(1)

A Bizottság 2020. március 20-án közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének alkalmazásáról. Az általános mentesítési rendelkezés – az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint – elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. Az említett közleményben a Bizottság megállapította, hogy tekintettel a Covid19-világjárvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesésre, az általános mentesítési rendelkezés alkalmazásához szükséges feltételek teljesültek. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. Az általános mentesítési rendelkezés költségvetési rugalmasságot biztosított a tagállamok számára a Covid19-válság kezeléséhez. Elősegítette a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. A rendelkezés alkalmazása lehetővé teszi az egyes tagállamok középtávú költségvetési céljához vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. 2020. szeptember 17-én a Bizottság a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiájáról szóló közleményében bejelentette, hogy az általános mentesítési rendelkezés 2021-ben is aktiválva marad.

(2)

A Tanács 2020. július 20-án elfogadott egy ajánlást (3) (a továbbiakban: a 2020. július 20-i tanácsi ajánlás). Az ajánlás felkérte Szlovákiát, hogy az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban hozzon meg minden szükséges intézkedést a Covid19-világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és a későbbi helyreállítás támogatása érdekében. Az ajánlásban szerepelt továbbá, hogy Szlovákia – amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik – folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, egyúttal fokozza a beruházásokat.

(3)

Az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló 2021. évi tanácsi ajánlás hangsúlyozta, hogy a költségvetési politikáknak 2021-ben mindvégig minden euroövezeti tagállamban támogató jellegűnek kell maradniuk, és a szakpolitikai intézkedéseknek igazodniuk kell az országspecifikus körülményekhez, továbbá időszerűnek, átmenetinek és célzottnak kell lenniük. Amennyiben a járványügyi és gazdasági feltételek lehetővé teszik, fokozatosan meg kell szüntetni a szükséghelyzeti intézkedéseket, kezelve ugyanakkor a válság társadalmi és munkaerőpiaci hatását. A tagállamoknak a prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát kell folytatniuk, a beruházások fokozása mellett. A tagállamoknak olyan reformok végrehajtására kell törekedniük, amelyek mindenki számára megerősítik az egészségügyi és szociális védelmi rendszerek hatókörét, megfelelőségét és fenntarthatóságát.

(4)

2020. november 18-án a Bizottság elfogadta az euroövezeti tagállamok 2021. évi költségvetésiterv-javaslataira vonatkozó véleményeit, amelyek a költségvetési intézkedések minőségi értékelésén alapultak. A Bizottság azon a véleményen volt, hogy Szlovákia költségvetésiterv-javaslata összességében összhangban volt a 2020. július 20-i tanácsi ajánlásban megállapított költségvetés-politikai ajánlásokkal, továbbá hogy a költségvetésiterv-javaslatban előirányzott intézkedések többsége a gazdasági tevékenység támogatására irányul a meglehetősen bizonytalan helyzetben. Úgy tűnik azonban, hogy egyes intézkedések nem ideiglenes jellegűek voltak, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel.

(5)

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt is magában foglaló Next Generation EU fenntartható, inkluzív és méltányos helyreállításról fog gondoskodni. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt létrehozó (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4)2021. február 19-én lépett hatályba. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt majd pénzügyi támogatást, és az Unió által finanszírozott jelentős fiskális impulzussal fog járni. Hozzá fog járulni a gazdaság helyreállításához, valamint a fenntartható és növekedésösztönző reformok és beruházások megvalósításához, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása céljából, valamint meg fogja erősíteni a tagállamok gazdaságainak a rezilienciáját és potenciális növekedését. Továbbá elő fogja segíteni, hogy az államháztartások rövidesen újra kedvezőbb helyzetbe kerüljenek, valamint közép- és hosszú távon hozzá fog járulni a fenntartható államháztartások erősítéséhez, illetve a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

(6)

