1. cikk

2. cikk

3. cikk

4. cikk

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ez a határozat hatályát veszti a 3. cikk (3) bekezdésében említett megállapodások megkötésének napját követő 36 hónap elteltével vagy e határozat elfogadásának napját követő hat hónap elteltével, ha az említett megállapodások megkötésére az említett időszakon belül nem került sor.

MELLÉKLET

PROJEKTDOKUMENTUM

Az ATT-hez kapcsolódó tájékoztatási projekt – Harmadik szakasz

1.   Az uniós támogatás háttere és indokolása

Ez a határozat a Fegyverkereskedelmi Szerződés (a továbbiakban: ATT) létrejöttéhez vezető ENSZ-folyamatot, valamint az ATT hatékony végrehajtásának és egyetemessé tételének előmozdítását támogató korábbi tanácsi határozatokra épül. Az ENSZ Közgyűlése 2013. április 2-án fogadta el az ATT-t, amely 2014. december 24-én lépett hatályba.

Az ATT deklarált tárgya „[a] lehető legmagasabb közös, nemzetközi követelmények megállapítása a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozása vagy szabályozásának javítása céljából”, valamint „[a] hagyományos fegyverek illegális kereskedelmének megakadályozása és felszámolása, továbbá azok illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozása”. Deklarált célja pedig a „[h]ozzájárulás a nemzetközi és regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz; [a]z emberek szenvedésének csökkentése; valamint [a] Részes Államok közötti együttműködés, az átláthatóság és a felelős cselekvés elősegítése a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmében, ezáltal a Részes Államok közötti bizalom építése” (1). Az ATT tárgya és célja ezért összeegyeztethető az Uniónak a kül- és biztonságpolitikával kapcsolatban az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében rögzített átfogó törekvéseivel.

Az ATT 2013-as elfogadását követően a legnagyobb kihívást továbbra is annak hatékony végrehajtása és egyetemessé tétele jelenti.

A hatékony végrehajtás és az egyetemessé tétel jelentette kihívás kezeléséhez való hozzájárulás érdekében ez a határozat átfogó segítségnyújtási és tájékoztatási tevékenységeket irányoz elő. E határozat a 2013/768/KKBP határozat és a (KKBP) 2017/915 határozat keretében finanszírozott korábbi két szakasz eredményeire és tanulságaira épít, valamint tanúbizonyságot tesz arról, hogy az Unió és annak tagállamai továbbra is elkötelezetten támogatják az ATT-t.

2.   Általános célkitűzések

E határozat központi célkitűzése egyrészt az, hogy az ATT hatékony végrehajtása érdekében, a felelősség- és a szerepvállalás irányába való elmozdulás céljával néhány állam további támogatást kapjon fegyvertranszfer-ellenőrzési rendszerük megerősítéséhez, másrészt pedig az, hogy folytatódjon az ATT egyetemessé tételének előmozdítása. Az együttműködés annak terjedelmét tekintve is az egyes kedvezményezett országok igényeihez és az általuk elért eredményekhez fog igazodni, az adott ország nemzeti fegyvertranszfer-ellenőrzési rendszere kiforrottsági és önállósági szintjének figyelembevétele mellett. A többi tevékenység arra fog irányulni, hogy ösztönözzék az ATT nem részes államait, hogy fogadják el a szerződést, és nemzeti szinten kezdjék meg annak végrehajtását.

Az uniós fellépés konkrétan a következőket fogja biztosítani:

a)

a fegyvertranszfer-ellenőrzési kapacitások és az ATT végrehajtásához szükséges szakértelem megerősítése és/vagy fejlesztése új és már meglévő kedvezményezett országokban olyan eszközök révén, mint például a jogi segítségnyújtás, valamint az engedélyeket kiállító és a végrehajtásban részt vevő tisztviselők képzése;

b)	más országoknak, köztük az ATT nem részes államainak a tájékoztatása a szerződés egyetemessé tételének nemzeti, regionális és multilaterális szinten történő támogatása céljából.

3.   A projekttevékenységek leírása

3.1.   Segítségnyújtás az ATT végrehajtásához

A kifejezetten az ATT végrehajtását célzó segítségnyújtási programok célja a kedvezményezett országok kapacitásainak annak érdekében történő megerősítése, hogy globálisan és tartósan teljesíteni tudják az ATT-ben foglalt követelményeket. A kedvezményezettek közé fog tartozni a korábbi tanácsi határozatok alapján segítségnyújtásban részesült és az e határozat 3.1.2.3. pontjában szereplő országok némelyike, valamint az e határozat elfogadását követően segítséget kérő országok. Különös figyelmet fog kapni az olyan országokkal való együttműködés és az olyan országok támogatása, amelyek jelenleg nem az ATT részes államai.

A segítségnyújtási tevékenységek lehetővé fogják tenni, hogy az Unió rugalmasan és reaktív módon tudjon reagálni, továbbá úgy kerülnek majd kialakításra, hogy megfeleljenek az egyes kedvezményezett országok részéről az ATT végrehajtása tekintetében jelentkező változó egyéni igényeknek. Azon kedvezményezett országok esetében, amelyek már részesültek korábbi uniós segítségnyújtási programokból, és jelentős előrehaladást értek el az ATT végrehajtása terén, az együttműködés hangsúlya a mélyreható technikai segítségnyújtásról az autonómia és az önellátóság előtérbe helyezésére tevődik majd át (fokozatos megszüntetési folyamat) (2). E folyamat elemei – amennyiben megfelelő és megvalósítható – bekerülnek majd a különböző projekttevékenységekbe.

E tevékenységek keretében vagy egy adott kedvezményezett országgal foglalkoznak majd egyénileg, vagy pedig egyszerre több, hasonló igényekkel rendelkező országgal. E tevékenységekre különböző formátumokban (személyesen, online, hibrid módon, e-tanulás keretében) kerül majd sor, a szakértelmet pedig a BAFA és az Expertise France szakértői pooljából kiválasztott szakértők adják majd át.

