(1)

A Covid19-világjárvány súlyosan értinti a tagállamok lakosságát, vállalatait, egészségügyi rendszereit és gazdaságait, valamint pénzügyi rendszereit. Az „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” című, 2020. május 27-i közleményében a Bizottság hangsúlyozta, hogy a likviditás és a forráshoz jutás folyamatos kihívást fog jelenteni. Emiatt döntő fontosságú, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó meglévő uniós jog korlátozott körű, célzott módosítása révén támogassa a Covid19-világjárvány által okozott súlyos gazdasági sokk utáni helyreállítást. E módosításoknak ezért összességében arra kell irányulniuk, hogy felszámolják a szükségtelen bürokráciát, és a gazdasági zavarok mérséklése érdekében eredményesnek tekintett, gondosan kalibrált intézkedéseket vezessenek be. E módosításoknak el kell kerülniük az olyan változtatásokat, amelyek növelik a szektorra nehezedő adminisztratív terheket, és a bonyolult jogalkotási kérdések megoldását a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) tervezett felülvizsgálatára kell hagyniuk. Ezek a módosítások egy intézkedéscsomagot alkotnak, és elfogadásukra „tőkepiaci helyreállítási csomag” néven kerül sor.

(2)

A 2014/65/EU irányelvet 2014-ben, a 2007-ben és 2008-ban kibontakozott pénzügyi válság nyomán fogadták el. Az említett irányelv jelentős mértékben megerősítette az Unió pénzügyi rendszerét, és az Unió egészében garantálta a befektetők magas szintű védelmét. Mérlegelni lehet a szabályozás összetettségének és a befektetési vállalkozások megfelelési költségeinek csökkentésére, valamint a versenytorzulás kiküszöbölésére irányuló további erőfeszítéseket, feltéve, hogy ezzel egyidejűleg kellően figyelembe veszik a befektetők védelmét.

(3)

A befektetők védelmét célzó követelményeket illetően a 2014/65/EU irányelv nem érte el teljes mértékben azt a célkitűzését, hogy olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek kellően figyelembe veszik az egyes befektető-kategóriák, azaz a lakossági ügyfelek, a szakmai ügyfelek és az elfogadható partnerek sajátosságait. E követelmények némelyike nem minden esetben fokozta a befektetők védelmét, sőt időnként inkább hátráltatta a befektetési döntések zavartalan végrehajtását. Ezért módosítani kell a 2014/65/EU irányelvben meghatározott bizonyos követelményeket a befektetési szolgáltatások nyújtásának és a befektetési tevékenységek végzésének megkönnyítése érdekében, és e módosításokat kiegyensúlyozott módon kell megvalósítani, biztosítva a befektetők teljeskörű védelmét.

(4)

A kötvénykibocsátás döntő fontosságú a tőkebevonás és a Covid19-válság leküzdése érdekében. A termékirányítási követelmények korlátozhatják a kötvények értékesítését. A kiegészítési záradékon kívül más beágyazott származékos terméket nem tartalmazó kötvények általában biztonságos és egyszerű termékeknek tekinthetők, amelyek a lakossági ügyfelek számára is elfogadhatók. Lejárat előtti visszaváltása esetén a kiegészítési záradékon kívül más beágyazott származékos terméket nem tartalmazó kötvény védelmet nyújt a befektetőknek a veszteségekkel szemben azáltal, hogy biztosítja a befektetők részére azon kamatszelvények nettó jelenértékének a kifizetését, amelyekre akkor lettek volna jogosultak, ha a kötvény lejárat előtti beváltására nem kerül sor. Ezért a kiegészítési záradékon kívül más beágyazott származékos terméket nem tartalmazó kötvényeket ki kell vonni a termékirányítási követelmények hatálya alól. Emellett az elfogadható partnerek a pénzügyi eszközzel kapcsolatban elegendő ismerettel rendelkezőknek tekinthetők. Ezért indokolt mentesíteni az elfogadható partnereket a kizárólag számukra értékesített vagy forgalmazott pénzügyi eszközökre vonatkozó termékirányítási követelmények alól.

