az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével együtt azt vonja maga után, hogy azon tagállamoknak, amelyek pénzneme nem az euro (a továbbiakban: euroövezeten kívüli tagállamok), és amelyek be kívánják vezetni az eurót, az euro bevezetésének előkészítése keretében az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítéséhez szükséges statisztikai információk gyűjtésére szolgáló intézkedéseket kell kialakítaniuk és végrehajtaniuk. Ennek megfelelően a jelen iránymutatás alkalmazása kiterjeszthető oly módon, hogy adott esetben egy meghatározott referencia-időszakra euroövezeten kívüli tagállamok NKB-ire is alkalmazandó legyen. Ezenkívül annak érdekében, hogy az EKB átfogó áttekintést kaphasson a gyűjtött statisztikai információkról és elvégezhesse a releváns elemzéseket, az eurót bevezető euroövezeten kívüli tagállamok NKB-i számára elő kell írni, hogy az euro adott tagállam általi bevezetését és az Unióhoz történő csatlakozását megelőző megfelelő időszakot lefedő statisztikai információkat bocsássanak az EKB rendelkezésére.

(21)

Ahhoz, hogy az EKB elláthassa feladatait, helyénvaló, hogy az NKB-k a szükséges statisztikai információkat meghatározott időpontokig jelentsék. E célra, valamint az NKB-k számára egyértelműbb helyzet teremtése érdekében megfelelő, hogy az NKB-k továbbá az EKB által az NKB-kkal közölt adatszolgáltatási naptárral összhangban szolgáltassanak adatot.

(22)

Közös szabályokat kell meghatározni az ezen iránymutatás alapján jelentendő, az MPI-mérlegekről szóló statisztikai információk NKB-k általi közzétételére vonatkozóan, a kapcsolódó, piaci szempontból érzékeny főbb aggregátumok megfelelő közzétételének biztosítása érdekében.

(23)

Indokolt az EKB-nek jelentett statisztikai információk továbbítására vonatkozó közös módszert előírni valamennyi NKB számára. Ennek megfelelően a KBER-nek harmonizált elektronikus továbbítási formátumról kell megállapodnia és ilyen formátumot kell meghatároznia.

(24)

Szükség van egy olyan eljárás kidolgozására, amely lehetővé teszi az ezen iránymutatás mellékleteiben szükséges technikai módosítások hatékony végrehajtását, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatják meg a mögöttes koncepcionális keretet, és nem érintik az adatszolgáltatási terhet. Ennek megfelelően az EKB Igazgatóságának lehetősége kell, hogy legyen az ilyen technikai módosítások elvégzésére, és ezen eljárás lefolytatása során figyelembe kell venni a KBER Statisztikai Bizottságának véleményét.

(25)

A Kormányzótanács egyedi mérlegtétel-statisztikák kibővítéséről szóló, 2020. június 5-én hozott döntésének végrehajtása érdekében szükséges, hogy az NKB-k a 2021. februári referencia-időszaktól az egyedi mérlegtétel-statisztikák EKB részére történő rendszeres továbbítása céljára az euroövezeti hitelintézetek kibővített törzsmintáját vegyék figyelembe. Ezért az NKB-knak azonosítaniuk kell azokat a hitelintézeteket, amelyek vonatkozásában a jelen iránymutatás hatályának megfelelően egyedi mérlegtétel- és kamatláb-adatokat kell jelenteni. Mivel a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 európai központi banki iránymutatás (11)2022. február 1-jéig továbbra is alkalmazandó, a jelen iránymutatás alapján 2022. február 1-jéig átmeneti adatszolgáltatási követelményeket kell meghatározni. Szükséges továbbá, hogy az NKB-k ezeket az információkat az adott időszakra vonatkozó, a jelen iránymutatás szerinti határidőknek megfelelően jelentsék.

(26)

Ezenkívül a „hitelintézet” 575/2013/EU rendeletben szereplő meghatározásának 2021. június 26-tól alkalmazandó módosítására tekintettel a 2021. június 26. és 2022. február 1. közötti időszakra átmeneti adatszolgáltatási követelményeket kell előírni az NKB-k számára a nem-MPI hitelintézetek mérlegtételeire vonatkozóan.

(27)

A statisztikai információk gyűjtése és elemzése eredményességének biztosítása érdekében az NKB-knek ugyanattól a naptól kell megfelelniük ezen iránymutatás rendelkezéseinek, mint amely az (EU) 2021/379 európai központi banki rendelet (EKB/2021/2) 5. cikkében szereplő új adatszolgáltatási követelményei alkalmazásának kezdőnapja. Ezt az iránymutatást ezért 2022. február 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. SZAKASZ

TÁRGY ÉS HATÁLY

1. cikk

Tárgy

Ez az iránymutatás meghatározza az NKB-ket terhelő adatszolgáltatási követelményeket a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) mérlegtételeiről és kamatlábairól, a nem-MPI hitelintézetek mérlegtételeiről, a hitelintézetek kötelező tartalékairól és strukturális pénzügyi mutatóiról jelentendő statisztikai információk, valamint a postai zsíróintézményekre (POGI-k) és a központi kormányzatra vonatkozó, a monetáris aggregátumok és ellentételeik összeállításához szükséges statisztikai információk tekintetében. Ez az iránymutatás meghatározza különösen az NKB-k által az EKB részére jelentendő információkat, ezen információk kezelését, az adatszolgáltatás gyakoriságát és határidőit, valamint az adatszolgáltatásra alkalmazandó előírásokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A jelen iránymutatás alkalmazásában az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 2. cikkében, az 1072/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/34) (12) 1. cikkében és az 1074/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/39) (13) 1. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

Ezenkívül a következő fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell:

1.

„statisztikai információ”: a 2533/98/EK tanácsi rendelet (14) 1. cikkének 11. pontjában meghatározott „statisztikai adat”;

2.

„előállítási időszak”: a statisztikai információknak az NKB-k által az EKB részére történő jelentésére vonatkozóan ezen iránymutatás szerint előírt határidők és az EKB általi adatfogadás vége közötti időszak;

3.

„tartalékalap”: az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 2. cikkének 8. pontjában meghatározott „tartalékalap”;

4.

„tartalékperiódus”: az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 2. cikkének 10. pontjában meghatározott „tartalékperiódus”.

2. SZAKASZ

AZ MPI-K MÉRLEGTÉTELEI

3. cikk

A központi bankok mérlegtételeiről jelentendő statisztikai információk

(1)   Az NKB-k a központi banki szektor következő mérlegtételeit jelentik az EKB részére:

a)

az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 2. részének 1. táblázatában megjelölt hó végi fennálló összegek, a következők kivételével:

i.

a kizárólag a tartalékképzésre kötelezett hitelintézetek által jelentendő betéti kötelezettségek;

ii.

csoporton belüli pozíciók;

iii.

szindikált hitelek;

iv.

virtuális számla-összevezetési pozíciók;

v.

kibocsátott PPA részvények/befektetési jegyek;

vi.

a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, euróban denominált hitelek futamidő szerinti részletezése;

vii.

a háztartásoknak és a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott, euróban denominált hitelek futamidő és a hitel célja szerinti részletezése;

viii.

saját értékpapír-állományok;

b)

az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 3. részének 2., 3. és 4. táblázatában megjelölt negyedév végi fennálló összegek;

c)

a jelen iránymutatás II. melléklete 1. részének 1. táblázatában megjelölt hó végi és negyedév végi fennálló összegek a legjobb becslés alapján, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak;

d)

a jelen iránymutatás II. melléklete 1. részének 3. táblázatában megjelölt negyedév végi fennálló összegek.

(2)   Az NKB-k a központi banki szektor átértékelési kiigazításaira vonatkozó következő statisztikai információkat jelentik az EKB részére:

a)

az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 4. részének 1A. táblázatában megjelölt havi átértékelési kiigazítások, a következők kivételével:

i.

csoporton belüli pozíciók;

ii.

szindikált hitelek;

iii.

virtuális számla-összevezetési pozíciók;

iv.

kibocsátott PPA részvények/befektetési jegyek;

v.

a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, euróban denominált hitelek futamidő szerinti részletezése;

vi.

a háztartásoknak és a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott, euróban denominált hitelek futamidő és a hitel célja szerinti részletezése;

vii.

saját értékpapír-állományok;

b)

az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 4. részének 2A. táblázatában megjelölt negyedéves átértékelési kiigazítások;

c)

a jelen iránymutatás II. melléklete 1. részének 1. táblázatában megjelölt havi és negyedéves átértékelési kiigazítások a legjobb becslés alapján, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak;

d)

a jelen iránymutatás II. melléklete 1. részének 3. táblázatában megjelölt negyedéves átértékelési kiigazítások.

(3)   Az NKB-k a központi banki szektor átsorolási kiigazításaira vonatkozó következő statisztikai információkat jelentik az EKB részére:

a)

a havi átsorolási kiigazítások az (1) bekezdés a) pontja alapján jelentett minden egyes fennálló összeg tétel tekintetében;

b)

a negyedéves átsorolási kiigazítások az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 3. részének 2. táblázatában megjelölt minden egyes fennálló összeg tétel tekintetében, a hitelek fennmaradó futamidők szerinti bontásaira vonatkozó tételek kivételével;

c)

a jelen iránymutatás II. melléklete 1. részének 1. táblázatában megjelölt havi és negyedéves átsorolási kiigazítások a legjobb becslés alapján, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak;

d)

a jelen iránymutatás II. melléklete 1. részének 3. táblázatában megjelölt negyedéves átsorolási kiigazítások.

(4)   Az NKB-k az e cikk alapján jelentendő statisztikai információkat az EKB honlapján (15) elérhető, a statisztikai és a számviteli mérleg közötti összekötést biztosító táblázatoknak megfelelően nyerik ki számviteli rendszerükből, és különösen a következőket alkalmazzák:

a)

a 9.5. „az eurorendszeren belüli egyéb követelések (nettó)” és a 10.4. „az eurorendszeren belüli egyéb kötelezettségek (nettó)” számviteli tételek esetében az NKB-k az eszközöket a követelésektől elkülönítve azonosítják, és bruttó összegben jelentik;

b)

amennyiben a 14. „átértékelési számlák” számviteli tételt számviteli célokra bruttó összegben kell jelenteni, azt az NKB-k statisztikai célokra nettó összegben jelentik;

c)

amennyiben az NKB-k az (EU) 2016/2249 európai központi banki iránymutatás (EKB/2016/34) (16) 9. cikke (2) bekezdésében említetteknek megfelelően belső célokra havonta vagy annál gyakrabban értékelik át az értékpapír-portfóliójukat, ezeket az átértékeléseket a (2) bekezdés alapján jelentett statisztikai információknak havi alapon tükrözniük kell;

d)

az NKB-k – a számviteli célokra alkalmazott értékelések sérelme nélkül – a tartott és kibocsátott értékpapírok jelentésére a következő értékelések egyikét alkalmazzák:

i.

az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) A. melléklete 7. fejezetének 38. pontjában említett piaci értékelések; vagy

ii.

számviteli értékelések az (EU) 2016/2249 iránymutatás (EKB/2016/34) 9. cikkében szereplő harmonizált számviteli szabályoknak megfelelően, amennyiben a számviteli értékelések nem térnek el jelentősen a piaci értéktől.

(5)   Az EKB mérlege tekintetében az e cikkben említett statisztikai információkat az EKB érintett üzleti területe bocsátja az EKB Statisztikai Főigazgatósága rendelkezésére.

(6)   Az e cikk alapján jelentett statisztikai információk esetében aggregált és a 30. cikknek megfelelően ellenőrzött információkról van szó. Az átsorolási és az átértékelési kiigazításokra vonatkozó statisztikai információkat a jelen iránymutatás I. mellékletének megfelelően kell jelenteni.

4. cikk

Az egyéb MPI-k mérlegtételeiről jelentendő statisztikai információk

(1)   Az NKB-k az egyéb MPI-k következő mérlegtételeit jelentik az EKB részére:

a)

az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 2. részének 1. táblázatában megjelölt hó végi fennálló összegek, a kizárólag a tartalékképzésre kötelezett hitelintézetek által jelentendő betéti kötelezettségek kivételével;

b)

az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 3. részének 2., 3. és 4. táblázatában megjelölt negyedév végi fennálló összegek;

c)

az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 5. részének 5b. táblázatában megjelölt, értékpapírosításokra és más hitelátruházásokra vonatkozó hó végi fennálló összegek;

d)

a jelen iránymutatás II. melléklete 1. részének 2. táblázatában megjelölt hó végi és negyedév végi fennálló összegek, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, többek között a legjobb becslés alapján, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak;

e)

a jelen iránymutatás II. melléklete 1. részének 2. táblázatában megjelölt negyedév végi fennálló összegek, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, többek között a legjobb becslés alapján, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak.

(2)   Az NKB-k az egyéb MPI-k átértékelési kiigazításaira vonatkozó következő statisztikai információkat jelentik az EKB részére:

a)

az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 4. részének 1A. táblázatában megjelölt havi átértékelési kiigazítások;

b)

az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 5. részének 5b. táblázatában megjelölt havi átértékelési kiigazítások;

c)

az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 4. részének 2A. táblázatában megjelölt negyedéves átértékelési kiigazítások;

d)

a jelen iránymutatás II. melléklete 1. részének 2. táblázatában megjelölt havi és negyedéves átértékelési kiigazítások a legjobb becslés alapján, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak;

e)

a jelen iránymutatás II. melléklete 1. részének 3. táblázatában megjelölt negyedéves átértékelési kiigazítások a legjobb becslés alapján, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak.

(3)   Az NKB-k az egyéb MPI-k átsorolási kiigazításaira vonatkozó következő statisztikai információkat jelentik az EKB részére:

a)

a havi átsorolási kiigazítások az (1) bekezdés a) pontja alapján jelentett minden egyes fennálló összeg tétel tekintetében;

b)

a havi átsorolási kiigazítások az (1) bekezdés c) pontja alapján jelentett minden egyes fennálló összeg tétel tekintetében;

c)

a negyedéves átsorolási kiigazítások az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 3. részének 2. táblázatában megjelölt minden egyes fennálló összeg tétel tekintetében, a hitelek fennmaradó futamidők szerinti bontásaira vonatkozó tételek kivételével;

d)

a jelen iránymutatás II. melléklete 1. részének 2. táblázatában megjelölt havi és negyedéves átsorolási kiigazítások a legjobb becslés alapján, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak;

e)

a jelen iránymutatás II. melléklete 1. részének 3. táblázatában megjelölt negyedéves átsorolási kiigazítások a legjobb becslés alapján, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak.

(4)   Az NKB-k jelentik az EKB részére a havi nettó hitelátruházásokra vonatkozó, az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 5. részének 5a. táblázatában megjelölt statisztikai információkat.

(5)   Az NKB-k jelentik az EKB részére az MPI-k által értékpapírosított vagy egyébként átruházott, nem MPI-k által kezelt hitelekre vonatkozó következő statisztikai információkat, amennyiben azok rendelkezésre állnak:

a)

a nem MPI-k által kezelt hitelek hó végi fennálló összegei a jelen iránymutatás II. melléklete 2. részének 1. táblázatában meghatározottak szerint;

b)

a nem MPI-k által kezelt hitelek fennálló összegeire vonatkozó havi pénzügyi tranzakciók a hitelátruházások hatásai nélkül, a jelen iránymutatás II. melléklete 2. részének 1. táblázatában meghatározottak szerint.

(6)   Az NKB-k a jelen iránymutatás II. melléklete 2. részének 2. táblázatában meghatározottak szerint nettó átruházásokat, fennálló összegeket, átértékelési kiigazításokat és átsorolási kiigazításokat jelentenek, amennyiben az NKB-k az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 5. része 2.3. szakaszának megfelelően utasították az MPI-ket arra, hogy az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 5. része 5a. és 5b. táblázatának 1. blokkjára vonatkozó adatszolgáltatásban szerepeltessék a valamely MPI által átruházott hiteleket, ahol hitelgondozóként egy másik belföldi MPI jár el.

(7)   Az e cikk alapján jelentett statisztikai információk esetében aggregált és a 30. cikknek megfelelően ellenőrzött információkról van szó. Az átsorolási és az átértékelési kiigazításokra vonatkozó statisztikai információkat a jelen iránymutatás I. mellékletének megfelelően kell jelenteni. Az e cikk alapján jelentett statisztikai információkat adott esetben a 8. cikknek megfelelően kell bruttósítani.

5. cikk

A pénzpiaci alapok (PPA-k) mérlegtételeiről jelentendő statisztikai információk

(1)   Az NKB-k jelentik az EKB részére a PPA-k mérlegének negyedév végi fennálló összegeire vonatkozó, a jelen iránymutatás II. melléklete 3. részének 1. és 2. táblázatában megjelölt statisztikai információkat.

(2)   Az NKB-k jelentik az EKB részére a negyedéves átértékelési kiigazításokra vonatkozó, a jelen iránymutatás II. melléklete 3. részének 1. táblázatában megjelölt statisztikai információkat. Amennyiben az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 9. cikkének (6) bekezdése alapján egyes PPA-k vagy valamennyi PPA számára az átértékelési kiigazítások jelentése tekintetében eltérést engedélyeznek, az NKB-k a legjobb becslés alapján szolgáltatnak információkat, amennyiben a szóban forgó összegek jelentősek.

(3)   Az NKB-k jelentik az EKB részére a negyedéves átsorolási kiigazításokra vonatkozó, a jelen iránymutatás II. melléklete 3. részének 1. táblázatában megjelölt statisztikai információkat.

(4)   Az e cikk alapján jelentett statisztikai információk esetében aggregált és a 30. cikknek megfelelően ellenőrzött információkról van szó. Az átsorolási és az átértékelési kiigazításokra vonatkozó statisztikai információkat a jelen iránymutatás I. mellékletének megfelelően kell jelenteni. Az e cikk alapján jelentett statisztikai információkat adott esetben a 8. cikknek megfelelően kell bruttósítani.

6. cikk

A le nem hívott MPI-hitelkeretekről jelentendő statisztikai információk

(1)   Az NKB-k negyedéves alapon jelentik az EKB részére a más MPI-k által nyújtott, le nem hívott hitelkeretekre vonatkozó következő statisztikai információkat:

a)

a jelen iránymutatás II. melléklete 4. részének 1. táblázatában megjelölt, a negyedév minden hónapjának hó végi mérlegére vonatkozó fennálló összegek; vagy

b)

a jelen iránymutatás II. melléklete 4. részének 1. táblázatában megjelölt, a negyedév utolsó hónapjának hó végi mérlegére vonatkozó fennálló összegek.

Az első albekezdés alkalmazásában az NKB-k akkor jelentenek statisztikai információkat, ha tényleges információk állnak rendelkezésre. Amennyiben nem állnak rendelkezésre tényleges információk, az NKB-k becsléseket jelentenek.

(2)   Az NKB-k az (1) bekezdés alapján jelentett minden fennálló összeg tekintetében a legnagyobb gondosság elve alapján az átsorolási kiigazításokra vonatkozó statisztikai információkat jelentenek az EKB részére.

(3)   Az NKB-k a le nem hívott MPI-hitelkeretekre vonatkozó statisztikai információkat lehetőség szerint az alábbiak közül egyre vagy mindkettőre hivatkozással jelentik:

a)

az (EU) 2016/867 rendelet (EKB/2016/13) IV. mellékletében meghatározott „mérlegen kívüli összeg”;

b)

az 575/2013/EU rendelet I. mellékletében említett, „közepes kockázatúként”, „közepes/alacsony kockázatúként” vagy „alacsony kockázatúként” besorolt „le nem hívott hitelkeretek”.

Amennyiben az NKB-k a statisztikai információkat nem az első albekezdés a) és b) pontjára hivatkozással jelentik, az NKB-k e statisztikai információkat a releváns nemzeti fogalommeghatározásokra hivatkozással jelentik.

(4)   Az e cikk alapján jelentett statisztikai információk esetében aggregált és a 30. cikknek megfelelően ellenőrzött információkról van szó. Az átsorolási kiigazításokra vonatkozó statisztikai információkat a jelen iránymutatás I. mellékletének megfelelően kell jelenteni. Az e cikk alapján jelentett statisztikai információkat adott esetben a 8. cikknek megfelelően kell bruttósítani.

7. cikk

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott MPI-hitelek gazdasági tevékenység szerinti megoszlásáról jelentendő statisztikai információk

(1)   Ha az adatok rendelkezésre állnak, az NKB-k – az uniós gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozási rendszerével (NACE Rev. 2) (18) összhangban, a jelen iránymutatás II. melléklete 5. részének megfelelően – gazdasági tevékenység szerinti bontásban jelentik az EKB részére az euroövezeti nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott MPI-hitelek negyedév végi fennálló összegeit.

