MELLÉKLET

I. FEJEZET

Fogalommeghatározások

E melléklet céljaira a következő rendeletekben szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: az (EU) 2017/1004 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (2), a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3), az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) és az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5). Ezenkívül a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.	aktív hajó: bármely halászati műveletet egy naptári évben legalább egy napig végző hajó;

fogásrész: a teljes fogás egy része, például a kirakodott fogás minimális állományvédelmi referenciaméret feletti része, a kirakodott fogás minimális állományvédelmi referenciaméret alatti része, vagy a jogszerűen visszadobott mennyiség lebontva a minimális állományvédelmi referenciaméret alatti és feletti részre;

3.	tengeren töltött nap: bármely olyan, 24 órából (vagy annak egy részéből) álló folyamatos időszak, amelynek során egy hajó egy meghatározott halászati területen belül és kikötőn kívül tartózkodik;

4.	rekreációs fogások: a rekreációs célú halászat során ejtett minden megtartott, visszadobott és visszaengedett fogás, akár elpusztult, akár nem;

5.	diadróm fajok: életciklusuk részeként a tenger és az édesvizek között vándorló halfajok;

6.	halászati nap: bármely olyan, tengeren töltött naptári nap, amelyen halászati tevékenység zajlik az Unió és tagállamai nemzetközi kötelezettségeinek sérelme nélkül. Egy halászati út növelheti az út során használt mind passzív, mind aktív halászeszközökre vonatkozó halászati napok számát;

7.	halászterület: olyan földrajzi egység, ahol halászat zajlik. A földrajzi egységekről a tengeri régiók szintjén kell megegyezni a regionális halászati gazdálkodási szervezetek vagy a tudományos testületek által meghatározott meglévő területek alapján;

8.	flottaszegmens: (a teljes hossz tekintetében) azonos hosszosztályba tartozó, egy adott naptári évben ugyanazt a fő halászeszközt használó hajók halmaza;

9.	inaktív hajó: olyan hajó, amely egy adott naptári évben nem vett részt halászati műveletekben;

10.	tevékenységcsoport: hasonló fajokra vagy fajcsoportra irányuló, hasonló halászeszközt használó (6), az év ugyanazon időszakában és/vagy ugyanazon a területen végzett, hasonló kiaknázási mintát követő halászati műveletek csoportja;

11.	tengeri kutatási felmérés: a halállományokra és/vagy más tengeri biológiai erőforrásokra és az ökoszisztémára irányuló, kifejezetten ilyen jellegű tudományos kutatásra szánt és egy tagállam által erre a feladatra kijelölt hajón végzett megfigyelés.

II. FEJEZET

Adatgyűjtési módszerek és adatkövetelmények

1. Általános elvek

1.1.

Az (EU) 2017/1004 rendelet 6. cikkével összhangban a tagállamok nemzeti munkaterveket dolgoznak ki, amelyekben meghatározzák a gyűjtendő adatokat és az adatgyűjtés módszereit.

1.2.

Az adatgyűjtési módszereknek és az adatok minőségének összhangban kell állniuk az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkében meghatározott tervezett célokkal. Az alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a vonatkozó tudományos szakvéleményeknek és legjobb gyakorlatoknak. A tagállamok végezhetnek vizsgálatokat az adatgyűjtési módszerek további feltárása, fejlesztése és tesztelése céljából. A módszereket és azok alkalmazását rendszeres időközönként független tudományos testületek által végzett értékelésnek kell alávetni annak megállapítása érdekében, hogy megfelelnek-e a tervezett céloknak. Ezen értékelések eredményei alapján a tagállamoknak ki kell igazítaniuk adatgyűjtési tervezésüket és annak végrehajtását.

1.3.

Az alábbi 2., 3., 4. és 5. pontban meghatározott adatok közül az 1224/2009/EK rendelet értelmében jelentendő és továbbítandó adatokat, többek között a hajónaplókat, értékesítési bizonylatokat és helymeghatározási adatokat, például a VMS-adatokat primer adatok formájában kell az adatgyűjtési munkatervet végrehajtó nemzeti intézmények rendelkezésére bocsátani.

1.4.

Az alábbi 2., 3. és 4. pontban meghatározott adatok tekintetében a tagállamoknak a tudományos adatok végfelhasználóinak azonosított igényei („végfelhasználói igények”) alapján tengeri régiók szintjén meg kell egyezniük a gyűjtendő adatokról, azokon belül adott esetben a fajokról, állományokról, régiókról, változókról, az adatgyűjtési módszertanról és gyakoriságról az (EU) 2017/1004 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Az így gyűjtött adatoknak valamennyi releváns halászatra, időszakra és területre vonatkozóan lehetővé kell tenniük a végfelhasználók számára a szükséges értékelések elvégzését. Amennyiben nem valósítható meg a regionális koordináció, a tagállamok a végfelhasználói igények alapján nemzeti adatgyűjtésről rendelkeznek.

1.5.

Az alábbi 5., 6. és 7. pontban meghatározott társadalmi és gazdasági adatok tekintetében az európai vállalkozásstatisztikáról szóló rendeletben (7) szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. A változókkal, rétegekkel és adott esetben a gyűjtési módszertannal kapcsolatos további meghatározásokat az érintett tagállamok feladata összehangolni.

1.6.

A gyűjtendő adatok meghatározásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a halászati és akvakultúra-ágazatra vonatkozó adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó többéves uniós program keretében a kötelező felmérések jegyzékének és a küszöbértékeknek a megállapításáról szóló (EU) 2021/1168 bizottsági végrehajtási határozat (8) mellékletének II. fejezetében előírt küszöbértékeket.

1.7.

A gyűjtendő adatokat az e fejezet 2–7. pontjában meghatározott adatkészletekre kell bontani.

2. Az uniós kereskedelmi és rekreációs célú halászat keretében kiaknázott biológiai erőforrásokra vonatkozó biológiai adatok

2.1.

A kereskedelmi halászat tekintetében:

az adatok kitérnek a fajonként kifogott mennyiségekre és egyes egyedek biológiai adataira, lehetővé téve az 1. táblázatban felsorolt fajok és gazdálkodási területek egyes fogásrészei volumenének és hosszúsági gyakoriságának megbecslését, valamint olyan biológiai változókra, mint az egyéni kor, nem, tömeg, nemi érettség és termékenység. A fogások volumenének és hosszúsági gyakoriságának becsléséhez szükséges adatokat az érintett végfelhasználó által kért aggregációs szinten kell jelenteni, adott esetben az 5. táblázat szerinti halászeszközkódok alkalmazásával;

ezenfelül az alábbi adatokat kell gyűjteni a 3. táblázatban felsorolt, az életciklusuk édesvízi szakaszában kifogott diadróm fajokról a halászat jellegétől függetlenül:

i.	a tagállamok által a végfelhasználói igények alapján regionális szinten meghatározott állományspecifikus változók;

ii.	a lazac és a tengeri pisztráng éves fogásmennyisége;

iii.	az angolna éves fogásmennyisége életszakaszonként.

2.2.

A rekreációs célú halászat tekintetében a tagállamoknak több fajra kiterjedő, statisztikailag megbízható mintavételi rendszereket kell alkalmazniuk, amelyek lehetővé teszik a végfelhasználói igények alapján regionális szinten meghatározott állományok fogásmennyiségeinek becslését. Ilyen rendszerek hiányában a tagállamoknak olyan adatokat kell gyűjteniük, amelyek lehetővé teszik a 4. táblázatban felsorolt fajokra és területekre vonatkozó fogásmennyiségek megbecslését.

Ahol a rekreációs célú halászat kihatással van a halállományok fejlődésére, a tagállamoknak a tengeri régió szintjén egyezetetett módon és a végfelhasználói igényeknek megfelelően biológiai mintavételt kell végezniük.

2.3.

Ezenkívül:

a)	a lazac és a tengeri pisztráng esetében adatokat kell gyűjteni az egyéves, a kétéves és a folyókba vándorló egyedek abundanciájáról;

az angolna esetében minden releváns tengeri vagy belvízi élőhelyen angolnagazdálkodási egységenként legalább egy víztestben adatokat kell gyűjteni a következőkről: az új egyedek abundanciája, az állandó állomány (sárga angolnák) abundanciája, a vándorló ezüst angolnák száma és súlya, valamint nemek szerinti megoszlása.

A megfigyelendő víztestek, köztük a megfigyelendő folyók kijelöléséről, a gyűjtendő állományspecifikus változókról, valamint a lazac, a tengeri pisztráng és az angolna esetében alkalmazott mintavételi gyakoriságról regionális szinten kell megegyezni a végfelhasználói igények alapján. Amennyiben nem valósul meg regionális koordináció, a tagállamok a végfelhasználói igények alapján nemzeti adatgyűjtésről rendelkeznek.

3. Az uniós halászhajók uniós vizeken és azokon kívül kifejtett tevékenységeivel kapcsolatos adatok (9)

3.1.

Az adatoknak le kell fedniük a 6. táblázatban szereplő változókat flottaszegmensenként (8. táblázat), valamint a 6. tevékenységszinten (5. táblázat) a legkisebb releváns földrajzi szinten. Az 1224/2009/EK rendelet alapján rögzített, bejelentett és továbbított adatokat, köztük a helyzetmeghatározási adatokat, például a VMS (10)- vagy AIS (11)-adatokat primer adatok formájában kell a nemzeti munkaterveket végrehajtó nemzeti intézmények rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az 1224/2009/EK rendelet értelmében nem szükséges ezeket az adatokat gyűjteni, illetve amennyiben az adatok köre, bontása és/vagy minősége a végfelhasználók szempontjából nem megfelelő, egyéb megfelelő mintavételi módszereket kell alkalmazni.

3.2.

A szárazföldi vizekben végzett kereskedelmi angolnahalászat adatainak le kell fedniük a 6. táblázatban felsorolt változókat. Az 1100/2007/EK rendelet 10. cikke értelmében gyűjtött adatokat primer adatok formájában kell a nemzeti munkatervet végrehajtó nemzeti intézmények rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az 1100/2007/EK rendelet értelmében nem szükséges ezeket az adatokat gyűjteni, illetve amennyiben az adatok köre, bontása és/vagy minősége a végfelhasználók szempontjából nem megfelelő, egyéb megfelelő mintavételi módszereket kell alkalmazni.

4. Az uniós halászat által az uniós vizeken és azokon kívül a tengeri biológiai erőforrásokra és a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásokkal kapcsolatos adatok

4.1.

Adatokat kell gyűjteni a járulékos fogások előfordulásáról minden, az uniós jog és valamely nemzetközi egyezmény alapján védett tengeri madár, emlős, hüllő és halfaj esetében (az adott fajtól függően legalább tömeg és/vagy fajonkénti egyedszám formájában), többek között a 2. táblázatban felsorolt fajok és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák (12) indikátorfajainak számító bentikus fajok körében (13). Ezeket az adatokat a halászhajókon dolgozó tudományos megfigyelőknek vagy maguknak a halászoknak kell rögzíteniük hajónaplók vagy más megfelelő eszközök segítségével. Amennyiben ezek az adatok nem elegendőek a végfelhasználók szempontjából, más módszereket és megfigyeléseket kell alkalmazni a rendelkezésre álló tudományos ismeretek alapján, ideértve a kockázatértékeléseket is.

