(1)

A Tanács a 91/2009/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára. Az intézkedésekre a továbbiakban az „eredeti intézkedések”, az intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra pedig az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

A végleges dömpingellenes vám kivetését követően a Bizottság bizonyítékokat kapott arra vonatkozóan, hogy az intézkedéseket a Malajzián keresztül történő átszállítással kijátsszák.

(3)

Ezért a Bizottság 2010. november 28-án a 966/2010/EU rendelettel (3) vizsgálatot indított a 91/2009/EK rendelettel kivetett dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálása érdekében (a továbbiakban: kijátszásellenes vizsgálat).

(4)

A Tanács 2011. július 26-án a 723/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: kijátszásellenes rendelet) kiterjesztette a 91/2009/EK rendelettel kivetett dömpingellenes vámot a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett egyes vas vagy acél kötőelemekre.

(5)

A Bizottság a 91/2009/EK rendelettel kivetett, a 723/2011/EU végrehajtási rendelettel kiterjesztett végleges dömpingellenes vámot 2016. február 27-én az (EU) 2016/278 bizottsági rendelettel (5) hatályon kívül helyezte.

(6)

A Bíróság a 2019. július 3-i, Eurobolt C-644/17. sz. ügyben hozott ítéletében (6) érvénytelennek nyilvánította a 723/2011/EU végrehajtási rendeletet, mivel annak elfogadása az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (7) 15. cikkének (2) bekezdésében foglalt konzultációs eljárás megsértésével történt.

(7)

A Bíróság kimondta, hogy az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében előírt azon követelmény, hogy a tanácsadó bizottság számára az összes releváns információt legkésőbb 10 munkanappal a bizottság ülését megelőzően meg kell küldeni, az eljárás szabályosságának olyan lényeges szabályai közé tartozik, amelynek megsértése az érintett jogi aktus semmisségét eredményezi. (8) A Bíróság szerint az említett bekezdésben foglalt rendelkezés annyiban sérült, amennyiben egy Malajziából kötőelemeket importáló holland importőr, az Eurobolt észrevételei nem kerültek továbbításra a tagállamok felé legkésőbb 10 munkanappal a tanácsadó bizottság ülését megelőzően.

(8)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 266. cikke értelmében az Unió intézményei kötelesek megtenni az Európai Unió Bírósága ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges lépéseket. Ennek megfelelően a Bíróság által megállapított szabálytalanság orvoslása érdekében a Bizottság 2019. augusztus 27-én újból megindította a kijátszásellenes vizsgálatot. (9)

(9)

A kijátszásellenes vizsgálat újbóli megindítása a Bíróság által az Eurobolt C-644/17. sz. ügyben hozott ítélet végrehajtására korlátozódott, azaz arra, hogy a Bizottság az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében a tanácsadó bizottsági eljárásra vonatkozóan előírt valamennyi eljárási követelménynek eleget tegyen. (10) Ezt az eljárást időközben felváltotta a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 5. cikke szerinti vizsgálóbizottsági eljárás.

(10)

Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy az Európai Unió jogi aktusait elvileg az elfogadásuk idején hatályban lévő eljárási szabályokkal összhangban kell elfogadni. A jogalkotó az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdését az alapul szolgáló vizsgálat időpontjában alkalmazandó formájában hatályon kívül helyezte. Ezért attól fogva, hogy a jogalkotó az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdését a 723/2011/EU végrehajtási rendelet elfogadásának időpontjában alkalmazandó formájában hatályon kívül helyezte, egy olyan eljárás, mint az 1225/2009/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján indított kijátszásellenes vizsgálat mostani újbóli megindítása, csak a kijátszásellenes intézkedések bevezetésére jelenleg alkalmazandó bizottsági eljárással folytatható le. (12) Az (EU) 2016/1036 rendelettel módosított és kodifikált 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdése értelmében az eljárás mostani újbóli megindítása tekintetében a 182/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti eljárást kell alkalmazni.

