(1)

A 733/2008/EK tanácsi rendelet (3) meghatározta a harmadik országokból származó egyes mezőgazdasági termékek esetében megengedett legmagasabb radioaktivitási szinteket. Azt is előírta, hogy a tagállamoknak a termék szabad forgalomba bocsátása előtt ellenőrizniük kell az érintett termékeket annak érdekében, hogy biztosítsák az említett rendeletben meghatározott radioaktivitási szinteknek való megfelelést. Az említett rendelet 2020. március 31-én hatályát vesztette. Tekintettel arra, hogy a 2003/274/Euratom bizottsági ajánlás (4) az említett tanácsi rendelet által megállapított legmagasabb megengedett radioaktivitási szintekre hivatkozik, azt úgy szükséges módosítani, hogy az e rendeletben megállapított legmagasabb szintekre hivatkozzon.

(2)

A csernobili atomerőműben 1986. április 26-án bekövetkezett balesetet követően jelentős mennyiségű radioaktív elem került a légkörbe, amely harmadik országok széles körét érintette. Az ilyen szennyeződés továbbra is népegészségügyi és állategészségügyi veszélyt jelenthet a re az Unióban, ezért helyénvaló uniós szintű intézkedéseket hozni az e harmadik országokból származó vagy onnan szállított takarmányok és élelmiszerek biztonságának biztosítása érdekében.

(3)

A 178/2002/EK rendelet 53. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi bizonyos uniós intézkedések elfogadását a harmadik országból behozott élelmiszerre és takarmányra vonatkozóan, amennyiben nyilvánvaló, hogy az ilyen élelmiszer vagy takarmány valószínűleg súlyos veszélyt jelent az emberek egészségére, az állatok egészségére vagy a környezetre, és az érintett tagállam (tagállamok) által hozott intézkedésekkel ezt a kockázatot nem lehet eredményesen csökkenteni. A fukusimai atomerőműben történt balesetet követően a 297/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (5) bevezetett gyakorlattal összhangban, amely szerint az ilyen intézkedéseket az 178/2002/EK rendelet 53. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjára kell alapozni, a Bizottság az említett rendelkezésen alapuló kiegészítő intézkedések bevezetését javasolja.

(4)

Az Euratom-Szerződés 31. cikkében említett szakértői csoport 2018. november 15-i (6) és 2019. június 13-i véleményében (7) megerősítette, hogy a radioaktív cézium tekintetében jelenleg alkalmazandó legmagasabb megengedett radioaktivitási szint – 370 Bq/kg a tej, a tejtermékek és a „csecsemőknek szánt élelmiszerek” esetében, valamint 600 Bq/kg az összes többi termék esetében – megfelelő szintű védelmet biztosít. Mivel a szakértői csoport véleményeiben a „csecsemőknek szánt élelmiszerek” kifejezés a legfeljebb hároméves gyermekeknek szánt élelmiszerekre vonatkozik, helyénvaló a „csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek” kifejezést használni a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 2. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában szereplő, a csecsemőkre és kisgyermekekre vonatkozó fogalommeghatározásokkal összhangban. Az egyéb termékek, amelyekre a 600 Bq/kg-os felső határérték vonatkozik, a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerektől eltérő élelmiszerek, beleértve az étrendi szempontból csekély jelentőségű élelmiszereket is, valamint az (Euratom) 2016/52 tanácsi rendelet (9) 1. cikke szerinti takarmányok.

(5)

A csernobili baleset által érintett harmadik országokból származó egyes termékek radioaktív céziumszennyezése még mindig meghaladja a fent említett legmagasabb megengedett szinteket. Az elmúlt években megállapítást nyert, hogy a csernobili balesetet követően a cézium-137 szennyeződés továbbra is magas az erdőkben és erdős területeken élő és növekedő fajokból származó számos termék esetében. Ez összefügg azzal, hogy az ökoszisztémában továbbra is jelentős mennyiségű radioaktív cézium található, amelynek fizikai felezési ideje 30 év.

