‘II. MELLÉKLET

A BIZTONSÁGI ADATLAPOK ELKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

A. RÉSZ

0.1.   Bevezetés

0.1.1.

E melléklet azokat a követelményeket állapítja meg, amelyeknek a szállítónak meg kell felelnie az olyan biztonsági adatlap elkészítésekor, amely a 31. cikkel összhangban van előírva egy adott anyag vagy keverék esetében.

0.1.2.

A biztonsági adatlapon szereplő, anyagokkal kapcsolatos információknak meg kell egyezniük a regisztrációban, valamint a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információkkal, amennyiben ilyen jelentésre előírás van. Ha kémiai biztonsági jelentés készült, a vonatkozó expozíciós forgatókönyve(ke)t egy mellékletben csatolni kell a biztonsági adatlaphoz.

0.1.3.

A biztonsági adatlap minden egyes releváns szakaszában fel kell tüntetni, hogy az vonatkozik-e nanoformára, és ha igen, melyek ezek, valamint minden egyes nanoforma tekintetében meg kell adni a releváns biztonsági információkat. A VI. mellékletben előírtak szerint a »nanoforma« kifejezés e mellékletben egyetlen nanoformára vagy hasonló nanoformák csoportjára vonatkozik.

0.2.   A biztonsági adatlap elkészítésével kapcsolatos általános követelmények

0.2.1.

A biztonsági adatlapnak lehetővé kell tennie a felhasználók számára, hogy meghozzák az emberi egészség és a munkahelyi biztonság védelméhez, valamint a környezet védelméhez szükséges intézkedéseket. A biztonsági adatlap összeállítójának figyelembe kell vennie, hogy a biztonsági adatlapnak tájékoztatnia kell az olvasót egy adott anyag vagy keverék veszélyeiről, valamint tájékoztatást kell adnia az anyag vagy a keverék biztonságos tárolásáról, kezeléséről és ártalmatlanításáról.

0.2.2.

A biztonsági adatlapon szereplő információknak meg kell felelniük a 98/24/EK irányelvben megállapított követelményeknek is. A biztonsági adatlapnak lehetővé kell tennie a munkaadó számára különösen, hogy meghatározza, van-e veszélyes vegyi anyag a munkahelyen, és értékelje a munkavállalókat ezen anyagok használatából eredően érintő egészségi és biztonsági kockázatokat.

0.2.3.

A biztonsági adatlapon az információkat egyértelműen és tömören kell leírni. A biztonsági adatlapot hozzáértő személynek kell elkészítenie, akinek figyelembe kell vennie – annyiban, amennyiben azok ismertek – a felhasználó közeg sajátos igényeit és ismereteit. Az anyagok és keverékek szállítói kötelesek biztosítani, hogy ezek a hozzáértő személyek megfelelő képzést, többek között az ismeretek felfrissítésére irányuló képzést kapjanak.

0.2.4.

A biztonsági adatlap nyelvezetének egyszerűnek, érthetőnek és pontosnak kell lennie, kerülnie kell a zsargon, a rövidítések és a betűszók használatát. Nem használható olyan kifejezés, mint a »veszélyes lehet«, »egészségre gyakorolt hatása nincs«, »a felhasználási körülmények többsége esetében biztonságos« vagy »ártalmatlan«, vagy más olyan kijelentés, amely azt jelzi, hogy az anyag vagy a keverék nem veszélyes, vagy bármilyen, az anyag vagy keverék osztályozásával összhangban nem álló kifejezés.

0.2.5.

A biztonsági adatlap elkészítésének napját az első oldalon kell feltüntetni. Ha a biztonsági adatlapot felülvizsgálták, és az átvevőknek az új, felülvizsgált változatot biztosítják, az átvevők figyelmét a biztonsági adatlap 16. szakaszában kell felhívni a változásokra, amennyiben a változásokat máshol nem jelezték. A felülvizsgált biztonsági adatlapok esetében az elkészítés napját »Felülvizsgálat: (dátum)« jelöléssel, valamint a verziószámmal, a felülvizsgálat számával, a korábbi változat hatályon kívül helyezésének dátumával vagy a korábbi változat más módon történő megjelölésével együtt fel kell tüntetni az első oldalon.

0.3.   A biztonsági adatlap formátuma

0.3.1.

A biztonsági adatlap terjedelme nem meghatározott. A biztonsági adatlap terjedelmének arányosnak kell lennie az anyag vagy a keverék veszélyességével és a rendelkezésre álló információkkal.

0.3.2.

A biztonsági adatlap és összes melléklete valamennyi oldalának számozottnak kell lennie, és mindegyiket el kell látni a biztonsági adatlap terjedelmének jelzésével (például »3/1. oldal«) vagy a következő oldal meglétére való utalással (például »Folytatás a következő oldalon« vagy »A biztonsági adatlap vége«).

0.4.   A biztonsági adatlap tartalma

Az ebben a mellékletben előírt információkat – adott esetben, és ha rendelkezésre állnak – a B. részben megjelölt megfelelő alpontokban kell feltüntetni a biztonsági adatlapon. A biztonsági adatlap üresen hagyott alpontokat nem tartalmazhat.

0.5.   Az információkkal kapcsolatos további követelmények

Tekintettel az anyagok és keverékek tulajdonságainak széles skálájára, bizonyos esetekben szükséges lehet további lényeges, rendelkezésre álló információkat feltüntetni a megfelelő alpontokban.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) előírásai vagy nemzeti előírások hatálya alá tartozó, tengerjáró vagy a belvízi hajózásban részt vevő ömlesztettáru-szállító hajókon vagy tartályhajókon veszélyes áruk szállításában részt vevő tengerészek és egyéb szállítási dolgozók igényeinek kielégítésére további biztonsági és környezetvédelmi adatokra van szükség. A 14.7. alpontban szereplő ajánlás szerint abban az esetben, ha a rakományt az IMO vonatkozó szabályai szerint ömlesztve szállítják, az adatokat javasolt kiegészíteni az alapvető osztályozási információkkal. Ezen túlmenően a MARPOL-egyezmény (1) I. melléklete szerinti olajat vagy olaj tüzelőanyagot ömlesztve szállító vagy olajat tüzelőanyagként tároló hajók számára berakodás előtt »anyagbiztonsági adatlapot« kell biztosítani az IMO Tengerészeti Biztonsági Bizottságának (MSC) az »Ajánlások a MARPOL-egyezmény I. melléklete szerinti olajrakomány és olaj tüzelőanyag anyagbiztonsági adatlapjaira (MSDS) vonatkozóan« című állásfoglalásával (MSC.286(86)) összhangban. Ezért annak érdekében, hogy a tengerészeti és a nem tengerészeti célokra egyetlen harmonizált biztonsági adatlap szolgáljon, az MSC.286(86) állásfoglalás kiegészítő rendelkezéseivel tengeri szállítás esetén ki lehet egészíteni a MARPOL-egyezmény I. melléklete szerinti olajrakományok és tengerészeti olaj tüzelőanyagok biztonsági adatlapjait.

0.6.   Mértékegységek

A 80/181/EGK tanácsi irányelvben (2) megállapított mértékegységeket kell használni.

0.7.   Különleges esetek

Biztonsági adatlapra az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 1.3. pontjában felsorolt azon különleges esetekben is szükség van, amelyekre vonatkozóan a címkézési követelményektől való eltérések vannak érvényben.

1.    SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

A biztonsági adatlap e szakaszában azt kell ismertetni, hogy hogyan kell az anyagot vagy a keveréket azonosítani, valamint hogy miként kell feltüntetni a biztonsági adatlapon az azonosított lényeges felhasználásokat, az anyag vagy a keverék szállítójának a nevét, valamint – a veszélyhelyzet esetén igénybe vehető elérhetőségével együtt – az anyag vagy a keverék szállítójának elérhetőségi adatait.

1.1.   Termékazonosító

A termékazonosítót anyag esetében az 1272/2008/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban, keverék esetében pedig az 1272/2008/EK rendelet 18. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban és – az érintett tagállam (tagállamok) eltérő rendelkezésének hiányában – az anyag vagy keverék forgalomba hozatala szerinti tagállam (tagállamok) hivatalos nyelvén (nyelvein), ahogy a címkén szerepel, kell feltüntetni.

A regisztrálandó anyagok esetében a termékazonosítónak igazodnia kell a regisztrálás során feltüntetett névhez, és az e rendelet 20. cikkének (3) bekezdése szerint kapott regisztrációs számot is fel kell tüntetni. Közölni lehet kiegészítő azonosítókat is, tekintet nélkül arra, hogy azokat a regisztrálás során feltüntették-e.

A továbbfelhasználók e rendelet 39. cikkében megállapított kötelezettségeinek sérelme nélkül a regisztrációs számnak a közös benyújtás egyedi regisztrálójára utaló részét a forgalmazó vagy továbbfelhasználó szállító elhagyhatja, amennyiben:

a)	az említett szállító vállalja annak felelősségét, hogy végrehajtási célok érdekében, kérésre közli a teljes regisztrációs számot, vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – a b) pontnak megfelelően továbbítja a kérést szállítójához; és

b)

az említett szállító a végrehajtásért felelős tagállami hatóság (a továbbiakban: végrehajtó hatóság) közvetlen kérésére vagy az átvevője által továbbított kérésre, a kérést követő hét napon belül a teljes regisztrációs számot közli a végrehajtó hatósággal, vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – az említett szállító a kérést követő hét napon belül továbbítja a kérést szállítójához, és erről egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtó hatóságot.

Egynél több anyagra vagy keverékre akkor adható ki egyetlen biztonsági adatlap, ha a rajta szereplő információ minden anyag vagy keverék tekintetében eleget tesz az e mellékletben előírt követelményeknek.

Ha egy anyag különböző formáira egyetlen biztonsági adatlapot állítanak ki, egyértelműen fel kell tüntetni az egyes formákra külön-külön vonatkozó releváns információkat. Opcionálisan formánként vagy formacsoportonként külön biztonsági adatlap is készíthető.

Ha a biztonsági adatlap egy vagy több nanoformára, vagy nanoformákat tartalmazó anyagokra vonatkozik, fel kell tüntetni a »nanoforma« kifejezést.

Az azonosítás egyéb eszközei

Közölni lehet olyan egyéb neveket vagy szinonimákat is, amelyek az anyag vagy keverék címkézésére vagy közismert megnevezésére szolgálnak.

Ha a keverék az 1272/2008/EK rendelet VIII. melléklete A. részének 5. pontja értelmében egyedi formulaazonosítóval (UFI) rendelkezik, amelyet a biztonsági adatlapon tüntetnek fel, az UFI-t a biztonsági adatlap ezen alpontjában kell közölni.

1.2.   Az anyag vagy keverék lényeges azonosított felhasználásai, illetve ellenjavallt felhasználásai

Legalább az anyag vagy a keverék átvevője (átvevői) számára lényeges azonosított felhasználások (például padlótisztítás, polimergyártásban alkalmazott ipari felhasználás, tisztítószerekben való professzionális felhasználás) rövid ismertetőjét fel kell tüntetni.

Adott esetben fel kell tüntetni a szállító által ellenjavallt felhasználásokat, illetve ezek indokát is. Ennek nem kell kimerítő jegyzéknek lennie.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap ezen alpontjában szereplő információknak igazodniuk kell a kémiai biztonsági jelentésben azonosított felhasználásokhoz és a biztonsági adatlap mellékletében a kémiai biztonsági jelentés alapján meghatározott expozíciós forgatókönyvekhez.

1.3.   A biztonsági adatlap szállítójának adatai

A biztonsági adatlap szállítóját azonosítani kell, függetlenül attól, hogy gyártó, importőr, egyedüli képviselő, továbbfelhasználó vagy forgalmazó. A szállító teljes címét és telefonszámát meg kell adni, a biztonsági adatlapért felelős illetékes személy e-mail-címével együtt.

Továbbá ha a szállító az anyag vagy a keverék forgalomba hozatala szerinti tagállamban nem rendelkezik telephellyel, és az adott tagállam tekintetében felelős személyt nevezett meg, meg kell adni az adott tagállam tekintetében felelős személy teljes címét és telefonszámát.

Amennyiben egyedüli képviselő lett kijelölve, meg kell adni a nem uniós gyártó vagy készítő adatait is.

A regisztrálók esetében a biztonsági adatlap szállítójára vonatkozóan feltüntetett információnak, és – amennyiben rendelkezésre áll – az anyag vagy keverék szállítójára vonatkozó információnak meg kell egyeznie a regisztrációban a gyártóra, az importőrre vagy az egyedüli képviselőre vonatkozóan megadott azonosítási információval.

1.4.   Sürgősségi telefonszám

Közölni kell a sürgősségi tájékoztató szolgálatokra vonatkozó információkat is. Amennyiben abban a tagállamban, ahol az anyag vagy keverék forgalomba kerül, van hivatalos tanácsadó szerv (ez lehet az 1272/2008/EK rendelet 45. cikkében említett, az egészségre vonatkozó információk fogadásáért felelős szerv), akkor meg kell adni annak telefonszámát, és az elegendő lehet. Amennyiben az ilyen szolgálatok valamilyen ok miatt – például ügyfélfogadási idejükre való tekintettel – csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, vagy amennyiben a közölt információk bizonyos típusai vonatkozásában korlátozás áll fenn, azt egyértelműen közölni kell.

2.    SZAKASZ: A veszély azonosítása

A biztonsági adatlap e szakaszának az anyag vagy a keverék veszélyeit, valamint az ezekhez a veszélyekhez kapcsolódó megfelelő figyelmeztetéseket kell ismertetnie.

