(1)

A 2006/112/EK irányelv 168. és 168a. cikke úgy rendelkezik, hogy az adóalany jogosult az adóköteles tevékenységéhez felhasznált, a részére teljesített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra kivetett hozzáadottérték-adó (héa) levonására. Az említett irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében héaelszámolási kötelezettség áll fenn abban az esetben, ha a vállalkozás vagyonát képező terméket az adóalany saját, illetve alkalmazottai szükségleteinek kielégítésére vagy általában vállalkozásidegen célokra használja fel.

(2)

Az (EU) 2018/1994 tanácsi végrehajtási határozat (2) felhatalmazta Horvátországot, hogy 2021. december 31-ig 50 %-ra korlátozza a vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc üléssel rendelkező meghatározott személygépkocsik vásárlása és lízingje, valamint az e tevékenységekkel összefüggésben beszerzett áruk és nyújtott szolgáltatások után fizetett héa levonásának jogát, amennyiben az érintett személygépkocsikat nem kizárólag üzleti célra használják. A felhatalmazás továbbá mentesítette az adóalanyokat az alól, hogy szolgáltatásnyújtásnak tekintsék az ilyen személygépkocsik nem üzleti célú használatát.

(3)

Horvátország a Bizottság által 2021. március 31-én iktatott levelében felhatalmazást kért a 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjától és 168. cikkétől eltérő különös intézkedés további alkalmazására annak érdekében, hogy korlátozhassa a héalevonási jogot a nem kizárólag üzleti célra használt személygépkocsik bizonyos kategóriáival kapcsolatos kiadások esetében (a továbbiakban: a különös intézkedés).

(4)

Horvátország a 2006/112/EK irányelv 168a. cikkének (1) bekezdését alkalmazza az említett irányelv 168a. cikkének (2) bekezdése szerinti, a vállalkozás vagyonának részét képező egyéb gazdasági javakkal kapcsolatos kiadások után járó héa tekintetében. Ezért az (EU) 2018/1994 végrehajtási határozatnak hivatkoznia kellett volna a 2006/112/EK irányelv 168a. cikkére.

(5)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a Bizottság 2021. április 22-én kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot Horvátország kérelméről. 2021. április 23-án kelt levelében a Bizottság értesítette Horvátországot arról, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához általa szükségesnek tartott valamennyi információnak.

(6)

Az (EU) 2018/1994 végrehajtási határozat 6. cikkének harmadik bekezdésében előírtak szerint Horvátország jelentést nyújtott be, amely tartalmazta a levonási jogra alkalmazott százalékos érték felülvizsgálatát. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján Horvátország megerősítette, hogy az 50 %-os korlát továbbra is indokolt és megfelelő.

(7)

Tekintettel arra, hogy a különös intézkedés kedvezően befolyásolja mind az adózók, mind az adóhatóságok adminisztratív terheit azáltal, hogy egyszerűsítik a héabeszedést és megelőzik a téves nyilvántartások révén történő adócsalást, Horvátországot indokolt felhatalmazni arra, hogy továbbra is alkalmazza a különös intézkedést. A különös intézkedés időbeli hatályának meghosszabbítását a szóban forgó intézkedés eredményességének és a százalékos arány megfelelő voltának értékeléséhez szükséges időtartamra, a 2024. december 31-ig tartó időszakra kell korlátozni.

(8)

Amennyiben Horvátország úgy ítéli meg, hogy szükséges a különös intézkedés további meghosszabbítása, 2024. március 31-ig meghosszabbítás iránti kérelmet kell benyújtania a Bizottsághoz, és mellékelnie kell hozzá az alkalmazott százalékos korlátozás értékelését tartalmazó jelentést.

(9)

A különös intézkedés a végső fogyasztói szinten beszedett adóbevétel teljes összegét elhanyagolható mértékben fogja befolyásolni, és nem lesz kedvezőtlen hatással az Unió héából származó saját forrásaira.

(10)

Az (EU) 2018/1994 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A cím helyébe a következő szöveg lép:

„A Tanács (EU) 2018/1994 végrehajtási határozata (2018. december 11.) Horvátországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjától, valamint 168. és 168a. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére történő felhatalmazásáról”.

2.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép: