(1)

A Bizottság 2019. december 17-én elfogadta az éves fenntartható növekedési stratégiát, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2020. évi európai szemeszterét. A Bizottság kellően figyelembe vette az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérét. A Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján 2019. december 17-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Szlovákiát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadta.

(2)

A Szlovákiára vonatkozó 2020. évi országjelentést 2020. február 26-án tették közzé. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott országspecifikus ajánlások (3) (a továbbiakban: a 2019. évi országspecifikus ajánlások) és az előző években elfogadott országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzéseinek megvalósítása terén Szlovákia által elért eredményeket.

(3)

Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én hivatalosan világjárványnak nyilvánította a Covid19-járványt. A világjárvány súlyos népegészségügyi szükséghelyzetet jelent a polgárok, a társadalom és a gazdaságok számára. Rendkívüli nyomást gyakorol a nemzeti egészségügyi rendszerekre, zavarokat okoz a globális ellátási láncokban, volatilitáshoz vezet a pénzügyi piacokon, sokkokat idéz elő a fogyasztói keresletben, és számos ágazatra kedvezőtlenül hat. Veszélyezteti az emberek munkahelyét, jövedelmét és a vállalkozások tevékenységét. A világjárvány komoly gazdasági sokkot okozott, amelynek már most is súlyos hatása van az Unióban. A Bizottság 2020. március 13-án elfogadott közleményében a válság nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedéseket sürgetett, nemzeti és uniós szinten minden szereplő bevonásával.

(4)

Több tagállam szükséghelyzetet hirdetett ki, vagy szükséghelyzeti intézkedéseket vezetett be. Minden szükséghelyzeti intézkedésnek szigorúan arányosnak, szükségesnek és időben korlátozottnak kell lennie, valamint összhangban kell lennie az európai és nemzetközi normákkal. Ezeknek az intézkedéseknek demokratikus felügyelet és független bírósági felülvizsgálat alá kell tartozniuk.

(5)

A Bizottság 2020. március 20-án közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválásáról. Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK tanácsi rendelet (4) 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti általános mentesítési rendelkezés elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. A Bizottság a 2020. március 20-i közleményében úgy vélte, hogy a Covid19-világjárvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesés miatt teljesültek az általános mentesítési rendelkezés aktiválásának feltételei és felkérte a Tanácsot, hogy hagyja jóvá ezt a következtetést. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a súlyos gazdasági visszaesés határozott, ambiciózus és koordinált választ követel meg. Az általános mentesítési rendelkezés aktiválása lehetővé teszi a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. A korrekciós ág tekintetében a Tanács a Bizottság ajánlására úgy is határozhat, hogy módosított költségvetési pályát fogad el. Az általános mentesítési rendelkezés nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásait. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltérjenek az általában alkalmazandó költségvetési követelményektől, a Bizottság és a Tanács számára pedig biztosítja annak lehetőségét, hogy a Paktum keretében meghozzák a szükséges szakpolitikai koordinációs intézkedéseket.

(6)

Folyamatos intézkedésekre van szükség a Covid19-világjárvány terjedésének korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, a nemzeti egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítése, a világjárvány társadalmi-gazdasági következményeinek a vállalkozásokra és háztartásokra irányuló támogató intézkedések révén történő csökkentése, valamint a gazdasági tevékenység újraindulása fényében a munkahelyeken megfelelő egészségügyi és biztonsági feltételek biztosítása érdekében. Az Uniónak teljes mértékben ki kell használnia a rendelkezésére álló eszközöket, hogy támogassa a tagállamok e területeken tett erőfeszítéseit. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak és az Uniónak együtt kell működniük azon intézkedések kidolgozásában – többek között a zöld átállás és a digitális átalakulás integrálásával, valamint a válság tanulságainak levonásával –, amelyek társadalmunk és gazdaságaink rendes működéséhez és a fenntartható növekedéshez való visszatéréshez szükségesek.

