(1)

A Bizottság 2019. december 17-én elfogadta az éves fenntartható növekedési stratégiát, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2020. évi európai szemeszterét. A Bizottság kellően figyelembe vette az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2019. december 17-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Olaszországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott.

(2)

Az Olaszországra vonatkozó 2020. évi országjelentést 2020. február 26-án tették közzé. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott országspecifikus ajánlások (3) (a továbbiakban: a 2019. évi országspecifikus ajánlások) és az előző években elfogadott országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzéseinek megvalósítása terén Olaszország által elért eredményeket. Az országjelentés emellett magában foglalta az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálatot is, amelynek eredményeit szintén 2020. február 26-án tették közzé. Az elemzés alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Olaszországban túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Mindenekelőtt a magas államadósság és a tartósan gyenge termelékenységnövekedés határokon átnyúló jelentőségű kockázatokat eredményez, összefüggésben a jelentős munkanélküliséggel és a nemteljesítő hitelek még mindig nagy állományával.

(3)

Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én hivatalosan világjárványnak nyilvánította a Covid19-járványt. A világjárvány súlyos népegészségügyi szükséghelyzetet jelent a polgárok, a társadalom és a gazdaságok számára. Rendkívüli nyomást gyakorol a nemzeti egészségügyi rendszerekre, zavarokat okoz a globális ellátási láncokban, volatilitáshoz vezet a pénzügyi piacokon, sokkokat idéz elő a fogyasztói keresletben, és számos ágazatra kedvezőtlenül hat. Veszélyezteti az emberek munkahelyét, jövedelmét és a vállalkozások tevékenységét. A világjárvány komoly gazdasági sokkot okozott, amelynek már most is súlyos hatása van az Unióban. A Bizottság 2020. március 13-án elfogadott közleményében a válság nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedéseket sürgetett, nemzeti és uniós szinten minden szereplő bevonásával.

(4)

Több tagállam szükséghelyzetet hirdetett ki, vagy szükséghelyzeti intézkedéseket vezetett be. Minden szükséghelyzeti intézkedésnek szigorúan arányosnak, szükségesnek és időben korlátozottnak kell lennie, valamint összhangban kell lennie az európai és nemzetközi normákkal. Ezeknek az intézkedéseknek demokratikus felügyelet és független bírósági felülvizsgálat alá kell tartozniuk.

(5)

A Bizottság 2020. március 20-án közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválásáról. Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK tanácsi rendelet (4) 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti általános mentesítési rendelkezés elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. A Bizottság a 2020. március 20-i közleményében úgy vélte, hogy a Covid19-világjárvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesés miatt teljesültek az általános mentesítési rendelkezés aktiválásának feltételei és felkérte a Tanácsot, hogy hagyja jóvá ezt a következtetést. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a súlyos gazdasági visszaesés határozott, ambiciózus és koordinált választ követel meg. Az általános mentesítési rendelkezés aktiválása lehetővé teszi a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. A korrekciós ág tekintetében a Tanács a Bizottság ajánlására úgy is határozhat, hogy módosított költségvetési pályát fogad el. Az általános mentesítési rendelkezés nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásait. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltérjenek az általában alkalmazandó költségvetési követelményektől, a Bizottság és a Tanács számára pedig biztosítja annak lehetőségét, hogy a Paktum keretében meghozzák a szükséges szakpolitikai koordinációs intézkedéseket.

(6)

Folyamatos intézkedésekre van szükség a Covid19-világjárvány terjedésének korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, a nemzeti egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítése, a világjárvány társadalmi-gazdasági következményeinek a vállalkozásokra és háztartásokra irányuló támogató intézkedések révén történő csökkentése, valamint a gazdasági tevékenység újraindulása fényében a munkahelyeken megfelelő egészségügyi és biztonsági feltételek biztosítása érdekében. Az Uniónak teljes mértékben ki kell használnia a rendelkezésére álló eszközöket, hogy támogassa a tagállamok e területeken tett erőfeszítéseit. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak és az Uniónak együtt kell működniük azon intézkedések kidolgozásában – többek között a zöld átállás és a digitális átalakulás integrálásával, valamint a válság tanulságainak levonásával –, amelyek társadalmunk és gazdaságaink rendes működéséhez és a fenntartható növekedéshez való visszatéréshez szükségesek.