3.1.1.   Együttműködés a szakértői közösséggel

3.1.1.1.   A tevékenység célja

A tevékenységek középpontjában a projektre vonatkozó, a 2013/768/KKBP és a (KKBP) 2017/915 tanácsi határozat értelmében létrehozott szakértői poolban szereplő szakértőkkel történő és a közöttük való együttműködés, valamint az új szakértőkkel folytatott együttműködés intenzívebbé tétele fog állni, különös tekintettel a kedvezményezett és – a fokozatos megszüntetési folyamat összefüggésében – a korábbi kedvezményezett országok szakértőire. A tevékenységek elő fogják mozdítani a projekt végrehajtásával és eredményeivel kapcsolatos konstruktív egyeztetéseket a szakértői pool keretében, valamint a szakértők és a kedvezményezett országok között egyaránt, ezáltal ösztönözve a projektben való hosszú távú részvételt és mobilizálva a szélesebb körű ATT-közösségen belüli szakértelmet. A tevékenységek – adott esetben a közeli szomszédos országok szakértőinek bevonásával – hozzájárulnak majd a dél-dél együttműködéshez is.

A szakértőkkel való együttműködéshez a következőkből álló háromágú megközelítést fogják alkalmazni:

—	a szakértői poolba tartozó szakértők részvételével tartott találkozók a kedvezményezett országok tájékoztatására irányuló közös célok és megközelítések kidolgozása érdekében,

—	együttműködési találkozók a szakértői poolhoz tartozó szakértők és a kedvezményezett országok kapcsolattartó pontjai között azért, hogy fokozódjon ez utóbbiak szerepvállalása a projektben,

—

(az eredetileg a projekt második szakaszában létrehozott) online platformnak és e platform eszközeinek az igénybevétele a szakértők közötti kommunikáció elősegítése, valamint az ATT-vel és a projekt végrehajtásával (a tevékenységekkel, a szakértőkkel stb.) kapcsolatos információcsere támogatása érdekében.

3.1.1.2.   A tevékenység leírása

A végrehajtó ügynökségek szakértői találkozókat hívnak majd össze, főként – bár nem kizárólagosan – olyan szakértők számára, akik részt vettek a projekt előző szakaszaiban, és/vagy gyakran részt vettek a projekttevékenységekben. A találkozók online, személyes részvétellel vagy hibrid formában is megtarthatók, és különösen a következőkre fognak irányulni:

—	a szakértők körében az ATT végrehajtásának támogatásával kapcsolatos kihívások és megoldási lehetőségek közös értelmezésének kialakítása; a tájékoztatási tevékenységek során közvetítendő legfőbb üzenetek harmonizálása és egyszerűsítése,

—	a szakértők számára naprakész tájékoztatás biztosítása egyrészt az ATT végrehajtása tekintetében a partnerországok által elért eredményekről, másrészt pedig a projekt keretében nyújtott támogatásról,

—	a szakértők által nyújtott segítség keretében alkalmazandó közös megközelítések kidolgozása és/vagy – adott esetben – módosítása annak érdekében, hogy a szakértők által nyújtott tanácsadás következetes legyen és igazodjon a kedvezményezett országok igényeihez.

A jelenlegi szakértői poolt rendszeresen felül fogják vizsgálni és frissíteni fogják, valamint adott esetben új szakértők bevonásával kibővítik majd. Többek között új szakértőket kell kijelölni, különösen az olyan fejlett rendszerekkel rendelkező kedvezményezett országokból, amelyek esetében e projekt keretében fokozatosan megszűnőben van a technikai segítségnyújtás. E folyamat részeként ezek az új szakértők a 3.1.5.2. pontban ismertetett, az oktatók képzésére szolgáló műhelytalálkozók keretében képzést is fognak kapni. E (korábbi) partnerországok szakértői minőségben való fokozott részvétele további támogatást jelent majd azon átmenet tekintetében, hogy a projekten és régiójukon belül az ismeretek multiplikátoraivá váljanak.

A szakértői találkozók mellett a projekt keretében való együttműködés megvitatása érdekében együttműködési találkozókra is sor kerül majd, amelyeken a szakértői poolhoz tartozó megfelelő szakértők és a kedvezményezett országok kapcsolattartó pontjainál tevékenykedő azon megfelelő szakértők vesznek részt, akik esetében fennáll annak lehetősége, hogy a jövőben csatlakozzanak a szakértői poolhoz. Ezek a találkozók a kedvezményezett országokkal folytatott kommunikáció csatornáinak megerősítését, valamint a segítségnyújtási tevékenységek színvonalának és hatékonyságának javítására felhasználható visszajelzések összegyűjtését szolgálják majd. Ezenkívül ezek a találkozók fórumként szolgálnak majd ahhoz, hogy a kapcsolattartó pontok naprakész tájékoztatást kapjanak az ATT végrehajtásával és a fegyverkereskedelem ellenőrzésével kapcsolatos azon legfrissebb fejleményekről és kezdeményezésekről, amelyekről többek között uniós szinten és az egyes rendszerek keretében megbeszélések folynak. Ez elősegíti majd a leendő kedvezményezett országbeli szakértők szakértelmének kiépítését, és különösen releváns lesz a fokozatos megszüntetési folyamatban részt vevő kedvezményezett országok számára azért, hogy továbbra is meg tudjanak felelni az érvényes nemzetközi előírásoknak.

Az első alkalommal a korábbi határozat alapján létrehozott online platform abban is fontos szerepet fog betölteni, hogy megerősödjön az együttműködés a szakértőkkel, és létrejöjjön egy szakértői közösség. Konkrétabban, ez az online platform lehetőséget fog nyújtani a szakértőknek ahhoz, hogy:

—	regisztrálják, létrehozzák felhasználói fiókjukat, továbbá hogy részletes leírást adjanak szakterületeikről annak érdekében, hogy a projekt tevékenységeihez diverzifikált módon és hatékonyan lehessen mobilizálni a poolt,

—	hozzáférjenek a projekttel és az ATT végrehajtásával kapcsolatos releváns információ- és dokumentumtárhoz annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi szakértő hozzáféréssel rendelkezzen az ATT-vel kapcsolatos közös ismeretanyaghoz,

—	csatlakozzanak egy olyan fórumhoz, ahol meg tudják osztani és meg tudják vitatni egymással az ATT-vel és a tájékoztatással kapcsolatos esetleges problémáikat, kérdéseiket, illetve tapasztalataikat.