(7)

A Covid19-válság rávilágított, hogy a belső piac lehetővé teszi a rendkívüli helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást. Mindazonáltal a helyreállítási szakaszba való gyors és zökkenőmentes átmenet, továbbá az áruk, szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása érdekében a belső piac rendes működését akadályozó rendkívüli intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni, amint azok már nem nélkülözhetetlenek. A jelenlegi válság rámutatott arra, hogy válsághelyzet-felkészültségi terveket kell kidolgozni az egészségügyi ágazatban. A beszerzési stratégiák javítása, az ellátási láncok diverzifikálása és az alapvető eszközök stratégiai tartalékainak kialakítása a kulcsfontosságú elemek között szerepelnek az átfogóbb válsághelyzet-felkészültségi tervek kidolgozása szempontjából.

(8)

Az uniós jogalkotó az (EU) 2020/460 (5) és az (EU) 2020/558 (6) európai parlamenti és tanácsi rendeletek révén már módosította a vonatkozó jogi kereteket, hogy lehetővé váljon a Covid19-világjárvány rendkívüli hatásainak kezelése érdekében az európai strukturális és beruházási alapokból származó fel nem használt források tagállamok általi mobilizálása. Ezek a módosítások további rugalmasságot, valamint egyszerűsített és észszerűsített eljárásokat biztosítanak. A cash flow-nyomás enyhítése érdekében a tagállamok a 2020–2021-es pénzügyi évben igénybe vehetik az uniós költségvetés 100 %-os társfinanszírozását is. Szlovákiát arra ösztönözzük, hogy teljes mértékben használja ki az említett lehetőségeket a leginkább érintett egyének és ágazatok támogatása érdekében.

(9)

A Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági következményei az eltérő szakosodási minták és az infrastrukturális hiányosságok miatt valószínűleg egyenlőtlenül érintik az egyes régiókat. Ez magában hordozza a Szlovákián belüli regionális egyenlőtlenségek növekedésének jelentős kockázatát, különösen egyfelől a főváros és Nyugat-Szlovákia, másfelől Kelet- és Délkelet-Szlovákia között. A tagállamok közötti konvergenciafolyamat átmeneti felborulásának kockázatával együtt a jelenlegi helyzet célzott szakpolitikai válaszintézkedéseket tesz szükségessé.

(10)

Szlovákia 2020. május 18-án benyújtotta 2020. évi nemzeti reformprogramját és 2020. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(11)

Szlovákia jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik.

(12)

A Tanács 2018. július 13-i ajánlása szerint Szlovákiának biztosítania kellett, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája (7) 2019-ben ne haladja meg a 4,1 %-ot, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felelt meg. A Bizottság átfogó értékelése megerősíti, hogy 2019-ben, valamint a 2018. és 2019. évet együttesen vizsgálva a középtávú költségvetési célhoz vezető ajánlott kiigazítási pályától való jelentős eltérés állt fenn. Mindazonáltal az általános mentesítési rendelkezés aktiválásának fényében a Szlovákiára vonatkozó jelentős eltérési eljárás keretében nem indokolt további lépéseket tenni.

(13)

A 2020. évi stabilitási programja szerint a kormány azt tervezi, hogy az államháztartási egyenleg a GDP 1,3 %-ának megfelelő 2019. évi hiányról 2020-ra a GDP 8,4 %-ának megfelelő hiányra romlik. A hiány az előrejelzések szerint 2021-ben a GDP 4,9 %-ára, 2022-ben a GDP 3,7 %-ára, 2023-ban pedig a GDP 2,9 %-ára csökken. Miután 2019-ben a GDP 48 %-ára csökkent, a GDP-arányos államadósság a 2020. évi stabilitási program szerint 2020-ban várhatóan 61,2 %-ra növekszik. A makrogazdasági és költségvetési kilátásokat a Covid19-világjárvány miatt nagy bizonytalanság övezi.