(2)   Az NKB-k az EKB kérésére magyarázattal szolgálnak az átsorolásoknak – a 4. cikk (3) bekezdése alapján jelentett átsorolási kiigazításokat is ideértve – az (1) bekezdés alapján jelentett fennálló összegekre gyakorolt hatásairól.

(3)   Az e cikk alapján jelentett statisztikai információk esetében aggregált és a 30. cikknek megfelelően ellenőrzött információkról van szó.

8. cikk

Az MPI-mérlegtételek bruttósítása

(1)   Amennyiben az NKB-k az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 9. cikke (1), (2), (4), (6) és (7) bekezdésének megfelelően eltéréseket engedélyeznek az MPI-k számára, az NKB-k az e rendelet alapján gyűjtött statisztikai információkat bruttósítják oly módon, hogy ezek az információk az e szakasznak megfelelően az EKB részére jelentendő havi és negyedéves statisztikai információk céljára a teljes adatszolgáltatói kört képviseljék.

(2)   Amennyiben az NKB-k a statisztikai információkat az (1) bekezdés alapján bruttósítják, legalább a következők egyikét alkalmazzák:

a)

a hiányzó részletezésekre vonatkozó információk esetében becslést kell végezni a tényleges adatszolgáltatói körnek a „kisebb” csoporthoz tartozó intézményekre nézve legreprezentatívabbnak tekintett csoportján alapuló arányszámok alkalmazásával, a következők szerint:

i.

azon tagállamok NKB-i, amelyeknek az euroövezeti MPI-k összevont mérlegfőösszegéhez való hozzájárulása meghaladja a 2 %-ot, úgy határozzák meg ezt a csoportot, hogy a csoportba tartozó szervezetek összevont mérlegfőösszege ne haladja meg az MPI-k nemzeti összevont mérlegének 35 %-át;

ii.

azon tagállamok NKB-i, amelyeknek az euroövezeti MPI-k összevont mérlegfőösszegéhez való hozzájárulása nem haladja meg a 2 %-ot, úgy határozzák meg ezt a csoportot, hogy a csoportba tartozó szervezetek összevont mérlegfőösszege ne haladja meg az MPI-k nemzeti összevont mérlegének 35 %-át, kivéve, ha az e megközelítés szerinti bruttósítás az NKB számára jelentős költségekkel járna, ebben az esetben az NKB ehelyett alkalmazhat a tényleges adatszolgáltatói körön alapuló arányszámokat;

iii.

a tényleges adatszolgáltatói kör i. és ii. alpontban említett csoportjainak meghatározására vonatkozó követelményeket nem kell alkalmazni, amennyiben az eltérésben részesülő intézmények mérlege nem haladja meg az MPI-k nemzeti összevont mérlegének 1 %-át. Ezekben az esetekben az NKB-k ehelyett alkalmazhatnak a tényleges adatszolgáltatói körön alapuló arányszámokat;

b)

az a) pont alkalmazása során a „kisebb” csoporthoz tartozó intézmények és a tényleges adatszolgáltatói kör csoportja egyaránt tovább felosztható intézménytípus szerint;

c)

amennyiben az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 9. cikkének (1) bekezdése alapján eltérésben részesülő PPA-k együttes hozzájárulása meghaladja a PPA-k nemzeti mérlegének 30 %-át, az NKB-k a PPA-kra vonatkozó statisztikai információkat a betétgyűjtő vállalatoktól elkülönítve, a következők egyike szerint bruttósítják:

i.

az NKB-k az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 9. cikkének (1) bekezdése alapján eltérésben nem részesülő PPA-któl gyűjtött statisztikai információkat használják fel, amennyiben ezek a statisztikai információk a bruttósítás céljára kellően reprezentatívak;

ii.

az NKB-k legalább évente egyszer alternatív információforrásokból megbecsülik a PPA-szektor mérlegét, és ezt használják a bruttósítás alapjául, amennyiben valamennyi PPA eltérésben részesült az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 9. cikkének (1) bekezdése alapján, vagy ha az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 9. cikkének (1) bekezdése alapján eltérésben nem részesülő PPA-któl gyűjtött statisztikai információk a bruttósítás céljára nem kellően reprezentatívak;

d)

amennyiben az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) alapján az információkat alacsonyabb gyakorisággal vagy későbbi határidőkkel gyűjtik, mint a jelen iránymutatás alapján az EKB részére jelentendő statisztikai információkat, az NKB-k a következők egyike szerint megbecsülik a hiányzó időszakokra vonatkozó statisztikai információkat:

i.

az információk ismétlésével, amennyiben az eredmények megfelelőnek bizonyultak; vagy

ii.

megfelelő statisztikai becslési módszerek alkalmazásával a tendenciák vagy a szezonális alakulás figyelembevétele érdekében.

Az a)–d) pont alkalmazásában az arányszámok vagy a bruttósítás céljára használt bármely más közbenső számítás levezethető a felügyeleti hatóságoktól szerzett információkból, amennyiben ezek az információk a bruttósítás céljára kellően összhangban vannak a statisztikai információkkal.

(3)   Amennyiben az NKB-k az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 9. cikkének (7) bekezdése alapján eltérést engedélyeztek valamely MPI-nek, a 4. cikk alapján az EKB részére jelentendő negyedéves statisztikai információk következők szerinti becslésével végzik el a bruttósítást:

a)

amennyiben az NKB-k az MPI-ktől az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) alapján a negyedévesnél alacsonyabb gyakorisággal gyűjtenek statisztikai információkat, felhasználhatják ezeket a statisztikai információkat a hiányzó időszakokra vonatkozó statisztikai információk becslése céljára, vagy alkalmazhatnak megfelelő statisztikai becslési módszereket a tendenciák vagy a szezonális alakulás figyelembevétele érdekében;

b)

amennyiben az NKB-k az MPI-ktől az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) alapján összevontabb szinten gyűjtenek statisztikai információkat, felhasználhatják ezeket a statisztikai információkat a 4. cikk alapján az EKB részére jelentendő statisztikai információk becslése céljára, vagy felhasználhatnak megfelelő bontásokat az ilyen becslések alapjául;

c)

amennyiben az NKB-k az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) alapján olyan negyedéves statisztikai információkat gyűjtenek az MPI-ktől, amelyek együttesen az eltéréssel érintett, euroövezeten kívüli tagállam rezidensei betéteinek, hiteleinek és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tartalmazó állományainak, valamint befektetési alapok részvényeinek/befektetései jegyeinek legalább 80 %-át teszik ki, a jelentendő statisztikai információkat ennek alapján becsülik meg; vagy

d)

amennyiben az NKB-k a jelentendő statisztikai információkat alternatív források alapján becsülik meg, megteszik a szükséges kiigazításokat az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) alapján használt, az ezen alternatív forrásokban használtaktól eltérő fogalmak és meghatározások figyelembevétele érdekében.

9. cikk

Határidők

(1)   Az NKB-k az e szakaszban említett havi statisztikai információkat az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 7. cikke (2) bekezdésének és a 32. cikkben említett adatszolgáltatási naptárnak megfelelően, a tárgyhónap végét követő 15. munkanap végéig jelentik az EKB részére.

(2)   Az NKB-k az e szakaszban említett negyedéves statisztikai információkat az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 7. cikke (3) bekezdésének és a 32. cikkben említett adatszolgáltatási naptárnak megfelelően, a tárgynegyedév végét követő 28. munkanap végéig jelentik az EKB részére.

10. cikk

Revíziók

(1)   Az NKB-k az e szakasz alapján jelentett statisztikai információkat a következők szerint vizsgálhatják felül:

a)

a 3. és a 4. cikk alapján jelentett legújabb és az előző havi statisztikai információkat érintő revíziók bármikor benyújthatók az EKB-hoz;

b)

a 3. és a 4. cikk alapján jelentett legújabb negyedéves statisztikai információkat érintő revíziók bármikor benyújthatók az EKB-hoz;

c)

az a) és a b) pontban említettektől eltérő, a 3. és a 4. cikk alapján jelentett statisztikai információkat érintő revíziók a havi előállítási időszakon kívül nyújthatók be az EKB-hoz;

d)

az 5–7. cikk alapján jelentett statisztikai információkat érintő revíziók bármikor benyújthatók az EKB-hoz.

Az NKB-k az EKB értesítését követően a havi előállítási időszakban felülvizsgálhatják a c) pontban említett statisztikai információkat, amennyiben a revíziók jelentősen javítják a statisztikai információk minőségét. Az EKB e revíziókat feldolgozhatja az adott havi előállítási időszakot követően. Az EKB tájékoztatja az érintett NKB-t, amennyiben e revíziók feldolgozását a havi előállítási időszak utánra halasztja el.

(2)   Az NKB-k kérésre magyarázattal szolgálnak az EKB részére az (1) bekezdés alapján benyújtott revíziókra vonatkozóan. Az NKB-k ezenkívül mindkét alábbi esetben is magyarázattal szolgálnak az EKB részére:

a)

az NKB-k magyarázattal szolgálnak a(z abszolút értéken) legalább 5 milliárd euro összegű revíziókra vonatkozóan, és e magyarázatokat a revíziókkal azonos időben, de mindenesetre az adott előállítási időszakra vonatkozó adatelőállítás EKB általi lezárása előtt szolgáltatják;

b)

amennyiben az NKB-k az (1) bekezdés második albekezdésének megfelelően a havi előállítási időszak alatt nyújtanak be revíziókat, úgy a magyarázatokat az adatszolgáltatás időpontjában kell megadni.

Az első albekezdés alapján benyújtott magyarázatokban fel kell tüntetni, hogy a jelentett adatsort érintő revíziók véglegesek-e vagy további revíziókra kerülhet sor.

3. SZAKASZ

AZ MPI-K ÁLTAL ALKALMAZOTT KAMATLÁBAK

11. cikk

Az MPI-kamatlábstatisztikákról jelentendő statisztikai információk

(1)   Az NKB-k az MPI-k által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok tekintetében a betétekre és a hitelekre alkalmazott kamatlábakra (MPI-kamatlábak) vonatkozó következő információkat jelentik az EKB részére:

a)

az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. mellékletének 1. és 2. függelékében meghatározott állományokra és új szerződésekre vonatkozó nemzeti havi statisztikai információk;

b)

a jelen iránymutatás III. mellékletének 1. részében meghatározott, új szerződésekre vonatkozó nemzeti havi statisztikai információk.

Az e cikk alapján jelentett statisztikai információk esetében aggregált és a 30. cikknek megfelelően ellenőrzött információkról van szó. Az NKB-k ezeket az információkat adott esetben a jelen iránymutatás III. melléklete 3. részének megfelelően szolgáltatják.

(2)   Az NKB-k a következő mutatók tekintetében engedélyezhetnek eltéréseket:

a)

az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékének 3. és 4. táblázatában szereplő 62–85. mutató a következők tekintetében:

i.

a nem pénzügyi vállalatokra alkalmazott kamat;

ii.

a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, fedezettel/garanciával rendelkező hitelek tekintetében a szerződések volumene;

b)

az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékének 3. és 4. táblázatában szereplő 37–54. mutató, amennyiben a 37–54. mutatóhoz kapcsolódó megfelelő tételek összes hitelt magában foglaló, nemzeti összevont volumene kevesebb, mint az azonos méretkategóriába tartozó összes hitel összege nemzeti összevont volumenének 10 %-a, és kevesebb, mint euroövezeti szinten az azonos méretre és azonos induláskori kamatlábrögzítési kategóriára vonatkozó szerződések volumenének 2 %-a.

Az NKB-k által az első albekezdés szerint engedélyezett eltérések nem érintik az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) 4. cikkét.

(3)   Amennyiben a (2) bekezdés alapján eltérések kerülnek engedélyezésre, az ott említett küszöbértékeket az NKB-knak évente ellenőrizniük kell.

12. cikk

Az MPI-kamatlábstatisztikák bruttósítása

(1)   Amennyiben az NKB-k által kapott, MPI-kamatlábakra vonatkozó statisztikai információk mintavétel miatt nem képviselik a tényleges adatszolgáltatói kört, az NKB-k úgy választják ki és tartják karban a mintát és bruttósítják az új szerződések volumenére vonatkozó statisztikai információkat, hogy biztosítsák, hogy a jelen iránymutatás III. mellékletének 2. részében foglaltaknak megfelelően az adatszolgáltatói kör 100 %-a képviselve legyen.

(2)   Amennyiben az NKB-k az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) 4. cikkének vagy a jelen iránymutatás 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően az MPI-kamatlábakra vonatkozó adatszolgáltatási követelményektől való eltéréseket engedélyeznek, a jelen iránymutatás 11. cikkének (1) bekezdése alapján jelentett statisztikai információkat az információk tendenciáinak vagy szezonális alakulásának figyelembevétele érdekében megfelelő statisztikai becslési módszerek alkalmazásával át kell venni a hiányzó havi időszakokra.

13. cikk

Határidők

Az NKB-k a 11. cikkben említett statisztikai információkat az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) 3. cikke (4) bekezdésének és a 32. cikkben említett adatszolgáltatási naptárnak megfelelően, a tárgyhónap végét követő 19. munkanap végéig jelentik az EKB részére.

14. cikk

Revíziók

(1)   Az NKB-k az e szakasz alapján jelentett statisztikai információkat bármikor felülvizsgálhatják, kivéve az érintett előállítási időszak alatt, ekkor az NKB-k csak az előző referencia-időszakra vonatkozóan jelentett statisztikai információkat vizsgálhatják felül.

Az NKB-k az EKB értesítését követően az érintett előállítási időszakban felülvizsgálhatják az e szakasz alapján jelentett statisztikai információkat, amennyiben a revíziók jelentősen javítják a statisztikai információk minőségét. Az EKB e revíziókat feldolgozhatja ezen előállítási időszakot követően. Az EKB tájékoztatja az érintett NKB-t, amennyiben e revíziók feldolgozását a havi előállítási időszak utánra halasztja el.

(2)   Az NKB-k az EKB kérésére a következő magyarázatokkal szolgálnak az (1) bekezdés alapján benyújtott revíziók tekintetében:

a)

az EKB részére jelentett statisztikai információk minőségét jelentősen javító revíziókra vonatkozó magyarázatok;

b)

a megelőző referenciahónapnál korábbi időszakokra vonatkozóan az EKB részére jelentett statisztikai információkat érintő revíziókra vonatkozó magyarázatok.

Az első albekezdés alapján benyújtott magyarázatokban fel kell tüntetni, hogy a jelentett adatsort érintő revíziók véglegesek-e vagy további revíziókra kerülhet sor.

4. SZAKASZ

EGYEDI MPI-MÉRLEGTÉTELEK ÉS KAMATLÁBAK

15. cikk

Azon hitelintézetek azonosítása, amelyek vonatkozásában egyedi statisztikai információkat kell jelenteni

(1)   Az NKB-k a 16. cikkben megjelölt statisztikai információkat az euroövezeti tagállamokban rezidens hitelintézetek vonatkozásában jelentik, a következők kivételével:

a)

nem-MPI hitelintézetek;

b)

a „kisebb” csoporthoz tartozó intézmények; és

c)

a 100 millió euro vagy annál alacsonyabb összegű teljes eszközállománnyal rendelkező hitelintézetek, amennyiben az EKB Kormányzótanácsa a (2) bekezdésnek megfelelően engedélyt adott az érintett NKB-nak.

A statisztikai információk EKB részére a 16. cikk alapján történő jelentése céljára az érintett NKB jelenthet a hitelintézetek csoportjaira vonatkozó statisztikai információkat. E hitelintézeti csoportokat az NKB-k az EKB-val való egyeztetés alapján azonosítják.

(2)   Az EKB Kormányzótanácsa az érintett NKB kérésére engedélyezheti az (1) bekezdés c) pontjában említett küszöbérték alkalmazását, amennyiben az adott NKB-k adatszolgáltatási terhére gyakorolt aránytalan hatás lépne fel. Amennyiben az EKB Kormányzótanácsa úgy ítéli meg, hogy az adott NKB adatszolgáltatási terhére gyakorolt aránytalan hatás már nem jelentkezne, az érintett NKB kérésére visszavonhatja az engedélyt.

(3)   Az NKB-k az (1) bekezdésben említett hitelintézeteket és hitelintézeti csoportokat rögzítik az (EU) 2018/876 európai központi banki iránymutatásnak (EKB/2018/16) (19) megfelelően létrehozott intézményi és leányvállalati adatbázisban (RIAD).

(4)   Az NKB-k az (1) bekezdésben említett hitelintézeteket és hitelintézeti csoportokat e szakasz céljára alapvető intézményként jelölik ki, amennyiben a következők bármelyike fennáll:

a)

a hitelintézet tagja a hitelintézetek azon törzsmintájának, amelynek tekintetében az EKB/2014/15 iránymutatás 17a. cikke (1) bekezdésének megfelelően a 2021. januári referencia-időszak vonatkozásában egyedi MPI-adatokat továbbítottak az EKB részére;

b)

a hitelintézet a jelen iránymutatás hatálybalépését követően bekövetkező, egy vagy több alapvető intézményt érintő egyesülésből, befolyásszerzésből vagy más szervezeti átalakításból létrejövő új hitelintézet;

c)

a hitelintézet az eurót a jelen iránymutatás hatálybalépését követően bevezető tagállam rezidense, és azt az EKB Kormányzótanácsa a Statisztikai Bizottsággal egyeztetve alapvető intézményként azonosítja.

Amennyiben az EKB Kormányzótanácsa a c) pont alapján alapvető intézményeket azonosít, erről értesíti az érintett NKB-t.

(5)   Amennyiben az NKB-k engedélyt kaptak az (1) bekezdés c) pontja szerinti, 100 millió euro vagy annál alacsonyabb összegű teljes eszközállománnyal rendelkező hitelintézetek kizárására, legalább háromévente egyszer felülvizsgálják a hitelintézetek teljes eszközállományát és az információt megfelelően rögzítik a RIAD-ban. A Kormányzótanácsot indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell e felülvizsgálat eredményeiről.

(6)   Az EKB Kormányzótanácsa átruházhatja az Igazgatótanácsra a (2) bekezdés szerinti engedély megadására vagy visszavonására vonatkozó hatáskört. Ezen hatáskör-átruházás során figyelembe kell venni, hogy az érintett NKB adatszolgáltatási terhére gyakorolt aránytalan hatás lépne-e fel.

(7)   Amennyiben az Igazgatóság gyakorolja a (6) bekezdés szerinti átruházott hatáskörét, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Kormányzótanácsot a meghozott határozatokról.

16. cikk

Az egyedi MPI-mérlegtételekről és kamatlábakról jelentendő statisztikai információk

(1)   Az NKB-k jelentik az EKB részére az (EU) 2021/379 rendeletnek (EKB/2021/2) megfelelően gyűjtött, a 15. cikk (1) bekezdésben említett hitelintézetek következő egyedi mérlegtételeire vonatkozó statisztikai információkat:

a)

a jelen iránymutatás IV. mellékletének 1. és 2. táblázatában megjelölt hó végi fennálló összegek;

b)

a jelen iránymutatás IV. mellékletének 1. és 2. táblázatában megjelölt negyedév végi fennálló összegek.

Amennyiben az NKB-k az első albekezdés b) pontjában említett statisztikai információkat havi alapon gyűjtik, ehelyett jelenthetik az EKB részére e tételek hó végi fennálló összegeit.

(2)   Az NKB-k a jelen iránymutatás I. mellékletének megfelelően jelentik az EKB részére a jelen iránymutatás IV. mellékletének 1. és 2. táblázatában megjelölt, a 15. cikk (1) bekezdésben említett hitelintézetek mérlegéhez kapcsolódó havi „kiegészítő adatsorokat”. E kiegészítő adatsorok a következők közül az egyiket vagy mindkettőt foglalják magukban:

a)

átértékelési és átsorolási kiigazítások;

b)

hitelátruházások.