(5)

Az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott európai felügyeleti hatóság (az Európai Értékpapírpiaci Hatóság, ESMA) által a 2014/65/EU irányelv szerinti ösztönzők és a költségekre és díjakra vonatkozó tájékoztatási követelmények hatásával kapcsolatban közzétett véleményezési felhívás, valamint a Bizottság által lefolytatott nyilvános konzultáció egyaránt megerősítette, hogy a szakmai ügyfelek és az elfogadható partnerek nem igénylik a költségekre vonatkozó szabványos és kötelező tájékoztatást, mivel a szükséges információkhoz már a szolgáltatójukkal folytatott tárgyalások során hozzájutnak. A szakmai ügyfeleknek és az elfogadható partnereknek nyújtott információk az igényeikre szabottak és gyakran részletesebbek is. Ezért az elfogadható partnereknek és a szakmai ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokat mentesíteni kell a költségekre és díjakra vonatkozó tájékoztatási követelmények alól, kivéve a befektetési tanácsadási és portfóliókezelési szolgáltatások tekintetében, mert a befektetési tanácsadási és portfóliókezelési jogviszonyt létesítő szakmai ügyfelek e téren nem szükségszerűen rendelkeznek elegendő szaktudással és ismeretekkel ahhoz, hogy ezeket a szolgáltatásokat mentesíteni lehessen e követelmények alól.

(6)

Fennálló ügyfélkapcsolatok esetén a befektetési vállalkozások jelenleg kötelesek költség-haszon elemzést végezni az olyan portfóliótevékenységekre vonatkozóan, amelyek során pénzügyi eszközök közötti váltásra kerül sor. A befektetési vállalkozások ezért kötelesek beszerezni a szükséges információkat az ügyfeleiktől, és képeseknek kell lenniük bizonyítani azt, hogy az ilyen váltással járó hasznok meghaladják a költségeket. Mivel ez az eljárás túlzottan megterheli a jellemzően gyakran váltó szakmai ügyfeleket, a részükre nyújtott szolgáltatásokat mentesíteni kell e követelmény alól. A szakmai ügyfelek számára ugyanakkor fennmaradna a választható alkalmazás lehetősége. Szem előtt tartva, hogy a lakossági ügyfelek magas szintű védelmet igényelnek, a mentességet a szakmai ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokra kell korlátozni.

(7)

A valamely befektetési vállalkozással kapcsolatban álló ügyfelek vagy időszakos, vagy eseményhez kötött kötelező szolgáltatási beszámolót kapnak. Ezeket a beszámolókat sem a befektetési vállalkozások, sem a szakmai ügyfelek vagy az elfogadható partnerek nem tartják hasznosnak. E beszámolók különösen haszontalannak bizonyultak a rendkívül volatilis piacokon kereskedő szakmai ügyfelek és elfogadható partnerek számára, akik nagy gyakorisággal és nagy számban kapták azokat. A szakmai ügyfelek és elfogadható partnerek reakciója e szolgáltatási beszámolókra gyakran az, hogy a jelentéseket nem olvassák el, vagy gyors befektetési döntéseket hoznak ahelyett, hogy továbbra is a hosszú távú befektetési stratégiájukat követnék. Az elfogadható partnerek esetében ezért be kell szüntetni a kötelező szolgáltatási beszámolók átadását. A szakmai ügyfelek esetében is be kell szüntetni a szolgáltatási beszámolók átadását, azonban számukra választhatóvá kell tenni azok megküldésének lehetőségét.