(14)

A Covid19-világjárványra válaszul és az összehangolt uniós megközelítés részeként Szlovákia időszerű költségvetési intézkedéseket fogadott el az egészségügyi rendszere kapacitásának növelése, a világjárvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. A 2020. évi stabilitási program szerint a szóban forgó költségvetési intézkedések a GDP 2,6 %-át teszik ki. Az intézkedések magukban foglalják a munkavállalók bérkompenzációját, az önfoglalkoztatóknak nyújtott támogatásokat, a betegségi és ápolási rendszerek támogatását, valamint a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó egészségügyi termékek vásárlását. Emellett Szlovákia olyan, a 2020. évi stabilitási programban a GDP 3 %-át kitevőre becsült intézkedéseket jelentett be, amelyeknek nincs közvetlen hatásuk a költségvetésre, viszont hozzájárulnak a vállalkozások likviditásának támogatásához. Ide tartoznak a bevételek több mint 40 %-os csökkenése esetén biztosított, a jövedelemadókra és a társadalombiztosítási járulékokra vonatkozó adóhalasztások (a GDP 1,4 %-a) és a hitelgaranciák (a GDP 1,6 %-a). Összességében a Szlovákia által hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. március 13-i bizottsági közleményben foglalt iránymutatással. A szükséghelyzeti intézkedések és a támogató költségvetési intézkedések teljeskörű végrehajtása, majd ezt követően – amennyiben a gazdasági feltételek lehetővé teszik – olyan költségvetési politika követése, amelynek középpontjában a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítása áll, hozzá fog járulni a költségvetés középtávú fenntarthatóságának megőrzéséhez.

(15)

A Bizottság változatlan szakpolitikát feltételező, 2020. tavaszi előrejelzése alapján Szlovákia államháztartási egyenlege 2020-ban a GDP –8,5 %-át, 2021-ben pedig a GDP –4,2 %-át teszi ki. Az államadósság-ráta az előrejelzés szerint 2020-ban és 2021-ben sem éri el a GDP 60 %-át.

(16)

A Bizottság 2020. május 20-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban jelentést adott ki, mivel Szlovákia a hiányra vonatkozóan a GDP 3 %-ában meghatározott küszöbérték túllépését tervezi 2020-ban. Összességében a Bizottság elemzése arra enged következtetni, hogy a Szerződésben és az 1467/97/EK rendeletben meghatározott hiánykritérium nem teljesült.

(17)

A Covid19-járvány kitörését követően Szlovákia gyors és példa nélküli intézkedéseket hozott a vírus továbbterjedésének megállítására és megelőzésére. Miután március 6-án regisztrálták az első fertőzést, 2020. március 12-én szükséghelyzetet hirdettek ki, és szigorú közösségi távolságtartási, karantén- és egészségügyi szabályokat, valamint utazási korlátozásokat vezettek be. Hetekre bezártak az üzletek, és több fontos gazdasági ágazatban 2020. április végéig leállt a termelés, amikor is a kormány megkezdte a korlátozások fokozatos lazítását. Ennek következtében Szlovákia gazdasága 2020-ban várhatóan mély recesszióba süllyed a magánfogyasztás, a beruházások és a kereskedelem visszaesése nyomán. Az előrejelzések szerint a GDP 2020-ban jelentősen, 6,7 %-kal zsugorodik, a munkanélküliségi ráta pedig várhatóan eléri a 8,8 %-ot, szemben a 2019. évi 5,8 %-kal. Szlovákia számos intézkedéssel – többek között 1,2 milliárd EUR összegű fel nem használt kohéziós politikai forrás átcsoportosításával – igyekezett enyhíteni a válság kedvezőtlen hatásain. Ezek körében bérkompenzációt biztosító, csökkentett munkaidős foglalkoztatást vezettek be, a munkavállalók jövedelmét betegségi és ápolási ellátásokkal egészítették ki, valamint támogatást nyújtottak az önfoglalkoztatóknak jövedelemkiesésük kompenzálására. A vállalkozások és az önfoglalkoztatók likviditásának támogatását célozza továbbá a banki hitelezés bővítése, az adók és a társadalombiztosítási járulékok befizetési határidejének elhalasztása, valamint bankgaranciák és kedvezményes kamatfeltételek biztosítása. A kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott, eredetileg 38 millió EUR összegű hitelprogramot 330 millió EUR összegű fel nem használt uniós forrásokkal és egy 500 millió EUR-t kitevő nemzeti programmal bővítik. Az egyéb intézkedések közé tartozik az adóellenőrzések és az adóelőleg fizetésére vonatkozó kötelezettségek felfüggesztése, valamint a vállalkozások és a magánszemélyek bérletidíj-fizetésének elhalasztása.

