A TANÁCS (EU) 2020/900 RENDELETE

(2020. június 25.)

az (EU) 2019/1838 rendeletnek a Balti-tengeren 2020-ban alkalmazandó bizonyos halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2020/123 rendeletnek az uniós és nem uniós vizeken 2020-ban alkalmazandó bizonyos halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/1838 tanácsi rendelet (1) meghatározza a 2020. évre bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeket. A rendelet ívóhelylezárási időszakokat állapít meg a két balti-tengeri közönségestőkehal-állomány tekintetében, eltérést engedélyezve a bizonyos passzív halászeszközökkel halászó, 12 méternél kisebb teljes hosszúságú halászhajók számára. A sodortatott horogsorral folytatott halászat nem tartozik az eltérés hatálya alá. Mindazonáltal az a vélemény fogalmazódott meg, hogy a sodortatott horogsorok használatát engedélyezni kell, és ezért – a halászati lehetőségekről szóló korábbi rendeletekhez hasonlóan – az eltérés hatálya alá kell vonni. Az (EU) 2019/1838 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(2)	Az (EU) 2020/123 tanácsi rendelet (2) meghatározza az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó 2020. évi halászati lehetőségeket.

(3)

A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) a 2020. március 16–20-i plenáris ülésén elfogadott jelentésben arra a megállapításra jutott, hogy a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) Kelta-tengerben ejtett járulékos fogásait illetően a 2020. évi halászati lehetőségeket meghatározó (EU) 2020/123 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott korrekciós intézkedések között felsorolt négy különböző zsákvég-kialakítás közül a 160 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű rombuszos szemű zsákvég jelenti a leginkább szelektív megoldást. A HTMGB nem rendelkezett megbízható becslésekkel arra vonatkozóan, hogy a 160 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű rombuszos szemű zsákvég milyen szelektivitást képvisel a közönséges tőkehalat (Gadus morhua) illetően. Következésképpen – az érintett vékonybajszútőkehal-állomány helyreállításának biztosítása érdekében – helyénvaló a továbbiakban is megengedni a zsákvég és négyzetes szemű hálómező ezen kombinációjának a használatát. A kelta-tengeri közönségestőkehal-állomány helyreállításának biztosítása érdekében a 160 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű rombuszos szemű zsákvéget a továbbiakban is megemelt halászkötéllel kell használni.

(4)

A közönséges tőkehal (Gadus morhua) északi-tengeri állományának halászati mortalitása (F) 2016 óta nőtt, és a becslések szerint mostanra meghaladja a halászati mortalitási referenciapontot (Flim), azaz azt a referenciapontot, amely hosszú távon átlagos állományméretet fog eredményezni a biomassza-határérték referenciapontján (Blim). A Flim feletti szinten folytatott halászat az állomány Blim alatti szintre történő csökkenését fogja okozni. Következésképpen a szaporodóképes állomány biomasszája 2015 óta csökken, és a becslések szerint a Blim alatt van. A Blim a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekben, különösen a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) szakvéleményeiben meghatározott referenciapont, amely alatt csökkenhet a reprodukciós kapacitás. Ezen túlmenően az állománypótlódás 1998 óta továbbra is gyenge, valamint 2016-ban és 2018-ban kivételesen gyenge volt.

(5)

Az Északi-tengerre vonatkozó többéves tervet létrehozó (EU) 2018/973 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően, amennyiben a tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy az említett rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett bármely szaporodóképes állomány biomasszája a Blim alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell elfogadni annak biztosítására, hogy az állomány gyorsan visszaálljon a maximális fenntartható hozamot (MFH) biztosító szint fölé. Ezek a korrekciós intézkedések magukban foglalhatják különösen az érintett állomány célzott halászatának felfüggesztését, valamint az említett állományokra és/vagy – azon halászati tevékenységek esetében, amelyeknél előfordulnak a közönséges tőkehal vagy a vékonybajszú tőkehal járulékos fogásai – más állományokra vonatkozó halászati lehetőségek megfelelő csökkentését.

