a)

hatékony küzdelem a közvetlen és a közvetett megkülönböztetés ellen, többek között a zaklatás, a cigányellenesség, a sztereotipizálás, a romaellenes retorika, a romák elleni gyűlöletbeszéd, gyűlölet-bűncselekmények és erőszak – az ezekre történő felbujtást is beleértve, és függetlenül attól, hogy minderre az online vagy offline térben kerül-e sor – elleni küzdelem révén, mindenekelőtt a 2000/43/EK irányelvnek, a 2008/913/IB kerethatározatnak és a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (17) az átültetése, végrehajtása és érvényesítése keretében;

b)

átfogó áldozatsegítő rendszer kialakítása és előmozdítása, összhangban a 2012/29/EU irányelvvel, valamint segítségnyújtás a gyűlöletbűncselekmények roma áldozatai és a megkülönböztetést elszenvedő romák részére;

c)

küzdelem a romákkal és különösen a roma nőkkel, a roma fiatalok, a roma gyermekekkel, a roma LMBTI személyekkel, , az idős roma személyekkel, a fogyatékossággal élő roma személyekkel, a hontalan romákkal és az EU-n belül mobilis romákkal (18) szembeni többszörös és strukturális (19) megkülönböztetés ellen;

d)

annak tudatosítása, hogy a diszkriminatív gyakorlatok elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések – az egyenlőség tágabb célkitűzését előmozdító közös törekvés részeként – összefonódnak a cigányellenesség és a társadalmi-gazdasági kirekesztés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítésekkel;

e)

a cigányellenesség és a romákkal szembeni megkülönböztetés jelenségének elemzése és létezésének elismerése, valamint a figyelem felhívása az említett jelenségekre, azok megjelenési formáira és káros következményeire a médián, az iskolai tanterveken és más eszközökön keresztül, például a köztisztviselők és más érdekelt felek arra irányuló tájékoztatása révén, hogy képesek legyenek felismerni ezeket és küzdeni ellenük;

f)

multikulturális figyelemfelkeltő tevékenységek és kampányok népszerűsítése az iskolákban;

g)

a roma kultúrával, nyelvvel és történelemmel kapcsolatos tájékozottság előmozdítása, a roma holokausztra való emlékezést és a társadalmon belüli megbékélési folyamatokat is beleértve, többek között a tanárok idevágó képzésére irányuló intézkedésekkel és megfelelő iskolai tantervek kidolgozásával, mivel ez a tájékozottság alapvető fontosságú az előítéletek és a cigányellenesség – mint a megkülönböztetés fontos okainak – visszaszorítása szempontjából;

h)

a romákkal kapcsolatos pozitív narratíváknak és roma példaképeknek, valamint a romákat sújtó nehézségek jobb megértésének a támogatása, például a közösségek közötti találkozások és az interkulturális tanulás elősegítésével.

a)

annak biztosítása, hogy megfelelő beruházások irányuljanak a humán tőkébe, az infrastruktúra fejlesztésébe és a lakhatásba, valamint a társadalmi kohéziót célzó szakpolitikákba, továbbá az ilyen beruházások irányításának javítása;

b)

annak biztosítása, hogy a hátrányos helyzetű romák megfelelő szociális védelmi rendszereket vehessenek igénybe, beleértve mind a jövedelemtámogatást, mind pedig a természetbeni ellátásokat és a szolgáltatásnyújtást;

c)

a jövedelemtámogatás összekapcsolása egyrészt aktivizálási intézkedésekkel a munkaerőpiaci részvétel előmozdítása érdekében, másrészt foglalkoztatási támogatással, mindenekelőtt a roma nők és az EU-n belül mobilis romák esetében; tájékoztatás biztosítása az aktivizáló és támogató szolgáltatásokkal kísért ellátások igénybevételére való jogosultság meglévő jogi feltételeiről;

d)