(18)

A Covid19-világjárvány rávilágított annak szükségességére, hogy Szlovákia folytassa egészségügyi rendszere strukturális problémáinak kezelését. További beruházásokra van szükség a rendszer rezilienciájának növelése, az egészségügyben fellépő munkaerőhiány enyhítése, valamint a kritikus fontosságú egészségügyi termékekkel és infrastruktúrával való megfelelő ellátottság biztosítása érdekében. Az egészségügyi dolgozók megfelelő rendelkezésre állásának jövőbeli biztosítására irányuló erőfeszítésekkel párhuzamosan a hatékony szakpolitikák csökkenthetik az orvosok rendelkezésre állásában mutatkozó földrajzi különbségeket, és a teljes népesség számára biztosíthatják az ellátás igénybevételének lehetőségét. A kórházi hálózat korszerűsítése és az állami kórházak strukturális alulfinanszírozottságának kezelése kulcsfontosságú az egészségügyi szolgáltatások színvonalának és költséghatékonyságának javításához. A kórházakra nehezedő nyomás csökkentése és a krónikus betegségek kezelésének javítása érdekében meg kell erősíteni az alapellátást, és fokozni kell az ellátás különböző szintjei és típusai közötti koordinációt. Különös aggodalomra ad okot a színvonalas és megfizethető tartós ápolás-gondozáshoz való elégtelen hozzáférés, melynek oka a közösségi és otthoni gondozási szolgáltatások általános alulfinanszírozottsága, a széttagolt irányítás, valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatások rendszerszintű koordinációjának hiánya.

(19)

A Covid19-válság rávilágított a Szlovákiában már korábban is meglévő társadalmi problémákra. A válság nyomán sürgősen szükség van arra, hogy a szociális partnerekkel szoros együttműködésben megfelelő jövedelempótlást biztosítsanak a munkavállalók számára. A válság foglalkoztatásra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében az uniós alapok hozzájárulásával csökkentett munkaidős foglalkoztatást vezettek be. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése szerint a munkanélküliség 2020-ban 8,8 %-ra emelkedik, majd 2021-ben 7,1 %-ra javul. Annak ellenére, hogy 2018-ban történt némi lazítás, Szlovákiában a munkanélküli ellátás rendszerét szigorú jogosultsági követelmények, az ellátás viszonylag rövid időtartama (általános szabályként hat hónap, amelyet a válság idején kismértékben meghosszabbítanak) és a kedvezményezetteknek járó alacsony bérpótlási arány jellemzi. Egyes csoportok különösen kiszolgáltatottak a válságnak, és előfordulhat, hogy csak korlátozott mértékben férnek hozzá a szociális védelemhez és az ellátásokhoz. Ide tartoznak a marginalizált roma közösségek, amelyek gyakran nem férnek hozzá az alapvető szolgáltatásokhoz, továbbá az idősek és az alacsony képzettségűek.