3.1.2.   Nemzeti tevékenységek

3.1.2.1.   A tevékenység célja

A nemzeti tevékenységeknek az egyes kedvezményezett országok részére történő nyújtására az adott kedvezményezett ország igényeihez igazított, testre szabott segítségnyújtási programok alapján kerül majd sor. A segítségnyújtási tevékenységeket megelőzően meg kell állapodni a kedvezményezett országgal a programról annak érdekében, hogy a kedvezményezett országok számára kiszámítható legyen a tervezett segítségnyújtás, és a programban fel kell vázolni, hogy milyen javulások várhatók a transzferellenőrzési kapacitásai tekintetében. A kedvezményezettek közé fognak tartozni az e határozat 3.1.2.3. pontjában már felsorolt országok, valamint az e határozat elfogadását követően segítséget kérő országok.

3.1.2.2.   A tevékenység leírása

Az egyedi nemzeti segítségnyújtásban részesülő valamennyi kedvezményezett ország esetében az együttműködés megkezdése előtt egy kezdeti értékelést követően célzott segítségnyújtási programot határoznak majd meg, figyelembe véve a kedvezményezett országban az ATT végrehajtására irányuló intézkedések aktuális helyzetét és az elért eredményeket. Ezt a végrehajtó ügynökség hajtja majd végre, szükség esetén megfelelő szakértők támogatásával. A célzott segítségnyújtási programban részletezni kell az együttműködés keretében megoldandó fő kérdéseket és az elérni kívánt általános célokat.

A tevékenységek elsősorban műhelytalálkozók és szemináriumok formájában valósulnak majd meg, a kedvezményezett országok szükségletei, érdekei és felvevőképessége alapján pedig rugalmas és keresletvezérelt alapon kerülnek majd elosztásra. Az egyes tevékenységek tervezett időkerete két-három nap.

Adott esetben a kedvezményezett országok kérhetik, hogy valamely nemzeti tevékenységre más kedvezményezett országok vagy harmadik országok képviselői is kapjanak meghívást. A korábbi határozatok kapcsán kapott visszajelzések azt mutatják, hogy a partnerországok határozottan üdvözlik és ki is használják az ismeretek, elképzelések és bevált gyakorlatok kétoldalú vagy szubregionális alapon történő megosztásának lehetőségét, elősegítve ezáltal a szomszédos országok közötti szorosabb együttműködést is.

A (KKBP) 2017/915 tanácsi határozat értelmében a Covid19-járványhoz kapcsolódó utazási és kapcsolattartási korlátozások miatt több tevékenységet virtuális formában kellett megszervezni. Bár nem minden tevékenység alkalmas megfelelően a virtuális formátumban való megszervezésre, az előző határozat szerinti több online tevékenység sikere azt sugallja, hogy a jelenlegi határozatban hatékonyan használható a virtuális, a személyes és a hibrid (ahol a résztvevők egy része személyesen vesz részt, a többi résztvevő pedig távolról csatlakozik) formátum elegye.

Számos, e határozat hatálya alá tartozó ország kedvezményezettje volt a 2013/768/KKBP tanácsi határozat és a (KKBP) 2017/915 tanácsi határozat szerinti, ütemterven alapuló együttműködésnek is (lásd alább a 3.1.3. pontot). Tekintettel az ezen országok által már eddig kapott segítségre, az e hosszú távú kedvezményezett országokra irányuló célzott segítségnyújtási program keretében figyelembe kell venni az eddig elért eredményeket és azt, hogy milyen előnyökkel jár a tevékenységeknek a korábbi határozatokkal megegyező módon történő folytatása. Adott esetben a célzott segítségnyújtási programot úgy kell kiigazítani, hogy az magában foglalja a fokozatos megszüntetést célzó intézkedéseket és a kedvezményezett ország projektben betöltött szerepének felülvizsgálatát. Ez adott esetben magában foglalja majd többek között a mélyreható nemzeti segítségnyújtástól való elmozdulást, az együttműködés fókuszát pedig ehelyett inkább a fegyverkereskedelem ellenőrzésének összetettebb kérdéseire – így például a kialakulóban lévő technológiákra és az aszimmetrikus szereplőkre – helyezve át, valamint a kedvezményezett ország aktívabb szerepvállalásra való átállásának támogatására, amelynek keretében a kedvezményezett ország megosztja tapasztalatait és szakértelmét más országokkal, mégpedig különösen a régióikban található országokkal.

3.1.2.3.   Partnerországok

Az e határozat hatálya alá tartozó partnerországok kezdeti jegyzéke a függelékben található. Több olyan partnerország, amely a 2013/768/KKBP tanácsi határozat és/vagy a (KKBP) 2017/915 tanácsi határozat alapján segítségnyújtásban részesült, a végrehajtó ügynökségek ajánlása alapján e határozat keretében továbbra is segítségnyújtásban fog részesülni. Ezen túlmenően és a rendelkezésre álló tevékenységek számától függően az új projekt során meghatározott számú új ország kerül kiválasztásra annak céljából, hogy részt vegyenek az együttműködésben és segítségnyújtásban részesüljenek. E tekintetben a hangsúly a szerződés nem részes államain vagy azokon az államokon lesz, amelyek csak a közelmúltban erősítették meg az ATT-t.

A projektben való részvétel iránt érdeklődő új országokat felkérik, hogy készítsenek az ATT végrehajtására irányuló segítségnyújtás iránti megkeresést. A megkeresést a lehető legalaposabban meg kell indokolni, ideális esetben már azonosítva a szükséges segítségnyújtással kapcsolatos valamennyi részletet. A megkereső országnak adott esetben hivatkoznia kell a múltbeli vagy a folyamatban lévő, más támogatókkal való együttműködésre is, és tájékoztatással kell szolgálnia az ATT végrehajtására irányuló nemzeti stratégiájáról.

A megkeresés indokoltságának mértéke, valamint a 4. pontban foglalt kritériumok alapján a főképviselő a hagyományos fegyverek kivitelével foglalkozó tanácsi munkacsoporttal (COARM) és a végrehajtó ügynökséggel egyeztetve dönt a megkereső ország támogathatóságáról.