2.1.   Az anyag vagy keverék besorolása

Az anyagnak vagy a keveréknek az 1272/2008/EK rendeletben foglalt osztályozási kritériumok alkalmazásából eredő besorolását kell megadni. Amennyiben a szállító az 1272/2008/EK rendelet 40. cikkével összhangban az anyagra vonatkozóan jelentett be az osztályozási és címkézési jegyzékbe történő felvételhez információkat, vagy ezeket az információkat az említett rendeletnek megfelelően a regisztráció részeként bocsátotta rendelkezésre, a biztonsági adatlapon megadott osztályozásnak meg kell egyeznie a bejelentésben, illetve a regisztrációban szereplő osztályozással.

Amennyiben a keverék nem felel meg az osztályozás 1272/2008/EK rendelet szerinti kritériumainak, azt egyértelműen fel kell tüntetni.

A keverékben lévő anyagokra vonatkozó információkat a 3.2. alpontban kell közölni.

Amennyiben a figyelmeztető mondatokat is tartalmazó osztályozást nem írják ki teljesen, hivatkozni kell a 16. szakaszra, ahol az egyes figyelmeztető mondatokkal együtt az egyes osztályozások teljes megnevezését fel kell tüntetni.

A legfontosabb kedvezőtlen fizikai, az emberi egészséget és a környezetet érintő hatásokat a biztonsági adatlap 9–12. szakaszának megfelelően kell felsorolni olyan módon, amely lehetővé teszi, hogy nem szakértők is azonosíthassák az anyag vagy keverék veszélyeit.

2.2.   címkézési elemek

A besorolás alapján a címkén közölni kell legalább az 1272/2008/EK rendelettel összhangban megjelenő következő címkeelemeket: veszélyt jelző piktogram(ok), figyelmeztetés(ek), figyelmeztető mondat(ok) és óvintézkedésre vonatkozó mondat(ok). Az 1272/2008/EK rendeletben meghatározott színes piktogram helyettesíthető a veszélyt jelző piktogram egészének fekete-fehér grafikai ábrázolásával vagy csak magának a szimbólumnak a grafikai ábrázolásával is.

Közölni kell az 1272/2008/EK rendelet 25. cikkének (1)–(6) bekezdése és 32. cikkének (6) bekezdése szerint alkalmazandó címkeelemeket.

2.3.   Egyéb veszélyek

Közölni kell az arra vonatkozó információkat is, hogy az anyag a XIII. melléklettel összhangban megfelel-e a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező vagy a nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagokra vonatkozó kritériumoknak. Közölni kell továbbá, hogy az anyagot endokrin károsító tulajdonságai miatt belefoglalták-e az 59. cikk (1) bekezdése szerint összeállított jegyzékbe, valamint hogy az anyag az (EU) 2017/2100 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3) vagy az (EU) 2018/605 bizottsági rendeletben (4) meghatározott kritériumoknak megfelelően endokrin károsító tulajdonságú anyagnak minősül-e. Keverék esetében minden olyan anyagról információt kell közölni, amely legalább 0,1 % tömegszázalékos koncentrációban fordul elő a keverékben.

Közölni kell az olyan egyéb veszélyekre – például a légszennyező anyagoknak a keményítés vagy a feldolgozás során való keletkezésére, a porzásra, az 1272/2008/EK rendelet I. melléklete 2. részének 2.1. pontjában meghatározott osztályozási kritériumoknak meg nem felelő robbanásveszélyességre, a porrobbanás veszélyére, a keresztszenzibilizációra, a fullasztó hatásra, a fagyasztó hatásra, az erős szag- vagy ízhatásra, vagy a környezeti hatásokra, mint például a talajban élő organizmusokat érintő veszélyekre és a fotokémiai ózonképződést elősegítő képességre – vonatkozó információkat, amelyek alapján nem végeznek osztályba sorolást, de amelyek az anyag vagy a keverék általános veszélyességéhez hozzájárulhatnak. Porrobbanás veszélye esetén helyénvaló a »Szétszóródás esetén robbanásveszélyes por-levegő elegyet alkothat« figyelmeztető mondat feltüntetése.

3.    SZAKASZ: Összetétel vagy az összetevőkre vonatkozó adatok

A biztonsági adatlap e szakaszának ismertetnie kell az anyag vagy keverék összetevőjének (összetevőinek) kémiai azonosítóját az alább meghatározott szennyezőkre és stabilizáló adalékokra is kiterjedően. Fel kell továbbá tüntetni a felületi kémia területén rendelkezésre álló, megfelelő biztonsági információkat is.

3.1.   Anyagok

Az anyag fő összetevőjének kémiai azonosítóját legalább a termékazonosító vagy az 1.1. alpontban megadott egyéb azonosító eszközök egyikének közlésével kell megadni.

Azon szennyező anyag, stabilizáló adalék vagy a fő összetevőtől eltérő egyéb egyedi összetevő kémiai azonosítóját, amelyet magában is osztályoznak és amely hozzájárul az anyag besorolásához, a következőképpen kell közölni:

a)	az 1272/2008/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti termékazonosító formájában;

b)	amennyiben a termékazonosító nem áll rendelkezésre, az egyéb nevek (köznapi név, kereskedelmi név, rövidítés) vagy azonosító számok egyikének megadásával.

Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében szereplő anyagokra vonatkozó, vagy az említett rendelet I. mellékletének megfelelően meghatározott egyedi koncentrációs határértéket, M-tényezőt és becsült akut toxicitási értéket is fel kell tüntetni, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

Ha az anyag regisztrált, és regisztrációja nanoformára is kiterjed, a VI. mellékletnek megfelelően fel kell tüntetni a nanoforma egyedi részecskejellemzőit.

Ha az anyagot nem regisztrálták, de a biztonsági adatlap tartalmaz olyan nanoformákat, amelyek részecskejellemzői hatással vannak az anyag biztonságosságára, e jellemzőket fel kell tüntetni.

Az anyagok szállítói határozhatnak úgy, hogy emellett valamennyi összetevőt felsorolják, a nem osztályozott összetevőket is beleértve.

Az alpont a több összetevőből álló anyagokra vonatkozó információk közlésére is használható.

3.2.   Keverékek

A termékazonosítót, a koncentrációt vagy a koncentrációtartományokat és az osztályozásokat legalább a 3.2.1. vagy a 3.2.2. pontban említett valamennyi anyag esetében közölni kell. A keverékek szállítói határozhatnak úgy, hogy emellett a keverékben lévő valamennyi anyagot felsorolják, az osztályozás kritériumainak nem megfelelő anyagokat is beleértve. Az információnak lehetővé kell tennie az átvevő számára, hogy könnyen megállapítsa a keverékben lévő anyagok veszélyeit. Magának a keveréknek a veszélyeit a 2. szakaszban kell megadni.

A keverékben lévő anyagok koncentrációit a következők valamelyikével kell megadni:

a)	pontosan meghatározott tömeg- vagy térfogatszázalékban, csökkenő sorrendben, ha ez műszakilag lehetséges;

b)	a tömeg vagy a térfogatszázalék tartományának megadásával, csökkenő sorrendben, ha ez műszakilag lehetséges.

Százaléktartomány megadása esetén, ha a keverék egészének hatására vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, az egészségi és a környezeti veszélyek esetében az egyes összetevők legnagyobb koncentrációinak hatását kell ismertetni.

Amennyiben a keverék egészének hatására vonatkozó információ is rendelkezésre áll, akkor az említett információ alapján meghatározott osztályozást a 2. szakaszban kell feltüntetni.

Amennyiben az 1272/2008/EK rendelet 24. cikke alapján megengedett az alternatív kémiai név használata, az a név is használható.

3.2.1.

Az 1272/2008/EK rendelet szerinti osztályozási kritériumoknak megfelelő keverékek esetében a következő anyagokat (lásd még az 1.1. táblázatot) kell a keverékbeli koncentrációjukkal vagy koncentrációtartományukkal együtt feltüntetni: a) az 1272/2008/EK rendelet értelmében egészségi vagy környezeti veszélyt jelentő anyagok abban az esetben, ha a koncentrációjuk a következő koncentrációértékek legkisebbikével egyenlő vagy nagyobb annál: i. az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában megállapított általános küszöbérték; ii. az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 3–5. részében megadott általános koncentráció-határértékek, figyelembe véve a 3. részben az egyes táblázatokhoz tartozó megjegyzésekben azzal a kötelezettséggel összefüggésben megadott koncentrációkat, hogy az adott keverék biztonsági adatlapját kérésre rendelkezésre kell bocsátani, illetve az aspirációs veszély (1272/2008/EK rendelet, I. melléklet, 3.10. pont) esetében ≥ 1 %; iii. az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében előírt egyedi koncentráció-határérték; iv. amennyiben M-tényezőt állapítottak meg az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében, a rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő, a rendelet I. mellékletének 4.1. pontjában megadott számítási módszer alkalmazásával kiigazított általános küszöbérték; v. az 1272/2008/EK rendelet alapján létrehozott osztályozási és címkézési jegyzék számára biztosított egyedi koncentráció-határértékek; vi. egyedi koncentráció-határértékkel rendelkező, bőrszenzibilizálóként vagy légzőszervi szenzibilizálóként besorolt anyag esetében az egyedi koncentráció-határérték egytizede; vii. az 1272/2008/EK rendelet II. mellékletében megállapított koncentráció-határértékek; viii. amennyiben az 1272/2008/EK rendelet alapján létrehozott osztályozási és címkézési jegyzék céljára M-tényezőt adtak meg, a rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő, a rendelet I. mellékletének 4.1. pontjában megadott számítási módszer alkalmazásával kiigazított általános küszöbérték; b) az a) pont alapján nem felsorolt azon anyagok, amelyekre uniós munkahelyi expozíciós határértékek vonatkoznak; c) amennyiben az egyedi anyag koncentrációja eléri vagy meghaladja a 0,1 %-ot, az alábbi kritériumok bármelyikének megfelelő anyagok: — a XIII. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok; — az a) pontban említett veszélyektől eltérő okokból, például endokrin károsító tulajdonságok okán, az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott jegyzékbe felvett anyagok; — az (EU) 2017/2100 felhatalmazáson alapuló rendeletben vagy az (EU) 2018/605 bizottsági rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelően endokrin károsító tulajdonságú anyagként azonosított anyagok. 1.1. táblázat Azon veszélyességi osztályok, veszélyességi kategóriák és koncentráció-határértékek felsorolása, amelyek felett az anyagot mint keverékben jelen lévő anyagot fel kell tüntetni a 3.2.1. alpontban. Veszélyességi osztály és kategória Koncentráció-határérték (%) Akut toxicitás, 1., 2. és 3. kategória ≥ 0,1 Akut toxicitás, 4. kategória ≥ 1 Bőrmarás/bőrirritáció, 1. kategória, 1A., 1B., 1C. és 2. kategória ≥ 1 Szemkárosodás/szemirritáció, 1. és 2. kategória ≥ 1 Légzőszervi szenzibilizáló, 1. vagy 1B. kategória ≥ 0,1 Légzőszervi szenzibilizáló, 1A. kategória ≥ 0,01 Bőrszenzibilizáló, 1. vagy 1B. kategória ≥ 0,1 Bőrszenzibilizáló, 1A. kategória ≥ 0,01 Csírasejt-mutagenitás, 1A. és 1B. kategória ≥ 0,1 Csírasejt-mutagenitás, 2. kategória ≥ 1 Rákkeltő hatás, 1A., 1B. és 2. kategória ≥ 0,1 Reprodukciós toxicitás, 1A., 1B. és 2. kategória, valamint a laktációra gyakorolt és a laktáción keresztül kifejtett hatás ≥ 0,1 Célszervi toxicitás (STOT), egyszeri expozíció, 1., 2. és 3. kategória ≥ 1 Célszervi toxicitás (STOT), ismételt expozíció, 1. és 2. kategória ≥ 1 Aspirációs toxicitás ≥ 1 A vízi környezetre veszélyes – akut, 1. kategória ≥ 0,1 A vízi környezetre veszélyes – krónikus, 1. kategória ≥ 0,1 A vízi környezetre veszélyes – krónikus, 2., 3. és 4. kategória ≥ 1 Az ózonrétegre veszélyes ≥ 0,1

3.2.2.

Az 1272/2008/EK rendelet szerinti osztályozási kritériumoknak nem megfelelő keverékek esetében a legalább a következő egyedi koncentrációkban jelen lévő anyagokat kell koncentrációjukkal vagy koncentrációtartományukkal együtt feltüntetni: a) a nem gáznemű keverékben 1 tömegszázalék, a gáznemű keverékben 0,2 térfogatszázalék: i. az 1272/2008/EK rendelet értelmében egészségi vagy környezeti veszélyt jelentő anyagok esetében; valamint ii. azon anyagok esetében, melyekre uniós munkahelyi expozíciós határértékek vonatkoznak; b) 0,1 tömegszázalék az alábbi kritériumok bármelyikének megfelelő anyagok esetében: — a XIII. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagok; — a XIII. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok; — az a) pontban említett veszélyektől eltérő okokból, például endokrin károsító tulajdonságok okán, az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott jegyzékbe felvett anyagok; — az (EU) 2017/2100 felhatalmazáson alapuló rendeletben vagy az (EU) 2018/605 bizottsági rendeletben meghatározott kritériumokkal összhangban endokrin károsító tulajdonságú anyagként azonosított anyagok; c) 0,1 térfogatszázalék az 1. vagy 1B. kategóriájú bőrszenzibilizálóként, 1. vagy 1B. kategóriájú légzőszervi szenzibilizálóként vagy 2. kategóriájú rákkeltőként besorolt anyag esetében; d) 0,01 térfogatszázalék az 1A. kategóriájú bőrszenzibilizálóként vagy 1A. kategóriájú légzőszervi szenzibilizálóként besorolt anyag esetében; e) egyedi koncentráció-határértékkel rendelkező, bőrszenzibilizálóként vagy légzőszervi szenzibilizálóként besorolt anyag esetében az egyedi koncentráció-határérték egytizede; f) 0,1 térfogatszázalék az 1A., 1B. vagy 2. kategóriájú reprodukciós toxicitásúként besorolt, vagy a laktációra vagy azon keresztül hatást gyakorló anyag esetében.