(7)

A Covid19-válság rávilágított, hogy a belső piac lehetővé teszi a rendkívüli helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást. Mindazonáltal a helyreállítási szakaszba való gyors és zökkenőmentes átmenet, továbbá az áruk, szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása érdekében a belső piac rendes működését akadályozó rendkívüli intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni, amint azok már nem nélkülözhetetlenek. A jelenlegi válság rámutatott arra, hogy válsághelyzet-felkészültségi terveket kell kidolgozni az egészségügyi ágazatban. A beszerzési stratégiák javítása, az ellátási láncok diverzifikálása és az alapvető eszközök stratégiai tartalékainak kialakítása a kulcsfontosságú elemek között szerepelnek az átfogóbb válsághelyzet-felkészültségi tervek kidolgozása szempontjából.

(8)

Az uniós jogalkotó az (EU) 2020/460 (5) és az (EU) 2020/558 (6) európai parlamenti és tanácsi rendeletek révén már módosította a vonatkozó jogi kereteket, hogy lehetővé váljon a Covid19-világjárvány rendkívüli hatásainak kezelése érdekében az európai strukturális és beruházási alapokból származó fel nem használt források tagállamok általi mobilizálása. Ezek a módosítások további rugalmasságot, valamint egyszerűsített és észszerűsített eljárásokat biztosítanak. A cash flow-nyomás enyhítése érdekében a tagállamok a 2020–2021-es pénzügyi évben igénybe vehetik az uniós költségvetés 100 %-os társfinanszírozását is. Olaszországot arra ösztönözzük, hogy teljes mértékben használja ki az említett lehetőségeket a leginkább érintett egyének és ágazatok támogatása érdekében.

(9)

A Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági következményei valószínűleg egyenlőtlenül érintik a különböző olasz régiókat és területeket a régóta fennálló gazdasági és társadalmi különbségek, valamint a versenyképességi potenciálban és a turizmustól való függés mértékében mutatkozó eltérések miatt. Ez azzal a kockázattal jár, hogy az Olaszországon belüli regionális és területi egyenlőtlenségek elmélyülnek, és még nagyobb lesz a különbség a kevésbé fejlett és a fejlettebb régiók, a társadalmi perifériák és a többi városi terület, valamint egyes városi és vidéki területek között. A tagállamok közötti konvergenciafolyamat átmeneti felborulásának kockázatával együtt a jelenlegi helyzet célzott szakpolitikai válaszintézkedéseket tesz szükségessé.

(10)

Olaszország 2020. április 30-án benyújtotta 2020. évi stabilitási programját.

(11)

Olaszország jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához és az adósságszabály hatálya alá tartozik.

(12)

A 2020. évi stabilitási programja szerint a kormány azt tervezi, hogy az államháztartási egyenleg a bruttó hazai termék (GDP) 1,6 %-ának megfelelő 2019. évi hiányról 2020-ra a GDP 10,4 %-ának megfelelő hiányra romlik. A hiány az előrejelzések szerint 2021-ben a GDP 5,7 %-ára csökken. Miután 2019-ben a GDP 134,8 %-án stabilizálódott, a GDP-arányos államadósság a 2020. évi stabilitási program szerint 2020-ban várhatóan 155,7 %-ra növekszik. A makrogazdasági és költségvetési kilátásokat a Covid19-világjárvány miatt nagy bizonytalanság övezi. A költségvetési előrejelzések mögött kockázatok húzódnak meg, nevezetesen az állami garanciák jelentős mérete és az állampapírok hozamának ingadozása.