4.2.

A halászat által a tengeri élőhelyekre és fajokra gyakorolt hatás felméréséhez szükséges, az 1224/2009/EK rendelet, valamint más idevágó uniós jogszabályok alapján gyűjtött adatokat a megfelelő aggregációs szinten kell a nemzeti munkaterveket végrehajtó nemzeti intézmények rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az 1224/2009/EK rendelet értelmében nem szükséges ezeket az adatokat gyűjteni, illetve amennyiben az adatok köre, bontása és/vagy minősége a végfelhasználók szempontjából nem megfelelő, egyéb megfelelő mintavételi módszereket kell alkalmazni, ideértve a célzott vizsgálatok révén meghatározott módszereket.

4.3.

A halászat által a táplálkozási hálózatokra gyakorolt hatásra vonatkozó adatgyűjtés keretében gyomortartalom-mintavételt és -elemzést is kell végezni.

5. A halászattal kapcsolatos társadalmi- gazdasági adatok

5.1.

Gazdasági adatokat kell gyűjteni az uniós halászflotta-nyilvántartásban (14) a jelentéstételi év december 31-én szereplő valamennyi aktív és inaktív hajóról, valamint azokról a más hajókról, amelyek a jelentéstételi év során legalább egy napig halásztak. Az aktív hajók tekintetében gyűjtött adatoknak ki kell terjedniük a 7. táblázatban szereplő változókra a 8. táblázatban szereplő flottaszegmenseknek és az (EU) 2021/1168 végrehajtási határozat melléklete III. fejezetének 2. táblázatában meghatározott nagyrégióknak megfelelően. Az inaktív hajók kapcsán csak a tőkeértéket és a tőkeköltségeket kell gyűjteni.

A gazdasági adatokat évente kell gyűjteni.

A gazdasági változókra vonatkozó adatok összesíthetők a titoktartás vagy szükség esetén egy statisztikailag megalapozott mintavételi terv kidolgozása érdekében. Az adatok összesítését az egyes időszakok közötti következetesség biztosításával kell végezni.

5.2.

A társadalmi adatoknak le kell fedniük a 9. táblázatban feltüntetett változókat, és azokat 2017-től, vagyis az első referenciaévtől kezdve háromévenként kell gyűjteni.

6. Az akvakultúrával kapcsolatos társadalmi-gazdasági adatok

6.1.

Gazdasági adatokat kell gyűjteni minden olyan vállalkozásról, amelynek elsődleges tevékenysége megfelel a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozási rendszere (NACE) 03.21 (Tengerihal-gazdálkodás) és 03.22 (Édesvízihal-gazdálkodás) kódjának. A gyűjtött adatoknak le kell fedniük a 10. táblázatban szereplő gazdasági változókat a 11. táblázatban megadott ágazati bontásnak megfelelően.

A gazdasági adatokat évente kell gyűjteni.

6.2.

A társadalmi adatoknak le kell fedniük a 9. táblázatban feltüntetett változókat, és azokat 2017-től, vagyis az első referenciaévtől kezdve háromévenként kell gyűjteni.

6.3.

A vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok által előírt környezeti adatokat, például a vízminőségre, a kiszökött egyedekre, az antibiotikumok és más gyógyszerek alkalmazására, valamint a járványügyi helyzetre vonatkozó adatokat a nemzeti munkaterveket végrehajtó nemzeti intézmények rendelkezésére kell bocsátani.

7. A halfeldolgozó ágazatra vonatkozó társadalmi-gazdasági adatok

Az európai vállalkozási statisztikákról szóló rendelettel és a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) összhangban a tagállamok által gyűjtött és az Eurostat által közzétett adatokon túl a tagállamok további társadalmi-gazdasági adatokat is gyűjthetnek a halfeldolgozó ágazatra vonatkozóan.

1. táblázat (a korábbi 1A., 1B. és 1C. táblázat)

Az uniós vizeken, valamint a regionális halászati gazdálkodási szervezetek (RFMO-k) szabályozása alá, a fenntartható halászati partnerségi megállapodások (SFPA-k) hatálya alá és a legkülső régiókhoz tartozó tengeri régiókban előforduló fajok és területek (16)

Régió	Balti-tenger
Terület	Balti-tenger (ICES 3b-d alterület, FAO 27 terület)
RKCS	Balti-tengeri RKCS
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)	ICES alterület
Európai angolna		Anguilla anguilla	22-32
Hering		Clupea harengus	22-24; 25-27, 28.2, 29, 32; 28.1; 30-31
Törpemaréna		Coregonus albula	22-32
Nagy maréna		Coregonus lavaretus	3d
Közönséges tőkehal		Gadus morhua	22-24; 25-32
Közönséges lepényhal		Limanda limanda	22-32
Sügér		Perca fluviatilis	3d
Érdes lepényhal		Platichthys flesus	22-32
Sima lepényhal		Pleuronectes platessa	21-23; 24-32
Lazac		Salmo salar	22-31; 32
Tengeri pisztráng		Salmo trutta	22-32
Fogassüllő		Sander lucioperca	3d
Nagy rombuszhal		Scophthalmus maximus	22-32
Sima rombuszhal		Scophthalmus rhombus	22-32
Közönséges nyelvhal		Solea solea	20-24
Spratt		Sprattus sprattus	22-32

Régió	Északi-tenger és a Jeges-tenger keleti része
Terület	a Jeges-tenger keleti része, a Norvég-tenger és a Barents-tenger (ICES 1 és 2 alterület, FAO 27 terület)
RKCS	NA NS & EA
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)	ICES alterület
Európai angolna		Anguilla anguilla	1, 2
Aranylazac		Argentina silus	1, 2, 5a, 14
Norvég menyhal		Brosme brosme	1, 2
Hering		Clupea harengus	1, 2
Közönséges tőkehal		Gadus morhua	1, 2
Közönséges kutyacápa		Galeorhinus galeus	1, 2
Érdes laposhal		Hippoglossoides platessoides	1, 2
Kapellán		Mallotus villosus	1, 2
Foltos tőkehal		Melanogrammus aeglefinus	1, 2
Kék puhatőkehal		Micromesistius poutassou	1, 2
Kék menyhal		Molva dypterygia	2
Északi menyhal		Molva molva	1, 2
Simacápák		Mustelus spp.	1, 2, 14
Norvég garnéla		Pandalus borealis	1, 2
Fekete tőkehal		Pollachius virens	1, 2
Grönlandi laposhal		Reinhardtius hippoglossoides	1, 2
Lazac		Salmo salar	1, 2
Tengeri pisztráng		Salmo trutta	1, 2
Makréla		Scomber scombrus	2
Mélyvízi vörös álsügér		Sebastes mentella	1, 2
Vörös álsügér		Sebastes norvegicus	1, 2
Tüskéscápa		Squalus acanthias	Valamennyi terület
Fattyúmakréla		Trachurus trachurus	2a

Régió	Északi-tenger és a Jeges-tenger keleti része
Terület	Északi-tenger és a Keleti-csatorna (ICES 3a, 4 és 7d alterület, FAO 27 terület)
RKCS	NA NS és EA
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)	ICES alterület
Homoki angolnák		Ammodytidae	3a, 4
Farkashalak		Anarhichas spp.	4
Európai angolna		Anguilla anguilla	3a, 4, 7d
Aranylazac		Argentina silus	3a, 4
Ezüstlazacok		Argentina spp.	4
Piros morgóhal		Aspitrigla cuculus	3a
Norvég menyhal		Brosme brosme	3a, 4
Hering		Clupea harengus	3a, 4, 7d
Gránátoshal		Coryphaenoides rupestris	3a
Homoki garnéla		Crangon crangon	4, 7d
Farkassügér		Dicentrarchus labrax	4, 7d
Szürke morgóhal		Eutrigla gurnardus	3a, 4
Közönséges tőkehal		Gadus morhua	3aN; 3aS; 4, 7d
Közönséges kutyacápa		Galeorhinus galeus	3a, 4, 7d
Vörös lepényhal		Glyptocephalus cynoglossus	3a, 4
Rózsás álsügér		Helicolenus dactylopterus	4
Négypettyes rombuszhal		Lepidorhombus boscii	4, 7d
Szárnyas rombuszhal		Lepidorhombus whiffiagonis	4, 7d
Kakukkrája		Leucoraja naevus	3a, 4
Közönséges lepényhal		Limanda limanda	3a, 4, 7d
Feketehasú ördöghal		Lophius budegassa	4, 7d
Ördöghal		Lophius piscatorius	4
Észak-atlanti gránátoshal		Macrourus berglax	4
Foltos tőkehal		Melanogrammus aeglefinus	3a, 4
Vékonybajszú tőkehal		Merlangius merlangus	3a, 4, 7d
Szürke tőkehal		Merluccius merluccius	3a, 4, 7
Kék puhatőkehal		Micromesistius poutassou	3a, 4, 7d
Kisfejű lepényhal		Microstomus kitt	4, 7d
Kék menyhal		Molva dypterygia	3a, 4
Északi menyhal		Molva molva	3a, 4
Bajuszos vörösmárna		Mullus barbatus	4, 7d
Sávos vörösmárna		Mullus surmuletus	4, 7d
Simacápák		Mustelus spp.	3a, 4, 7d
Norvég homár		Nephrops norvegicus	3a, 4 és 2a uniós vizei
Norvég garnéla		Pandalus borealis	A 3a, 4 és 2a alterület uniós vizei; a 4 alterületnek az é. sz. 62°-tól délre található norvég vizei
Közönséges fésűkagyló		Pecten maximus	4, 7d
Ezüstös tengericompó		Phycis blennoides	4
Villás tőkehal		Phycis phycis	4
Érdes lepényhal		Platichthys flesus	4
Sima lepényhal		Pleuronectes platessa	3aN; 3aS; 4, 7d
Fekete tőkehal		Pollachius virens	3a, 4
Nagy rombuszhal		Scophthalmus maximus	3a, 4, 7d
Kurtafarkú rája		Raja brachyura	4a, 4c, 7d
Tüskés rája		Raja clavata	3a, 4, 7d
Csíkos rája		Raja microocellata	7de
Foltos rája		Raja montagui	3a, 4, 7d
Cifra rája		Raja undulata	7de
Minden rájaalakú		Rajidae	3a
Grönlandi laposhal		Reinhardtius hippoglossoides	4
Lazac		Salmo salar	3a, 4, 7d
Tengeri pisztráng		Salmo trutta	3a, 4, 7d
Makréla		Scomber scombrus	3a, 4, 7d
Sima rombuszhal		Scophthalmus rhombus	3a, 4, 7d
Kis macskacápa		Scyliorhinus canicula	3a, 4, 7d
Közönséges nyelvhal		Solea solea	A 2a, 3a és 4 alterület uniós vizei 7d
Spratt		Sprattus sprattus	A 2a, 3a és 4 alterület uniós vizei 7d
Tüskéscápa		Squalus acanthias	Valamennyi terület
Fattyúmakréla		Trachurus trachurus	A 4b, 4c és 7d alterület uniós vizei
Közönséges morgóhal		Trigla lucerna	4
Norvég tőkehal		Trisopterus esmarki	3a, 4
Szent Péter hala		Zeus faber	4, 7d