3.2.3.

A 3.2. alpontban feltüntetett anyagok esetében: — az anyagnak az 1272/2008/EK rendelet szerinti besorolását a rendelet VI. mellékletének 1.1. táblázatában meghatározott veszélyességi osztállyal (osztályokkal) és kategóriakóddal (kategóriakódokkal) együtt, valamint a figyelmeztető mondatokat és a kiegészítő figyelmeztető mondatokat közölni kell. A figyelmeztető mondatokat és a kiegészítő figyelmeztető mondatokat nem szükséges teljesen kiírni ebben az alpontban, elegendő a kódjuk feltüntetése. Abban az esetben, ha nincsenek teljesen kiírva, hivatkozni kell a 16. szakaszra, ahol teljes terjedelemben kell felsorolni az egyes vonatkozó figyelmeztető mondatokat. Ha az anyag nem felel meg az osztályozási kritériumoknak, akkor meg kell adni az anyag 3.2. alpontban való feltüntetésének okát, mint például »nem osztályozott vPvB-anyag« vagy »uniós munkahelyi expozíciós határértékkel rendelkező anyag«; — az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében szereplő anyagokra vonatkozó, vagy az említett rendelet I. mellékletének megfelelően meghatározott egyedi koncentrációs határértéket, M-tényezőt és becsült akut toxicitási értéket is fel kell tüntetni, amennyiben azok rendelkezésre állnak; — ha a keverékben az anyag nanoformában fordul elő és akként is regisztrálták vagy arra a továbbfelhasználói kémiai biztonsági jelentés akként utal, a VI. mellékletnek megfelelően kell feltüntetni a nanoforma egyedi részecskejellemzőit. Ha a keverékben az anyag nanoformában fordul elő, de azt nem regisztrálták és a továbbfelhasználói kémiai biztonsági jelentés sem említi, a keverék biztonságosságára hatást gyakorló részecskejellemzőket kell rendelkezésre bocsátani.

3.2.4.

A 3.2. alpontban feltüntetett anyagok esetében a nevet – és amennyiben rendelkezésre áll – az e rendelet 20. cikkének (3) bekezdése alapján hozzárendelt regisztrációs számot is fel kell tüntetni. A továbbfelhasználók e rendelet 39. cikkében megállapított kötelezettségeinek sérelme nélkül a regisztrációs számnak a közös benyújtás egyedi regisztrálójára utaló részét a keverék szállítója elhagyhatja, amennyiben: a) az említett szállító vállalja annak felelősségét, hogy végrehajtási célok érdekében, kérésre közli a teljes regisztrációs számot, vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – a b) pontnak megfelelően továbbítja a kérést szállítójához; és b) az említett szállító a végrehajtásért felelős tagállami hatóság (a továbbiakban: végrehajtó hatóság) közvetlen kérésére vagy az átvevője által továbbított kérésre, a kérést követő hét napon belül a teljes regisztrációs számot közli a végrehajtó hatósággal, vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – az említett szállító a kérést követő hét napon belül továbbítja a kérést szállítójához, és erről egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtó hatóságot. Az EK-számot (ha van) az 1272/2008/EK rendelettel összhangban kell megadni. A CAS-számot (ha van) és az IUPAC-nevet (ha van) szintén meg lehet adni. Az ebben az alpontban az 1272/2008/EK rendelet 24. cikkével összhangban alternatív kémiai névvel megadott anyagok esetében nincs szükség a regisztrációs számra, az EK-számra és más pontos kémiai azonosítókra.

4.    SZAKASZ: Elsősegély-nyújtási intézkedések

A biztonsági adatlap e szakasza az elsősegélynyújtást olyan módon ismerteti, hogy az elsősegélynyújtás feladatait a képzetlen elsősegélynyújtó bonyolult eszközök és a gyógyszerek széles választékának rendelkezésre állása nélkül is meg tudja érteni és el tudja látni. Amennyiben orvosi ellátás szükséges, az utasításnak ezt is közölnie kell, az orvosi ellátás sürgősségével együtt.

4.1.   Az elsősegély-nyújtási intézkedések ismertetése

4.1.1.

Az elsősegélynyújtásra vonatkozó utasításokat a megfelelő expozíciós utak szerint kell közölni. Az egyes utakra – például a belégzésre, a bőrrel és szemmel való érintkezésre és a lenyelésre – vonatkozó eljárásokat csoportosítva kell ismertetni.

4.1.2.

Javaslatot kell tenni a következőkre vonatkozóan: a) szükséges-e az azonnali orvosi ellátás, és várhatók-e késleltetett hatások az expozíciót követően; b) javasolt-e az expozíciónak kitett személynek az adott területről a friss levegőre való vitele; c) javasolt-e az érintett személy ruházatának és lábbelijének eltávolítása és kezelése; és d) javasolt-e az egyéni védőfelszerelés az elsősegélynyújtók számára.

4.2.   A legfontosabb – akut és késleltetett – tünetek és hatások

Rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatást kell adni az expozíció legfontosabb – akut és késleltetett – tüneteiről és hatásairól.

4.3.   A szükséges azonnali orvosi ellátás és különleges ellátás jelzése

Adott esetben tájékoztatást kell nyújtani a késleltetett hatásokkal kapcsolatos klinikai vizsgálatokról és orvosi megfigyelésről, az ellenanyagokra (amennyiben ismertek) vonatkozó specifikus adatokról és az ellenjavallatokról.

Egyes anyagok vagy keverékek esetében fontos lehet annak hangsúlyozása, hogy a munkahelyen olyan speciális eszközöket kell tartani, amelyekkel azonnal célirányos kezelés végezhető.

5.    5. SZAKASZ: Tűzoltási intézkedések

A biztonsági adatlap e szakasza az anyag vagy a keverék által okozott, vagy a közelében keletkezett tűz oltására vonatkozó követelményeket írja le.

5.1.   Oltóanyag

A megfelelő oltóanyag:

Tájékoztatást kell adni a megfelelő oltóanyagról.

Az alkalmatlan oltóanyag:

Jelezni kell, ha valamely oltóanyag alkalmatlan az anyaggal vagy a keverékkel kapcsolatos valamely adott helyzetben (például az olyan nagy nyomású anyagok elkerülése érdekében, amelyek robbanásveszélyes por-levegő elegy kialakulásához vezethetnek).

5.2.   Az anyaghoz vagy a keverékhez társuló különleges veszélyek

Tájékoztatást kell adni az olyan veszélyekről, például az anyag vagy a keverék égésekor képződő veszélyes égéstermékekről, amelyek az anyaghoz vagy a keverékhez társulhatnak, például a következőképpen: »égésekor szén-monoxidot tartalmazó mérges gázok keletkezhetnek«; vagy »égésekor kén- vagy nitrogén-oxidok keletkeznek«.

5.3.   Tűzoltóknak szóló javaslat

Javaslatot kell tenni a tűzoltás során alkalmazandó esetleges védő intézkedésekre, például: »a tartályt vízpermettel hűteni kell«, valamint a tűzoltók különleges védőfelszerelésére, például a bakancsra, a védőruhára, a kesztyűre, a szem- és arcvédelemre, valamint a légzőkészülékre.

6.    SZAKASZ: Intézkedések véletlenszerű környezetbe jutás esetén

A biztonsági adatlap e szakasza az emberre, a vagyontárgyakra és a környezetre való káros hatások megelőzésére vagy minimalizálására szolgáló, szennyeződés, szivárgás vagy környezetbe jutás esetén alkalmazandó válaszlépésekre tesz javaslatot. Ha a szennyeződés foka jelentős mértékben befolyásolja a veszélyt, akkor különbséget kell tenni a nagyobb és a kisebb fokú szennyeződés esetén alkalmazandó válaszlépések között. Ha a területi elhatárolás és a helyreállítás eljárásai különböző beavatkozásokat tesznek szükségessé, akkor ezeket fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon.

6.1.   Személyi óvintézkedések, egyéni védőeszközök és vészhelyzeti eljárások

6.1.1.   Nem sürgősségi ellátó személyzet esetében

Javaslatokat kell tenni a véletlen szennyeződésekkel és az anyag vagy a keverék környezetbe jutásával kapcsolatban, például:

a)	a bőr, a szem és a személyes ruházat esetleges szennyeződésének megelőzésére szolgáló, megfelelő védőeszközök (beleértve a biztonsági adatlap 8. szakaszában említett egyéni védőeszközöket is) használata;

b)	a gyújtóforrások eltávolítása, megfelelő szellőzés biztosítása, a por elleni védelem; és

c)	vészhelyzeti eljárások, például a veszélyes terület kiürítésének vagy a szakértői konzultációnak a szükségessége.

6.1.2.   A sürgősségi ellátók esetében

Javaslatot kell tenni az egyéni védőruhának alkalmas megfelelő szövetre vonatkozóan (például »megfelelő: butilén«; »nem megfelelő: PVC«).

6.2.   Környezetvédelmi óvintézkedések

Javaslatokat kell tenni a véletlenül keletkező szennyeződésekkel és az anyag vagy a keverék környezetbe jutásával kapcsolatban végrehajtandó esetleges környezetvédelmi óvintézkedésekre vonatkozóan, mint például: a csatornáktól, a felszíni és a talajvíztől való távoltartás.

6.3.   A területi elhatárolás és a szennyezésmentesítés módszerei és anyagai

6.3.1.

Megfelelő javaslatot kell adni arra vonatkozóan, hogy miként kell elhatárolni a szennyeződést. A megfelelő elhatárolási technikák a következők bármelyikét magukban foglalhatják: a) töltés kialakítása, a csatornák lefedése; b) lefedésre irányuló eljárások.

6.3.2.

Megfelelő javaslatot kell adni arra vonatkozóan, hogy miként kell elvégezni a szennyezésmentesítést. A megfelelő szennyezésmentesítési technikák a következők bármelyikét magukban foglalhatják: a) semlegesítési eljárások; b) mentesítési eljárások; c) adszorbens anyagok; d) tisztítási eljárások; e) vákuumos eljárások; f) az elhatároláshoz és a szennyezésmentesítéshez szükséges berendezések (például szikramentes eszközök és berendezések használata adott esetben).

6.3.3.

Közölni kell a szennyeződésekhez és a környezetbe jutáshoz kapcsolódó minden egyéb információt, a nem megfelelő elhatárolási vagy szennyezésmentesítési módszerekre vonatkozó javaslatokkal együtt, például a következő figyelmeztetés alkalmazásával: »nem szabad használni...«.

6.4.   Hivatkozás más szakaszokra

Adott esetben hivatkozni kell a 8. és a 13. szakaszra.

7.    SZAKASZ: Kezelés és tárolás

A biztonsági adatlap e szakaszában a biztonságos kezelés gyakorlatára vonatkozóan kell javaslatokat megfogalmazni. Hangsúlyozni kell az 1.2. alpontban azonosított felhasználásoknak és az anyag vagy a keverék egyedi tulajdonságainak megfelelő óvintézkedéseket.

A biztonsági adatlap e szakaszában található információknak az emberi egészség védelmére, a biztonságra és a környezet megóvására kell vonatkozniuk. Segíteniük kell a munkaadót abban, hogy a 98/24/EK irányelv 5. cikkével és a 2004/37/EK irányelv 5. cikkével összhangban megfelelő munkavégzési eljárásokat és szervezeti intézkedéseket dolgozhasson ki.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap e szakaszában szereplő információknak igazodniuk kell a kémiai biztonsági jelentésben az azonosított felhasználásokkal kapcsolatban megadott információkhoz és a biztonsági adatlap mellékletében a kémiai biztonsági jelentés alapján meghatározott, a kockázattal szembeni védekezést bemutató expozíciós forgatókönyvekhez.

Az ebben a szakaszban közölt információn túl a 8. szakaszban is található e tekintetben releváns tájékoztatás.

7.1.   A biztonságos kezelésre irányuló óvintézkedések

7.1.1.

Olyan ajánlásokat kell meghatározni, amelyek: a) lehetővé teszik az anyag vagy keverék biztonságos kezelését, például a területi elhatárolásra, valamint a tűz, az aeroszol és a por keletkezésének megakadályozására vonatkozóan; b) megelőzik a nem összeférhető anyagok vagy keverékek kezelését; c) felhívják a figyelmet az olyan műveletekre és feltételekre, amelyek az anyag vagy keverék tulajdonságainak megváltoztatásával újabb kockázatokat teremtenek, valamint a megfelelő ellenintézkedésekre; és d) csökkentik az anyag vagy a keverék környezetbe jutását, például a szennyeződések elkerülésével vagy a csatornáktól való távoltartással.

7.1.2.

Javaslatokat kell tenni az általános munkahelyi egészségvédelemre vonatkozóan, például: a) a munkaterületen való étkezés, italfogyasztás és dohányzás megtiltása; b) a használatot követő kézmosás; és c) a szennyezett ruházat és védőeszköz eltávolítása az étkezésre szolgáló területekre való belépés előtt.

