(1)

Németország 2016. március 10-én értesítette a Bizottságot a 95/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 7. cikkének (1) bekezdése értelmében 2015. november 26-án meghozott intézkedésről (a továbbiakban: nemzeti intézkedés). Az intézkedés megtiltotta a hernani (Spanyolország) székhelyű Orona Sociedad Cooperativa vállalat által gyártott M33v3 felvonómodell (a továbbiakban: az M33v3 felvonó) forgalomba hozatalát, és feltételeket támasztott a berendezés forgalomba hozatala tekintetében.

(2)

Németország a nemzeti intézkedés elfogadásának indokolt voltát a Szövetségi Tartományok Biztonságtechnológiáért felelős Központi Hatósága (a továbbiakban: a német hatóság) által végrehajtott előzetes piacfelügyeleti tevékenységekre alapozta. A német hatóság megállapította, hogy az M33v3 felvonó nem felel meg a 95/16/EK irányelv I. mellékletének 2.2. szakaszában meghatározott alapvető egészségügyi és biztonsági követelményeknek (a továbbiakban: alapvető követelmények).

(3)

Az Orona Sociedad Cooperativa vállalat (a továbbiakban: Orona) már 2015. december 11-én benyújtotta a Bizottságnak a nemzeti intézkedéssel szembeni kifogásait, azzal érvelve, hogy a vállalat innovatív M33v3 felvonója olyan alternatív biztonsági rendszereket kínál, amelyek a vonatkozó harmonizált szabványok alapján megtervezett felvonókéval legalább megegyező biztonsági szintet biztosítanak, és amelyek ezért teljesítik az alapvető követelményeket, továbbá arra hivatkozva, hogy a német hatóság köteles bejelenteni a nemzeti intézkedést a Bizottságnak.

(4)

2016 áprilisában a Bizottság konzultációba kezdett a tagállamokkal és az Oronával a nemzeti intézkedés értékelése érdekében.

(5)

A 95/16/EK irányelvet később átdolgozták, majd 2016. április 20-tól az irányelvet a 2014/33/EU irányelv hatályon kívül helyezte.

(6)

2016. április 20-i levelében a Bizottság felszólította az Oronát a nemzeti intézkedéssel kapcsolatos észrevételei megtételére, amelyet az Orona 2016. május 18-i, kiterjedt észrevételeket és támogató dokumentumokat tartalmazó levelében megtett. A Bizottság és az Orona között 2016. június 9-én nyomonkövetési találkozóra került sor.

(7)

A Bizottság továbbá 2016. április 20-án egy külön levélben felszólította a Liftinstituutot – az Orona által kiválasztott, az M33v3 felvonó 95/16/EK irányelvnek való megfelelését 2012-ben igazoló bejelentett szervezetet – észrevételei megtételére. A Liftinstituut azonban nem nyújtott be további érdemi megjegyzéseket, mivel az Orona észrevételeivel összhangban már egy 2016. január 20-i levélben elküldte átfogó észrevételeit és támogató dokumentumait a Bizottságnak.

(8)

A felvonóágazat területén működő közigazgatási együttműködési munkacsoport tagállamok által elnökölt 2016. június 16-i ülésén a német hatóság bemutatta a nemzeti intézkedést a tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak. A Bizottság az ülésen e munkacsoport tagjaként vett részt.

(9)

A Bizottság továbbá elkészített egy független szakértői tanulmányt (a továbbiakban: a független tanulmány). A független tanulmány elkészítésére eredetileg 2016. november 29-én kötöttek szerződést, és 2017. február 9-én a német hatóság, az Orona, a független szakértő és a Bizottság elvégezte az M33v3 felvonó helyszíni ellenőrzését. A szerződést azonban ezt követően felmondták és egy második szakértőt szerződtettek. Ez a szakértő elkészítette a független tanulmányt, majd 2018. december 10-én kiadta a zárójelentést. (3) E zárójelentésben azt a következtetést vonták le, hogy a felvonó „egyértelműen teljesíti a 2.2. alapvető követelményt azáltal, hogy a beszerelés időpontjában legalább a 95/16/EK irányelv I. mellékletében foglalt 2.2. alapvető egészségügyi és biztonsági követelménynek való megfelelést vélelmező harmonizált szabvánnyal megegyező biztonsági szintet garantál.” A Bizottság 2018. december 17-én felkérte a német hatóságot, az Oronát és a Liftinstituutot, hogy nyújtsák be a független tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeiket. A Liftinstituut észrevételei 2019. január 14-én, az Orona észrevételei 2019. január 15-én és a német hatóság észrevételei 2019. február 28-án érkeztek be a Bizottsághoz.

(10)

A független tanulmánnyal kapcsolatban beérkezett észrevételek tisztázása érdekében 2019. május 16-án találkozóra került sor a Bizottság, a német hatóság, az Orona és a Liftinstituut között. A Bizottság kérésére a német hatóság 2019. május 28-án e-mailben elküldte a független tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeinek pontosításait. A Bizottsághoz 2019. július 12-én érkeztek be az Orona által, és 2019. július 19-én a Liftinstituut által e pontosításokra tett megjegyzések.

(11)

A Bizottság 2020. április 14-én felkérte az Oronát és a német hatóságot, hogy tegyék meg észrevételeiket a felek álláspontjainak összefoglalójára és a Bizottság előzetes értékelésére vonatkozóan. 2020. május 29-ig valamennyi észrevétel beérkezett.

(12)

A német helyi piacfelügyeleti hatóságok 2014 októberében kezdték el az M33v3 felvonó vizsgálatát. Ezt követően a német hatóság vette át a vizsgálatot.

(13)

Amint az a nemzeti intézkedés Bizottságnak történő bejelentésében szerepelt, a dokumentációk 2015. januári és februári áttekintését és a felvonó beszerelésének 2015. március 23-i, müncheni vizsgálatát követően a német hatóság megállapította, hogy a felvonó nem felel meg az EN 81-1:1998+A3:2009 (4) (a továbbiakban: EN 81-1) és az EN 81-21:2009 (5) (a továbbiakban: EN 81-21) harmonizált szabványokban (a továbbiakban: harmonizált szabványok) foglalt követelményeknek. Ennek az volt az oka, hogy az M33v3 felvonó aknafejének 0,5 méteres tervezett magassága nem elégséges, mivel az EN 81-1 szabvány 1 méteres távolságot ír elő. A német hatóság véleménye szerint az M33v3 felvonó tervezése és gyártása során hozott alternatív biztonsági intézkedések nem egyenértékűek a harmonizált szabványok által képviselt legkorszerűbb technikával és a felvonó ezzel megsérti az alapvető követelményeket.

