A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2176 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. november 12.)

a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a szoftvereszközök elsődleges alapvető tőkeelemekből való levonása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A bankszektor nagyobb fokú digitalizációjára való átállás további támogatása érdekében az (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) módosította az azon prudenciális értékelésbe bevont szoftvereszközök kezelésére vonatkozó rendelkezéseket, amelyek értékét az intézmény szanálása, fizetésképtelensége vagy felszámolása nem érinti negatívan. Az (EU) 2019/876 rendelet emellett bevezette az 575/2013/EU rendeletbe a 36. cikk (4) bekezdését, amely előírja az Európai Bankhatóság (EBH) számára, hogy dolgozzon ki szabályozástechnikai standardtervezeteket az elsődleges alapvető tőkeelemekből való, szoftvereszközökhöz kapcsolódó levonások alkalmazásának meghatározására. A szavatolótőkéhez kapcsolódó rendelkezések koherenciájának biztosítása és alkalmazásuk megkönnyítése érdekében helyénvaló ezeket a szabályozástechnikai standardokat belefoglalni a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletbe (3), amely a szavatolótőkére vonatkozó összes technikai standardot magában foglalja.

(2)

Az illetékes hatóságokat semmi nem akadályozza abban, hogy eseti alapon ellenőrizzék az intézmény által a tőkébe bevont szoftvereszközöket és a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 64. cikkével összhangban gyakorolják felügyeleti hatáskörüket, különösen, ha a szoftverbefektetések állománya nem kívánatos prudenciális előnyt eredményezhet, vagy ha az alkalmazandó számviteli szabályozásból eredő mérlegelési jogkört gyaníthatóan e rendelet megkerülésére használja fel az intézmény.

(3)

Az intézmények által használt szoftverek sokfélesége miatt nehéz általánosságban felmérni, hogy szanálás, fizetésképtelenség vagy felszámolás esetén mely szoftvereszközök rendelkezhetnek megtérülő értékkel, és milyen mértékben, vagy a szoftverek olyan konkrét kategóriáját azonosítani, amely még ilyen forgatókönyv esetén is megőrizné az értékét.

(4)

Továbbá a múltbeli ügyletek konkrét eseteinek EBH általi értékelése arra enged következtetni, hogy az egyes kategóriák megkülönböztetése nélkül minden szoftvereszközt ugyanolyan valószínűséggel írnak le. Még azokban az esetekben is, amikor a szoftvereszközök értéküket legalább részben megőrzik, az ilyen szoftverek hasznos élettartamát általában módosítják annak figyelembevétele érdekében, hogy az ilyen szoftvert az intézmény átvevője csak a migrálási folyamat végéig fogja használni. Az ilyen migrálási folyamat időtartama – az összegyűjtött bizonyítékok alapján – jellemzően egy és három év között mozog. Ezt a mintát tükröznie kell a szoftvereszközök prudenciális kezelésének is.

(5)

Mivel úgy tűnik, a szoftvereszközök az intézmény szanálása, fizetésképtelensége vagy felszámolása esetén korlátozott értékkel rendelkeznek, alapvető fontosságú, hogy az ilyen eszközök prudenciális kezelése megfelelő egyensúlyt teremtsen egyrészről a prudenciális aggályok, másrészről a szóban forgó eszközök üzleti és gazdasági szempontból vett értéke között. A szoftvereszközök prudenciális kezelésének ezért az elsődleges alapvető tőkére vonatkozó tőkekövetelmény enyhítése kapcsán bizonyos mértékben konzervatív megközelítést kell magában foglalnia.

(6)

Emellett az intézmények számára jelentett további működési terhek elkerülése és az illetékes hatóságok általi felügyelet megkönnyítése érdekében a szoftvereszközök prudenciális kezelésének egyszerűen végrehajthatónak és minden intézmény tekintetében egységesen alkalmazhatónak kell lennie. Az egységes prudenciális kezelés nem akadályozhatja meg az intézményt abban, hogy szoftvereszközeit továbbra is teljes mértékben levonja az elsődleges alapvető tőkeelemekből.

(7)

Tekintettel a technológia gyors változására, az intézmények gyakran ruháznak be szoftvereik karbantartásába, javításába vagy továbbfejlesztésébe. A szabályozási arbitrázs kockázatának csökkentése érdekében ezeket a beruházásokat a karbantartott, javított vagy továbbfejlesztett szoftvertől elkülönítve kell amortizálni, feltéve, hogy ezeket a beruházásokat az alkalmazandó számviteli szabályozás alapján az intézmény mérlegében immateriális javakként jelenítik meg.