(11)

Az Eurobolt a 2011. június 13-i beadványában két szempontból is megkérdőjelezte annak jogszerűségét, ahogyan a Bizottság az 1225/2009/EK rendelet 13. cikkét értelmezte. Egyfelől előadta, hogy a kiterjesztett intézkedéseket nem volna szabad alkalmazni arra az érintett termékre, amely ténylegesen Malajziából származik. Másfelől megkérdőjelezte, hogy a Bizottságnak jogában áll-e egy hivatalból indított kijátszásellenes vizsgálat keretében az eredeti vizsgálat adatai alapján megállapítani a kár fennállását, anélkül, hogy a kárra vonatkozóan bizonyítékokkal rendelkezne.

(12)

A Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy egyik észrevétel sem az ítélet végrehajtásához kapcsolódott. Az Eurobolt észrevételei olyan kérdésekre vonatkoztak, amelyekre a vizsgálat nem terjedt ki. Mindazonáltal az észrevételek az érdemi tartalmuk alapján is elutasíthatók voltak.

(13)

Az Eurobolt első észrevételével összefüggésben, ahogyan azt a kijátszásellenes rendelet (46) preambulumbekezdése is megjegyzi, az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi az intézkedéseknek a „harmadik országokból” érkező hasonló termék behozatalára történő kiterjesztését. Az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése lehetővé teszi az adott harmadik országban működő valódi gyártók kivételes kezelését. Mivel a kijátszásellenes vizsgálat során – az OLAF és a malajziai hatóságok vizsgálatainak ténymegállapításaival összhangban – megállapítást nyert a kijátszást megvalósító gyakorlat megléte, a kijátszásellenes rendelet 1. cikke a dömpingellenes intézkedéseket kiterjesztette a Malajziában feladott importra. Azonban mentesülhettek a kiterjesztett intézkedések alkalmazása alól mindazok a vállalatok, amelyek igazolták, hogy valódi malajziai gyártók. Emellett a kijátszásellenes rendelet 2. cikke a mentesítés utólagos kérelmezésére is módot adott. Tehát mivel megerősítést nyert a kínai származású termékek Malajzián való átszállítása (lásd a kijátszásellenes rendelet (34) és (45) preambulumbekezdését), és a valódi malajziai gyártóktól érkező export mentesült a kijátszásellenes intézkedések alkalmazása alól, a Bizottság az Eurobolt első észrevételét elutasította.

(14)

Az Eurobolt második észrevételével kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése egyebek mellett azt követeli meg, hogy a kérdéses gyakorlat, eljárás vagy munka „a hasonló termékek árait és/vagy mennyiségét illetően bizonyítottan kárt okoz[zon] vagy aláássa a vám javító hatását […]” (a kiemelés utólagos). Ennek a két követelménynek nem kell együttesen teljesülnie. A kijátszásellenes rendelet (37) és (38) preambulumbekezdése bemutatja, hogy a kijátszás mind az árakat, mind pedig a mennyiségeket illetően aláásta az eredeti rendelettel kivetett dömpingellenes vám javító hatását. Az alaprendelet 13. cikkében foglalt jogi követelmények tehát teljesültek. Ennek megfelelően sem szükség nem volt arra, sem pedig jogi kötelezettség nem állt fenn arra vonatkozóan, hogy a Bizottság újraértékelje vagy ismételten felhasználja a Kínából érkező behozatal tekintetében az eredeti vizsgálat keretében megállapított káradatokat. Ezért a Bizottság ezt az észrevételt is elutasította.

(15)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kijátszásellenes rendelet – és különösen annak 2.8. és 4. szakasza – kellőképpen figyelembe vette az Eurobolt 2011. június 13-i beadványait, és megfelelően foglalkozott az Eurobolt észrevételeivel. Fontos ennek kapcsán azt is megjegyezni, hogy az Eurobolt sem a kínai származású termékek Malajzián történő átszállítására vonatkozó bizonyítékokat nem kérdőjelezte meg, sem pedig azt a ténymegállapítást, amely szerint azok a vállalatok, amelyektől az Eurobolt beszerezte az érintett terméket, félrevezető információkat szolgáltattak a Bizottságnak, és nem voltak képesek igazolni, hogy valódi malajziai gyártók.