(14)

Nevezetesen a német hatóság szerint a gyártó által hozott alternatív intézkedések csökkentik ugyan a balesetek bekövetkeztének valószínűségét (nevezetesen a felvonófülke felső véghelyzetbe való nem szándékos mozgását), de a harmonizált szabványok által a fülketetőtől az akna mennyezetéig megkövetelt minimális függőleges távolság a felére csökken, ami jelentősen növeli a lehetséges sérülések súlyosságának mértékét. Függetlenül attól, hogy vészhelyzet esetén a fülketetőn lévő személy biztosíthatja biztonságát úgy, hogy lefekszik a fennmaradó védőtérben, bár az M33v3 felvonóban a fekvő testhelyzet felvétele számottevően tovább tartana, mint a harmonizált szabványokban foglalt követelményeknek megfelelő másik felvonóban. Ezt az időtényezőt sem a gyártó, sem a Liftinstituut nem vette figyelembe az EK-típusvizsgálat megfelelőségértékelésének keretében. A harmonizált szabványokban foglalt követelményeket figyelembe véve megtervezett felvonóban a magasabb védőtér következtében elegendő szabad tér vagy védett tér állna rendelkezésre a leguggoláshoz annak érdekében, hogy garantálják a felvonót használó személyek biztonságát.

(15)

Az érintett felekkel való konzultáció során a német hatóság tisztázta a nemzeti intézkedés Bizottságnak történő bejelentésében, valamint magában a nemzeti intézkedésben szereplő érveket.

(16)

Az alapvető követelményekben említett szabad tér vagy védett tér tekintetében a német hatóság megállapította, hogy az M33v3 felvonóban kizárólag a 0,5 m x 0,7 m x 1 m (magasság x szélesség x hosszúság) méretű, mechanikusan védett menedék garantálja az összenyomódás elleni védelmet. A német hatóság azt is megjegyzi, hogy az Orona ezt a megoldást egyenértékűnek tekinti a harmonizált szabványban meghatározott megoldással, mivel a függőleges távolság 0,5 méterrel való csökkentését a védőtér szélességének és hosszúságának 0,1, illetve 0,2 méterrel való megnövelése ellensúlyozza. A német hatóság azonban úgy véli, hogy az M33v3 felvonó hiányossága nem önmagában a kisebb szabad tér, hanem az az időtartam, amely a kevesebb hely következtében adott személy biztonságának garantálásához (azaz a fekvő testhelyzet felvételéhez) szükséges, ami komoly sérülésekhez vezethet. A német hatóság szerint az Orona a nemzeti intézkedés elfogadása előtt nem bizonyította, hogy az időtényező nem játszik szerepet az M33v3 felvonó biztonságában, valamint hogy valóban elegendő idő áll rendelkezésre a biztonságos testhelyzet felvételéhez.

(17)

A 2019. május 28-án e-mailben elküldött észrevételeiben a német hatóság egyértelművé tette, hogy a fülketető és az aknamennyezet közötti függőleges távolság csak akkor csökken 0,5 méterre, ha a felvonó fékje meghibásodik. Egyébként, ha valaki belép az aknába, a felvonót addigra már a fülketető és az aknamennyezet közötti 1,8 méteres, vagy ha az elektromos rendszer két biztonsági végálláskapcsolója meghibásodik, 1 méteres függőleges távolságban megakasztották vagy megállították. Azonban a német hatóság 2020. május 29-i kiegészítő észrevételeiben ezt követően jelezte, hogy a függőleges távolságokra vonatkozóan 2019. május 28-án tett észrevételek helytelenek. A német hatóság ehelyett az Orona kockázatértékelésére hivatkozik, amelyben számos lehetséges hipotézist állítottak fel különféle események (nevezetesen fékhiba, vezérlőhiba, a biztonsági kapcsoló meghibásodása) alapján, és amely szerint – nem csak a fék meghibásodásával járó forgatókönyv, hanem – az összes ilyen esemény együttesen azt eredményezheti, hogy a függőleges távolság 0,5 méterre csökken. A német hatóság emellett hivatkozik a független tanulmánnyal kapcsolatos 2019. február 28-i észrevételeire, amelyekben kijelentette, hogy az elektronikus megállító rendszer meghibásodása miatt legalább három lehetséges oka lehet egy eseménynek: i. emberi hiba (például a vizsgálatot végző személyzet annak ellenére nem aktiválja vagy deaktiválja a vizsgálati üzemmódot, hogy valaki még tartózkodik a felvonófülke tetején), ii. a végálláskapcsoló hibája, és iii. fékhiba. Az emberi hiba tekintetében azonban a német hatóság megerősíti a független tanulmány azon következtetését, miszerint egy ilyen hiba nem vezetne a függőleges távolság 0,5 méterre csökkenéséhez.

(18)

A végálláskapcsoló meghibásodása tekintetében a német hatóság a független tanulmánnyal kapcsolatos 2019. február 28-i észrevételeiben kijelenti, hogy egy ilyen forgatókönyv valószínűtlen, ugyanakkor nem teljes mértékben kizárható. A fékhiba által kiváltott okot illetően a német hatóság elismeri, hogy a felvonó ilyen meghibásodása rendkívül ritka, figyelembe véve, hogy az Orona a féket biztonsági berendezésként (redundáns fékként, azaz olyan fékként, amely a nem szándékos fülkemozgás és a felfelé mozgó fülke sebességtúllépése ellen védelmet nyújtó biztonsági eszközként szolgál) tervezte meg, szem előtt tartva, hogy a biztonsági berendezéseknek meg kell felelniük az alapvető követelményeknek és a felvonótól függetlenül le kell folytatni megfelelőségértékelésüket és CE-jelölésüket. A német hatóság emellett kijelentette, hogy az M33v3 felvonóban lévő fék biztonságosabb, mint az EN 81-1 szabványban meghatározott műszaki leírásokat alkalmazó felvonókban lévő fék, mivel e harmonizált szabvány csak bizonyos esetekben követeli meg, hogy a fékeket a felvonók biztonsági berendezéseiként hitelesítsék.

(19)

Az M33v3 felvonó értékelésekor a német hatóság az Orona javára azt feltételezte, hogy a felvonó fékje kevésbé gyakran hibásodik meg, mint az EN 81-1 szabványnak megfelelő felvonóban lévő nem redundáns fék. A német hatóság ugyanakkor úgy véli, hogy a fékhiba alacsony valószínűsége ellenére az M33v3 felvonó nem felel meg az alapvető követelményeknek, mert nem tesz eleget a biztonság beépítésének 95/16/EK irányelv I. melléklete 1.1. szakaszának utolsó mondatában említett alapelveinek. Az alapelvek értelmében a kockázatok konstruktív intézkedéseken keresztül történő megszüntetése elsőbbséget élvez a kockázatokat pusztán minimalizáló intézkedésekkel szemben.