(20)

A Covid19-válság fokozta a lakosság – többek között a tanárok – digitális készségeinek fejlesztésére, valamint a széles sávú kapcsolat bővítésére irányuló igényt, mivel sok diák még mindig nem rendelkezik internet-hozzáféréssel vagy az otthoni tanuláshoz szükséges egyéb előfeltételekkel, különösen a marginalizált roma közösségekben. A színvonalas és inkluzív oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása továbbra is kihívást jelent, mivel az alapkészségek szintjét és a diákok általános teljesítményét erősen befolyásolja társadalmi-gazdasági hátterük. Jelentős teljesítménybeli különbségek vannak az iskolák és a régiók között, ami néhányukban – különösen Kelet-Szlovákiában – az oktatásból és képzésből lemorzsolódók magas arányában is tükröződik. A tanári szakma vonzereje és a tanári alapképzés színvonala továbbra is alacsony. Emellett a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban részt vevő gyermekek – különösen a három év alatti gyermekek – országos beiratkozási aránya a legalacsonyabb az EU-ban, ami további negatív hatást gyakorol az oktatási eredményekre, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek esetében.

(21)

A Covid19-válság Szlovákia számára sürgős prioritássá tette a vállalkozásoknak – különösen a kkv-knak – célzott kölcsönök és garanciák formájában nyújtandó likviditási támogatás gyors bevezetését, amely a gazdaság támogatását célzó, az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret kihasználásával és a kohéziós politika keretében rendelkezésre álló források átcsoportosításával valósult meg. Az alacsony kamatlábakkal és hosszú lejárattal kombinált megfelelő kockázati garanciák segíthetik a közvetítők általi gyors hitelkihelyezést és a vállalkozások általi igénybevételt. Ezen intézkedések kidolgozása és végrehajtása során figyelembe kell venni a bankszektor rezilienciáját. Az adók és a társadalombiztosítási járulékok halasztott fizetésének lehetővé tétele tovább enyhítheti a kkv-k és az önfoglalkoztatók rövid távú likviditási korlátait. Az adókijátszás elleni küzdelem és az adózási fegyelem javítása – az államháztartás fenntarthatóságának biztosítása és a tisztességes versenyfeltételek előmozdítása, valamint a gazdasági helyreállítás elősegítése érdekében – középtávon továbbra is prioritást jelent Szlovákia számára. A kkv-k pénzforgalmi mérlegének javítása érdekében utasítani kell a hatóságokat (minden szinten) és a vállalkozásokat, hogy gyorsítsák fel a beszállítóik felé történő kifizetéseket.

(22)

A kedvező üzleti környezet előmozdítása és a közszolgáltatások színvonalának javítása kulcsfontosságú a helyreállítás és a támogatóbb beruházási környezet megteremtése szempontjából. A helyreállítási intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében fontos a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése és az eljárások egyszerűsítése, többek között a vállalkozások számára létrehozott „egyablakos ügyintézés” hatékony alkalmazása révén. Szlovákia közintézményeinek és közigazgatásának általános hatékonysága továbbra is alacsony, amely ugyanakkor a digitalizáció fejlesztésével, a digitális infrastruktúra tervezésével és jobb koordinációjával, valamint szoftverfejlesztéssel javítható. További reformokkal javítani lehetne a szakpolitikai döntéshozatal koordinációját, a jogi aktusok szövegezését, valamint a közszolgálat és az emberierőforrás-menedzsment teljesítményét. A gazdaság rezilienciájának erősítése érdekében Szlovákia számára előnyös lenne a vállalkozások – különösen a kkv-k – innovációs kapacitásának növelése a kutatási és innovációs ökoszisztéma széttagolt irányításának kezelése révén. A vállalkozások, a kutatás, a tudományos élet és a közszféra közötti jobb együttműködés előmozdíthatja a tudás és a készségek megosztását, és segítheti a vállalkozásokat új munka- és termelési képességek kialakításában.