(3)   Az NKB-k jelentik az EKB részére az 1072/2013/EU rendeletnek (EKB/2013/34) megfelelően a 15. cikk (4) bekezdésében említett alapvető intézményektől gyűjtött következő egyedi MPI-kamatlábakra vonatkozó statisztikai információkat:

a)

a jelen iránymutatás IV. mellékletének 3. táblázatában megjelölt, az euroövezetben rezidens háztartások és nem pénzügyi vállalatok euróban denominált betétei és az ezeknek nyújtott, euróban denominált hitelek fennálló összegeire alkalmazott havi kamatlábak;

b)

a jelen iránymutatás IV. mellékletének 3. táblázatában megjelölt, az euroövezetben rezidens háztartások és nem pénzügyi vállalatok euróban denominált betétei és az ezeknek nyújtott, euróban denominált hitelek havi új szerződéseinek volumene;

c)

a jelen iránymutatás IV. mellékletének 3. táblázatában megjelölt, az euroövezetben rezidens háztartások és nem pénzügyi vállalatok euróban denominált betétei és az ezeknek nyújtott, euróban denominált hitelek új szerződéseinek volumenére alkalmazott havi kamatlábak.

(4)   Amennyiben a statisztikai információkat a 15. cikk (1) bekezdésében említett hitelintézeti csoportokra vonatkozóan jelentik, az NKB-k a következőket alkalmazzák:

a)

az NKB-k által az (1) bekezdés alapján jelentett fennálló összegeket a csoport egyedi tagjai fennálló összegeinek összegeként kell kiszámítani;

b)

az NKB-k által a (2) bekezdés alapján jelentett kiegészítő adatsorokat a csoport egyedi tagjai kiegészítő adatsorainak összegeként kell kiszámítani;

c)

az NKB-k által a (3) bekezdés alapján jelentett kamatlábakat súlyozott átlagként, a csoportvolument pedig az egyedi volumenek összegeként kell kiszámítani. Ha az NKB a csoportadatokat intézményenkénti alapon gyűjti, a kamatlábak átlagai csak azon intézményeket foglalják magukban, amelyek szerepelnek a nemzeti MPI-kamatlábstatisztikai mintában és nem állnak eltérés hatálya alatt; ugyanez a megközelítés alkalmazandó a csoportvolumenek esetében.

(5)   Az NKB-k kérésre a legnagyobb gondosság elve alapján magyarázattal szolgálnak az EKB részére a referenciahónap során bekövetkezett azon egyesülésekről és befolyásszerzésekről, más szervezeti átalakításokról és hitelátruházásokról, amelyek hatással vannak az alapvető intézmények e cikk alapján jelentett statisztikai információira.

(6)   Az EKB az (5) bekezdés alapján szolgáltatott magyarázatokat – az alkalmazandó titoktartási szabályok kellő figyelembevételével – az adatok elemzésének alátámasztása érdekében felhasználhatja és az eurorendszerrel megoszthatja.

17. cikk

Határidők

(1)   Az NKB-k a 15. cikk (4) bekezdésében említett alapvető intézményekre vonatkozó, a 16. cikk (1) és (2) bekezdése alapján jelentett statisztikai információkat a tárgy referencia-időszakot követő 15. munkanap végéig, valamint a 32. cikkben említett adatszolgáltatási naptárnak megfelelően jelentik az EKB részére. Egyébként az NKB-k a statisztikai információkat a tárgy referencia-időszakot követő 20. munkanap végétig, valamint a 32. cikkben említett adatszolgáltatási naptárnak megfelelően jelentik az EKB részére.

(2)   Az NKB-k a 16. cikk (3) bekezdése alapján jelentett statisztikai információkat a tárgy referencia-időszakot követő 19. munkanap végéig, valamint a 32. cikkben említett adatszolgáltatási naptárnak megfelelően jelentik az EKB részére.

18. cikk

Revíziók

(1)   Amennyiben az NKB-k a 10. cikknek megfelelően statisztikai információkat vizsgálnak felül, szükség esetén a 16. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően jelentett, egyedi mérlegtételekre vonatkozó statisztikai információkat is felülvizsgálják.

(2)   A 16. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően jelentett, alapvető intézménynek nem minősülő hitelintézetekre vonatkozó statisztikai információk revízióit az NKB-k a legnagyobb gondosság elve alapján jelentik.

(3)   Amennyiben az NKB-k a 14. cikknek megfelelően statisztikai információkat vizsgálnak felül, szükség esetén a 16. cikk (3) bekezdésének megfelelően jelentett, egyedi MPI-kamatlábakra vonatkozó statisztikai információkat is felülvizsgálják.

(4)   Az NKB-k kérésre magyarázattal szolgálnak az EKB részére az e cikk alapján benyújtott revíziókra vonatkozóan.

5. SZAKASZ

A HITELINTÉZETEK KÖTELEZŐ TARTALÉKA

19. cikk

A tartalékalapról jelentendő statisztikai információk

(1)   Az NKB-k jelentik az EKB részére a hitelintézetek (EU) 2021/378 rendeletnek (EKB/2021/1) megfelelően kiszámított összevont tartalékalapjához kapcsolódó, a jelen iránymutatás V. melléklete 1. részének 1. táblázatában megjelölt hó végi fennálló összegekre vonatkozó statisztikai információkat.

(2)   Az (1) bekezdés alapján jelentett statisztikai információkat az (EU) 2021/379 rendeletben (EKB/2021/2) meghatározott, az NKB-k által az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) alapján kötelező tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó hitelintézetektől gyűjtött statisztikai információkból kell levezetni.

A „kisebb” csoporthoz tartozó intézménynek minősülő hitelintézetek esetében az NKB-k a hó végi összevont tartalékalap kiszámítása során a jelen iránymutatás 4. cikke alapján gyűjtött negyedéves statisztikai információk EKB általi közzétételét követően elérhető legújabb negyedév végi statisztikai információkat használják fel.

(3)   Az NKB-k jelentik az EKB részére a jelen iránymutatás V. melléklete 1. részének 2. táblázatában megjelölt, az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően a hitelintézetek kötelező tartalékából levont összevont átalányösszegű engedményre vonatkozó statisztikai információkat.

(4)   Az NKB-k az e cikk alapján jelentett statisztikai információkat bármikor felülvizsgálhatják. Amennyiben az NKB-k a tartalékperiódus kezdetét követően jelentenek az e cikk szerinti revíziókat, az EKB dönthet úgy, hogy e revíziókat nem dolgozza fel.

Amennyiben valamely értesítő fél az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 7. cikke (5) bekezdésének megfelelően felülvizsgálja a tartalékalapját, az NKB-k megfelelően felülvizsgálják az e cikk szerint jelentett statisztikai információkat.

20. cikk

A makroarány-statisztikákról jelentendő statisztikai információk

Az NKB-k jelentik az EKB részére a jelen iránymutatás V. mellékletének 2. részében szereplő táblázatban meghatározott makroarányra vonatkozó hó végi fennálló összegekről szóló statisztikai információkat.

Az NKB-k az első albekezdés alapján jelentett statisztikai információkat a hitelintézetektől az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) alapján gyűjtött, rendelkezésre álló havi statisztikai információkból vezetik le. Amennyiben a jelentendő statisztikai információ egy adott tagállamra nem alkalmazható, az érintett NKB a statisztikai információt nullaként jelenti.

21. cikk

Határidők

Az NKB-k a 19. és 20. cikkben említett vonatkozó havi statisztikai információkat a releváns tartalékperiódus kezdetét megelőző utolsó munkanap végéig, valamint a 32. cikkben említett adatszolgáltatási naptárnak megfelelően jelentik.

6. SZAKASZ

POSTAI ZSÍRÓINTÉZMÉNYEK (POGI-K) ÉS KÖZPONTI KORMÁNYZAT

22. cikk

A POGI-król és a központi kormányzatról jelentendő statisztikai információk

(1)   Az NKB-k jelentik az EKB részére a jelen iránymutatás VI. mellékletének 1. táblázatában megjelölt hó végi fennálló összegekre vonatkozó, a következőkre kiterjedő statisztikai információkat:

a)

az 1074/2013/EU rendelet (EKB/2013/39) 3. cikke alapján adatot szolgáltató POGI-k;

b)

a központi kormányzat monetáris kötelezettségei, valamint a központi kormányzat készpénzállománya és euroövezeti MPI-k által kibocsátott értékpapírokból tartott állománya.

(2)   Az NKB-knak e cikk alapján nem kell statisztikai információkat jelenteniük, amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában említett statisztikai információk nem léteznek, illetve az (1) bekezdés b) pontjában említett eszközök és kötelezettségek nem léteznek vagy jelentéktelenek.

(3)   Az NKB-k a jelen iránymutatás VI. melléklete 1. táblázatában foglaltaknak megfelelően átsorolási kiigazításokat jelentenek az EKB részére az (1) bekezdés alapján jelentett minden egyes fennálló összeg tétel tekintetében.

(4)   Az NKB-k a jelen iránymutatás VI. mellékletének 1. táblázatában foglaltaknak megfelelően átértékelési kiigazításokat jelentenek az EKB részére, amennyiben azok jelentősek.

(5)   Az e cikk alapján jelentett statisztikai információk esetében aggregált és a 30. cikknek megfelelően ellenőrzött információkról van szó. Az átsorolási és az átértékelési kiigazításokra vonatkozó statisztikai információkat a jelen iránymutatás I. mellékletének megfelelően kell jelenteni.

23. cikk

Határidők

Az NKB-k az e szakaszban említett statisztikai információkat az 1074/2013/EU rendelet (EKB/2013/39) 5. cikkének és a jelen iránymutatás 32. cikkében említett adatszolgáltatási naptárnak megfelelően, a tárgyhónap végét követő 15. munkanap végéig jelentik az EKB részére.

24. cikk

Revíziók

(1)   Az NKB-k az e szakasz alapján jelentett statisztikai információkat a következők szerint vizsgálhatják felül:

a)

a legújabb és az előző havi statisztikai információkat érintő revíziók bármikor benyújthatók az EKB-hoz;

b)

a legújabb és az előző havi statisztikai információktól eltérő havi statisztikai információkat érintő revíziók a havi előállítási időszakon kívül nyújthatók be.

Az NKB-k az EKB értesítését követően a havi előállítási időszakban felülvizsgálhatják a b) pontban említett statisztikai információkat, amennyiben ez jelentősen javítja az információk minőségét. Az EKB ezeket a revíziókat feldolgozhatja a havi előállítási időszakot követően. Az EKB tájékoztatja az érintett NKB-t, amennyiben e revíziók feldolgozását a havi előállítási időszak utánra halasztja el.

(2)   Az NKB-k kérésre magyarázattal szolgálnak az EKB részére az (1) bekezdés alapján jelentett revíziókra vonatkozóan, a következők szerint:

a)

az NKB-k magyarázattal szolgálnak a(z abszolút értéken) legalább 5 milliárd euro összegű revíziókra vonatkozóan, és e magyarázatokat a revíziókkal azonos időben, de mindenesetre az adott előállítási időszakra vonatkozó adatelőállítás EKB általi lezárása előtt szolgáltatják;

b)

amennyiben az NKB-k az (1) bekezdés második albekezdésének megfelelően a havi előállítási időszak alatt nyújtanak be revíziókat, úgy a magyarázatokat az adatszolgáltatás időpontjában kell megadni.

Az első albekezdés alapján benyújtott magyarázatokban fel kell tüntetni, hogy a jelentett adatsort érintő revíziók véglegesek-e vagy további revíziókra kerülhet sor.

7. SZAKASZ

A HITELINTÉZETEK STRUKTURÁLIS PÉNZÜGYI MUTATÓI

25. cikk

A hitelintézetek strukturális pénzügyi mutatóiról jelentendő statisztikai információk

(1)   Az NKB-k a jelen iránymutatás VII. mellékletében foglaltaknak megfelelően jelentik az EKB részére az MPI-nek minősülő hitelintézetek strukturális pénzügyi mutatóit. A strukturális pénzügyi mutatókat összevont alapon kell jelenteni és a 30. cikknek megfelelően ellenőrizni kell.

Az első albekezdéstől eltérően az NKB-k az ott említett statisztikai információkat alternatív adatforrások útján is szolgáltathatják. Az EKB ezeket az információkat az EKB és az NKB között megállapodásnak megfelelően felhasználhatja a hitelintézetek strukturális pénzügyi mutatói levezetéséhez.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdés alapján jelentett statisztikai információk nem foglalják magukban a teljes adatszolgáltatói kört, az NKB e statisztikai információkat bruttósítja oly módon, hogy azok a teljes adatszolgáltatói kört képviseljék.

Az NKB-k az első albekezdés céljára magyarázattal szolgálnak az EKB részére.

(3)   Az NKB-k az e cikk alapján jelentett információkat felülvizsgálhatják az előállítási időszak alatt, és kérésre az e revíziókra vonatkozó magyarázattal szolgálnak az EKB részére.

26. cikk

Határidők

Az NKB-k a 25. cikkben említett strukturális pénzügyi mutatók tekintetében az éves statisztikai információkat az előző év vonatkozásában minden év március végéig, valamint a 32. cikkben említett adatszolgáltatási naptárnak megfelelően jelentik az EKB részére, a „hitelintézetek munkavállalóinak száma” mutató kivételével, amelyet az előző év vonatkozásában minden év május végéig, valamint a 32. cikkben említett adatszolgáltatási naptárnak megfelelően kell szolgáltatni.

8. SZAKASZ

NEM-MPI HITELINTÉZETEK

27. cikk

A nem-MPI hitelintézetek mérlegtételeiről jelentendő statisztikai információk

(1)   Az NKB-k a nem-MPI hitelintézetek következő mérlegtételeit jelentik az EKB részére:

a)

az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 2. részének 1. táblázatában megjelölt hó végi fennálló összegek, a következők kivételével:

i.

a kizárólag a tartalékképzésre kötelezett hitelintézetek által jelentendő betéti kötelezettségek;

ii.

virtuális számla-összevezetési pozíciók;

iii.

kibocsátott PPA részvények/befektetési jegyek;

iv.

azon tételek, amelyek vonatkozásában az NKB-k az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 9. cikke (5) bekezdésének b) pontja alapján a statisztikai adatszolgáltatási követelményektől való eltérést engedélyeztek;

b)

az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 3. részének 2., 3. és 4. táblázatában megjelölt negyedév végi fennálló összegek, azon tételek kivételével, amelyek vonatkozásában az NKB-k az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 9. cikke (5) bekezdésének b) pontja alapján a statisztikai adatszolgáltatási követelményektől való eltérést engedélyeztek.

(2)   Az NKB-k a nem-MPI hitelintézetek átértékelési kiigazításaira vonatkozó következő statisztikai információkat jelentik az EKB részére:

a)

az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 4. részének 1A. táblázatában megjelölt havi átértékelési kiigazítások, a következők kivételével:

i.

virtuális számla-összevezetési pozíciók;

ii.

kibocsátott PPA részvények/befektetési jegyek;

iii.

azon tételek, amelyek vonatkozásában az NKB-k az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 9. cikke (5) bekezdésének b) pontja alapján a statisztikai adatszolgáltatási követelményektől való eltérést engedélyeztek;

b)

az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 4. részének 2A. táblázatában megjelölt negyedéves átértékelési kiigazítások, azon tételek kivételével, amelyek vonatkozásában az NKB-k az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 9. cikke (5) bekezdésének b) pontja alapján a statisztikai adatszolgáltatási követelményektől való eltérést engedélyeztek.

(3)   Az NKB-k a nem-MPI hitelintézetek átsorolási kiigazításaira vonatkozó következő statisztikai információkat jelentik az EKB részére:

a)

a havi átsorolási kiigazítások az (1) bekezdés a) pontja alapján jelentett minden egyes fennálló összeg tétel tekintetében;

b)

a negyedéves átsorolási kiigazítások az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 3. részének 2. táblázatában megjelölt minden egyes fennálló összeg tétel tekintetében, azon tételek kivételével, amelyek vonatkozásában az NKB-k az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 9. cikke (5) bekezdésének b) pontja alapján a statisztikai adatszolgáltatási követelményektől való eltérést engedélyeztek.

(4)   Az NKB-knek nem kell e cikk alapján statisztikai információkat jelenteniük bármely következő esetben:

a)

nincsenek rezidens nem-MPI hitelintézetek; vagy

b)

az érintett NKB az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 9. cikke (5) bekezdésének a) pontjának megfelelően az említett rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti statisztikai adatszolgáltatási követelményektől való eltéréseket engedélyezett valamennyi rezidens nem-MPI hitelintézet részére.

(5)   Az e cikk alapján jelentett statisztikai információk esetében aggregált és a 30. cikknek megfelelően ellenőrzött információkról van szó. Az átsorolási és az átértékelési kiigazításokra vonatkozó statisztikai információkat a jelen iránymutatás I. mellékletének megfelelően kell jelenteni.

28. cikk

Határidők

(1)   Az NKB-k az e szakaszban említett havi statisztikai információkat az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 7. cikke (2) bekezdésének és a jelen iránymutatás 32. cikkében említett adatszolgáltatási naptárnak megfelelően, a tárgyhónap végét követő 15. munkanap végéig jelentik az EKB részére.

(2)   Az NKB-k az e szakaszban említett negyedéves statisztikai információkat az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 7. cikke (3) bekezdésének és a jelen iránymutatás 32. cikkében említett adatszolgáltatási naptárnak megfelelően, a tárgynegyedév végét követő 28. munkanap végéig jelentik az EKB részére.

29. cikk

Revíziók

(1)   Az NKB-k az e szakasz alapján jelentett statisztikai információkat bármikor felülvizsgálhatják.

(2)   Az NKB-k kérésre magyarázattal szolgálnak az EKB részére az (1) bekezdés alapján benyújtott revíziókra vonatkozóan.

Az első albekezdés alapján benyújtott magyarázatokban fel kell tüntetni, hogy a jelentett adatsort érintő revíziók véglegesek-e vagy további revíziókra kerülhet sor.

9. SZAKASZ

ELLENŐRZÉS, VISSZAMENŐLEGES ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ADATTOVÁBBÍTÁS

30. cikk

Ellenőrzés és magyarázatok

(1)   A 2533/98/EK rendelet, az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2), az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) és az 1074/2013/EU rendelet (EKB/2013/39) sérelme nélkül az NKB-k ellenőrzik és biztosítják az ezen iránymutatás alapján az EKB rendelkezésére bocsátott statisztikai információk minőségét és megbízhatóságát.

(2)   Mielőtt az NKB ezen iránymutatás alapján jelentenék a statisztikai információkat az EKB részére, ellenőrzik, hogy az információk megfelelnek az EKB által rendelkezésre bocsátott és karban tartott lineáris megkötöttségeknek, ideértve, amennyiben releváns, a különböző gyakoriságok közötti összhangra vonatkozó lineáris megkötöttségeket.

Az NKB-k az EKB kérésére magyarázattal szolgálnak az ezen ellenőrzés során azonosított eltérésekről.

(3)   Az NKB-k a (2) bekezdésben említett, a különböző gyakoriságok közötti összhangra vonatkozó lineáris megkötöttségek tekintetében a következőket ellenőrzik:

a)

azt, hogy a negyedéves statisztikai információk összhangban állnak a 3. és a 4. cikk alapján jelentett, megfelelő havi statisztikai információkkal;

b)

azt, hogy a negyedéves statisztikai információk összhangban állnak a 27. cikk alapján jelentett, megfelelő havi statisztikai információkkal;

c)

azt, hogy a PPA-k mérlegtételeiről az 5. cikk alapján jelentett statisztikai információk összhangban állnak az egyéb MPI-k mérlegtételeiről a 4. cikk alapján jelentett megfelelő negyedév végi információkkal.

Amennyiben az a) pontban említett statisztikai információk a különböző gyakoriságok tekintetében nincsenek összhangban, az NKB-k a legnagyobb gondosság elvének megfelelően becslés alapján a különböző gyakoriságok tekintetében összeegyeztethető statisztikai információkra vonatkozó revíziókat nyújtanak be.

(4)   Az NKB-k a 3. cikk (4) bekezdésében említett, erre szolgáló összekötő táblázatok felhasználásával ellenőrzik a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján jelentett jó végi fennálló összegek és az (EU) 2016/2249 iránymutatás (EKB/2016/34) alapján jelentett következő fennálló összegek bármelyike közötti összhangot:

a)

az eurorendszer hónap utolsó munkanapjára készített napi pénzügyi kimutatása;

b)

az adott hónap utolsó, összetevőire bontott heti pénzügyi kimutatása.

Az NKB-k az EKB kérésére rendelkezésre bocsátják az összhang első albekezdésben említett ellenőrzésének eredményeit, valamint a fennálló összegek közötti eltérések magyarázatait.

(5)   Amennyiben az NKB-k a 25. cikk alapján a VII. mellékletben foglaltak szerint jelentik a nem rezidens hitelintézetek fióktelepeinek és leányvállalatainak számát, biztosítják, hogy ezek a statisztikai információk 1999-től kezdődően összeegyeztethetőek legyenek az MPI-k (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 4. cikke alapján létrehozott, statisztikai célú jegyzékében rögzített információkkal.

(6)   Az NKB-k az EKB kérésére magyarázattal szolgálnak a jelen iránymutatás alapján jelentett statisztikai információkban mutatkozó fejleményekről, ideértve a jelentett statisztikai információkban az előző referencia-időszakhoz képest mutatkozó töréseket.

(7)   Amennyiben az NKB-k megbecsülik a jelen iránymutatás alapján jelentendő statisztikai információkat, kérésre magyarázattal szolgálnak az EKB részére.

31. cikk

Az euro bevezetése esetén érvényesülő visszamenőleges adatszolgáltatási követelmények

(1)   Amennyiben egy euroövezeten kívüli tagállam a jelen iránymutatás hatálybalépését követően bevezeti az eurót, e tagállam NKB-ja a következőket jelenti az EKB részére:

a)

az MPI-mérlegtételstatisztikákra vonatkozó statisztikai információk, ideértve a PPA-k mérlegstatisztikáit, a tagállam Unióhoz történő csatlakozását követő valamennyi adatszolgáltatási referencia-időszakra, és mindenesetre legalább az euro tagállam általi bevezetését megelőző három évre;

b)

az EKB-vel való eltérő megállapodás hiányában a tagállam Unióhoz történő csatlakozását megelőző három évre szóló MPI-mérlegtételstatisztikákra vonatkozó statisztikai információk.

(2)   Az eurót bevezető tagállamok NKB-i az (1) bekezdésben említett statisztikai információkat úgy állítják össze, mintha a tagállam valamennyi adatszolgáltatási referencia-időszakban az euroövezethez tartozott volna. E célra az NKB-k felhasználhatják az euro tagállam általi bevezetését megelőzően az EKB részére – az EKB által az euroövezeten kívüli tagállamok részére módosított adatszolgáltatási rendszereknek megfelelően – jelentett statisztikai információkat. Az NKB-k a statisztikai információkat az adott referencia-időszakokban az euroövezeti tagállamokra alkalmazandó követelményeknek megfelelően jelentik, kivéve, ha az EKB és az érintett NKB megállapodik bizonyos statisztikai információk kizárásáról.

(3)   Az euroövezeti tagállamok NKB-i – az EKB-val való eltérő megállapodás hiányában – jelentik az EKB részére a jelen iránymutatás hatálybalépését követően az eurót bevezető euroövezeten kívüli tagállamok rezidenseivel fennálló pozíciókat az euro bevezetését megelőző három évre kiterjedő MPI-mérlegtételstatisztikák tekintetében. Az NKB-k e pozícióknak csak azon havi fennálló összegeit jelentik, amelyeket az (EU) 2021/379 rendeletnek (EKB/2021/2) megfelelően jelentettek, és amelyek meghaladják az 50 millió eurót. Az NKB-k önkéntes alapon jelenthetik e pozíciók azon havi fennálló összegeit is, amelyek 50 millió euro alatt vannak.

32. cikk

Adatszolgáltatási naptár

Az EKB minden év szeptember végéig adatszolgáltatási naptár formájában tájékoztatja az NKB-kat a pontos adattovábbítási időpontokról. A NKB-k a jelen iránymutatás szerinti statisztikai információkat ezen adatszolgáltatási naptárnak megfelelően jelentik.

33. cikk

Adattovábbítás

(1)   Az NKB-k a jelen iránymutatás alapján jelentendő statisztikai információkat elektronikusan, az EKB által meghatározott módon továbbítják. A statisztikai információk ezen elektronikus cseréjére kifejlesztett statisztikai üzenetformátum a KBER által elfogadott formátum.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdés nem alkalmazandó, az NKB-k az EKB előzetes hozzájárulásával a statisztikai információk továbbításának más módját is alkalmazhatják.

10. SZAKASZ

EGYSZERŰSÍTETT MÓDOSÍTÁSI ELJÁRÁS ÉS KÖZZÉTÉTEL

34. cikk

Egyszerűsített módosítási eljárás

Az EKB Igazgatósága – a Statisztikai Bizottság véleményét figyelembe véve – végrehajtja a mellékleteket érintő szükséges technikai módosításokat, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatnak a mögöttes koncepcionális kereten és nem érintik a tagállami adatszolgáltatók adatszolgáltatási terhét. Az Igazgatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Kormányzótanácsot az ilyen módosításokról.

35. cikk

Közzététel

Az NKB-k csak azt követően teszik közzé az euroövezet havi monetáris aggregátumaihoz és ellentételeikhez való nemzeti hozzájárulásukat, hogy az EKB ezeket az aggregátumokat közzétette. Ha az NKB-k ilyen információkat tesznek közzé, azoknak meg kell egyezniük az euroövezeti aggregátumok legutóbbi közzétételéhez való hozzájárulás információival. Amennyiben az NKB-k is közzéteszik az EKB által közzétett euroövezeti aggregátumokat, azokat változtatás nélkül kell közzétenniük.

11. SZAKASZ

ELSŐ ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

36. cikk

Első adatszolgáltatás

(1)   A jelen iránymutatás alapján jelentendő havi statisztikai információkra vonatkozó első adatszolgáltatás a 2022. januárra vonatkozó statisztikai információkkal kezdődik.

(2)   A jelen iránymutatás alapján jelentendő negyedéves statisztikai információkra vonatkozó első adatszolgáltatás a 2022 első negyedévére vonatkozó statisztikai információkkal kezdődik. A 2021 negyedik negyedévére vonatkozóan jelentendő negyedéves statisztikai információkat a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás II. melléklete 1., 4., 7., 19. és 20. részének megfelelően kell jelenteni.

(3)   A jelen iránymutatás alapján jelentendő éves statisztikai információkra vonatkozó első adatszolgáltatás a 2021-re vonatkozó statisztikai információkkal kezdődik.

37. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   A 2021. április 15. és 2022. február 1. közötti időszak tekintetében, amennyiben az NKB-k a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás 17a. cikkének megfelelően jelentik az egyedi mérlegtételekre vonatkozó információkat, az NKB-k azonosítják azokat a hitelintézeteket, amelyek vonatkozásában az ilyen információkat a jelen iránymutatás 15. cikke alapján kell jelenteni. Az NKB-k ezeket az információkat a 2021. április 15. és 2022. február 1. közötti időszak tekintetében a jelen iránymutatás 17. cikkében meghatározott határidőknek megfelelően jelentik.

(2)   A 2021. április 15. és 2022. február 1. közötti időszak tekintetében, amennyiben az NKB-k a monetáris és pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2014/15 iránymutatás 17a. cikkének megfelelően jelentik az egyedi MPI-kamatlábakra vonatkozó információkat, az NKB-k ezeket az információkat jelentik a jelen iránymutatás 15. cikkének (4) bekezdésében említett alapvető intézmények vonatkozásában. Az NKB-k ezeket az információkat a 2021. április 15. és 2022. február 1. közötti időszak tekintetében a jelen iránymutatás 17. cikkében meghatározott határidőknek megfelelően jelentik.

(3)   A 2021. június 26. és 2022. február 1. közötti időszak tekintetében az NKB-k az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 17. cikkének (2) bekezdése alapján a nem-MPI hitelintézetektől gyűjtött statisztikai információkat a jelen iránymutatás 8. szakaszának megfelelően jelentik. Az NKB-k ezeket az információkat legkésőbb 2022. április 29-ig jelentik az EKB részére.

12. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez az iránymutatás az azon tagállamok nemzeti központi bankjaival történő közlésének napján lép hatályba, amelyek pénzneme az euro.

(2)   Azon tagállamok nemzeti központi bankjainak, amelyek pénzneme az euro, valamint az EKB-nak 2022. február 1-jétől kell megfelelniük ennek az iránymutatásnak.

39. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. március 26-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1)  Az Európai Központi Bank (EU) 2021/379 rendelete (2021. január 22.) a hitelintézetek és a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegének mérlegtételeiről (EKB/2021/2) (HL L 73., 2021.3.3., 16. o.).

(2)  Az Európai Központi Bank 1072/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris-pénzügyi intézmények által alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról (EKB/2013/34) (HL L 297., 2013.11.7., 51. o.).

(3)  Az Európai Központi Bank 1074/2013/EU rendelete (2013. október 18.) az euroövezetben rezidens, nem monetáris pénzügyi intézményektől betéteket fogadó postai zsíróintézményekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről (EKB/2013/39) (HL L 297., 2013.11.7., 94. o.).

(4)  A Tanács 2533/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről (HL L 318., 1998.11.27., 8. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(6)  Az Európai Központi Bank (EU) 2016/867 rendelete (2016. május 18.) a részletes hitelezési és hitelkockázati adatok gyűjtéséről (EKB/2016/13) (HL L 144., 2016.6.1., 44. o.).

(7)  Az EKB Kormányzótanácsa által 2020. június 26-án hozott döntések elérhetők az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(8)  Az Európai Központi Bank (EU) 2018/876 iránymutatása (2018. június 1.) az intézmények és leányvállalatok adatainak adatbázisáról (EKB/2018/16) (HL L 154., 2018.6.18., 3. o.).

(9)  Az Európai Központi Bank (EU) 2021/378 rendelete (2021.január 22.) a kötelező tartalékképzési követelmények alkalmazásáról (EKB/2021/1) (HL L 73., 2021.3.3., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.).

(11)  Az Európai Központi Bank EKB/2014/15 iránymutatása (2014. április 4.) a monetáris és pénzügyi statisztikákról (HL L 340., 2014.11.26., 1. o.).

(12)  Az Európai Központi Bank 1072/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris-pénzügyi intézmények által alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról (EKB/2013/34) (HL L 297., 2013.11.7., 51. o.).

(13)  Az Európai Központi Bank 1074/2013/EU rendelete (2013. október 18.) az euroövezetben rezidens, nem monetáris pénzügyi intézményektől betéteket fogadó postai zsíróintézményekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről (EKB/2013/39) (HL L 297., 2013.11.7., 94. o.).

(14)  A Tanács 2533/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről (HL L 318., 1998.11.27., 8. o.).

(15)  Lásd: „Bridging tables between the accounting balance sheet items of the NCBs and the ECB and the items to be reported for statistical purposes”, amely közzétételre kerül az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(16)  Az Európai Központi Bank (EU) 2016/2249 iránymutatása (2016. november 3.) a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről (EKB/2016/34) (HL L 347., 2016.12.20., 37. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(18)  A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.) I. mellékletében található.

(19)  Az Európai Központi Bank (EU) 2018/876 iránymutatása (2018. június 1.) az intézmények és leányvállalatok adatainak adatbázisáról (EKB/2018/16) (HL L 154., 2018.6.18., 3. o.).

I. MELLÉKLET

A KIIGAZÍTÁSOK JELENTÉSE ÉS A TRANZAKCIÓK LEVEZETÉSE

1. RÉSZ

A tranzakciók levezetésére vonatkozó eljárás általános leírása

A pénzügyi tranzakciók a pénzügyi eszközök nettó beszerzését vagy a kötelezettségek keletkezésének nettó egyenlegét jelentik pénzügyi instrumentumtípusonként, azaz az érintett referencia-időszak alatt végrehajtott összes pénzügyi tranzakciók összegét. A monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) mérlegtételeire vonatkozó tranzakciók levezetésének kerete az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) létrehozott nemzeti és regionális számlák európai rendszerén (a továbbiakban: ESA 2010) alapul. Szükség esetén az e nemzetközi előírástól való eltérés kerül érvényesítésre mind az adatok tartalma, mind a statisztikai fogalmak megnevezése tekintetében. Ezt a mellékletet az ESA 2010-zel összhangban kell értelmezni, kivéve, ha az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) (2) vagy ez iránymutatás kifejezetten vagy hallgatólagosan eltérően rendelkezik.

A mérlegtétel-statisztikák esetében az EKB olyan módon számítja a tranzakciókat, hogy minden eszköz- és forrássorra megállapítja az időszakvégi adatszolgáltatási napokon érvényes fennálló összegek közötti különbséget, majd kiszűri a tranzakcióktól eltérő fejleményekből eredő hatásokat (kiigazítások). Ezeket az „átsorolási kiigazítások”, „átértékelési kiigazítások” és „árfolyamváltozás miatti kiigazítások” fő kategóriákba sorolják. A nemzeti központi bankok (NKB-k) „átsorolási kiigazításokat” és „átértékelési kiigazításokat” jelentenek az EKB-nak annak érdekében, hogy ezeket a nem tranzakciókból származó hatásokat a statisztikák kiszámításakor ki lehessen szűrni. Az „árfolyamváltozás miatti kiigazításokat” általában az EKB vezeti le. A tranzakciókat nettó alapon számítják ki, vagyis nincs szükség a pénzügyi tranzakciók vagy a forgalom bruttó értékének azonosítására. A pénzügyi tranzakciókat általában tranzakciós értéken – azon az értéken, amelyen az eszközöket megszerzik/elidegenítik és/vagy a kötelezettségeket létrehozzák, megszüntetik vagy cserélik – kell mérni, amely nem feltétlenül egyezik meg a piacon jegyzett árral vagy az eszköznek a tranzakció időpontjában fennálló valós értékével. A tranzakciós érték nem foglalja magában a kezelési költségeket, szolgáltatási díjakat, jutalékokat vagy a tranzakció végrehajtása során nyújtott szolgáltatások ellenértékeként kifizetett más hasonló összegeket.

Ez a melléklet áttekinti a mérlegtétel-statisztikák keretében a tranzakciók levezetésének módszertanát. A 2. rész a kiigazítások NKB-któl az EKB részére történő jelentésére vonatkozó elvekre összpontosít (3). A 3. rész ezt követően a mérlegtétel-statisztikák összeállításának keretében érvényesített különleges alkalmazásokkal foglalkozik.

Az EKB honlapján közzétett „Manual on MFI balance sheet statistics” (MPI-mérlegstatisztikai kézikönyv) című kiadványban további részletek és számszerű példák találhatók.

2. RÉSZ

A kiigazítások jelentése az NKB-któl az EKB részére

1.   A kiigazításokra vonatkozó mögöttes elvek

Az átsorolási és az átértékelési kiigazításokat a fennálló összegekkel megegyezően kettős könyveléssel kell nyilvántartani, ezért azok egyensúlyban vannak. Amennyiben a számviteli mérleghez képest a statisztikai mérlegre alkalmazott különböző értékelések – vagyis „statisztikai/számviteli eltérés”– miatt egyenlegező tételre van szükség, úgy azt az „egyéb kötelezettségek” alatt (megfelelően pozitív vagy negatív összegként) kell nyilvántartani.

A betétek, hitelek és a kibocsátott és tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatait eredményszemléletben kell elszámolni, azonban azokat nem szabad az érintett instrumentummal végrehajtott tranzakcióként elszámolni. A hitelek és betétek esetében ezt az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) II. mellékletének 2. részében rögzített azon követelmény biztosítja, amely szerint az ezen instrumentumok után felhalmozott kamatokat az „egyéb eszközökön” és az „egyéb kötelezettségeken” belül kell nyilvántartani. A rendelet azonban nem tartalmaz a kibocsátott vagy tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után felhalmozott kamatok kezelésére vonatkozó szabályt. A felhalmozott kamat valójában gyakran beletartozik a piaci árakba, és nehéz elkülöníteni a statisztikai mérlegben kimutatott számviteli ártól. A következetes és országok között összehasonlítható adatok érdekében a következőket kell alkalmazni:

(a)

amennyiben a felhalmozott kamat beletartozik a statisztikai mérlegben kimutatott számviteli árba, átértékelési kiigazítást kell rá alkalmazni;

(b)

amennyiben a felhalmozott kamat nem számít bele azon értékpapírok fennmaradó összegébe, amelyekhez tartozik, az „egyéb eszközök” vagy „egyéb kötelezettségek” sorban kell kimutatni, és nem átértékelési kiigazításként kezelendő.

E javasolt kezelési módot az ezen iránymutatásban rögzített adatszolgáltatási követelmények is tükrözik (lásd a II. melléklet 1. részét).

Amennyiben havi kiigazítást jelentenek, az érintheti a negyedévente jelentett tételek részletezéseit. A két adathalmaz közötti összhangot biztosítani kell, azaz – amennyiben alkalmazandó – a havi kiigazítások összegének egyenlőnek kell lennie a negyedéves kiigazítás összegével. Ha a negyedéves kiigazításokra küszöbértéket állapítanak meg, vagy ha a negyedéves kiigazításokat nem lehet teljes mértékben vagy a havi kiigazítással azonos részletezettséggel megállapítani, olyan módon kell a kiigazítást kiszámítani, hogy az a havi adatokra jelentett kiigazítással ne legyen ellentmondásban.

2.   Átsorolási kiigazítások

Az „átsorolási kiigazítások” magukban foglalják a referenciaszektor mérlegében bekövetkező minden olyan változást, amelyek az adatszolgáltatói kör összetételének és szerkezetének változásából, a pénzügyi instrumentumok és a szerződő felek besorolásának változásából, a statisztikai meghatározások változásaiból és az adatszolgáltatási hibák (részleges) helyesbítéséből erednek, és amelyek törésekhez vezetnek a sorozatokban, és következésképpen hatással vannak két egymást követő időszak végi fennálló összeg összehasonlíthatóságára. Az euroövezet bővítései az átsorolás különleges esetének tekinthetők.

Az NKB-k az ezen iránymutatásban foglaltak szerinti átsorolási kiigazításokra vonatkozó adatokat a közvetlenül az adatszolgáltatói kör által jelentett adatok, felügyeleti tájékoztatás, hitelességi ellenőrzés, ad hoc kutatások (például kiugró értékekkel kapcsolatban), a nemzeti statisztikai követelmények, az adatszolgáltatói körbe belépőkre és onnan kiesőkre vonatkozó információk és bármely egyéb, rendelkezésükre álló forrás felhasználásával jelentik. Az NKB-k azonosítják a fennálló összegek átsorolásokból eredő változásait és a nettó összeget jelentik. A fennálló összegek átsorolásnak tulajdonítható nettó növekedését pozitív előjellel, a fennálló összegek nettó csökkenését negatív előjellel jegyezik fel.

Az NKB-k megbecsülhetik az átsorolási kiigazításokat, különösen, ha az információk nem könnyen elérhetőek vagy rossz minőségűek. Az EKB-nak nem feladata, hogy utólagos kiigazításokat végezzen, kivéve, ha az NKB-k a végleges adatokban az átsorolások miatti hirtelen változásokat azonosítanak, amelyeket az NKB-k nem tudnak időben kijavítani. Ebben az esetben az EKB az érintett NKB-val egyetértésben utólagos kiigazításokat végezhet.

Az NKB-k főszabály szerint a jelen iránymutatásban megjelölt minden tétel vonatkozásában jelentenek „átsorolási kiigazításokat”. Azokban az esetekben, amikor a becsült átsorolási összegek az NKB saját mérlege esetén 5 millió euro alatt, vagy az adatszolgáltatók összevont mérlege esetében 50 millió euro alatt vannak, az NKB-k az átsorolási kiigazítási összegeket jelenthetik nullaként vagy hiányzó értékként. E küszöbértékek célja, hogy segítsen az NKB-knak eldönteni, hogy indokolt-e a kiigazítások összeállítása. Ugyanakkor, ha a küszöbértéktől függetlenül viszonylag részletes információkat gyűjtenek, az ilyen küszöbérték alkalmazásának megkísérlése kedvezőtlen hatást eredményezhet. Ez a rugalmasság nem érinti a referencia-időszakra vonatkozóan jelentett adatokon belüli, valamint az alábbiakban leírtak szerinti, a havi és a negyedéves adatok közötti összhang követelményét.

A revíziós politika által kijelölt határokon belül az NKB-k a fennálló összegekben előforduló adatszolgáltatási hibákat a hibák feltárását követően haladéktalanul helyesbítik. Ideális esetben a helyesbítés által a hiba teljes mértékben kiküszöbölhető a fennálló összegekből, különösen abban az esetben, amikor a hiba egyetlen időszakot vagy egy korlátozott időtartamot érint. Ilyen esetben az adatsorokban nem keletkezik törés. Amikor azonban a hiba történeti adatokat érint, és a múltbeli adatokat nem vagy csak rövid időtartamra vonatkozóan helyesbítették, a javított adatokat tartalmazó első időszak és a hibás adatokat tartalmazó utolsó időszak adatsorai között törés lesz. Ebben az esetben az NKB-k megállapítják a keletkezett törés nagyságát, és az „átsorolási kiigazítások” sorban elvégzik a kiigazítást. Hasonló gyakorlatok alkalmazandók a statisztikai meghatározások jelentett adatokat érintő változásainak végrehajtására, valamint a bruttósítási módszerek bevezetése, megváltozása vagy elhagyása következtében adott esetben keletkező törések korrigálására.

