(1)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) a fogási korlátok hatálya alá tartozó fajokra vonatkozó kirakodási kötelezettség bevezetésével törekszik minden uniós halászati tevékenységben fokozatosan felszámolni a visszadobás gyakorlatát.

(2)

Az 1380/2013/EU rendelet 9. cikke olyan többéves tervek elfogadásáról rendelkezik, amelyek állományvédelmi intézkedéseket tartalmaznak bizonyos állományoknak egy adott földrajzi területen való halászatára vonatkozóan. Az ilyen többéves tervek meghatározzák a kirakodási kötelezettség végrehajtásának részleteit, és felhatalmazhatják a Bizottságot arra, hogy a tagállamok által kidolgozott közös ajánlások alapján e részleteket tovább pontosítsa.

(3)

Az Északi-tenger tengerfenéken élő állományaira vonatkozó többéves tervet létrehozó (EU) 2018/973 rendelet egyúttal felhatalmazást is ad a Bizottságnak arra, hogy a tagállamok által kidolgozott közös ajánlások alapján a kirakodási kötelezettség végrehajtásának részleteit pontosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

(4)

Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Hollandia és Svédország közvetlen halászati állománygazdálkodási érdekkel bír az Északi-tengeren. Az Északi-tengerrel foglalkozó tanácsadó testülettel és a nyílt tengeri állományokkal foglalkozó tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően az említett tagállamok és az Egyesült Királyság 2019. május 29-én közös ajánlást nyújtottak be a Bizottsághoz az Északi-tengeren folytatott tengerfenéki halászatban alkalmazandó kirakodási kötelezettség végrehajtásának részleteire vonatkozóan. A közös ajánlást 2019. augusztus 7-én módosították. A Bizottság az említett közös ajánlások alapján elfogadta az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendeletet (3).

(5)

2019. november 8-án az érintett tagállamok és az Egyesült Királyság új közös ajánlást nyújtottak be abból a célból, hogy a Bizottság helyesbítsen néhány, az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendeletbe bekerült hibát, és kiegészítse a szóban forgó rendeletet bizonyos, abból véletlenül kimaradt szövegrészekkel.

(6)

A 2019. november 8-i közös ajánlás benyújtói indítványozták, hogy a legalább 70 mm szembőségű és legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú fajszelektáló ráccsal ellátott zsákvéggel felszerelt fenékvonóhálóval kifogott norvég homár esetében a mentesség 2021. december 31-ig legyen érvényben. E mentesség, amelynek tudományos értékelése (4) pozitív eredménnyel zárult, már a korábbi visszadobási tervekben is szerepelt. 2018-ban a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) megállapította, hogy a szóban forgó mentesség vonatkozásában figyelembe vett tudományos információk következetes megközelítésen alapultak, és hogy a szélesebb flotta összefüggésében alkalmazott hitelesítési módszer észszerű volt (5). E kedvező tudományos elbírálás ellenére az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet – nem szándékoltan – a 2020. december 31-ig tartó időszakra korlátozta a mentesség érvényességi idejét, noha ennek semmiféle tudományos indoka nem volt. A mentességet ezért célszerű 2021. december 31-ig alkalmazni.

(7)

A HTMGB fent említett értékelése nyomán az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendeletben továbbá tévesen szerepel egy jelentéstételi kötelezettségre vonatkozó előírás, amelynek értelmében legkésőbb 2020. május 1-jéig további tudományos információkat kell benyújtani a legalább 70 mm szembőségű és legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú fajszelektáló ráccsal ellátott zsákvéggel felszerelt fenékvonóhálóval kifogott norvég homárra vonatkozó mentesség alátámasztására. Ezért indokolt a szóban forgó mentességet kizárni a további adatok benyújtására vonatkozó kötelezettség alkalmazási köréből.

(8)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendeletből nem szándékoltan kimaradt egy, a lepényhal fogásaira és járulékos fogásaira vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentességgel kapcsolatos rendelkezés. A 2019. augusztus 7-én benyújtott közös ajánlásban szerepelt egy, a lepényhal-alakúakra vagy a hengeres testű halakra irányuló halászatban bizonyos, legalább 90–99 mm szembőségű, Seltra-hálópanellel felszerelt vonóhálóval vagy legalább 80–99 mm szembőségű vonóhálóval kifogott sima lepényhalakra alkalmazandó mentességre vonatkozó javaslat. A HTMGB megállapította, hogy a vonatkozó tanulmányok eltérő túlélési arányokról (18–75 %) számoltak be és különösen alacsony értékeket rögzítettek a kisebb lepényhalak esetében (6). Ebből az okból kifolyólag a mentesség csak 2020. december 31-ig lett volna megadható, de a 6. cikk (4) bekezdéséből az erre vonatkozó előírás tévedésből kimaradt. Ezenkívül a további adatok benyújtására vonatkozó jelentéstételi kötelezettségnek erre a mentességre is ki kell terjednie.

(9)

A 2019. november 8-i közös ajánlásban annak benyújtói indítványozták egy de minimis kivételnek a rendeletbe való belefoglalását a bizonyos, legalább 120 mm szembőségű fenékvonóhálóval kifogott északi menyhalakra vonatkozóan.

(10)

Az (EU) 2018/2035 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) lehetővé tette de minimis kivétel alkalmazását az északi menyhalnak az ICES 4 alterületen bizonyos, legalább 120 mm szembőségű fenékvonóhálóval kifogott, a minimális állományvédelmi referenciaméret alatti egyedei tekintetében. A kivétel alkalmazásának engedélyezésére a tagállamok által szolgáltatott és a tudományos értékelés (8) által megerősített tudományos bizonyítékok alapján került sor. A HTMGB megállapította, hogy észszerű a feltételezés, miszerint az északi menyhal nem szándékos fogásainak a szelektivitás fokozása révén történő csökkentése az északi menyhal morfológiája miatt technikai szempontból kihívást jelent. A kivétel a tagállamok regionális csoportja és a Bizottság közötti félreértés következtében nem került bele az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet szövegébe. Ezért az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkét módosítani kell annak érdekében, hogy az tartalmazza a szóban forgó kivételt.

(11)

Az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Mivel az e rendeletben előírt intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászati idényének tervezését és az ahhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységeket, e rendeletnek a kihirdetése után azonnal hatályba kell lépnie. Tekintettel arra, hogy az (EU) 2019/2238 felhatalmazáson alapuló rendelet 2020. január 1-jén lépett hatályba, ezt a rendeletet is attól a naptól kell alkalmazni,

1.

A 3. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 6. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 10. cikk a következőképpen módosul: