(1)

A Bizottság 2019. december 17-én elfogadta az éves fenntartható növekedési stratégiát, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2020. évi európai szemeszterét. Kellő figyelmet fordított az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérére. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2019. december 17-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Spanyolországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott.

(2)

A Spanyolországra vonatkozó 2020. évi országjelentést 2020. február 26-án tették közzé. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott országspecifikus ajánlások (3) (a továbbiakban: a 2019. évi országspecifikus ajánlások) és az előző években elfogadott országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzéseinek megvalósítása terén Spanyolország által elért eredményeket. Az országjelentés emellett magában foglalta az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálatot is, amelynek eredményeit szintén 2020. február 26-án tették közzé. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Spanyolországban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. A továbbra is magas munkanélküliséggel összefüggésben változatlanul sebezhetőséget okoz az állami és a magánszektor nagymértékű külső és belső adósságállománya, ami egyben határokon átnyúló jelentőséggel is bír.

(3)

Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én hivatalosan világjárványnak nyilvánította a Covid19-járványt. A világjárvány súlyos népegészségügyi szükséghelyzetet jelent a polgárok, a társadalom és a gazdaságok számára. Rendkívüli nyomást gyakorol a nemzeti egészségügyi rendszerekre, zavarokat okoz a globális ellátási láncokban, volatilitáshoz vezet a pénzügyi piacokon, sokkokat idéz elő a fogyasztói keresletben, és számos ágazatra kedvezőtlenül hat. Veszélyezteti az emberek munkahelyét, jövedelmét és a vállalkozások tevékenységét. A világjárvány komoly gazdasági sokkot okozott, amelynek már most is súlyos hatása van az Unióban. A Bizottság 2020. március 13-án elfogadott közleményében a válság nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedéseket sürgetett, nemzeti és uniós szinten minden szereplő bevonásával.

(4)

Több tagállam szükséghelyzetet hirdetett ki, vagy szükséghelyzeti intézkedéseket vezetett be. Minden szükséghelyzeti intézkedésnek szigorúan arányosnak, szükségesnek és időben korlátozottnak kell lennie, valamint összhangban kell lennie az európai és nemzetközi normákkal. Ezeknek az intézkedéseknek demokratikus felügyelet és független bírósági felülvizsgálat alá kell tartozniuk.

(5)

A Bizottság 2020. március 20-án közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválásáról. Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet (4) 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti általános mentesítési rendelkezés elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. A Bizottság a 2020. március 20-i közleményében úgy vélte, hogy a Covid19-világjárvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesés miatt teljesültek az általános mentesítési rendelkezés aktiválásának feltételei és felkérte a Tanácsot, hogy hagyja jóvá ezt a következtetést. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a súlyos gazdasági visszaesés határozott, ambiciózus és koordinált választ követel meg. Az általános mentesítési rendelkezés aktiválása lehetővé teszi a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. A korrekciós ág tekintetében a Tanács a Bizottság ajánlására úgy is határozhat, hogy módosított költségvetési pályát fogad el. Az általános mentesítési rendelkezés nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásait. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltérjenek az általában alkalmazandó költségvetési követelményektől, a Bizottság és a Tanács számára pedig biztosítja annak lehetőségét, hogy a Paktum keretében meghozzák a szükséges szakpolitikai koordinációs intézkedéseket.

(6)

Folyamatos intézkedésekre van szükség a Covid19-világjárvány terjedésének korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, a nemzeti egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítése, a világjárvány társadalmi-gazdasági következményeinek a vállalkozásokra és háztartásokra irányuló támogató intézkedések révén történő csökkentése, valamint a gazdasági tevékenység újraindulása fényében a munkahelyeken megfelelő egészségügyi és biztonsági feltételek biztosítása érdekében. Az Uniónak teljes mértékben ki kell használnia a rendelkezésére álló eszközöket, hogy támogassa a tagállamok e területeken tett erőfeszítéseit. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak és az Uniónak együtt kell működniük azon intézkedések kidolgozásában – többek között a zöld átállás és a digitális átalakulás integrálásával, valamint a válság tanulságainak levonásával –, amelyek társadalmunk és gazdaságaink rendes működéséhez és a fenntartható növekedéshez való visszatéréshez szükségesek.