(20)

Végül, a Bizottságnak 2019. május 28-án e-mailben elküldött kiegészítő pontosításaiban a német hatóság megállapította, hogy amennyiben a fék meghibásodik, sem az M33v3 felvonót, sem az EN 81-1 szabványnak megfelelő felvonót nem lehet megállítani, és az ütközők lehetséges meghibásodása egyforma valószínűséggel következhet be mindkét felvonó esetében.

(21)

Az Orona a konzultációk során kijelentette, hogy a 95/16/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Liftinstituut bejelentett szervezettel értékeltette a felvonó alapvető követelményeknek való megfelelőségét. Ezen irányelv V. mellékletének megfelelően a Liftinstituut a felvonó biztonságának értékelése érdekében elvégezte az EK-típusvizsgálatot. Az EK-típusvizsgálat az az eljárás, amely során egy bejelentett szervezet megbizonyosodik arról és hitelesíti azt, hogy a típusfelvonó vagy egy olyan felvonó, amely alkalmazhatósági határának nem tervezik kiterjesztését vagy változtatását, megfelel a 95/16/EK irányelv követelményeinek. A Liftinstituut 2012. július 17-én kiállította az EK-típusvizsgálati tanúsítványt, amelyet 2013. március 15-én felülvizsgált.

(22)

A 95/16/EK irányelv 8. cikke (2) bekezdésének ii. pontja, valamint ezen irányelv VI. mellékletének 4. szakasza szerint a felvonószerelő által kiválasztott bejelentett szervezet köteles a felvonó forgalomba hozatala előtt elvégezni vagy elvégeztetni az átvételi ellenőrzést. A bejelentett szervezet köteles elvégezni a 95/16/EK irányelv 5. cikkében említett szabványok által előírt megfelelő vizsgálatokat és ellenőrzéseket vagy azokkal egyenértékű vizsgálatokat annak biztosítása érdekében, hogy a felvonó megfelel az alapvető követelményeknek. Az Orona a TÜV SÜD bejelentett szervezetet választotta az M33v3 felvonó átvételi ellenőrzésének elvégzésére, a TÜV SÜD igazolta az M33v3 lift megfelelőségét és 2014. augusztus 7-én kiadta az átvételi ellenőrzési tanúsítványt.

(23)

Az Orona arra kérte a hollandiai piacfelügyeleti hatóságokat, hogy 2015. augusztus 20-án végezzék el az M33v3 felvonó ellenőrzését ’s-Hertogenbosch városában, és a hatóságok megállapították, hogy az Orona által végrehajtott egyedi technikai intézkedések teljesítették az alapvető követelményeket.

(24)

Az Orona azzal érvel, hogy a 95/16/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelménnyel ellentétben a német hatóság nem értesítette haladéktalanul a Bizottságot a nemzeti intézkedésről. Míg a nemzeti intézkedést 2015. november 26-án fogadták el, a Bizottság arról csak az Orona 2015. december 11-i panasza által szerzett tudomást. A német hatóság 2016. március 10-ig nem értesítette a Bizottság az intézkedésről. Az Orona álláspontja szerint ez a késedelem negatív hatással volt az Orona védelemhez való jogára és hírnevére.

(25)

Ami a nemzeti intézkedés tárgyát illeti, az Orona emlékeztetett arra, hogy a német hatóság kifejtette az Oronának, hogy „nem általánosságban vonta kétségbe az EK-típusvizsgálatot, hanem csak a legkisebb aknafej és a legkisebb felvonó kombinációjával rendelkező verzió esetében.” A német hatóság fenntartotta ezt az álláspontot a nemzeti intézkedés több hónappal későbbi elfogadásáig, amely a felvonófülke méretétől függetlenül minden csökkentett méretű aknafejjel rendelkező M33v3 felvonómodellt betiltott. Az Orona úgy véli, hogy a nemzeti intézkedés ezért nemcsak indokolatlan volt, hanem még az arányosság elvét is megsértette.

(26)

Az Orona arra emlékeztetett 2016. május 18-i észrevételeiben, hogy átfogó biztonsági értékelésre van szükség, ahelyett hogy pusztán arra összpontosítanánk, hogy az M33v3 modell miként vethető össze a harmonizált szabványokkal a függőleges aknafej tekintetében, amely a felvonóbiztonság értékelésének csak az egyik tényezője. Az Orona e tekintetben hivatkozott az NB-L – a 95/16/EK irányelv bejelentett szervezeteinek koordinációs csoportja – 2009. november 3-i, „az összenyomódás veszélye, szabad tér, kritériumok” című állásfoglalására, amely az elfogadható szabad tér vonatkozásában az EN 81-1 szabvány 5.7. szakaszában megállapított kritériumokkal egyenértékű kritériumokat határoz meg. Az ezen állásfoglalásban megállapított kritériumok alapjául a függőleges szabad tér, a szabad tér térfogata (kocka) és e terek adott területbe való integrálásának kombinációja szolgál. Ez az állásfoglalás tartalmaz egy nem teljes igényű felsorolást a kockázatértékelés során figyelembe veendő további kritériumokról. E további kritériumok közé tartoznak a figyelmeztetések, az ergonómiai elvek, a karbantartás gyakorisága és a váratlan körülmények.

(27)

A fülketető és az aknamennyezet közötti függőleges szabad tér tekintetében a Liftinstituut az Oronának elküldött 2015. július 10-i levelében az Orona szempontjait támogatva kijelentette, hogy „a garantált 0,5 méteres minimális szabad tér általánosan elfogadott, mint az emberi test összenyomódásával kapcsolatos veszély elkerüléséhez szükséges elégséges terület […]. Az EN 81-1:1998+A3:2009 szabvány 5.7.3.3 b) szakasza tükrözi, hogy ez a felvonókban való alkalmazáskor is elfogadható.” Mindenesetre az Orona 2016. május 18-i észrevételeiben kifejtette, hogy az M33v3 felvonó fülkéje felett lévő blokk függőleges szabad magassága (0,5 m) megegyezik az EN 81-1 szabvány által a fülke alatt (az aknában) elhelyezkedő mentési tér tekintetében megkövetelt függőleges szabad magassággal. A szabad tér térfogata (kocka) tekintetében az M33v3 felvonó műszaki leírásában leírtak szerint a felvonófülke felett lévő blokk térfogata (0,5 m × 0,7 m × 1,0 m) nagyobb, mint az EN 81-1 szabvány által a fülke feletti mentési tér (0,5 m × 0,6 m × 0,8 m), valamint a fülke alatti mentési tér (0,5 m × 0,6 m × 1,0 m) vonatkozásában megkövetelt minimális térfogat. Az Orona által kért és az IK4-Ikerlan nevű, termék-, folyamat- és szolgáltatásinnovációra szakosodott technológiai központ által elvégzett, majd a Bizottságnak 2016. március 15-én benyújtott tanulmány (a továbbiakban: IK4-Ikerlan tanulmány) szerint valamennyi vizsgált karbantartó személy (reprezentatív a 18 és 65 év közötti férfi karbantartó személyek szokásos változatosságára) befér a felvonófülke feletti kockába, míg az EN 81-1 szabvány szerint méretezett kocka esetében nem mindig volt ez a helyzet.