(6)

Míg a körülbelül kétéves fizikai felezési idejű cézium-134 radionuklid a csernobili baleset óta teljesen lebomlott, helyénvaló, hogy a felső határérték csak a cézium-137-re vonatkozzon, mivel analitikai szempontból a cézium-134 elemzése további terhet jelentene.

(7)

Az elmúlt 10 évben több harmadik országból importált gombaszállítmány esetében jelentették az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerben (RASFF) a felső határértékek be nem tartását. Az elmúlt 10 évben néhány esetben a Vaccinium nemzetségbe tartozó tőzegáfonya, fekete áfonya és más gyümölcsök és az azokból származó termékek szállítmányainak a maximális szinteknek való meg nem feleléséről számoltak be a RASFF-nak; a vadhús esetében nem jelentettek meg nem felelést.

(8)

Ebből következik, hogy az egyes harmadik országokból behozott élelmiszerek és takarmányok radioaktív szennyeződést tartalmazhatnak, és ezért valószínűsíthetően olyan súlyos kockázatot jelentenek az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, amely uniós szintű intézkedéseket tesz szükségessé, mielőtt e termékek az uniós piacra kerülnének.

(9)

Az 1635/2006/EK bizottsági rendelet (10) megállapítja a 733/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat. Előírja, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a csernobili balesetben érintett harmadik országok illetékes hatóságai bizonyos mezőgazdasági termékek esetében olyan exportbizonyítványokat állítsanak ki, amelyek igazolják, hogy a bizonyítványok által kísért termékek megfelelnek a 733/2008/EK rendeletben meghatározott legmagasabb megengedett szinteknek. Az érintett harmadik országok felsorolását az 1635/2006/EK rendelet II. melléklete tartalmazza.

(10)

Az 1609/2000/EK bizottsági rendelet (11) megállapítja azon termékek jegyzékét, amelyekre a 733/2008/EK rendelet alkalmazandó.

(11)

Az (EU) 2017/625 rendelet egységes jogi keretbe foglalja az Unióba behozott állatok és áruk hatósági ellenőrzésére vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy ellenőrizze az agrár-élelmiszerláncra vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelést, és szabályozza az egyes harmadik országokból származó áruk bizonyos kategóriáinak a határállomásokon az Unióba való beléptetést megelőzően elvégzendő hatósági ellenőrzések céljából történő bemutatására vonatkozó kötelezettségeket.

(12)

Az áruk Unióba történő beléptetésekor végzett hatósági ellenőrzések megkönnyítése érdekében helyénvaló egységes hatósági bizonyítványmintát megállapítani a különleges feltételek hatálya alá tartozó élelmiszerek és takarmányok Unióba történő beléptetése tekintetében.

(13)

A hatósági bizonyítványokat nyomtatott vagy elektronikus formában kell kiállítani. Ezért helyénvaló mindkét esetre közös követelményeket megállapítani a hatósági bizonyítványok kiadására vonatkozóan, az (EU) 2017/625 rendelet II. címének VII. fejezetében meghatározott követelmények mellett. E tekintetben az említett rendelet 90. cikke első bekezdésének f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság megállapíthatja az elektronikus bizonyítványok kiállítására és az elektronikus aláírások alkalmazására vonatkozó szabályokat, az említett rendelettel összhangban kiadott hatósági bizonyítványok tekintetében is. Ezenkívül rendelkezéseket kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy a nem a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében benyújtott hatósági bizonyítványokra vonatkozó, az (EU) 2019/628 bizottsági végrehajtási rendeletben (12) megállapított követelmények az e rendelettel összhangban kiadott hatósági bizonyítványokra is alkalmazandók legyenek.

(14)

A helytelen használat és a visszaélések elkerülése érdekében fontos meghatározni azokat az eseteket, amikor cserebizonyítványt lehet kiadni, és azokat a követelményeket, amelyeknek az említett bizonyítványoknak meg kell felelniük. Ezeket az eseteket az említett rendelettel összhangban kiállított hatósági bizonyítványok vonatkozásában az (EU) 2019/628 végrehajtási rendelet állapította meg. Az egységes megközelítés érdekében helyénvaló előírni, hogy cserebizonyítványok kiállítása esetén az e rendelettel összhangban kiállított hatósági bizonyítványokat az (EU) 2019/628 végrehajtási rendeletben megállapított, a cserebizonyítványok kiállítására vonatkozó eljárásoknak megfelelően kell felváltani.