Amennyiben a segítségnyújtás iránti megkeresést jóváhagyják, el kell végezni a segítséget kérő ország szükségleteinek és prioritásainak kezdeti értékelését, például kérdőívekkel és a meglévő információk összegyűjtésével. Ezen értékelés eredményei alapján a végrehajtó ügynökség és a kedvezményezett ország közösen elkészíti a célzott segítségnyújtási program keretét, figyelembe véve az ATT-hez kapcsolódóan esetleg az ATT önkéntes alapján, a fegyverszabályozási együttműködést támogató ENSZ-alapon (UNSCAR) és az ATT titkárságán keresztül, vagy más szervezetek által nyújtott segítséget. Amennyiben a segítséget kérő ország már kidolgozta az ATT végrehajtására irányuló nemzeti stratégiáját, a végrehajtó ügynökségnek arról is gondoskodnia kell, hogy a segítségnyújtási ütemterv összhangban legyen e nemzeti végrehajtási stratégiával.

3.1.3.   Tanulmányutak

3.1.3.1.   A tevékenység célja

A tanulmányutak révén a kedvezményezett országok kapcsolatba léphetnek az ATT alkalmazásában részt vevő más országok kormányzati hatóságaival és tisztviselőivel. Ezért ezek a kedvezményezett országok nemzeti tevékenységeinek fontos kiegészítői, mivel ezen országok számára szélesebb referenciakeretet biztosítanak a szerződés gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban. Ezen túlmenően a fogadó ország képviselői és a tanulmányúton lévő tisztviselők közötti szoros együttműködés miatt magas képzési potenciállal rendelkeznek, különösen a jövőbeli szakértők és a leendő oktatók számára. A tanulmányutakat ezért a 3.1.2.3. pontban ismertetett valamennyi kedvezményezett ország kormánytisztviselői számára elérhetővé fogják tenni, beleértve a szakpolitikáért, az engedélyek kiállításáért és a végrehajtásért felelős tisztviselőket is.

A tagállamok illetékes hatóságainál tett tanulmányutak mellett a tanulmányutak egy része harmadik országokban is bonyolítható, előmozdítandó a nemzetközi és a dél-dél együttműködést. Különösen a hosszú távú partnerországok (azaz a 2013/768/KKBP tanácsi határozat és/vagy a [KKBP] 2017/915 tanácsi határozat kedvezményezettjeit) jöhetnének szóba a tanulmányutak lehetséges házigazdáiként. Ez a megközelítés lenne a fokozatos megszüntetési folyamat egy másik eleme.

3.1.3.2.   A tevékenység leírása

Minden tanulmányút legfeljebb három napig tart, és általában egyetlen kedvezményezett országra vonatkozik, amennyiben azonban helyénvalónak tartják és/vagy maguk az országok kérik, több kedvezményezett ország is meghívható ugyanarra a tanulmányútra.

A tanulmányutakat természetüknél fogva kizárólag személyes tevékenységként lehet lebonyolítani, és tagállamokban vagy harmadik országokban kerülhet rájuk sor (a harmadik országoknak nem feltétlenül kell e tanácsi határozat szerinti kedvezményezett országoknak lenniük). A tanulmányutak megszervezése a tanulmányúton részt vevő partnerországgal foglalkozó végrehajtó ügynökség feladata lesz.

3.1.4.   Rövid távú célzott segítségnyújtás

3.1.4.1.   A tevékenység célja

A kedvezményezett országok által általában kért segítség egy része az általuk felvetett konkrét kérdésekre vonatkozó rövid távú segítségnyújtáshoz kapcsolódik. Az ilyen típusú konkrét, célzott és gyakorlati segítség, amely távolról és/vagy személyesen is nyújtható, hasznos és rugalmas eszköz lehet annak elősegítésében, hogy a kedvezményezett országok a műhelytalálkozókon és a szemináriumokon kívül is foglalkozhassanak bizonyos kérdésekkel. Az e segítségnyújtási forma keretében végezhető tevékenységek például a következők: a jogi szövegek és más hivatalos dokumentumok (pl. jogalkotási tervezetek, aktualizációk és módosítások) felülvizsgálata és értékelése; egyedi esetekkel, kérdésekkel vagy helyzetekkel kapcsolatos (pl. egy bizonyos engedély kiadására vagy egy adott áru besorolására vonatkozó) tanácsadás, többek között közvetlen helyszíni támogatás révén; valamint az ATT-nek a kedvezményezett országban történő gyakorlati végrehajtását segítő anyagok (pl. az ATT-vel kapcsolatos kiválasztott témákra vonatkozó iránymutatások, ábrák, kompendiumok) kidolgozása.

3.1.4.2.   A tevékenység leírása

A rövid távú célzott segítségnyújtás a következő módokon hajtható végre:

a)	távolról, szakértők által irodai munka keretében vagy online eszközök/megoldások alkalmazásával;

b)

a helyszínen, például közvetlen és személyes tájékoztatók vagy hosszabb, egy-két hétig terjedő megbízatások formájában, amelyeket egy kisebb (általában csak egy vagy két főből álló) szakértői csoport hajt végre, amely átfogó konzultációt és gyakorlati tanácsadást biztosít a kedvezményezett ország illetékes hatósága számára; vagy

c)	a kettő kombinációja révén (úgynevezett „vegyes megközelítés”, amelynek alkalmazása esetén a témától függően bizonyos tevékenységekre virtuálisan kerül sor, míg másokat személyesen hajtanak végre).

Ez a segítségnyújtási forma valamennyi kedvezményezett ország számára elérhető lesz. A költségvetés lehetővé fogja tenni a lehető legnagyobb számú szakértői nap hozzárendelését ezekhez a segítségnyújtási tevékenységekhez. A költségvetés egy része fedezni fogja továbbá az e tevékenységek végrehajtásához szükséges technikai eszközöket és berendezéseket, így például a dokumentumok megosztását lehetővé tevő online platformok előfizetési díjait.

3.1.5.   Az „oktatók képzése” megközelítés

3.1.5.1.   A tevékenység célja

Az ATT nemzeti végrehajtásával kapcsolatos felelősségvállalás előmozdítása, valamint a jelen és a korábbi határozatok szerinti uniós támogatási intézkedések fenntarthatóságának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a kedvezményezett országok olyan képességeket és eszközöket fejlesszenek ki, amelyek lehetővé teszik az ATT végrehajtásának külső segítségnyújtástól független folytatását. Ennek megvalósítása érdekében fontos lesz támogatást nyújtani a kedvezményezett országoknak nemzeti kapacitások kifejlesztésében a következők tekintetében: a) saját személyzet képzése és b) az ATT végrehajtásával kapcsolatos információk és erőforrások olyan állományának kiépítése, amely támogatja az intézményi tudásanyag kifejlesztését (3).

