|
2020.7.8. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 217/5 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2020/978 IRÁNYMUTATÁSA
(2020. június 25.)
az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 178. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti mérlegelési jogkörnek az illetékes nemzeti hatóságok által a késedelmes hitelkötelezettség lényegességének értékeléséhez használt küszöb tekintetében a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények vonatkozásában történő gyakorlásáról (EKB/2020/32)
Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére, valamint 6. cikke (5) bekezdésének a) és c) pontjára,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Központi Bank (EKB) felelős az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) hatékony és következetes működéséért. Felügyeli a rendszer működését valamennyi részt vevő tagállamban a magas színvonalú felügyelet következetes alkalmazásának biztosítása és a felügyeleti eredmények következetességének biztosítása érdekében. Az EKB iránymutatásokat bocsáthat ki az illetékes nemzeti hatóságok részére, amelyeknek megfelelően az illetékes nemzeti hatóságoknak a felügyeleti feladatokat el kell látniuk és a felügyeleti határozatokat meg kell hozniuk. |
|
(2) |
Az EKB-nak biztosítania kell a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelmények következetes alkalmazását a részt vevő tagállamokban, az 1024/2013/EU rendelet és a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) (2) alapján. |
|
(3) |
Az EKB az 1024/2013/EU rendelet alapján a jelentősnek minősülő hitelintézetek felügyeletére hatáskörrel rendelkező hatóságként gyakorolta az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 178. cikke (2) bekezdésének d) pontja alapján ráruházott mérlegelési jogkört az (EU) 2018/1845 európai központi banki rendelet (EKB/2018/26) (4) elfogadásával, amely meghatározza a késedelmes hitelkötelezettség lényegességének értékeléséhez használt küszöböt. |
|
(4) |
Noha a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények vonatkozásában elsődlegesen az illetékes nemzeti hatóságok felelősek a releváns választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök gyakorlásáért, az EKB SSM-en belül betöltött átfogó felvigyázási szerepe lehetővé teszi számára, hogy – ahol szükséges – elősegítse a választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök következetes gyakorlását a jelentős és a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények vonatkozásában. Ez biztosítja, hogy a) a részt vevő tagállamokban valamennyi hitelintézet prudenciális felügyelete következetes és eredményes módon kerüljön végrehajtásra, b) a pénzügyi szolgáltatások egységes szabálykönyve a részt vevő tagállamokban valamennyi hitelintézetre következetesen kerüljön alkalmazásra, és c) e hitelintézetek a legmagasabb minőségű felügyelet alatt álljanak. |
|
(5) |
Az egyrészről a felügyeleti követelmények jelentős és kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében egységes alkalmazásának szükségessége, és másrészről az arányosság elve közötti egyensúly biztosítására törekedve az EKB véleménye szerint a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények felügyeletét ellátó illetékes nemzeti hatóságoknak úgy kell gyakorolniuk az 575/2013/EU rendelet 178. cikke (2) bekezdésének d) pontja és az (EU) 2018/171 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) szerinti mérlegelési jogkört, ahogyan azt az EKB gyakorolja az (EU) 2018/1845 rendeletben (EKB/2018/26), |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez az iránymutatás meghatározza, hogy az illetékes nemzeti hatóságoknak hogyan kell gyakorolniuk az 575/2013/EU rendelet 178. cikke (2) bekezdésének d) pontjában a késedelmes hitelkötelezettségek lényegességének értékeléséhez használt küszöb tekintetében az illetékes hatóságoknak biztosított mérlegelési jogkört a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények vonatkozásában, tekintet nélkül a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításához használt módszerre. Az illetékes nemzeti hatóságoknak ezt a mérlegelési jogkört a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények vonatkozásában az adott mérlegelési jogkörnek az EKB által az (EU) 2018/1845 rendelet (EKB/2018/26) keretében történő gyakorlásával teljes mértékben összehangolt módon kell gyakorolniuk.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen iránymutatás alkalmazásában az 575/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, az 1024/2013/EU rendelet 2. cikkében és a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.
3. cikk
A késedelmes hitelkötelezettség lényegességének értékeléséhez használt küszöb
(1) Az 575/2013/EU rendelet 178. cikke (2) bekezdésének d) pontja alkalmazásában az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik a kevésbé jelentősnek minősülő intézményektől, hogy a késedelmes hitelkötelezettség lényegességét a következő küszöb alapján értékeljék, amely két összetevőből áll:
|
a) |
mindazon késedelmes összegek összegére vonatkozó határérték, amellyel az ügyfél a hitelintézetnek, anyavállalatának vagy bármely leányvállalatának tartozik (a továbbiakban: késedelmes hitelkötelezettségek), amely:
|
|
b) |
a késedelmes hitelkötelezettség összegére vonatkozó, az adott ügyféllel szembeni, a részvényjellegű kitettségek kivételével a hitelintézetet, anyavállalatát vagy bármely leányvállalatát érintő összes mérleg szerinti kitettség teljes összegéhez viszonyított határérték, amely 1 %. |
(2) Az illetékes nemzeti hatóságok előírják azon kevésbé jelentősnek minősülő intézmények számára, amelyek a nemteljesítés 575/2013/EU rendelet 178. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogalmát az egyes ügyletek szintjén alkalmazzák lakossággal szembeni kitettségek esetében, hogy az (1) bekezdésben meghatározott küszöböt az ügyfélnek a hitelintézet, az anyavállalata vagy bármely leányvállalata által nyújtott egyetlen ügylet szintjén alkalmazzák.
(3) Nemteljesítésnek tekintendő, ha az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mindkét határértéket több mint 90 egymást követő napon keresztül átlépték.
4. cikk
A lényegességi küszöb alkalmazásának időpontja
Az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják, hogy a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények értesítik őket a késedelmes hitelkötelezettség lényegességének értékeléséhez használt küszöb általuk való alkalmazásának pontos kezdőnapjáról, és hogy a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények legkésőbb 2020. december 31-ig megkezdik e küszöb alkalmazását.
5. cikk
Hatálybalépés és végrehajtás
(1) Ez az iránymutatás a részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságaival történő közlése napján lép hatályba.
(2) Az illetékes nemzeti hatóságoknak legkésőbb 2020. december 31-ig meg kell felelniük ennek az iránymutatásnak.
6. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak a címzettjei a részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságai.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2020. június 25-én.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Christine LAGARDE
(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.
(2) Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(4) Az Európai Központi Bank (EU) 2018/1845 rendelete (2018. november 21.) az 575/2013/EU rendelet 178. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti mérlegelési jogkörnek a késedelmes hitelkötelezettség lényegességének értékeléséhez használt küszöb tekintetében való gyakorlásáról (EKB/2018/26) (HL L 299., 2018.11.26., 55. o.).
(5) A Bizottság (EU) 2018/171 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. október 19.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a késedelmes hitelkötelezettség lényegességi küszöbére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 32., 2018.2.6., 1. o.).