annak biztosítása, hogy kiemelt figyelem irányuljon a gyermekszegénység megelőzésére és az ellene való küzdelemre, többek között olyan hatékony nemzeti intézkedések meghozatala révén, amelyek figyelembe veszik a többgenerációs szegénységet állandósító mechanizmusokat és azt, hogy a roma gyermekek és családjaik támogatásra szorulnak a foglalkoztatás, a szociális szolgáltatások, az oktatás és a kisgyermekkori nevelés és gondozás, az egészségügyi ellátás, a lakhatás, valamint az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az élelmezés és a szabadidős tevékenységekhez való hozzáférés egymással összefüggő területein;

e)

a pénzügyi tájékozottság előmozdítása a fiatal felnőttek és a fiatal családok körében, amely az önrendelkezés előmozdítását és a pénzügyi kirekesztés felszámolását célzó intézkedések részeként a döntéshozatali és a tervezési készségek javítására is kiterjedne.

a)

az aktív polgári szerepvállalás támogatása a társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális és polgári részvétel előmozdításával, különös a roma nők és fiatalok esetében;

b)

a kapacitásépítés és a vezetői készségek előmozdítása a roma civil társadalomban annak érdekében, hogy a roma személyek részt tudjanak venni a szakpolitikai ciklus valamennyi szakaszában és általában a közéletben;

c)

a romák állami és magánintézményekben történő foglalkoztatásának elősegítése a szakpolitikai folyamaton belüli sokszínűség és szakértelem támogatása, valamint a példaképállítás érdekében;

d)

a hátrányos helyzetű roma közösségek tagjainak tájékoztatása az emberi jogokkal, valamint a polgárok jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatosan;

e)

az erőforrások, hálózatok és szakértelem ágazatok közötti koordinációja a roma fiatalok döntéshozatali folyamatokba történő bevonásának fokozása és vezetői készségeik erősítésének segítése érdekében.

a)

az oktatás terén tapasztalható szegregáció minden formájának megelőzése és felszámolása, valamint annak biztosítása, hogy minden tanuló támogatást kapjon a benne rejlő potenciál kibontakoztatásához;

b)

az olyan téves diagnózisok megelőzése és felszámolása, amelyek eredményeként roma tanulók indokolatlanul kapnak a sajátos nevelési igényű tanulókat megillető ellátást, valamint annak biztosítása, hogy a sajátos nevelési igény megállapítása átlátható és jogszerű eljáráson alapuljon;

c)

hatékony módszerek biztosítása az oktatás területén történt korábbi igazságtalanságok elismerése és az azokkal kapcsolatos jóvátétel céljából, a szegregációt, a roma tanulók speciális iskolákba történő indokolatlan beiskolázását és a velük szembeni egyenlőtlen bánásmódot is ideértve;

d)

a méltányosság, az inkluzivitás és a sokszínűség előmozdítása az oktatási rendszeren belül és az osztálytermekben, például szakmai továbbképzési programok, mentorálás és a társaktól való tanulás révén;

e)

a szülők ösztönzése a roma tanulók oktatásában való tényleges szerepvállalásra, valamint az iskolák és a helyi közösségek közötti kapcsolatok erősítése, többek között közvetítők és pedagógiai asszisztensek alkalmazásával;

f)

annak támogatása, hogy minden tanuló – a fogyatékossággal élő gyermekeket is beleértve – egyenlő módon vehessen részt a többségi oktatáson belüli oktatási tevékenységekben és folyamatokban, és aktív szerepet vállalhasson azokban;

g)

az iskolai megfélemlítés és zaklatás online és offline formái elleni küzdelem, az összes tanuló – köztük a romák – védelme érdekében;

h)

a roma történelemmel, a roma kultúrával, valamint a megkülönböztetésnek és az annak hátterében álló okoknak – így például a cigányellenességnek és a tudattalan előítéleteknek – a felismerését és az ellenük való küzdelmet szolgáló módszerekkel kapcsolatos tájékozottság növelése a tanárok és az egyéb iskolai dolgozók körében, továbbá a figyelem felhívása a megkülönböztetésmentes oktatásnak és a többségi oktatásban való, ténylegesen egyenlő részvétel lehetőségének a fontosságára;

i)

az annak biztosítására irányuló erőfeszítések támogatása, hogy a roma tanulók a jelenlegi és a jövőbeli munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségekre tegyenek szert.