(28)

Az Orona 2016. május 18-i észrevételei szerint, valamint a német hatóságnak a nemzeti intézkedés elfogadása előtt elküldött műszaki leírásokban leírtak alapján az M33v3 felvonó számos kiegészítő és egyedi biztonsági funkciót tartalmaz, amelyek jelentős mértékben kizárják az emberi hibát. E funkciók közé EK-típusvizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező biztonsági berendezésként nemcsak a redundáns fék tartozik, hanem számos egyéb biztonsági funkció is, amelyek együttesen az EN 81-1 szabvánnyal összhangban megtervezett felvonóknál biztonságosabbá teszik a felvonót. E tekintetben a felvonó az alábbiakat tartalmazza: i. figyelmeztető jelzés, miszerint csak egyetlen személy tartózkodhat a fülketetőn, és az összenyomódás veszélyének megakadályozásához a lefekvés a megfelelő biztonságos testhelyzet, ii. biztonsági berendezés, amely a fülketető megközelítése esetén kikapcsolja a normál üzemelést (érzékelő kapcsoló), hogy megakadályozza a fülke felfelé történő mozgását a fülketetőre való lépés során, iii. vezérlőrendszer, amely az aknába való belépés érzékelése esetén inaktív állapotban tartja a felvonót, amíg a fülke tetején lévő vizsgálati kapcsolót nem kapcsolják vizsgálati üzemmódba, iv. kiegészítő végső vizsgálati végálláskapcsoló, amely megállítja a felvonót, ha a fülke 1,8 méterre van az aknamennyezettől, v. kiegészítő végső végálláskapcsoló, amely megakadályozza a fülke mozgását, és vi. teleszkópos korlát, amely megakadályozza a normál üzemelést, ha a korlát nincs teljesen visszahúzva, illetve megakadályozza a vizsgálati üzemmódot, ha a korlát nincs teljesen kihúzott állapotban.

(29)

Az Orona 2016. május 18-i észrevételeiben kifejtette, hogy a német hatóság úgy érvel a nemzeti intézkedésben, hogy a technikusnak a guggoló testhelyzettel ellentétben „számottevően több időre” lenne szüksége a felvonóban való biztonság garantálásához megkövetelt fekvő testhelyzet felvételéhez a fülke tetején. Az Orona szerint ezt az állítást a német hatóság által benyújtott semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, és a 95/16/EK irányelv nem tartalmazza konkrét követelményként a biztonságos testhelyzet felvételének szükségességét. Ezenkívül a német hatóság és az Orona között 2015. december 15-én megtartott találkozót követően abban állapodtak meg, hogy az Orona a nemzeti intézkedéssel összhangban kiegészítő vizsgálatokat hajt végre az M33v3 felvonó biztonságos kialakításának további támogatása érdekében. Kiemelt hangsúlyt fektettek a felvonótető méretének reakcióidőre gyakorolt hatására. Az IK4-Ikerlan tanulmány e tekintetben azt állapította meg, hogy a karbantartó személyzet testhelyzete és az M33v3 felvonók mérete sem alkot a reakcióidőt befolyásoló tényezőt. Továbbá az is kimutatható, hogy az életkor és a testtömegindex sem befolyásolja a reakcióidőt. Az IK4-Ikerlan tanulmány továbbá megállapította, hogy a guggoló testhelyzet felvételéhez szükséges reakcióidő az EN 81-20 szabvány szerinti felvonókban átlagosan mindösszesen 1,26 másodperc volt, ami nem befolyásolja az esetleges különleges kockázatot, mivel másodpercenkénti 0,6 méteres vizsgálati sebesség esetén az időbeli eltérés csupán 0,9 méternek felel meg. A reakcióidők közti különbségnek csak akkor van jelentősége, ha a biztonsági rendszer, például a redundáns fékrendszer meghibásodik. Azonban e forgatókönyv esetében a magasságbeli különbség nem számítana, mivel a baleset az M33v3 felvonó és a harmonizált szabványoknak megfelelő felvonó esetében is halálos lenne.

(30)

Az időtényező tekintetében az Orona kifejtette, hogy a műszaki dokumentációban kifejtettek szerint az M33v3 felvonó fülkéjének teteje sima és akadályoktól mentes, így a karbantartó személyzet gyorsabban le tud feküdni a tetőre és fel tudja venni a biztonságos testhelyzetet. Az Orona különösen arra mutatott rá, hogy az EN 81-1 szabványnak megfelelő felvonó fülkéjének tetején a fekvő testhelyzet felvételét gátló olyan elemek, például kötelek és tartozékaik is lehetnek, amelyek késleltethetik a biztonságos fekvő testhelyzet felvételét. Az Orona továbbá kiemelte, hogy az EN 81-1 szabvány csak azt mondja ki, hogy a biztonsági térnek a munkaterületről elérhetőnek kell lennie. Azonban az M33v3 felvonóban a munkaterület egybeesik a biztonsági térrel, ami azt jelenti, hogy amennyiben valami rosszul alakul és adott személynek fekvő testhelyzetet kell felvennie, akkor e személy máris a megfelelő helyen tartózkodik, ami lerövidíti a biztonságos testhelyzet felvételéhez szükséges időt. Az Orona a Bizottságnak 2016. január 20-án elküldött levelében, valamint a Bizottságnak 2019. július 12-én elküldött e-mailjében tovább pontosítja az M33v3 felvonó és az EN 81-1 szabványnak megfelelő felvonó műszaki leírásai közti különbségeket (nevezetesen a fülketetőn lévő akadályokat és a biztonsági térhez való hozzáférést).

(31)

A fékhiba vonatkozásában a Liftinstituut kifejtette az Oronának 2015. április 21-én elküldött levelében, hogy a fékhiba valamennyi felvonó esetében az üres felvonófülke ellenőrizetlen felfelé történő mozgásához vezetne, amely rövid helyváltoztatás során olyan sebességet eredményezne, amelynek következtében a felvonófülke a felvonófülke teteje és az aknamennyezet közötti összenyomódás kockázatának megelőzése céljából létrehozott szabad térbe ugrana, vagyis a felvonófülke annak ellenére folytatná az aknában való felfelé történő mozgását, hogy az ellensúly már eltalálta az ütközőket. Az 1 m/s névleges sebességgel rendelkező felvonó az EN 81-1 szabvány által megkövetelt 1 méteres aknafejet az ugrás következtében már a felvonófülke 4 méternyi ellenőrizetlen mozgásakor felhasználja, más szóval csak rövid helyváltoztatásra van szükség. Nem maradna szabad tér, ami a fülketetőn tartózkodó személy halálos összenyomódásához vezet. Az, hogy csupán rövid helyváltoztatásra van szükség ahhoz, hogy a felvonó névleges sebességének 115 %-át meghaladó sebességre gyorsuljon, az ütközők valószínűsíthető szétesésével jár, mivel azok integritása a névleges sebesség 115 %-át meghaladó sebesség esetében nem garantált (az EN 81-1 szabvány azt írja elő, hogy az ütközőknek a névleges sebesség legfeljebb 115 %-ával történő ütközést kell kibírniuk).