Régió	Az Atlanti-óceán észak-keleti része
Terület	Az Atlanti-óceán észak-keleti része és a La Manche csatorna (ICES 5, 6, 7 (kivéve a 7d-t), 8, 9, 10, 12 és 14 alterület, FAO 27 terület)
RKCS	NA NS és EA
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)	ICES alterület
Csíkos fésűkagyló		Aequipecten opercularis	7
Baird-tarfejű hal		Alepocephalus bairdii	6, 12
Homoki angolnák		Ammodytidae	6a
Európai angolna		Anguilla anguilla	Valamennyi terület
Fekete abroncshal		Aphanopus carbo	5, 6, 7, 12; 9, 10, 13
Mélyvízi macskacápák		Apristurus spp.	5, 6, 7, 8, 9, 10
Aranylazac		Argentina silus	5, 6, 7
Sashal		Argyrosomus regius	Valamennyi terület
Piros morgóhal		Aspitrigla cuculus	Valamennyi terület
Nyálkásfejű halak		Beryx spp.	3-14
Norvég menyhal		Brosme brosme	5, 6, 7
Nagy tarisznyrák		Cancer pagurus	Valamennyi terület
Disznófejű hal		Capros aper	6, 7, 8
Nyelőcápák		Centrophorus spp.	5, 6, 7, 8, 9, 10
Portugál cápa		Centroscymnus coelolepis	5, 6, 7, 8, 9, 10
Hosszúorrú tüskéscápa		Centroscymnus crepidater	5, 6, 7, 8, 9, 10
Szürke tüskéscápa		Centroscyllium fabricii	5, 6, 7, 8, 9, 10
Galléros cápa		Chlamydoselachus anguineus	5, 6, 7, 8, 9, 10
Hering		Clupea harengus	5a; 5b, 6b; 7aN; 6a, 7bc; 7aS, 7gh, 7jk
Tengeri angolna		Conger conger	Valamennyi terület
Gránátoshal		Coryphaenoides rupestris	5b, 6, 7; 8, 9, 10, 12, 14
Búvárcápa		Dalatias licha	Valamennyi terület
Közönséges mérgesrája		Dasyatis pastinaca	7, 8
Madárcsőrű tüskéscápa		Deania calcea	5, 6, 7, 9, 10, 12
Farkassügér		Dicentrarchus labrax	Valamennyi terület
Karcsú nyelvhal		Dicologlossa cuneata	8c, 9
Sima rája		Dipturus batis, Dipturis intermedius	6, 7a, 7e-k; 8, 9a
Szardella		Engraulis encrasicolus	8; 9, 10
Nagy lámpáscápa		Etmopterus princeps	5, 6, 7, 8, 9, 10
Bársonyoshasú lámpáscápa		Etmopterus spinax	6, 7, 8, 10
Szürke morgóhal		Eutrigla gurnardus	7de
Közönséges tőkehal		Gadus morhua	5b; 6a; 6b; 7a; 7b, 7c, 7e-k, 8, 9, 10; 5, 14
Közönséges kutyacápa		Galeorhinus galeus	5-10, 12
Foltos cápa		Galeus melastomus	6, 7 8, 9a
Egércápa		Galeus murinus	5, 6, 7, 8, 9, 10
Vörös lepényhal		Glyptocephalus cynoglossus	6, 7
Hatkopoltyús szürkecápa		Hexanchus griseus	5, 6, 7, 8, 9, 10
Rózsás álsügér		Helicolenus dactylopterus	Valamennyi terület
Óriás laposhal		Hippoglossus hippoglossus	5, 14
Homár		Homarus gammarus	Valamennyi terület
Atlanti tükörhal		Hoplostethus atlanticus	Valamennyi terület
Villásfarkú abroncshal		Lepidopus caudatus	9a
Négypettyes rombuszhal		Lepidorhombus boscii	8c, 9a
Szárnyas rombuszhal		Lepidorhombus whiffiagonis	6; 7, 8abd; 8c, 9a
Sápadt rája		Leucoraja circularis	6, 7
Érdes rája		Leucoraja fullonica	6, 7
Kakukkrája		Leucoraja naevus	6, 7, 8ab; 8c; 9a
Közönséges lepényhal		Limanda limanda	7a, 7f-h; 7e
Közönséges kalmár		Loligo vulgaris	Valamennyi terület
Feketehasú ördöghal		Lophius budegassa	6; 7b-k, 8abd; 8c, 9a
Ördöghal		Lophius piscatorious	6; 5b, 12, 14; 7, 8abd; 8c, 9a
Észak-atlanti gránátoshal		Macrourus berglax	8, 9, 10, 12, 14
Nagy tengeripók		Maja brachydactyla	5, 6, 7
Kapellán		Mallotus villosus	14
Foltos tőkehal		Melanogrammus aeglefinus	5b, 6a; 6b, 12, 14; 7a; 7b-k, 8, 9, 10
Vékonybajszú tőkehal		Merlangius merlangus	8, 9, 10; 5b, 6, 12, 14; 7a; 7b-k
Szürke tőkehal		Merluccius merluccius	5b, 6, 7, 12, 14; 8abde; 8c, 9, 10
Karcsú nyelvhal		Microchirus variegatus	Valamennyi terület
Kék puhatőkehal		Micromesistius poutassou	1-9, 12, 14
Kisfejű lepényhal		Microstomus kitt	Valamennyi terület
Kék menyhal		Molva dypterygia	5b, 6, 7; a 12 alterület nemzetközi vizei
Karcsú menyhal		Molva macrophthalma	10
Északi menyhal		Molva molva	5; 6-14
Sávos vörösmárna		Mullus surmuletus	Valamennyi terület
Csillagos cápa		Mustelus asterias	6, 7, 8, 9
Sima csillagos cápa		Mustelus mustelus	6, 7, 8, 9
Feketepettyes simacápa		Mustelus punctulatus	6, 7, 8, 9
Simacápák		Mustelus spp.	5-10, 12, 14
Norvég homár		Nephrops norvegicus	5b, 6; 7; 8abde; 8c; 9
Közönséges polip		Octopus vulgaris	Valamennyi terület
Vitorlás disznócápa		Oxynotus paradoxus	5, 6, 7, 8, 9, 10
Nagyszemű vörösdurbincs		Pagellus bogaraveo	6, 7, 8; 9; 10
Norvég garnéla		Pandalus borealis	5, 14
Rózsás garnélák		Pandalus spp.	5, 14
Piros ostorgarnéla		Parapenaeus longirostris	9a
Fésűkagyló		Pecten maximus	6, 7
Ezüstös tengericompó		Phycis blennoides	Valamennyi terület
Villás tőkehal		Phycis phycis	Valamennyi terület
Sima lepényhal		Pleuronectes platessa	5b, 6, 12, 14; 7a; 7bc; 7de; 7fg; 7h-k; 8, 9, 10
Sávos tőkehal		Pollachius pollachius	5b, 6, 12, 14; 7; 8abde; 8c; 9, 10
Fekete tőkehal		Pollachius virens	5b, 6, 12, 14; 7, 8, 9, 10
Roncssügér		Polyprion americanus	10
Kurtafarkú rája		Raja brachyura	4a, 6; 7a, 7fg; 7e; 9a
Tüskés rája		Raja clavata	6; 7a, 7fg; 7e; 8; 9a; 10, 12
Csíkos rája		Raja microocellata	7de; 7fg
Foltos rája		Raja montagui	6, 7b, 7j; 7a, 7e-h; 8; 9a
Cifra rája		Raja undulata	7b, 7j; 7de; 8ab; 8c; 9a
Grönlandi laposhal		Reinhardtius hippoglossoides	5a, 14; 5b, 6
Fehér rája		Rostroraja alba	Valamennyi terület
Lazac		Salmo salar	Valamennyi terület
Tengeri pisztráng		Salmo trutta	Valamennyi terület
Szardínia		Sardina pilchardus	8abd; 8c, 9a
Spanyolmakréla		Scomber colias	8, 9, 10
Makréla		Scomber scombrus	5, 6, 7, 8, 9
Nagy rombuszhal		Scophthalmus maximus	Valamennyi terület
Sima rombuszhal		Scophthalmus rhombus	Valamennyi terület
Kis macskacápa		Scyliorhinus canicula	6, 7a-c, 7e-j; 8abd; 8c, 9a
Nagy macskacápa		Scyliorhinus stellaris	6, 7
Spanyol tüskéscápa		Scymnodon ringenes	5, 6, 7, 8, 9, 10
Mélyvízi vörös álsügér		Sebastes mentella	5, 12, 14 (sekély nyíltvíz); 5, 12, 14 (mély nyíltvíz); 5, 14 (tengerfenék)
Vörös álsügér		Sebastes norvegicus	5, 14
Közönséges tintahal		Sepia officinalis	Valamennyi terület
Közönséges nyelvhal		Solea solea	5b, 6, 12, 14; 7a; 7bc; 7d; 7e; 7fg; 7hjk; 8ab; 8cde, 9, 10
Grönlandi cápa		Somniosus microcephalus	Valamennyi terület
Tengeri durbincsok		Sparidae	Valamennyi terület
Tüskéscápa		Squalus acanthias	Valamennyi terület
Földközi-tengeri fattyúmakréla		Trachurus mediterraneus	8, 9
Kék fattyúmakréla		Trachurus picturatus	8, 9, 10
Fattyúmakréla		Trachurus trachurus	4a, 5b, 6a, 7a-c, 7e-k, 8; 9a
Trisopterus-tőkehalak		Trisopterus spp.	Valamennyi terület
Szent Péter hala		Zeus faber	Valamennyi terület

