AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2021/1439 HATÁROZATA

(2021. augusztus 3.)

a szavatolótőkéről szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról szóló (EU) 2018/546 határozat módosításáról (EKB/2021/35)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 26. cikke (2) és (3) bekezdésére, valamint a 28., 29., 77., 78. és 78a. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjára,

tekintettel a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó jogi eszközök tekintetében a döntéshozatali hatáskörök átruházásának általános keretéről szóló, 2016. november 16-i (EU) 2017/933 európai központi banki határozatra (EKB/2016/40) (3) és különösen annak 4. cikkére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/546 európai központi banki határozat (EKB/2018/10) (4) meghatározza a szavatolótőkéről szóló határozatok elfogadása érdekében a döntéshozatali hatásköröknek az Európai Központi Bank (EKB) szervezeti egységeinek vezetőire történő átruházására irányadó kritériumokat. Az említett határozat alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos pontosításokra és technikai módosításokra van szükség, különösen az e kritériumok alkalmazása során biztosítandó következetesség és bizonyosság érdekében.

(2)

A szavatolótőkéről szóló határozatok tekintetében pontosítani kell a döntéshozatali hatáskörök átruházására vonatkozó eljárást azokban az esetekben, amelyekben a szervezeti egységek vezetőinek aggályai vannak az ilyen határozatnak egy vagy több felügyeleti jóváhagyást igénylő más határozattal való kölcsönös összefüggését illetően. Ez lehet a helyzet akkor, ha a vonatkozó felügyeleti értékelés eredménye közvetlenül befolyásol egy vagy több ilyen más határozatot, és ezért az egymásnak ellentmondó eredmények elkerülése érdekében a határozatokat ugyanazon döntéshozónak egyidejűleg kell vizsgálnia.

(3)

2020. június 24-én a Kormányzótanács úgy határozott, hogy szoros együttműködést alakít ki az EKB és a Bolgár Köztársaság (5), valamint az EKB és a Horvát Köztársaság (6) között. Az 1024/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az olyan tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetek vonatkozásában, amelyek pénzneme nem az euro, az EKB bizonyos feladatok ellátása érdekében, amennyiben e cikknek megfelelően szoros együttműködés került kialakításra, utasításokat adhat az érintett tagállam illetékes nemzeti hatóságának. Ezért indokolt, hogy az ilyen utasítások azon aktusok közé tartozzanak, amelyeket az EKB elfogadhat az (EU) 2018/546 határozat (EKB/2018/10) vonatkozó rendelkezései alapján a szervezeti egységek vezetőire történő hatáskör-átruházás útján.

(4)

Azokban az esetekben, amelyekben az értékelés összetettsége ezt megköveteli, a szavatolótőkéről szóló határozat nem felhatalmazáson alapuló határozat útján, hanem a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint kerül elfogadásra. Egyértelművé kell tenni, hogy ezenkívül lehetnek olyan esetek, amelyekben a kérdés érzékeny jellege – az EKB jó hírnevére és/vagy az egységes felügyeleti mechanizmus működésére gyakorolt hatást illetően – szükségessé teheti, hogy a szavatolótőkéről szóló határozatot ne felhatalmazáson alapuló határozat útján, hanem a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint fogadják el.

(5)

A döntéshozatali folyamat megkönnyítése érdekében a döntéshozatali hatáskör átruházására van szükség az évközi vagy év végi nyereségnek az elsődleges alapvető tőkébe azelőtt történő beszámítására vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése szerinti engedélyek elfogadása vonatkozásában, hogy az intézmény hivatalos döntés keretében megerősítette volna az intézmény éves végső eredményét. Ugyanakkor, amennyiben az (EU) 2015/656 európai központi banki határozat (EKB/2015/4) (7) alkalmazásához szükséges követelmények teljesülnek, úgy ez utóbbi határozatot kell alkalmazni.

(6)

Ezen túlmenően a döntéshozatali folyamat megkönnyítése érdekében a döntéshozatali hatáskör átruházására van szükség az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke alapján valamely szanálási hatóságtól származó, arra vonatkozó konzultációs felkérésre az EKB által adandó válasz vonatkozásában, hogy az intézmény 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedését követően az intézménynek milyen többlettel kell meghaladnia az 575/2013/EU rendeletben, valamint a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) és a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) meghatározott, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményeket.

(7)	Ezért az (EU) 2018/546 határozatot (EKB/2018/10) ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Módosítások

Az (EU) 2018/546 határozat (EKB/2018/10) a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.