(32)

Az Orona továbbá kijelentette, hogy a biztosított szabad tér (0,5 méteres függőleges távolság) és az időtényező semmilyen esetben sem bír jelentőséggel az M33v3 felvonó biztonsági szintje és az EN 81-1 szabványban meghatározott műszaki leírások összehasonlítása során. Az Orona 2015. április 22-én a német hatóság számára elküldött, a Liftinstituut 2015. április 21-i levelében kifejezett álláspontját is tartalmazó e-mailjében ismertettek szerint az összenyomódás veszélye csak a fék meghibásodása esetén áll fenn. Az Orona arra a következtetésre jutott, hogy az összenyomódás veszélye nem előzhető meg sem az M33v3 felvonó kialakítása, sem az EN 81-1 szabványnak megfelelő felvonó kialakítása révén.

(33)

Az Orona a Bizottságnak 2019. július 12-én elküldött észrevételeiben kifejtette, hogy az M33v3 felvonó redundáns fékrendszere minden esetben sokkal biztonságosabb, mint az EN 81-1 szabványnak megfelelő felvonó fékrendszere, amit 2019. május 28-i észrevételeiben a német hatóság is elismert. Az EN 81-1 szabványnak megfelelő felvonóval ellentétben az M33v3 felvonóban rendkívül valószínűtlen a fékhiba bekövetkezte, mert a fék egy EK-típusvizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező biztonsági berendezés a nem szándékos és a felfelé való fülkemozgás elleni védelem érdekében. Ezért sokkal valószínűtlenebb, hogy az M33v3 felvonóban bekövetkező fékhiba olyan helyzethez vezet, amelyben egy adott személy hirtelen és nem szándékosan a biztonságos védett térrel ütközik össze.

(34)

Az Orona arra is rámutatott, hogy 2015-ben a német hatóság aggályainak középpontjában a kockázat kérdése állt. Az Orona kilenc hónappal a nemzeti intézkedés elfogadását megelőzően, 2015. február 16-án elvégezte az ISO/DIS 14798 szabvány (6) szerinti kockázatértékelést (a továbbiakban: a kockázatértékelés), amelyet elküldött a német hatóság számára. A kockázatértékelésben az Orona által hozott védelmi intézkedések tekintetében megállapították, hogy az M33v3 felvonó biztonságos és a kár valószínűsége (A–F osztályba való besorolás, ahol F a legkevésbé valószínű) és a sérülés súlyossági szintje (1–4 osztályba való besorolás, ahol 4 a csekély mértékű sérülés) alapján nem szükséges további intézkedéseket tenni a kockázatok csökkentése érdekében, mivel a felvonó „2F” eredményt ért el.

(35)

A kockázatértékelés megállapította különösen, hogy a fék (mint EK-típusvizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező biztonsági berendezés) meghibásodásának valószínűsége olyan csekély, hogy a kockázat szintje elfogadható. Az Orona leszögezte, hogy a kockázatértékelésben nem szokás az EK-típusvizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező biztonsági berendezések meghibásodását mérlegelni, mert azok biztonsági szintje a berendezés jellegéből eredően magas.

(36)

Amint azt a kockázatértékelésben megállapították, nincs különbség az M33v3 felvonó és a harmonizált szabványoknak megfelelő felvonók között. A fékhiba elméleti forgatókönyve az ellenőrizetlen összenyomódás miatt kivétel nélkül az érintett technikus halálával végződik, ezért nincs jelentősége annak, hogy a fülke feletti mentési tér 0,5 vagy 1 méter.

(37)

Végezetül, az Orona hangsúlyozza a Bizottságnak 2016. május 18-án elküldött észrevételeiben, hogy a 95/16/EK irányelv nem követeli meg a lehetséges kockázatok teljes megszüntetését, – ami egyszerűen lehetetlen – hanem csak az irányelvben meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelést ír elő, amit a harmonizált szabványok vagy azokkal egyenértékű biztonsági intézkedések révén kell biztosítani. Ezenkívül az Orona kijelentette, hogy az egyenértékű biztonsági intézkedésekről azt kell bizonyítani, hogy ugyanolyan biztonságosak, mint a harmonizált szabványokban tükröződő intézkedések, ami nem ugyanazt a bizonyítási küszöböt jelenti, mint a kockázatok teljes hiányának bemutatása.

(38)

A Bizottság a valamennyi érintett féllel folytatott széles körű konzultáció alapján értékelte a nemzeti intézkedést.

(39)

A nemzeti intézkedés meghozatalának időpontjában hatályos 95/16/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok kötelesek minden megfelelő intézkedést meghozni annak biztosítása érdekében, hogy az említett irányelv hatálya alá tartozó felvonók csak abban az esetben legyenek forgalomba hozhatók és üzembe helyezhetők, ha szakszerű beszerelés, megfelelő karbantartás és rendeltetésszerű használat mellett nem jelentenek veszélyt a személyek egészségére és biztonságára, vagy, adott esetben, a vagyonbiztonságra.

(40)

A 95/16/EK irányelv 3. cikke úgy rendelkezik, hogy az irányelv hatálya alá tartozó felvonóknak meg kell felelniük az alapvető követelményeknek.

(41)

A 95/16/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése értelmében az a tagállam, amely megállapítja, hogy a felvonó veszélyeztetheti a személyek biztonságát és adott esetben a vagyonbiztonságot, köteles minden megfelelő intézkedést meghozni annak érdekében, hogy a felvonót kivonja a piacról, megtiltsa forgalomba hozatalát, illetve üzembe helyezését, valamint korlátozza szabad mozgását. E cikk második albekezdéséből következik, hogy az adott tagállamnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot minden ilyen intézkedésről, feltüntetve döntésének indokait és különösen azt, hogy a megfelelőség hiányának oka az alapvető követelmények teljesítésének hiánya, a szabványok nem megfelelő alkalmazása vagy maguknak a szabványoknak a hiányosságai.

(42)

A 95/16/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése megköveteli, hogy a bejelentett szervezet a forgalomba hozatal előtt a felvonón megfelelőségértékelést végezzen el.