Az eszközátruházások tranzakcióként történő kezelésének határát a két különálló gazdasági egység létezése határozza meg, amelyek kölcsönös megállapodás alapján járnak el. Ha azonban az átruházásokra gazdasági egység létrehozása vagy eltűnése eredményeként kerül sor, azokat „átsorolási kiigazításokként” kell kezelni. Így különösen, amennyiben az összeolvadás vagy befolyásszerzés egy vagy több gazdasági egység eltűnéséhez vezet, valamennyi keresztpozíció, amely az összeolvadó intézmények között fennállt, az egységek megszűnése időpontjában nettósításra kerül a rendszerből, és ennek megfelelő átsorolási kiigazításokat kell jelenteni. A vállalati szétválásokat ehhez hasonlóan kell kezelni.

3.   Átértékelési kiigazítások

Az NKB-k a jelen iránymutatás alapján jelentendő „átértékelési kiigazításokat” általában az adatszolgáltatók által közvetlenül szolgáltatott adatok alapján állítják össze. Az NKB-k ugyanakkor ezeknek az adatszolgáltatási követelményeknek közvetett módon (például közvetlenül a tranzakciókra vonatkozó adatok gyűjtésével) vagy értékpapíronkénti adatok vagy az adatszolgáltatói kör által jelentett más adatok útján is eleget tehetnek, és mindenesetre megengedett számukra, hogy az adatszolgáltatóktól szükség szerint további adatokat gyűjtsenek.

4.   Árfolyamváltozás miatti kiigazítások

Az időszakvégi adatszolgáltatási napok között fellépő, euróval szembeni árfolyammozgások a külföldi devizában denominált eszközök és források értékváltozását idézik elő az euróra történő átszámításkor. Az NKB-k a külföldi devizában denominált eszközöket és forrásokat az azon a napon érvényes EKB referencia-árfolyamon számítják át euróra, amelyre az adatok vonatkoznak. Mivel a fennálló összegekben az árfolyammozgások következtében bekövetkező változások az instrumentum tartásából eredő nyereséget/veszteséget jelentenek, azonban nem pénzügyi tranzakciók, az értékelési hatásokat azonosítani kell, hogy azokat ki lehessen zárni a tranzakciók közül. Az árfolyamváltozás miatti átértékelési kiigazítások tartalmazhatják az eszközök/kötelezettségek tranzakcióiból eredő értékelési változásokat is, például a realizált nyereséget/veszteséget; e tekintetben ugyanakkor eltérő nemzeti gyakorlatok léteznek.

A szükséges árfolyamváltozás miatti kiigazításokat általában az EKB vezeti le az NKB-k által szolgáltatott statisztikai információk alapján. Amennyiben az NKB-k olyan helyzetben vannak, hogy pontosabb árfolyamváltozás miatti kiigazításokat tudjanak összeállítani, ehelyett megállapodhatnak az EKB-val arról, hogy árfolyamváltozás miatti kiigazításokat továbbítanak, amelyeket az EKB felhasznál a tranzakciók levezetéséhez.

3. RÉSZ

Különös szabályok és alkalmazások

1.   Pénzpiaci alapok

Az NKB-k az „átsorolási kiigazítások” és az „átértékelési kiigazítások” tekintetében fennálló adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítése során a pénzpiaci alapokra (PPA-k) vonatkozó kiigazításokat szolgáltatnak. E kiigazításokat a PPA-kra vonatkozóan külön is jelentik az erre szolgáló negyedéves adatszolgáltatási rendszerrel összhangban.

Az NKB-k átsorolási kiigazításokat jelentenek, amennyiben az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 2. cikkében meghatározott PPA adatszolgáltatói körben az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően PPA-ként engedélyezett szervezetek körének módosításából eredő változás következik be. A PPA adatszolgáltatói körben bekövetkező, valamely alap befektetési politikájának megváltozásából eredő változás pénzügyi tranzakcióként és nem átsorolásként kerül rögzítésre. Ez abból következik, hogy a befektetési politikában bekövetkező bármely változást a befektetőknek a döntés előtt jóvá kell hagyniuk, ezért az aktív befektetési döntésnek tekintendő.

Az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) 9. cikkének (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az NKB-k az átértékelési kiigazítások jelentése tekintetében eltéréseket engedélyezhetnek egyes PPA-k vagy valamennyi PPA részére. Ezekben az esetekben az NKB-knak mindazonáltal a jelen iránymutatás 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően a legjobb becslés módszere alapján információt kell szolgáltatniuk, amennyiben a szóban forgó összegek jelentősek.

A PPA-k eszközeire vonatkozó átértékelési kiigazítások kiszámítása a valamennyi MPI-re alkalmazandó közös eljárásnak megfelelően történik. A forrásoldalon a PPA-k részvényei/befektetési jegyei értékében bekövetkező pozitív változásokat hagyományosan tranzakciónak tekintik, a betétek utáni kamat kifizetésével (és nem az elhatárolásával) párhuzamosan, ami azt jelenti, hogy az átértékelések ellentételezése az eszközoldalon nem a „pénzpiaci alapok részvényei/befektetési jegyei”, hanem az „egyéb kötelezettségek”. Ugyanakkor azon eseteket illetően, amikor a PPA-k részvényeinek/befektetési jegyeinek ára az alap eszközeit érintő veszteségek következtében csökken, ez nem hasonlítható a kamatfizetésekhez. Erre tekintettel az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 4. részének 1A. táblázata a PPA-k részvényeire/befektetési jegyeire vonatkozó átértékelési kiigazításokra vonatkozó követelményeket tartalmaz; az NKB-knak ezt a tételt adott esetben az eszközoldali átértékelések ellentételezésére kell használniuk. Az elosztást oly módon kell elvégezni, hogy az csak azokra a tényleges árváltozás miatti átértékelésekre terjedjen ki, amelyek a PPA részvényei/befektetési jegyei értékében bekövetkezett változásként megmutatkoznak.

2.   Egyedi MPI-mérlegtételstatisztikák

A jelen iránymutatás 16. cikke (2) bekezdésének megfelelően az NKB-k a legnagyobb gondosság elve alapján az átértékelési és az átsorolási kiigazításokra (lásd e melléklet 2. részét) és a hitelátruházásokra kiterjedő kiegészítő adatsorokat jelentenek.

Az adatszolgáltatási teher csökkentése érdekében az NKB-k a kiegészítő adatsorok levezetése során küszöbérték szerinti megközelítést alkalmazhatnak. Így különösen, amikor a jelentendő kiegészítő adatsor abszolút értéke alacsonyabb, mint az 50 millió eurós maximális összeg, valamint a vonatkozó fennálló összeg 1 %-a, vagyis küszöbérték = max(50 millió EUR, a fennálló összeg 1 %-a), az NKB-k ehelyett az összeget jelenthetik nullaként vagy hiányzó értékként. Ez a hitelintézeti csoportokra is alkalmazandó küszöbérték indikatív jellegű, és célja, hogy segítse az NKB-ket annak eldöntésében, hogy kiigazítást végezzenek-e. Amennyiben az információk nem könnyen elérhetőek vagy rossz minőségűek, az NKB-k dönthetnek úgy, hogy vagy becslést végeznek, vagy hiányzó értéket jelentenek.

Ezen túlmenően és a jelen iránymutatásnak megfelelően az NKB-knak az alapvető intézménynek nem minősülő hitelintézetek vonatkozásában csak akkor kell kiegészítő adatsorokat jelenteniük, amennyiben a statisztikai információkat az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2012/2) alapján e hitelintézetektől gyűjtik. Amennyiben a kiegészítő adatsor jelentéséhez szükséges statisztikai információk egyike sem áll rendelkezésre az alapvető intézménynek nem minősülő hitelintézetekről, az NKB-k jelenthetnek hiányzó értéket.

3.   A POGI-k és a központi kormányzat

Az NKB-k adott esetben a POGI-kra és a központi kormányzatra vonatkozó statisztikai információkat jelentenek, amelyek a jelen iránymutatás 6. szakaszának megfelelően kiterjednek ezeknek az euroövezetben rezidens nem monetáris pénzügyi intézményekkel szemben fennálló monetáris kötelezettségeire, valamint a készpénzállományukra és az euroövezeti MPI-k által kibocsátott értékpapírokból tartott állományukra. A tranzakciók összeállításának céljára a kiigazításokat főszabály szerint szintén az MPI-mérlegstatisztikákra vonatkozó követelményeknek megfelelően kell szolgáltatni, azonban a gyakorlatban az árfolyamváltozások vagy a piaci árak változásai miatti kiigazítások előfordulása valószínűtlen. Ezeket az adatokat a VI. mellékletben ismertetett módon kell jelenteni.

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(2)  Az Európai Központi Bank (EU) 2021/379 rendelete (2021. január 22.) a hitelintézetek és a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegének mérlegtételeiről (átdolgozás) (EKB/2021/2) (HL L 73., 2021.3.3., 16. o.).

(3)  Ugyanezt a módszertant kell alkalmazni az EKB mérlegéről a jelen iránymutatás 3. cikkének (5) bekezdése alapján jelentendő információk tekintetében.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.).

II. MELLÉKLET

1 RÉSZ

1. táblázat

A központi bankok mérlege vonatkozásában jelentendő kiegészítő tételek  (1)

MÉRLEGTÉTELEK

Összesen

Euroövezet

Külföld

 

 

 

Belföld

Belföldön kívüli euroövezeti

 

Nem MPI-k

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

8.

Forgalomban levő készpénz

 

 

 

 

 

ebből: Bankjegyek

 

 

 

 

 

Eurobankjegyek

M (†)

 

 

 

 

Nemzeti fizetőeszközben denominált bankjegyek  (2)

M (†)

 

 

 

 

ebből: Érmék

 

 

 

 

 

Euroérmék

M (†)

 

 

 

 

Nemzeti fizetőeszközben denominált érmék  (2)

M (†)

 

 

 

 

9.

Betétek

 

 

 

 

 

9.1.e

Egynapos betétek (euro)

 

 

 

 

M

9.1.x

Egynapos betétek (deviza)

 

 

 

 

M

10.

PPA részvények/befektetési jegyek

 

 

 

 

 

11.

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves  (3)

 

M

M

M

 

12.

Tőke és tartalékok

 

 

 

 

 

13.

Egyéb kötelezettségek

 

 

 

 

 

ebből: átmenő tételek

M

 

 

 

 

ebből: függő tételek

M

 

 

 

 

ebből: a forgalomban lévő eurobankjegyekkel kapcsolatos, eurorendszeren belüli kötelezettségek

 

M

 

 

ebből: harmadik felekkel szembeni kötelezettségekre képzett céltartalékok

M

 

 

 

 

ebből: háztartások nettó részesedése a nyugdíjpénztárak tartalékaiból  (4)

Q (#)

 

 

 

 

ebből: a számviteli/statisztikai eltérések miatti kiigazítás  (5)

M (#)

 

 

 

 

SDR-ek ellentételezője

M (#)

 

 

 

 

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

1.

Készpénz

 

 

 

 

 

2.

Hitelek

 

 

 

 

 

ebből: az EKB-nál elhelyezett, nemzetközi tartalékkal kapcsolatos betétek  (6)

 

 

M

 

 

3.

Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok

 

 

 

 

 

ebből: hitelviszonyt megtestesítő tartott értékpapírok felhalmozott kamata  (7)

Q

 

 

 

 

4.

Tulajdoni részesedések

 

 

 

 

 

5.

Befektetési alapok részvényei/befektetési jegyei

 

 

 

 

 

6.

Nem pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

7.

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

ebből: átmenő tételek

M

 

 

 

 

ebből: függő tételek

M

 

 

 

 

ebből: a forgalomban lévő eurobankjegyekkel kapcsolatos, eurorendszeren belüli követelések

 

M

 

 

ebből: előre befizetett biztosítási díjak és függő károk tartalékai  (8)

Q (#)

 

 

 

 

ebből: a központi kormányzat által kibocsátott, forgalomban levő érmékhez kapcsolódó követelések

 

M

 

 

 

ebből: hitelviszonyt megtestesítő tartott értékpapírok felhalmozott kamata  (7)

Q

 

 

 

 

Arany & aranykövetelések (csak monetáris arany)

M (#)

 

 

 

 

Követelések az IMF-fel szemben – lehívási jogok, SDR-ek, egyéb

M (#)

 

 

 

 


2. táblázat

Az egyéb MPI-k mérlege vonatkozásában jelentendő kiegészítő tételek  (9)

MÉRLEGTÉTELEK

Összesen

Euroövezet

Külföld

 

 

 

Belföld

Belföldön kívüli euroövezeti

 

Nem MPI-k

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

8.

 Forgalomban levő készpénz

 

 

 

 

 

9.

 Betétek

 

 

 

 

 

ebből: a mérlegből ki nem vezetett hiteleket ellentételező kötelezettségek  (10)

 

M

M

M

 

9.1.e

 Egynapos betétek (euro)

 

 

 

 

M

9.1.x

 Egynapos betétek (deviza)

 

 

 

 

M

10.

 PPA részvények/befektetési jegyek

 

 

 

 

 

11.

 Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok  (11)

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

M (#)

M (#)

M (#)

 

1 és 2 év közötti

 

M (#)

M (#)

M (#)

 

Euro

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

M (#)

M (#)

M (#)

 

1 és 2 év közötti

 

M (#)

M (#)

M (#)

 

Devizák

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

M (#)

M (#)

M (#)

 

1 és 2 év közötti

 

M (#)

M (#)

M (#)

 

ebből: hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok felhalmozott kamata  (12)

Q

 

 

 

 

12.

 Tőke és tartalékok

 

 

 

 

 

13.

 Egyéb kötelezettségek

 

 

 

 

 

ebből: átmenő tételek

M

 

 

 

 

ebből: függő tételek

M

 

 

 

 

ebből: harmadik felekkel szembeni kötelezettségekre képzett céltartalékok

M

 

 

 

 

ebből: háztartások nettó részesedése a nyugdíjpénztárak tartalékaiból  (13)

Q (#)

 

 

 

 

ebből: hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok felhalmozott kamata  (12)

Q

 

 

 

 

ebből: a számviteli/statisztikai eltérések miatti kiigazítás  (14)

M (#)

 

 

 

 

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

1.

 Készpénz

 

 

 

 

 

2.

 Hitelek

 

 

 

 

 

3.

 Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok

 

 

 

 

 

ebből: hitelviszonyt megtestesítő tartott értékpapírok felhalmozott kamata  (12)

Q

 

 

 

 

4.

 Tulajdoni részesedések

 

 

 

 

 

5.

 Befektetési alapok részvényei/befektetési jegyei

 

 

 

 

 

6.

 Nem pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

7.

 Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

ebből: átmenő tételek

M

 

 

 

 

ebből: függő tételek

M

 

 

 

 

ebből: előre befizetett biztosítási díjak és függő károk tartalékai  (15)

Q (#)

 

 

 

 

ebből: hitelviszonyt megtestesítő tartott értékpapírok felhalmozott kamata  (12)

Q

 

 

 

 


3. táblázat

Az euroövezeti egyéb pénzügyi közvetítőknek + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezeteknek + captive finanszírozóknak és pénzkölcsönzőknek (S.125+S.126+S.127) nyújtott hitelek

Fennálló összegek, átértékelési kiigazítások és átsorolási kiigazítások (negyedéves)

MÉRLEGTÉTELEK

A. Belföld

B. Belföldtől eltérő euroövezet

 

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők (S.125)

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (S.126)

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.127)

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők (S.125)

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (S.126)

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.127)

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

Hitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 éves

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 5 év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

2 RÉSZ

Image 1
1. táblázat A belföldi MPI-k által a jelentett hitelállományra (1) hatást gyakorlóan átruházott, nem MPI-k által kezelt hitelek (1)

Fennálló összegek és pénzügyi tranzakciók, a hitelátruházások hatása nélkül (havi)

Image 2
2. táblázat Az átruházótól eltérő belföldi MPI által kezelt, átruházott hitelek (1) 1 2

Nettó átruházások, fennálló összegek, átsorolási kiigazítások és átértékelési kiigazítások (havi) (2)

3 RÉSZ

Image 3
1. táblázat PPA-k mérlegtételeiről jelentendő statisztikai információk

Fennálló összegek, átértékelési kiigazítások és átsorolási kiigazítások (negyedéves)

2. táblázat

A PPA-k mérlegtételei – Devizanem szerinti bontások

Fennálló összegek (negyedéves)

MÉRLEGTÉTELEK

Minden devizanem

Euro

Egyéb devizanemek

 

 

 

 

 

 

 

 

GBP

USD

JPY

CHF

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

Hitelek

 

 

 

 

 

 

 

Külföld

 

 

 

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok

 

 

 

 

 

Belföld

 

 

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

nem MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

Belföldön kívüli euroövezeti

 

 

 

 

 

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

nem MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

Külföld

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az (EU) 2021/379 rendeletben (EKB/2021/2) az MPI-kre előírt (negyedéves) követelmények.

 

4 RÉSZ

1. táblázat

Le nem hívott MPI-hitelkeretekre vonatkozó statisztikák

Fennálló összegek és átsorolási kiigazítások

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

A. Belföld

B. Belföldtől eltérő euroövezet

C. Külföld

 

 

Le nem hívott hitelkeretek

 

 

 

Összesen

 

 

 

MPI-k (S.121+S.122+ S.123)

 

 

 

Kormányzat (S.13)

 

 

Nem PPA befektetési alapok (S.124)

 

 

Egyéb pénzügyi közvetítők + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125+S.126+S.127)

 

 

Biztosítók (S.128)

 

 

Nyugdíjpénztárak (S.129)

 

 

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

 

 

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

 

 

5. RÉSZ

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek gazdasági tevékenység szerint

Az NKB-k az I. sablonnak megfelelően jelentik az egyes szakaszokra vonatkozó adatokat, illetve, ha nem állnak rendelkezésekre adatok az egyes szakaszok vonatkozásában, a II. sablonnak megfelelően.

Az NKB-k a fennálló összegeket külön jelentik a belföldi nem pénzügyi vállalatoknak és (ha azok rendelkezésre állnak) a más euroövezeti tagállamok nem pénzügyi vállalatainak nyújtott hitelek tekintetében. Minden adatot millió euróban kell jelenteni.

I. sablon

II. sablon

1

A.

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

1

A.

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

2

B.

Bányászat, kőfejtés

2

B.

Bányászat, kőfejtés

3

C.

Feldolgozóipar

3

C.

Feldolgozóipar

4

D.

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

4

D.

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

+

E.

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése és kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

5

E.

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése és kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

6

F.

Építőipar

5

F.

Építőipar

7

G.

Kereskedelem. Gépjárműjavítás.

6

G.

Kereskedelem. Gépjárműjavítás.

8

I.

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

7

I.

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

9

H.

Szállítás, raktározás

8

H.

Szállítás, raktározás

+

J.

Információ, kommunikáció

10

J.

Információ, kommunikáció

11

 

Ingatlanügyletek

9

 

Ingatlanügyletek

+

M.

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

+

N.

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

12

M.

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

13

N.

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

14

A nem pénzügyi vállalatok vonatkozásában jelentős minden más szektor

10

A nem pénzügyi vállalatok vonatkozásában jelentős minden más szektor

Megjegyzés: A betűk a megfelelő NACE Rev.2 besorolásra utalnak.

(1)  Valamennyi tétel esetében fennálló összegeket kell jelenteni. Átsorolási és átértékelési kiigazításokat a (#) jellel jelölt cellák tekintetében kell jelenteni. Átsorolási kiigazításokat csak a (†) jellel jelölt cellák tekintetében kell jelenteni.

(2)  Az euro bevezetése után állományban maradó, a korábbi nemzeti fizetőeszközben denominált bankjegyek és érmék. Az adatokat legalább a bővítést követő 12 hónapig jelenteni kell.

(3)  Csak akkor kell jelenteni, ha a jelenség alkalmazandó.

(4)  Harmadik felekkel szembeni kötelezettségeket képviselő céltartalékok, amely kötelezettségek az MPI-k háztartásokkal szemben fennálló, a munkavállalók részére nyújtandó nyugdíjra vonatkozó technikai előírásokban testet öltő kötelezettségei. Ez tipikusan azokra a munkavállalói nyugdíjpénztárakra vonatkozik, amelyeket nem adtak független külső intézmény kezelésébe.