7.2.   A biztonságos tárolás feltételei, az esetleges összeférhetetlenséggel együtt

Az adott javaslatnak összhangban kell lennie a biztonsági adatlap 9. szakaszában ismertetett fizikai és kémiai tulajdonságokkal. Adott esetben javaslatot kell tenni az egyedi tárolási követelményekre vonatkozóan, például:

a)

a következőkkel kapcsolatos kockázatok kezelésének módja: i. robbanásveszélyes légkör; ii. maró hatás kialakulását előidéző feltételek; iii. tűzveszélyesség; iv. nem összeférhető anyagok vagy keverékek; v. párolgást előidéző feltételek; és vi. potenciális gyújtóforrások (ideértve a villamos berendezéseket is);

b)	a következők hatásainak kezelési módja: i. időjárási körülmények; ii. környezeti nyomás; iii. hőmérséklet; iv. napfény; v. páratartalom; és vi. rezgés;

c)	hogyan tartható fenn az anyag vagy a keverék integritása a következők alkalmazásával: i. stabilizátorok; és ii. antioxidánsok;

d)

a következőkre kiterjedő további javaslatok: i. a szellőzéssel kapcsolatos követelmények; ii. a tárolóhelyiségek vagy tartályok egyedi kialakítása (beleértve a válaszfalakat és a szellőzést); iii. a tárolási körülményekből fakadó mennyiségi korlátok (adott esetben); és iv. a csomagolóanyagok kompatibilitása.

7.3.   Meghatározott végfelhasználás (végfelhasználások)

A meghatározott végfelhasználás(ok)ra szánt anyagok és keverékek esetében az ajánlásoknak az 1.2. alpontban azonosított felhasználás(ok)ra kell vonatkozniuk, és részletesnek és készen felhasználhatónak kell lenniük. Ha expozíciós forgatókönyvet is mellékelnek, akkor lehet erre utalni, vagy pedig közölni kell a 7.1. és a 7.2. alpont vonatkozásában előírt információkat. Ha a szállítói lánc valamely szereplője a keverék tekintetében kémiai biztonsági értékelést készített, elegendő, ha a biztonsági adatlap és az expozíciós forgatókönyv a keverékre vonatkozó kémiai biztonsági jelentéshez, nem pedig a keverékben lévő egyes anyagokra vonatkozó kémiai biztonsági jelentésekhez igazodik. Amennyiben rendelkezésre áll ipar- vagy ágazatspecifikus útmutató, arra – részletes hivatkozással (többek között a forrás és a kibocsátás időpontjának megjelölésével) – szintén utalni lehet.

8.    SZAKASZ: Az expozíció elleni védekezés/egyéni védelem

A biztonsági adatlap e szakaszában az alkalmazandó foglalkozási expozíciós határértéket és a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket kell ismertetni.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap e szakaszában szereplő információknak igazodniuk kell a kémiai biztonsági jelentésben az azonosított felhasználásokkal kapcsolatban megadott információkhoz és a biztonsági adatlap mellékletében a kémiai biztonsági jelentés alapján meghatározott, a kockázattal szembeni védekezést bemutató expozíciós forgatókönyvekhez.

8.1.   Ellenőrzési paraméterek

8.1.1.

Ha lehetséges, az anyag vagy a keverékben lévő összes anyag esetében fel kell sorolni a biztonsági adatlap kibocsátási helye szerinti tagállamban mindenkor alkalmazandó következő nemzeti határértékeket és azok jogalapját. A foglalkozási expozíciós határértékek felsorolásakor a 3. szakaszban meghatározott kémiai azonosítót kell alkalmazni:

8.1.1.1.

a 98/24/EK irányelvvel összhangban az uniós foglalkozási expozíciós határértékeknek megfelelő nemzeti foglalkozási expozíciós határértékek, köztük a 2014/113/EU bizottsági határozat (5) 2. cikkének (3) bekezdésében említett jelölések;

8.1.1.2.

a 2004/37/EK irányelvvel összhangban az uniós határértékeknek megfelelő nemzeti foglalkozási expozíciós határértékek, köztük a 2014/113/EU határozat 2. cikkének (3) bekezdésében említett jelölések;

8.1.1.3.

bármilyen további nemzeti foglalkozási expozíciós határérték;

8.1.1.4.

a 98/24/EK irányelvvel összhangban az uniós biológiai határértékeknek megfelelő nemzeti biológiai határértékek, köztük a 2014/113/EU határozat 2. cikkének (3) bekezdésében említett jelölések;

8.1.1.5.

bármilyen további nemzeti biológiai határérték.

8.1.2.

Legalább a legrelevánsabb anyagok esetében tájékoztatást kell adni az adott időpontban ajánlott monitoringeljárásokról.

8.1.3.

Amennyiben az anyag vagy a keverék rendeltetésszerű használatakor légszennyező anyag keletkezik, az erre vonatkozóan alkalmazandó foglalkozási expozíciós határértékeket és/vagy biológiai határértékeket is fel kell sorolni.

8.1.4.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén, illetve amennyiben az I. melléklet 1.4. pontjában említett DNEL-érték vagy az I. melléklet 3.3. pontjában említett PNEC-érték rendelkezésre áll, az anyagra vonatkozóan releváns DNEL-értékeket vagy PNEC-értékeket is meg kell adni a biztonsági adatlap mellékletében a kémiai biztonsági jelentés alapján meghatározott expozíciós forgatókönyvekben.

8.1.5.

Amennyiben meghatározott felhasználások tekintetében a kockázatkezelési intézkedésekről való döntéshez ellenőrző sávos megközelítést használnak, elegendő adatot kell közölni, amely lehetővé teszi a kockázat hatékony kezelését. Az adott ellenőrző sávos megközelítéssel kapcsolatos ajánlást kontextusában és korlátaival együtt kell közölni.

8.2.   Az expozíció elleni védekezés

Az ezen alpont vonatkozásában meghatározott információkat csak akkor nem kell közölni, ha az információkat tartalmazó expozíciós forgatókönyvet mellékelték a biztonsági adatlaphoz.

Ha a felhasználó egy vizsgálatot a XI. melléklet 3. pontja alapján elhagyott, akkor fel kell tüntetnie a felhasználás azon egyedi feltételeit, amelyek alapján az elhagyás mellett döntött.

Ha az anyagot telephelyen elkülönített vagy szállított elkülönített intermedierként regisztrálták, a szállítónak fel kell tüntetnie azt az információt, hogy a biztonsági adatlap megfelel-e a 17. vagy a 18. cikk szerinti nyilvántartásba vételt indokoló speciális feltételeknek.

8.2.1.   Megfelelő műszaki ellenőrzés

Az expozíció elleni megfelelő védekező intézkedéseknek kapcsolódniuk kell az anyagnak vagy a keveréknek az 1.2. alpontban azonosított felhasználásához (felhasználásaihoz). Ennek az információnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a munkáltató számára az anyag vagy a keverék jelenlétéből fakadó, a munkavállalók biztonságát vagy egészségét érintő kockázatnak a 98/24/EK irányelv 4–6. cikke, illetve – adott esetben – a 2004/37/EK irányelv 3–5. cikke szerinti értékelését.

Ez az információ a 7. szakaszban már megadott információkat egészíti ki.

8.2.2.   Egyéni óvintézkedések, például egyéni védőeszközök

8.2.2.1.

Az egyéni védőeszközök használatáról szóló információnak illeszkednie kell a helyes foglalkozási higiénia gyakorlatához, és kapcsolódnia kell az egyéb védekező intézkedésekhez, például a műszaki ellenőrzéshez, a szellőztetéshez és a szigeteléshez is. Az egyéni tűz-/vegyvédelmi védőeszközökkel kapcsolatos javaslat tekintetében adott esetben hivatkozni kell az 5. szakaszra.

8.2.2.2.

Tekintetbe véve az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (6) és hivatkozva a megfelelő CEN-szabványokra, részletes előírásokat kell közölni arra vonatkozóan, hogy mely eszköz biztosít megfelelő és alkalmas védelmet a következőkre kiterjedően: a) szem-/arcvédelem A szükséges szem-/arcvédő felszerelés típusát – mint például védőszemüveg, oldalellenzős védőszemüveg, arcvédő pajzs – az anyag vagy a keverék veszélyessége és az érintkezés lehetősége alapján kell meghatározni. b) bőrvédelem i. kézvédelem Az anyag vagy a keverék kezelése során viselendő kesztyű típusát az anyag vagy keverék veszélyessége és az érintkezés lehetősége, valamint a bőrexpozíció mértéke és időtartama alapján pontosan meg kell határozni, a következőkre kiterjedően: — az anyag típusa és vastagsága; — a kesztyű anyagának jellemző vagy legrövidebb áteresztési ideje. Amennyiben szükséges, jelezni kell a kéz további védelmére vonatkozó intézkedéseket. ii. egyéb Amennyiben a kézen kívül más testrész védelmére is szükség van, az előírt védőfelszerelés típusát és minőségét is meg kell határozni – mint például hosszú szárú kesztyű, csizma vagy teljes védőöltözet – az anyag vagy a keverék veszélyessége és az érintkezés lehetősége alapján. Amennyiben szükséges, jelezni kell az esetleges további bőrvédelmi és különleges higiéniai intézkedéseket is. c) a légutak védelme Gázok, gőzök, köd vagy por esetében a használandó védőfelszerelés típusát – például légtisztító légzőkészülék – a veszély és az expozíció lehetősége alapján, a megfelelő tisztító elem (patron vagy palack), a megfelelő részecskeszűrő és a megfelelő maszkok, illetve zárt rendszerű légzőkészülékek meghatározásával kell megadni. d) hőveszély A hőveszélyt jelentő anyagok esetében viselendő védőeszközök meghatározásakor különösen figyelembe kell venni az egyéni védőfelszerelés kialakítását.

8.2.3.   A környezeti expozíció elleni védekezés

Meg kell határozni azokat az információkat, amelyekre a munkaadónak szüksége van ahhoz, hogy eleget tudjon tenni az uniós környezetvédelmi jogszabályok alapján fennálló kötelezettségeinek.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap mellékletében szereplő expozíciós forgatókönyvekre vonatkozóan összefoglalást kell adni azon kockázatkezelési intézkedésekről, amelyek megfelelő védelmet nyújtanak a környezet anyagnak való expozíciója ellen.

9.    SZAKASZ: Fizikai és kémiai tulajdonságok

A biztonsági adatlap e szakaszában az anyaggal vagy a keverékkel kapcsolatos empirikus adatokat kell az adott körülményeknek megfelelően ismertetni. Az 1272/2008/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

A megfelelő védekező intézkedések meghozatalának lehetővé tételéhez meg kell adni az anyaggal vagy a keverékkel kapcsolatos valamennyi lényeges információt. Az ebben a szakaszban feltüntetett információknak igazodniuk kell a regisztrációban vagy (ha az szükséges) a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információkhoz, valamint az anyag vagy a keverék besorolásához.

Keverék esetében, ha az információk a keverék egészére nem érvényesek, az adatlap tételeinek egyértelműen jelezniük kell, hogy az adatok a keverékben előforduló mely anyagra vonatkoznak.

A jelzett tulajdonságokat egyértelműen kell azonosítani, és azokat a megfelelő mértékegységben kell feltüntetni. Amennyiben az a számérték értelmezéséhez szükséges, közölni kell a meghatározás módszertanát, ideértve a megfelelő mérési és referenciafeltételeket. Eltérő rendelkezés hiányában normál hőmérséklet és nyomás alatt 20 °C és 101,3 kPa értendő.

A 9.1. és 9.2. alpontban felsorolt tulajdonságokat listázott formában is fel lehet tüntetni. Az alpontokon belül a tulajdonságok felsorolásának sorrendje indokolt esetben eltérhet az említett alpontokban szereplő sorrendtől.