a)

a színvonalas kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel lehetőségének a biztosítása, kiemelt figyelmet fordítva a roma gyermekek – köztük a hátrányos helyzetű roma gyermekek – korai bevonására;

b)

személyre szabott támogatás és közvetítés biztosítása a nyelvi, kognitív és oktatási hiányosságok ellensúlyozása érdekében, szorosan együttműködve a roma tanulók családjaival, valamint a második esélyt nyújtó oktatás és a felnőttoktatás ösztönzése;

c)

a korai iskolaelhagyás és a lemorzsolódás megelőzése az oktatás minden szintjén – kiemelt figyelmet fordítva többek között a roma lányokra (20) –, például az iskolák, a közvetítők és a szociális védelmi szolgálatok közötti együttműködés útján;

d)

azon gyermekek kiszolgáltatott helyzetének elismerése, akiknek a szülei külföldre távoztak, és részükre elsőbbségi hozzáférés biztosítása az iskolaidő utáni programokhoz és a személyre szabott támogatáshoz;

e)

a romák társadalmi mobilitásának növelése, például előnyben részesítéssel, valamint célirányos ösztöndíjakkal a szakoktatás, a középfokú oktatás, a felsőoktatás és a tanárképzés területén, továbbá pályaválasztási tanácsadás útján;

f)

az oktatási szintek közötti gördülékeny átmenet biztosítása, valamint a felső középfokú és a felsőfokú végzettség megszerzésének előmozdítása, többek között pályaválasztási tanácsadás, tanácsadás, mentorálás és pénzügyi támogatási programok segítségével;

g)

a nem formális tanulásban és a tanórán kívüli tevékenységekben, többek között az egészségnevelésnek és az állampolgári ismeretek oktatásának keretébe tartozó ifjúsági, sport- és kulturális tevékenységekben való részvétel támogatása, valamint az olyan egyéb tevékenységekben való részvétel ösztönzése, amelyek fokozzák az önfejlesztést, a pszichológiai rezilienciát és a jóllétet;

h)

adott esetben a digitális készségek megszerzésének, a széles sávú hozzáférésnek, a megfelelő digitális infrastruktúra kialakításának, valamint annak előmozdítása, hogy – mind a formális, mind pedig a nem formális oktatási környezetben – a távtanulásban is felhasználható tananyagok álljanak rendelkezésre, hogy ily módon meg lehessen előzni a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű tanulóknak, valamint azok tanárainak és szüleinek a digitális kirekesztődését, továbbá hogy biztosítani lehessen a roma tanulók elérését, a vidéki térségekben, a szegregált területeken élő roma tanulókat is beleértve.

a)

a roma fiatalok megszólítása (21) azzal a céllal, hogy fel lehessen hívni a figyelmüket a rendelkezésre álló – lehetőleg integrált – foglalkoztatási és szociális szolgálatokra, valamint hogy kapcsolatba lehessen léptetni őket az említett szolgálatokkal;

b)

a munkanélküli és inaktív roma fiatalok szükségleteinek kezelése olyan személyre szabott, holisztikus cselekvési tervek kidolgozásával, amelyek figyelembe veszik preferenciáikat és motivációjukat, az előttük álló akadályokat és hátrányos helyzetüket, továbbá munkanélküliségük és inaktivitásuk okait;

c)

az első munkatapasztalat-szerzési lehetőség, a munkaközvetítések, a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a szakmai előmenetel támogatása;

d)

az oktatásból a munka világába való átmenet megkönnyítése coaching, mentorálás, szakképzés, szakmai gyakorlatok, üzleti inkubátorházak és duális képzés révén;

e)

a digitális készségek romák általi elsajátításának támogatása annak érdekében, hogy ezáltal jobban megfeleljenek a munkaerőpiaci keresletnek, valamint kiaknázhassák a meglévő és az új digitális eszközök és tendenciák által a mindennapokban kínált lehetőségeket;

f)

a munkahelyi képzésnek, a készségfejlesztésnek, a szakmai képesítések megszerzésének és naprakésszé tételének, továbbá a második esélyt nyújtó oktatásnak a támogatása;

g)

az önfoglalkoztatáshoz és a vállalkozói tevékenységhez – a szociális vállalkozásokat is ideértve – történő valóban egyenlő hozzáférés előmozdítása célzott támogatások útján;