(5)  Ez a tétel a statisztikai mérlegnek a jelentett eszközök és források statisztikai és számviteli értékelése közötti eltérésekre tekintettel történő egyensúlyba hozása érdekében eszközölt nettó kiigazítást jelent.

(6)  Ez a tétel tartalmazza az NKB-k euróban denominált követeléseit, amelyek egyenértékűek az NKB-k EKB részére történő devizatartalék-átutalásaival.

(7)  A felhalmozott kamatokat a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon belül vagy az egyéb eszközök alatt kell jelenteni.

(8)  A bruttó biztosítási díjak MPI-k által fizetett része, amelyet a következő elszámolási időszakra el kell különíteni, az MPI-k fennálló követeléseivel együtt.

(9)  Valamennyi tétel esetében fennálló összegeket kell jelenteni. Átsorolási és átértékelési kiigazításokat a (#) jellel jelölt cellák tekintetében kell jelenteni. Átsorolási kiigazításokat csak a (†) jellel jelölt cellák tekintetében kell jelenteni.

(10)  Ezek a tételek az értékpapírosított, de az alkalmazandó számviteli standardok értelmében az MPI mérlegből ki nem vezetett hiteleket ellentételező kötelezettségeket mutatják.

(11)  Az EKB és az NKB közötti megállapodás alapján e sorozatot az NKB-nak nem kell jelentenie, amennyiben az EKB alternatív adatforrásokat használ.

(12)  A felhalmozott kamatokat a nemzeti gyakorlatokkal összhangban a megfelelő instrumentumkategórián belül vagy az egyéb eszközök/egyéb kötelezettségek alatt kell jelenteni.

(13)  Harmadik felekkel szembeni kötelezettségeket képviselő céltartalékok, amely kötelezettségek az MPI-k háztartásokkal szemben fennálló, a munkavállalók részére nyújtandó nyugdíjra vonatkozó technikai előírásokban testet öltő kötelezettségei. Ez tipikusan azokra a munkavállalói nyugdíjpénztárakra vonatkozik, amelyeket nem adtak független külső intézmény kezelésébe.

(14)  Ez a tétel a statisztikai mérlegnek a jelentett eszközök és források statisztikai és számviteli értékelése közötti eltérésekre tekintettel történő egyensúlyba hozása érdekében eszközölt nettó kiigazítást jelent.

(15)  A bruttó biztosítási díjak MPI-k által fizetett része, amelyet a következő elszámolási időszakra el kell különíteni, az MPI-k fennálló követeléseivel együtt.

III. MELLÉKLET

1. RÉSZ

Kiegészítő havi MPI-kamatlábstatisztikák

1. táblázat: Újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelek

 

Szektor

Instrumentum típusa

Új szerződés mutató

Adatszolgáltatási kötelezettség

Hitelek EUR-ban

Háztartásoknak

Újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelek

86

AAR/NDER, összeg

Nem pénzügyi vállalatoknak

Újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelek

87

AAR/NDER, összeg

1.

 Az MPI-kamatlábstatisztikák céljára az „újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek”, a „kényelmi hitelkártyahitel” és a „nyújtott hitelkártya-hitel” jelentése megegyezik az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) (1) II mellékletének 2. részében leírtakkal, függetlenül az induláskori kamatlábrögzítés időtartamától. A folyószámlahitel egyéb költségek részeként (például egyedi díjak formájában) alkalmazott kamatlábát az 1072/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/34) (2) I. mellékletében meghatározott évesített kamatláb (annualised agreed rate, AAR) nem fedi le. Az e melléklet 1. táblázatában szereplő kategóriákra AAR-t vagy szűken értelmezett effektív kamatlábat (narrowly defined effective rate, NDER) kell jelenteni. Az AAR/NDER jelentése mellett meg kell adni a kapcsolódó új szerződések volumenét.

2.

 Az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, valamint a kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelek esetében az új szerződések volumenének fogalma megegyezik a fennálló összegekkel. A 86. és 87. mutató számítása az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékének 12., 23., 32. és 36. tétele, valamint az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. mellékletének megfelelően az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, illetve a kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelek tekintetében jelentett fennálló összegek alapján történik. A kamatlábak számítása az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. mellékletének 2. függeléke megfelelő tételeinek súlyozott átlagaként történik, azzal, hogy a kényelmi hitelkártyahitelek esetében nulla kamatlábat kell figyelembe venni. A 86. és 87. mutató célja, hogy biztosítsa a folytonosságot a (már hatályon kívül helyezett) 63/2002/EK rendeletben (EKB/2001/18) (3) korábban, azaz a 290/2009/EK rendelet (EKB/2009/7) (4) általi módosítás előtt meghatározott 12. és 23. (folyószámlahitelek) mutatóval.

2. táblázat: A háztartásoknak és a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, újratárgyalt hitelek kamatlábai

 

Szektor

Instrumentum típusa

Eredeti futamidő, felmondási idő, induláskori kamatlábrögzítés

Új szerződés mutató

Adatszolgáltatási kötelezettség

Újratárgyalt hitelek EUR-ban

Háztartásoknak

Fogyasztási

összesen

88

AAR/NDER

Lakáscélú

összesen

89

AAR/NDER

Egyéb célokra

összesen

90

AAR/NDER

Nem pénzügyi vállalatoknak

összesen

91

AAR/NDER

3.

 Az MPI-kamatlábstatisztikák céljára a háztartásoknak és a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, újratárgyalt hitelek az újratöltődő hiteleken, a folyószámlahiteleken és a hitelkártya-tartozásokon kívül minden olyan új hitelt magukban foglalnak, amelyet nyújtottak, amelyek azonban az újratárgyalás időpontjában még nem kerültek visszafizetésre. A más intézményektől átvett hitelek tekintetében az újratárgyalás azon új hitelekre vonatkozik, amelyeket a hitelt értékesítő vagy átadó intézmény nyújtott. A 2. táblázatban szereplő kategóriákra az 1072/2013/EU rendeletben (EKB/2013/34) előírt nagyságrendek mellett csak AAR-t vagy NDER-t kell jelenteni, a legnagyobb gondosság elve alapján.

2. rész

A tényleges adatszolgáltatói kör kiválasztása és a minta karbantartása az MPI-kamatlábstatisztikák céljára

1. szakasz: A tényleges adatszolgáltatói kör kiválasztása

1.   Általános kiválasztási eljárás

1.

 Az NKB-k az alábbi ábrán szemléltetett eljárást alkalmazzák az adatszolgáltatók kiválasztására az MPI-kamatlábstatisztikák 1072/2013/EU rendelettel (EKB/2013/34) összhangban történő gyűjtése céljából. Ez az eljárás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

Image 4

2.   Teljes körű adatfelvétel vagy mintavétel

2.

 Minden NKB az NKB-val azonos tagállamban, amelynek a pénzneme az euro (euroövezeti tagállam) rezidens referencia-adatszolgáltatói körbe tartozó MPI-k közül választja ki az adatszolgáltatóit, a központi bankok és a PPA-k kivételével.

3.

 Az adatszolgáltatók kiválasztása érdekében az NKB-k az alábbi pontokban rögzített követelményeknek megfelelően vagy teljes körű adatfelvételt alkalmaznak, vagy mintavételi megközelítést követnek.

4.

 Teljes körű adatfelvétel esetén az NKB a referencia-adatszolgáltatói körhöz tartozó minden egyes rezidens MPI-t felszólít az MPI-kamatlábstatisztikák szolgáltatására. A teljes körű adatfelvétel útján gyűjtendő változók az új szerződések kamatlábai és összegei, valamint a fennálló összegek kamatlábai.

5.

 Mintavétel esetén a referencia-adatszolgáltatói körbe tartozó MPI-knek csak egy részét kérik fel adatszolgáltatásra. A mintavétel útján megbecsülendő változók az új szerződések kamatlábai és összegei, valamint a fennálló összegek kamatlábai. Ezekre mintavételi változókként hivatkozunk. Azon kockázat minimalizálása érdekében, hogy a mintavételes felmérés eredményei eltérnek a referencia-adatszolgáltatói körben fennálló valós (ismeretlen) értékektől, a mintát oly módon kell kialakítani, hogy az reprezentatív legyen a referencia-adatszolgáltatói körre nézve. Az MPI-kamatlábstatisztikák céljára valamely minta akkor minősül reprezentatívnak, ha az MPI-kamatlábstatisztikák szempontjából releváns és a referencia-adatszolgáltatói körben fennálló valamennyi jellemzőt a minta is tükrözi. Az eredeti mintavételezéshez az NKB-k használhatnak megfelelő helyettesítő értékeket és modelleket a mintavételi rendszer előállításához, akkor is, ha az alapul szolgáló adatok, amelyek létező forrásokból származnak, nem felelnek meg tökéletesen az 1072/2013/EU rendeletben (EKB/2013/34) szereplő meghatározásoknak.

3.   A referencia-adatszolgáltatói kör rétegzése

6.

 A minta reprezentativitásának biztosítása érdekében az MPI-kamatlábstatisztikák céljára a mintavételezési megközelítést választó NKB-knek az adatszolgáltatók kiválasztása előtt megfelelően rétegekre kell bontaniuk a referencia-adatszolgáltatói kört. A rétegzés azt jelenti, hogy az N referencia-adatszolgáltatói kört N1, N2, N3… NL alosztályokra vagy rétegekre osztják fel. Az ezen alosztályokra vagy rétegekre történő felosztások között nem lehet átfedés, és ezek együtt alkotják a referencia-adatszolgáltatói kört:

N1 + N2 + N3 + … + NL = N

7.

 Az NKB-k olyan rétegzési feltételeket határoznak meg, amelyek lehetővé teszik az adatszolgáltatói kör homogén rétegekre történő felosztását. A rétegek akkor minősülnek homogénnek, ha a mintavételezési változók rétegen belüli varianciájának összege lényegesen alacsonyabb, mint a teljes tényleges adatszolgáltatói körön belüli teljes variancia (5). A rétegzési feltételek az MPI-kamatlábstatisztikákhoz kapcsolódnak, vagyis összefüggés áll fenn a rétegzési feltételek és a mintából megbecsülendő kamatlábak és összegek között.

8.

 A mintavételezési megközelítést választó minden egyes NKB-nak választania kell legalább egy rétegzési feltételt annak biztosítása érdekében, hogy az MPI-k mintája az érintett euroövezeti tagállamra nézve reprezentatív, a mintavételi hiba pedig alacsony legyen. Az NKB-knak törekedniük kell arra, hogy meghatározzák a rétegzési feltételek hierarchiáját. Ezeknek figyelembe kell venniük a nemzeti körülményeket, és az egyes euroövezeti tagállamokra nézve jellemzőnek kell lenniük.

9.

 Az adatszolgáltatók kiválasztása egyszakaszos mintavétel formájában történik az összes réteg meghatározását követően. Az adatszolgáltatókat csak ebben a szakaszban emelik ki a referencia-adatszolgáltatói körből. Köztes kiemelés nem történik.

4.   A minta elosztása a rétegek között és az adatszolgáltatók kiválasztása

10.

 A nemzeti rétegek 6. és 7. pont szerinti meghatározása után a mintavételi megközelítést választó NKB-k a tényleges adatszolgáltatók egyes rétegekből való kiválasztásával összeállítják a mintát. Az n teljes nemzeti mintaméret az egyes rétegek n1, n2, n3, …, nL mintaméreteinek összege:

n1 + n2 + n3 + … + nL = n.

11.

 Az egyes NKB-k az n nemzeti mintaméret legmegfelelőbb elosztását alkalmazzák a rétegek között. Így az NKB-k minden egyes rétegre meghatározzák, hogy az Nh összes MPI-ből hány nh adatszolgáltatót választanak ki. Az egyes h rétegekre vonatkozó nh/Nh mintavételi arány lehetővé teszi az egyes rétegek varianciájának megbecslését. Ez azt feltételezi, hogy minden egyes rétegből legalább két adatszolgáltató kiválasztásra kerül.

12.

 A tényleges adatszolgáltatók egyes rétegeken belüli kiválasztása érdekében az NKB-k vagy az összes intézményt figyelembe veszik a rétegben, és véletlenszerű mintavételt végeznek, vagy minden egyes rétegből a legnagyobb intézményt választják ki. A véletlen minta esetében az egyes rétegekben az intézmények véletlen kiválasztását vagy az összes intézményre nézve egyenlő valószínűséggel, vagy az intézmény méretével arányos valószínűséggel hajtják végre. A véletlenszerű mintavételt vagy a legnagyobb intézmények kiválasztását alkalmazó NKB-k dönthetnek úgy, hogy bizonyos rétegek esetében az összes intézményt figyelembe veszik.

13.

 A referencia-adatszolgáltatói körön belül az egyes hitelintézetek és egyéb intézmények méretére vonatkozó adatok nemzeti szinten az (EU) 2021/379 rendelettel (EKB/2021/2) összhangban gyűjtött MPI-mérlegstatisztikákból áll rendelkezésre. Az NKB-k az euroövezeti tagállamokban rezidens háztartások és nem pénzügyi vállalatok összes euróban denominált betétjét és hitelét használják fel, amely az MPI-kamatlábstatisztikák szempontjából releváns mérlegadat, vagy azt majdnem helyettesítő adatot.

14.

 Az MPI-kamatlábstatisztika visszatevés nélküli kiválasztáson alapul, azaz a referencia-adatszolgáltatói körben szereplő minden egyes MPI-t csak egyszer választhatnak ki.

15.

 Amennyiben valamely NKB az egy rétegbe tartozó összes MPI-re vonatkozó teljes körű adatfelvétel mellett dönt, az NKB az adott rétegben vehet fióktelep szintű mintát. Ennek előfeltétele az, hogy az NKB rendelkezzen az adott rétegbe tartozó hitelintézetek és egyéb intézmények által folytatott üzleti tevékenységet lefedő fióktelepek teljes jegyzékével, és legyenek megfelelő adatai ahhoz, hogy fel tudja mérni a háztartásokkal és nem pénzügyi vállalatokkal kötött új szerződésekre vonatkozó kamatlábak fióktelepek közötti varianciáját. Az ezen iránymutatásban rögzített összes követelmény érvényes a fióktelepek kiválasztására és karbantartására is. A kiválasztott fióktelepek fiktív adatszolgáltatókká válnak, amelyekre vonatkozik az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. mellékletében rögzített valamennyi adatszolgáltatási követelmény. Ez az eljárás nem érinti a fióktelepekkel rendelkező MPI-k azon kötelezettségét, hogy adatszolgáltatók legyenek.

5.   Minimális nemzeti mintaméret

16.

 A minimális nemzeti mintaméret eltérően kerül meghatározásra attól függően, hogy az érintett NKB véletlenszerű mintavételt alkalmaz, vagy rétegenként a legnagyobb intézményt választja ki.

17.

 Amennyiben egy NKB a tényleges adatszolgáltató intézmények kiválasztása során véletlenszerű mintavételt alkalmaz, a minimális nemzeti mintaméret kiválasztása aszerint történik, hogy az összes instrumentumfajtára számított, új szerződésekre vonatkozó átlagos kamatlábak maximális véletlen hibája nem haladja meg a 10 bázispontot 90 %-os megbízhatósági szinten (6).

18.

 A maximális véletlen hiba
Image 5
-ként kerül meghatározásra, ahol D a maximális véletlen hiba, zα/2 a normáleloszlásból vagy az adatok szerkezete szerint bármilyen alkalmas eloszlásból (pl. t-eloszlás) számított tényező 1-α megbízhatósági szint feltételezésével, ahol
Image 6
a θ paraméter becslőfüggvényének varianciája és
Image 7
a θ paraméter becslőfüggvényének becsült varianciája.

19.

 Amennyiben az NKB rétegenként a legnagyobb intézményt választja ki, a minta minőségének szintetikus átlagos abszolút hiba (mean absolute error, MAE) mérésen kell alapulnia. A tényleges szintetikus MAE nem haladhat meg egy időben változó MAE határt, minden egyes rétegben és mutatóban 10 bázispontos különbséget feltételezve.

20.

 Egy adott
Image 8
becslőfüggvény szintetikus MAES-ét egy adott időszakban a következőképpen kell meghatározni:

Image 9

ahol:

Image 10
a szintetikus MAE

Bc , Bk a mennyiség egy adott MPI-kamatláb kategóriában

ic 1 a becsült átlagos kamatláb a c kategóriában

Image 11
a MAE egy adott MPI-kamatláb kategória vonatkozásában, a
Image 12
becslőfüggvény alapján

Bj 0 az adott j rétegben a tényleges nem adatszolgáltatásnak megfelelő mennyiség

Bj 1 az adott j rétegben a tényleges adatszolgáltatásnak megfelelő mennyiség. Amennyiben mintavételezés alkalmazására kerül sor, a Bj 1 a bruttósított mennyiségekre utal. A bruttósítás folyamata a 4. szakaszban részletesebben bemutatásra kerül

B az összes rétegre vonatkozó teljes mennyiség, vagyis Bj 0 és Bj 1 összege az összes rétegben

Image 13
a teljes hiba becslése a j rétegen belül

ij 1 az adott j rétegben a tényleges adatszolgáltatásnak megfelelő súlyozott átlagos kamatláb

Image 14
a
Image 15
becslőfüggvény értéke a j réteg azon alrétegében, amelyből nem származik minta.

Valamely jelentett rétegben nulla mennyiségű lefedettség esetén a másik réteg

Image 16
átlagát kell használni a nullával egyenlő MAE elkerülése érdekében.

Image 17
a rétegen belüli első és harmadik kvartilis átlaga, amelyek az MPI-kamatlábkategóriára vonatkozóan jelentett azon kamatlábként kerülnek meghatározásra, amelynek tekintetében a jelentett kamatlábak 25 %-a (illetve 75 %a) alacsonyabb, mint az adott szám. Az első és a harmadik kvartilis úgy kerül kiszámításra, hogy előbb az adott kategória mennyiségét a réteget alkotó intézményekkel súlyozzák. Így a két MAE becslőfüggvény – az első és a harmadik kvartilis – közötti átlagot a
Image 18
paraméter becsléseként használják (7).

21.

 A maximális véletlen hibát és a szintetikus MAE-t külön kell kiszámítani az új szerződések és a fennálló összegek vonatkozásában. Az új szerződések esetében a maximális véletlen hibát és a szintetikus MAE-t az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékében leírt 1–11., 13–22. és 24–29. mutató alapján kell kiszámítani. A fennálló összegek esetében a maximális véletlen hibát és a szintetikus MAE-t az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 1. függelékében leírt 1–14. mutató alapján kell kiszámítani.

22.

 A minimális nemzeti mintaméret alatt a minimális kiindulási mintát és a tényleges adatszolgáltatói körből vett minta karbantartásáról szóló következő szakaszban meghatározott karbantartás utáni minimális mintát egyaránt érteni kell. Az idők folyamán az egyesülések és a kilépők miatt a minta mérete csökkenhet a következő karbantartási időszakig.

23.

 Az NKB-k a minimális nemzeti minta méreteként meghatározottnál több adatszolgáltatót is kiválaszthatnak, különösen abban az esetben, ha a nemzeti pénzügyi rendszer szerkezete fényében fokozni kell a nemzeti minta reprezentatív jellegét.

24.

 A referencia-adatszolgáltatói körben és a minimális mintaméretben foglalt MPI-k számában összhangot kell teremteni. Az NKB-k engedélyezhetik az egyazon euroövezeti tagállamban rezidens és az MPI-k – (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) I. melléklete 1. részének 1. szakaszában rögzített besorolási elveknek megfelelően létrehozott és frissített – jegyzékében külön szereplő MPI-k számára, hogy az MPI-kamatlábstatisztikát együttesen, csoportként szolgáltassák. A csoport fiktív adatszolgáltatóvá válik. Ez azt jelenti, hogy a csoport úgy szolgáltatja az MPI-kamatlábstatisztikát, mintha egyetlen MPI lenne, azaz eszközkategóriánként a teljes csoportra kiterjedő egyetlen átlagkamatlábat jelent, és nem az MPI-k jegyzékében szereplő minden egyes MPI által alkalmazott kamatlábakat. Ugyanakkor a csoporton belüli MPI-ket a referencia-adatszolgáltatói körben és a mintában továbbra is egyedi intézményekként kell számba venni.

2. szakasz: A tényleges adatszolgáltatói körből vett minta karbantartása

6.   A minta karbantartása

25.

 A mintavételi megközelítést választó NKB-knak biztosítaniuk kell, hogy a minta reprezentatív maradjon.