2021. március 3-án a Bizottság közleményt fogadott el, amelyben további szakpolitikai iránymutatást nyújt a költségvetési politikák összehangolásának, valamint a tagállami stabilitási és konvergenciaprogramok kidolgozásának megkönnyítése céljából. A tagállami költségvetéseket és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt figyelembe véve az általános költségvetési irányvonalnak 2021 és 2022 folyamán támogató jellegűnek kell maradnia. Ugyanakkor, mivel a várakozások szerint a gazdasági aktivitás 2021 második felében fokozatosan normalizálódni fog, a tagállamok költségvetési politikáit 2022-ben differenciáltabbá kell tenni. A tagállamok költségvetési politikáinak figyelembe kell venniük a helyreállítás helyzetét, a költségvetési fenntarthatóságot, valamint a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentésének szükségességét. Tekintettel arra, hogy támogatni kell a fenntartható helyreállítást az Unióban, az alacsony fenntarthatósági kockázatokkal szembesülő tagállamoknak a 2022. évi költségvetés kialakításakor fenn kell tartaniuk a támogató költségvetési politikát, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hatásának figyelembevétele mellett. A magas adósságszinttel rendelkező tagállamoknak prudens költségvetési politikát kell folytatniuk, ugyanakkor meg kell őrizniük a tagállami finanszírozású beruházások szintjét, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásainak igénybevételével további magas színvonalú beruházási projekteket és strukturális reformokat kell finanszírozniuk. A 2022 utáni időszakban a költségvetési politikáknak továbbra is figyelembe kell venniük a fellendülés erősségét, a gazdasági bizonytalanság mértékét és az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos megfontolásokat. A költségvetés középtávú fenntarthatóságának biztosításához a jövőben a költségvetési politikákat újra a prudens középtávú költségvetési pozíciók elérésére kell majd összpontosítani, többek között megfelelő ütemben, fokozatosan ki kell majd vezetni a támogatási intézkedéseket.

(7)

A 2021. március 3-i közleményében a Bizottság azon véleményét is kifejezte, hogy az általános mentesítési rendelkezés deaktiválására vagy további alkalmazására vonatkozó döntést a gazdaság állapotának átfogó értékelése alapján kell meghozni, és ehhez fő mennyiségi kritériumként az Unióban vagy az euroövezetben a válság előtti szintekhez (2019 végéig) viszonyított gazdasági aktivitás szintjét kell figyelembe venni. A Bizottság a 2021. tavaszi előrejelzése alapján 2021. június 2-án úgy ítélte meg, hogy az általános mentesítési rendelkezés 2022. évi további alkalmazásának és 2023-tól történő deaktiválásának feltételei teljesültek. Az egyes országok sajátos körülményeit az általános mentesítési rendelkezés deaktiválását követően továbbra is figyelembe fogják venni.

(8)

Szlovákia 2021. május 12-én, az 1466/97/EK rendelet 4. cikkében megállapított határidőt túllépve, benyújtotta 2021. évi stabilitási programját.

(9)

Az Eurostat által hitelesített adatok alapján Szlovákia államháztartási hiánya 2020-ban a bruttó hazai termék (GDP) 6,2 %-át tette ki, az államadósság pedig a GDP 60,6 %-ára nőtt. Az elsődleges költségvetési egyenleg éves változása – a gazdaság támogatására irányuló, GDP-arányosan 3,6 %-ot kitevő diszkrecionális költségvetési intézkedéseknek és az automatikus stabilizátorok működésének a figyelembevételével – a GDP -4,8 %-ának felelt meg. Szlovákia emellett a becslések szerint a GDP 2,1 %-át kitevő likviditási támogatást nyújtott a vállalatoknak és a háztartásoknak (például garanciákat és adóhalasztást, amelyek közvetlen és azonnali költségvetési hatást nem gyakorolnak); a Bizottság becslése szerint az állami garanciák tényleges igénybevétele 2020-ban durván a GDP 1 %-ának felelt meg.

(10)

A Bizottság 2021. június 2-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést adott ki. Az említett jelentés Szlovákia költségvetési helyzetét tárgyalja, mivel annak államháztartási hiánya 2020-ban meghaladta a Szerződésben a GDP 3 %-ában rögzített referenciaértéket, államadóssága pedig meghaladta a Szerződésben a GDP 60 %-ában rögzített referenciaértéket. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a hiányra vonatkozó kritérium nem teljesült, ugyanakkor az ország megfelelt az adósságkritériumnak.