(7)

A Covid19-válság rávilágított, hogy a belső piac lehetővé teszi a rendkívüli helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást. Mindazonáltal a helyreállítási szakaszba való gyors és zökkenőmentes átmenet, továbbá az áruk, szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása érdekében a belső piac rendes működését akadályozó rendkívüli intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni, amint azok már nem nélkülözhetetlenek. A jelenlegi válság rámutatott arra, hogy válsághelyzet-felkészültségi terveket kell kidolgozni az egészségügyi ágazatban. A beszerzési stratégiák javítása, az ellátási láncok diverzifikálása és az alapvető eszközök stratégiai tartalékainak kialakítása a kulcsfontosságú elemek között szerepelnek az átfogóbb válsághelyzet-felkészültségi tervek kidolgozása szempontjából.

(8)

Az uniós jogalkotó az (EU) 2020/460 (5) és az (EU) 2020/558 (6) európai parlamenti és tanácsi rendeletek révén már módosította a vonatkozó jogi kereteket, hogy lehetővé váljon a Covid19-világjárvány rendkívüli hatásainak kezelése érdekében az európai strukturális és beruházási alapokból származó fel nem használt források tagállamok általi mobilizálása. Ezek a módosítások további rugalmasságot, valamint egyszerűsített és észszerűsített eljárásokat biztosítanak. A cash flow-nyomás enyhítése érdekében a tagállamok a 2020–2021-es pénzügyi évben igénybe vehetik az uniós költségvetés 100 %-os társfinanszírozását is. Spanyolországot arra ösztönözzük, hogy teljes mértékben használja ki az említett lehetőségeket a leginkább érintett egyének és ágazatok támogatása érdekében.

(9)

A Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági következményei az eltérő szakosodási minták miatt valószínűleg egyenlőtlenül érintik az egyes spanyol régiókat. Ez a helyzet a turizmusra leginkább támaszkodó régiók, például a mediterrán partvidék, Andalúzia, vagy a Baleár-szigetek és a Kanári-szigetek esetében, ahol a munkahelyek több mint egynegyede kapcsolódik ehhez az ágazathoz. Ez Spanyolországon belül a regionális egyenlőtlenségek növekedésének jelentős kockázatával jár. A tagállamok közötti konvergenciafolyamat átmeneti felborulásának kockázatával együtt a jelenlegi helyzet célzott szakpolitikai válaszintézkedéseket tesz szükségessé.

(10)

Spanyolország 2020. május 1-jén benyújtotta 2020. évi nemzeti reformprogramját és 2020. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(11)

Spanyolország jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához és az átmeneti adósságszabály hatálya alá tartozik.

(12)

A Tanács 2018. július 13-i ajánlása szerint Spanyolországnak biztosítania kellett, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája (7) 2019-ben ne haladja meg a 0,6 %-ot, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,65 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felelt meg. A Bizottság átfogó értékelése megerősíti, hogy 2019-ben a középtávú költségvetési célhoz vezető ajánlott kiigazítási pályától való jelentős eltérés állt fenn. Ez fontos tényező az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése alapján kiadott jelentésben, amelyben a Bizottság azt vizsgálta, hogy Spanyolország 2019-ben megfelelt-e az adósságkritériumnak.