(43)

A 95/16/EK irányelv I. mellékletének 2.2. szakasza meghatározza az alapvető követelményeket, amelyek szerint a felvonót úgy kell megtervezni és beszerelni, hogy a fülke véghelyzeteiben megakadályozza az összenyomódás veszélyét, valamint hogy ezt a célt a véghelyzetek mögötti szabad tér vagy védett tér kialakításával kell elérni.

(44)

Az irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban az EN 81-1 szabvány a felvonó forgalomba hozatalának időpontjában vélelmezte az M33v3 felvonó 95/16/EK irányelv I. melléklete 2.2. szakaszának való megfelelését.

(45)

Az Orona nem a harmonizált szabványokra támaszkodott az alapvető követelményeknek való megfelelés elérésekor. Az Orona ehelyett egy alternatív műszaki megoldást mutatott be a német hatóságnak, amelyet a Liftinstituut az EK-típusvizsgálati eljárásban tanúsított, majd a német hatóságnak 2014. november 12-én elküldött levelében tovább pontosított. Habár az aknafejben lévő minimális szabad tér eltér az EN 81-1 szabvány 5.7.1.1. a) szakaszában meghatározott követelményektől, a Liftinstituut által kiadott NL12-400-1002-035-30 rev.2 EK-típusvizsgálati tanúsítvánnyal összhangban a fülketetőn lévő szabad tér nagyobb minimális szabad teret képez (téglalap alakú térfogat), mint az EN 81-1 szabvány alapján a fülke véghelyzeteiben való összenyomódás veszélyének megakadályozása érdekében a süllyesztékben megkövetelt minimális szabad tér. 2014. november 12-i levelében a Liftinstituut kijelentette, hogy ezt a szabad teret a tartósan rögzített ellensúly ütköző garantálja abban az esetben, ha a hajtótárcsa folyamatos felfelé történő forgása közben megcsúsznak a kötelek. A bejelentett szervezet továbbá kijelentette, hogy az Orona által biztosított szabad tér méretei – az EN 81-1 szabványban meghatározott méretek alternatívái – is megfelelnek az alapvető követelményeknek, amennyiben megbízható kiegészítő eszközök nagyobb átmeneti teret biztosítanak, amelynek a méretei teljesítik az EN 81-1 és az EN 81-21 szabvány követelményeit, feltéve, hogy az összenyomódás kockázatát a tartósan rendelkezésre álló szabad tér mindig fedezi. A nagyobb átmeneti teret biztosító kiegészítő eszközök az alábbi három elemet foglalják magukban. Először, a közvetlenül a felvonó biztonsági áramkörén működő és a további megbízhatóság biztosítása érdekében a felvonó helymeghatározó mérőrendszere által ellenőrzött két kiegészítő biztonsági kapcsoló alkalmazása. Másodszor, EK-típusvizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező biztonsági berendezésként egy megbízható redundáns fék, amely mind a fülke nem szándékos mozgása, mind a felfelé mozgó fülke sebességtúllépése ellen védelmet biztosít, és ténylegesen leállítja a felvonót. Harmadszor, a fülketetőhöz való hozzáférés folyamatos ellenőrzése, amely közvetlenül kikapcsolja a felvonó normál üzemelését, ha valaki egy aknaajtón keresztül hozzáfér a fülketetőhöz.

(46)

A 95/16/EK irányelv 8. cikke (2) bekezdésének ii. pontjával és ezen irányelv V. mellékletével összhangban a Liftinstituut megbizonyosodott arról és hitelesítette (7), hogy az M33v3 felvonó EK-típusvizsgálata igazolja, hogy a fülke tetején való összenyomódás veszélye tekintetében a védelmi rendszer megbízhatósága legalább az EN 81-1 szabvány követelményeit teljesítő felvonóval egyenértékű. Az M33v3 felvonó kizárólag a függőleges szabad térnek az EN 81-1 szabvány 5.7.1.1. a) szakaszában meghatározott méretei tekintetében különbözik az EN 81-1 szabvány követelményeinek megfelelő felvonótól. Az Orona betartotta a 95/16/EK irányelv V. mellékletének B részében meghatározott EK-típusvizsgálati eljárást. Ezen eljárás során az Orona kifejtette, hogy az alternatív műszaki megoldások a biztonság tekintetében egyenértékűek az EN 81-1 szabvány követelményeivel. A Liftinstituut által kiadott EK-típusvizsgálati tanúsítvány az NB-L állásfoglalását követi, amelyben általános műszaki kritériumokat határoznak meg arra vonatkozóan, hogy miként felelhetnek meg teljes mértékben az EN 81-1 szabvány 5.7. szakaszától eltérő méretű szabad térrel rendelkező felvonók a 95/16/EK irányelvben meghatározott alapvető követelményeknek.

(47)

A 95/16/EK irányelv 8. cikke (2) bekezdésének ii. pontjával és ezen irányelv VI. mellékletének 4. szakaszával összhangban a TÜV SÜD a felvonó forgalomba hozatalát megelőzően elvégezte a felvonón a megfelelő vizsgálatokat és ellenőrzéseket, majd kiadta az átvételi ellenőrzési tanúsítványt, amely megállapítja, hogy a felvonó teljesítette a 95/16/EK irányelvben meghatározott követelményeket.

(48)

A német hatóság szerint az Orona által biztosított műszaki megoldás főként azért nem tesz eleget az alapvető követelményeknek, mert a felvonó olyan tekintetben eltér az EN 81-1 szabványtól, hogy a fülketető és az aknamennyezet közötti 1 méter helyett csupán 0,5 méteres függőleges távolságot biztosít. A német hatóság úgy véli, hogy ez nem biztosít elegendő időt ahhoz, hogy adott személy biztonságos testhelyzetet vegyen fel, amennyiben az egyéb óvintézkedések nem képesek nagyobb távolságban megállítani a felvonót. A német hatóság azonban nem fejtette ki a nemzeti intézkedésben, hogy az M33v3 felvonóban mely esetekben lenne a függőleges távolság 0,5 méter és következésképpen mely esetekben állna fenn az összenyomódás veszélye.

(49)

A német hatóság szerint az Orona által alkalmazott alternatív műszaki leírások nem biztosítanak megegyező szintű biztonságot, mivel még ha a baleset bekövetkeztének valószínűségét (a felvonófülke legmagasabb véghelyzetbe való nem szándékos mozgását) csökkentik is, a lehetséges sérülések mértéke bizonyosan súlyosabb lesz a minimális függőleges tér felére csökkentése miatt. A felvonótetőn lévő személyek szükség esetén biztosíthatják biztonságukat, ha lefekszenek a fennmaradó védett térbe, ugyanakkor ez több időbe telik, mint a harmonizált szabványoknak megfelelő felvonó esetében.