(6)

Az északi-tengeri tagállamok regionális csoportja hosszabb távú intézkedésekre irányuló közös ajánlásának hiányában a Bizottság – az Európai Unió és Norvégia közötti kötelezettségvállalásokkal összhangban – a funkcionálisan a 2020. évi halászati lehetőségekhez kapcsolódó olyan további technikai intézkedések bevezetését javasolja, amelyek összhangban vannak az Európai Bizottság és a Tanács közös nyilatkozatával.

(7)

Annak érdekében, hogy a járulékos fogásokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek (TAC) hatálya alá tartozó állományok kifogott mennyisége csökkenjen, az említett állományokhoz tartozó halak fogására irányuló halászati tevékenységek esetében a halászati lehetőségeket olyan szinten kell megállapítani, amely elősegíti, hogy a veszélyeztetett állományok biomasszaszintje fenntartható szintekre álljon vissza. Emellett a halászati lehetőségekhez funkcionálisan kapcsolódó technikai intézkedéseket kell megállapítani. Az ICES az Északi-tengerre vonatkozó vegyes halászati áttekintésében úgy ítéli meg, hogy a halászati módszerek megváltoztatása nélkül és az illegális visszadobások figyelembevételével a közönséges tőkehal fogásainak mennyisége a becslések szerint 40 000 tonna körül van. Annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen annak a kockázata, hogy a fogások jelentősen meghaladják az elfogadott TAC-ot, további fogáskorlátozó intézkedésekre van szükség.

(8)

A Norvégiával fennálló halászati kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokban (4), illetve jegyzőkönyvekben meghatározott eljárással összhangban az Unió konzultációkat folytatott Norvégiával a halászati jogokról. A felek megállapodtak abban, hogy javasolják hatóságaiknak, hogy vezessenek be további korrekciós intézkedéseket a 2019 decemberében már elfogadott TAC kiegészítésére annak érdekében, hogy 2020-ban ideiglenes jelleggel további védelmet biztosítsanak mind a fiatal, mind a kifejlett közönségestőkehal-egyedek számára. Az említett intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a fiatal egyedek védelmét szolgáló szezonális halászati tilalmak, a különleges hozzáférési feltételekkel rendelkező területekkel kapcsolatos korlátozások, valamint új, halászeszközökön alapuló intézkedések bevezetését.

(9)

Az ICES 2020. március 9-én szakvéleményt adott ki a norvég garnélának (Pandalus borealis) az ICES 3a és 4a körzet keleti részéből (a Skagerrak és a Kattegat területe, valamint az Északi-tenger északi része a Norvég-árokban) származó fogásaira vonatkozóan. E szakvélemény alapján és a Norvégiával folytatott konzultációkat követően az ICES 3a körzet tekintetében a norvég garnélára vonatkozó uniós kvótát az MFH-nak megfelelően helyénvaló 3 266 tonnában megállapítani.

(10)

Az ICES 2020. április 14-i szakvéleménye szerint a sprattból (Sprattus sprattus) az ICES 4 alterület (Északi-tenger) és az ICES 3a körzet (Skagerrak és Kattegatt) uniós vizein ejtett fogások mennyisége a 2020. július 1. és 2021. június 30. közötti időszakban nem haladhatja meg a 207 807 tonnát. A sprattra vonatkozó halászati lehetőségeket ezért az említett időszakra nézve az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizei esetében 169 778 tonnában, az ICES 3a körzet esetében pedig 38 029 tonnában kell meghatározni, az MFH-val összhangban.