»szavatolótőkéről szóló határozat«: a következő határozatok bármelyike: a) az EKB határozata valamely instrumentum elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősítésére vonatkozó engedély tárgyában, b) az EKB határozata valamely instrumentum kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumnak vagy járulékos tőkeinstrumentumnak minősítésére vonatkozó engedély tárgyában; c) az EKB határozata az évközi vagy év végi nyereség beszámítására vonatkozó engedély tárgyában; és d) az EKB határozata a szavatolótőke csökkentésére vonatkozó engedély tárgyában. E határozat alkalmazásában a szavatolótőkéről szóló határozat magában foglalja a szanálási hatóságtól származó, a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésére vonatkozó konzultációs felkérésre az EKB által adott válasz jóváhagyását is.”

A szöveg a következő 16., 17. és 18. ponttal egészül ki:

„16.	»jelentős felügyelt csoport«: a 468/2014/EU (*) európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkének 22. pontjában meghatározott jelentős felügyelt csoport;

17.	»általános előzetes engedély«: a szavatolótőke csökkentése érdekében az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében megjelölt bármely intézkedés végrehajtására vonatkozó általános engedély, amelyet az említett rendelet 78. cikke (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően adnak meg;

18.

»érzékeny jelleg«: olyan jellemző vagy tényező, amely negatív hatással lehet az EKB jó hírnevére és/vagy az egységes felügyeleti mechanizmus hatékony és konzisztens működésére, így többek között, de nem kizárólag, a következők bármelyike: a) az érintett felügyelt szervezet korábban súlyos felügyeleti intézkedések, például korai beavatkozási intézkedések hatálya alatt állt vagy jelenleg ilyen intézkedések hatálya alatt áll; b) a határozattervezet elfogadását követően új precedenst fog teremteni, amely a jövőben kötheti az EKB-t; c) a határozattervezet elfogadását követően a média vagy a nyilvánosság részéről negatív figyelmet vonhat magára; vagy d) valamely, az EKB-val szoros együttműködést létesített illetékes nemzeti hatóság a javasolt határozattervezettel való egyet nem értéséről tájékoztatja az EKB-t.

(*) Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).”"

A 2. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) 4. cikkével összhangban a Kormányzótanács ezúton átruházza az Igazgatóság által a szervezeti egységeknek az említett határozat 5. cikkének megfelelően kijelölt vezetőire a következő szavatolótőkéről szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskört:

a)	a tőkeinstrumentumok elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősítésére vonatkozó engedélyről, az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (3) bekezdésében foglaltak szerint;

b)	a tőkeinstrumentumok kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumnak vagy járulékos tőkeinstrumentumnak minősítésére vonatkozó engedélyről, amennyiben a nemzeti jog ezt megköveteli;

c)	a szavatolótőke csökkentésére vonatkozó engedélyről, az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint;

valamely intézmény által az évközi vagy év végi nyereségnek az elsődleges alapvető tőkébe azelőtt történő beszámítására vonatkozó engedélyről, hogy az intézmény hivatalos döntés keretében megerősítette volna az intézmény éves végső eredményét, az 575/2013/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint;

az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke szerinti, szanálási hatóságtól származó konzultációs felkérésre adott válaszokról, ideértve az egyetértést a javasolt többlettel kapcsolatban, amellyel a szanálási hatóság megítélése szerint az intézmény szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott intézkedést követően meg kell haladniuk a követelményeit.”

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett, szavatolótőkéről szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat révén kell elfogadni, ha a felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának 3., 4., 5., 5a. és 5b. cikkben meghatározott kritériumai teljesülnek.”

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A szavatolótőkéről szóló határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén, ha az értékelés összetettsége vagy a kérdés érzékeny jellege megköveteli, hogy azokat a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint fogadják el.”

A szöveg a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szervezeti egységek vezetői a felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadására vonatkozóan a 3–5b. cikkben rögzített kritériumoknak megfelelő, a szavatolótőkéről szóló határozatot benyújtják a Felügyeleti Testületnek és a Kormányzótanácsnak a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban történő elfogadásra, amennyiben e szavatolótőkéről szóló határozat felügyeleti értékelése közvetlenül befolyásolja egy másik olyan határozat felügyeleti értékelését, amelyet a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásban kell elfogadni.

(5) A döntéshozatali hatáskörök (1) bekezdés szerinti átruházását a következőkre kell alkalmazni:

(a)	a felügyeleti határozatok EKB általi elfogadása;

(b)	az 1024/2013/EU rendelet 7. cikke alapján azon illetékes nemzeti hatóságokhoz intézett utasítások EKB általi elfogadása, amelyekkel az EKB szoros együttműködést alakított ki;

(c)

az 575/2013/EU rendelet 78a. cikke szerinti, szanálási hatóságtól származó konzultációs felkérésre az EKB által adott válasz jóváhagyása, ideértve az egyetértést a javasolt többlettel kapcsolatban, amellyel a szanálási hatóság megítélése szerint az intézmény szavatolótőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott intézkedést követően meg kell haladniuk a követelményeit.”