(23)

A gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében fontos lesz a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése és a magánberuházások ösztönzése, többek között kapcsolódó reformok révén. Ahhoz, hogy a kevésbé fejlett régiók felzárkózhassanak és tudásalapúbbá, versenyképesebbé és termelékenyebbé válhassanak, több stratégiai beruházásra van szükség Szlovákiában, különösen az infrastruktúra – többek között a digitális és más kulcsfontosságú szolgáltatások –, valamint a közlekedési hálózatok fejlesztése érdekében. A Covid19-járvány rávilágított a digitális infrastruktúra már korábban is meglévő hiányosságaira. A széles sávú lefedettség és az átviteli sebesség növelése jobb és még inkább egyenértékű internet-hozzáférést tesz majd lehetővé. Szlovákia oktatási rendszerének és munkaerőpiacának megerősítése céljából erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a lakosságot a gazdaság és a társadalom változó igényeinek jobban megfelelő készségekkel vértezzék fel; ennek eszköze többek között az egész életen át tartó tanulás, a vállalkozások és az oktatás közötti szorosabb együttműködés biztosítása minden szinten, valamint a képzési és átképzési programok jobb összekapcsolása a jelenlegi és jövőbeli munkaerőpiaci igényekkel.

(24)

A gazdasági növekedés helyreállításához az elkövetkező években szakpolitikai erőfeszítésekre és célzott beruházásokra lesz szükség annak érdekében, hogy Szlovákia megragadhassa a fenntarthatóbb és magasabb hozzáadott értéket képviselő gazdaság létrehozásának a lehetőségét. Ezen erőfeszítések során figyelembe kell venni a regionális különbségeket. A Szlovákia nemzeti energia- és klímatervében meghatározott további erőfeszítések szempontjából kiemelt területek közé tartozik az ipar energiaintenzitásának csökkentése, az energiahatékonysági megoldások támogatása (különösen a háztartások számára), valamint a megújuló energiába való beruházás. A támogatóbb szabályozási környezet hozzájárulhatna ahhoz, hogy az energiaellátásban nőjön a megújuló energiaforrások részaránya. Szlovákia számára előnyös lenne a felső-nyitrai bányavidék átalakítására irányuló cselekvési terv végrehajtásának felgyorsítása, a forrásoknak az egész régióra kiterjedő megoldások felé történő átirányítása, valamint a szénhasználat fokozatos megszüntetésének előmozdítására kínálkozó lehetőség kihasználása. A szilárd tüzelőanyagok elégetése és a közlekedésből származó növekvő kibocsátások által okozott légszennyezés csökkentése, a hulladékgazdálkodási rendszer innovatív hulladékgyűjtési és -kezelési megoldásokkal való javítása, az ivóvíz- és szennyvízhálózatok kiépítése az egészségügyi problémák kezelése érdekében, az intelligens energiahálózatokkal kapcsolatos projektek támogatása, valamint az ipar klímasemleges és körforgásos gazdaság felé való elmozdulása segíthet Szlovákiának a fenntartható gazdasági növekedés pályájára állni. A bizottsági javaslat tárgyát képező Méltányos Átállást Támogató Alap 2021–2027-es időszakra vonatkozó programozása elősegítheti Szlovákiában a klímasemleges gazdaságra való átállás által jelentett egyes kihívások kezelését, különösen a 2020. évi országjelentés D. mellékletében ismertetett területeken. Így Szlovákia a lehető legjobban kihasználhatná ezt az alapot.

(25)

A nemzetközi szervezett bűnözés új tendenciái – többek között a jogi személyekkel pénzmosási célból történő visszaélés – mindinkább szükségessé teszik, hogy Szlovákia a gazdasági bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében továbbfejlessze a pénzmosás elleni küzdelem keretrendszerét. A kockázatnak való kitettséggel kapcsolatos ismeretek továbbra is hiányosak, annak ellenére, hogy a kormány ambiciózus terveket dolgozott ki a pénzmosás megelőzésének, az ilyen ügyek kivizsgálásának, valamint az elkövetők büntetőeljárás alá vonásának megerősítésére. A korlátozott emberi erőforrások és a hiányos képzés akadályozza a vállalatalapításban részt vevő szakemberek fölötti hatékony felügyelet gyakorlását. A kormányzati cselekvési terv keretében tett lépések még nem biztosítják a pénzmosási bűncselekmények hatékony azonosításához és az elkövetők büntetőeljárás alá vonásához, valamint a vagyoni eszközök elkobzásához szükséges eszközöket.