(13)

A Covid19-világjárványra válaszul és az összehangolt uniós megközelítés részeként Olaszország időszerű költségvetési intézkedéseket fogadott el az egészségügyi rendszere kapacitásának növelése, a világjárvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. A 2020. évi stabilitási program szerint a szóban forgó költségvetési intézkedések 2020-ban a GDP 4,5 %-át teszik ki. Az intézkedések közé tartozik az egészségügyi ellátás és a polgári védelem megerősítése, a bérkiegészítési rendszerek kiterjesztése, valamint az önfoglalkoztatóknak és a cégeknek nyújtott pénzügyi támogatás. Emellett Olaszország olyan intézkedéseket vezetett be – többek között adóhalasztást és hitelgaranciákat –, amelyeknek nincs közvetlen hatásuk a költségvetésre, viszont hozzájárulnak a vállalkozások likviditásának támogatásához. Összességében az Olaszország által hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. március 13-i bizottsági közleményben foglalt iránymutatással. A szükséghelyzeti intézkedések és a támogató költségvetési intézkedések teljeskörű végrehajtása, majd ezt követően – amennyiben a gazdasági feltételek lehetővé teszik – olyan költségvetési politika követése, amelynek középpontjában a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítása áll, hozzá fog járulni a költségvetés középtávú fenntarthatóságának megőrzéséhez.

(14)

A Bizottság változatlan szakpolitikát feltételező, 2020. tavaszi előrejelzése alapján Olaszország államháztartási egyenlege 2020-ban a GDP –11,1 %-át, 2021-ben pedig –5,6 %-át teszi ki. Az államadósság-ráta az előrejelzés szerint 2020-ban a GDP 158,9 %-át, 2021-ben pedig 153,6 %-át éri el.

(15)

A Bizottság 2020. május 20-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban jelentést adott ki, mivel Olaszország 2019-ben nem felelt meg az adósságszabálynak, továbbá a hiányra vonatkozóan a GDP 3 %-ában meghatározott küszöbérték túllépését tervezi 2020-ban. Összességében a Bizottság elemzése arra enged következtetni, hogy nincs elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a Szerződésben és az 1467/97/EK rendeletben meghatározott adósságkritérium teljesült-e vagy sem, miközben a hiánykritérium nem teljesült.

(16)

A Covid19-világjárvány példátlan nyomás alá helyezte a nemzeti egészségügyi rendszert, és felszínre hozta a strukturális hiányosságokat, valamint a válsághelyzetekre való felkészültség megerősítésének szükségességét. Az uniós átlag alatti egészségügyi kiadások ellenére Olaszország egészségügyi rendszerét nagymértékben szakosodott és jó minőségű egyetemes szolgáltatások jellemzik, és az ország általánosságban sikeresen biztosította az ellátás hozzáférhetőségét. Mindazonáltal – különösen a Covid19-világjárvány kitörésekor – az egészségügyi rendszer irányításának széttagoltsága, valamint a központi és regionális hatóságok közötti koordinációs problémák lelassították a megfékezésre irányuló egyes intézkedések végrehajtását. A regionális egészségügyi rendszerek válságra adott válasza elsősorban az egészségügyi dolgozók és a helyi szociális szolgálatok rendkívüli mozgósításán alapult. Ez ellensúlyozta a fizikai infrastruktúra korlátait, az egészségügyi dolgozók korlátozott számát és azt, hogy az előző években korlátozott mértékűek voltak a struktúrák és a szolgáltatások javítására irányuló beruházások. A kormány jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy visszafogja a Covid19-járványt okozó vírus terjedését, enyhítse a kórházakra nehezedő nyomást és további gondozási kapacitást biztosítson. Készülőben van egy, a járvány megfékezésére irányuló hosszabb távú stratégia a termelő tevékenységhez való biztonságos visszatérés biztosítása érdekében. Az irányítási folyamatok és a válsághelyzet-felkészültségi tervek javítása mellett a Covid19 utáni szakpolitikáknak az egészségügy terén fennálló közberuházások hiányának csökkentésére kell irányulniuk. Közép- és hosszú távon kulcsfontosságú lesz egy olyan stratégiai beruházási terv kidolgozása, amely az egészségügyi rendszer rezilienciájának javítására és az ellátás hozzáférhetőségének folyamatos biztosítására irányul. Az egészségügyi munkaerő létszámára vonatkozó jelenlegi előrejelzések fényében kiemelten kell kezelni az egészségügyi munkaerő képzésével, felvételével és megtartásával kapcsolatos szűk keresztmetszetek megszüntetésére irányuló szakpolitikák kidolgozását.