(11)

A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2021 és 2022 tekintetében reális, tekintettel a jelenlegi bizonytalanságra. A 2021. évi stabilitási program előrejelzése szerint a reál-GDP 2021-ben 3,3 %-kal, 2022-ben pedig 6,3 %-kal nő. Ehhez képest a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése azzal számol, hogy a helyreállítás előbb valósul meg, és a reál-GDP növekedését 2021-ben 4,8 %-ra, 2022-ben pedig 5,2 %-ra teszi.

(12)

A kormány 2021. évi stabilitási programja szerint 2021-ben a GDP-arányos államháztartási hiány a 2020. évi 6,2 %-ról 9,9 %-ra nő, az adósságráta pedig a tervek szerint 2021-ben a GDP 64,1 %-ára emelkedik. A 2021. évi stabilitási program szerint a GDP-arányos elsődleges költségvetési egyenleg változása 2021-ben -4,0 % a válság előtti (2019-es) szinthez képest, ami a gazdaság támogatására irányuló, a GDP 2,3 %-át kitevő diszkrecionális költségvetési intézkedéseket és az automatikus stabilizátorok működését tükrözi. A tervezett hiány- és adósságráta magasabb a Bizottság 2021. tavaszi előrejezésében foglaltaknál. A Bizottság előrejelzése szerint 2021-ben az államháztartási hiány 6,5 %, az adósságráta pedig 59,5 % lesz. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése nem tartalmazza a világjárványhoz kapcsolódó, GDP-arányosan 2,4 százalékpontot kitevő kiadásokra képzett céltartalékot, valamint az állami vállalatok és a társadalombiztosító magasabb kiadásait, amelyek mind az államháztartás részét képezik, mivel az előrejelzés lezárásának időpontjában a vonatkozó információk még nem álltak rendelkezésre. A Bizottság a 2021. évi stabilitási programban foglaltnál GDP-arányosan 0,2 százalékponttal magasabb bevételeket, és 3,4 százalékponttal alacsonyabb kiadásokat jelez előre. A kiadások tekintetében jelentkező fő eltérések a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzésében feltételezettnél alacsonyabb folyó termelőfelhasználásnak, alacsonyabb szociális kifizetéseknek és alacsonyabb segélyeknek tudhatók be. A Bizottság által előrejelzett alacsonyabb adósságot elsősorban az alacsonyabb elsődleges egyenleg magyarázza (3,6 százalékpontos eltérés).

(13)

A Covid19-világjárvány és a kapcsolódó gazdasági visszaesés nyomán Szlovákia költségvetési intézkedéseket fogadott el egészségügyi rendszere kapacitásának megerősítése, a Covid19-világjárvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. E határozott szakpolitikai intézkedések tompították a GDP csökkenését, ami visszafogta a költségvetési hiány és az államadósság emelkedését. A költségvetési intézkedéseknek maximalizálniuk kell a helyreállítás támogatását anélkül, hogy korlátoznák a jövőbeli költségvetési pályát. El kell kerülni tehát, hogy az intézkedések tartós terhet rójanak az államháztartásra. Amikor a tagállamok tartós intézkedéseket vezetnek be, megfelelő forrásokat kell rendelniük ezekhez, hogy középtávon biztosítsák a költségvetési semlegességet. A Szlovákia által 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. július 20-i tanácsi ajánlással. Azonban a kormány által a 2020–2021-es időszakban elfogadott egyes diszkrecionális intézkedések úgy tűnik, nem voltak ideiglenesek, illetve nem ellensúlyozták azokat más intézkedésekkel. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzésének időhorizontján túl 2023-ban e nem ideiglenes intézkedések kumulatív fennmaradó hatása az előzetes becslések szerint a GDP mintegy 1 %-át teszi ki, és főként a következőkből tevődik össze: a karácsonyi bónusz újbóli bevezetése, a zöld energiával kapcsolatos program módosításai, a katonatisztek magasabb díjazása, a gépjárműadó csökkentése, a banki illeték eltörlése, az egészségügyi létesítményeknek nyújtott támogatások és a gyermekek után járó adókedvezmények. E nem ideiglenes intézkedéseket csak részben ellensúlyozta, hogy befagyasztották a nyugdíjminimumot és a minisztériumok működési költségeinek növekedését.