(8)

Közvetlenül a Covid19-világjárvány után erős tőkepiacokkal kell támogatni a kibocsátókat és különösen a kis és közepes piaci tőkeértékű vállalatokat. A kis és közepes piaci tőkeértékű kibocsátókra vonatkozó kutatás alapvető fontosságú a kibocsátók és a befektetők közötti kapcsolatteremtés elősegítéséhez. Ez a kutatás növeli a kibocsátók láthatóságát, így kellő szintű befektetést és likviditást biztosít. A befektetési vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos feltételek teljesítése esetén közösen fizessenek a kutatási és a végrehajtási szolgáltatások nyújtásáért. A feltételek egyikeként kell meghatározni, hogy a kutatást olyan kibocsátókra vonatkozóan végezzék, amelyeknek a kutatási szolgáltatás nyújtását megelőző 36 hónapban az év végi jegyzésekben kifejezett piaci kapitalizációja nem haladta meg az 1 milliárd EUR-t. A piaci kapitalizációra vonatkozó követelményt úgy kell értelmezni, hogy az a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett társaságokat egyaránt magában foglalja, feltéve, hogy ez utóbbiak esetében a saját tőke mérlegtétel nem haladta meg az 1 milliárd EUR-s küszöbértéket. Megjegyzendő továbbá, hogy a 36 hónapnál rövidebb ideje létrehozott, újonnan jegyzett társaságok és a tőzsdén nem jegyzett társaságok mindaddig a hatály alá tartoznak, amíg bizonyítani tudják, hogy piaci kapitalizációjuk – a tőzsdei jegyzésük óta eltelt időben az év végi jegyzésekben kifejezettek alapján vagy azokban a pénzügyi években, amikor nincsenek vagy nem voltak tőzsdén jegyezve, a saját tőke mérlegtételükben – nem haladta meg az 1 milliárd EUR-s küszöbértéket. Annak biztosítása érdekében, hogy az újonnan létrehozott, 12 hónapnál rövidebb ideje létező vállalkozások is részesülhessenek a mentességből, elegendő, ha létrehozásuk időpontja óta nem haladták meg az 1 milliárd EUR-s küszöbértéket.

(9)

A 2014/65/EU irányelv beszámolási követelményeket vezetett be a kereskedési helyszínek, rendszeres internalizálók és más végrehajtási helyszínek számára arra vonatkozóan, hogy a megbízásokat milyen módon hajtották végre az ügyfél számára legkedvezőbb feltételek mellett. Az eredményül kapott technikai jelentések nagyszámú részletes mennyiségi információt tartalmaznak a végrehajtási helyszínre, a pénzügyi eszközre, az árra, a költségekre és a végrehajtás valószínűségére vonatkozóan. A jelentéseket ritkán olvassák, amit a kereskedési helyszínek, rendszeres internalizálók és más végrehajtási helyszínek honlapján mért megtekintések igen alacsony száma igazol. Mivel a jelentések nem teszik lehetővé a befektetők és más felhasználók számára, hogy a bennük foglalt információk alapján érdemi összehasonlítást végezzenek, a jelentések közzétételét átmenetileg fel kell függeszteni.

(10)

A befektetési vállalkozások és ügyfeleik közötti kommunikáció megkönnyítése, ezáltal magának a befektetési folyamatnak a megkönnyítése érdekében a befektetéssel kapcsolatos tájékoztatást a továbbiakban nem papíron, hanem alapértelmezett lehetőségként elektronikus formában kell nyújtani. A lakossági ügyfelek számára ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy e tájékoztatást papíron kérjék.

(11)