(17)

A Covid19-válságra válaszul elfogadott, a járvány megfékezésére irányuló intézkedések jelentős negatív hatást gyakorolnak a munkaerőpiacra és a szociális körülményekre. A válságot megelőzően lassan, de javult a szociális helyzet, a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, a dolgozói szegénység és a jövedelmi egyenlőtlenségek viszont továbbra is jelentősek maradtak, és számottevőek voltak a regionális különbségek. Tekintettel a Covid19-világjárvány hatására és későbbi következményeire, szükség van a szociális védőhálók megerősítésére a foglalkoztatási helyzettől független megfelelő jövedelempótlás biztosítása érdekében, azokra kiterjedően is, akik nehézségekkel küzdenek a szociális védelemhez való hozzáférés terén. A jövedelempótlás és a támogatás megerősítése különösen fontos az atipikus munkavállalók és a kiszolgáltatott helyzetben lévők számára. Kulcsfontosságú emellett a társadalmi befogadást és a munkaerőpiaci integrációt előmozdító szolgáltatások nyújtása. Enyhítheti a Covid19-válság hatásait az új minimumjövedelem-rendszer, amelynek keretében az elmúlt évben több mint egymillió háztartás részesült (átlagosan 513 EUR összegű) ellátásban. A veszélyeztett csoportok elérését azonban még javítani kell. A kormány ideiglenes jelleggel kiegészítő „sürgősségi jövedelmet” vezetett be a minimumjövedelemre eddig nem jogosult háztartások támogatására. Az árnyékgazdaságban – különösen a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az építőiparban – foglalkoztatottak esetében szintén fennáll a szociális védelemhez és a jövedelemtámogatáshoz való hozzáférés hiányosságainak kockázata. E probléma kezelése érdekében a kormány a közelmúltban enyhítette a be nem jelentett munkavállalók foglalkoztatási státuszának legalizálására, valamint a migráns munkavállalók tartózkodási engedélyének megszerzésére és meghosszabbítására vonatkozó szabályokat. A negatív demográfiai tendenciák és a képzett munkaerő elvándorlása szintén hátrányosan befolyásolják a növekedési kilátásokat. A romló munkaerőpiaci feltételek mellett a déli régiókban és a vidéki térségekben a minőségi szolgáltatások hiánya is hozzájárul az elnéptelenedéshez. Az e-szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása kulcsfontosságú, különösen a korlátozott mobilitás összefüggésében.

(18)

A Covid19-válság kitörése óta Olaszország lépéseket tesz a foglalkoztatásra gyakorolt hatás enyhítésére. Jelentős szerepe volt a csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak (Cassa integrazione), és ez várhatóan a jövőben is így lesz. A jogosultságot kiterjesztették a kisvállalkozásokra és a mikrovállalkozásokra, valamint valamennyi gazdasági ágazatra és munkavállalóra. Emellett az önfoglalkoztatók számára külön (ideiglenes) rendszert hoztak létre. A Covid19-válságot megelőzően a munkaerőpiaci feltételek folyamatos javulása volt jellemző. 2019-ben a foglalkoztatási ráta elérte a 64 %-ot, ami a valaha mért legmagasabb arány. Ez azonban még mindig jóval alacsonyabb volt az uniós átlagnál. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta tartósan magas volt, és más mutatók is a munkaerőpiac pangására utaltak, a munkanélküliség 2020-ban várhatóan tovább emelkedik, 11,8 %-ra, majd 2021-ben 10,7 %-ra csökken. Emellett magas a határozott idejű szerződések aránya, annak ellenére, hogy 2018 közepe óta az új munkahelyek jelentős részére a határozatlan idejű foglalkoztatás jellemző. A fenntartható és inkluzív helyreállítás előmozdítása érdekében a jövőben kulcsfontosságú lesz az inaktív fiatalok és nők munkaerőpiaci integrációja. Intézkedéseket vezettek be az állami foglalkoztatási szolgálatok megerősítése és annak érdekében, hogy e szolgálatok jobban integrálódjanak a szociális szolgálatokba, a felnőttoktatásba, valamint a szakképzésbe. Mindazonáltal e szolgálatok munkaközvetítési kapacitása továbbra is gyenge és nagyok a különbségek a régiók között. A munkáltatók bevonása szintén csekély mértékű. A korlátozó intézkedések fokozatos megszüntetésével a vállalkozások és a munkavállalók számára támogatást jelenthetnek a rugalmas munkafeltételek és a távmunka lehetősége. A Covid19-válságra reagálva a kormány ideiglenes intézkedéseket fogadott el a magánélet és a munka összehangolása céljából, ezek közé tartozik az intelligens munkavégzés és a különleges szabadságok előmozdítása, valamint gyermekfelügyelet igénybevételét lehetővé tevő utalványok biztosítása. A közelmúltbeli erőfeszítések ellenére az esélyegyenlőséget, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyt előmozdító intézkedések, továbbá a megfizethető kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások és a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások továbbra is gyengék és rosszul integráltak.