9.1.   Az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokra vonatkozó információk

Az alábbiakban feltüntetett tulajdonságokat minden biztonsági adatlapnak tartalmaznia kell. Ha megállapítást nyer, hogy valamely tulajdonság nem alkalmazandó, vagy ha egy adott tulajdonságra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, ezt – lehetőség szerint az indokot is jelezve – fel kell tüntetni.

a)	Halmazállapot A halmazállapotot (gáz, folyadék, szilárd anyag) rendszerint normál hőmérsékleti és nyomáskörülmények mellett kell feltüntetni. A gáz, folyadék és szilárd anyag fogalommeghatározása az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 1.0. pontja szerinti alkalmazandó.

b)	Szín Fel kell tüntetni az anyagot vagy keveréket szállításkor jellemző színt. Abban az esetben, ha egy keverék különböző színű változataira egyetlen adatlapot állítanak ki, a szín feltüntetésekor a »változó« kifejezés is használható.

c)	Szag A szag minőségi leírását is meg kell adni, amennyiben az ismert, vagy a szakirodalom ismerteti azt. A szagküszöbértéket (minőségi vagy mennyiségi szempontból) meg kell adni, ha az rendelkezésre áll.

d)

Olvadáspont/fagyáspont Gázokra nem alkalmazandó. Az olvadáspontot és a fagyáspontot normál nyomás mellett kell feltüntetni. Ha az olvadáspont a módszer mérési tartománya felett van, akkor jelezni kell, hogy az olvadáspontot milyen hőmérsékletig nem lehetett megfigyelni. Fel kell tüntetni, ha az olvadás előtt vagy közben bomlás vagy szublimáció következik be. A viaszok és paszták tekintetében az olvadáspont és a fagyáspont helyett a lágyuláspont/lágyuláspont-tartomány is feltüntethető. Keverékek esetében, ha technikailag nem lehetséges az olvadáspont/fagyáspont meghatározása, ezt fel kell tüntetni.

e)

Forráspont vagy kezdő forráspont és forrásponttartomány Ezeket a tulajdonságokat normál nyomás mellett kell feltüntetni. Ha a forráspont nagyon magas, vagy ha normál nyomás mellett bomlás lép fel a forrást megelőzően, alacsonyabb nyomás melletti forráspontot is fel lehet tüntetni. Ha a forráspont a módszer mérési tartománya felett van, akkor jelezni kell, hogy a forráspontot milyen hőmérsékletig nem lehetett megfigyelni. Fel kell tüntetni, ha forrás előtt vagy közben bomlás következik be. Keverékek esetében, ha technikailag nem lehetséges a forráspont meghatározása, ezt fel kell tüntetni; ilyen esetekben a legalacsonyabb forráspontú összetevő forráspontját is fel kell tüntetni.

f)

Tűzveszélyesség Gázra, folyadékra és szilárd anyagra alkalmazandó. Abban az esetben is fel kell tüntetni, hogy az anyag vagy a keverék gyúlékony-e, azaz be tud-e gyulladni vagy fel lehet-e gyújtani, ha azt nem sorolták tűzveszélyességi osztályba. Ha rendelkezésre állnak, további lényeges információk is feltüntethetők, például hogy a gyulladás a normál égéstől eltérő hatást vált ki (pl. robbanást), vagy a nem szabványos körülmények közötti gyúlékonyságot. A vonatkozó veszélyességi osztályozás alapján pontosabb információkat is lehet közölni a tűzveszélyességre vonatkozóan. A 9.2.1. pontban megadott információkat nem kell ebben a pontban feltüntetni.

g)

Felső és alsó robbanási határértékek (7) Szilárd anyagokra nem alkalmazandó. A tűzveszélyes folyadékok tekintetében legalább az alsó robbanási határértéket fel kell tüntetni. Ha a lobbanáspont legalább -25 °C körüli, előfordulhat, hogy normál hőmérséklet mellett nem lehet meghatározni a felső robbanási határértéket; ilyen esetben ajánlatos magasabb hőmérséklet mellett jelezni a felső robbanási határértéket. Ha a lobbanáspont magasabb mint 20 °C, előfordulhat, hogy normál hőmérséklet mellett nem lehet meghatározni az alsó vagy a felső robbanási határértéket; ilyen esetben ajánlatos magasabb hőmérséklet mellett jelezni mind az alsó, mind a felső robbanási határértéket.

h)	Lobbanáspont Gázokra, aeroszolokra és szilárd anyagokra nem alkalmazandó. Keverékek esetében a keverékre vonatkozó értéket kell jelezni, amennyiben az rendelkezésre áll. Ellenkező esetben a legalacsonyabb lobbanásponttal rendelkező anyag(ok) lobbanáspontját kell feltüntetni.

i.

Öngyulladási hőmérséklet Csak gázokra és folyadékokra alkalmazandó. Keverékek esetében a keverékre vonatkozó öngyulladási hőmérsékletet kell jelezni, amennyiben az rendelkezésre áll. Ha a keverék öngyulladási hőmérsékletének értéke nem áll rendelkezésre, a legalacsonyabb öngyulladási hőmérséklettel rendelkező összetevők öngyulladási hőmérsékletét kell feltüntetni.

j)

Bomlási hőmérséklet Csak önreaktív anyagokra és keverékekre, szerves peroxidokra és egyéb bomlékony anyagokra és keverékekre alkalmazandó. Fel kell tüntetni az öngyorsuló bomlási hőmérsékletet (ÖBH) és a vonatkozó térfogatot vagy a bomlási kezdőhőmérsékletet. Fel kell tüntetni, hogy a megadott hőmérséklet az ÖBH vagy a bomlási kezdőhőmérséklet. Ha bomlás nem figyelhető meg, fel kell tüntetni, hogy azt milyen hőmérsékletig nem lehetett megfigyelni, például az »x °C-ig bomlás nem figyelhető meg« jelzéssel.

k)	pH Gázokra nem alkalmazandó. Meg kell adni a szállított anyag vagy keverék pH-értékét, illetve ha a termék szilárd anyag, fel kell tüntetni a vizes szuszpenziójának vagy oldatának adott koncentráció melletti pH-értékét. Meg kell adni a vizsgálati anyag vagy keverék vízben való koncentrációját.

l)	Kinematikus viszkozitás Csak folyadékokra alkalmazandó. A mm2/s mértékegységet kell használni. Nemnewtoni folyadékok esetében fel kell tüntetni a tixotróp vagy a reopexikus viselkedést.

m)

Oldhatóság Az oldhatóságot rendszerint normál hőmérséklet mellett kell feltüntetni. Fel kell tüntetni a vízben való oldhatóságot. Az egyéb poláros és apoláros oldószerekben való oldhatóságot szintén fel lehet tüntetni. Keverékek esetében meg kell adni, hogy a keverék teljesen vagy részlegesen oldható vízben vagy egyéb oldószerben, illetve elegyíthető-e vízzel vagy egyéb oldószerrel. A nanoformák tekintetében a vízben való oldhatóságon felül fel kell tüntetni az oldódás arányát vízben vagy más releváns biológiai vagy környezeti közegben.

n)

N-oktanol/víz megoszlási hányados (log érték) Szervetlen és ionos folyadékokra nem alkalmazandó, keverékekre rendszerint nem alkalmazandó. Fel kell tüntetni, hogy a jelzett érték vizsgálaton vagy számításon alapul-e. Egy anyag azon nanoformáit illetően, amelyekre az n-oktanol/víz megoszlási hányados nem alkalmazható, a diszperzió különböző közegekben jellemző stabilitását kell feltüntetni.

o)

Gőznyomás A gőznyomást rendszerint normál hőmérséklet mellett kell feltüntetni. Illékony folyadékok esetében az 50 °C melletti gőznyomást is meg kell adni. Abban az esetben, ha egy folyékony keverék vagy cseppfolyósított gázkeverék különböző változataira egyetlen adatlapot állítanak ki, a gőznyomás tartományát kell feltüntetni. A folyékony keverékek vagy cseppfolyósított gázkeverékek esetében fel kell tüntetni a gőznyomás tartományát vagy legalább a legillékonyabb összetevő(k) gőznyomását, amennyiben a keverék gőznyomását elsősorban a szóban forgó összetevő(k) határozza (határozzák) meg. A telített gőzkoncentrációt szintén fel lehet tüntetni.

p)

Sűrűség és/vagy relatív sűrűség Csak folyadékokra és szilárd anyagokra alkalmazandó. A sűrűséget és a relatív sűrűséget rendszerint normál hőmérsékleti és nyomáskörülmények mellett kell feltüntetni. Az abszolút sűrűséget és/vagy a relatív sűrűséget a 4 °C-os vízre vonatkoztatva (fajsúly alapján) kell megadni. Ha a sűrűség – például a tételekben való előállítás miatt – változhat, illetve ha egy adott anyag vagy keverék különböző változataira egyetlen adatlapot állítanak ki, tartományt is fel lehet tüntetni. A biztonsági adatlapon fel kell tüntetni, hogy a megadott adatok abszolút sűrűséget (pl. g/cm3 vagy kg/m3 m értékegységben) és/vagy relatív sűrűséget (mértékegység nélküli érték) jelölnek.

q)

Relatív gőzsűrűség Csak gázokra és folyadékokra alkalmazandó. Gázok esetében a gáz relatív sűrűségét a 20 °C-os levegőre vonatkoztatva (referenciaérték alapján) kell megadni. Folyadékok esetében a relatív gőzsűrűséget a 20 °C-os levegőre vonatkoztatva (referenciaérték alapján) kell megadni. Folyadékok esetében a D m relatív gőzsűrűség/20 °C-os levegő elegy is megadható.

r)

Részecskejellemzők Csak szilárd anyagokra alkalmazandó. Fel kell tüntetni a részecskeméretet (medián egyenértékű átmérő), az átmérő kiszámításának módszerét (szám-, felület- vagy térfogatalapú), valamint hogy milyen tartományon belül változhat a mediánérték. Egyéb tulajdonságok is megadhatók, többek között szemcseméret-eloszlás (tartomány), alak, méretarány, aggregációs/agglomerációs helyzet, fajlagos felület és porzás. Ha az anyag nanoforma vagy a szállított keverék nanoformát tartalmaz, ezeket a jellemzőket ebben az alpontban kell feltüntetni, vagy hivatkozást kell elhelyezni, ha e jellemzők a biztonsági adatlap más részén szerepelnek.

9.2.   Egyéb információk

A 9.1. alpontban említett tulajdonságokon kívül az egyéb fizikai vagy kémiai paramétereket is fel kell tüntetni, köztük a 9.2.1. és a 9.2.2. pontban felsorolt tulajdonságokat, amennyiben ezek jelzése lényeges az anyag vagy a keverék biztonságos használata szempontjából.

9.2.1.   Fizikai veszélyességi osztályokra vonatkozó információk

Ez a pont azokat a tulajdonságokat, biztonsági jellemzőket és vizsgálati eredményeket sorolja fel, amelyek biztonsági adatlapon való feltüntetése hasznos lehet abban az esetben, ha az anyagot vagy keveréket fizikai veszélyességi osztályba sorolták. Helyénvaló lehet e pontban feltüntetni azokat az adatokat, amelyek alapján nem történt besorolás, ám valamely konkrét fizikai veszély tekintetében lényegesek (pl. ha a vizsgálatok határértékhez közeli negatív eredményt jeleztek).

Az ilyen adatokkal kapcsolatos veszélyességi osztály megnevezését az adatokkal együtt lehet jelezni.

a)

Robbanóanyagok Ez a pont az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 2.1.3. pontjában szereplő 2. megjegyzésben említett anyagokra és keverékekre, valamint zárt térben hő hatására pozitív vizsgálati eredményt mutató egyéb anyagokra és keverékekre alkalmazandó. A következő információk tüntethetők fel: i. ütésre való érzékenység; ii. zárt térben való hevítés hatása; iii. zárt térben való gyulladás hatása; iv. ütközésre való érzékenység; v. súrlódásra való érzékenység; vi. hőstabilitás; vii. csomagolás (típus, méret, anyag vagy keverék nettó tömege), melynek alapján a robbanóanyagok osztályozásába való besorolás megtörtént, illetve melynek alapján nem kell robbanóanyagként osztályozni.

b)

Tűzveszélyes gázok Tiszta tűzveszélyes gázra vonatkozóan a 9.1. g) pontban említett robbanási határértékekre vonatkozó adatokat az alábbi információkkal lehet kiegészíteni: i. T Ci (a maximális tűzveszélyes gáztartalom mólfrakciója, amely nitrogénnel keveredve egy levegőben nem tűzveszélyes elegyet alkot, mólszázalékban kifejezve); ii. alapvető égési sebesség, ha a gázt az alapvető égési sebesség alapján az 1B. kategóriába sorolták. Tűzveszélyes gázkeverékre vonatkozóan a 9.1. g) pontban említett robbanási határértékekre vonatkozó adatokat az alábbi információkkal lehet kiegészíteni: i. robbanási határértékek (ha vizsgálták), vagy annak jelzése, hogy az osztályozás és a kategóriába sorolás számítás alapján történt; ii. alapvető égési sebesség, ha a gázkeveréket az alapvető égési sebesség alapján az 1B. kategóriába sorolták.

c)

Aeroszolok Meg lehet adni a tűzveszélyes összetevők következő teljes százalékos (tömegszázalékban kifejezett) arányát, kivéve, ha az aeroszolt az aeroszolok 1. kategóriájába sorolták, mivel 1 %-ot meghaladó arányban tartalmaz tűzveszélyes összetevőket, vagy mert égéshője legalább 20 kJ/g, és nem vetették alá tűzveszélyességi osztályozási eljárásnak (lásd az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 2.3.2.2. pontjához fűzött megjegyzést).

d)

Oxidáló gázok Tiszta gáz esetében feltüntethető az ISO 10156 »Gázok és gázkeverékek. A tűzveszélyesség és az oxidálóképesség meghatározása a palackszelep-csatlakozások kiválasztásához« szabvány szerint vagy azzal egyenértékű módszerrel mért C i (oxigén ekvivalenciahányados). Gázkeverék esetében a vizsgált keverékek tekintetében feltüntethető az (ISO 10156 szabvány szerint [vagy azzal egyenértékű módszerrel vizsgált]) »1. kategóriájú oxidáló gáz« jelzés, vagy az ISO 10156 szabvány szerint vagy azzal egyenértékű módszerrel számított oxidálóképesség.

e)	Nyomás alatt lévő gázok Tiszta gáz esetében megadható a kritikus hőmérséklet. Gázkeverék esetében megadható a pszeudokritikus hőmérséklet.

f)

Tűzveszélyes folyadékok Ha az anyagot vagy keveréket tűzveszélyes folyadékként sorolták be, ebben a pontban nem kell megadni a forráspontra és a lobbanáspontra vonatkozó adatokat, mivel azokat a 9.1. alpontnak megfelelően kell feltüntetni. Meg lehet adni a tartós éghetőségre vonatkozó információkat.

g)	Tűzveszélyes szilárd anyagok A következő információk tüntethetők fel: i. égési sebesség vagy – fémporok esetében – égési idő; ii. figyelmeztető mondat arról, hogy a láng áthaladt-e a nedvesített zónán.

h)	Önreaktív anyagok és keverékek Az ÖBH 9.1. j) pont szerinti feltüntetését ki lehet egészíteni az alábbi információkkal: i. bomlási hőmérséklet; ii. detonációs tulajdonságok; iii. deflagrációs tulajdonságok; iv. zárt térben való hevítés hatása; v. robbanóerő (adott esetben).