(13)

A 2020. évi stabilitási programja szerint a kormány azt tervezi, hogy az államháztartási egyenleg a GDP 2,8 %-ának megfelelő 2019. évi hiányról 2020-ra a GDP 10,3 %-ának megfelelő hiányra romlik. Miután 2019-ben a GDP 95,5 %-ra csökkent, a GDP-arányos államadósság a 2020. évi stabilitási program szerint 2020-ban várhatóan 115,5 %-ra növekszik. A makrogazdasági és költségvetési kilátásokat a Covid19-világjárvány miatt nagy bizonytalanság övezi.

(14)

A Covid19-világjárványra válaszul és az összehangolt uniós megközelítés részeként Spanyolország időszerű költségvetési intézkedéseket fogadott el egészségügyi rendszer kapacitásának növelése, a világjárvány megfékezése, valamint a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. A 2020. évi stabilitási program szerint a szóban forgó költségvetési intézkedések a GDP 3,2 %-át tették ki. A hiánynövelő intézkedések számszerűsítése nagyjából egybeesik a Bizottság becsléseivel, ha figyelembe vesszük az automatikus stabilizátorok költségeinek eltérő kezelését. Az intézkedések közé tartozik az egészségügyi szolgáltatások megerősítése, a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak nyújtott jövedelemtámogatás, a társadalombiztosítási járulékok alóli célzott mentességek és a tevékenység megszüntetéséhez kapcsolódó különleges ellátás az azon önfoglalkoztatók számára, akik szüneteltetik tevékenységüket, vagy akik esetében jelentős jövedelemkiesés tapasztalható. Emellett Spanyolország olyan, a 2020. évi stabilitási programban a GDP 9,2 %-át kitevőre becsült intézkedéseket jelentett be, amelyeknek nincs közvetlen hatásuk a költségvetésre, viszont hozzájárulnak a vállalkozások likviditásának támogatásához. Az említett az intézkedések elsősorban (a GDP 8,8 %-át kitevő) hitelgaranciákat tartalmaznak. Összességében a Spanyolország által elfogadott intézkedések összhangban vannak a 2020. március 13-i bizottsági közleményben foglalt iránymutatással. A szükséghelyzeti intézkedések és a támogató költségvetési intézkedések teljeskörű végrehajtása, majd ezt követően – amennyiben a gazdasági feltételek lehetővé teszik – olyan költségvetési politika követése, amelynek középpontjában a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítása áll, hozzá fog járulni a költségvetés középtávú fenntarthatóságának megőrzéséhez.

(15)

A Bizottság változatlan politikát feltételező, 2020. tavaszi előrejelzése alapján Spanyolország államháztartási egyenlege 2020-ban a GDP –10,1 %-át, 2021-ben pedig –6,7 %-át teszi ki. Az államadósság-ráta az előrejelzés szerint 2020-ban eléri a GDP 115,6 %-át, 2021-ben pedig a GDP 113,7 %-át.

(16)

A Bizottság 2020. május 20-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban jelentést adott ki, mivel Spanyolország 2019-ben nem felelt meg az adósságszabálynak, a hiányra vonatkozóan pedig a GDP 3 %-ában meghatározott küszöbérték túllépését tervezi 2020-ban. Összességében a Bizottság elemzése arra enged következtetni, hogy a Szerződésben és az 1467/97/EK rendeletben meghatározott hiány- és adósságkritérium nem teljesült.

(17)