(11)

A szardellának (Engraulis encrasicolus) az ICES 9 és 10 alterületen és a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) illetékességi területe 34.1.1 övezetének uniós vizein élő állományára vonatkozó TAC a 2020. július 1. és 2021. június 30. közötti időszakra az ezen időszakra vonatkozó tudományos szakvélemény kibocsátásáig nullában került megállapításra. Az ICES az említett állományra vonatkozó szakvéleményét 2020. június végén teszi közzé. Annak érdekében, hogy a halászati tevékenységet addig is folytatni lehessen, amíg a TAC a legfrissebb tudományos szakvélemény alapján megállapításra nem kerül, a 2019 harmadik negyedévében ejtett fogások alapján 4 018 tonna mennyiségben ideiglenes TAC-ot kell meghatározni. Az említett ideiglenes TAC-ot az ICES tudományos szakvéleménye alapján módosítani kell.

(12)

A Norvégia és az Európai Unió közötti halászati konzultációk 2020-ra szóló kölcsönösen elfogadott, 2019. december 19-i jegyzőkönyvében a felek megállapodtak abban, hogy a megállapodás szerinti 50 000 tonna hering (Clupea harengus) mellett, amelyet Norvégia a 4a és a 4b körzet uniós vizein a kvótájából lehalászhat, és amelyet az Unió az é. sz. 62°-tól délre eső norvég vizeken a kvótájából lehalászhat, további legfeljebb 10 000 tonna mennyiség ítélhető oda, amennyiben Norvégia vagy az Unió ilyen növelést kér. Az említett megállapodást végre kell hajtani az uniós jogban.

(13)

A Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO) a 2020. február 14. és 18. között tartott 2020-as éves ülésszakán felülvizsgálta a chilei fattyúmakrélára (Trachurus murphyi) vonatkozó állományvédelmi intézkedéseket, mely faj esetében az (EU) 2020/123 rendeletben még nem kerültek meghatározásra a halászati lehetőségek. Az alkalmazandó intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(14)

Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) a 2019. szeptember 23-tól 27-ig tartott éves ülésszakán úgy határozott, hogy az állomány lehetséges kimerülése miatt betiltja a díszes nyálkásfejű hal (Beryx splendens) halászatát a NAFO 6 alterületen. Az említett intézkedést ezért végre kell hajtani az uniós jogban, és a tilalom hatálya alá tartozó fajok jegyzékét ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) 16-05. számú ajánlását, amely csökkentette a földközi-tengeri kardhalállományra (Xiphias gladius) vonatkozó 2020. évi TAC-ot, már végrehajtották az uniós jogban. 2020 januárjában azonban az ICCAT titkársága iránymutatásokat adott ki a kardhal földközi-tengeri állományára vonatkozó TAC kiszámítására vonatkozóan. Következésképpen az uniós kvótát ennek megfelelően aktualizálni kell.

(16)

Az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) a 2019. június 17-től 21-ig tartott 2019-es éves ülésszakán új fogási korlátokat fogadott el a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) vonatkozóan, amelyek nem érintik az IOTC-egyezmény szerinti uniós fogási korlátokat. Az IOTC ugyanakkor korlátozta a halcsoportosulást előidéző eszközök, az ellátóhajók és az eszközökkel felszerelt bóják használatának lehetőségét. Ezért az (EU) 2020/123 rendeletet tovább kell módosítani annak biztosítása érdekében, hogy a végrehajtási szabályok megfelelően tükrözzék az IOTC szerződő felei által hozott határozatokat.

(17)

Az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás (SIOFA) feleinek 2019. júliusi hatodik ülésszakán a megállapodás hatálya alá tartozó területre vonatkozóan fenékhalászati intézkedésekről és a fenékhalászati erőkifejtés korlátozásairól született döntés. Ezeket az intézkedéseket az (EU) 2020/123 rendelet hajtotta végre az uniós jogban. További módosításokra van azonban szükség annak biztosítása érdekében, hogy a végrehajtási szabályok megfelelően tükrözzék a SIOFA által a fenékhalászatra vonatkozó korlátozások tekintetében hozott határozatokat.