(19)

A jelenlegi szükséghelyzet rávilágít arra is, hogy javítani kell a digitális tanulást és készségeket, többek között a munkaképes korú felnőttek esetében, továbbá a távoktatást. Az oktatásra és a készségekre irányuló beruházások kulcsfontosságúak az intelligens és inkluzív helyreállítás előmozdítása, valamint a zöld és digitális átállás megvalósítása terén való további előrelépés szempontjából. Ezzel összefüggésben Olaszországban az oktatási és képzési eredmények változatlanul komoly problémát jelentenek. Jelentős regionális különbségek vannak az alapkészségek elsajátítása terén, és a korai iskolaelhagyók aránya jóval meghaladja az uniós átlagot (2019-ben 13,5 % a 10,3 %-hoz képest), különösen az Unión kívül született tanulók esetében (33 %). A korlátozott mobilitás miatt a regionális és területi egyenlőtlenségek kockázata egyre nagyobb. Ennek ismeretében különösen fontosak a távoktatásra, valamint az oktatók és a tanulók által igénybe vehető digitális infrastruktúrára és a készségeik fejlesztésére irányuló beruházások. Olaszországban a természettudományok és a műszaki tudományok területén végzettek aránya is alacsonyabb az uniós átlagnál, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya továbbra is nagyon alacsony (2019-ben 27,6 %). Ezenkívül az olasz vállalkozások más országokkal összehasonlítva kevesebbet fektetnek be alkalmazottaik képzésébe az információs és kommunikációs technológiák terén. Az alacsony képzettségű felnőttek képzésben való csekély részvétele szintén aggályos, tekintettel arra, hogy visszaesőben van az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek száma. A továbbképzés és az átképzés továbbra is ugyanolyan fontos annak érdekében, hogy a munkavállalók rendelkezzenek a munkaerőpiac szempontjából releváns készségekkel, és jól haladjon a digitálisabb és fenntarthatóbb gazdaságra való méltányos átállás.

(20)

A Covid19-válság megerősítette, hogy szükség van a vállalkozások finanszírozáshoz jutásának támogatására. Olaszország számos programot fogadott el a vállalkozások pénzforgalmának támogatására, többek között a gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret (7) alapján. E programok hatékony végrehajtása – többek között a bankrendszer által nyújtott garanciák révén – kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy valamennyi vállalkozás, és mindenekelőtt a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a leginkább érintett ágazatokban és földrajzi területeken működő vállalkozások, továbbá az innovatív vállalkozások is kiaknázhassák azok előnyeit. Az említett intézkedések kidolgozása és végrehajtása során figyelembe kell venni a bankszektor rezilienciáját. A közvetlen vissza nem térítendő támogatások és a piaci alapú finanszírozás ösztönzése szintén hozzájárulhat a kkv-k és az innovatív vállalkozások likviditási támogatásához. Az innovatív vállalkozások, amelyek sok esetben nem tudnak biztosítékot nyújtani, nehezebben jutnak hitelhez, és a jelenlegi válság tovább súlyosbíthatja a helyzetet. Az államnak fizetendő adók és szociális járulékok elhalasztása hozzájárult a vállalkozások likviditásának javításához. Mindazonáltal el kell kerülni, hogy a jóváhagyott kifizetésekre – akár a közigazgatás és a vállalkozások között, akár vállalkozások között – késedelemmel kerüljön sor, mert ez hátrányosan érintheti valamennyi cég likviditását, különösen a kisebbekét.