A szükségtelen átfedések elkerülése érdekében a végrehajtó ügynökségek – adott esetben és amennyiben az helyénvaló – biztosítják a koordinációt más uniós finanszírozású tevékenységekkel is ezen a területen, beleértve az ATT titkársága által végrehajtott intézkedéseket is.

3.1.5.2.   A tevékenység leírása

Az oktatók képzésén alapuló megközelítés két, egymást kiegészítő összetevőből áll majd, amelyeket a kedvezményezett országok kereskedelem-ellenőrzési rendszereinek fejlettségéhez és kiforrottságához igazítanak.

E modul egyik eleme képzési műhelytalálkozók szervezését foglalja majd magában több kedvezményezett ország szakértői számára, mégpedig annak érdekében, hogy egy későbbi szakaszban ténylegesen képessé váljanak saját kollégáik képzésére, figyelembe véve szakértelmük szintjét. Az újonnan képzett szakértők saját országukban az ATT-vel kapcsolatos szakértelem multiplikátoraiként fognak működni, és segítenek megerősíteni az önfenntartó intézményi kapacitásokat.

E tevékenységek célja, hogy a jövőbeli oktatók elsajátítsák a saját országukban dolgozó személyzet képzéséhez szükséges didaktikai és oktatási készségeket, ugyanakkor növeljék a kedvezményezett országok tudásmenedzsmenttel és intézményi tudásanyaggal kapcsolatos képességeit is. Adott esetben a partnerországokat ösztönözni lehet arra, hogy saját programot dolgozzanak ki az oktatók képzésére, a program ezen és korábbi szakaszai során kidolgozott képzési megközelítés és anyagok alapján. E tevékenységek célja tehát az, hogy lehetővé tegyék a kedvezményezett országok – különösen a fokozatos megszüntetési folyamat véghezvitelére kijelölt országok – számára, hogy függetlenebbé és önállóbbá váljanak az ATT-vel kapcsolatos ismereteknek az illetékes kormányzati hatóságokon belüli létrehozásában, terjesztésében és megőrzésében. E tevékenységek gyakorlati és praktikus jellege miatt a legmegfelelőbb a személyes oktatási módszer lenne, ugyanakkor a személyes és virtuális tevékenységeket egyesítő vegyes megközelítés is hatékony lehet.

A második elemet egy online platform képezi majd, amely támogatni fogja a jövőbeli oktatókat saját képzési anyagaik kidolgozásában, mégpedig az ATT végrehajtásához kapcsolódó, a végrehajtó ügynökségek által összeállított – vagy szükség esetén kidolgozott –, és a kedvezményezett országok rendelkezésére bocsátott anyagok és dokumentumok gyűjteményének fenntartása útján. A platform lehetővé teszi továbbá a jövőbeli oktatók számára, hogy tanácsot kérjenek a szakértői közösségtől, és megvitassák a nemzeti képzések végrehajtása során esetlegesen felmerülő nehézségeket. A platform emellett a jelen és a korábbi határozatok alapján végrehajtott tevékenységek nyomon követésére és az elért eredmények archiválására is szolgál majd.

Az előző határozat alapján elvégzett munkára építve a végrehajtó ügynökségeknek lehetősége lesz arra, hogy az ilyen anyagok kidolgozását, gondozását és előállítását – adott esetben a szakértői poolból kiválasztott – külső szakértőkre bízzák. A kedvezményezett országok illetékes hatóságai intézményi kapacitásának megerősítése érdekében a képzési tevékenységek során arra is összpontosítani kell, hogy ösztönözzék a kedvezményezett országokat az ATT végrehajtásával kapcsolatos információk és dokumentációk saját gyűjteményének kialakítására és fenntartására.

A projektplatform növeli majd a program láthatóságát, megkönnyíti az érdekelt felek közötti kapcsolattartást, előmozdítja a végrehajtók és a partnerek közötti párbeszédet, és fenntartja az együttműködést, különösen a projektből fokozatosan kivonuló kedvezményezett országokkal. Amennyiben lehetséges, a projekt keretében kidolgozott anyagokat hozzáférhetővé kell majd tenni, egy a közösségi hálózatokéhoz hasonló technológia alkalmazása pedig lehetővé fogja tenni a résztvevők közötti aktív online kommunikációt és információcserét egy ismerős környezetben. Ez a kifejezetten e célt szolgáló platform, amelyen keresztül a végrehajtó ügynökségek információt cserélnek az egyes tevékenységek végrehajtásáról, az uniós intézmények és a tagállamok számára is előnyös lesz majd.

Amennyiben lehetséges, a végrehajtó ügynökségek népszerűsítik az oktatók képzésére szolgáló műhelytalálkozókat és azok anyagait, és azonosítják a jövőbeli oktatókat, miközben az e határozat szerinti segítségnyújtási tevékenységeket végzik a kedvezményezett országokban (a jövőbeli oktatók kijelölésére vonatkozó végső döntés ugyanakkor továbbra is a kedvezményezett ország felelőssége marad). Ezek a tisztviselők alkalmasságuk függvényében a későbbiekben regisztrálhatók a szakértői poolban, és felkérhetők arra, hogy szakértőként vegyenek részt az e határozatban leírt egyéb tevékenységekben. Ez is a fokozatos megszüntetési folyamat egyik eleme lenne, tekintettel az ezekben az országokban már elért jelentős haladásra, valamint arra, hogy komoly lehetőségek rejlenek ismereteik és tapasztalataik más kedvezményezett országokkal való megosztásában. Ugyanakkor továbbra is támogatná azt a célt, hogy e kedvezményezett országok projektben való részvétele bővüljön, mégpedig azáltal, hogy példaképként szolgálnak a régióban.

3.2.   Az egyetemessé tétel támogatása

E határozat célja – amellett, hogy technikai segítséget nyújt a kedvezményezett országoknak az ATT végrehajtásának támogatásához – a szerződés egyetemessé tételének előmozdítása, hozzájárulva ezáltal a hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutásának és tiltott kereskedelmének megelőzésére irányuló szélesebb körű multilaterális erőfeszítésekhez, valamint a mindenkire kiterjedő fokozottabb biztonság előmozdításához.