(16)

A kijátszásellenes vizsgálatot újból megindító (EU) 2019/1374 bizottsági végrehajtási rendelet felkérte az érdekelt feleket a kijátszásellenes vizsgálat újbóli megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére. Két fél tett észrevételt.

(17)

Az Eurobolt azt állította, hogy az 1225/2009/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének a Bíróság által megállapított megsértése utólag nem orvosolható, mert alapvető eljárási követelmény megsértéséről van szó, ennélfogva az eredeti kijátszásellenes vizsgálat teljes lefolytatása érvénytelenné válik.

(18)

Ez az állítás a következők miatt megalapozatlan. A 15. cikk (2) bekezdésének megsértése folytán nem válik érvénytelenné a teljes eljárás, mert a Bíróság által feltárt szabálytalanság nem érintette a kijátszásra vonatkozó érdemi ténymegállapításokat. Az érintett rendelkezések megsértését tehát a Bizottság orvosolhatja azzal, hogy újból megindítja a kijátszásellenes vizsgálatot azon a ponton, ahol a szabálytalanság történt. Ebből következően az Eurobolt eredeti észrevételeit és a végrehajtási jogi aktus tervezetét a kijátszásellenes intézkedések bevezetése tekintetében jelenleg hatályban lévő eljárásnak megfelelően meg kell küldeni az illetékes bizottságnak. Erre az eljárásra utal a (10) preambulumbekezdés. A kérdéses információk rendelkezésre bocsátására vonatkozó jogszabályi határidő szerint a megküldésnek a bizottság ülése előtt legalább 14 nappal kell megtörténnie. Ez lehetővé teszi, hogy a tagállamok képviselőiből álló bizottság megismerje a kérdéses információkat, és ennek alapján a tagállamok kialakítsák álláspontjukat a végrehajtási jogi aktus tervezetéről. Ahogyan azt a Bíróság nemrégiben elismerte, az igazgatási eljárás folytatása és a dömpingellenes vámoknak a megsemmisített rendelet alkalmazási időszaka alatti behozatalokra történő újbóli kivetése a visszaható hatály tilalmába ütközőnek sem tekinthető. (13)

(19)

Amikor a Bíróság valamely ítélete érvénytelennek nyilvánít egy dömpingellenes rendeletet, az ítéletet végrehajtó intézménynek (jelen esetben a Bizottságnak) lehetősége van a rendelet elfogadását megalapozó eljárás folytatására. (14) Továbbá, hacsak a megállapított szabálytalanság maga után nem vonta a teljes eljárás érvénytelenségét, az intézménynek az érvénytelennek nyilvánított jogi aktus helyébe lépő jogi aktus elfogadása érdekében lehetősége van arra, hogy az eljárást attól az eljárási szakasztól folytassa, amelyben a szabálytalanság bekövetkezett. (15)

(20)

Az Eurobolt emellett azt is felvetette, hogy a Bizottság helytelenül járna el, ha újból bevezetné a kijátszásellenes intézkedéseket, hiszen azok már sem nem alkalmazandók, sem nem hatályosak.

(21)

Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy amikor orvosolja az eljárási szabálytalanságot és megerősíti a vizsgálat ténymegállapításait, amelyeket az ítélet nem kérdőjelezett meg, a Bizottság pusztán azt a kötelezettségét teljesíti, hogy intézkedéseket kell bevezetnie az érintett termék azon behozatalai vonatkozásában, amelyekre az intézkedések alkalmazásának időtartama alatt, azaz 2011. július 27. és 2016. február 27. között sor került. Ennek alapján a Bizottság elutasította az Eurobolt felvetését.