(21)

A gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében fontos lesz a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése és a magánberuházások ösztönzése, többek között kapcsolódó reformok révén. A zöld átállást támogató beruházások különösen fontosak lesznek a helyreállítás támogatásához és a jövőbeli reziliencia fokozásához. Olaszország rendkívül kiszolgáltatott a szélsőséges időjárásnak és a hidrogeológiai katasztrófáknak, például az aszályoknak és az erdőtüzeknek. Olaszország klímasemleges gazdaságra való átállásához hosszú időn keresztül jelentős magán- és állami beruházásokra lesz szükség, különösen a megújulóenergia-termelés új formái, a villamosenergia-infrastruktúra és az energiahatékonyság terén. Olaszország nemzeti energia- és klímaterve meghatározza a zöld megállapodáshoz kapcsolódó, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó beruházásokat. Ezek elengedhetetlenek az éghajlatváltozás jelentette fenyegetés kezeléséhez, miközben alapvető szerepet játszanak Olaszország helyreállításában és rezilienciájának erősítésében. A zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházások abból a szempontból is kulcsfontosságúak, hogy az olasz városokban – különösen a Pó-medencében – csökkenjen a légszennyezés által az emberi egészségre gyakorolt hatás. Például a fenntartható mobilitási kezdeményezések végrehajtása, így a helyi tömegközlekedésben használt buszok korszerűsítése hozzájárulhat mind a forgalmi torlódások, mind a légszennyezés csökkentéséhez. A víz- és hulladékgazdálkodás terén megfigyelhető infrastrukturális hiányosságok – különösen a déli régiókban – környezeti és egészségügyi következményekkel járnak, ami jelentős költséget és bevételkiesést jelent a gazdaság számára. Általánosságban az éghajlatváltozással szembeni reziliencia minden infrastruktúra, így az egészségügyi infrastruktúra esetében is releváns. Ehhez alkalmazkodási stratégiákra van szükség. A környezetvédelmi és éghajlatváltozási kihívások – például a hidrológiai kockázatok, a fenntartható városi mobilitás, az energiahatékonyság, a körforgásos gazdaság és az ipari átalakulás – kezelése lehetőséget teremt a termelékenység javítására, a nem fenntartható gyakorlatok elkerülése mellett. Ugyanakkor az ilyen projektekre irányuló beruházások hozzájárulhatnak a munkahelyteremtéshez és a válság utáni helyreállítás fenntartásához. A bizottsági javaslat tárgyát képező Méltányos Átállást Támogató Alap 2021–2027-es időszakra vonatkozó programozása elősegítheti Olaszországban a klímasemleges gazdaságra való átállás által jelentett egyes kihívások kezelését, különösen a 2020. évi országjelentés D. mellékletében ismertetett területeken. Így Olaszország a lehető legjobban kihasználhatná ezt az alapot.

(22)

A Covid19-járvány nyomán bevezetett kijárási korlátozás egyértelművé tette a gazdaság digitalizálására irányuló beruházások fontosságát és a digitális infrastruktúrák jelentőségét. Az olaszországi vállalkozások – különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások – digitális intenzitásának és digitális ismereteinek alacsony szintje hátráltatta ezeket a vállalkozásokat abban, hogy a kijárási korlátozás időszakában bekapcsolódjanak az e-kereskedelembe, távmunka-rendszereket vezessenek be, valamint digitális eszközöket nyújtsanak és alkalmazzanak. A digitalizációba és a készségekbe való beruházás – célzott nemzeti szakpolitikák folyamatos és időben történő végrehajtása révén – elengedhetetlen az e-üzleti modellek fejlesztéséhez és a vállalkozások alkalmazkodásának elősegítéséhez, valamint a termelékenység és a versenyképesség fokozásához. A gyors és megbízható digitális infrastruktúrához való hozzáférés kulcsfontosságúnak bizonyult a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy és az orvostudomány terén nyújtott alapvető szolgáltatások, továbbá a járvány nyomon követésének és ellenőrzés alatt tartásának biztosításához. Olaszországban még mindig nem megfelelő a vidéki területek felhasználói végpontig kiépített optikai szálas hálózattal való lefedettsége. Konkrét intézkedéseket kell elfogadni e hiányosság kezelésére, valamint a kiépítés további ösztönzésére.