A Covid19-járványt okozó vírus terjedésének megállítása érdekében hozott intézkedések jelentős hatást gyakorolnak a gazdaságra, és idén a GDP 9,4 %-os csökkenését okozhatják. A foglalkoztatásra gyakorolt hatás, bár a jelenlegi szakaszban nehezen számszerűsíthető, szintén jelentős lesz. A Covid19-válság kezdete óta, februártól májusig közel 700 000 személy veszítette el az állását. A foglalkoztatásra gyakorolt hatást jelenleg enyhíti az a közel 3,5 millió munkavállaló, akik csökkentett munkaidős foglalkoztatásban (spanyolul: ERTE) vesznek részt, ami mostanáig megakadályozta a munkahelyek azonnali megszűnését. A Covid19-világjárvány spanyolországi következményeit súlyosbítja majd a kis- és középvállalkozások (kkv-k) által foglalkoztatottak magas aránya, a különösen érintett és valószínűleg lassabban helyreálló ágazatok – köztük a turizmus és a kiskereskedelem – súlya, valamint a határozott idejű szerződések magas aránya (2019-ben 26,3 %) az alkalmazottak körében. Mindezek a tényezők jelentős veszteséget okozhatnak a foglalkoztatás terén, és felerősíthetik a sokkhatást. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése szerint a munkanélküliségi ráta (amely 2020 februárjában 13,6 % volt) 2020-ban várhatóan 18,9 %-ra emelkedik, majd 2021-ben 17 %-ra mérséklődik.

(18)

A spanyol hatóságok különböző, összesen 145 milliárd EUR összegű intézkedéscsomagok révén igyekeztek enyhíteni a Covid19-világjárvány és a korlátozási időszak hatását. A Covid19 leküzdésére irányuló erőfeszítéseik során a hatóságok növelték az egészségügyre és a szociális szolgáltatásokra fordított kiadásaikat. Megkönnyítették továbbá a csökkentett munkaidős foglalkoztatás igénybevételét a munkahelyek megőrzése és a háztartások jövedelmének támogatása érdekében. A csökkentett munkaidős foglalkoztatásban érintett munkavállalók a társadalombiztosítási járulékalapjuk 70 %-ának megfelelő, legalább 502 EUR és legfeljebb 1 402 EUR juttatásban részesülnek. A csökkentett munkaidős foglalkoztatás alatt változatlan marad a munkaviszony, és legutóbb legalább 2020. június 30-ig meghosszabbították annak lehetőségét, hogy a Covid19-cel összefüggő vis major okok miatt igénybe lehessen venni ezt a jogi eszközt. A csökkentett munkaidős foglalkoztatást bevezető vállalkozások mentesülnek a rendszer hatálya alá tartozó munkavállalók társadalombiztosítási járulékai jelentős részének megfizetése alól, feltéve, hogy a tevékenység újraindítását követően legalább hat hónapig fenntartják e munkahelyeket. Ezek az intézkedések együtt járnak a spanyol gazdaság gerincét alkotó kkv-knak és önálló vállalkozóknak nyújtott különtámogatással (adófizetési halasztás, a társadalombiztosítási járulékok csökkentése és állami garanciák), és arra irányulnak, hogy segítsék őket a csőd elkerülésében és abban, hogy a Covid19-válság után gyorsan újrakezdhessék tevékenységüket. Intézkedések kerültek elfogadásra annak érdekében is, hogy átmenetileg jövedelemtámogatást biztosítsanak azoknak az önfoglalkoztatóknak, nem hagyományos munkaviszonyban dolgozóknak, illetve sérülékeny csoportba tartozó munkavállalóknak, akik rendes körülmények között nem részesülnek szociális védelemben.

(19)