(26)

Miközben az ezen ajánlásban foglalt országspecifikus ajánlások (a továbbiakban: a 2020. évi országspecifikus ajánlások) a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelésére és a gazdaság helyreállításának elősegítésére összpontosítanak, a 2019. évi országspecifikus ajánlások olyan reformokra is kitértek, amelyek elengedhetetlenek a közép- és hosszú távú strukturális kihívások kezeléséhez. A 2019. évi országspecifikus ajánlások továbbra is helytállóak, és a következő évi európai szemeszter során folytatódik nyomon követésük. Ez a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikákkal összefüggő 2019. évi országspecifikus ajánlásokra is vonatkozik. Az összes 2019. évi országspecifikus ajánlást figyelembe kell venni a kohéziós politikai finanszírozás 2020 utáni stratégiai programozása során, beleértve a jelenlegi válsághoz kapcsolódó enyhítő intézkedéseket és exitstratégiákat is.

(27)

Szlovákiának folytatnia kell azon kötelezettségvállalásának teljesítését, amely az igazságszolgáltatási rendszerének általános integritásával kapcsolatos konkrét problémák kezelésére irányul, mivel e problémák alááshatják a rendszer hatékony működésébe vetett bizalmat. Szlovákiában továbbra is korlátozott az előrelépés a korrupció elleni küzdelmet célzó reformok végrehajtása terén. Számos, a megelőzéssel kapcsolatos reform elfogadása vagy végrehajtása még mindig függőben van, ideértve többek között a lobbizásra, az ajándékokra, az összeférhetetlenségre és a döntéshozatalban harmadik felekkel fenntartott kapcsolatokra, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó szabályokat. Bár a bűnügyi statisztikák ingadozást mutatnak, a magas szinten elkövetett korrupcióval kapcsolatos, vizsgálat tárgyát képező ügyek száma továbbra is alacsony; a jogi személyek szankcionálására irányuló erőfeszítések viszont kezdik éreztetni hatásukat.

(28)

Az európai szemeszter szolgál keretként a folyamatos gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációhoz az Unióban, amely hozzájárulhat a fenntartható gazdasághoz. A tagállamok 2020. évi nemzeti reformprogramjukban számba vették az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtása terén elért eredményeket. A 2020. évi országspecifikus ajánlások teljeskörű végrehajtásának biztosításával Szlovákia hozzá fog járulni a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén tett előrelépéshez, valamint az unióbeli versenyképes fenntarthatóságra irányuló közös erőfeszítésekhez.

(29)

A gazdasági és monetáris unió gazdaságai közötti szoros koordináció kulcsfontosságú a Covid19-világjárvány gazdasági következményeiből való gyors kilábaláshoz. Mivel Szlovákia pénzneme az euro, az eurocsoport politikai iránymutatását figyelembe véve biztosítania kell, hogy szakpolitikái továbbra is összhangban legyenek az euroövezetre vonatkozó 2020. évi ajánlásokkal, és összhangban álljanak azon többi tagállam szakpolitikáival, amelyeknek pénzneme az euro.

(30)

A 2020. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte a szlovák gazdaságpolitikát, és az elemzést közzétette a 2020. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2020. évi stabilitási programot, a 2020. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Szlovákiának címzett országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. A Bizottság figyelembe vette nemcsak ezek Szlovákia fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája vonatkozásában képviselt jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintettel arra az igényre, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szintű szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(31)

Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2020. évi stabilitási programot, és véleményét (8) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi,

1.

2.

3.

4.