E célból az e határozat keretében tett intézkedések kiterjednek a nem részes államokkal való együttműködés kialakítására és az ATT-hez való csatlakozás ösztönzésére is. A kapcsolódó tevékenységek fokozzák az ATT láthatóságát azáltal, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutása és tiltott kereskedelme által jelentett kockázatokra és veszélyekre, ugyanakkor előmozdítják az államok és a nem részes államok közötti párbeszédet a bizalom és az átláthatóság kiépítésének elősegítése érdekében.

Azon nem részes államoknak ezért, amelyekre kiterjed a jelenleg hatályos határozat, adott esetben technikai segítségnyújtási tevékenységek formájában támogatást ajánlanak fel a 3.1. pontban leírtak szerint, ideértve a nemzeti tevékenységeket és a rövid távú célzott segítségnyújtást is. Ezeket a tevékenységeket az adott nem részes állam kérésére szervezik meg, és a kérelmező ország igényeinek és lehetőségeinek megfelelően szervezik meg

Ezen túlmenően és a Szerződés egyetemessé tételének további ösztönzése érdekében az alábbiakban ismertetett regionális és nemzetközi tevékenységek megszervezésére is sor kerül:

—	a hagyományos fegyverek illetéktelen kezekbe jutásával és tiltott kereskedelmével kapcsolatos kockázatok és kihívások fokozottabb tudatosítása,

—	platform biztosítása az egyes országok illetékes hatóságainak szakértői és tisztviselői számára a stratégiai kereskedelmi kérdésekről folytatott eszmecseréhez,

—	az ATT egyetemessé tételére, maradéktalan végrehajtására és kiterjesztésére vonatkozó célkitűzések előmozdítása.

A tevékenységeket az érintett nemzeti kormányok hatóságaival és adott esetben az érintett tudományos körökkel, nem kormányzati szervezetekkel és/vagy regionális szervezetekkel szoros együttműködésben kell végrehajtani.

3.2.1.   Regionális, régióközi és nemzetközi tevékenységek

3.2.1.1.   A tevékenység célja

A regionális irányultságú tevékenységek több országot fognak össze egy vagy több régióból (regionális és nemzetközi tevékenységek), hogy megosszák egymással tapasztalataikat, és megvitassák az ATT végrehajtásával és a fegyverkereskedelem ellenőrzésével kapcsolatos közös érdekű kérdéseket. Azok a kedvezményezett országok, amelyek korábban a 2013/768/KKBP tanácsi határozat és/vagy a (KKBP) 2017/915 tanácsi határozat alapján támogatásban részesültek és jelentős előrelépést és elkötelezettséget mutattak az ATT végrehajtása terén, különösen fontos szerepet fognak játszani az ilyen tevékenységekben mint a régió példaképei. Ez ösztönözheti az ATT regionális szintű végrehajtásával kapcsolatos felelősségvállalást, és hosszabb távon előmozdíthatja a dél-dél együttműködést.

A régióközi és nemzetközi tevékenységek a kedvezményezett országok azon kérésére válaszul kerültek be e határozatba, amelyek tanulni szeretnének a világ más részein található országok tapasztalataiból. Ily módon a régióközi és nemzetközi tevékenységek elősegíthetik és előmozdíthatják az ATT-hez kapcsolódó megközelítések és gyakorlatok globálisabb cseréjét.

3.2.1.2.   A tevékenység leírása

A regionális tevékenységek két-háromnapos rendezvények formájában kerülnek megszervezésre, és régiók szerint kerülnek kiosztásra. Az egyes tevékenységekben legalább három országnak kell reszt vennie. A 3.1.2.3. pontban felsorolt kedvezményezett országok mellett e tevékenységeket – amennyiben relevánsak – fontos lesz megnyitni az e határozatban egyébként nem szereplő harmadik országok, különösen a nem részes államok előtt is. Továbbá, amennyiben lehetséges, a végrehajtás terén előbb járó és abban szilárd alapokkal rendelkező kedvezményezett országok közül (vagyis azok közül, amelyek a 2013/768/KKBP tanácsi határozat és/vagy a (KKBP) 2017/915 tanácsi határozat alapján támogatásban részesültek a 3.1.2.3. pontban leírtak szerint, és amelyek fegyverkereskedelem-ellenőrzési rendszere már bizonyos fokú kiforrottságot ért el) tanácsos legalább egyet bevonni, hogy multiplikátorként működjön, és/vagy felkérni ezen országok szakértőit, hogy vegyenek részt a regionális szakértelem kiépítésének és a dél-dél együttműködés ösztönzésének eszközeként.

Minden régióban sor kerül legalább egy regionális tevékenységre. A fennmaradó tevékenységek a fogadó országok igényeinek és lehetőségeinek megfelelően kerülnek megszervezésre. Az előnyben részesített formátum az ilyen tevékenységek esetében a személyes részvétel lesz, mivel ez biztosítja a legnagyobb hatást; a résztvevők körülményeitől és preferenciáitól függően azonban online vagy hibrid formátumok is használhatók.

A 2013/768/KKBP tanácsi határozatban és a (KKBP) 2017/915 tanácsi határozatban foglaltakkal ellentétben a regionális tevékenységek nem korlátozódnak egyes régiókra, hanem lehetővé teszik a különböző régiók kedvezményezett országai számára, hogy régióközi tevékenységekben vegyenek részt. A korábbi projektszakaszok végrehajtása során nyilvánvalóvá vált, hogy a partnerországok körében nagy az igény arra, hogy ne csak saját régiójukon belül tanuljanak egymástól és cseréljenek információt, hanem azon túl is.

A lehető legszélesebb közönség elérése, valamint a fegyverkereskedelmi szerződés egyetemessé tételének előmozdítása, illetve emellett az EU által e cél érdekében tett erőfeszítések megismertetése érdekében a német Gazdasági és Exportellenőrzési Szövetségi Hivatal (BAFA) és az Expertise France multilaterális kísérőrendezvények formájában nemzetközi konferenciákat szervez az ENSZ szintjén – például az ENSZ Közgyűlése Első Bizottságának éves ülésszakán New Yorkban, vagy ha ez nem lehetséges, uniós szinten, lehetőleg Brüsszelben.