i)	Öngyulladó folyadékok Információ adható meg arról, hogy meggyullad-e, illetve elszenesedik-e a szűrőpapír.

j)	Öngyulladó szilárd anyagok A következő információk tüntethetők fel: i. por állagú szilárd anyagok esetében figyelmeztető mondat, hogy kiöntéskor vagy az azt követő öt percen belül bekövetkezik-e öngyulladás; ii. figyelmeztető mondat, hogy az öngyulladó tulajdonságok idővel megváltozhatnak-e.

k)

Önmelegedő anyagok és keverékek A következő információk tüntethetők fel: i. figyelmeztető mondat, hogy előfordul-e öngyulladás és van-e adat a maximális hőmérséklet-növekedésről; ii. az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 2.11.4.2. pontjában említett elővizsgálat eredményei, amennyiben relevánsak és rendelkezésre állnak.

l)	Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek A következő információk tüntethetők fel: i. a kibocsátott gáz azonosítása, amennyiben ismert; ii. figyelmeztető mondat, hogy a kibocsátott gáz öngyulladó-e; iii. a gáz fejlődési sebessége.

m)	Oxidáló folyadékok Információ adható meg arról, hogy cellulózzal való elegyítéskor fellép-e öngyulladás.

n)	Oxidáló szilárd anyagok Információ adható meg arról, hogy cellulózzal való elegyítéskor fellép-e öngyulladás.

o)	Szerves peroxidok Az ÖBH 9.1. j) pont szerinti feltüntetését ki lehet egészíteni az alábbi információkkal: i. bomlási hőmérséklet; ii. detonációs tulajdonságok; iii. deflagrációs tulajdonságok; iv. zárt térben való hevítés hatása; v. robbanóerő.

p)

Fémekre korrozív hatású anyagok A következő információk tüntethetők fel: i. fémek, amelyek az anyag vagy a keverék hatására korrodálódnak; ii. korróziós sebesség, és figyelmeztető mondat arról, hogy az acélra vagy alumíniumra vonatkozik-e; iii. hivatkozás a biztonsági adatlap más szakaszaira az egymással összeférhető és nem összeférhető anyagok tekintetében.

q)	Deszenzibilizált robbanóanyagok A következő információk tüntethetők fel: i. a felhasznált deszenzibilizálószer; ii. exoterm bomlási energia; iii. korrigált égési sebesség (Ac); iv. a deszenzibilizált robbanóanyag robbanásveszélyessége az adott állapotban.

9.2.2.   Egyéb biztonsági jellemzők

Az alábbiakban felsorolt tulajdonságok, biztonsági jellemzők és vizsgálati eredmények feltüntetése hasznos lehet az anyag vagy keverék tekintetében:

a)	mechanikai hatással szembeni érzékenység;

b)	öngyorsuló polimerizációs hőmérséklet;

c)	robbanásveszélyes por-levegő elegyek kialakulása;

d)	sav-/alkálitartalék;

e)	párolgási arány;

f)	keveredési képesség;

g)	vezetőképesség;

h)	korrozivitás;

i)	gázcsoport;

j)	redoxpotenciál;

k)	gyökképzési képesség;

l)	fotokatalitikus tulajdonságok.

Egyéb fizikai vagy kémiai paramétereket is fel kell tüntetni, amennyiben ezek jelzése lényeges az anyag vagy a keverék biztonságos használata szempontjából.

10.    SZAKASZ: Stabilitás és reakciókészség

A biztonsági adatlap e szakaszában az anyag vagy a keverék stabilitását, valamint a meghatározott körülmények között történő használat és a környezetbe jutás esetén előforduló veszélyes reakciók lehetőségét kell ismertetni, ideértve – adott esetben – az alkalmazott vizsgálati módszerre való hivatkozást is. Amennyiben azt állapítják meg, hogy valamely adott tulajdonság nem alkalmazható, vagy ha egy adott tulajdonságra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, akkor meg kell adni az indokot.

10.1.   Reakciókészség

10.1.1.

Ismertetni kell az anyag vagy keverék reakciókészségből fakadó veszélyeit. Ha állnak rendelkezésre ilyen adatok, akkor az anyagra vagy a keverék egészére vonatkozóan kell közölni konkrét vizsgálati adatokat. Mindazonáltal az információ alapjául az anyag vagy a keverék osztályára vagy családjára vonatkozó általános adatok is szolgálhatnak, amennyiben az ilyen adatok megfelelőképpen kifejezik az anyag vagy a keverék várható veszélyességét.

10.1.2.

Amennyiben keverékekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, akkor a keverékben lévő anyagokra vonatkozó adatokat kell közölni. Az összeférhetetlenség meghatározásakor azokat az anyagokat, tárolóeszközöket és szennyeződéseket kell figyelembe venni, amelyekkel az anyag vagy a keverék a szállítás, tárolás vagy felhasználás során érintkezhet.

10.2.   Kémiai stabilitás

Fel kell tüntetni, hogy az anyag vagy a keverék rendes környezeti körülmények között és a tárolás és a kezelés során várható hőmérsékleteken és nyomásokon stabil vagy instabil viselkedést tanúsít-e. Az anyag vagy a keverék kémiai stabilitásának fenntartásához felhasznált – vagy adott esetben felhasználható – valamennyi stabilizátort fel kell tüntetni. Fel kell tüntetni az anyag vagy a keverék fizikai megjelenésében bekövetkező esetleges változások biztonsági jelentőségét. Deszenzibilizált robbanóanyagok esetében meg kell adni a felhasználhatósági időtartamra vonatkozó információkat, valamint a deszenzibilizáció ellenőrzésére szolgáló utasításokat, továbbá fel kell tüntetni, hogy a deszenzibilizálószer eltávolítása következtében az anyag vagy keverék robbanóképes lesz-e.

10.3.   A veszélyes reakciók lehetősége

Indokolt esetben fel kell tüntetni, hogy az anyag vagy keverék túlzott nyomás vagy hő kibocsátása mellett, illetve egyéb veszélyes körülményeket teremtve reakcióba léphet-e vagy polimerizálódhat-e. Ismertetni kell azokat a körülményeket is, amelyek között a veszélyes reakciók bekövetkezhetnek.

10.4.   Kerülendő körülmények

Fel kell sorolni azokat a körülményeket – például a hőmérsékletet, nyomást, fényt, ütést, statikus kisülést, rezgést vagy más fizikai behatást –, amelyek veszélyes helyzet kialakulását eredményezhetik (»kerülendő körülmények«), és adott esetben közölni kell az ilyen veszélyekhez kapcsolódó kockázatok kezelése érdekében meghozandó intézkedések rövid leírását is. Deszenzibilizált robbanóanyagok esetében meg kell adni a deszenzibilizálószer nem szándékos eltávolításának elkerülése érdekében alkalmazandó intézkedésekre vonatkozó információkat, és fel kell sorolni a kerülendő körülményeket, ha az anyag vagy a keverék nem megfelelően deszenzibilizált.

10.5.   Nem összeférhető anyagok

Fel kell sorolni azon anyag- vagy keverékcsaládokat, illetve meghatározott anyagokat – például a vizet, levegőt, savakat, bázisokat, oxidáló anyagokat –, amelyekkel az anyag vagy a keverék veszélyes helyzetet (például robbanást, mérgező vagy tűzveszélyes anyagok kibocsátását vagy túlzott hőfelszabadulást) előidézve reakcióba léphet, és adott esetben közölni kell az ilyen veszélyekhez kapcsolódó kockázatok kezelése érdekében meghozandó intézkedések rövid leírását is.

10.6.   Veszélyes bomlástermékek

Fel kell sorolni azokat az ismert, veszélyes bomlástermékeket, amelyek keletkezésére felhasználás, tárolás, öntés és melegítés eredményeként észszerűen számítani lehet. A veszélyes égéstermékeket a biztonsági adatlap 5. szakaszában kell feltüntetni.

11.    SZAKASZ: Toxikológiai adatok

A biztonsági adatlap e szakasza elsősorban az egészségügyi szakemberek, foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági szakemberek, valamint toxikológusok általi felhasználásra szolgál. A különböző toxikológiai (egészségi) hatások és az e hatások meghatározása során felhasznált, rendelkezésre álló adatok tömör, de teljes és átfogó leírását kell adni, amely – adott esetben – magában foglalja a toxikokinetikára, az anyagcserére és az eloszlásra vonatkozó megfelelő információkat. Az ebben a szakaszban feltüntetett információknak igazodniuk kell a regisztrációban és/vagy (ha az szükséges) a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információkhoz, valamint az anyag vagy a keverék besorolásához.

11.1.   Az 1272/2008/EK rendeletben meghatározott, veszélyességi osztályokra vonatkozó információk

A következő veszélyességi osztályok tekintetében kell információt közölni:

a)	akut toxicitás;

b)	bőrkorrózió/bőrirritáció;

c)	súlyos szemkárosodás/szemirritáció;

d)	légzőszervi vagy bőrszenzibilizáció;

e)	csírasejt-mutagenitás;

f)	rákkeltő hatás;

g)	reprodukciós toxicitás;

h)	egyetlen expozíció utáni célszervi toxicitás (STOT);

i.	ismétlődő expozíció utáni célszervi toxicitás (STOT);

j)	aspirációs veszély.

Ezeket a veszélyeket mindig fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon.

A regisztrálandó anyagok esetében meg kell adni a VII–XI. melléklet alkalmazásából származó információ rövid összefoglalását, adott esetben az alkalmazott vizsgálati módszerre való hivatkozással együtt. A regisztrálandó anyagok esetében az információnak tartalmaznia kell a rendelkezésre álló adatoknak az e rendelet I. mellékletének 1.3.1. pontjával összhangban az 1272/2008/EK rendeletben a CMR 1A. és 1B. kategóriákra megadott kritériumokkal való összehasonlításának eredményeit is.

11.1.1.   Információkat kell közölni mindegyik veszélyességi osztályra vagy felosztásra vonatkozóan. Amennyiben azt tüntetik fel, hogy az anyag vagy a keverék valamely adott veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében nincs osztályozva, a biztonsági adatlapnak egyértelműen jeleznie kell, hogy ez az adatok hiányának, az adatok beszerzése műszaki kivitelezhetetlenségének, a nem meggyőző adatoknak, vagy pedig a meggyőző, de az osztályozáshoz nem elegendő adatoknak tudható-e be; az utóbbi esetben a biztonsági adatlapon a következőt kell feltüntetni: »a rendelkezésre álló adatok alapján az osztályozás kritériumai nem teljesülnek«.

11.1.2.   Az ebben az alpontban foglalt adatoknak a forgalomba hozott anyagra vagy keverékre kell vonatkozniuk. Keverék esetében az adatoknak a keverék egészének toxikológiai tulajdonságait kell ismertetniük, kivéve, ha az 1272/2008/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó. Amennyiben rendelkezésre állnak, a keverékben lévő veszélyes anyagok releváns toxikológiai tulajdonságait (pl. LD50, becsült akut toxicitási érték vagy LC50) is fel kell tüntetni.

11.1.3.   Amennyiben jelentős mennyiségű vizsgálati adat áll rendelkezésre az anyagra vagy a keverékre vonatkozóan, szükséges lehet a felhasznált kritikus vizsgálatok eredményeinek – például expozíciós út szerinti – összefoglalása.

11.1.4.   Amennyiben egy adott veszélyességi osztályra vonatkozóan nem teljesülnek a besorolási kritériumok, az e következtetést alátámasztó információkat meg kell adni.

11.1.5.   A valószínű expozíciós utakra vonatkozó információ

Információt kell adni a valószínű expozíciós utakra, valamint az anyagnak vagy a keveréknek az egyes lehetséges expozíciós utakon keresztül – azaz a szervezetbe jutáson (lenyelésen), belélegzésen és bőr-/szemexpozíción át – gyakorolt hatásaira vonatkozóan. Amennyiben az egészségre gyakorolt hatások nem ismertek, ezt fel kell tüntetni.

11.1.6.   A fizikai, kémiai és toxikológiai jellegzetességekkel kapcsolatos tünetek

Ismertetni kell az anyagnak vagy a keveréknek és a keverék összetevőinek vagy ismert melléktermékeinek való expozícióhoz kapcsolódó, lehetséges káros egészségi hatásokat és tüneteket. Az expozíciót követően jelentkező, az anyag vagy keverék fizikai, kémiai és toxikológiai jellemzőihez kapcsolódó tünetekre vonatkozóan fel kell tüntetni a rendelkezésre álló információkat. A tüneteket az alacsony szintű expozíciónál jelentkező első tünetektől kezdve a súlyos expozíció következményéig terjedően kell ismertetni, például a következőképpen: »fejfájás és émelygés jelentkezhet, amelyet ájulás vagy eszméletvesztés követhet; a nagyobb dózis a kóma és a halál beálltához vezethet«.

11.1.7.   A rövid és hosszú távú expozícióból származó késleltetett és azonnali hatások, valamint krónikus hatások

Tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy a rövid vagy hosszú távú expozíciót követően várható-e késleltetett vagy azonnali hatások fellépése. Tájékoztatást kell nyújtani az anyagnak vagy a keveréknek való humán expozícióhoz kapcsolódó akut vagy krónikus egészségi hatásokról is. Ha az emberre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, a kísérleti adatok részletes összefoglalását kell közölni, vagy az állatokkal kapcsolatos adatok és az egyértelműen meghatározott érintett fajok, vagy az in vitro vizsgálatok és az egyértelműen meghatározott érintett sejttípusok feltüntetésével. Jelezni kell, hogy a toxikológiai adatok az emberre vagy az állatokra vagy in vitro vizsgálatokra vonatkozó adatokon alapulnak-e.