(18)

A Bizottság halászati engedélyeket ad ki venezuelai lobogó alatt közlekedő hajók részére annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra a csattogóhal halászatát a Francia Guyana partjainál található európai vizeken. Az (EU) 2020/123 rendelet 45 engedély kiadásáról rendelkezik. Ezen engedélyek kiadásához bizonyítani kell, hogy érvényes szerződéses jogviszony áll fenn a hajótulajdonos és egy Francia Guyana területén található feldolgozó vállalkozás között. Két adott év közötti engedélyezési folyamat során bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni a halászati műveletek folytonosságát.

(19)	Az ICES 2a, 3a és 4 alkörzetben bizonyos halászeszközökkel homoki angolnára halászó hajókkal szemben 2020. augusztus 1. és december 31., valamint 2021. január 1. és március 31. között halászati tilalmat kell elrendelni.

(20)	Az (EU) 2020/123 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(21)

Az (EU) 2019/1838 és az (EU) 2020/123 rendeletben meghatározott fogási korlátok 2020. január 1-jétől alkalmazandók. Ezért az e rendelet által bevezetett, fogási korlátokra vonatkozó rendelkezéseknek a lehető leghamarabb hatályba kell lépniük. Ami a TAC-szintek módosítását, a Balti-tengerre vonatkozó további eltérést, valamint egy bizonyos halászeszköz továbbra is engedélyezett kelta-tengeri használatát illeti, a rendelkezéseket 2020. január 1-jétől kell alkalmazni. Mivel a vonatkozó halászati lehetőségek még nincsenek kimerítve, vagy növelték azokat, valamint e rendelet kevésbé szigorú szabályokat vezet be, e rendelet visszamenőleges alkalmazása nem sérti a jogbiztonságnak és a jogszerű elvárások védelmének az elvét.

(22)	A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (5) 130. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az Egyesült Királysággal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/1838 rendelet módosítása

Az (EU) 2019/1838 rendelet melléklete e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az (EU) 2020/123 rendelet módosítása

Az (EU) 2020/123 rendelet a következőképpen módosul:

a 3. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„j)	»eszközökkel felszerelt bója«: a tulajdonosának azonosítását lehetővé tevő egyedi hivatkozási számmal jól láthatóan megjelölt és a helyzetének nyomon követésére szolgáló műholdas nyomkövető rendszerrel ellátott bója;

k)	»működő bója«: olyan előzetesen aktivált, bekapcsolt és halcsoportosulást előidéző sodródó eszközön vagy farönkön a tengerre telepített, eszközökkel felszerelt bója, amely a helyzetére vonatkozó adatokat és más rendelkezésre álló információkat, például hangradar-becsléseket továbbít”;

a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„12a. cikk

A homoki angolna halászatára vonatkozó tilalmi időszakok

2020. augusztus 1. és december 31., valamint 2021. január 1. és március 31. között tilos 16 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló vontatott hálóval homoki angolnákra irányuló kereskedelmi halászatot folytatni az ICES 2a és 3a körzetben, valamint az ICES 4 alterületen.”;

a 13. cikk (1) bekezdése a) pontjának negyedik franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„–	160 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvég;”;

a 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

Az Északi-tengerben élő közönséges tőkehalra vonatkozó korrekciós intézkedések

(1) Azon területek felsorolása, amelyeken a nyílt vízi halászeszközök (erszényes kerítőhálók és vonóhálók) kivételével valamennyi halászeszközzel tilos a halászat, valamint a tilalmi időszakok meghatározása a IV. mellékletben található.