E tevékenységek mellett a projekt az ATT-vel kapcsolatos témákról szóló rendszeres webináriumokon keresztül is be fogja vonni az összes partnerországot, az ATT érdekelt feleit és a nem részes államokat is. A webináriumokat a végrehajtók moderálják majd, és céljuk a szakértői pool mozgósítása, valamint annak lehetővé tétele lesz, hogy a partnerországok megosszák tapasztalataikat. Minden összejövetelen szinkrontolmácsolás áll majd rendelkezésre, az ülések rögzítésre kerülnek és vissza lehet őket játszani a platformról.

A regionális és nemzetközi tevékenységek helyszínéről és hatóköréről a végrehajtó ügynökségek és a potenciális fogadó országok közösen fognak megállapodni.

3.2.1.3.   Régiók

Ezek a tevékenységek a kedvezményezett országok kérése alapján minden régió számára nyitottak.

3.2.2.   Az ATT részes államainak konferenciái alkalmával szervezett kísérőrendezvények

3.2.2.1.   A tevékenység célja

Az ATT részes államainak éves konferenciái egyedülálló alkalmat jelentenek arra, hogy az ATT-vel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó érintett tisztviselőkkel és érdekelt felekkel kapcsolatba lehessen lépni. Az uniós finanszírozású kísérőrendezvények lehetőséget adnak a végrehajtást támogató uniós tevékenységekről való tájékoztatásra, a jövőben esetlegesen segítséget kérő országokkal való kapcsolattartás megkönnyítésére, valamint a – különösen a kedvezményezett országok által alkalmazott – bevált gyakorlatok terjesztésére.

3.2.2.2.   A tevékenység leírása

A program időtartama alatt három kísérőrendezvényre kerül sor, azaz évenként egyre az ATT részes államainak éves konferenciája alkalmával, és ezeket a végrehajtó ügynökségek közösen szervezik. Az uniós finanszírozás fedezheti a kedvezményezett országok meghatározott számú szakértőjének vagy tisztviselőjének utazási költségeit.

3.2.3.   Zárókonferencia

3.2.3.1.   A tevékenység célja

A zárókonferencia célja az ATT-vel kapcsolatos tájékozottság és szerepvállalás növelése nemcsak a partnerországok, hanem az olyan érdekelt felek körében is, mint például a nemzeti parlamentek, regionális és nemzetközi szervezetek, valamint a civil társadalom képviselői, akik érdekeltek abban, hogy a szerződés minél szélesebb körű hatást fejtsen ki. A világ számos különböző részéről érkező képviselők összehívásával a konferencia fórumként szolgál továbbá ahhoz, hogy megerősítsék a szerződés végrehajtásában és egyetemessé tételében részt vevő szereplők nemzetközi hálózatát és közösségét.

3.2.3.2.   A tevékenység leírása

A tevékenység megvalósítására egy, az e határozat végrehajtásának vége közeledtével megszervezendő kétnapos konferencia formájában kerül sor, esetleg közvetlenül egy COARM-ülést követően. A végrehajtásért a végrehajtó ügynökségek közösen felelnek. A konferencián a 3.1. pontban említett tevékenységek kedvezményezett országainak érintett képviselői, valamint a szerződés és az annak céljai előmozdításában részt vevő egyéb érdekelt felek vesznek részt.

A konferencia elősegíti majd a kedvezményezett országok tapasztalatainak cseréjét, információval szolgál az ATT viszonylatában képviselt álláspontjaikról, valamint az ATT megerősítését és végrehajtását illető helyzetükről, és lehetőséget kínál a releváns információknak a nemzeti parlamentek, regionális szervezetek és a civil társadalom képviselőivel való megosztására.

A konferencián tehát célszerű jelen lenniük:

—	a kedvezményezett országok érintett képviselőinek, így például a diplomáciai, katonai/védelmi, technikai és bűnüldözésért felelős képviselőknek; köztük is különösen az ATT-vel kapcsolatos nemzeti szintű politikáért és végrehajtásért felelős hatóságok képviselőinek,

—	a segítségnyújtásban részt vevő nemzeti, regionális és nemzetközi szervezetek képviselőinek, valamint azon országok képviselőinek, amelyeknek szándékában áll stratégiai segítségnyújtással szolgálni vagy ilyen segítséget kérni a kereskedelemellenőrzés kapcsán,

—	a kapcsolódó nem kormányzati szervezetek, a szakértői csoportok, a nemzeti parlamentek és az ipar képviselőinek.

A helyszínt, a formátumot (személyes részvétel, távrészvétel vagy hibrid formátum), a résztvevők végső számát, valamint a meghívandó országok és szervezetek végső listáját a COARM-mal konzultálva, a végrehajtó ügynökségek javaslata alapján kell meghatározni.

4.   A 3.1.2.3. pontban említett projekttevékenységek kedvezményezettjei

Az e határozatban már felsorolt kedvezményezett államok mellett a 3. pontban említett projekttevékenységek további kedvezményezettjei lehetnek olyan államok, amelyek az ATT végrehajtása céljából segítséget kérnek; ezen országok kiválasztása többek között az alábbi kritériumok alapján történik:

—	a szerződéshez való csatlakozásra vonatkozó politikai és jogi elkötelezettség foka, valamint az adott országra vonatkozó, a fegyverkereskedelemmel és a fegyverek transzferének ellenőrzésével kapcsolatos nemzetközi jogi eszközök végrehajtásának előrehaladottsága,

—	a segítségnyújtási tevékenységek eredményességének valószínűsége,

—	a kettős felhasználású termékek és a fegyverek transzferének ellenőrzése területére vonatkozó esetleges, már megkapott vagy tervezett segítségnyújtás értékelése,

—	az ország jelentősége a fegyverek világkereskedelme szempontjából,

—	az ország jelentősége az Unió biztonsági érdekei szempontjából,

—	a hivatalos fejlesztéstámogatásra (ODA) való jogosultság.

5.   Végrehajtó ügynökségek

Az ezen határozat keretében végzett tevékenységekből eredő munkaterhelés miatt észszerű a következő két illetékes végrehajtó ügynökséget alkalmazni: BAFA és Expertise France. Ezek szükség szerint partneri kapcsolatot alakítanak ki a tagállamok kivitel-ellenőrzési ügynökségeivel, a releváns regionális és nemzetközi szervezetekkel, elemzőközpontokkal, kutatóintézetekkel és nem kormányzati szervezetekkel, illetve ezeknek delegálnak egyes feladatokat.