(15)

A radioaktív szennyeződés hosszú távú hatásai miatt helyénvaló ebben a szakaszban nem módosítani a csernobili baleset által érintett harmadik országok jegyzékét. Bulgáriát és Romániát azonban, amelyek időközben tagállammá váltak, nem indokolt felvenni az említett jegyzékbe. Liechtensteint és Norvégiát, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) részét képezik, és ezért nem tartoznak a vonatkozó ellenőrzések hatálya alá, szintén indokolt nem felvenni az említett jegyzékbe. 2030. március 31-ig el kell végezni e rendelet felülvizsgálatát az érintett harmadik országok jegyzéke tekintetében. Ezzel párhuzamosan az intézkedések országonkénti kiigazítására egy korábbi szakaszban is sor kerülhet, amennyiben az adott ország szennyezettségi szintjének részletesebb elemzése alacsonyabb szinteket mutat.

(16)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát az (EU) 2019/595 bizottsági végrehajtási rendelettel felvették a 733/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó országok jegyzékébe az azt követő naptól, amelyen az uniós jog az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban már nem alkalmazandó (13). A 733/2008/EK rendeletet később felvették a kilépésről rendelkező megállapodáshoz csatolt, Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 2. mellékletébe (14). A kilépésről rendelkező megállapodás 6. cikkének (3) bekezdése értelmében ez a hivatkozás vonatkozik az 1635/2006/EK rendeletre is. Ebből következik, hogy az 1635/2006/EK és a 733/2008/EK rendeletnek az (EU) 2019/595 rendelettel, valamint az e jogi aktusok helyébe lépő e rendelettel együttesen történő alkalmazása céljából az Egyesült Királyságnak Észak-Írország vonatkozásában úgy kell alkalmaznia ezt a rendeletet, mintha Észak-Írország az Unió tagállama lenne. Észak-Írországot ezért nem indokolt felvenni e rendelet I. mellékletébe, míg az Egyesült Királyság többi részét fel kell venni az említett mellékletbe. Mivel ez a rendelet csak harmadik országokra alkalmazandó, az Egyesült Királyságnak a mellékletbe való felvétele csak attól az időponttól alkalmazandó, amikor a kilépésről rendelkező megállapodás értelmében az uniós jog már nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

(17)

Tekintettel a jelenlegi ellenőrzések tapasztalataira és a maximálisan megengedett szinteket meghaladó esetek alacsony számára, elegendő a gombák – kivéve a termesztett gombák – és a vadon termő tőzegáfonya, fekete áfonya, valamint a Vaccinium nemzetségbe tartozó egyéb gyümölcsök és az azokból származó termékek minden hatósági bizonyítvánnyal kísért szállítmányának 20 %-os gyakorisággal történő okmányellenőrzése, amelyet azonossági és fizikai – többek között a radioaktív cézium jelenlétének laboratóriumi vizsgálatát is magában foglaló – ellenőrzések egészítenek ki.

(18)

Mivel ez a rendelet az 1609/2000/EK és az 1635/2006/EK rendelet helyébe lép, az említett rendeleteket hatályon kívül kell helyezni.

(19)

Az új intézkedésekre való zökkenőmentes áttérés érdekében helyénvaló átmeneti intézkedésről rendelkezni az 1635/2006/EK rendelettel összhangban kiállított bizonyítványokkal kísért szállítmányok tekintetében, feltéve, hogy az ilyen bizonyítványokat 2020. szeptember 1. előtt állították ki.

(20)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

1.

„határállomás”: az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 38. pontjában meghatározott „határállomás”;

2.

„szállítmány”: az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 37. pontjában meghatározott „szállítmány”.