A 2014/65/EU irányelv lehetővé teszi azon személyek számára, akik szakmai befektetőként kereskednek árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel és kibocsátási egységek származtatott termékeivel, hogy mentesüljenek a befektetési vállalkozásként való engedélyezés követelménye alól, ha kereskedési tevékenységük a főtevékenységüket egészíti ki. A tevékenység kiegészítő jellegére vonatkozó mentességet kérő személyeknek jelenleg évente be kell jelenteniük az illetékes hatóságnál, hogy élnek e mentességgel, és be kell nyújtaniuk az azt megállapító két mennyiségi vizsgálathoz szükséges elemeket, hogy kereskedési tevékenységük a főtevékenységüket kiegészíti-e. Az első vizsgálat eszközosztályonként összehasonlítja a szervezet feltételezett kereskedési tevékenységének volumenét az Unióban bonyolított teljes kereskedési tevékenységgel. A második vizsgálat a feltételezett kereskedési tevékenység volumenét valamennyi eszközosztály figyelembevételével a szervezet által csoportszinten, pénzügyi eszközökben bonyolított teljes kereskedési tevékenységgel hasonlítja össze. A második vizsgálat alternatív formája a feltételezett kereskedési tevékenység során felhasznált tőke becsült összegét hasonlítja a csoportszinten a főtevékenységre fordított tényleges tőkeösszeghez. Annak megállapítása céljából, hogy egy tevékenység mikor tekintendő kiegészítő tevékenységnek, az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy mennyiségi és minőségi elemek ötvözésére támaszkodjanak, egyértelműen meghatározott feltételek mellett. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy iránymutatást adjon azokról a körülményekről, amelyek mellett a nemzeti hatóságok mennyiségi és minőségi minimumkritériumokat ötvöző megközelítést alkalmazhatnak, valamint hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust dolgozzon ki a kritériumok tekintetében. A kiegészítő tevékenységre vonatkozó mentességre az árjegyzőket is beleértve azon személyek jogosultak, akik saját számlára kereskednek, vagy a főtevékenységük szerinti ügyfeleik vagy partnereik számára árualapú származtatott termékek, kibocsátási egységek vagy az azokhoz kapcsolódó származtatott ügyletekre vonatkozó, saját számlára történő kereskedéstől eltérő befektetési szolgáltatásokat nyújtanak. A mentesség minden egyes esetben – egyéni és összesített alapon – akkor vehető igénybe, ha a tevékenység csoportszinten tekintve a főtevékenységet kiegészítő. A kiegészítő tevékenységre vonatkozó mentességet nem veheti igénybe olyan személy, aki nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmaz, vagy főtevékenységként befektetési szolgáltatást vagy banki tevékenységet végző csoporthoz tartozik, vagy árualapú származtatott termékek kapcsán árjegyzőként jár el.

(12)

Az illetékes hatóságoknak jelenleg pozíciólimiteket kell meghatározniuk és alkalmazniuk a kereskedési helyszíneken kereskedett árualapú származtatott termékekben és a gazdaságilag egyenértékű tőzsdén kívüli ügyletekben egy adott személy által bármikor tartható nettó pozíció nagyságára vonatkozóan. Mivel a pozíciólimitek rendszere kedvezőtlennek bizonyult az új árupiacok kialakulása szempontjából, a kialakulóban lévő árupiacokat ki kell vonni a pozíciólimit-rendszer alkalmazási köréből. Ehelyett a pozíciólimiteket kizárólag kritikus vagy jelentős, kereskedési helyszíneken kereskedett árualapú származtatott termékek, valamint az azokkal gazdaságilag egyenértékű tőzsdén kívüli ügyletek esetében kell alkalmazni. Kritikus vagy jelentős származtatott termék az olyan árualapú származtatott ügylet, amelyben egy egy éves időszakra vetítve, átlagosan legalább 300 000 tételnek megfelelő nyitott pozíció áll fenn. A mezőgazdasági áruknak a polgárok számára kritikus fontossága miatt, a mezőgazdaságiáru-alapú származtatott ügyletek, valamint az azokkal gazdaságilag egyenértékű tőzsdén kívüli ügyletek továbbra is a jelenlegi pozíciólimit-rendszer hatálya alá tartoznak.

(13)

A 2014/65/EU irányelv egyik pénzügyi szervezet számára sem biztosít fedezeti mentességet. Számos, túlnyomórészt üzleti jellegű vállalkozáscsoport, amely kereskedési célra pénzügyi szervezetet hozott létre, olyan helyzetbe került, amelyben a fedezeti mentességre nem jogosult pénzügyi szervezet nem tudta teljeskörűen ellátni a kereskedést a csoport nevében. Ezért szűken meghatározott fedezeti mentességet kell bevezetni. Biztosítani kell a fedezeti mentesség igénybevételét, ha egy túlnyomórészt üzleti jellegű vállalkozáscsoporton belül egy személyt befektetési vállalkozásként vesznek nyilvántartásba, és az a csoport nevében kereskedik. Annak érdekében, hogy a fedezeti mentességet kizárólag olyan pénzügyi szervezet vehesse igénybe, amely a túlnyomórészt üzleti jellegű vállalkozáscsoport nem pénzügyi szervezetei nevében kereskedik, az említett mentesség csak az ilyen pénzügyi szervezet azon pozícióira vonatkozhat, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik a vállalkozáscsoport nem pénzügyi szervezeteinek kereskedelmi tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat.

(14)

Az árupiacokon még likvid ügyleteknél is jellemzően csak korlátozott számú piaci szereplő tölt be árjegyzői szerepet. Amikor e piaci szereplőknek pozíciólimitet kell alkalmazniuk, akkor ezt nem tudják az árjegyzőkkel megegyező eredményességgel megtenni. Ezért be kell vezetni a pozíciólimit-rendszer alóli mentességet a likviditás biztosításával kapcsolatos kötelezettségeknek való megfelelés céljából végrehajtott ügyletekből származó pozícióban részes pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek esetében.

(15)

A pozíciólimit-rendszert érintő módosítások célja, hogy támogassák új energiaszerződések kidolgozását, és nem irányulnak a mezőgazdaságiáru-alapú származtatott ügyletekre vonatkozó rendszer lazítására.

(16)

A jelenlegi limitrendszer továbbá nem ismeri el az értékpapírosított származtatott termékek egyedi jellemzőit. Az értékpapírosított származtatott termékek a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontja szerinti átruházható értékpapírok. Az értékpapírosított származtatott termékek piacát nagy számú különböző kibocsátás jellemzi, mindegyiket meghatározott nagyságra vonatkozóan veszik nyilvántartásba a központi értéktárban, és minden lehetséges növelés az érintett illetékes hatóság által megfelelően jóváhagyott konkrét eljárás szerint történik. Ezzel szemben az árualapú származtatott ügyletek esetében a nyitott pozíciók összege és ezáltal a pozíció nagysága potenciálisan korlátlan. A kibocsátás időpontjában a kibocsátó vagy a kibocsátás forgalmazásáért felelős közvetítő a kibocsátás 100 %-át birtokolja, ami megkérdőjelezi a pozíciólimit-rendszer alkalmazását. Emellett az értékpapírosított származtatott termékek többsége végső soron nagy számú lakossági befektető kezében van, ami az erőfölénnyel való visszaélésnek nem ugyanazon kockázatát veti fel, illetve nem ugyanazon kockázatok érintik a szabályos árazási és kiegyenlítési feltételeket, mint az árualapú származtatott ügyletek esetében. Továbbá az értékpapírosított származtatott termékek esetében nem alkalmazandó a pozíciólimitek meghatározására irányadó 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (3) bekezdésében foglalt havi azonnali és egyéb havi pozíciólimitek fogalma. Az értékpapírosított származtatott termékeket ezért ki kell vonni a pozíciólimitek és a beszámolási követelmények alkalmazása alól.

(17)

A 2014/65/EU irányelv hatálybalépése óta nem azonosítottak teljesen azonos árualapú származtatott termékeket. Az irányelvben alkalmazott „ugyanazon árualapú származtatott ügylet” fogalma miatt az egyéb havi pozíciólimit megállapításakor használt számítási módszertan hátrányos a kevésbé likvid piac szempontjából olyan egymással versengő kereskedési helyszínek esetében, ahol az ugyanazon alaptermékre épülő és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező árualapú származtatott termékeket forgalmaznak. Ezért a 2014/65/EU irányelvben az „ugyanarra a szerződésre” vonatkozó hivatkozást el kell hagyni. Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy megállapodhassanak abban, hogy a kereskedési helyszíneiken kereskedett árualapú származtatott termékek ugyanazon alaptermékre épülnek és ugyanazon jellemzőkkel rendelkeznek, amely esetben a pozíciólimitet a 2014/65/EU irányelv 57. cikke (6) bekezdésének első albekezdése szerinti központi illetékes hatóságnak kell meghatároznia.