A BAFA és az Expertise France felelt a (KKBP) 2017/915 határozat, valamint más korábbi és jelenlegi uniós tájékoztatási programok végrehajtásáért. Együtt véve a két végrehajtó ügynökség tehát bizonyított tapasztalattal, képesítéssel és megfelelő szakértelemmel rendelkezik a releváns uniós exportellenőrzési tevékenységek teljes körével kapcsolatban, mind a kettős felhasználású termékek, mind a fegyverexport-ellenőrzés területén.

6.   Koordináció más kapcsolódó segítségnyújtási tevékenységekkel

A végrehajtó ügynökségeknek gondoskodniuk kell a különböző uniós eszközök közötti megfelelő koordinációról, kihasználva adott esetben az egyéb uniós P2P-programok keretében már létrehozott hivatalos koordinációs mechanizmusokat (például a (KKBP) 2020/1464 tanácsi határozat szerinti COARM koordinációs mechanizmust), a következők érdekében:

—	koherens megközelítés alkalmazásának biztosítása a harmadik országokat célzó uniós tájékoztatási tevékenységekre vonatkozóan,

—	a tevékenységek időzítési és tartalmi átfedéseinek elkerülése,

—	a projektvégrehajtással kapcsolatos tapasztalatok megosztása, valamint az exportellenőrzés területét érintő különböző segítségnyújtási projektek közötti lehetséges szinergiák feltárása.

A végrehajtó ügynökségeknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program és annak végrehajtás-támogató rendszere (PoA-ISS) keretében, továbbá az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat, valamint az ATT önkéntes alapja és az UNSCAR keretében az ATT-hez kapcsolódóan folytatott tevékenységekre, illetve a kétoldalú segítségnyújtási tevékenységekre is. A végrehajtó ügynökségeknek az információmegosztás, a felesleges párhuzamos munka elkerülése, valamint a következetesség és a komplementaritás biztosítása érdekében szükség szerint kapcsolatot kell tartaniuk más támogatókkal is.

A projekt céljai közé tartozik az is, hogy a kedvezményezett országok körében javítsa a déli országok közötti exportellenőrzési együttműködés támogatására alkalmas uniós eszközök ismertségét. Ezzel kapcsolatban a segítségnyújtási tevékenységek keretében tájékoztatást kell adni a rendelkezésre álló eszközökről – például az uniós CBRN kiválósági központok létrehozására irányuló kezdeményezésről és más uniós P2P-programokról – és ezeket elő kell mozdítani.

7.   Az Unió szerepének ismertsége és a segítségnyújtási anyagok rendelkezésre állása

A projekt keretében készült anyagok és eszközök – köztük a 3.1.2.2. pontban ismertetett online platform – biztosítani és növelni fogják az Unió szerepének ismertségét. Minden ilyen kiadványon és eszközön az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvben foglalt logót és grafikai megjelenítést kell alkalmazni, és fel kell tüntetni az „EU P2P exportellenőrzési program” logóját. Az uniós delegációkat be kell vonni a harmadik országokban tartott rendezvényekbe, a politikai nyomon követés és az ismertség fokozása érdekében.

Az ezen határozat keretében folytatott, az ATT-vel kapcsolatos segítségnyújtási tevékenységek érdekében népszerűsíteni fogják az uniós P2P webportált is (https://circabc.europa.eu/ui/welcome). A végrehajtó ügynökségeknek ezért a webportálon tájékoztatással kell szolgálniuk az általuk folytatott tevékenységekről, és a webportál használatára, illetve annak technikai erőforrásai igénybevételére kell bátorítaniuk az érdekelteket. Az ügynökségeknek a webportál népszerűsítése során biztosítaniuk kell az Unió szerepének ismertségét. Ezenfelül a tevékenységeket az uniós P2P-hírlevélben is népszerűsíteni kell.

8.   Hatásvizsgálat

Az e határozatban előírt tevékenységek hatásairól – e tevékenységek lezárultával – technikai felmérést kell készíteni. A végrehajtó ügynökségek által nyújtott információk, illetve beszámolók alapján a hatásvizsgálatot a főképviselő végzi el a COARM-mal együttműködésben, valamint adott esetben a kedvezményezett országokhoz akkreditált uniós képviseletekkel és más érintett felekkel egyeztetve.

A hatásvizsgálatban különös figyelmet kell fordítani arra, hogy hány kedvezményezett ország erősítette meg az ATT-t, valamint hogy hogyan fejlődtek fegyvertranszfer-ellenőrzési kapacitásaik. A kedvezményezett országok fegyvertranszfer-ellenőrzési kapacitásai ezen értékelésének ki kell terjednie mindenekelőtt a vonatkozó nemzeti szabályok előkészítésére és kibocsátására, az ATT jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítésére, valamint a fegyvertranszfer-ellenőrzésért felelős illetékes szerv megfelelő hatáskörének biztosítására.

9.   Jelentéstétel

A végrehajtó ügynökségek rendszeresen – többek között az egyes tevékenységek befejezését követően – jelentést készítenek munkájukról. A jelentéseket legkésőbb hat héttel az adott tevékenység befejezését követően kell benyújtani a főképviselő részére.

---

(1)  Fegyverkereskedelmi Szerződés, 1. cikk.

(2)  A „fokozatos megszüntetés”-t olyan fokozatos megközelítésként kell értelmezni, amely az ország/az országok szerepvállalásának a projekt végrehajtása során történő kiigazítására irányul. E megközelítés célja, hogy az intézmények megerősítése és a saját kapacitások fejlesztése révén csökkenjen az országoknak a külső segítségnyújtástól való függése. E folyamat során módosulni fog az EU és az érintett országok közötti együttműködés: megváltozik majd a kedvezményezettek jogállása, mégpedig úgy, hogy a technikai segítségnyújtás hagyományos kedvezményezettjeiből az ismeretek és a szakértelem multiplikátoraivá és szolgáltatóivá válnak.

(3)  E tevékenység további előnye, hogy kibővíti a projekt szakértői poolját a 3.1.1. pontban leírtak szerint.