3.	A 3. cikk címe helyébe a következő szöveg lép: „Az instrumentumok elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősítésére vonatkozó engedély tárgyában hozott, felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadására vonatkozó kritériumok”

A 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tőkeinstrumentumok elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősítéséről szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell meghozni, amennyiben az instrumentumtípus, amelynek tekintetében az engedélyt kérik, a kérelem EKB-hoz való beérkezésének időpontjában szerepel az EBH jegyzékében.”

5.	A 4. cikk címe helyébe a következő szöveg lép: „Az instrumentumok kiegészítő alapvető vagy járulékos tőkeinstrumentumnak minősítésére vonatkozó engedély tárgyában hozott, felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadására vonatkozó kritériumok”

A 4. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben a nemzeti jog értelmében engedélyre van szükség, a tőkeinstrumentumok kiegészítő alapvető vagy járulékos tőkeinstrumentumnak minősítésére vonatkozó engedélyről szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell meghozni.”

7.	A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az elutasító határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén.”

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)	A cím helyébe a következő szöveg lép: „A szavatolótőke csökkentésére vonatkozó engedély tárgyában hozott, felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadására vonatkozó kritériumok”

b)	Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) A szavatolótőke csökkentésének engedélyezéséről szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell meghozni, a (2), (3), (3a), (4) és (4a) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően.”

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Felváltás melletti csökkentés esetén a határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat révén kell meghozni, amennyiben:

a)	a felváltó instrumentum olyan elsődleges alapvető tőkeinstrumentum, amelynek névértéke legalább egyenlő a felváltott instrumentum névértékével; vagy

b)	a felváltó instrumentum olyan kiegészítő alapvető tőkeinstrumentum, amelynek névértéke legalább egyenlő a felváltott instrumentum névértékével, ha a felváltott instrumentum kiegészítő alapvető tőkeinstrumentum; vagy

a felváltó instrumentum olyan kiegészítő alapvető vagy járulékos tőkeinstrumentum, amelynek névértéke legalább egyenlő a felváltott instrumentum névértékével, ha a felváltott instrumentum járulékos tőkeinstrumentum.

Amennyiben az a)–c) pontban említett felváltó vagy felváltott instrumentumnak nincs névértéke, a hivatkozott összeg ehelyett az adott instrumentum névleges összege.

Amennyiben a felváltott instrumentum névértéke (vagy az előző albekezdésben említett körülmények között a névleges összege) magasabb, mint az adott instrumentum azon összege, amely szavatolótőkének minősül, a hivatkozott összeg ehelyett a szavatolótőkének minősülő összeg.”

A (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a csökkentést követően a szavatolótőke meghaladja, és a becslések szerint legalább a kérelem időpontját követő három pénzügyi évben is meg fogja haladni, az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában rögzített követelményeket, az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően tartandó szavatolótőkét, a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelményt, valamint a legutolsó rendelkezésre álló SREP határozatban foglalt, a tőkére vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatást; továbbá”

A (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a csökkentésnek az elsődleges alapvető tőke megfelelési mutatóra, az alapvető tőke megfelelési mutatóra és a teljes tőkemegfelelési mutatóra gyakorolt hatása 100 bázispont alatt marad jelentős felügyelt csoport esetében konszolidált szinten, vagy jelentős felügyelt csoport részét nem képező jelentős felügyelt szervezet esetében egyedi szinten. Amennyiben a csökkentés célja fennálló veszteség vagy negatív tartalék fedezése, és e csökkentés nem befolyásolja a szavatolótőke szintjét, a 100 bázispontot kitevő értékhatárra vonatkozó e kritérium teljesítettnek tekintendő.”

A szöveg a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az 575/2013/EU rendelet 78. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti általános előzetes engedélyről szóló határozatokat és a 241/2014/EU (*) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikkének (2) bekezdése szerinti, bizonyos előre meghatározott visszaváltandó összegre vonatkozó engedélyről szóló határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell meghozni, amennyiben a (3) bekezdésben szereplő feltételek teljesülnek, vagy ha a határozat fennálló határozat megújítását jelenti, és azonos vagy alacsonyabb előre meghatározott összegre adják meg.