Régió	Földközi-tenger és Fekete-tenger
Terület	Földközi-tenger és Fekete-tenger (GFCM GSA 1-29, FAO 37 terület)
RKCS	Földközi-tengeri és fekete-tengeri RKCS
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)	GFCM alrégió
Dunai nagyhering		Alosa immaculata	GSA 28-29
Európai angolna		Anguilla anguilla	GSA 1-27
Üveggéb		Aphia minuta	GSA 9, 10, 16 és 19
Óriásgarnéla		Aristaeomorpha foliacea	GSA 1-16, 19-21 és 22-27
Vörös garnéla		Aristeus antennatus	GSA 1-16, 19-21 és 22-27
Kalászhalak		Atherina spp.	GSA 9, 10, 16 és 19
Nagyszemű durbincs		Boops boops	GSA 1-27
Kék tarisznyarák		Callinectes sapidus	GSA 8-10, 11.2, 12-16, 18-21
Sávos vénuszkagyló		Chamelea gallina	GSA 17-18
Nemeskorall		Corallium rubrum	GSA 1-27
Nagy aranymakrahal		Coryphaena hippurus	GSA 12-27
Farkassügér		Dicentrarchus labrax	GSA 1-27
Gyűrűs durbincs		Diplodus annularis	GSA 12-16, 19-21
Északi pézsmapolip		Eledone cirrhosa	GSA 1-23
Pézsmapolip		Eledone moschata	GSA 8-23
Szardella		Engraulis encrasicolus	GSA 1-29
Szürke morgóhal		Eutrigla gurnardus	GSA 13-16, 18-23
Foltos cápa		Galeus melastomus	GSA 1-11
Tintahal		Illex spp., Todarodes spp.	GSA 1-27
Ezüst csikóhal		Lagocephalus sceleratus	GSA 1-27
Közönséges kalmár		Loligo vulgaris	GSA 1-27
Feketehasú ördöghal		Lophius budegassa	GSA 1-16, 19-21; 22-23
Ördöghal		Lophius piscatorius	GSA 1-16, 18-23
Vékonybajszú tőkehal		Merlangius merlangus	GSA 28-29
Szürke tőkehal		Merluccius merluccius	GSA 1-27
Kék puhatőkehal		Micromesistius poutassou	GSA 1-11, 22-23
Tengeripér-félék		Mugilidae	GSA 8-10, 11.2, 12-23
Bajuszos vörösmárna		Mullus barbatus	GSA 1-29
Sávos vörösmárna		Mullus surmuletus	GSA 1-16, 19-21 és 22-27
Norvég homár		Nephrops norvegicus	GSA 1-21
Közönséges polip		Octopus vulgaris	GSA 1-27
Nagyszemű vörösdurbincs		Pagellus bogaraveo	GSA 1-11
Közönséges vörösdurbincs		Pagellus erythrinus	GSA 1-27
Éti ostorgarnéla		Penaeus kerathurus	GSA 22-23
Piros ostorgarnéla		Parapenaeus longirostris	GSA 1-27
Kék tarisznyarák		Portunus segnis	GSA 8-10, 11.2, 12-16, 18-21
Közönséges tűzhal		Pterois miles	GSA 1-27
Földközi-tengeri csillagrája		Raja asterias	GSA 1-11
Tüskés rája		Raja clavata	GSA 1-16, 19-21
Öblöscsiga		Rapana venosa	GSA 28-29
Szardínia		Sardina pilchardus	GSA 1-27
Íveshasú szardinella		Sardinella aurita	GSA 1-16, 19-21 és 22-27
Gyíkhal		Saurida lessepsianus	GSA 22-27
Sűrűfogú gyíkhal		Saurida undosquamis	GSA 22-27
Nagy rombuszhal		Scophthalmus maximus	GSA 28-29
Spanyolmakréla		Scomber colias	GSA 1-11, 22-27
Makréla		Scomber scombrus	GSA 1-16, 19-21
Mnden kereskedelmi jelentőségű cápa- és rájafaj (4)		Selachii, Rajidae	GSA 1-29
Közönséges tintahal		Sepia officinalis	GSA 1-21
Sötét nyúlhal		Siganus luridus	GSA 22-27
Márványos nyúlhal		Siganus rivulatus	GSA 22-27
Közönséges nyelvhal		Solea solea (Solea vulgaris)	GSA 17-18, 22-27
Aranydurbincs		Sparus aurata	GSA 7, 22-23
Európai barrakuda		Sphyraena sphyraena	GSA 12-16, 19-21
Nyurga durbincs		Spicara smaris	GSA 17-18, 22-27
Spratt		Sprattus sprattus	GSA 28-29
Tüskéscápa		Squalus acanthias	GSA 28-29
Éti sáskarák		Squilla mantis	GSA 17-18
Földközi-tengeri fattyúmakréla		Trachurus mediterraneus	GSA 1-29
Kék fattyúmakréla		Trachurus picturatus	GSA 1-11
Fattyúmakréla		Trachurus trachurus	GSA 1-29
Törpe tőkehal		Trisopterus minutus	GSA 1-29
Vénuszkagylók		Veneridae	GSA 6, 13-21

Régió	A legkülső régiók
Terület	Az Azori-szigetek (FAO 27.10.a.2 terület), valamint a Madeira és a Kanári-szigetek körüli vizek (FAO 34.1.2. terület)
RKCS	nincs
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)
Tapadó tengeri csigák		Patellidae	Azori-szigetek KGÖ, Kanári-szigetek/Madeira KGÖ
Szardínia		Sardina pilchardus	Azori-szigetek KGÖ, Kanári-szigetek/Madeira KGÖ
Íveshasú szardinella		Sardinella aurita	Kanári-szigetek/Madeira KGÖ
Tömzsi szardinella		Sardinella maderensis	Azori-szigetek KGÖ
Pompás papagájhal		Sparisoma cretense	Azori-szigetek KGÖ, Kanári-szigetek/Madeira KGÖ

Régió	A legkülső régiók
Terület	A Francia Guyana, valamint Martinique és Guadeloupe szigete körüli uniós vizek (FAO 31 terület)
RKCS	nincs
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)
Softhead sea catfish		Amphiarius rugispinis	Francia Guyana KGÖ
Kumakuma		Brachyplatystoma filamentosum	Francia Guyana KGÖ
Jakabhal		Caranx hippos	Francia Guyana KGÖ
Snooks(= Robalos) nei		Centropomus spp.	Francia Guyana KGÖ
Szürke árnyéksügér		Cynoscion acoupa	Francia Guyana KGÖ
Smalltooth weakfish		Cynoscion steindachneri	Francia Guyana KGÖ
Green weakfish		Cynoscion virescens	Francia Guyana KGÖ
Atlantic goliath grouper		Epinephelus itajara	Francia Guyana KGÖ
Torroto grunt		Genyatremus luteus	Francia Guyana KGÖ
Atlanti háromfarkú hal		Lobotes surinamensis	Francia Guyana KGÖ
Déli vörös csattogóhal		Lutjanus purpureus	Francia Guyana KGÖ
Argentine croaker		Macrodon ancylodon	Francia Guyana KGÖ
Tarpon		Megalops atlanticus	Francia Guyana KGÖ
Dél-amerikai barna garnéla		Penaeus subtilis	Francia Guyana KGÖ
South American silver croaker		Plagioscion squamosissimus	Francia Guyana KGÖ
Gillbacker sea catfish		Sciades parkeri	Francia Guyana KGÖ
Crucifix sea catfish		Sciades proops	Francia Guyana KGÖ
Királymakrélák		Scomberomorus spp.	Francia Guyana KGÖ
Honeycomb cowfish		Acanthostracion polygonius	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Scrawled cowfish		Acanthostracion quadricornis	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Ocean surgeon		Acanthurus bahianus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Doctorfish		Acanthurus chirurgus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Scribbled leatherjacket filefish		Aluterus scriptus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Black margate		Anisotremus surinamensis	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Batoid fishes n.e.i.		Batoidimorpha (Hypotremata)	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Queen triggerfish		Balistes vetula	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Jolthead porgy		Calamus bajonado	Guadeloupe és Martinique KGÖ
American whitespotted filefish		Cantherhines macrocerus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Ocean triggerfish		Canthidermis sufflamen	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Yellow jack		Caranx bartholomaei	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Horse-eye jack		Caranx latus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Bar jack		Caranx ruber	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Graysby		Cephalopholis cruentata	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Coney		Cephalopholis fulva	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Rock hind		Epinephelus adscensionis	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Red hind		Epinephelus guttatus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Nassau grouper		Epinephelus striatus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Queen snapper		Etelis oculatus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Caesar grunt		Haemulon carbonarium	Guadeloupe és Martinique KGÖ
French grunt		Haemulon flavolineatum	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Sailor’s grunt		Haemulon parra	Guadeloupe és Martinique KGÖ
White grunt		Haemulon plumierii	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Bluestriped grunt		Haemulon sciurus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Mutton snapper		Lutjanus analis	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Schoolmaster snapper		Lutjanus apodus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Dog snapper		Lutjanus jocu	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Selymes csattogóhal		Lutjanus vivanus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Yellow goatfish		Mulloidichthys martinicus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Sárgafarkú csattogóhal		Ocyurus chrysurus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Green spiny lobster		Panulirus argus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Spotted spiny lobster		Panulirus guttatus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Keeltail needlefish		Platybelone argalus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Atlantic bigeye		Priacanthus arenatus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Spotted goatfish		Pseudupeneus maculatus	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Lion fish		Pterois volitans	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Egyéb m. n. e. cápák		Selachimorpha (Pleurotremata)	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Redband parrotfish		Sparisoma aurofrenatum	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Redtail parrotfish		Sparisoma chrysopterum	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Redfin parrotfish		Sparisoma rubripinne	Guadeloupe és Martinique KGÖ
Óriás-szárnyascsiga		Strombus gigas	Guadeloupe és Martinique KGÖ

Régió	A legkülső régiók
Terület	A Mayotte és Réunion szigete körüli uniós vizek (FAO 51 terület)
RKCS	nincs
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)
Green jobfish		Aprion virescens	Mayotte- és a Réunion-szigetek KGÖ
Bluefin trevally		Caranx melampygus	Mayotte- és a Réunion-szigetek KGÖ
Yellow-edge lyretail		Variola louti	Mayotte- és a Réunion-szigetek KGÖ
Rusty jobfish		Aphareus rutilans	Réunion KGÖ
Golden hind		Cephalopholis aurantia	Réunion KGÖ
Blacktip grouper		Epinephelus fasciatus	Réunion KGÖ
Oblique-banded grouper		Epinephelus radiatus	Réunion KGÖ
Deep water red snapper		Etelis carbunculus	Réunion KGÖ
Deep water longtail red snapper		Etelis coruscans	Réunion KGÖ
Brilliant pomfret		Eumegistus illustris	Réunion KGÖ
Spotcheek emperor		Lethrinus rubrioperculatus	Réunion KGÖ
Common bluestrip snapper		Lutjanus kasmira	Réunion KGÖ
Bluestrip snapper		Lutjanus notatus	Réunion KGÖ
Ornate jobfish		Pristipomoides argyrogrammicus	Réunion KGÖ
Goldbanded jobfish		Pristipomoides multidens	Réunion KGÖ
Bigeye scad		Selar crumenophthalmus	Réunion KGÖ
Amber jacks		Seriola riviolana	Réunion KGÖ
White-edge lyretail		Variola albimarginata	Réunion KGÖ

Régió	Egyéb régiók
Terület	Az Atlanti-óceán észak-keleti része (FAO 21 terület)
RKCS	NA NS és EA
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)	A NAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület
Csillagrája		Amblyraja radiata	3LNOPs
Mélyvízi macskacápák		Apristurus spp.	SA1-6
Nyálkásfejű halak		Beryx sp.	6G
Gránátoshal		Coryphaenoides rupestris	SA 1-3
Nyelőcápák		Centrophorus spp.	SA1-6
Portugál cápa		Centroscymnus coelolepis	SA1-6
Hosszúorrú tüskéscápa		Centroscymnus crepidater	SA1-6
Szürke tüskéscápa		Centroscyllium fabricii	SA1-6
Galléros cápa		Chlamydoselachus anguineus	SA1-6
Búvárcápa		Dalatias licha	SA1-6
Madárcsőrű tüskéscápa		Deania calcea	SA1-6
Nagy lámpáscápa		Etmopterus princeps	SA1-6
Bársonyoshasú lámpáscápa		Etmopterus spinax	SA1-6
Közönséges tőkehal		Gadus morhua	3M; 3NO; 3Ps; SA1
Egércápa		Galeus murinus	SA1-6
Vörös lepényhal		Glyptocephalus cynoglossus	3NO; 2J3KL
Hatkopoltyús szürkecápa		Hexanchus griseus	SA1-6
Érdes laposhal		Hippoglossoides platessoides	3LNO; 3M
Sebes kalmár		Illex illecebrosus	SA 3-4
Sárgafarkú lepényhal		Limanda ferruginea	3LNO
Észak-atlanti gránátoshal		Macrourus berglax	SA 1-3
Kapellán		Mallotus villosus	3NO
Vitorlás disznócápa		Oxynotus paradoxus	SA1-6
Norvég garnéla		Pandalus borealis	SA1; 3LNO; 3M
Grönlandi laposhal		Reinhardtius hippoglossoides	3KLMNO; SA1
Lazac		Salmo salar	NAFO SA1+ ICES 14 alterület, NEAF, NASCO
Spanyol tüskéscápa		Scymnodon ringenes	SA1-6
Mélyvízi vörös álsügér		Sebastes mentella	SA1
Vörös álsügérek		Sebastes spp.	3LN; 3M; 3O
Grönlandi cápa		Somniosus microcephalus	SA1-6
Fehér villás tőkehal		Urophycis tenuis	3NO

Régió	Egyéb régiók
Terület	Kelet-közép-atlanti terület (FAO 34 terület)
RKCS	LDF
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)	A CECAF-egyezmény hatálya alá tartozó terület
Fekete abroncshal		Aphanopus carbo	Valamennyi terület
Közép-abroncshal		Aphanopus intermedius	Valamennyi terület
Mélyvízi macskacápák		Apristurus spp.	34.1.1, 34.1.2, 34.2
Csíkos vörös garnéla		Aristeus varidens	Valamennyi terület
Dörmőgőhalak		Brachydeuterus spp.	Valamennyi terület
Aranyosfejű hal		Brama brama	Valamennyi terület
Makrahalak		Caranx spp.	34.3.1, 34.3.3-6
Nyelőcápák		Centrophorus spp.	34.1.1, 34.1.2, 34.2
Portugál cápa		Centroscymnus coelolepis	34.1.1, 34.1.2, 34.2
Hosszúorrú tüskéscápa		Centroscymnus crepidater	34.1.1, 34.1.2, 34.2
Szürke tüskéscápa		Centroscyllium fabricii	34.1.1, 34.1.2, 34.2
Galléros cápa		Chlamydoselachus anguineus	34.1.1, 34.1.2, 34.2
Kutyanyelvhalak		Cynoglossus spp.	Valamennyi terület
Búvárcápa		Dalatias licha	34.1.1, 34.1.2, 34.2
Madárcsőrű tüskéscápa		Deania calcea	34.1.1, 34.1.2, 34.2
Álmakrahalak		Decapterus spp.	34.3.1, 34.3.3-6
Nagyszemű fogasdurbincs		Dentex macrophthalmus	Valamennyi terület
Szardella		Engraulis encrasicolus	Valamennyi terület
Bronzsügér		Epinephelus aeneus	34.1.3, 34.3.1, 34.3.3-6
Afrikai alóza		Ethmalosa fimbriata	34.3.1, 34.3.3-6
Nagy lámpáscápa		Etmopterus princeps	34.1.1, 34.1.2, 34.2
Bársonyoshasú lámpáscápa		Etmopterus spinax	34.1.1, 34.1.2, 34.2
Déli rózsaszín garnéla		Farfantepenaeus notialis	Valamennyi terület
Kis afrikai cérnaúszójú hal		Galeoides decadactylus	34.1.3, 34.3.1, 34.3.3-6
Egércápa		Galeus murinus	34.1.1, 34.1.2, 34.2
Hatkopoltyús szürkecápa		Hexanchus griseus	34.1.1, 34.1.2, 34.2
Közönséges kalmár		Loligo vulgaris	Valamennyi terület
Benguela tőkehal		Merluccius polli	Valamennyi terület
Szenegáli tőkehal		Merluccius senegalensis	Valamennyi terület
Közönséges polip		Octopus vulgaris	Valamennyi terület
Vitorlás disznócápa		Oxynotus paradoxus	34.1.1, 34.1.2, 34.2
Gyöngyös durbincs		Pagellus acarne	34.1.1
Bíbor durbincs		Pagellus bellottii	Valamennyi terület
Kékpettyes durbincs		Pagrus caeruleostictus	Valamennyi terület
Piros ostorgarnéla		Parapenaeus longirostris	Valamennyi terület
Dörmőgőhalak		Pomadasys spp.	Valamennyi terület
Árnyékhalak		Pseudotolithus spp.	34.1.1
Szardínia		Sardina pilchardus	34.1.1, 34.1.3
Íveshasú szardinella		Sardinella aurita	Valamennyi terület
Tömzsi szardinella		Sardinella maderensis	Valamennyi terület
Spanyolmakréla		Scomber colias	Valamennyi terület
Spanyol tüskéscápa		Scymnodon ringenes	34.1.1, 34.1.2, 34.2
Közönséges tintahal		Sepia hierredda	Valamennyi terület
Közönséges tintahal		Sepia officinalis	Valamennyi terület
Durbincsok		Sparus spp.	34.1.1
Fattyúmakrélák		Trachurus spp.	Valamennyi terület

Régió	Egyéb régiók
Terület	A Csendes-óceán déli része (FAO 81 és 87 terület)
RKCS	LDF
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)	Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület
Chilei fattyúmakréla		Trachurus murphyi	Valamennyi terület

Régió	Egyéb régiók
Terület	Az Atlanti-óceán és az azzal szomszédos tengerek (FAO 21, 27, 31, 37, 41, 47, 34, 48 terület) (17)
RKCS	LP
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)	Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület
Wahoo		Acanthocybium solandri	Valamennyi terület
Nagyszemű rókacápa		Alopias superciliosus	Valamennyi terület
Közönséges rókacápa		Alopias vulpinus	Valamennyi terület
Páncélos makréla		Auxis rochei	Valamennyi terület
Tonmakréla		Auxis thazard	Valamennyi terület
Selymes cápa		Carcharhinus falciformis	Valamennyi terület
Fehérfoltú cápa		Carcharhinus longimanus	Valamennyi terület
Kékcápafélék		Carcharhinus spp.	Valamennyi terület
Nagy aranymakrahal		Coryphaena hippurus	Valamennyi terület
Atlanti kis tonhal		Euthynnus alleteratus	Valamennyi terület
Vitorláshal		Istiophorus albicans	Valamennyi terület
Lándzsafogú cápa		Isurus oxyrinchus	Valamennyi terület
Hosszúuszonyú makócápa		Isurus paucus	Valamennyi terület
Fehér marlin		Kajikia albida	Valamennyi terület
Bonitó		Katsuwonus pelamis	Valamennyi terület
Heringcápa		Lamna nasus	Valamennyi terület
Kormos marlin		Makaira nigricans (vagy mazara)	Valamennyi terület
Ördögráják		Mobula spp.	Valamennyi terület
Karcsú palamida		Orcynopsis unicolor	Valamennyi terület
Kékcápa		Prionace glauca	Valamennyi terület
Cetcápa		Rhincodon typus	Valamennyi terület
Atlanti bonitó		Sarda sarda	Valamennyi terület
Fűrészes spanyolmakréla		Scomberomorus brasiliensis	Valamennyi terület
Királymakréla		Scomberomorus cavalla	Valamennyi terület
Foltos királymakréla		Scomberomorus maculatus	Valamennyi terület
Karibi királymakréla		Scomberomorus regalis	Valamennyi terület
Nyugat-afrikai spanyolmakréla		Scomberomorus tritor	Valamennyi terület
Csipkés pörölycápa		Sphyrna lewini	Valamennyi terület
Nagy pörölycápa		Sphyrna mokarran	Valamennyi terület
Közönséges pörölycápa		Sphyrna zygaena	Valamennyi terület
Mediterrán lándzsáshal		Tetrapturus belone	Valamennyi terület
Kerekpikkelyes lándzsáshal		Tetrapturus georgii	Valamennyi terület
Atlanti lándzsáshal		Tetrapturus fluegeri	Valamennyi terület
Germon		Thunnus alalunga	Valamennyi terület
Sárgaúszójú tonhal		Thunnus albacares	Valamennyi terület
Feketeúszójú tonhal		Thunnus atlanticus	Valamennyi terület
Nagyszemű tonhal		Thunnus obesus	Valamennyi terület
Kékúszójú tonhal		Thunnus thynnus	Valamennyi terület
Kardhal		Xiphias gladius	Valamennyi terület

Régió	Egyéb régiók
Terület	Indiai-óceán (FAO 51 és 57 terület)
RKCS	LP
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)	Az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület
Wahoo		Acanthocybium solandri	Valamennyi terület
Nyílttengeri rókacápa		Alopias pelagicus	Valamennyi terület
Nagyszemű rókacápa		Alopias superciliosus	Valamennyi terület
Páncélos makréla		Auxis rochei	Valamennyi terület
Tonmakréla		Auxis thazard	Valamennyi terület
Selymes cápa		Carcharhinus falciformis	Valamennyi terület
Fehérfoltú cápa		Carcharhinus longimanus	Valamennyi terület
Kékcápafélék		Carcharhinus spp.	Valamennyi terület
Nagy aranymakrahal		Coryphaena hippurus	Valamennyi terület
Keleti kis tonhal		Euthynnus affinis	Valamennyi terület
Fekete marlin		Istiompax indica	Valamennyi terület
Amerikai vitorláskardoshal		Istiophorus platypterus	Valamennyi terület
Lándzsafogú cápa		Isurus oxyrinchus	Valamennyi terület
Hosszúuszonyú makócápa		Isurus paucus	Valamennyi terület
Bonitó		Katsuwonus pelamis	Valamennyi terület
Heringcápa		Lamna nasus	Valamennyi terület
Kormos marlin		Makaira nigricans (vagy mazara)	Valamennyi terület
Ördögráják		Mobula spp.	Valamennyi terület
Kékcápa		Prionace glauca	Valamennyi terület
Cetcápa		Rhincodon typus	Valamennyi terület
Déli királymakréla		Scomberomorus guttatus	Valamennyi terület
Keskenycsíkos spanyolmakréla		Scomberomorus commerson	Valamennyi terület
Hosszúfarkú tonhal		Thunnus tonggol	Valamennyi terület
Csipkés pörölycápa		Sphyrna lewini	Valamennyi terület
Nagy pörölycápa		Sphyrna mokarran	Valamennyi terület
Közönséges pörölycápa		Sphyrna zygaena	Valamennyi terület
Sávos marlin		Tetrapturus audax	Valamennyi terület
Lándzsáshal		Tetrapturus angustirostris	Valamennyi terület
Germon		Thunnus alalunga	Valamennyi terület
Sárgaúszójú tonhal		Thunnus albacares	Valamennyi terület
Nagyszemű tonhal		Thunnus obesus	Valamennyi terület
Kardhal		Xiphias gladius	Valamennyi terület

Régió	Egyéb régiók
Terület	Nyugat- és közép-csendes-óceán (FAO 71 terület)
RKCS	LP
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)	A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület
Nyílttengeri rókacápa		Alopias pelagicus	Valamennyi terület
Nagyszemű rókacápa		Alopias superciliosus	Valamennyi terület
Közönséges rókacápa		Alopias vulpinus	Valamennyi terület
Selymes cápa		Carcharhinus falciformis	Valamennyi terület
Fehérfoltú cápa		Carcharhinus longimanus	Valamennyi terület
Fekete marlin		Istiompax indica	Valamennyi terület
Lándzsafogú cápa		Isurus oxyrinchus	Valamennyi terület
Hosszúuszonyú makócápa		Isurus paucus	Valamennyi terület
Bonitó		Katsuwonus pelamis	Valamennyi terület
Heringcápa		Lamna nasus	Valamennyi terület
Kormos marlin		Makaira nigricans (vagy mazara)	Valamennyi terület
Kékcápa		Prionace glauca	Valamennyi terület
Cetcápa		Rhincodon typus	Valamennyi terület
Csipkés pörölycápa		Sphyrna lewini	Valamennyi terület
Nagy pörölycápa		Sphyrna mokarran	Valamennyi terület
Közönséges pörölycápa		Sphyrna zygaena	Valamennyi terület
Sávos marlin		Tetrapturus audax	Valamennyi terület
Germon		Thunnus alalunga	Valamennyi terület
Sárgaúszójú tonhal		Thunnus albacares	Valamennyi terület
Nagyszemű tonhal		Thunnus obesus	Valamennyi terület
Csendes-óceáni kékúszójú tonhal		Thunnus orientalis	Valamennyi terület
Kardhal		Xiphias gladius	Valamennyi terület
Ördögráják		Mobula spp	Valamennyi terület

Régió	Egyéb régiók
Terület	Kelet- és közép-csendes-óceán (FAO 77 és 87 terület)
RKCS	LP
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)	Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület
Selymes cápa		Carcharhinus falciformis	Valamennyi terület
Fehérfoltú cápa		Carcharhinus longimanus	Valamennyi terület
Fekete marlin		Istiompax indica	Valamennyi terület
Makócápák		Isurus spp	Valamennyi terület
Bonitó		Katsuwonus pelamis	Valamennyi terület
Heringcápa		Lamna nasus	Valamennyi terület
Kormos marlin		Makaira nigricans (vagy mazara)	Valamennyi terület
Cetcápa		Rhincodon typus	Valamennyi terület
Csipkés pörölycápa		Sphyrna lewini	Valamennyi terület
Nagy pörölycápa		Sphyrna mokarran	Valamennyi terület
Közönséges pörölycápa		Sphyrna zygaena	Valamennyi terület
Sávos marlin		Tetrapturus audax	Valamennyi terület
Germon		Thunnus alalunga	Valamennyi terület
Sárgaúszójú tonhal		Thunnus albacares	Valamennyi terület
Nagyszemű tonhal		Thunnus obesus	Valamennyi terület
Csendes-óceáni kékúszójú tonhal		Thunnus orientalis	Valamennyi terület
Kardhal		Xiphias gladius	Valamennyi terület
Ördögráják		Mobula spp	Valamennyi terület

Régió	Egyéb régiók
Terület	Nyugat-közép-atlanti-óceán (FAO 31 terület)
RKCS	nincs
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)	A WECAFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület
Szürke árnyéksügér		Cynoscion acoupa	Észak-brazil kontinentális talapzat
Vörös fűrészesfogú sügér		Epinephelus guttatus	Valamennyi terület
Dél-amerikai barna garnéla		Farfantepenaeus subtilis	Észak-brazil kontinentális talapzat
Repülőhal		Hirundichthys affinis	Valamennyi terület
Óriás-szárnyascsiga		Lobatus gigas	Valamennyi terület
Feketeúszójú csattogóhal		Lutjanus buccanella	Valamennyi terület
Vörös csattogóhal		Lutjanus campechanus	Valamennyi terület
Déli vörös csattogóhal		Lutjanus purpureus	Észak-brazil kontinentális talapzat
Selymes csattogóhal		Lutjanus vivanus	Valamennyi terület
Karibi languszta		Panulirus argus	Valamennyi terület

Terület	Az Atlanti-óceán dél-keleti része (FAO 47 terület)
RKCS	nincs
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)	A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület
Nyálkásfejű halak		Beryx spp.	Valamennyi terület
Arany/vörös tarisznyarákok		Chaceon spp.	Valamennyi terület
Chilei tengeri sügér		Dissostichus eleginoides	Valamennyi terület
Rózsás sügerek		Helicolenus spp.	Valamennyi terület
Atlanti tükörhal		Hoplostethus atlanticus	Valamennyi terület
Nyílttengeri páncélosfejű sügér		Pseudopentaceros richardsoni	Valamennyi terület
Makrélák		Scomber spp.	Valamennyi terület
Fattyúmakrélák		Trachurus spp.	Valamennyi terület

Régió	Egyéb régiók
Terület	Antarktisz és az Indiai-óceán déli része (FAO 48, 58 és 88 terület)
RKCS	nincs
Faj (közönséges név)		Faj (tudományos név)	A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület
Nyálkásfejű halak		Beryx spp.	Valamennyi terület
Jéghalak		Champsocephalus gunnari	Valamennyi terület
Fogashalak		Dissostichus spp. (Dissostichus eleginoides és Dissostichus mawsoni)	Valamennyi terület
Krill		Euphausia superba	Valamennyi terület
Atlanti tükörhal		Hoplostethus atlanticus	Valamennyi terület
Sziklasügérek		Lepidonotothen spp.	Valamennyi terület
Gránátoshalak		Macrourus spp.	Valamennyi terület
Rájaalakúak		Rajiformes	Valamennyi terület
Mélytengeri cápák		Valamennyi faj	Valamennyi terület

2. táblázat (A korábbi 1D. táblázat)

Az uniós vagy nemzetközi előírások értelmében védelmi programok keretében megfigyelendő fajokkal foglalkozó szabályozás és testületek

Uniós jogi aktusok

A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (18) a II., a IV. és az V. mellékletben felsorolt tengeri fajok tekintetében

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (19) minden vízi és tengeri madárfaj, többek között a vonuló fajok tekintetében

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 17-i 2008/56/EK irányelve a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (20)

A Tanács 2008. július 15-i 734/2008/EK rendelete a veszélyeztetett nyílt tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelméről (21)

Az Európai Parlament és a Tanács 2016. december 14-i (EU) 2016/2336 rendelete a mélytengeri állományoknak az Atlanti-óceán északkeleti részén történő halászatára vonatkozó egyedi feltételek és az Atlanti-óceán északkeleti részének nemzetközi vizein folytatott halászatra vonatkozó rendelkezések megállapításáról, valamint a 2347/2002/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (22)

A Tanács 2006. december 21-i 1967/2006/EK rendelete a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (23)

Az Európai Parlament és a Tanács 2017. november 15-i (EU) 2017/2107 rendelete az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságot (ICCAT) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 1936/2001/EK, az 1984/2003/EK és az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról (24)

Az Európai Parlament és a Tanács 2019. június 20-i (EU) 2019/1241 rendelete a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (25)

Az Európai Parlament és a Tanács 2019. május 20-i (EU) 2019/833 rendelete az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról, az (EU) 2016/1627 rendelet módosításáról, valamint a 2115/2005/EK és az 1386/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (26)

Az Európai Parlament és a Tanács 2018. július 4-i (EU) 2018/975 rendelete a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetet (SPRFMO) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról (27)

Nemzetközi egyezmények

A Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló barcelonai egyezmény (28)

Az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló OSPAR-egyezmény (29)

A Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelméről szóló helsinki egyezmény (30)

Regionális halászati gazdálkodási szervezetek

Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) (31)

Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) (32)

Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) (33)

Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság (IATTC) (34)

Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) (35)

Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) (36)

Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) (37)

Nyugat- és Közép-atlanti-óceáni Halászati Bizottság (WECAFC) (38)

Délkelet-atlanti Halászati Szervezet (SEAFO) (39)

Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság (WCPFC) (40)

Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO) (41)

Az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás (42)

Az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság (CCAMLR) (43)

3. táblázat (A korábbi 1E. táblázat)

Édesvízi diadróm fajok

Faj (közönséges név)	Faj (Tudományos név)	Tengeren kívüli területek, ahol az állomány megtalálható/állománykód
Európai angolna	Anguilla anguilla	Az 1100/2007/EK tanácsi rendelettel (44) összhangban megállapított angolnagazdálkodási egységek
Lazac	Salmo salar	A természetes elterjedési terület egésze
Tengeri pisztráng	Salmo trutta	A természetes elterjedési terület egésze

4. táblázat (A korábbi 3. táblázat)

Azon fajok, amelyekről adatokat kell gyűjteni a rekreációs célú halászat kapcsán

Terület	Faj
Balti-tenger (ICES 22–32 alterület)	Lazac, angolna, tengeri pisztráng (édesvízben is), közönséges tőkehal
Északi-tenger (ICES 3a, 4 és 7d alterület)	Lazac és angolna (édesvízben is) farkassügér, közönséges tőkehal, sávos tőkehal, cápák és ráják
A Jeges-tenger keleti része (ICES 1 és 2 alterület)	Lazac és angolna (édesvízben is) közönséges tőkehal, sávos tőkehal, cápák és ráják
Az Atlanti-óceán északi része (ICES-5-14 alterület és NAFO-területek)	Lazac és angolna (édesvízben is) farkassügér, közönséges tőkehal, sávos tőkehal, cápák és ráják, az ICCAT kezelése alá tartozó nagy távolságra vándorló fajok
Földközi-tenger	Angolnák (édesvízben is), cápák és ráják, az ICCAT kezelése alá tartozó nagy távolságra vándorló fajok
Fekete-tenger	Angolnák (édesvízben is), cápák és ráják, az ICCAT kezelése alá tartozó nagy távolságra vándorló fajok

5. táblázat (A korábbi 2. táblázat)

Halászati tevékenység („tevékenységcsoport”)

1. szint	2. szint	3. szint	4. szint	5. szint	6. szint
Tevékenység	Eszközosztályok	Eszközcsoportok	Eszköztípus	Célzott fajok (45)	A háló szembősége és egyéb szelektív eszközök
Halászati tevékenység	Kotróhálók	Kotróhálók	Hajóról működtetett kotróháló [DRB]	Anadrom fajok (ANA) Bentikus fajok (DES) Katadrom fajok (CAT) Lábasfejűek (CEP) Rákok (CRU) Tengerfenéki fajok (DEF) Mélytengeri fajok (DWS) Úszós halak (FIF) Édesvízi fajok (FWS) Egyéb (MIS) Lábasfejűek és tengerfenéki fajok vegyesen (MCF) Rákok és tengerfenéki fajok vegyesen (MCD) Mélytengeri és tengerfenéki fajok vegyesen (MDD) Nyílt tengeri és tengerfenéki fajok vegyesen (MPD) Puhatestűek (MOL) Nagy méretű nyílt vízi halfajok (LPF) Kis méretű nyílt vízi halfajok (SPF)	A vonatkozó rendeletek kódjai szerint.
	Kotróhálók	Kotróhálók	Gépesített/szívó fenékkaparó hálók [DRM] [DRH]
	Vonóhálók	Fenékvonóhálók	Feszítőlapos fenékvonóháló [OTB]
			Többféle felszereléssel ellátott feszítőlapos fenékvonóháló [OTT] [OTP]
			Norvég homár fogására használt fenékvonóháló [TBN]
			Garnélahalászatra használt fenékvonóháló [TMS]
			Páros fenékvonóháló [PTB]
			Merevítőrudas vonóháló [TBB]
		Nyílt tengeri vonóhálók	Vízközi feszítőlapos fenékvonóháló [OTM]
			Vízközi páros vonóháló [PTM]
			Garnélahalászatra használt vízközi vonóháló [TMS]
			Félig nyílt vízi vonóháló [TSP]
	Horgok és horogsorok	Horgászbotok és horogsorok	Kézi és horgászbotos horogsorok [LHP] [LHM]
			Pergetett horogsorok [LTL]
			Függőleges horogsorok [LVT]
		Horogsorok	Sodortatott horogsorok [LLD]
		Horogsorok	Rögzített horogsorok [LLS]
	Csapdák	Csapdák	Légi csapdák [FAR]
			Rákcsapdák és csapdák [FPO]
			Hálóvarsák [FYK]
			Rögzített fedetlen varsák [FPN]
			Horgonyos merítőszákok [FSN]
			Kerítéseken és gátakon rögzített eszközök [FWR]
			Akadályok [FWR]
	Hálók	Emelőhálók	Hordozható emelőhálók [LNP]
			Hajóról működtetett emelőhálók [LNB]
			Partról működtetett, rögzített emelőhálók [LNS]
		Süllyedő felszerelés	Dobóhálók [FCN]
		Süllyedő felszerelés	Halászedények/haltartó hálók [FCO]
		Hálók	Tükörhálók [GTR]
			Rögzített kopoltyúhálók [GNS]
			Sodortatott kopoltyúhálók [GND]
			Kombinált kopoltyú- és tükörhálók [GTN]
			Kerítő kopoltyúhálók [GNC]
			Rögzített kopoltyúhálók (karókon) [GNF]
	Kerítőhálók	Kerítőhálók	Erszényes kerítőhálók [PS]
		Kerítőhálók	Lampara hálók [LA]
		Kerítőhálók (46)	Horgony nélküli kerítőháló [SSC]
			Lehorgonyzott kerítőháló [SDN]
			Páros kerítőháló [SPR]
			Partról és hajóról működtetett kerítőháló [SB] [SV]
	Szárazföldi kisüzemi tevékenységek	Szárazföldi kisüzemi tevékenységek	Búvárkodás [DIV]
			Gyalogos halászat [FOO]
			Emelőhálók [LN]
	Egyéb eszközök	Egyéb eszközök	Üvegangolna-halászat [GES]	Üvegangolna
	Egyéb eszközök	Egyéb eszközök	Alga- és moszathalászati eszközök [HMS]	Alga- és moszat (SWD)
	Egyéb	Egyéb (adja meg)
A halászattól eltérő tevékenység
Inaktív

6. táblázat (A korábbi 4. táblázat)

A halászati tevékenységek változói

Változók (47)	Egység
Tengeri terület
Teljesítmény
A hajók száma	szám
BT, kW, a hajó kora	szám
Erőkifejtés
A tengeren töltött napok	nap
Halászattal töltött órák (nem kötelező)	óra
Halászattal töltött napok (48)	nap
kW * a tengeren töltött napok száma (49)	szám
BT * a tengeren töltött napok száma (50)	szám
kW * a halászattal töltött napok száma (51)	szám
BT * a halászattal töltött napok száma (52)	szám
Utak száma (53)	szám
Halászati műveletek száma	szám
A hálók hossza (m) * merítési idő (nap)	méter, nap
A hálók száma/hossza (54)	szám/méter
A horgok száma, a horogsorok száma (55)	szám
A rákcsapdák, csapdák száma (56)	szám
A halcsoportosulást előidéző eszközök/bóják száma	szám
A segédhajók száma	szám
Kirakodások
A kirakodott fogás értéke összesen és kereskedelmi fajonként	EUR
A kirakodott fogás élőtömege összesen és fajonként (57)	tonna
Átlagár fajonként	EUR/kg

Szárazföldi vizek (angolna)
Teljesítmény
Engedélyek száma	szám
Erőkifejtés
Halászattal töltött napok (58)	szám
Utak száma (59)	szám
Kirakodások
A kirakodott fogás élőtömege összesen és életszakaszonként (60)	kg

7. táblázat (A korábbi 5A. táblázat)

A flotta gazdasági változói

A változó csoportja	Változó	Egység
Bevételek	A kirakodások bruttó értéke	EUR
	A kvóta vagy más halászati jogok bérbeadásából származó bevétel	EUR
	Működési támogatások	EUR
	Beruházási támogatások	EUR
	Egyéb bevételek	EUR
Működési költségek	Személyzeti költségek	EUR
	A fizetetlen munka értéke	EUR
	Energiaköltségek	EUR
	Javítási és karbantartási költségek	EUR
	Egyéb változó költségek	EUR
	Egyéb állandó költségek	EUR
	Kvóta vagy egyéb halászati jogok lízingjéért/bérletéért fizetett összegek	EUR
Tőkeköltségek	Állóeszköz-felhasználás	EUR
Beruházások (flow)	A tárgyi eszközökbe való beruházások (nettó érték)	EUR
Pénzügyi helyzet (eszközök és kötelezettségek)	Eszközök összesen	EUR
	Az állótőke értéke	EUR
	A kvóta és egyéb halászati jogok értéke	EUR
	Bruttó adósság	EUR
Foglalkoztatás	Fizetett munkaerő	szám
	Fizetetlen munkaerő	szám
	Teljes munkaidős egyenérték (FTE)	szám
	Az évente ledolgozott órák száma összesen (nem kötelező)	szám
Flotta	A hajók száma	szám
	A hajók átlagos hossza	méter
	A hajók összesített tonnatartalma	BT
	A hajók összesített teljesítménye	kW
	A hajók átlagos kora	év
Erőkifejtés	A tengeren töltött napok	nap
Erőkifejtés	Energiafogyasztás	liter
A halászati vállalkozások/egységek száma	A halászati vállalkozások/egységek száma	szám

8. táblázat (A korábbi 5B. táblázat)

Flottaszegmensek

		Hosszúsági osztályok (teljes hossz, LOA) (61)
Aktív hajók (62)		0 - < 6/8/10 m	6/8/10 - < 12 m	12 - < 18 m	18 - < 24 m	24 - < 40 m	legalább 40 m
„Aktív” eszközöket használó hajók	Merevítőrudas vonóhálós hajók
	Fenékvonóhálós és/vagy kerítőhálós hajók
	Nyílt tengeri vonóhálós hajók
	Erszényes kerítőhálós hajók
	Kotróhajók
	Egyéb aktív eszközöket használó hajók
	Kizárólag többfunkciós „aktív” eszközöket használó hajók
„Passzív” eszközöket használó hajók	Horgokat használó hajók	(63)	(64)
	Sodortatott és/vagy rögzített hálókat használó hajók
	Rákcsapdát és/vagy csapdát használó hajók
	Egyéb passzív eszközöket használó hajók
	Kizárólag többfunkciós „passzív” eszközöket használó hajók
Többfunkciós eszközöket használó hajók	Aktív és passzív eszközöket használó hajók
Inaktív hajók

9. táblázat (A korábbi 6. táblázat)

A halászati és akvakultúra-ágazat társadalmi változói

Változó	Egység
Foglalkoztatás nemek szerint	szám
Teljes munkaidős egyenérték nemek szerint	szám
Fizetetlen munkaerő nemek szerint	szám
Foglalkoztatás korcsoportok szerint	szám
Foglalkoztatás képzettségi szint szerint	szám
Foglalkoztatás állampolgárság szerint	szám
Foglalkoztatás a munkaviszony jellege szerint	szám

10. táblázat (A korábbi 7. táblázat)

Az akvakultúra-ágazatra vonatkozó gazdasági változók

A változó csoportja	Változó	Egység
Bevételek	Bruttó értékesítés fajonként	EUR
	Működési támogatások	EUR
	Beruházási támogatások	EUR
	Egyéb bevételek	EUR
Működési költségek	Személyzeti költségek	EUR
	A fizetetlen munka értéke	EUR
	Energiaköltségek	EUR
	Nyersanyag: az állatállomány költsége	EUR
	Nyersanyag: a takarmányozás költsége	EUR
	Javítás és karbantartás	EUR
	Egyéb működési költségek	EUR
Tőkeköltségek	Állóeszköz-felhasználás	EUR
Beruházások (flow)	A tárgyi eszközökbe való beruházások (nettó érték)	EUR
Pénzügyi helyzet (eszközök és kötelezettségek)	Az eszközök teljes értéke	EUR
Pénzügyi helyzet (eszközök és kötelezettségek)	Bruttó adósság	EUR
Pénzügyi eredmények	Pénzügyi bevételek	EUR
Pénzügyi eredmények	Pénzügyi kiadások	EUR
Nyersanyagok súlya	A felhasznált állomány	kg
Nyersanyagok súlya	A felhasznált haltakarmány	kg
Az értékesített mennyiség tömege	Az értékesített mennyiség tömege fajonként	kg
Foglalkoztatás	Fizetett munkaerő	szám
	Fizetetlen munkaerő	szám
	Teljes munkaidős egyenérték (FTE)	szám
	Az alkalmazottak és a fizetetlen munkaerő által ledolgozott órák száma	óra
A vállalkozások száma	A vállalkozások száma méret szerint	szám

11. táblázat (A korábbi 9. táblázat)

Az akvakultúrára vonatkozó adatok gyűjtése kapcsán alkalmazandó szegmentálás (65)

Halgazdálkodási technológiák (66)

Polikultúra

Halkeltetők és nevelőtelepek (67)

Kagylótenyésztési technológiák

Tavak

Medencék és futómedencék

Rekeszek és karámok (68)

Recirkulációs rendszerek (69)

Más módszerek

Ketrecek (70)

Minden módszer

Nem tengerfenéken

Tengerfenéken (71)

Egyéb

Tutajok

Horogsorok

Lazac

Pisztráng

Farkassügér és vörösdurbincs

Ponty

Tonhal

Angolna

Tokhal (emberi fogyasztásra szánt ikra)

Egyéb édesvízi halak

Egyéb tengeri halak

Éti kagyló

Osztriga

Vénuszkagyló

Rákok

Egyéb puhatestűek

Több faj

Makroalgák

Mikroalgák

Egyéb vízi élőlények

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1004 rendelete (2017. május 17.) a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló uniós keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról és a 199/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2017.6.20., 1. o.).