(2) A 4a és 4b körzetben legalább 70 mm, a 3a körzetben pedig legalább 90 mm szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval, valamint horogsorral (6) halászó hajók számára tilos a halászat az ICES 4a körzetnek az é. sz. 58°30′00″-től északra és az é. sz. 61°30′00″-től délre eső uniós vizein, valamint az ICES 3a.20 (Skagerrak), 4a és 4b körzetnek az é. sz. 57°00′00″-től északra és k. h. 5°00′00″-től keletre eső uniós vizein.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve a (2) bekezdésben említett halászhajók abban az esetben halászhatnak az (1) bekezdésben említett területeken, ha az alábbi kritériumok közül legalább egynek megfelelnek:

a közönséges tőkehal fogásainak százalékos aránya nem haladja meg a halászati utankénti teljes fogás 5 %-át; azon hajókról, amelyek esetében a közönséges tőkehal fogásai a 2017–2019-es időszakban nem haladták meg a teljes fogás 5 %-át, feltételezni kell, hogy megfelelnek ennek a kritériumnak, feltéve, hogy továbbra is ugyanazt a halászeszközt használják, mint az említett időszakban; ez a feltételezés megcáfolható;

olyan szabályozott és rendkívül szelektív fenékvonóhálót vagy kerítőhálót használnak, amely egy tudományos tanulmány szerint a közönségestőkehal-fogások legalább 30 %-os csökkenését eredményezi az (EU) 2019/1241 rendelet V. melléklete B. részének 1.1. pontjában a vontatott halászeszközök tekintetében alapméretként meghatározott szembőségű halászeszközzel halászó hajókhoz képest; az ilyen tanulmányokat a HTMGB értékelheti; a HTMGB negatív értékelése esetén ezek a halászeszközök a továbbiakban nem tekinthetők megfelelőnek az e cikk (2) bekezdésében meghatározott területeken való használatra;

a 100 mm vagy annál nagyobb szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval (TR1) halászó hajók esetében a következő rendkívül szelektív halászeszközöket használják:

—	a hasrészen legalább 600 mm szembőségű hasas vonóhálók;

—	megemelt halászkötél (0,6 m);

—	vízszintes elválasztó hálópanel nagy szembőségű szelektálóablakkal;

a 4a körzetben legalább 70 mm, a 3a körzetben pedig legalább 90 mm, de 100 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval (TR2) halászó hajók esetében a következő rendkívül szelektív halászeszközöket használják:

—	a lepényhal-alakúakat és a hengeres testű halakat különválasztó, a hengeres testű halak számára menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 50 mm rácsrúdtávolságú vízszintes szelektáló rács;

—	300 mm szembőségű, négyzetes szemű Seltra-hálópanel;

—	menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

a hajók olyan, a közönséges tőkehal fogásának elkerülésére irányuló nemzeti terv hatálya alá tartoznak, amelynek célja, hogy – térbeli vagy technikai intézkedések vagy ezek kombinációja révén – a közönséges tőkehal fogásait a tudományos szakvélemények alapján meghatározott halászati lehetőségeknek megfelelő halászati mortalitással összhangban lévő szinten tartsák; az ilyen terveket legkésőbb a végrehajtás időpontjától számított két hónapon belül értékelnie kell a tagállamok esetében a HTMGB-nek, harmadik országok esetében pedig a megfelelő nemzeti tudományos testületnek; ezek a tervek szükség esetén további felülvizsgálatnak vethetők alá, amennyiben az értékelések szerint a terv célkitűzése nem fog teljesülni;

(4) A tagállamok a (3) bekezdés a)–e) pontjában előírt feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából fokozzák a (2) bekezdésben említett hajók megfigyelését, ellenőrzését és felügyeletét.

(6) Halászeszközkódok: OTB, OTT, OT, TBN, TBS, TB, TX, PTB, SDN, SSC, SX, LL, LLS.”;"

a 16. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„o)	díszes nyálkásfejű hal (Beryx splendens) a NAFO 6 alterületen.”.

a 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök és ellátóhajók

(1) A halcsoportosulást előidéző sodródó eszközöket eszközökkel felszerelt bójákkal kell ellátni. Más bóják, például rádióbóják használata tilos.

(2) Az erszényes kerítőhálós hajók egyszerre legfeljebb 300 működő bóját követhetnek.