A spanyol egészségügyi rendszer a beruházások viszonylag alacsony szintje ellenére jó egészségügyi eredményeket ért el. A Covid19-világjárvány azonban példátlan nyomás alá helyezte a rendszert, és rávilágított a sokkhatásokkal szembeni sebezhetőségére. Az azonnali intézkedések az egészségügyi dolgozók, a kulcsfontosságú egészségügyi termékek és a kritikus infrastruktúra alkotta kapacitások megerősítésére összpontosulnak a világjárvány idején az életmentés és az egészség helyreállítása érdekében. A fogyatékossággal élő személyek és a bentlakásos gondozásban részesülő idősek különösen ki voltak téve a Covid19-válságnak. Biztosítani kell számukra az egészségügyi és a szociális ellátáshoz való folyamatos hozzáférést, beleértve a sürgősségi és intenzív ellátást is. A későbbiekben az erőfeszítéseknek az egészségügyi rendszer rezilienciájának javítására kell összpontosulniuk annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban ismét optimális teljesítményt tudjon nyújtani, és jobban meg tudjon birkózni az új sokkhatásokkal. A Covid19-világjárvány rámutatott a meglévő strukturális problémákra, amelyek közül némelyik a fizikai infrastruktúrába történő beruházások bizonyos hiányosságaiból, valamint az egészségügyi dolgozók felvételének és munkakörülményeinek hiányosságaiból ered. A kiadások, a fizikai erőforrások és a személyzet tekintetében regionális különbségek tapasztalhatók, a különböző kormányzati szintek közötti koordináció pedig nem mindig hatékony. Középtávon az egészségügyi ellátás jobban meg tudna felelni az idősödés, az egyre több krónikus beteg és a fogyatékossággal élők növekvő száma jelentette kihívásoknak. E tekintetben központi szerepet tölt be az alapellátás és az e-egészségügy fejlesztése. Középtávon fontos lesz annak biztosítása, hogy az erőforrásoknak a gazdasági visszaesés miatti várható csökkenése ne érintse az egészségügyi ellátásra jogosultak körét, és ne idézzen elő egyenlőtlenségeket az igénybevételi lehetőségek terén.

(20)

Annak ellenére, hogy a munkahelyek száma éveken át erőteljesen növekedett, a spanyol munkaerőpiacon a Covid19-világjárvány előtt még mindig magas volt a munkanélküliség és a munkaerőpiaci szegmentáció szintje. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy a Covid19-válság következtében Spanyolországban igen jelentős mértékben nőtt a munkanélküliség, ami terhet ró majd a foglalkoztatási szolgálatoknak a munkavállalók és a munkáltatók támogatására irányuló, amúgy is korlátozott kapacitására és a szociális szolgáltatókra. Középtávon a helyreállítás módját a szociális partnerekkel konzultálva hozott, a foglalkoztatást támogató intézkedésekkel kell kialakítani, így például a csökkentett munkaidős rendszerek fokozatos megszüntetésével, különösen a fiatal munkavállalók esetében a foglalkoztatási ösztönzők rendszerének felülvizsgálatával a fenntartható foglalkoztatási formák jobb előmozdítása érdekében, valamint a munkakörülmények rugalmassá tételével. A tudomány és a digitális technológiák területén tanulmányokat folytatók arányának növelése, a szakképzés vonzóbbá tétele, valamint rugalmas továbbképzési és átképzési lehetőségek biztosítása elősegítheti a helyreállítást kísérő zöld és digitális átálláshoz szükséges technikai készségek iránti növekvő igények kielégítését. Általánosabban fogalmazva, az oktatási és pályaorientációs tanácsadás fejlesztése, valamint a hátrányos helyzetű diákok és az elmaradott régiók megfelelő támogatása hozzájárulhat a jobb oktatási eredményekhez. Az e célkitűzések elérése érdekében esetleg elfogadott intézkedések sikere nagyban függ majd attól, hogy mennyi időre van szükség ahhoz, hogy széles körű és hosszan tartó társadalmi és politikai konszenzus alakuljon ki a reformokról.

(21)

A Covid19-világjárvány munkaerőpiacra gyakorolt hatásai miatt sürgető szükség volt a Covid19-válság által sújtott háztartások jövedelmének támogatására. E törekvésben kulcsfontosságú szerepet töltött be a csökkentett munkaidős rendszerek igénybevételének megkönnyítése. A nagyon rövid időre szóló munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók, akik az új munkanélküliek nagy részét teszik ki, és akik között sok a fiatal munkavállaló, gyakran nem jogosultak a munkanélkülieknek nyújtott szokványos védelemre. A fenntartható helyreállítás és a társadalmi kohézió támogatása érdekében biztosítani kell, hogy minden munkavállaló, beleértve a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalókat és az önfoglalkoztatókat is, a kormány által már bevezetett szükséghelyzeti intézkedéseken túlmenően hozzáférjen a megfelelő szociális védelemhez és az aktív munkaerőpiaci intézkedésekhez.