11.1.8.   A kölcsönhatásokból eredő hatások

A kölcsönhatásokra vonatkozó információkat is meg kell adni, amennyiben azok lényegesek és hozzáférhetők.

11.1.9.   Az egyedi adatok hiánya

Előfordulhat, hogy nem minden esetben lehetséges az anyag vagy keverék veszélyeire vonatkozó információk beszerzése. Amennyiben valamely adott anyagra vagy keverékre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre az adatok, adott esetben a hasonló anyagokra vagy keverékekre vonatkozó adatok is felhasználhatók, feltéve, ha a szóban forgó hasonló anyagot vagy keveréket meghatározzák. Amennyiben nem kerül sor egyedi adatok felhasználására, illetve amennyiben nem állnak rendelkezésre az adatok, akkor azt egyértelműen közölni kell.

11.1.10.   Keverékek

Egy adott egészségi hatás esetében, ha nem kerül sor a keverék egésze egészségi hatásainak vizsgálatára, akkor a 3. szakaszban felsorolt releváns anyagokra vonatkozóan kell lényeges tájékoztatást adni.

11.1.11.   A keverék és az anyag kapcsolatára vonatkozó információ

11.1.11.1.

A keverékben lévő anyagok kölcsönhatásba léphetnek egymással a szervezetben, ami különböző szintű felszívódást, anyagcserét és kiválasztást eredményezhet. Ennek eredményeként a mérgező hatások módosulhatnak, és a keverék mint egész toxicitása eltérhet a benne lévő anyagokétól. A biztonsági adatlap ezen alpontjában a toxikológiai információk megadásakor ezt a tényt figyelembe kell venni.

11.1.11.2.

Azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes anyagok koncentrációja elegendő-e ahhoz, hogy hozzájáruljon a keverék egészségi hatásainak összességéhez. A mérgező hatásra vonatkozó információkat mindegyik anyag esetében közölni kell, a következő esetek kivételével: a) amennyiben az információ ismétlődik, akkor csak egyszer kell felsorolni, a keverék egészére nézve, például ha két anyag mindegyike hányást és hasmenést okoz; b) ha valószínűtlen, hogy ezek a hatások a jelen lévő koncentrációk mellett jelentkeznek, például ha valamely nem irritatív oldatban az enyhén irritatív anyag bizonyos koncentrációnál kisebb töménységben, hígítva fordul elő; c) amennyiben a keverékben lévő anyagok közötti kölcsönhatásra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, nem feltételezéseket kell tenni, hanem az egyes anyagok egészségi hatásait kell külön-külön felsorolni.

11.2.   Egyéb veszélyekkel kapcsolatos információ

11.2.1.   Endokrin károsító tulajdonságok

Amennyiben lehetséges, a 2.3. alpontban endokrin károsító tulajdonságú anyagként azonosított anyagok tekintetében tájékoztatást kell adni az endokrin károsító tulajdonságok által okozott káros egészségi hatásokról. A tájékoztatásnak rövid összefoglalókat kell tartalmaznia a vonatkozó rendeletekben (1907/2006/EK, (EU) 2017/2100 és (EU) 2018/605) meghatározott értékelési kritériumok alkalmazásából adódóan rendelkezésre álló azon információkról, amelyek lényegesek az emberi egészséget érintő endokrin károsító tulajdonságok értékelése szempontjából.

11.2.2.   Egyéb információk

A káros egészségi hatásokra vonatkozó egyéb fontos információt akkor is fel kell tüntetni, ha azt az osztályozási kritériumok nem követelik meg.

12.    SZAKASZ: Ökológiai adatok

A biztonsági adatlap e szakaszában azokat az információkat kell megadni, amelyek lehetővé teszik a környezetbe jutott anyag vagy keverék környezeti hatásának értékelését. A biztonsági adatlap 12.1–12.7. alpontjában az adatok rövid összefoglalását kell közölni, adott esetben a vonatkozó vizsgálati adatokra kiterjedően, és egyértelműen feltüntetve a fajokat, a közegeket, a mértékegységeket, a vizsgálatok időtartamát és a vizsgálatok körülményeit. Ezek az információk a szennyeződések kezelése, a hulladékkezelési eljárások értékelése, a környezetbe jutással szembeni védekezés, a véletlenszerű környezetbe jutás nyomán meghozandó intézkedések és a szállítás szempontjából lehetnek hasznosak. Ha azt közlik, hogy valamely adott tulajdonság nem alkalmazandó (azért, mert a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az anyag vagy keverék nem felel meg az osztályozás kritériumainak), vagy ha egy adott tulajdonságra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, akkor fel kell tüntetni az indokot. Továbbá ha egy anyag vagy keverék egyéb okokból nem osztályozható (például azért, mert az adatok beszerzése műszakilag kivitelezhetetlen, vagy az adatok nem meggyőzőek), ezt egyértelműen fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon.

Bizonyos tulajdonságok, például a bioakkumuláció, a perzisztencia és a lebonthatóság anyagspecifikusak, ezért ezeket az információkat, ha indokolt és ha rendelkezésre állnak, a keverékben lévő minden érintett anyagra nézve meg kell adni (azaz azokra vonatkozóan, amelyeket a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni, és amelyek veszélyesek a környezetre vagy perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT)/nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyagok). Az anyagok és a keverékek bomlásából származó veszélyes átalakulási termékekre vonatkozó információkat is meg kell adni.

Az ebben a szakaszban feltüntetett információknak igazodniuk kell a regisztrációban és/vagy (ha az szükséges) a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információkhoz, valamint az anyag vagy a keverék besorolásához.

Amennyiben megbízható és releváns kísérleti adatok is hozzáférhetőek, azokat is rendelkezésre kell bocsátani; az ilyen adatok elsőbbséget élveznek a modellekből kapott információkkal szemben.

12.1.   Toxicitás

Amennyiben rendelkezésre állnak, meg kell adni a vízi és/vagy szárazföldi élőlényeken végzett vizsgálatokból származó adatok felhasználásával a toxicitásra vonatkozóan kapott információkat. Itt kell feltüntetni azokat a rendelkezésre álló lényeges adatokat, amelyek a halak, rákfélék, algák és egyéb vízi növények akut és krónikus vízi toxicitására vonatkoznak. Ezen túlmenően a talajban élő mikro- és makroorganizmusokra és a többi, környezeti szempontból fontos organizmusra – mint például madarak, méhek és növények – vonatkozó toxikológiai adatokat is meg kell adni, amennyiben rendelkezésre állnak. Amennyiben az anyag vagy a keverék gátolja a mikroorganizmusok működését, a szennyvíztisztító telepekre gyakorolt lehetséges hatást is meg kell említeni.

Amennyiben kísérleti adatok nem hozzáférhetőek, a szállítónak meg kell vizsgálnia, hogy megadhatók-e modellekből származó megbízható és releváns információk.

A regisztrálandó anyagok esetében meg kell adni az e rendelet VII–XI. mellékletének alkalmazásából származó információk összefoglalását.

12.2.   Perzisztencia és lebonthatóság

A lebonthatóság az anyag vagy a keverékben lévő megfelelő anyagok azon képessége, hogy a környezetben biológiai úton vagy más módon, például oxidáció vagy hidrolízis útján lebomoljanak. A perzisztencia a bomlás jelének hiánya a XIII. melléklet 1.1.1. és 1.2.1. pontjában meghatározott helyzetekben. Amennyiben rendelkezésre állnak, közölni kell a perzisztencia és a lebonthatóság értékeléséhez szükséges releváns vizsgálati eredményeket. Amennyiben a lebomlási felezési időket megadták, akkor fel kell tüntetni, hogy ezek a felezési idők a mineralizációra vagy az elsődleges lebomlásra vonatkoznak-e. Szintén meg kell említeni az anyagnak vagy a keverékben lévő bizonyos anyagoknak a szennyvízkezelő telepeken való lebomló képességét.

Amennyiben kísérleti adatok nem hozzáférhetőek, a szállítónak meg kell vizsgálnia, hogy megadhatók-e modellekből származó megbízható és releváns információk.

Ezt az információt, ha indokolt és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagra nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni.

12.3.   Bioakkumulációs képesség

A bioakkumulációs képesség az anyagnak vagy a keverékben lévő bizonyos anyagoknak azon képessége, hogy a valamely területen található élőlényekben felhalmozódjon, és végül áthaladjon az élelmiszerláncon. A bioakkumulációs képesség értékelése szempontjából lényeges vizsgálati eredményeket fel kell tüntetni. Ennek tartalmaznia kell az oktanol-víz megoszlási hányadosra (Kow) és a biokoncentrációs tényezőre (BCF), vagy a bioakkumulációval kapcsolatos egyéb releváns paraméterekre történő hozzáférhető hivatkozást.

Amennyiben kísérleti adatok nem hozzáférhetőek, törekedni kell modell-előrejelzésekből kapott információk megadására.

Ezt az információt, ha indokolt, és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagra nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni.

12.4.   A talajban való mobilitás

A talajban való mobilitás az anyagnak vagy a keverékben lévő összetevőknek azon képessége, hogy amennyiben a környezetbe kerülnek, a természet erőinek hatására bejussanak a talajvízbe vagy elvándoroljanak a környezetbe jutás helyétől távoli területekre. Amennyiben rendelkezésre áll, közölni kell a talajban való mobilitás potenciálját. A talajban való mobilitásra vonatkozó információk a vonatkozó mobilitási adatokból, például az adszorpciós vizsgálatokból vagy az átmosódási vizsgálatokból, a környezetben való ismert vagy becsült eloszlásból, vagy a felületi feszültségből határozhatók meg. Például a talaj adszorpciós együtthatójának (Koc) értékei az oktanol/víz megoszlási hányados (Kow) alapján becsülhetők meg. Az átmosódás és a mobilitás modellek alapján jelezhető előre.

Ezt az információt, ha indokolt, és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagra nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni.

12.5.   A PBT- és a vPvB-értékelés eredményei

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén meg kell adni a kémiai biztonsági jelentésben meghatározott PBT- és vPvB-értékelés eredményeit.

12.6.   Endokrin károsító tulajdonságok

Amennyiben lehetséges, a 2.3. alpontban endokrin károsító tulajdonságú anyagként azonosított anyagok tekintetében tájékoztatást kell adni az endokrin károsító tulajdonságok által okozott káros környezeti hatásokról. A tájékoztatásnak rövid összefoglalókat kell tartalmaznia a vonatkozó rendeletekben (1907/2006/EK, (EU) 2017/2100 és (EU) 2018/605) meghatározott értékelési kritériumok alkalmazásából adódóan rendelkezésre álló azon információkról, amelyek lényegesek a környezetet érintő endokrin károsító tulajdonságok értékelése szempontjából.

12.7.   Egyéb káros hatások

Amennyiben rendelkezésre állnak, meg kell adni a környezetre gyakorolt más káros hatásokra – például a környezeti sorsukra (az expozícióra), a fotokémiai ózonképződést elősegítő potenciálra, az ózonlebontó potenciálra vagy a globális felmelegedési potenciálra – vonatkozó információkat.

13.    SZAKASZ: Ártalmatlanítási szempontok

A biztonsági adatlap e szakaszának az anyaggal vagy a keverékkel és/vagy ezek tárolóeszközével kapcsolatos helyes hulladékgazdálkodási eljárások végrehajtásához szükséges információkat kell megadnia annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az adatlap kibocsátási helye szerinti tagállamnak a biztonságos és környezetvédelmi szempontból előnyben részesített, a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) követelményeinek megfelelő hulladékgazdálkodási lehetőségek meghatározásában. A hulladékgazdálkodási tevékenységet folytató személyek biztonságával kapcsolatos információknak ki kell egészíteniük a 8. szakaszban közölt információkat.

Amennyiben szükséges kémiai biztonsági jelentés készítése, és a hulladékfázis vizsgálatára is sor került, a hulladékgazdálkodási intézkedésekre vonatkozó információknak igazodniuk kell a kémiai biztonsági jelentésben azonosított felhasználásokhoz és a biztonsági adatlap mellékletében a kémiai biztonsági jelentés alapján meghatározott expozíciós forgatókönyvekhez.

13.1.   Hulladékkezelési módszerek

A biztonsági adatlap e szakaszának:

a)	meg kell határoznia a hulladékkezelő tartályokat és módszereket mind az anyag vagy a keverék, mind pedig a szennyezett csomagolás hulladékkezelésének megfelelő módszereire (például az égetésre, az újrafeldolgozásra, a hulladéklerakóban való elhelyezésre) kiterjedően;

b)	meg kell határoznia azokat a fizikai/kémiai tulajdonságokat, amelyek befolyásolhatják a hulladékkezelés lehetőségeit;

c)	bátorítania kell a szennyvízként való ártalmatlanítás mellőzését;

d)	indokolt esetben meg kell határoznia a javasolt lehetséges hulladékkezelési módszerekkel kapcsolatos esetleges különleges óvintézkedéseket.

Hivatkozni kell a hulladékkal kapcsolatos esetleges vonatkozó uniós rendelkezésekre vagy ezek hiányában a vonatkozó hatályos nemzeti vagy regionális rendelkezésekre.

14.    SZAKASZ: Szállításra vonatkozó információk

A biztonsági adatlap e szakasza az 1. szakaszban említett anyagok vagy keverékek közúti, vasúti, tengeri, belföldi vízi úton vagy légi úton történő szállítására/szállítmányaira vonatkozóan tartalmaz alapvető osztályozási információkat. Amennyiben ilyen információ nem áll rendelkezésre, illetve nincsen vonatkozó információ, azt jelezni kell.