26.

 Ennek érdekében az NKB-k legalább évente egyszer ellenőrzik mintájuk reprezentatív jellegét. Amennyiben a referencia-adatszolgáltatói körben jelentős változások vannak, ezeknek a mintában az éves ellenőrzést követően tükröződniük kell.

27.

 Az NKB-k legfeljebb hároméves időközönként elvégzik a minta rendszeres felülvizsgálatát, figyelembe véve a referencia-adatszolgáltatói körhöz csatlakozókat, a referencia- és tényleges adatszolgáltatói körből kilépőket, valamint az adatszolgáltatók jellemzőiben bekövetkezett egyéb változásokat, és alkalmazzák a minimális nemzeti mintaméretről szóló 5. szakasz rendelkezéseit. A minta rendszeres felülvizsgálata az 1. szakaszban szereplő, a tényleges adatszolgáltatói kör kiválasztására vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés értékelésén alapul, azon év minden egyes negyedéve végének megfelelő havi adatok alapján, amely évben a felülvizsgálatra sor kerül. Az NKB-k azonban gyakrabban is ellenőrizhetik és frissíthetik mintáikat.

28.

 A mintát idővel frissíteni kell, figyelembe véve a referencia-adatszolgáltatói körbe belépőket, így biztosítva, hogy a minta a referencia-adatszolgáltatói körre nézve reprezentatív maradjon. Ezért az NKB-k az összes csatlakozó Nb köréből nb mintát vesznek. Az összes Nb új belépő közül az nb csatlakozó intézmények kiegészítő kiválasztására az idő során pótlólagos mintavételként utalnak.

29.

 A mintát idővel frissíteni kell, figyelembe véve a referencia- és tényleges adatszolgáltatói körből kilépőket. Ha az Nd referencia-adatszolgáltatói körből kilépők száma arányos az nd mintából kilépők számával, akkor nincs szükség kiigazításra (1. eset). Amennyiben olyan intézmények lépnek ki a referencia-adatszolgáltatói körből, amelyek nem szerepelnek a mintában, a minta a referencia-adatszolgáltatói kör méretéhez képest túl naggyá válik (2. eset). Amennyiben a mintából több intézmény lép ki, mint a referencia-adatszolgáltatói körből, a minta idővel túl kicsivé válik, és reprezentatív jellege megszűnhet (3. eset). A 2. és 3. esetben, amennyiben a tényleges adatszolgáltató intézmények kiválasztásához véletlenszerű mintavételt alkalmaznak, a mintában szereplő egyes intézményekhez kapcsolódó súlyozást a mintavételi elméletből levezetett, igazolt statisztikai módszer alkalmazásával kell kiigazítani. Az egyes adatszolgáltatókhoz kapcsolódó súly az adott intézmény kiválasztási valószínűségének fordítottja, és emiatt lép fel a bővítési tényező. A 2. esetben, amelyben a minta az adatszolgáltatói körhöz képest viszonylag nagyobb, a mintából nem kell adatszolgáltatót kivenni. A 3. esetben, amennyiben a legnagyobb intézmények kerültek kiválasztásra, a mintát méretük alapján további intézmények kiválasztása útján kell kiigazítani.

30.

 Az adatszolgáltatók jellemzőinek változásait figyelembe véve a mintát idővel módosítani kell. Ezek a változások az összeolvadások, szétválások, az intézmények növekedése stb. miatt merülhetnek fel. Egyes adatszolgáltatók más rétegbe kerülhetnek. A kilépőkre vonatkozó 2. és 3. esethez hasonlóan a mintát a mintavételi elméletből levezetett, igazolt statisztikai módszer alkalmazásával kell kiigazítani. Amennyiben az NKB-k véletlenszerű mintavételt végeznek, új kiválasztási valószínűségeket és súlyokat kell megállapítani.

3. szakasz: További mintavételi kérdések

7.   Összhang

31.

 A betétek és hitelek fennálló összegeire és az új betétekre és hitelekre vonatkozó MPI-kamatlábstatisztikák közötti összhang biztosítása érdekében azok az NKB-k, amelyek a mintavételi megközelítést alkalmazzák, e statisztikai adatok gyűjtéséhez ugyanazokat az adatszolgáltatókat veszik igénybe. Az NKB-k alkalmazhatják továbbá a mintavételi megközelítést az MPI-kamatlábstatisztikák bizonyos részére és a teljes körű adatfelvételt a fennmaradó részre. Nem használhatnak azonban két vagy több különböző mintát.

8.   Pénzügyi innováció

32.

 A mintavételi eljárás során az NKB-k nem kötelesek a nemzeti szinten létező összes terméket lefedni. Azonban nem zárhatnak ki teljes instrumentumkategóriákat azon az alapon, hogy az érintett összegek jelentéktelenek. Így ha valamely instrumentumkategóriát csak egy intézmény kínál, ezt az intézményt fel kell venni a mintába. Amennyiben valamely euroövezeti tagállamban az első mintavételkor valamely instrumentumkategória nem létezett, de később azt egy intézmény bevezeti, ezt az intézményt a következő reprezentatív jellegre vonatkozó ellenőrzés során hozzáadják a mintához. Amennyiben új terméket hoznak létre, a mintában szereplő intézmények azt a következő adatszolgáltatáskor feltüntetik, mivel minden adatszolgáltató köteles összes termékéről adatot szolgáltatni.

4. szakasz: Nemzeti súlyozott átlagkamatlábak és nemzeti teljes szerződésvolumen

33.

 Az NKB-k minden tényleges rezidens adatszolgáltatójuktól megkapják a súlyozott átlagkamatlábakat és szerződések kapcsolódó összegeit, és a rétegenként bruttósított szerződésvolumen alapján minden egyes instrumentumkategóriára kiszámítják a nemzeti súlyozott átlagkamatlábat. Az adatokat jelentik az EKB-nak.

34.

 Véletlenszerű mintavétel alkalmazása esetén a réteg- és nemzeti szintű kamatláb becslőfüggvényének összhangban kell állnia a mintavételi eljárással, egyszerű véletlen mintával vagy a használt mérettel arányos valószínűséggel, ami azt jelenti, hogy a kamatlábak súlyozásához bruttósított összegek kerülnek felhasználásra.

35.

 A legnagyobb intézmények kiválasztása esetén a kamatlábak becslőfüggvényének a jelentett összegek súlyozásával aggregálnia kell az azonos rétegbe tartozó intézmények kamatlábait, és a rétegek közötti aggregátumokat az egyes rétegek bruttósított volumenének alkalmazásával kell elkészíteni.

36.

 A fennálló összegekre vonatkozó instrumentumkategóriák, vagyis az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 1. függelékének 1–26. mutatója esetében az NKB-k nemzeti súlyozott átlagkamatlábat szolgáltatnak.

37.

 Az új szerződésekre vonatkozó instrumentumkategóriák, vagyis az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékének 1–23. és 30–85. mutatója esetében az NKB-k nemzeti súlyozott átlagkamatlábat szolgáltatnak. Ezenkívül az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékének 2–4., 8–11., 13–22., 33–35. és 37–85. mutatója esetében az NKB-k jelentik a referenciahónap alatt minden egyes instrumentumkategóriában nemzeti szinten kötött új szerződések összegét. A háztartásoknak és a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott, újratárgyalt hitelekre vonatkozó instrumentumkategóriák (az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. függelékének 88–91. mutatója) esetében csak a volumenre vonatkozó információkat kell megadni, és a kamatlábakra vonatkozó információkat a legnagyobb gondosság elve alapján gyűjtik. Az új szerződések ezen összegei az adatszolgáltatói körre összesen vonatkoznak, vagyis a teljes referencia-adatszolgáltatói körre, és az egyéb új szerződések volumeneihez hasonlóan ezt az adatot is a 38–40. pontban bemutatott bruttósítási eljárás révén kell megbecsülni.

38.

 Amennyiben az adatszolgáltatók kiválasztásához véletlenszerű mintavételt vagy a legnagyobb intézmények kiválasztását alkalmazzák, a szerződések volumenének bruttósításához bővítési tényezőket használnak. A bruttósítást a rétegek szintén kell alkalmazni.

39.

 A véletlenszerű mintavételi megközelítés alkalmazása esetén a bővítési tényezők a πi kiválasztási valószínűségek fordítottjaként, azaz πi -ként kerülnek meghatározásra. A teljes adatszolgáltatói kör új szerződései becsült B összegét ezt követően a következő általános képlet útján számítják ki:

Image 19

ahol:

B a szerződések teljes volumene

Bi az i intézmény új szerződéseinek összege

πi az i intézmény kiválasztásának valószínűsége

40.

 A legnagyobb intézmény kiválasztására vonatkozó megközelítés alkalmazása esetén az egyes j rétegekre vonatkozó bővítési tényezők a réteglefedettségi arány fordítottjaként kerülnek meghatározásra, az alábbi képlet útján:

Image 20

ahol:

Image 21
a j rétegen belüli teljes volumen

Image 22
az egyes j rétegeken belüli az i intézményre vonatkozó volumen

Nj 0 a j rétegben a mintába be nem került hitelintézetek száma

Nj 1 a j rétegben a mintába bekerült hitelintézetek száma.

41.

 A 40. pontban az új szerződések tekintetében meghatározott EFj bővítési tényezőket úgy kell kiszámítani, hogy az új szerződések volumenét a kapcsolódó fennálló összegekkel kell helyettesíteni. A j réteg bruttósított volumenét ezt követően úgy kell kiszámítani, hogy a j rétegre vonatkozó bővítési tényezőt meg kell szorozni a j rétegre vonatkozóan jelentett volumennel.

42.

 Az NKB-k a fennálló összegekre és az új szerződésekre vonatkozó MPI-kamatlábakat négy tizedesjegy pontossággal jelentik az EKB-nak. Ez nem érinti az NKB-k arra vonatkozó döntéseit, hogy milyen pontosságot kívánnak alkalmazni az adatok gyűjtése során. A közzétett eredmények nem tartalmaznak kettőnél több tizedesjegyet.

43.

 Az NKB-k kötelesek feltüntetni az MPI-kamatlábstatisztikát befolyásoló bármely szabályozási rendelkezést (illetve annak megváltozását) a nemzeti adatokkal együtt benyújtott módszertani megjegyzésekben.

44.

 Azok az NKB-k, amelyek az adatszolgáltatók kiválasztásánál a mintavételi megközelítést alkalmazzák, a kiindulási minta tekintetében feltüntetik a mintavételi hiba becsült értékét. A minta minden egyes karbantartását követően jelentik az új becsült értéket.

3. RÉSZ

Egyes termékek kezelése az MPI-kamatlábstatisztikák céljára

1.

 A következő pontokban meghatározott termékek kezelése referenciaként szolgál a hasonló jellemzőkkel bíró termékek kezeléséhez.

2.

 A lépcsőzetesen növekvő (csökkenő) kamatú betét vagy hitel olyan lekötött betét vagy rögzített futamidejű hitel, amelyre évről évre előre meghatározott számú százalékponttal emelkedő (csökkenő) kamatlábat alkalmaznak. A lépcsőzetesen növekvő (csökkenő) kamatú betétek és hitelek olyan eszközök, amelyek kamatozása a teljes futamidő alatt rögzített. A betét vagy hitel teljes futamidejére vonatkozó kamatot és az egyéb feltételeket előre megállapítják a t0 időpontban, a szerződés aláírásakor. A lépcsőzetesen növekvő kamatú betétre példaként szolgálhat egy négyéves lekötött betét, amelyre az első évben 5 %, a második évben 7 %, a harmadik évben 9 % és a negyedik évben 13 % kamatot fizetnek. Az új szerződésre vonatkozó AAR, amely az MPI-kamatlábstatisztikában a t0 időpontban szerepel, az „1 + kamatláb” tényezők mértani átlaga. Az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. mellékletének megfelelően az NKB-k kérhetik az adatszolgáltatókat, hogy erre a típusú termékre alkalmazzák az NDER-t. A fennálló összegekre vonatkozó AAR, amelyet a t0 és a t3 időpont között alkalmaznak, az adatszolgáltató által az MPI-kamatláb kiszámításakor alkalmazott kamat, azaz a négyéves lekötött betét példája esetében a t0 időpontban 5 %, a t1 időpontban 7 %, a t2 időpontban 9 % és a t3 időpontban 13 %.

3.

 Az MPI-kamatlábstatisztikák céljára a hitelkeretek részeként felvett hitelek az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) II. mellékletének 2. részében meghatározottal azonos jelentéssel bírnak, és azonos módon kerülnek besorolásra. Új szerződésnek csak a fennálló összegek, vagyis a hitelkerettel összefüggésben felvett és még vissza nem fizetett összegek minősülnek és szerepelnek az MPI-kamatlábstatisztikákban. A hitelkereten keresztül rendelkezésre álló, azonban fel nem vett vagy már visszafizetett összegek nem kerülnek figyelembevételre, sem új szerződésként, sem fennálló összegként.

4.

 A „keretszerződés” lehetővé teszi az ügyfél számára, hogy többféle hitelszámláról hívjon le hiteleket egy bizonyos összeghatárig, amely az összes hitelszámlára együttesen vonatkozik. Az ilyen keretszerződés megkötésekor nem határozzák meg a hitel formáját és/vagy lehívásának időpontját és/vagy kamatlábát, hanem megállapodhatnak ezek lehetséges változatairól. Az ilyen keretszerződések nem szerepelnek az MPI-kamatlábstatisztikában. Ugyanakkor, amint a keretszerződés szerint megállapodott hitelt lehívják, az szerepel az MPI-kamatlábstatisztikák megfelelő tétele alatt, mind az új szerződések, mind a fennálló összegek között.

5.

 Létezhetnek takarékbetétek alapkamattal plusz hűség- és/vagy növekedési prémiummal. A betét elhelyezésekor még nem biztos, hogy a prémiumot kifizetik-e vagy sem. A kifizetés a háztartás vagy nem pénzügyi vállalat jövőbeni, még nem ismert megtakarítási magatartásától függ. Általában az ilyen hűség- vagy növekedési prémiumokat nem veszik figyelembe az új szerződésre vonatkozó AAR-ban. A fennálló összegekre vonatkozó AAR mindig az adatszolgáltató által az MPI-kamatlábak kiszámítása idején alkalmazott kamatlábakat foglalja magában. Következésképpen, ha az adatszolgáltató ilyen hűség- vagy növekedési prémiumot fizet, ezt a fennálló összegekre vonatkozó statisztikában tünteti fel.

6.

 A háztartások vagy nem pénzügyi vállalatok számára kínálhatnak hiteleket azokhoz kapcsolódó származtatott szerződésekkel, azaz kamatcsere/cap/floor stb. termékkel együtt. Az ilyen kapcsolódó származtatott szerződések általában nem szerepelnek az új szerződésekre vonatkozó AAR-ban. A fennálló összegekre vonatkozó AAR mindig az adatszolgáltató által az MPI-kamatlábak kiszámítása idején alkalmazott kamatlábakat foglalja magában. Következésképpen, amennyiben egy ilyen származtatott szerződést érvényesítenek, és az adatszolgáltató a háztartásnak vagy nem pénzügyi vállalatnak felszámított kamatlábat módosítja, ezt a fennálló összegekre vonatkozó statisztikában tünteti fel.

7.

 Kínálhatnak két összetevőből álló betéteket: lekötött betétet, amelyre rögzített kamatlábat alkalmaznak és egy beágyazott származtatott szerződést, amelynek hozama valamely meghatározott tőzsdeindex vagy kétoldalú árfolyam értékéhez kötött, és amelyet legalább 0 %-os kamatlábon garantálnak. A két összetevő lejárata lehet megegyező és eltérő is. Az új szerződésekre vonatkozó AAR a lekötött betét kamatlábát tartalmazza, mivel ez tükrözi a betételhelyező és az adatszolgáltató közötti megállapodást, és ismert a pénz elhelyezésének idején. A betét másik, valamely tőzsdeindex vagy kétoldalú árfolyam értékéhez kötődő összetevőinek hozama csak utólag – a szerződés lejáratakor – válik ismertté, és ezért azt az új szerződésre vonatkozó kamatláb nem foglalhatja magában. Ezért csak a garantált minimális hozamot (általában 0 %) kell feltüntetni. A fennálló összegekre vonatkozó AAR mindig az adatszolgáltató által az MPI-kamatlábak kiszámítása idején alkalmazott kamatlábakat foglalja magában. A lejárat napjáig a meghatározott futamidejű termékre alkalmazott kamatlábat tüntetik fel, csakúgy, mint a beágyazott származtatott terméket tartalmazó betét garantált minimális hozamát. A fennálló összegekre vonatkozó MPI-kamatlábak csak lejáratkor tükrözik az adatszolgáltató által fizetett AAR-t.

8.

 Az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) II. mellékletének 2. részében meghatározott két éven túli lejáratú betétek tartalmazhatnak nyugdíj-előtakarékossági számlákat. A nyugdíj-előtakarékossági számlák nagyobb részét értékpapírokban helyezik el, és ezért a számlák kamatlába a kapcsolódó értékpapírok hozamától függ. A nyugdíj-előtakarékossági számlák fennmaradó részét készpénzben tarthatják, és a hitelintézet vagy egyéb intézmény határozza meg a kamatot ugyanúgy, mint egyéb betétek esetén. A betét elhelyezésének idején a nyugdíj-előtakarékossági számla háztartásnak járó teljes hozama nem ismert, és az akár negatív is lehet. Emellett a betét elhelyezésének idején a háztartás és a hitelintézet vagy egyéb intézmény olyan kamatlábról állapodik meg, amely csak a betétrészre alkalmazandó; ez nem vonatkozik az értékpapírokba befektetett részre. Ezért az MPI-kamatlábstatisztika csak az értékpapírokba be nem fektetett betétrészre terjed ki. Az új szerződésekre vonatkozó AAR-ként a háztartás és az adatszolgáltató között a betét elhelyezésének idején a betétrészre vonatkozóan megállapodott kamatlábat kell jelenteni. A fennálló összegekre vonatkozó AAR az adatszolgáltató által az MPI-kamatláb kiszámításakor a nyugdíj-előtakarékossági számla betét részére alkalmazott kamatláb.

9.

 A lakás-előtakarékossági konstrukció olyan hosszú lejáratú megtakarítási rendszer, amely alacsony hozamú lehet, azonban bizonyos idejű megtakarítás után kedvezményes kamatú lakáscélú hitelre jogosítja fel a háztartást vagy nem pénzügyi vállalatot. Az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) II. melléklete 2. részével összhangban ezeket a megtakarítási konstrukciókat a két éven túli megállapodás szerinti futamidejű betétek közé kell besorolni mindaddig, amíg azok betétként működnek. Hitellé való átalakításukkor azokat háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelekként kell besorolni. Az induló betét elhelyezésekor megállapodott kamatlábat az adatszolgáltatók új betéti szerződésként jelentik. Az új szerződések ennek megfelelő összege az elhelyezett pénz összege. Az idők során ezen betét összegének növekedése csak a fennálló összegekben jelenik meg. Amikor a betét átalakul hitellé, ezt az új hitelt új hitelezési szerződésként kell nyilvántartani. A kamatláb az adatszolgáltató által kínált kedvezményes kamatláb. A súly a háztartásnak vagy nem pénzügyi vállalatnak nyújtott hitel teljes összege.

10.