(*) A Bizottság 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozási technikai standardok tekintetében való kiegészítéséről (HL L 74., 2014.3.14., 8. o.).”"

g)	A szöveg a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A szavatolótőke csökkentésének engedélyezéséről szóló határozatok visszavonhatók felhatalmazáson alapuló határozat útján, ha a visszavonást a határozat címzettje kéri.”

h)	Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(5) Amennyiben az (1)–(4a) bekezdés alapján a szavatolótőke csökkentéséről szóló határozat nem fogadható el felhatalmazáson alapuló határozat révén, azt a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”

A szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Az évközi vagy év végi nyereség elsődleges alapvető tőkébe történő beszámítására vonatkozó engedély tárgyában hozott, felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai

(1) Az 575/2013/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése szerinti, az évközi vagy év végi nyereségnek az elsődleges alapvető tőkébe azelőtt történő beszámításának engedélyezéséről szóló határozatokat, hogy az intézmény hivatalos döntés keretében megerősítette volna az intézmény éves végső eredményét, azon intézmények vonatkozásában is, amelyek nem tesznek eleget az (EU) 2015/656 határozat (EKB/2015/4) 3. cikkének (2) bekezdése szerinti követelménynek, felhatalmazáson alapuló határozat révén kell meghozni, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a)	az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti ellenőrzési követelménynek az (EU) 2015/656 határozat (EKB/2015/4) 4. cikkének megfelelően eleget tettek;

b)	az intézmény bizonyította, hogy az előre látható terhek vagy osztalékok levonásra kerültek a nyereség összegéből, az (EU) 2015/656 határozat (EKB/2015/4) 5. cikke (1), (2) és (5) bekezdésének és adott esetben a c) pontnak megfelelően;

az előre látható osztalékoknak az intézmény által az évközi vagy évi végi nyereségből levonandó összege a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (2), (4), (5) és (6) bekezdésének megfelelően kerül meghatározásra, vagy az (EU) 2015/656 határozat (EKB/2015/4) 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott körülmények között az e cikknek megfelelően kiszámított magasabb összeg kerül levonásra.

(2) Az elutasító határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén.”

10.

A szöveg a következő 5b. cikkel egészül ki:

„5b. cikk

A szanálási hatóságtól származó, a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok csökkentésére vonatkozó konzultációs felkérésekre adandó válaszok jóváhagyására vonatkozó kritériumok

(1) Amennyiben az 575/2013/EU rendelet 78a. cikkének (1) bekezdése alapján valamely szanálási hatóság konzultál az EKB-val vagy az EKB egyetértését kéri, az EKB e konzultációs felkérésre adott válaszának jóváhagyásáról szóló határozatot hatáskör-átruházás útján kell meghozni, kivéve, ha a (2) bekezdésben szereplő feltételek teljesülnek.

(2) Amennyiben az EKB nem ért egyet vagy részben nem ért egyet a szanálási hatósággal abban a kérdésben, amelyben az 575/2013/EU rendelet 78a. cikkének (1) bekezdése alapján az EKB-vel konzultáltak vagy egyetértését kérték, az EKB válaszának jóváhagyásáról szóló határozat nem hozható meg felhatalmazáson alapuló határozat révén.”

2. cikk

Átmeneti rendelkezés

Továbbra is az (EU) 2018/546 határozat (EKB/2018/10) módosítás nélküli rendelkezéseit kell alkalmazni azokban az esetekben, amelyekben az említett határozat módosítás nélküli 2. cikkének (1) bekezdésében szereplő bármely művelet jóváhagyása iránti kérelmet e határozat hatálybalépése előtt nyújtották be az EKB-hoz.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2021. augusztus 3-án.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE

(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(3) HL L 141., 2017.6.1., 14. o.

(4) Az Európai Központi Bank (EU) 2018/546 határozata (2018. március 15.) a szavatolótőkéről szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról (EKB/2018/10) (HL L 90., 2018.4.6., 105. o.).

(5) Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1015 határozata (2020. június 24.) az Európai Központi Bank és a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) közötti szoros együttműködés létrehozásáról (EKB/2020/30) (HL L 224I, 2020.7.13., 1. o.).

(6) Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1016 határozata (2020. június 24.) az Európai Központi Bank és a Hrvatska Narodna Banka közötti szoros együttműködés létrehozásáról (EKB/2020/31) (HL L 224I, 2020.7.13., 4. o.).

(7) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/656 határozata (2015. február 4.) az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésével összhangban az évközi vagy év végi nyereség elsődleges alapvető tőkébe történő, hitelintézetek általi beszámításának engedélyezésére vonatkozó feltételekről (EKB/2015/4) (HL L 107., 2015.4.25., 76. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).