(22)

A Covid19-válság valószínűleg tovább fogja növelni a szegénység és a társadalmi kirekesztődés magas szintjét Spanyolországban, különösen a gyermekes családok körében. 2019-ben a tagállamok között Spanyolországban volt a legalacsonyabb a családi ellátások összegének gyermekenkénti átlaga. Az alacsony vagy közepes jövedelmű családok nem jogosultak az ország által szigorúan szabályozott, gyermekek után járó ellátásokra, az adókedvezmények pedig csak korlátozott előnyökkel járnak számukra. A szociális védelmi ráfordítások továbbra is leginkább az időseket célozzák, a nyugdíjakra fordított kiadások szintje pedig közép- és hosszú távon várhatóan jelentősen emelkedni fog, amennyiben a 2013. évi nyugdíjreformtól való, bejelentett eltérések állandósulnak és nem kerül sor megfelelő kompenzációs intézkedésekre. A Covid19-pandémia okozta nehéz gazdasági és társadalmi helyzet ehelyett nemzedékek közötti szolidaritást sürget a fiatalabb nemzedékek javára. Jelenleg több rendszerből nyújtják a tartósan munkanélkülieknek és a járulékfizetésen alapuló rendszerekből nyújtott ellátásokra nem jogosult munkavállalóknak a munkanélküliségi támogatást, ami a jogosultak körének szűküléséhez vezet. A meglévő regionális minimáljövedelem-rendszerek a potenciális kedvezményezetteknek csupán a 20 %-ára terjednek ki az országban, mivel a jogosultak köre, az időtartam, a hozzáférési feltételek és a megfelelőség tekintetében jelentős regionális különbségek mutatkoznak. A jelenlegi sürgető helyzetben a közelmúltban elfogadásra került egy állandó nemzeti garantáltjövedelem-rendszer, amely a becslések szerint több mint kétmillió kedvezményezettre terjed ki és a parlament általi megerősítésre vár, és amelyet a meglévő regionális minimáljövedelem-rendszerek fognak kiegészíteni. E rendszernek a szegénység csökkentésére gyakorolt hatása, valamint rövid és középtávú fenntarthatósága ebben a szakaszban nem értékelhető.

(23)

A Covid19-világjárvány vonatkozásában Spanyolországban jelentkező további súlyosbító tényező az, hogy a nagyszámú kkv biztosítja a foglalkoztatás nagy részét. Az elkerülhető csődök megelőzése érdekében sürgősséggel elfogadásra került néhány olyan intézkedés, amelyekkel hitelek és garanciák révén likviditási támogatás nyújtható a vállalkozásoknak, előtérbe helyezve a kkv-kat és a válság által súlyosabban és hosszabban érintett ágazatokat, így például a turizmust (amely 2019-ben a spanyol GDP 12 %-át tette ki). Ezeket az intézkedéseket a pénzügyi közvetítőknek hatékonyan és gyorsan végre kell hajtaniuk ahhoz, hogy azok hatása érvényesüljön. Az adók és a társadalombiztosítási járulékok halasztott megfizetésének lehetővé tétele, valamint a szerződéses kifizetések hatóságok általi felgyorsítása szintén hozzájárul a kkv-k pénzforgalmának javulásához. Ezen intézkedések kidolgozása és végrehajtása során figyelembe kell venni a bankszektor rezilienciáját. Ezen intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében fontos, hogy folytatódjanak az adminisztratív terhek csökkentésére és a hatékony digitális közszolgáltatások nyújtására irányuló erőfeszítések. A sikeres helyreállításhoz elengedhetetlen a Covid19-válság által leginkább sújtott ágazatokban működő vállalkozások támogatása az exportvállalatok versenyképességének megőrzése és a vállalkozások rezilienciájának fokozásaként a nemzetköziesítés előmozdítása.