(8)	A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)	E rendelet alapját az EBH által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetek képezik.

(10)

Az EBH nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az azokkal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport szakvéleményét.

(11)	A digitális szolgáltatások Covid19-világjárvány következményeként felgyorsult alkalmazására tekintettel e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása

A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

Az 1. cikk f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„f)	az elsődleges alapvető tőkeelemekből való levonások, valamint az elsődleges alapvető tőkeelemekből, a kiegészítő alapvető tőkeelemekből és a járulékos tőkeelemekből való egyéb levonások alkalmazása az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (2) és (4) bekezdésének megfelelően;”.

A rendelet szövege a következő 13a. cikkel egészül ki:

„13a. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a számviteli célból immateriális javakként besorolt szoftvereszközök levonása

(1) Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 115. pontjában meghatározott immateriális javaknak minősülő szoftvereszközöket e cikk (5)–(8) bekezdésével összhangban kell levonni az elsődleges alapvető tőkeelemekből. A levonandó összeget az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban kiszámított prudenciális halmozott amortizáció alapján kell meghatározni.

(2) Az intézményeknek az (1) bekezdésben említett szoftvereszközök prudenciális halmozott amortizációjának összegét úgy kell kiszámítaniuk, hogy az a) pontban említett számításból kapott összeget megszorozzák a b) pontban említett napok számával:

az összeg, amelyen a szoftvereszközt az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint kezdetben megjelenítették az intézmény mérlegében, osztva a következők közül az alacsonyabbal:

i.	a szoftvereszköz hasznos élettartama napjainak száma, a számviteli célú becslés szerint;

ii.	a (3) bekezdésben említett időponttól kezdődő három év, napokban kifejezve;

b)	a (3) bekezdésben említett időponttól eltelt napok száma, feltéve, hogy ez nem haladja meg az e bekezdés a) pontjában említett időtartamot.

(3) Az (1) bekezdésben említett prudenciális halmozott amortizációt attól a naptól kezdve kell számítani, amelytől a szoftvereszköz használatra rendelkezésre áll és megkezdődik számviteli célú amortizációja.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve, ha a szoftvereszközt olyan vállalkozástól – többek között nem pénzügyi ágazatbeli szervezettől – szerezték meg, amely az intézménnyel azonos csoport részét képezi, akkor az (1) bekezdésben említett prudenciális halmozott amortizációt attól a naptól kell számítani, amelytől a szóban forgó szoftvereszköz amortizációja az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint az adott vállalkozás mérlegében megkezdődött.

(5) Az intézményeknek az a) pont szerinti összeg és a b) pont szerinti összeg közötti különbözetből (ha pozitív) eredő összeget kell levonniuk az elsődleges alapvető tőkeelemekből:

a)	a szoftvereszköz (2), (3) és (4) bekezdéssel összhangban kiszámított prudenciális halmozott amortizációja;

b)	a szoftvereszköznek az adott intézmény mérlegében az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint megjelenített halmozott amortizációjának és halmozott értékvesztés miatti veszteségeinek az összege.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérve, az intézményeknek addig a napig, amelytől a szoftvereszköz használatra rendelkezésre áll és megkezdődik számviteli célú amortizációja, az elsődleges alapvető tőkeelemekből azt a teljes összeget le kell vonniuk, amelyen a szoftvereszközt az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint a mérlegben megjelenítik.

(7) Az e cikkben meghatározott prudenciális amortizációt és levonásokat külön-külön el kell végezni minden egyes szoftvereszköz esetében.

(8) Az intézmény által a meglévő szoftvereszközök karbantartására, javítására vagy továbbfejlesztésére irányuló beruházásokat a kapcsolódó szoftvereszközöktől eltérő eszközökként kell kezelni, feltéve, hogy ezeket a beruházásokat az alkalmazandó számviteli szabályozás alapján az intézmény mérlegében immateriális javakként jelenítik meg.

A (6) bekezdés sérelme nélkül a meglévő szoftvereszközök karbantartására, javítására vagy továbbfejlesztésére irányuló beruházások prudenciális halmozott amortizációját attól a naptól kell számítani, amelytől az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint amortizációjuk megkezdődik.

A kapcsolódó meglévő szoftvereszközök prudenciális halmozott amortizációját továbbra is a saját kezdeti számviteli célú amortizációjuk napjától kell számítani a (2) bekezdés a) pontjával összhangban meghatározott prudenciális amortizációs időszak végéig”.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. november 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/876 rendelete (2019. május 20.) az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 1. o.).

(3) A Bizottság 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében való kiegészítéséről (HL L 74., 2014.3.14., 8. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).