(3) Egy erszényes kerítőhálós hajó részére évente legfeljebb 500 eszközökkel felszerelt bója szerezhető be. Egyetlen erszényes kerítőhálós hajón sem lehet egyidejűleg 500-nál több eszközökkel felszerelt bója (készleten lévő bója és működő bója).

(4) A tagállami lobogó alatt közlekedő ellátóhajók száma a szintén tagállami lobogó alatt közlekedő legalább öt erszényes kerítőhálós hajónként legfeljebb kettő lehet. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyek csak egy ellátóhajót használnak.

(5) Egy erszényes kerítőhálós hajót mindenkor legfeljebb egy, valamely tagállam lobogója alatt közlekedő ellátóhajó támogathat.

(6) Az Unió nem regisztrálhat új vagy kiegészítő ellátóhajókat az IOTC engedélyezett hajójegyzékében.”;

a 46. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„46. cikk

A fenékhalászatra vonatkozó korlátozások

A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, a SIOFA hatálya alá tartozó területen halászó hajók:

a)	éves fenékhalászati erőkifejtésüket és fogásukat azon évek átlagos éves szintjére korlátozzák, amikor hajóik a SIOFA hatálya alá tartozó területen tevékenykedtek egy olyan reprezentatív időszakban, amelyre vonatkozóan a Bizottságnak bejelentett adatok állnak rendelkezésére;

b)	a fenékhalászati erőkifejtés térbeli eloszlását – a horogsoros és csapdás módszerek kivételével – nem terjesztik ki az elmúlt években halászott területeken túlra;

nem kapnak engedélyt az IK. mellékletben meghatározott Atlantis Bank, Coral, Fools Flat, Middle of What és Walter’s Shoal ideiglenes védett területeken való halászatra, kivéve a horogsoros és csapdás módszerekkel folytatott halászatot, amelyre az a feltétel is vonatkozik, hogy az említett területeken történő halászat idején folyamatosan a fedélzeten kell tartózkodnia egy tudományos megfigyelőnek.”;

az 51. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„51. cikk

Halászati tilalmi időszakok

Az ICES 4 alterület uniós vizei tekintetében a homoki angolnák halászatára és a kapcsolódó járulékos fogások ejtésére engedéllyel rendelkező harmadik országbeli hajók számára tilos a homoki angolnák 16 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló vontatott halászeszközzel folytatott halászata az említett alterületen az alábbi időszakokban:

a)	2020. augusztus 1. és december 31. között;

b)	2021. január 1. és március 31. között.”;

9.	az IA., ID., IH. és V. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikket és a 2. cikk 3. pontját, valamint a 2. cikknek a II. melléklet 1. pontja a) és e) alpontjával, illetve 2. és 3. pontjával együtt értelmezett 9. pontját 2020. január 1-től kell alkalmazni.

A 2. cikk 1., 2. és 5-8. pontját, valamint a 2. cikknek a II. melléklet 1. pontja b), c) és d) alpontjával, illetve 4. pontjával együtt értelmezett 9. pontját 2020. július 1-től kell alkalmazni.

A 2. cikk 4. pontját 2020. augusztus 15-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. június 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

A METELKO-ZGOMBIĆ

(1) A Tanács (EU) 2019/1838 rendelete (2019. október 30.) a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2020. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2019/124 rendeletnek az egyéb vizekre vonatkozó egyes halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról (HL L 281., 2019.10.31., 1. o.).

(2) A Tanács (EU) 2020/123 rendelete (2020. január 27.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2020. évre történő meghatározásáról (HL L 25., 2020.1.30., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/973 rendelete (2018. július 4.) az Északi-tenger tengerfenéken élő állományaira és azok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a kirakodási kötelezettség Északi-tengeren történő végrehajtásának részletes meghatározásáról, valamint a 676/2007/EK és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 179., 2018.7.16., 1. o.).

(4) Halászati megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság között (HL L 226., 1980.8.29., 48. o.).

(5) HL L 29., 2020.1.31., 7. o.