h)

a foglalkoztatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása mind a köz-, mind a magánszektorban, mégpedig olyan intézkedésekkel, mint például az előnyben részesítés és a munkaadókat célzó támogatási rendszerek, továbbá a foglalkoztatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, az aktív munkaerőpiaci politikákat is beleértve;

i)

a munkaerőpiaci mobilitás támogatása, különösen a korlátozott munkalehetőségeket kínáló vidéki térségekben és szegregált területeken élők esetében;

j)

küzdelem a megkülönböztetés ellen, valamint a megkülönböztetés visszaszorítása és felszámolása, mégpedig a megkülönböztetésmentes foglalkoztatással kapcsolatos tájékozottság növelésével és a foglalkoztatáshoz és az aktivizáló intézkedésekhez való hozzáférés javításával, továbbá a munkaadók képzése a megkülönböztetésnek és az annak hátterében álló okoknak – így például a cigányellenességnek és a tudattalan előítéleteknek – a felismerését és az ellenük való küzdelmet szolgáló módszereket illetően.

a)

egyenlő hozzáférés előmozdítása és megkönnyítése:

b)

a roma lakosság figyelmének felhívása az olyan elsődleges megelőző intézkedésekre, mint az egészséges életmód népszerűsítésének programjai és a kóros szerhasználat megelőzése, valamint a mentális egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, adott esetben egészségügyi közvetítés útján;

c)

a romákkal szembeni megkülönböztetés megelőzése és az ellene való küzdelem, mégpedig a megkülönböztetésmentes egészségügyi ellátással és az egészségügyi ellátás megkülönböztetésmentes igénybevételével kapcsolatos tájékozottság növelésével, képzéseket biztosítva egészségügyi szakemberek, orvostanhallgatók és egészségügyi közvetítők számára a megkülönböztetésnek és az annak hátterében álló okoknak – így például a cigányellenességnek és a tudattalan előítéleteknek – a felismerését és az ellenük való küzdelmet szolgáló módszerek tárgyában;

d)

minden roma személy digitális kirekesztődése elleni küzdelem az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén olyan eszközökkel, mint például az egészségügyi információkhoz való hozzáféréshez szükséges digitális készségek hiányának az áthidalása;

e)

az egészségügyi szolgáltatások terén tapasztalható szegregáció megelőzése és felszámolása;

f)

az egészségügyi ellátás területén elkövetett múltbeli igazságtalanságok – többek között a roma nők kikényszerített, erőltetett vagy más okok miatt nem önkéntes sterilizációja – elismerésének és az azokkal kapcsolatos jóvátételnek a biztosítása;

g)

annak előmozdítása, hogy a romák egyenlő módon vehessenek részt az orvosi képzésekben, valamint a romák egészségügyi szakemberként és közvetítőként való alkalmazásának ösztönzése, különösen azokban a térségekben, ahol jelentős roma népesség él;

h)

a potenciális járványkitörések elleni küzdelem és ezek megelőzése a marginalizált vagy távoli térségekben;

i)

hozzáférés biztosítása az érintett romák számára a fogyatékossággal élő személyek, idős személyek és szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek részére nyújtott közösségi és családi alapú szolgáltatásokhoz, például a következőkhöz: fejlesztési szolgáltatások, szociális lakhatás, fogyatékossággal élők napközi otthonai és nevelőszülői hálózatok;

j)

az otthonban történő elhelyezés megelőzése, valamint az intézményi gondozás felől a közösségi, családi alapú gondozás irányába történő elmozdulás elősegítése a bizonytalan helyzetbe került családok részére biztosított támogatással, például a következőkkel: tanácsadási szolgáltatások és pénzügyi ösztönzők, élelmiszersegély nyújtása, támogatott lakhatás és fejlesztési szolgáltatások;

k)

a romákat érintő, népegészségüggyel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjének és átadásának előmozdítása, például a Bizottság és a tagállamok rendelkezésére álló népegészségügyi keretnek az egészségfejlesztéssel, a betegségmegelőzéssel és a nem fertőző betegségek kezelésével foglalkozó irányítócsoporton belüli felhasználásával;

l)

a szegénység kockázatának kitett személyek körében elterjedtebb betegségek kutatásának és megelőzésének az előmozdítása.