(18)

A pozíciók kezelési módjában jelentős különbségek vannak az Unióban működő kereskedési helyszínek között. Ezért amennyiben szükséges, meg kell erősíteni a pozíciókezelési kontrollmechanizmust.

(19)

Az euróban denominált uniós árupiacok továbbfejlesztése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők mindegyike tekintetében: az annak megállapítására szolgáló eljárás, hogy mely személyek kérhetnek mentességet a likviditás biztosításával kapcsolatos kötelezettségeknek való megfelelés céljából kötött ügyletekből eredő pozíciók tekintetében; az annak megállapítására szolgáló eljárás, hogy egy túlnyomórészt üzleti jellegű vállalkozáscsoport részeként mely pénzügyi szervezet kérhet fedezeti mentességet a pénzügyi szervezet által tartott azon pozíciók tekintetében, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik a túlnyomórészt üzleti jellegű csoport nem pénzügyi szervezeteinek kereskedelmi tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat; a pozíciókezelési kontrollmechanizmus tartalmának tisztázása; valamint kritériumok kidolgozása annak megállapítására, hogy egy tevékenység csoportszinten a főtevékenységet kiegészítőnek tekintendő-e. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (5) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(20)

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer az Unió kiemelt szakpolitikai intézkedése, amely az európai zöld megállapodással összhangban a gazdaság dekarbonizációjára irányul. A kibocsátási egységek, valamint az azokhoz kapcsolódó származtatott termékek kereskedése a 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) hatálya alá tartozik, és az uniós szén-dioxid-piac fontos elemének számít. A kiegészítő tevékenység 2014/65/EU irányelv szerinti mentesítése – feltéve, hogy bizonyos feltételek teljesülnek – lehetővé teszi egyes piaci szereplők számára, hogy befektetési vállalkozásként történő engedélyezés nélkül tevékenységet folyassanak a kibocsátási egységek piacain. Figyelemmel a rendezett, jól szabályozott és felügyelt pénzügyi piacok fontosságára, a kibocsátáskereskedelmi rendszer jelentős szerepére az Unió fenntarthatósági célkitűzéseinek elérésében, valamint a kibocsátási egységek jól működő másodlagos piacának támogató szerepére a kibocsátáskereskedelmi rendszer működésében, alapvető fontosságú, hogy a kiegészítő tevékenységekre vonatkozó mentesség megfelelően kerüljön kialakításra e célkitűzések megvalósulásához történő hozzájárulás érdekében. Ez különösen olyankor releváns, amikor a kibocsátási egységek forgalmazása harmadik országbeli kereskedési helyszíneken zajlik. Az Unió pénzügyi stabilitásának védelme, piaci integritásának megőrzése, a befektetők védelme, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint annak érdekében, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer átláthatóan és megbízhatóan működve továbbra is biztosítsa a költséghatékony kibocsátáscsökkentést, a Bizottságnak nyomon kell követnie a kibocsátási egységek és a kapcsolódó származtatott termékek uniós és harmadik országbeli forgalmazásának továbbfejlesztését, értékelnie kell a kiegészítő tevékenység mentesítésének hatását a kibocsátáskereskedelmi rendszerre, valamint szükség esetén javaslatot kell tennie a kiegészítő tevékenység mentesítése hatályának és alkalmazásának megfelelő módosítására.