A biztonsági adatlap e szakaszának indokolt esetben tájékoztatást kell adnia a szállíthatósági besorolásokról az ENSZ-mintaszabályzatot az egyes szállítási módok tekintetében átültető alábbi nemzetközi egyezmények mindegyikére vonatkozóan: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás (ADR), a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADN) – amelyeket a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) hajt végre –, valamint a csomagolt áruk tekintetében a veszélyes áruk tengeri szállításának nemzetközi szabályzata (IMDG) (10), az ömlesztett rakomány tengeri szállítása esetén alkalmazandó IMO-szabályzatok (11) és a Műszaki utasítás veszélyes áruk biztonságos légi szállításához (ICAO TI) (12).

14.1.   UN-szám vagy azonosító szám

Közölni kell az ENSZ-mintaszabályzat, az IMDG, az ADR, a RID az ADN vagy az ICAO TI szerinti UN-számot vagy azonosító számot (azaz az anyag, keverék vagy árucikk négyjegyű azonosító számát, amely előtt az »UN« vagy »ID« betűk állnak).

14.2.   Az ENSZ szerinti megfelelő szállítási megnevezés

Az ENSZ-mintaszabályzat veszélyes anyagok jegyzékét tartalmazó 3.2. fejezete A. táblázatának második, »Megnevezés és leírás« oszlopának, az ADR-nek, a RID-nek és a kiegészített ADN 3.2. fejezete A. és C. táblázatának megfelelően fel kell tüntetni a megfelelő szállítási megnevezést – adott esetben a zárójelbe tett technikai névvel kiegészítve –, kivéve, ha az 1.1. alpontban termékazonosítóként is ez a megnevezés szerepel. Ha az UN-szám és a megfelelő szállítási megnevezés a különböző szállítási módok során nem változik, ezt az információt nem szükséges megismételni. A tengeri szállítás vonatkozásában az ENSZ szerinti megfelelő szállítási megnevezés mellett indokolt esetben az IMDG-szabályzat szerint szállítandó áru műszaki nevét is fel kell tüntetni.

14.3.   Szállítási veszélyességi osztály(ok)

Fel kell tüntetni azt a szállítási veszélyességi osztályt (és azokat a mellékes kockázatokat), amelyet az ENSZ-mintaszabályzat szerint az anyaghoz vagy a keverékhez társuló elsődleges veszély alapján rendelnek hozzá az anyaghoz vagy keverékhez. Szárazföldi és belvízi szállítás esetén fel kell tüntetni azt a szállítási veszélyességi osztályt (és azokat a mellékes kockázatokat), amelyet az ADR, a RID és az ADN szerint az anyaghoz vagy a keverékhez társuló elsődleges veszély alapján rendelnek hozzá az anyaghoz vagy keverékhez.

14.4.   Csomagolási csoport

Adott esetben az ENSZ-mintaszabályzat, az ADR, a RID és az ADN előírásainak megfelelően fel kell tüntetni az ENSZ-mintaszabályzat szerinti csomagolási csoport számát. Egyes meghatározott anyagokhoz a veszélyességük mértékének megfelelően csomagolásicsoport-szám van rendelve.

14.5.   Környezeti veszélyek

Fel kell tüntetni, hogy az anyag vagy a keverék az ENSZ-mintaszabályzat (az ADR-ben, RID-ben és ADN-ben is rögzített) kritériumai szerint veszélyes-e a környezetre, és hogy az IMDG-szabályzat, illetve a »Vészhelyzetben követendő eljárások a veszélyes árut szállító hajókon« szabályzat szerint tengeri szennyező anyagnak minősül-e. Amennyiben az anyag vagy keverék tartályhajóban történő belvízi szállítása engedélyezett, vagy ilyen szállítást terveznek, kizárólag az ADN-nek megfelelően kell jelezni, hogy az anyag vagy a keverék veszélyes-e a környezetre nézve.

14.6.   A felhasználót érintő különleges óvintézkedések

A felhasználót minden olyan különleges óvintézkedésről tájékoztatni kell, amelyet be kell tartania vagy ismernie kell a telephelyén vagy azon kívül történő szállítás vagy továbbítás során, minden releváns szállítási mód tekintetében.

14.7.   Az IMO-szabályok szerinti tengeri ömlesztett szállítás

Ez az alpont csak akkor alkalmazandó, ha a rakományt a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) következő aktusai szerint ömlesztve kívánják szállítani: A SOLAS-egyezmény (13) VI. vagy VII. fejezete, a MARPOL-egyezmény II. vagy V. melléklete, az IBC-szabályzat (14), az IMSBC-szabályzat (15), az IGC-szabályzat (16), illetve annak korábbi változatai, azaz az EGC-szabályzat (17) vagy a GC-szabályzat (18).

Folyékony rakomány ömlesztett szállítása esetén a terméknevet (amennyiben eltér az 1.1. alpontban megadottól) a szállítási dokumentáció által megkövetelt módon és a termékneveknek az IBC-szabályzat 17. és 18. fejezetében megadott jegyzékében, illetve az IMO Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának (MEPC).2/Circular számú legutóbbi körlevelében (19) alkalmazott névvel összhangban kell feltüntetni. A 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) I. melléklete 3. B. a) pontjának megfelelően fel kell tüntetni az igénybe veendő hajótípust és a szennyezési kategóriát, valamint az IMO veszélyességi osztályt.

Szilárd ömlesztettáru-rakomány esetében az ömlesztett rakomány szállítási megnevezését kell megadni. Fel kell tüntetni, hogy a rakomány a MARPOL-egyezmény V. melléklete szerint a tengeri környezetre ártalmasnak tekinthető-e, az anyag az IMSBC-szabályzat szerint csak ömlesztett formában veszélyes anyagnak minősül-e (21), valamint hogy az IMSBC-szabályzat szerint milyen rakománycsoportnak tekintendő.

Folyékony rakomány ömlesztett szállítása esetén meg kell adni az IGC-szabályzat – vagy annak korábbi változatai, azaz az EGC-szabályzat vagy a GC-szabályzat – szerint feltüntetendő terméknevet és az igénybe veendő hajótípust.

15.    SZAKASZ: Szabályozással kapcsolatos információk

A biztonsági adatlap e szakaszában az anyagra vagy a keverékre vonatkozó olyan egyéb szabályozással kapcsolatos információkat kell ismertetni, amelyek a biztonsági adatlapban máshol nem szerepelnek (például hogy az anyag vagy a keverék az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (22), a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) vagy a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló, 2012. július 4-i 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) hatálya alá tartozik-e).

15.1.   Az adott anyaggal vagy keverékkel kapcsolatos biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírások/jogszabályok

Fel kell tüntetni a vonatkozó uniós biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi rendelkezésekre vonatkozó információkat (például a 96/82/EK tanácsi irányelv (25) I. mellékletében megadott Seveso-kategóriát/megnevezett anyagokat) vagy az anyag vagy a keverék (ezen belül a keverékben lévő anyagok) nemzeti szabályozási státuszára vonatkozó információkat, ideértve az arra vonatkozó javaslatot is, hogy e rendelkezések eredményeként mit kell tennie az átvevőnek. Adott esetben meg kell említeni az érintett tagállamoknak az ezeket a rendelkezéseket végrehajtó nemzeti jogszabályait és az esetleges egyéb kapcsolódó nemzeti intézkedéseket is.

Ha a biztonsági adatlapon meghatározott anyagra vagy keverékre az emberi egészség vagy a környezet védelme tekintetében különleges uniós rendelkezések vonatkoznak (például a VII. cím szerint kiadott engedélyek vagy a VIII. címben felsorolt korlátozások), ezeket a rendelkezéseket meg kell említeni. Ha a VII. cím alapján kiadott engedély feltételeket vagy nyomonkövetési intézkedéseket ír elő az anyag vagy keverék valamely továbbfelhasználója számára, ezeket fel kell tüntetni.

15.2.   Kémiai biztonsági értékelés

A biztonsági adatlap ezen alpontjában azt kell feltüntetni, hogy a szállító végzett-e kémiai biztonsági értékelést az anyag vagy keverék tekintetében.

16.    SZAKASZ: Egyéb információk

A biztonsági adatlap e szakaszában az 1–15. szakaszban nem szereplő további információkat kell megadni, ideértve a biztonsági adatlap felülvizsgálatára vonatkozó információkat, például a következőt is:

a)

felülvizsgált biztonsági adatlap esetében annak egyértelmű jelzése – hacsak az ilyen jelzést a biztonsági adatlap máshol nem tartalmazza –, hogy hol módosult a biztonsági adatlap előző változata, adott esetben a változások ismertetésével. Az anyag vagy a keverék szállítójának kérésre magyarázatot kell tudnia adnia változásokra;

b)	a biztonsági adatlapban alkalmazott rövidítések és betűszók magyarázata vagy feloldása;

c)	a legfontosabb szakirodalmi hivatkozások és adatforrások;

d)	keverékek esetében annak feltüntetése, hogy az osztályozáshoz az 1272/2008/EK rendelet 9. cikkében említett információértékelési módszerek közül melyiket alkalmazták;

e)	a vonatkozó figyelmeztető mondatok és/vagy az óvintézkedésekre vonatkozó mondatok. A 2–15. szakaszban nem teljesen kiírt mondatok teljes szövegét ki kell írni;

f)	olyan javasolt, a munkavállalók számára megfelelő képzések, amelyek az emberi egészség és a környezet védelmének biztosítását szolgálják.

B. RÉSZ

A biztonsági adatlap a 31. cikk (6) bekezdésével összhangban a következő 16. szakaszt és az alábbiakban felsorolt alpontokat foglalja magában, kivéve a 3. szakaszt, amelyben szükség szerint vagy csak a 3.1., vagy csak a 3.2. alpontot kell szerepeltetni.

1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

1.1.

Termékazonosító

1.2.

Az anyag vagy keverék lényeges azonosított felhasználásai, illetve ellenjavallt felhasználásai

1.3.

A biztonsági adatlap szállítójának adatai

1.4.

Sürgősségi telefonszám

2. SZAKASZ: A veszély azonosítása

2.1.

Az anyag vagy keverék besorolása

2.2.

Címkézési elemek

2.3.

Egyéb veszélyek

3. SZAKASZ: Összetétel vagy az összetevőkre vonatkozó adatok

3.1.

Anyagok

3.2.

Keverékek

4. SZAKASZ: Elsősegély-nyújtási intézkedések

4.1.

Az elsősegély-nyújtási intézkedések ismertetése

4.2.

A legfontosabb – akut és késleltetett – tünetek és hatások

4.3.

A szükséges azonnali orvosi ellátás és különleges ellátás jelzése

5. SZAKASZ: Tűzoltási intézkedések

5.1.

Oltóanyag

5.2.

Az anyaghoz vagy a keverékhez társuló különleges veszélyek

5.3.

Tűzoltóknak szóló javaslat

6. SZAKASZ: Intézkedések véletlenszerű környezetbe jutás esetén

6.1.

Személyi óvintézkedések, egyéni védőeszközök és vészhelyzeti eljárások

6.2.

Környezetvédelmi óvintézkedések

6.3.

A területi elhatárolás és a szennyezésmentesítés módszerei és anyagai

6.4.

Hivatkozás más szakaszokra

7. SZAKASZ: Kezelés és tárolás

7.1.

A biztonságos kezelésre irányuló óvintézkedések

7.2.

A biztonságos tárolás feltételei, az esetleges összeférhetetlenséggel együtt

7.3.

Meghatározott végfelhasználás (végfelhasználások)

8. SZAKASZ: Az expozíció elleni védekezés/egyéni védelem

8.1.

Ellenőrzési paraméterek

8.2.

Az expozíció elleni védekezés

9. SZAKASZ: Fizikai és kémiai tulajdonságok

9.1.

Az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokra vonatkozó információk

9.2.

Egyéb információk

10. SZAKASZ: Stabilitás és reakciókészség

10.1.

Reakciókészség

10.2.

Kémiai stabilitás

10.3.

A veszélyes reakciók lehetősége

10.4.

Kerülendő körülmények

10.5.

Nem összeférhető anyagok

10.6.

Veszélyes bomlástermékek

11. SZAKASZ: Toxikológiai adatok

11.1.

Az 1272/2008/EK rendeletben meghatározott, veszélyességi osztályokra vonatkozó információk

11.2.

Egyéb veszélyekkel kapcsolatos információ

12. SZAKASZ: Ökológiai adatok

12.1.

Toxicitás

12.2.

Perzisztencia és lebonthatóság

12.3.

Bioakkumulációs képesség

12.4.

A talajban való mobilitás

12.5.

A PBT- és a vPvB-értékelés eredményei

12.6.

Endokrin károsító tulajdonságok

12.7.

Egyéb káros hatások

13. SZAKASZ: Ártalmatlanítási szempontok

13.1.

Hulladékkezelési módszerek

14. SZAKASZ: Szállításra vonatkozó információk

14.1.

UN-szám vagy azonosító szám

14.2.

Az ENSZ szerinti megfelelő szállítási megnevezés

14.3.

Szállítási veszélyességi osztály(ok)

14.4.

Csomagolási csoport

14.5.

Környezeti veszélyek

14.6.

A felhasználót érintő különleges óvintézkedések

14.7.

Az IMO-szabályok szerinti tengeri ömlesztett szállítás

15. SZAKASZ: Szabályozással kapcsolatos információk

15.1.

Az adott anyaggal vagy keverékkel kapcsolatos biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírások/jogszabályok

15.2.

Kémiai biztonsági értékelés

16. SZAKASZ: Egyéb információk”