a)

hozzáférés biztosítása az olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint a vezetékes víz, a biztonságos és tiszta ivóvíz (22), megfelelő víziközmű-szolgáltatások, hulladékgyűjtési és -kezelési szolgáltatások, környezeti szolgáltatások, villamos energia, földgáz, közlekedés, pénzügyi szolgáltatások és digitális kommunikáció, valamint a fizikai infrastruktúrához, mégpedig azáltal, hogy az alapvető közüzemi szolgáltatások folyamatosságát egyrészt rendes körülmények között, másrészt pedig járványok, környezeti katasztrófák és egyéb válsághelyzetek esetén is biztosítják;

b)

minden térbeli szegregáció nyomon követése, megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint a deszegregáció előmozdítása a lakhatási problémák leküzdését szolgáló konkrét terveknek a helyi közösségek és az érintett roma közösségek bevonásával történő kidolgozása révén;

c)

a lakhatásért, az alapvető szolgáltatásokért és a környezetminőségi előírásokért általában felelős hatóságok, valamint az említett területen érintett más releváns szereplők támogatása és megerősítése, például a lakhatási igények feltérképezéséhez, a szegregáció nyomon követéséhez és szükség esetén átfogó szabályozási vagy támogatási intézkedések végrehajtásához szükséges hatáskörrel és erőforrásokkal történő felruházásuk révén;

d)

a kényszerkilakoltatások megelőzése a korai előrejelzés és a közvetítés előmozdításával, a kilakoltatás által fenyegetett személyek támogatásának megszervezése és szükség esetén megfelelő alternatív lakhatás biztosítása, különös figyelemmel a családokra;

e)

a romák életkörülményeinek javítása és a szennyezésnek való kitettség miatti negatív egészségügyi hatások megelőzése és kezelése;

f)

szociális támogatás és alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása hajléktalan roma személyek részére;

g)

egyenlő mértékű hozzáférés biztosítása a lakhatási támogatáshoz, továbbá az egyének és családok egyedi igényeinek figyelembevétele;

h)

a marginalizált roma személyeket célzó integrált lakhatási programok támogatása olyan intézkedésekkel, mint például a lakásépítési és lakásfenntartási célú mikrohitelek összekapcsolása a pénzügyi tájékozottság fejlesztésével és megtakarítási konstrukciókkal, az építési munkákkal kapcsolatos képzésekkel és aktivizálási intézkedésekkel;

i)

megállóhelyek építésének és fenntartásának támogatása a travellerek számára.

a)

a megkülönböztetéssel, a gyűlöletbeszéddel és a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek és a stratégiai peres eljárások végigvitele;

b)

fellépés a megkülönböztetéssel, gyűlöletbeszéddel és gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos esetek alacsony bejelentési aránya ellen, és a romák tájékoztatása a jogaikat illetően;

c)

a romák egyenlőségével és a velük szembeni megkülönböztetéssel kapcsolatos kutatások végzése és az erre vonatkozó adatok gyűjtése;

d)

a roma civil társadalom kapacitásainak építése és a vele való együttműködés, az igazságszolgáltatáshoz való jogra és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogszabályok foganatosítására összpontosítva;

e)

iránymutatás és képzés nyújtása a lakosság, valamint állami és magánszervezetek számára.

a)

az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek által a nemzeti stratégiai keretek végrehajtására vonatkozó előírásokkal kapcsolatban nyújtott tanácsok figyelembevétele annak érdekében, hogy ezen keretek kialakítása és végrehajtása során nagyobb figyelem irányuljon a megkülönböztetés megelőzésére és az ellene való küzdelemre – így többek között a cigányellenesség kezelésére –, ideértve a strukturális megkülönböztetés megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket is;

b)

annak lehetővé tétele, hogy az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek részt vehessenek a nemzeti romastratégiai keretek végrehajtásának, nyomon követésének és felülvizsgálatának felügyelete céljából létrehozott struktúrák és a vonatkozó uniós források nyomon követését végző bizottságok munkájában.