II. MELLÉKLET

Az (EU) 2020/123 rendelet IA., ID., IH. és V. melléklete a következőképpen módosul:

az IA. melléklet a következőképpen módosul:

a heringnek az ICES 4 övezetnek az é. sz. 53°30′-től északra fekvő uniós és norvég vizein folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„Faj:	Hering (1)		Övezet:	az ICES 4 övezet é. sz. 53°30′-től északra fekvő uniós és norvég vizei
„Faj:	Clupea harengus		Övezet:	(HER/4AB.)
Dánia	59 468		Analitikai TAC E rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.
Németország	39 404
Franciaország	20 670
Hollandia	51 717
Svédország	3 913
Egyesült Királyság	55 583
Unió	230 755
Feröer szigetek	250
Norvégia	111 652	(2)
TAC	385 008

Különleges feltétel: az említett kvóták határértékein belül az Unió által legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók az é. sz. 62°-tól délre található norvég vizeken. További legfeljebb 10 000 tonna mennyiség ítélhető oda, ha az Európai Unió ilyen növelést kér.

Az é. sz. 62°-tól délre található norvég vizek (HER/*04N-)

50 000 ”

a szardellának az ICES 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizein folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„Faj:	Szardella		Övezet:	9 és 10; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei
„Faj:	Engraulis encrasicolus		Övezet:	(ANE/9/3411)
Spanyolország	1 922	(3)	Elővigyázatossági TAC
Portugália	2 096	(3)
Unió	4 018	(3)
TAC	4 018	(3)

a norvég garnélának az ICES 3a körzetben folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„Faj:	Norvég garnéla	Övezet:	3a
„Faj:	Pandalus borealis	Övezet:	(PRA/03A.)
Dánia	2 123	Analitikai TAC”
Svédország	1 143
Unió	3 266
TAC	6 115

a melléklet a sprattnak az ICES 3a körzet uniós vizein folytatott halászatára és a kapcsolódó járulékos fogásokra vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázatával egészül ki:

„Faj:	Spratt és a kapcsolódó járulékos fogások		Övezet:	3a
„Faj:	Sprattus sprattus		Övezet:	(SPR/03A.2)
Dánia	25 482	(4) (5)	Analitikai TAC
Németország	53	(4) (5)
Svédország	9 642	(4) (5)
Unió	35 177	(4) (5)
TAC	38 029	(5)

a sprattnak az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein folytatott halászatára és a kapcsolódó járulékos fogásokra vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„Faj:	Spratt és a kapcsolódó járulékos fogások		Övezet:	A 2a és 4 övezet uniós vizei
	Sprattus sprattus			(SPR/2AC4-C)
Belgium	1 821	(6) (7)	Analitikai TAC
Dánia	144 154	(6) (7)
Németország	1 821	(6) (7)
Franciaország	1 821	(6) (7)
Hollandia	1 821	(6) (7)
Svédország	1 330	(6) (7) (8)
Egyesült Királyság	6 010	(6) (7)
Unió	158 778	(6) (7)
Norvégia	10 000	(6)
Feröer szigetek	1 000	(6) (9)
TAC	169 778	(6)

az ID. mellékletben a kardhalnak a Földközi-tengeren folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„Faj:	Kardhal Xiphias gladius		Övezet:	Földközi-tenger (SWO/MED)
Horvátország	14,60	(10)	Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.
Ciprus	53,85	(10)
Spanyolország	1 663,34	(10)
Franciaország	115,93	(10)
Görögország	1 101,10	(10)
Olaszország	3 409,98	(10)
Málta	404,55	(10)
Unió	6 763,35	(10)
TAC	9 583,07

az IH. mellékletben a chilei fattyúmakrélának az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„Faj:	Chilei fattyúmakréla Trachurus murphyi	Övezet:	Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület (CJM/SPRFMO)
Németország	10 446,80	Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.”
Hollandia	11 323,26
Litvánia	7 269,16
Lengyelország	12 498,78
Unió	41 538
TAC	Nem releváns

az V. melléklet B. részében (Az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók halászati engedélyeire vonatkozó mennyiségi korlátozások) az (1) lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