(50)

A szabad tér vagy védett tér tekintetében a német hatóság úgy véli, hogy az EN 81-1 szabvány a fülketető és az aknamennyezet között 1 méteres függőleges távolságot követel meg a teljes szabad térben vagy védett térben. Ezt a tényt vitatja az Orona, a Liftinstituut és a Bizottság, ami e tekintetben a független tanulmány következtetésein alapul. Ugyanakkor, mivel a német hatóság önmagában nem a 0,5 méteres függőleges távolságot, hanem a biztonságos testhelyzet felvételéhez szükséges időtartamot tekinti az alapvető követelményekkel összeegyeztethetetlennek, a függőleges távolságra vonatkozó elemmel az EN 81-1 követelményeinek értelmezése tekintetében nem szükséges a továbbiakban foglalkozni.

(51)

Ami az M33v3 felvonóban lévő szabad teret vagy védett teret illeti, a technikus a vizsgálati üzemmódban 1,8 méteres minimális munkaterülettel (felső mentési tér) rendelkezik. A német hatóság azonban a Bizottsággal folytatott konzultációs szakasz során jelezte annak a felvonóban bekövetkező eseménynek a három lehetséges okát, amely a felvonó megfelelő működése mellett a függőleges távolság 1,8 méterről 0,5 méterre való csökkenéséhez vezethet. E három ok közül az Orona kizárólag a fékhiba által kiváltott okot ismeri el. Az Orona szerint a fékhiba még ebben az esetben is rendkívül valószínűtlen. A nemzeti intézkedés elfogadásakor a német hatóság nem vette figyelembe az emberi hiba által kiváltott okot. Az Orona e tekintetben 2019. január 15-i észrevételeiben kifejtette, hogy egy képzett szervízmérnököt semmi sem ösztönöz arra, hogy a felvonót a karbantartási sebességüzemmód helyett normál üzemi sebesség mellett kezelje. A szervízmérnök munkájának ellátásához alapvető fontosságú, hogy teljes mértékben irányítsa a fülke mozgását. A felvonót normál üzemmódban az aknaajtókon kívül más kívánt helyeken nem lehet megállítani a karbantartási műveletek elvégzéséhez. Mindenesetre az EN 81-1 szabvány 0.3.8. szakasza szerint feltételezhető, hogy a karbantartó személyzet ki van oktatva, és az utasításoknak megfelelően dolgozik, azaz ténylegesen nem várható, hogy a felvonót normál üzemi sebesség mellett kezeljék. Emellett a független tanulmány rendkívül valószínűtlennek tartja, hogy a karbantartó személyzet szándékosan megkerülje a használati utasításban leírt biztonsági funkciókat.

(52)

A német hatóság által jelzett, a függőleges távolság 0,5 méterre való csökkenéséhez vezethető harmadik lehetséges ok, azaz a végálláskapcsoló lehetséges meghibásodása tekintetében az Orona 2016. május 18-i észrevételeiben kifejtette, hogy a technikus a fülke tetején áll, a vezérlő szerkezeten kellő időben bekapcsolja a vizsgálati üzemmódot, és ezáltal teljes mértékben irányítása alá vonja a felvonót. A technikus ezt követően az akna tetejének irányába mozgatja a fülkét. A vezérlőrendszer meghibásodhat. E meghibásodás miatt a felvonó – még mindig csak 0,6 m/s sebességgel (vizsgálati sebesség) – továbbra is mozgásban marad. A sebesség még ellenőrizetlen felfelé történő mozgás esetén sem haladja meg az 1 m/s sebességet (normál üzemmód sebessége). Változatlanul fennáll annak a lehetősége, hogy a technikus veszély esetén a vezérlő szerkezeten lévő két vészhelyzeti végálláskapcsoló segítségével haladéktalanul megállítsa a felvonót. Még akkor is, ha a technikus kideríthetetlen okokból nem működteti a vészleállítót, a végső végálláskapcsoló biztosítja, hogy a felvonó 1 méteres minimális szabad tér mellett az összenyomódás veszélye nélkül megálljon. Ezért ebben az esetben is az M33v3 felvonóban bekövetkező súlyos sérülés általános valószínűsége a nullához közelít, és a kockázat megegyezik az EN 81-1 szabványnak megfelelő felvonó esetében fennálló kockázattal. Ennélfogva sem az emberi hiba, sem a végálláskapcsoló meghibásodása nem tekinthető olyan oknak, amely ahhoz vezethet, hogy a függőleges távolság az M33v3 felvonó megfelelő működése esetén 1,8 méterről 0,5 méterre csökken.

(53)

Ami a fékrendszer teljeskörű meghibásodását illeti, a fék egy mechanikus biztonsági eszköz, amely az ellenőrizetlen felfelé történő mozgás elleni biztonsági berendezésként EK-típusvizsgálati tanúsítvánnyal rendelkezik. A fék egy ellenőrzött, redundáns biztonsági fék, és valamennyi fék elégséges erővel rendelkezik ahhoz, hogy önmagában megállítsa a felvonót. A fék mindkét áramköre megszakad a rugók használatakor, azaz feszültség alatti üzemi körülmények között az elektromágneses fék nyitva van. Az előre nem látható áramkimaradások esetén a fék mindkét áramköre a rugóerő által működésbe hozva automatikusan bezáródik, és ezáltal valamennyi üzemi állapotban megbízhatóan biztosítja a mozgó felvonófülke statikus megtartását vagy sebességének dinamikus csökkentését. Ezért az M33v3 felvonó fékrendszerének teljeskörű meghibásodása szinte lehetetlen.

(54)

Az NB-L továbbá megállapította, hogy az elfogadható szabad tér tekintetében az EN 81-1 szabvány 5.7. szakaszában meghatározott kritériumokkal egyenértékű kritériumok alapjául a függőleges szabad tér, a szabad tér térfogata (kocka) és e terek adott területbe való integrálásának kombinációja szolgál.

(55)

Ami a biztonságos testhelyzet felvételéhez szükséges időt illeti, a nemzeti intézkedés szerint onnantól áll fenn a biztonságos testhelyzet felvételéhez elégtelen idő miatti összenyomódás kockázata, hogy a függőleges távolság 0,5 méter. Ugyanakkor, amint az a (32) preambulumbekezdésben kifejtésre került, az M33v3 felvonóban lévő szabad tér vagy védett tér függőleges távolsága csak akkor 0,5 méter, ha a fék meghibásodik. Mivel az Orona a nemzeti intézkedés elfogadása előtt, különösen 2015. április 22-i e-mailjében biztosította ezt a műszaki magyarázatot a német hatóság számára, a fékhiba az egyetlen forgatókönyv, amelyet a továbbiakban vizsgálni szükséges.