(14)

A 2021. évi stabilitási program nem tartalmazza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből kapott vissza nem térítendő támogatásokat a költségvetési aggregátumokban. Ugyanakkor a program költségvetési előrejelzéseit alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv feltételezése szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai által finanszírozott beruházások és reformok 2021-ben a GDP 0,2 %-át, 2022-ben annak 1,1 %-át, 2023-ban és 2024-ben pedig 1,3 %-át teszik ki. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése ezeket a vissza nem térítendő támogatásokat figyelembe veszi a költségvetési előrejelzéseiben.

(15)

A költségvetési kiigazításra vonatkozóan az 1466/97/EK rendeletben meghatározott mutatókat a jelenlegi helyzet tükrében kell vizsgálni. Először is, jelentős bizonytalanság övezi a kibocsátási résre vonatkozó becsléseket. Másodszor, a költségvetési politikának szorosan követnie kell a Covid19-világjárvány alakulását, hogy az egészségügyi kockázatok enyhülésével a szükséghelyzeti támogatásról át lehessen térni a célzottabb intézkedésekre. Harmadszor, a jelenlegi helyzetben a gazdaság támogatása érdekében tett jelentős szakpolitikai intézkedések a meghatározóak. Az uniós költségvetésből (csakúgy mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből) származó jelentős transzferek mellett a jelenleg használatos mutatók nem tükrözik teljes mértékben a költségvetési politikák gazdaságösztönző hatását. Ennek ismeretében a jelenlegi körülmények között a strukturális egyenleg nem tűnik megfelelő mutatónak. A kiadási referenciaértéket is ki kell igazítani (5) és további információkkal kell kiegészíteni a költségvetési irányvonal teljes körű kiértékeléséhez.

(16)

A 2021. évi költségvetésiterv-javaslatok értékelése során alkalmazott megközelítéshez hasonlóan az aggregált kiadások nem foglalják magukban az ideiglenes szükséghelyzeti intézkedéseket. Ezek a válsághoz kapcsolódó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések az egészségügyi rendszerek támogatására, valamint arra irányulnak, hogy kompenzációt nyújtsanak a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak a kijárási korlátozások és az ellátási lánc zavarai miatti bevételkiesésért. Az említett intézkedések hatóságok általi kivezetésére csak akkor kerülhet sor, ha a népegészségügyi és a gazdasági helyzet normalizálódik. Annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetben értékelni lehessen az általános költségvetési irányvonalat, az uniós költségvetésből (csakúgy mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből) származó jelentős transzfereket bele kell számítani a releváns kiadási aggregátumokba. Az általános költségvetési irányvonal ezért az elsődleges kiadások változásával mérhető, a diszkrecionális bevételi intézkedéseket és a válsághoz kapcsolódó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedéseket figyelmen kívül hagyva, figyelembe véve ugyanakkor a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból nyújtott vissza nem térítendő támogatás révén finanszírozott kiadásokat. Az általános költségvetési irányvonalon túl az elemzés annak értékelésére is kiterjed, hogy a tagállami költségvetési politika prudens-e, és összetétele hozzájárul-e a zöld és digitális átállással összhangban levő, fenntartható helyreállításhoz. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások és a beruházások alakulására.

(17)