E halászati engedélyek kiadásához bizonyítani kell, hogy érvényes szerződéses jogviszony áll fenn az engedélyt kérelmező hajótulajdonos és egy Francia Guyana területén található feldolgozó vállalkozás között, valamint, hogy ez a szerződés magában foglalja az arra vonatkozó kötelezettséget, hogy az érintett hajó teljes csattogóhal-fogásának legalább 75 %-át az adott vállalkozás telephelyén való feldolgozás céljából Francia Guyana területén kirakodják. E szerződést jóvá kell hagyniuk a francia hatóságoknak, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a szerződés összhangban álljon egyfelől a szerződő félként meghatározott feldolgozó vállalkozás tényleges kapacitásával, másfelől a guyanai gazdaság fejlesztésével kapcsolatos célkitűzésekkel. A jóváhagyott szerződés másolatát csatolni kell a halászati engedély iránti kérelemhez. E jóváhagyás megtagadása esetén a francia hatóságoknak indokolás kíséretében értesíteniük kell erről az érintett felet és a Bizottságot. A Venezuela lobogója alatt közlekedő, 2020-ban halászati tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező halászhajók 2021. április 1-jéig folytathatják a halászatot, amennyiben halászati engedélyüket megújítják, és feltéve, hogy:

—	a hajó üzemeltetője új szállítási szerződést írt alá 2021-re vonatkozóan,

—	az engedélymegújítási eljárás folyamatban van az adott a hajóra vonatkozóan,

—	a hajó üzemeltetője 2020-ban eleget tett jelentéstételi és szerződésben rögzített kirakodási kötelezettségeinek.

Ez a meghosszabbítás a hajó 2021. évi halászati engedélyének kiadásáról szóló bizottsági határozat hatálybalépésének napján vagy az engedély elutasításáról szóló bizottsági értesítést követően jár le.”

(1) Legalább 32 mm szembőségű hálókkal ejtett heringfogások.

(2) Az e kvóta szerinti fogásokat le kell vonni a TAC Norvégiára eső részéből. Az említett kvóta határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek halászhatók a 4a és 4b övezet uniós vizein (HER/*4AB-C). További legfeljebb 10 000 tonna mennyiség ítélhető oda, ha Norvégia ilyen növelést kér.

50 000

(3) Ez a kvóta kizárólag 2020. július 1-jétől 2020. szeptember 30-ig halászható.”

(4) A kvóta legfeljebb 5 %-át a vékonybajszú tőkehal és a foltos tőkehal járulékos fogásai is képezhetik (OTH/*03A.2). A vékonybajszú tőkehalnak és a foltos tőkehalnak a kvótába e rendelkezés alapján beleszámított járulékos fogásai, valamint bizonyos fajoknak a kvótába az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdése szerint beleszámított járulékos fogásai együttesen nem haladhatják meg a kvóta 9 %-át.

(5) Ez a kvóta kizárólag 2020. július 1-jétől 2021. június 30-ig halászható.”

(6) Ez a kvóta kizárólag 2020. július 1-jétől 2021. június 30-ig halászható.

(7) A kvóta legfeljebb 2 %-át a vékonybajszú tőkehal járulékos fogásai is képezhetik (OTH/*2AC4C). A vékonybajszú tőkehalnak a kvótába e rendelkezés alapján beleszámított járulékos fogásai, valamint bizonyos fajoknak a kvótába az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdése szerint beleszámított járulékos fogásai együttesen nem haladhatják meg a kvóta 9 %-át.

(8) A homoki angolnával együtt.

(9) A kvóta legfeljebb 4 %-át a hering járulékos fogásai is képezhetik.”

(10) Ez a kvóta kizárólag április 1-jétől december 31-ig halászható.”