(23)

A kutatási és innovációs rendszer stabil működéséhez folyamatos, koherens és tényeken alapuló szakpolitikai támogatásra, valamint beruházásokra és megfelelő humán tőkére van szükség. A jelenlegi Covid19-válság egyértelműen rávilágított arra, hogy tovább kell erősíteni a kutatók közötti gyors információcserét, többek között az eredményekhez való ingyenes hozzáférésnek a felhasználók számára történő biztosítását, valamint a nyílt tudományt. Ez utóbbinak a tudomány és a vállalkozások együttműködésével együtt fontos szerepe van a kutatási eredmények – többek között az oltóanyagok és terápiák terén szükséges eredmények – piacra juttatásában, építve Olaszország jelentőségére a gyógyászati ipari és kutatási ágazatban.

(24)

A hatékony közigazgatás nélkülözhetetlen annak biztosításához, hogy a szükséghelyzet kezelésére és a gazdaság helyreállításának támogatására elfogadott intézkedések végrehajtása ne lassuljon le. Az állami szektor szűk keresztmetszetei meggátolhatják a szociális ellátások folyósításának, a likviditási intézkedéseknek és a beruházások előreütemezésének stb. a hatékony megvalósítását. Problémát jelentenek a hosszadalmas eljárások, köztük a polgári igazságszolgáltatási eljárások, a digitalizáció alacsony szintje és a gyenge adminisztratív kapacitás. Az eljárások és az ellenőrzések gyors lebonyolítására van szükség, tekintettel arra, hogy jelentős közforrásokat fordítanak a gazdasági tevékenység támogatására. A Covid19-válság előtt eltérő mértékű volt a közigazgatás digitalizációja. Alacsony szintű volt a közigazgatási szervek és az állampolgárok közötti online interakció. Nem nőtt a régiók és települések által kezelt olyan adminisztratív eljárások aránya, amelyek teljes mértékben digitálisan kezdeményezhetők és lebonyolíthatók. A Covid19-válság felszínre hozta a digitális közszolgáltatások interoperabilitásának hiányát is. A közigazgatás üzleti reagálóképességének elősegítése érdekében javítani és egyszerűsíteni kell az ágazati szabályozásokat, ugyanakkor meg kell szüntetni a verseny még fennálló akadályait. Végezetül a hatékony igazságszolgáltatási rendszer kulcsfontosságú a beruházások és a vállalkozások számára vonzó gazdaság szempontjából, és fontos szerepet fog játszani a helyreállításban, többek között a hatékony mentési és helyreállítási keretek biztosítása révén.

(25)

Miközben az ezen ajánlásban foglalt országspecifikus ajánlások (a továbbiakban: a 2020 évi országspecifikus ajánlások) a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelésére és a gazdaság helyreállításának elősegítésére összpontosítanak, a 2019. évi országspecifikus ajánlások olyan reformokra is kitértek, amelyek elengedhetetlenek a közép- és hosszú távú strukturális kihívások kezeléséhez. A 2019. évi országspecifikus ajánlások továbbra is helytállóak, és a következő évi európai szemeszter során folytatódik nyomon követésük. Ez a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikákkal összefüggő 2019. évi országspecifikus ajánlásokra is vonatkozik. Az összes 2019. évi országspecifikus ajánlást figyelembe kell venni a kohéziós politikai finanszírozás 2020 utáni stratégiai programozása során, beleértve a jelenlegi válsághoz kapcsolódó enyhítő intézkedéseket és exitstratégiákat is.