Szlovákia 2021. évi stabilitási programjában azzal számol, hogy az államháztartási hiány 2022-ben a GDP 5,1 %-ára csökken, elsősorban a 2020-ban és 2021-ben elfogadott ideiglenes támogatási intézkedések kivezetése miatt. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a tervek szerint 2022-ben a GDP 65,5 %-ára nő. Ezek az előrejelzések a Bizottság 2021. tavaszi előrejelzésénél magasabbak. A Bizottság előrejelzése a 2021. évi stabilitási programmal összevetve azt feltételezi, hogy 2022-ben kisebb mértékűek lesznek a Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések és gyorsabb lesz az uniós források lehívása. A Bizottság 2021. tavaszi előrejelzése szerint és a fent említett kihívásokat tükröző egyedi módszertan alapján az általános költségvetési irányvonal – amely magában foglalja a tagállami és az uniós költségvetésből, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházások 2022. évi aggregált keresletre gyakorolt hatását is – a becslések szerint a GDP +0,9 %-át (6) teszi ki. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadások által nyújtott pozitív hozzájárulás GDP-arányosan 0,8 százalékponttal növekszik. A tagállami finanszírozású beruházás az előrejelzés szerint GDP-arányosan 0,7 százalékpontot kitevő restriktív hozzájárulást nyújt (7). Az előrejelzés szerint a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások GDP-arányosan 1,1 százalékpontos restriktív hozzájárulást nyújtanak.

(18)

A tagállamok költségvetési intézkedéseinek minősége külön figyelmet érdemel. A tagállami költségvetések összetételének javítását célzó költségvetési strukturális reformok alátámaszthatják a potenciális növekedést, megteremthetik az olyannyira szükséges költségvetési mozgásteret, és hozzájárulhatnak a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához, tekintettel az éghajlatváltozással és az egészségüggyel kapcsolatos kihívásokra is. A bevételi oldalt tekintve a Covid19-válság megerősítette a hatékonyabb és méltányosabb állami bevételi rendszerek kialakítására irányuló reformok fontosságát. Ami a kiadási oldalt illeti, minden eddiginél nagyobb szükség van a fenntartható és növekedésösztönző beruházások szintjének és minőségének javítására, mégpedig a növekedési potenciál megerősítésére, a gazdasági és társadalmi reziliencia fokozására, valamint a zöld és digitális kettős átállásra irányuló célkitűzésekkel összeegyeztethető módon. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek lehetővé teszik a tagállami költségvetések összetételének javítását.

(19)

A 2021. évi stabilitási programban foglalt középtávú költségvetési tervek alapján előrevetített államháztartási hiány a 2023. évi GDP 4,1 %-áról 2024-re a GDP 3,8 %-ára csökken. Az államháztartási hiány az előrejelzés szerint tehát a 2021. évi stabilitási program időtartama alatt meg fogja haladni a Szerződésben a GDP 3 %-ában rögzített referenciaértéket. A 2021. évi stabilitási program alapján az általános költségvetési irányvonal – amely magában foglalja a tagállami és az uniós költségvetésből, így különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházások aggregált keresletre gyakorolt hatását – a becslések szerint 2023-ban és 2024-ben átlagosan a GDP 0,2 %-ának megfelelő mértékű lesz. Az előrejelzés szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és egyéb uniós alapok révén finanszírozott kiadások által nyújtott pozitív hozzájárulás GDP-arányosan 0,3 százalékponttal csökken. A tagállami finanszírozású beruházások hozzájárulása az előrejelzés szerint semleges (8). Az előrejelzés szerint a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadások GDP-arányosan 1,3 százalékpontos restriktív hozzájárulást nyújtanak. A 10 éves átlagos nominális potenciális növekedés a jelenlegi becslés szerint 4½ % (9). Ez a becslés azonban nem tartalmazza a helyreállítási és rezilienciaépítési terv részét képező reformok hatását, amelyek erősíthetik Szlovákia potenciális növekedését.

(20)

Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a tervek szerint a 2023. évi 64,6 %-ról 2024-ben várhatóan 65,8 %-ra nő. Szlovákia a legutóbbi adósságfenntarthatósági elemzés szerint középtávon közepes költségvetési fenntarthatósági kockázatokkal szembesül.

(21)

A jelenleg még mindig rendkívül nagy fokú bizonytalanságra tekintettel indokolt, hogy a költségvetés-politikai iránymutatás főként minőségi jellegű maradjon. A későbbi évekre vonatkozó, pontosabban számszerűsített iránymutatást 2022-ben célszerű nyújtani, amennyiben a bizonytalanság mértéke addigra megfelelően csökken.

(22)

A Tanács értékelte a 2021. évi stabilitási programot, valamint a 2020. július 20-i tanácsi ajánlásra válaszul Szlovákia által tett intézkedéseket,