(22)

Egy másik fél, a Kötőelem-forgalmazók Európai Szövetsége (European Fastener Distributor Association, a továbbiakban: EFDA) felvetette, hogy „módszeresen nem veszik komolyan az európai kötőelem-forgalmazók és képviseleti szervezeteik alaposan átgondolt, jogos észrevételeit”. Emellett a fél azt is állította, hogy az az importőr, amely igazolni tudja, hogy kellő gondossággal járt el, és megtett minden észszerű és megfelelő intézkedést annak biztosítására, hogy szabályosan Malajziában gyártott terméket hozzon be, nem volna kötelezhető a dömpingellenes vám megfizetésére, a már megfizetett vámot pedig vissza kellene a számára téríteni.

(23)

A Bizottság elutasította az EFDA első felvetését, mert a fél nem mutatta be, hogy a vizsgálat újbóli megindításával összefüggésben mely konkrét esetben sérült a jogszerű eljárás elve, és bizonyítékokat sem szolgáltatott ezzel kapcsolatban.

(24)

Az EFDA második felvetésével kapcsolatban az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a kijátszásra irányuló gyakorlatra, eljárásra vagy munkára az Unión kívül kerül sor, mentesség adható az érintett termék olyan gyártójának, amelyről megállapítható, hogy nem vesz részt a kijátszásban. Ebből következően az importőr által tanúsított kellő gondosság alapján nem adható mentesség azokban az esetekben, amikor a kijátszás az EU-n kívül valósul meg (mint a jelen ügyben). Ehelyett az exportőrnek kell bizonyítania, hogy valódi malajziai gyártó, és neki kell kérnie a mentességet. A kijátszásellenes rendelet 4. szakaszában ismertetett módon több malajziai exportőr is kért mentességet, és ezek vizsgálata nyomán a Bizottság összesen kilencnek közülük meg is adta azt. A Bizottság ennek megfelelően az EFDA második felvetését is elutasította.

(25)

A megfogalmazott észrevételek és azok elemzése figyelembevételével a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett érintett termék behozatalaira helyénvaló újból bevezetni az eredeti intézkedéseket.

(26)

Minden olyan fél, amely a kijátszásellenes vizsgálat újbóli megindításakor jelentkezett, tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság újból be kívánta vezetni a dömpingellenes vámot. A szóban forgó felek a tájékoztatás kézhezvétele után meghatározott határidőn belül észrevételeket fogalmazhattak meg. Észrevételek az Eurobolttól és az EFDA-tól érkeztek.

(27)

Először: az Eurobolt megismételte azt a felvetését, hogy az alapvető eljárási követelmények megsértésével a teljes eljárás érvénytelenné válik, ezért utólag nem orvosolható. Másodszor: az Eurobolt előadta, hogy az olyan intézkedések újbóli bevezetése, amelyek jogalapját a WTO jogellenesnek ítélte, sérti a jogállamiság és a megfelelő ügyintézés elvét. Harmadszor: az Eurobolt felvetette, hogy a Bizottságnak az intézkedések újbóli bevezetésére vonatkozó javaslata ellehetetleníti a hatékony jogvédelmet, hiszen az következik belőle, hogy a Bizottság minden jogsértést orvosolhat egyszerűen utólag, továbbá mindez a piacvédelmi eljárásokkal kapcsolatos hatáskörök egyensúlyát is megbontja. Negyedszer: az Eurobolt előadta, hogy a Bizottság javaslata figyelmen kívül hagyja a hollandiai Hoge Raad (a holland legfelsőbb bíróság) által az Eurobolt kontra Staatssecretaris van Financiën ügyben hozott ítéletet, (16) és sürgette, hogy a Bizottság tartózkodjon a vámhatóságok kizárólagos hatáskörébe való beavatkozástól az Eurobolt által befizetett kijátszásellenes vámok visszafizetésével kapcsolatos döntések meghozatalát illetően.