(56)

Az EN 81-1 szabványban foglalt műszaki leírások, valamint az M33v3 felvonó által biztosított biztonsági szint csak akkor hasonlítható össze, ha ugyanazt a forgatókönyvet értékelik az EN 81-1 szabványnak megfelelő felvonó és az M33v3 felvonó esetében is. Ez azt jelenti, hogy a fentiekben kifejtettek szerint az összenyomódás kockázatának értékelése során csak azt a forgatókönyvet kell figyelembe venni, amikor a fék mindkét felvonóban meghibásodik. Az Orona által a német hatóságnak az intézkedés elfogadása előtt szolgáltatott bizonyítékok és különösen a Liftinstituut Oronának 2015. április 21-én elküldött levele szerint a fék meghibásodása esetében a szabad gyorsulási sebesség már néhány méter után mindkét felvonó esetében azzal járna, hogy a felvonó helyváltoztatási sebessége miatt az ütközők képtelenek lennének megállítani a felvonófülkét és az ütközők valószínűleg szétesnének. Ebben az esetben a fülke összeütközne az aknamennyezettel és a rendelkezésre álló függőleges távolságtól függetlenül bárkit összenyomna a fülke tetején. Amint azt a Liftinstituut levelében kifejtette, a fék meghibásodása esetén mindkét felvonóban fennáll az összenyomódás kockázata, mivel az adott testhelyzet fülketetőn való felvételéhez szükséges időtől függetlenül nagyon alacsony annak a valószínűsége, hogy a védett tér megakadályozza a balesetet. E tekintetben a német hatóság kijelentette a Bizottságnak 2019. május 28-án elküldött e-mailjében, hogy amennyiben a fék meghibásodik, sem az M33v3 felvonót, sem az EN 81-1 szabványnak megfelelő felvonót nem lehet megállítani, és az ütközők lehetséges meghibásodása egyforma valószínűséggel bekövetkezhet mindkét felvonó esetében.

(57)

Ezért arra lehet következtetni, hogy az időtényező – azaz a biztonságos testhelyzet felvételéhez szükséges időtartam a fülketetőben lévő függőleges távolsághoz viszonyítva – nem játszik szerepet az összenyomódás veszélyének megakadályozásában.

(58)

Továbbá, amint azt az Orona kifejtette és a német hatóság elismerte, az Orona által az M33v3 felvonóban alkalmazott redundáns fék – amely mindig egy EK-típusvizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező biztonsági berendezés – biztonságosabb, mint az EN 81-1 szabványban meghatározott műszaki leírásoknak megfelelő felvonókban használt fék, mivel a műszaki leírások a legtöbb esetben nem követelik meg, hogy a fék EK-típusvizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező biztonsági berendezés legyen.

(59)

Valóban, a 95/16/EK irányelv 3. cikke szerint a biztonsági berendezéseknek meg kell felelniük az alapvető követelményeknek, vagy a felvonóknak, amelyekbe azokat beszerelik, meg kell felelniük az alapvető követelményeknek. Ez azt jelenti, hogy a teljes felvonó megfelelőségértékelésén kívül a fékrendszert is alávetették a 95/16/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének ii. pontjában említett átfogó független megfelelőségértékelési eljárásnak és ezáltal CE-jelöléssel látták el. A biztonsági berendezés meghibásodása ténylegesen nem jelent kockázatot, mivel az 14798 ISO-szabványban megállapítottak, és a (33) preambulumbekezdésben említettek szerint rendkívül valószínűtlen ennek bekövetkezte. Mivel a fékhiba az egyetlen olyan forgatókönyv, amelynek során a fülketető és az akna közötti védett tér az EN 81-1 szabványban függőleges távolságként előírt méret alá csökkenne, és a fékrendszer meghibásodása szinte lehetetlen, a felvonó biztonságosabb, mint az EN 81-1 szabványnak megfelelő felvonó, mivel az utóbbi felvonót nem szükséges a biztonsági berendezésként szolgáló redundáns fékkel felszerelni.

(60)

Ami a biztonság beépítésének alapelveit illeti, először is a német hatóság nem említette ezeket az alapelveket a nemzeti intézkedésben. Másodszor, a biztonság beépítésének alapelvei nem elvont fogalmat képeznek, hanem az alapvető egészségügyi és biztonsági követelményekhez és a felvonó forgalomba hozatalakor rendelkezésre álló technika állásához kapcsolódnak. Ez azt jelenti, hogy a gyártónak a felvonó jelentette kockázatokat e berendezések figyelembevételével kell kezelnie. Harmadszor, a biztonság beépítésének alapelveit ugyanúgy alkalmazandónak kell tekinteni valamennyi felvonó esetében. Ebben az esetben a fékhiba a biztonsági szint összehasonlítása érdekében figyelembe veendő egyetlen forgatókönyv, és az ilyen meghibásodás kockázata az EN 81-1 szabványnak megfelelő felvonóval ellentétben az M33v3 felvonóban rendkívül valószínűtlen.

(61)

A nem a fékrendszerhez kapcsolódó kockázatok tekintetében az Orona által végrehajtott kockázatértékelésen és annak következtetésein kívül a független tanulmány is tartalmaz egy, az EN 81-1 szabványon és az M33v3 felvonóban alkalmazott műszaki megoldáson alapuló kockázatértékelést annak érdekében, hogy az M33v3 felvonó és az EN 81-1 szabványnak megfelelő felvonó által az összenyomódás veszélyét illetően elért biztonsági szintet összehasonlítsa. Az összenyomódással kapcsolatos kockázati szintnek az EN 81-1 szabványban meghatározott intézkedések alkalmazása és az Orona által az M33v3 felvonóban biztosított alternatív intézkedések alkalmazása során történő összehasonlításával a független tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben a felvonót rendeltetésszerűen karbantartják, „az Orona által biztosított alternatív intézkedések jelentősen magasabb szintű biztonságot nyújtanak, mint az EN 81-1 szabvány alkalmazása révén biztosított alternatív intézkedések” (8). Emellett a független tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy még a felvonó (a karbantartó személyzet karbantartási utasításoktól való szándékos eltérése következtében bekövetkező) helytelen használatának igen valószínűtlen esetében is a felvonó „egyértelműen legalább a szabványban meghatározott biztonsági szintet garantálja” (9).

(62)

A (38)–(60) preambulumbekezdésben foglalt elemzés alapján és a független tanulmány ezen elemzést megerősítő eredményeit figyelembe véve az a következtetés vonható le, hogy az M33v3 felvonó megfelelt az alapvető követelményeknek. Az M33v3 felvonó által elért biztonsági szint legalább egyenértékű a felvonó forgalomba hozatalának időpontjában annak megfelelőségét vélelmező EN 81-1 szabványnak megfelelő felvonók biztonsági szintjével. Ezért a nemzeti intézkedés nem tekinthető indokoltnak,