(26)

A kormány által a háztartások és a vállalkozások támogatása érdekében elfogadott intézkedések előnyösek a bankszektor tőkeellátottságának és rezilienciájának megőrzése szempontjából is a jelenlegi nehéz működési feltételek között. Az elfogadott enyhítő intézkedések – többek között a bankfelügyeletek által biztosított prudenciális rugalmasság – ellenére a Covid19-világjárvány következtében Unió-szerte romlott a banki eszközök minősége, és ez várhatóan a következő hetekben és hónapokban is folytatódni fog többek között Olaszországban is. Ez hatással van a nemteljesítő hitelek állományának csökkentésére irányuló erőfeszítésekre, többek között a bírósági eljárások és az értékvesztett eszközök szanálásával kapcsolatos tevékenységek lelassulása miatt. Ezzel összefüggésben az eszközminőség megőrzésének fontos előfeltétele a Covid19-válság által érintett életképes hitelfelvevők számára biztosított fenntartható megoldások előmozdítása, többek között a jogi automatizmusok elkerülésével. Ezzel párhuzamosan az eszközminőség romlására és a prudens hitelezési előírásokra vonatkozó pontos adatszolgáltatás biztosítása szintén hozzájárulhat a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának működéséhez, és visszafoghatja a nemteljesítő hitelek elidegenítésére irányuló meglévő kezdeményezésekre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat.

(27)

A korrupció hatékony megelőzése és szankcionálása fontos szerepet játszhat Olaszországnak a Covid19-válság utáni helyreállításában. A közszféra átláthatósága és mindenekelőtt a korrupció leküzdését célzó megerősített ellenőrzés megakadályozhatja a szervezett bűnözők arra irányuló próbálkozásait, hogy beszivárogjanak a gazdasági és pénzügyi életbe, torzítsák a közbeszerzési eljárásokat és szélesebb értelemben véve eltérítsék a beruházásokhoz szükséges közforrásokat. Ugyanakkor a közbeszerzési eljárásoknak hatékonynak kell maradniuk, és meg kell teremteni az egyensúlyt az alapos nyomon követés és a kellő időben történő végrehajtás igénye között. A fellebbviteli büntetőbíróságok ügyintézési ideje továbbra is aggodalomra ad okot, de a parlament jelenleg tárgyalja a büntetőeljárások észszerűsítését célzó átfogó reformokat. Olaszország korrupció elleni keretét nemrégiben megerősítették, de ki kell egészíteni, többek között a választott köztisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenség esetén alkalmazandó szankciókkal.

(28)

Az európai szemeszter szolgál keretként a folyamatos gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációhoz az Unióban, amely hozzájárulhat a fenntartható gazdasághoz. A 2020. évi országspecifikus ajánlások teljeskörű végrehajtásának biztosításával Olaszország hozzá fog járulni az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén tett előrelépéshez, valamint az unióbeli versenyképes fenntarthatóságra irányuló közös erőfeszítésekhez.

(29)

A gazdasági és monetáris unió gazdaságai közötti szoros koordináció kulcsfontosságú a Covid19-világjárvány gazdasági következményeiből való gyors kilábaláshoz. Mivel Olaszország pénzneme az euro, az eurocsoport politikai iránymutatását figyelembe véve biztosítania kell, hogy szakpolitikái továbbra is összhangban legyenek az euroövezetre vonatkozó 2020. évi ajánlásokkal, és összhangban álljanak azon többi tagállam szakpolitikáival, amelyeknek pénzneme az euro.

(30)

A 2020. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte Olaszország gazdaságpolitikáját, és az elemzést közzétette a 2020. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2020. évi stabilitási programot, valamint az előző években Olaszországnak címzett országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. A Bizottság figyelembe vette nemcsak ezek Olaszország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája vonatkozásában képviselt jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintettel arra az igényre, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szintű szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(31)

Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2020. évi stabilitási programot, és véleményét (8) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(32)

A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2020. évi stabilitási programot. A 2020. évi országspecifikus ajánlások figyelembe veszik a Covid19-világjárvány kezelésének és a gazdasági helyreállítás elősegítésének szükségességét, ami az első szükséges lépés az egyensúlyhiányok kiigazításának lehetővé tételéhez. A Bizottság által az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján azonosított makrogazdasági egyensúlyhiányokra közvetlenül irányuló 2020. évi országspecifikus ajánlásokat az 1., 2., 3. és 4. ajánlás tartalmazza,

1.

2.

3.

4.