 Az (EU) 2021/379 rendelet (EKB/2021/2) II. melléklete 2. részével összhangban a francia szabályozott lakáscélú konstrukció, a plan d'épargne-logement (PEL) konstrukció alapján elhelyezett betéteket két évnél hosszabb futamidőre lekötött betétként sorolják be. Az ilyen PEL-konstrukciók feltételeit a kormány szabályozza és kamatlábát a kormány határozza meg, amely kamatláb a betét teljes futamideje során változatlan, azaz a PEL-konstrukciók minden egyes „generációjához” azonos kamatláb kapcsolódik. A PEL-konstrukciókat legalább négy évig tartják fenn, és az ügyfél minden évben egy előre meghatározott minimumösszeget betétként elhelyez a PEL-konstrukcióban, de a szerződés futamideje alatt bármikor növelheti a befizetések összegét. Az új PEL-konstrukció megnyitásakor az induló betétet az adatszolgáltatók új szerződésként jelentik. A PEL-konstrukció keretében induláskor elhelyezett összeg lehet nagyon alacsony is, ami azt jelenti, hogy az új szerződési kamathoz kapcsolódó súlyozás is viszonylag alacsony. Ez a megközelítés biztosítja, hogy az új szerződési kamat mindig tükrözi a PEL-konstrukciók aktuális generációjának feltételeit. Az új PEL-konstrukciókra alkalmazott kamatláb változásait az új szerződési kamatláb tükrözi. A fogyasztók olyan jellegű reakciója, amely során egyéb hosszú lejáratú betétekből már létező PEL-konstrukciókba mozdítják el portfoliójukat, nem tükröződik az új szerződéses kamatlábakban, csak a fennálló összegek kamatlábaiban. A négyéves időszak végén az ügyfél igénybe veheti a kedvezményes kamatú hitelt, vagy megújíthatja a szerződést. Mivel a PEL-konstrukció ilyen megújítása automatikusan, az ügyfél aktív részvétele nélkül történik, és mivel a szerződés feltételeit, köztük a kamatlábat nem tárgyalják újra, az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 2. részének megfelelően az ilyen megújítás nem minősül új szerződésnek. A szerződés megújításakor az ügyfél további betéteket helyezhet el, feltéve hogy a fennálló összeg nem haladja meg a meghatározott felső értéket, és a szerződés nem hosszabb, mint a lejáratra meghatározott évek legnagyobb száma. Amennyiben a szerződés eléri a felső összeghatárt vagy a leghosszabb futamidőt, a szerződés teljesítése megszűnik. A háztartás vagy nem pénzügyi vállalat továbbra is jogosult a hitelfelvételre, és kamatot is kap a PEL-konstrukció megnyitásakor érvényes feltételek szerint mindaddig, amíg a betét a bank könyveiben kerül nyilvántartásra. A kormány – a hitelintézet vagy egyéb intézmény által kínált kamatlábon felül – további kamatfizetés formájában nyújt támogatást. Az 1072/2013/EU rendelet (EKB/2013/34) I. melléklete 1. részével összhangban az MPI-kamatlábstatisztikában a kamatnak csak a hitelintézet vagy egyéb intézmény által fizetett részét tüntetik fel. A kormánytól származó támogatást, amelyet a hitelintézeten vagy egyéb intézményen keresztül, de nem annak terhére fizetnek, figyelmen kívül kell hagyni.

11.

 A betétek utáni negatív kamatlábakat az MPI-kamatlábstatisztikában fel kell tüntetni, amennyiben e kamatlábak a piaci feltételekre figyelemmel nem kivételes jellegűek.

(1)  Az Európai Központi Bank (EU) 2021/379 rendelete (2021. január 22.) a hitelintézetek és a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegének mérlegtételeiről (átdolgozás) (EKB/2021/2) (HL L 73., 2021.3.3., 16. o.)

(2)  Az Európai Központi Bank (EU) 1072/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris-pénzügyi intézmények által alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról (EKB/20213/34) (HL L 297., 2013.11.7., 51. o.).

(3)  Az Európai Központi Bank 63/2002/EK rendelete (2001. december 20.) a monetáris-pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról (EKB/2001/18) (HL L 10., 2002.1.12., 24. o.).

(4)  Az Európai Központi Bank 290/2009/EK rendelete (2009. március 31.) a monetáris-pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet módosításáról (EKB/2009/7) (HL L 94., 2009.4.8., 75. o.).

(5)  vagyis a rétegen belüli varianciák összegének, amely

Image 23
-ként kerül meghatározásra, lényegesen alacsonyabbnak kell lennie, mint az adatszolgáltatói kör teljes varianciájának, amely
Image 24
-ként kerül meghatározásra, ahol a h az egyes rétegeket, az xi az i intézményre vonatkozó kamatlábat,
Image 25
h réteg kamatlábainak egyszerű átlagát, az n a mintát alkotó intézmények teljes számát, és
Image 26
a mintát alkotó összes intézmény kamatlábának egyszerű átlagát jelenti.

(6)  Az NKB-k a 90 %-os megbízhatósági szinten mért 10 bázispontos abszolút mértéket közvetlenül átválthatják a becslőfüggvény elfogadható legnagyobb eltérési együtthatójában kifejezett relatív mértékre.

(7)  Megjegyzendő, hogy az EBK „Quality measures in non- random sampling” (Minőségi intézkedések a nem véletlenszerű mintavételben) című statisztikai dokumentumában (elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu) található 1. és 2. táblázat kiemeli az egyes országokban alkalmazott, az első és a harmadik kvartilisre vonatkozó becslőfüggvény szintetikus MAE eredményeit.

IV. MELLÉKLET

1. táblázat

Image 27

2. táblázat

Image 28

3. táblázat

FENNÁLLÓ ÖSSZEGEKRE VONATKOZÓ KAMATLÁBAK INSTRUMENTUMKATEGÓRIÁI

 

Szektor

Instrumentum típusa

Eredeti futamidő

Adatszolgáltatási kötelezettség

Betétek euróban

Háztartásoktól

Megállapodás szerinti futamidejű

Legfeljebb 2 éves

AAR

2 éven túli

AAR

Nem pénzügyi vállalatoktól

Megállapodás szerinti futamidejű

Legfeljebb 2 éves

AAR

2 éven túli

AAR

Hitelek euróban

Háztartásoknak

Lakáscélú

Legfeljebb 1 éves

AAR

1 és 5 év közötti

AAR

5 éven túli

AAR

Fogyasztási és egyéb célú

Legfeljebb 1 éves

AAR

1 és 5 év közötti

AAR

5 éven túli

AAR

Nem pénzügyi vállalatoknak

Összesen

Legfeljebb 1 éves

AAR

 

1 és 5 év közötti

AAR

 

5 éven túli

AAR

 

ÚJ SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ KAMATLÁBAK INSTRUMENTUMKATEGÓRIÁI

 

 

 

Szektor

Instrumentum típusa

Eredeti futamidő, felmondási idő, induláskori kamatlábrögzítés

Adatszolgáltatási kötelezettség

Betétek euróban

Háztartásoktól

Egynapos  (*)

 

AAR

Megállapodás szerinti futamidejű

Legfeljebb 1 éves lejárat

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 2 éves lejárat

AAR, összeg

2 éven túli lejárat

AAR, összeg

Felmondással visszaváltható  (*)

Legfeljebb 3 hónapos felmondással

AAR

3 hónapon túli felmondás

AAR

Nem pénzügyi vállalatoktól

Egynapos  (*)

 

AAR

Megállapodás szerinti futamidejű

Legfeljebb 1 éves lejárat

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 2 éves lejárat

AAR, összeg

2 éven túli lejárat

AAR, összeg

 

Repoügyletek

 

 

Hitelek euróban

Háztartásoknak

Újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, valamint kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelek (*)

AAR

Fogyasztási

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

5 éven túli induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

Lakáscélú

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

5 éven túli, legfeljebb 10 éves induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

10 éven túli induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

Egyéb célokra

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

5 éven túli induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

Nem pénzügyi vállalatoknak

Újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, valamint kényelmi és nyújtott hitelkártyahitelek  (*)

AAR

Egyéb hitelek 0,25 millió EUR összeghatárig

Változó kamatozás és legfeljebb 3 hónapos induláskori kamatlábrögzítés

AAR, összeg

3 hónapon túli, legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 3 éves induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

3 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

5 éven túli, legfeljebb 10 éves induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

10 éven túli induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

Egyéb hitelek 0,25 millió EUR felett, legfeljebb 1 millió EUR összeghatárig

Változó kamatozás és legfeljebb 3 hónapos induláskori kamatlábrögzítés

AAR, összeg

3 hónapon túli, legfeljebb 1 éves induláskori kamatlábrögzítés

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 3 éves induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

3 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

5 éven túli, legfeljebb 10 éves induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

10 éven túli induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

Egyéb hitelek 1 millió EUR felett

Változó kamatozás és legfeljebb 1 éves induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

1 éven túli, legfeljebb 5 éves induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

5 éven túli induláskori kamatrögzítés

AAR, összeg

(*)  E mutatók esetében a szerződések volumenét az egyedi mérlegtételekre vonatkozó adatszolgáltatási rendszer tartalmazza.

V. MELLÉKLET

1. RÉSZ

Tartalékalap-statisztikák

1. táblázat

A tartalékalapra vonatkozó statisztikák összeállításához szükséges mérlegtétel-adatok

 

Világ

 

MÉRLEGTÉTELEK

Minden szerződő fél, az eurorendszer és a kötelező tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó euroövezeti hitelintézetek kivételével

Összesen

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

9

 Betétek (minden deviza)

 

 

9.1

Egynapos

R1

 

9.2

Lekötött – legfeljebb 2 éves

9.3

Felmondással visszaváltható – legfeljebb 2 éves

9

 Betétek (minden deviza)

 

 

9.2

Lekötött – 2 éven túli

R2

 

9.3

Felmondással visszaváltható – 2 éven túli

9.4

Visszavásárlási megállapodások

R3

 

11

 Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok (minden deviza)

 

 

Legfeljebb 2 éves

R4

 

2 éven túli (1)

 

R5


2. táblázat

Ellenőrzési célokra szükséges mérlegtétel-adatok

 

A. Belföldi

 

Nem allokált

Egyösszegű engedmény

R6

Az összevont egyösszegű engedmény számítása ellenőrzési célokra (R6):

Az összevont egyösszegű engedmény kiszámítása céljából az NKB-k veszik a következők közül az alacsonyabbat:

(a)

a tartalékalap tételei, megszorozva az alkalmazandó tartalékrátával, az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 6. cikkének megfelelően; és

(b)

az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2021/1) 6. cikke (2) bekezdésében meghatározott egyösszegű engedmény.

Az NKB-k ezeket az összegeket a tartalékképzésre kötelezett valamennyi hitelintézet vonatkozásában összesítik, adott esetben az (EU) 2021/378 rendelet (EKB/2020/1) 11. és 12. cikkében említett hitelintézetek átalányösszegű engedményeire vonatkozó szabályokat is figyelembe véve.

2. RÉSZ

Makroarány-statisztikák

A hitelintézetek makroarány összeállításához használt mérlegtétel-adatai

MÉRLEG

A. Belföld

B. Belföldtől eltérő euroövezet

C. Külföld

D. Összesen

TÉTELEK

MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Nem MPI-k

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

 

11.

Hitelviszonyt megtestesítő, kibocsátott értékpapírok

(minden deviza)

 

 

 

 

 

 

Legfeljebb 2 éves

 

 

 

 

 

MR1

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

3.

Hitelviszonyt megtestesítő, tartott értékpapírok

(minden deviza)

 

 

 

 

 

 

Legfeljebb 2 éves

MR2

 

MR3

 

 

 

(1)  A két évet maghaladó előre meghatározott lejárattal rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok magukban foglalják a tartalékképzésre kötelezett egyéb hitelintézetek, valamint az EKB vagy a részt vevő tagállamok NKB-i által tartott értékpapírok összegeit.

VI. MELLÉKLET

Image 29
1. Táblázat A POGI-król és a központi kormányzatról jelentendő statisztikai információk 1

VII. MELLÉKLET

A HITELINTÉZETEK SRUKTURÁLIS PÉNZÜGYI MUTATÓI

1.   

Valamennyi hitelintézet irodáinak (helyi fióktelepeinek) száma a tagállamban. Az „iroda” valamely földrajzilag azonosítható üzletviteli helyre utal. Figyelmen kívül kell hagyni azon gazdasági egységek irodáit, amelyek nem hitelintézetek, még akkor is, ha valamely hitelintézeti csoporthoz (bankcsoporthoz) tartoznak.

2.   

A hitelintézetek által foglalkoztatott személyek száma. Ez a mutató a referenciaév folyamán az összes rezidens hitelintézet által foglalkoztatott személyek számát jelöli. Az NKB-k a „Foglalkoztatás belföldi (Employment domestic)” RIAD céljára az (EU) 2018/876 európai központi banki iránymutatás (EKB/2018/16) alapján történő jelentése során használt fogalmat követik. Figyelmen kívül kell hagyni az olyan gazdasági egységeknél foglalkoztatottakat, amelyek nem hitelintézetek, még abban az esetben is, ha ezen intézmények bankcsoporthoz tartoznak. Ha tényleges adatok nem állnak rendelkezésre, az NKB-k becsléssel szolgálnak.

3.   

Más tagállambeli hitelintézetek fióktelepeinek száma. Ez a mutató az adatszolgáltató tagállamban rezidens olyan hitelintézeti fióktelepek számára utal, amelyek tekintetében a végső irányítást gyakorló hitelintézetek a referencia-időszak végén más tagállamban voltak rezidensek. A belföldi hitelintézetek végső irányítása alatt álló fióktelepeket figyelmen kívül kell hagyni.

4.   

Más tagállambeli hitelintézetek fióktelepeinek összes eszköze. Ez a mutató a „más tagállambeli hitelintézetek fióktelepeinek száma” mutató alá tartozó fióktelepek összevont mérlegének a referencia-időszak vége szerinti főösszegére vonatkozik.

5.   

Más tagállambeli hitelintézetek leányvállalatainak száma. Ez a mutató az adatszolgáltató tagállamban rezidens olyan hitelintézeti leányvállalatok számára utal, amelyek tekintetében a végső irányítást gyakorló hitelintézetek a referencia-időszak végén más tagállamban voltak rezidensek. A belföldi hitelintézetek végső irányítása alatt álló leányvállalatokat figyelmen kívül kell hagyni.

6.   

Más tagállambeli hitelintézetek leányvállalatainak összes eszköze. Ez a mutató a „más tagállambeli hitelintézetek leányvállalatainak száma” mutató alá tartozó leányvállalatok összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.

7.   

Harmadik országbeli hitelintézetek fióktelepeinek száma. Ez a mutató az adatszolgáltató tagállamban rezidens olyan hitelintézeti fióktelepek számára utal, amelyek tekintetében a végső irányítást gyakorló hitelintézetek a referencia-időszak végén olyan országban voltak rezidensek, amely nem tagállam. A belföldi hitelintézetek végső irányítása alatt álló fióktelepeket figyelmen kívül kell hagyni.

8.   

Harmadik országbeli hitelintézetek fióktelepeinek összes eszköze. Ez a mutató a „harmadik országbeli hitelintézetek fióktelepeinek száma” mutató alá tartozó fióktelepek összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.

9.   

Harmadik országbeli hitelintézetek leányvállalatainak száma. Ez a mutató az adatszolgáltató tagállamban rezidens olyan hitelintézeti leányvállalatok számára utal, amelyek tekintetében a végső irányítást gyakorló hitelintézetek a referencia-időszak végén olyan országban voltak rezidensek, amely nem uniós tagállam. A belföldi hitelintézetek végső irányítása alatt álló leányvállalatokat figyelmen kívül kell hagyni.

10.   

Harmadik országbeli hitelintézetek leányvállalatainak összes eszköze. Ez a mutató a „harmadik országbeli hitelintézetek leányvállalatainak száma” mutató alá tartozó leányvállalatok összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.

11.   

Euroövezeti tagállambeli hitelintézetek fióktelepeinek száma. Ez a mutató az adatszolgáltató tagállamban rezidens olyan hitelintézeti fióktelepek számára utal, amelyek tekintetében a végső irányítást gyakorló hitelintézetek a referencia-időszak végén valamely (az adatszolgáltató tagállamtól eltérő) euroövezeti tagállamban voltak rezidensek. A belföldi hitelintézetek végső irányítása alatt álló fióktelepeket figyelmen kívül kell hagyni.

12.   

Euroövezeti tagállambeli hitelintézetek fióktelepeinek összes eszköze. Ez a mutató az „euroövezeti tagállambeli hitelintézetek fióktelepeinek száma” mutató alá tartozó fióktelepek összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.

13.   

Euroövezeti tagállambeli hitelintézetek leányvállalatainak száma. Ez a mutató az adatszolgáltató tagállamban rezidens olyan hitelintézeti leányvállalatok számára utal, amelyek tekintetében a végső irányítást gyakorló hitelintézetek a referencia-időszak végén valamely (az adatszolgáltató tagállamtól eltérő) euroövezeti tagállamban voltak rezidensek.

14.   

Euroövezeti tagállambeli hitelintézetek leányvállalatainak összes eszköze. Ez a mutató az „euroövezeti tagállambeli hitelintézetek leányvállalatainak száma” mutató alá tartozó leányvállalatok összevont mérlegének főösszegére vonatkozik.

15.   

Az öt legnagyobb hitelintézet részesedése az összes eszközből (CR5). Ez a mutató a bankszektor koncentrációját mutatja. Az NKB-knak ennek megállapításához a következő nem konszolidált, „összesített” szemléletet kell követniük: a) az összes adatszolgáltató hitelintézet mérlegfőösszegét rangsorolniuk kell; b) ki kell számítaniuk i. az öt legnagyobb mérlegfőösszeg összegét és ii. az összes mérlegfőösszeg összegét; valamint c) i. és ii. arányát. Az EKB-nak jelentendő adatokat százalékban kell megadni (pl. a 72,4296 % értéket 72,4296 alakban, és nem 0,7243 alakban kell megadni). Bár az öt legnagyobb bank összetétele időről időre változhat, az NKB-k csak az öt legnagyobb hitelintézetnek egy adott időpontban (a referenciaév decemberének végén) fennálló részesedését jelentik. E mutató céljára az NKB-k az EKB-val való kifejezett megállapodás esetén egyes meghatározott csoporthoz kapcsolódó hitelintézeteket kezelhetnek egyetlen hitelintézetként, amennyiben ez relevánsabban mutatná a bankszektor koncentrációját.

16.   

A hitelintézetek összes eszközének Herfindahl indexe (HI). Az előző mutatóhoz hasonlóan ez is a bankszektor koncentrációját mutatja. Az NKB-knak a lehetőségekhez mérten „összesített” szemléletet kell követniük. Ez esetben a Herfindahl index kiszámításakor a csoportba tartozó minden hitelintézet összevont mérlegét kell figyelembe venni, esetleg az érintett intézmények éves pénzügyi kimutatásában szereplő számviteli információk felhasználásával. Amennyiben a „kisebb” csoporthoz tartozó hitelintézetek nem mindegyike jelent adatot, az adatokat fel kell bruttósítani.

A Herfindahl indexet az összes hitelintézet bankszektorban lévő piaci részesedése négyzetének összesítése alapján, az alábbi képlet felhasználásával lehet kiszámítani, és azt az alábbi képlettel összhangban kell jelenteni az EKB-nak:

HI = Σn i = 1 (Xi / X)2 , ahol:

n

=

a tagállamban található hitelintézetek száma

Xi

=

az i-ik hitelintézet összes eszköze

X

=

Σn i = 1Xi = a tagállam összes hitelintézetének összes eszköze.

E mutató céljára az NKB-k az EKB-val való kifejezett megállapodás esetén egyes meghatározott csoporthoz kapcsolódó hitelintézeteket kezelhetnek egyetlen hitelintézetként, amennyiben ez relevánsabban mutatná a bankszektor koncentrációját.

17.   

Összes belföldi hitel Herfindahl indexe (HI). E mutató céljára a Hitelintézetek összes eszközének Herfindahl indexe kiszámításához elfogadott módszertani elveket kell követni. Az összes eszközt azonban az összes hitellel kell helyettesíteni, amelynek meghatározása a kormányzat (1) kivételével a belföldi nem-MPI-kkel szembeni hitel- és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eszközök. E mutató céljára az NKB-k az EKB-val való kifejezett megállapodás esetén egyes meghatározott csoporthoz kapcsolódó hitelintézeteket kezelhetnek egyetlen hitelintézetként, amennyiben ez relevánsabban mutatná a bankszektor koncentrációját.

1. táblázat

itelintézetek strukturális pénzügyi mutatói

 

1.

Összes hitelintézet

2.

Más uniós tagállambeli hitelintézetek

3.

Más euroövezeti tagállambeli hitelintézetek

4.

Az unióstól és a belfölditől eltérő területekről származó hitelintézetek

 

 

 

 

 

Foglalkoztatottak száma

N30

 

 

 

Irodák száma

N40

 

 

 

Fióktelepek száma

 

N10

N10

N10

Leányvállalatok száma

 

N20

N20

N20

 

 

 

 

 

Hitelintézetek összes eszközének Herfindahl indexe

H10

 

 

 

Összes belföldi hitel Herfindahl indexe

H20

 

 

 

 

 

 

 

 

5 legnagyobb hitelintézet részesedése az összes eszközből (CR5)

S10

 

 

 

 

 

 

 

 

Fióktelepek összes eszköze

 

T11

T11

T11

Leányvállalatok összes eszköze

 

T12

T12

T12

 

 

 

 

 

(1)  Az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott számlák európai rendszerének (ESA 2010) S.13 szektora.