(2) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(3) A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2003. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).

(6) A 404/2011/EU végrehajtási rendelet XI. mellékletében meghatározottak szerint.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2152 rendelete (2019. november 27.) az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről (HL L 327., 2019.12.17., 1. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2021/1168 végrehajtási határozata (2021. április 27.) a halászati és akvakultúra-ágazatban az adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó többéves uniós program részeként a 2022-től kezdődő időszak tekintetében a kötelező tengeri kutatási felmérések jegyzékének létrehozásáról és a küszöbértékek megállapításáról (HL L 253 … 92.).

(9) Ideértve a regionális halászati gazdálkodási szervezetek esetében érvényes különleges követelményeket.

(10) A közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet szerinti hajómegfigyelési rendszer adatai.

(11) A közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett automatikus azonosító rendszer.

(12) A veszélyeztetett nyílt tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelméről szóló, 2008. július 15-i 734/2008/EK tanácsi rendelet fogalommeghatározásai szerinti veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma.

(13) A mélytengeri állományoknak az Atlanti-óceán északkeleti részén történő halászatára vonatkozó egyedi feltételek és az Atlanti-óceán északkeleti részének nemzetközi vizein folytatott halászatra vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2336 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat jelző indikátorfajok.

(14) Lásd az uniós halászflotta-nyilvántartásról szóló, 2017. február 6-i (EU) 2017/218 bizottsági végrehajtási rendeletet (HL L 34., 2017.2.9., 9. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(16) Az e melléklet II. fejezetében előírt biológiai adatok gyűjtésére vonatkozó mintavételi tervek készítésekor figyelembe kell venni megfelelő végfelhasználó által megállapított állomány-elterjedési határokat, és minden állomány tekintetében megfelelő mintavételi erőfeszítéseket kell tenni.

(17) Az ICCAT és az IOTC egyes szakaszaiban felsorolt nagy távolságra vándorló és tonhalszerű fajokat figyelembe kell venni valamennyi releváns terület mintavételi tervében.

(18) HL L 206., 1992.7.22., 7. o.

(19) HL L 20., 2010.1.26., 7. o.

(20) HL L 164., 2008.6.25., 19. o.

(21) HL L 201., 2008.7.30., 8. o.

(22) HL L 354., 2016.12.23., 1. o.

(23) HL L 409., 2006.12.30., 11. o.

(24) HL L 315., 2017.11.30., 1. o.

(25) HL L 198., 2019.7.25., 105. o.

(26) HL L 141., 2019.5.28., 1. o.

(27) HL L 179., 2018.7.16., 30. o.

(28) https://web.unep.org/unepmap/who-we-are/legal-framework

(29) https://www.ospar.org/convention/text

(30) http://www.helcom.fi/about-us/convention

(31) http://www.fao.org/gfcm/activities/environment-and-conservation/en

(32) https://www.iccat.int/en/bycatch.html

(33) https://iotc.org/cmms

(34) https://www.iattc.org/ResolutionsActiveENG.htm

(35) https://www.nafo.int/Fisheries/Conservation

(36) https://www.neafc.org/basictexts

(37) http://www.fao.org/fishery/rfb/cecaf

(38) http://www.fao.org/fishery/rfb/wecafc/en

(39) http://www.seafo.org/Documents/Conservation-Measures

(40) https://www.wcpfc.int/conservation-and-management-measures

(41) https://www.sprfmo.int/measures

(42) https://www.apsoi.org/cmm

(43) https://www.ccamlr.org/en/conservation-and-management/conservation-and-managment

(44) A Tanács 1100/2007/EK rendelete (2007. szeptember 18.) az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról (HL L 248., 2007.9.22., 17. o.).

(45) A vonatkozó rendeletek kódjai szerint.

(46) Különbséget kell tenni a halcsoportosulást előidéző eszközökben (FAD-okban) használt és a trópusi tonhalfélék természetes rajai esetében használt erszényes kerítőhálók között.

(47) A változókat az 5. és a 8. táblázatban megadott aggregációs szinten (tevékenységcsoportok és flottaszegmensek szerint), valamint az (EU) 2021/1168 bizottsági végrehajtási határozat melléklete III. fejezetének 2. táblázatban megadott alrégiók/halászterületek szintjén kell jelenteni. Bizonyos halászeszközök esetében értelemszerűen jelezni kell a műveletek és/vagy elemek számát.

(48) Az adatokat halászeszköztípusonként (a FAO halászeszközök nemzetközi szabvány szerinti statisztikai osztályzása szerint) és az 1100/2007/EK rendelet 2. cikkében meghatározott angolnagazdálkodási egységenként kell rögzíteni.

(49) kW * a tengeren töltött napok száma; kW * a halászattal töltött napok száma – csak aktív halászfelszerelések használata.

(50) BT * a tengeren töltött napok száma; BT * a halászattal töltött napok száma – csak passzív halászfelszerelések használata.

(51) kW * a tengeren töltött napok száma; kW * a halászattal töltött napok száma – csak aktív halászfelszerelések használata.

(52) BT * a tengeren töltött napok száma; BT * a halászattal töltött napok száma – csak passzív halászfelszerelések használata.

(53) Az adatokat halászeszköztípusonként (a FAO halászeszközök nemzetközi szabvány szerinti statisztikai osztályzása szerint) és az 1100/2007/EK rendelet 2. cikkében meghatározott angolnagazdálkodási egységenként kell rögzíteni.

(54) Ezen adatok gyűjtéséről a 10 méternél rövidebb hajók esetében a tengeri régiók szintjén kell megegyezni.

(55) Ezen adatok gyűjtéséről a 10 méternél rövidebb hajók esetében a terngeri regiók szintjén kell megegyezni.

(56) Ezen adatok gyűjtéséről a 10 méternél rövidebb hajók esetében a terngeri regiók szintjén kell megegyezni.

(57) Bizonyos fajok (lazac, tonhal) esetében egyedszámot kell megadni.

(58) Az adatokat halászeszköztípusonként (a FAO halászeszközök nemzetközi szabvány szerinti statisztikai osztályzása szerint) és az 1100/2007/EK rendelet 2. cikkében meghatározott angolnagazdálkodási egységenként kell rögzíteni.

(59) Az adatokat halászeszköztípusonként (a FAO halászeszközök nemzetközi szabvány szerinti statisztikai osztályzása szerint) és az 1100/2007/EK rendelet 2. cikkében meghatározott angolnagazdálkodási egységenként kell rögzíteni.

(60) Az adatokat halászeszköztípusonként (a FAO halászeszközök nemzetközi szabvány szerinti statisztikai osztályzása szerint) és az 1100/2007/EK rendelet 2. cikkében meghatározott angolnagazdálkodási egységenként kell rögzíteni.

(61) A Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren a 12 méternél rövidebb hajók esetében a hosszúság szerinti kategóriák 0-< 6 és 6-< 12 méter. A Balti-tengeren a 12 méternél rövidebb hajók esetében a hosszúság szerinti kategóriák 0-< 8 és 8-< 12 méter. Minden más régióban a hosszúság szerinti kategóriák 0-< 10 és 10-< 12 méter szerint kerülnek meghatározásra.

(62) Az egyes hajók szegmensbe sorolásához az egyes halászeszközök használatával töltött halászati napok száma szerinti dominanciakritériumot kell alkalmazni. Ha egy adott halászeszközt többet használnak, mint az összes többit összesen (azaz a hajó halászati idejének több mint 50 %-ában e halászeszközt használja), a hajót abba a szegmensbe kell sorolni. Ettől eltérő esetben a hajót a következő flottaszegmensekbe kell sorolni: a) „többfunkciós aktív halászeszközt használó hajók”, ha egy hajó csak aktív halászeszközt használ; b) „többfunkciós passzív halászeszközt használó hajók”, ha egy hajó csak passzív halászeszközt használ; c) „aktív és passzív halászeszközt is használó hajók”.

(63) A Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren a 12 méternél rövidebb, passzív eszközöket használó hajók a halászeszköz típusa szerint is csoportosíthatók. A flottaszegmens meghatározásakor meg kell adni a nagyrégiót, és lehetőség szerint egy olyan földrajzi jelzést, amellyel azonosíthatók a legkülső régiókban, illetve a kizárólag az uniós vizeken kívül halászó hajók.

(64) A Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren a 12 méternél rövidebb, passzív eszközöket használó hajók a halászeszköz típusa szerint is csoportosíthatók. A flottaszegmens meghatározásakor jelezni kell a nagyrégiót, és lehetőség szerint egy olyan földrajzi jelzést, amellyel azonosíthatók a legkülső régiókban, illetve a kizárólag az Unió területén kívül halászó hajók.

(65) A gazdálkodásban alkalmazott technológiák meghatározásait a 762/2008/EK rendelet tartalmazza.

(66) A vállalkozásokat fő gazdálkodási technológiájuk szerint kell csoportosítani.

(67) A keltetők és nevelőtelepek a vízi állatok korai életszakaszában alkalmazott mesterséges tenyésztő-, keltető- és nevelőhelyek. Statisztikai megfontolásból a halkeltető telepek termelése tekintetében csak a megtermékenyült ikrákat vesszük figyelembe. Úgy kell tekintetni, hogy a vízi állatokat ivadék korukban nevelőtelepeken tartják. Ha a keltetők és a nevelőtelepek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, a statisztikai adatok kizárólag a tenyészet utolsó ivadékkorára vonatkoznak (a 762/2008/EK rendeletnek megfelelően).

(68) A rekeszek és karámok hálók és egyéb akadályok által határolt vízterületek, ahol biztosított a szabad vízcsere, és az elhatárolt vízterület a tengerfenéktől a felszínig a teljes vízoszlopot magában foglalja. A karámok és rekeszek általában viszonylag nagy víztömeget határolnak el (a 762/2008/EK rendeletnek megfelelően).

(69) A recirkulációs rendszerek olyan rendszerek, amelyekben a vizet valamilyen kezelés (pl. szűrés) alkalmazása után ismét felhasználják.

(70) A ketrecek nyitott vagy fedett, körülhatárolt szerkezetek, amelyek hálóból vagy más áteresztő anyagból készülnek, és lehetővé teszik a természetes vízcserét. Ezek lehetnek úszó, felfüggesztett vagy rögzített szerkezetek, de minden esetben lehetővé teszik az alulról történő vízcserét (a 762/2008/EK rendeletnek megfelelően).

(71) A tengerfenéken alkalmazott technológiák magukban foglalják az árapályterületeken történő kagylótenyésztést is (közvetlenül a tengerfenéken vagy afelett).