(28)

Az Eurobolt első felvetésével kapcsolatban, amelyet a vállalat már a kijátszásellenes vizsgálat újbóli megindításakor is megfogalmazott, a Bizottság e rendelet (18) és (19) preambulumbekezdésére hivatkozik. Új érvek hiányában a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(29)

Az Eurobolt második felvetésével kapcsolatban: a Bizottság úgy döntött, hogy az intézkedéseket összhangba hozza a WTO vizsgálóbizottságainak és fellebbviteli testületének megállapításaival, ezért adta ki a 2016. február 26-i rendeletet (lásd e rendelet (5) preambulumbekezdését). A Bizottság akkor úgy döntött, hogy nem állapít meg visszaható hatályt. Ezt követően a Bizottságnak kötelessége volt megtenni a Bíróság ítéletének való megfeleléshez szükséges lépéseket, azaz orvosolni a Bíróság által megállapított szabálytalanságot. Mivel az eljárási hiba orvosolható volt és a kijátszásra vonatkozó ténymegállapítások megerősítést nyertek, a Bizottságnak jogában állt a kijátszásellenes vizsgálat nem vitatott ténymegállapításai alapján az intézkedések alkalmazási időszakára vonatkozóan újból kivetni a kijátszásellenes vámokat. Egyik említett intézkedés sem sérti a megfelelő ügyintézés elvét. Megemlítendő továbbá, hogy az Eurobolt anélkül hivatkozott a megfelelő ügyintézés elvére, hogy megjelölte volna, pontosan melyik jog sérült e tekintetben. (17) Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt a felvetést.

(30)

Az Eurobolt harmadik felvetésével kapcsolatban: a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a Bíróság által megállapított érvénytelenség hatályát és indokait esetileg kell meghatározni (a Bíróság 2016. január 28-i ítélete, CM Eurologistik és GLS, C-283/14 és C-284/14, ECLI:EU:C:2016:57, 49. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), és ebből következhet, hogy az érintett vámokat nem szükséges teljes mértékben azonnal visszafizetni (a Bíróság 2018. március 15-itélete, Deichmann SE kontra Hauptzollamt Duisburg, C-256/16, 70. pont). A jelen ügyben a szabálytalanság miatt nem vált érvénytelenné a teljes eljárás. A (7)–(10) preambulumbekezdésben ismertetett módon a jelen ügyben az eljárási követelmény megsértése orvosolható azzal, ha a Bizottság az alkalmazandó eljárási szabályokkal összhangban újból bevezeti az intézkedéseket. Ezek a kötelezettségek nem ássák alá a hatékony jogvédelem elvének érvényesülését. A Bizottság ezért ezt a felvetést is elutasította.

(31)

Az Eurobolt negyedik felvetésével kapcsolatban: a (8) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottságnak meg kellett tennie az Európai Unió Bírósága ítéletében foglaltaknak való megfeleléshez szükséges lépéseket. A holland legfelsőbb bíróság – amely egyébként a konkrét ügyben azt a kérdést bírálta el, hogy a dömpingellenes vámok visszafizetésekor jár-e kamat – nem mentesítheti a Bizottságot a Bíróság ítéletéből eredő kötelezettségének teljesítése alól. A Bizottság eljárása emellett a tagállami vámhatóságok hatáskörét sem sérti, ahogyan azt a Bíróság mind a C&J Clark International-ügyben, (18) mind pedig a Deichmann-ügyben (19) kimondta. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezt a felvetést.

(32)

Az EFDA sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság elutasította azt a korábbi felvetését, amely szerint mentességet kellene élveznie a dömpingellenes vámok megfizetése alól annak az importőrnek, amely igazolni tudja, hogy kellő gondossággal járt el annak biztosítása érdekében, hogy szabályosan Malajziában gyártott terméket hozzon be. Az EFDA kérte, hogy a Bizottság vizsgálja meg ismét aggályait.

(33)

A (24) preambulumbekezdésben ismertetett módon az importőr által tanúsított kellő gondosság alapján nem adható mentesség azokban az esetekben, amikor a kijátszás az EU-n kívül valósul meg (mint a jelen ügyben). Ezért a Bizottság megerősítette az EFDA felvetésének korábbi elutasítását.

(34)

A fentieknek megfelelően az érdekelt felek tájékoztatását követően megfogalmazott észrevételek nyomán nem változtak meg a Bizottságnak a (25) preambulumbekezdésben foglalt következtetései.

(35)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítések esetében az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden hónap első naptári napján közzétett kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(36)

Ez a rendelet összhangban van az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,