(21)

A jogi egyértelműség növelése, a tagállamokra háruló szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése és 2021. június 26-tól az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) hatálya alá tartozó, befektetési vállalkozásokra vonatkozó egységes jogi keret biztosítása érdekében helyénvaló elhalasztani az (EU) 2019/878 európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) átültetésének időpontját a befektetési vállalkozásokra alkalmazandó intézkedések tekintetében. Az (EU) 2019/2034 irányelv 67. cikkében meghatározott, befektetési vállalkozásokra alkalmazandó jogi keret következetes alkalmazásának biztosítása érdekében a befektetési vállalkozások tekintetében az (EU) 2019/878 irányelv átültetési határidejét 2021. június 26-ig meg kell hosszabbítani.

(22)

A 2013/36/EU (9) és az (EU) 2019/878 irányelv módosításaiban kitűzött célok elérésének biztosítása és különösen a tagállamokra gyakorolt káros hatások elkerülése érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy az említett módosítások 2020. december 28-tól legyenek alkalmazandók. A módosítások visszamenőleges hatállyal történő alkalmazása ellenére az érintett személyek jogos elvárásai nem sérülnek, mivel a módosítások nem sértik a gazdasági szereplők és az egyének jogait és kötelezettségeit.

(23)

A 2013/36/EU, a 2014/65/EU és az (EU) 2019/878 irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(24)

E módosító irányelv célja a már meglévő uniós jog kiegészítése, és e célkitűzés jobban megvalósítható uniós szinten, mint különböző nemzeti kezdeményezések révén. A pénzügyi piacok eredendően és egyre inkább határokon átnyúlóak. Ezen integrációból adódóan az elszigetelt tagállami beavatkozások sokkal kevésbé lennének hatékonyak és a piacok széttagoltságához vezetnének, ami szabályozási arbitrázst és versenytorzulást eredményezne.

(25)

mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a befektetési vállalkozásokra Unió-szerte alkalmazandó egységes és megfelelő követelményeket biztosító meglévő uniós jog finomítását az egyes tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(26)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (10) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(27)

Tekintettel arra, hogy célzott intézkedések bevezetésére van szükség a Covid19-válságból való mielőbbi gazdasági kilábalás támogatása érdekében, ennek az irányelvnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

1.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

3.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

4.

A 24. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 25. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Olyan befektetési tanács vagy portfóliókezelés nyújtása esetén, amely pénzügyi eszközök közötti váltást érint, a befektetési vállalkozások beszerzik az ügyfél befektetésével kapcsolatos szükséges információkat, és elemzik a pénzügyi eszközök közötti váltás költségeit és hasznait. Befektetési tanácsadás nyújtása esetén a befektetési vállalkozások tájékoztatják az ügyfelet, hogy a pénzügyi eszközök közötti váltás hasznai meghaladják-e az ilyen váltás költségeit.”

6.

A 27. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

Az e bekezdésben megállapított rendszeres, nyilvános beszámolási követelmény 2023. február 28-ig nem alkalmazandó. A Bizottság átfogóan felülvizsgálja az e bekezdésben megállapított beszámolási követelmények megfelelőségét, és 2022. február 28-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”

7.

A 27. cikk (6) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A Bizottság átfogóan felülvizsgálja az e bekezdésben megállapított rendszeres beszámolási követelmények megfelelőségét, és 2022. február 28-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”

8.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

9.

A 30. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

10.

Az 57. cikk a következőképpen módosul:

11.

Az 58. cikk a következőképpen módosul:

12.

A 73. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

13.

A 89. cikk (2)–(5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

14.

A 90. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

a)

vezetői felelősség és ellenőrzési feladatok;

b)

lényeges szervezeti egység és jelentős hatás az érintett szervezeti egység kockázati profiljára; valamint

c)

a 92. cikk (3) bekezdésében kifejezetten nem említett olyan egyéb munkavállalói kategóriák, amelyek esetében a munkavállalók szakmai tevékenységei összehasonlítható módon ugyanolyan lényeges hatást gyakorolnak az intézmény kockázati profiljára, mint az említett bekezdésben említett kategóriák esetében.