(24)

A gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében fontos lesz a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése és a magánberuházások ösztönzése, többek között kapcsolódó reformok révén. Spanyolország helyreállítási kilátásai attól függenek majd, hogy képes-e növelni a termelékenységet és előmozdítani az innovációt, többek között a digitális és zöld átállás révén. Spanyolország innovációs teljesítménye valamennyi régióban elmarad az uniós átlagtól. A spanyol vállalkozások alulteljesítenek az innovációs képesség, a tárgyi eszközökbe és az immateriális javakba való befektetés, valamint a lakosság készségeinek lehető legjobb kiaknázása terén, ami gátolhatja versenyképességüket a tudásalapú gazdaságban. A Covid19-válság rávilágított arra, hogy a digitalizáció fontos szerepet tölt be a kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint az oktatásba és képzésbe való bejutás fenntartásában, továbbá a munkahelyek és a gazdasági tevékenység megőrzésében. A korlátozási időszak előtt Spanyolországban csak az iskolák fele rendelkezett megfelelő digitális tanulási platformmal, és e tekintetben jelentősek voltak a regionális különbségek. A digitális tanulásra való hirtelen átállás külön kihívást is jelentett a kiszolgáltatott helyzetben lévő diákok számára, akik nem fértek hozzá otthon a digitális megoldásokhoz. Spanyolországnak biztosítania kell, hogy minden diák hozzáférjen a digitális tanuláshoz, beleértve a vidéki térségekben és a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokban élő diákokat is. A vállalkozások digitalizálásának támogatása emellett elősegítené a spanyol vállalkozások versenyképességét a globális értékláncokon belül és növelné exportkapacitásukat, különösen a kkv-két és a mikrovállalkozásokét. A digitálizáció térnyerése, beleértve a fejlett digitális technológiákét is, valamint a városi és a vidéki térségek közötti digitális szakadék csökkentése javítaná a spanyol gazdaság innovációs képességét. Emellett a kutatás és az innováció irányításának minden szinten történő megerősítése, a kutatás színvonalának szisztematikus értékelések révén történő javítása, valamint a kutatási szervezeteknek a magánszektorral való együttműködésre való ösztönzése hatékonyabbá teheti a kutatási és innovációs politikákat, valamint felgyorsíthatja az innováció terjedését a helyreállítás elősegítése érdekében.

(25)

Spanyolország klímasemleges gazdaságra való átállása többek között a megújuló energia, a fenntartható energiainfrastruktúra, az energiahatékonyság és a fenntartható közlekedés terén hosszú időn keresztül jelentős beruházásokat tesz majd szükségessé. Spanyolország nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervével összhangban előre kell ütemezni a beruházásokat annak érdekében, hogy azok a gazdaság helyreállítása során elősegítsék a zöld átmenetet. Az integrált energiarendszer előmozdítása elősegítené a megújuló energiaforrások elterjedését. A magán- és középületek energiafogyasztásának nagyszabású felújítások révén történő csökkentése, valamint az intelligens hálózatok és a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tárolása elősegítené az energia iránti kereslet jobb kezelését, miközben támogatná a munkahelyteremtést a helyreállítás során. Az energiainfrastruktúrákba – többek között az Unió többi részével való villamosenergia-összeköttetésekbe – történő további beruházások elősegítenék az EU belső energiapiacának integrációját, miközben fokoznák a versenyt és megkönnyítenék a megújuló energia elterjesztését. További erőfeszítéseket kell tenni a fenntartható és hatékony közlekedés előmozdítására is, beleértve a közösségi közlekedési szolgáltatások megerősítését és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítését, különösen az elektromos járművek vonatkozásában. Emellett beruházásokra lesz szükség a vasúti teherszállítás nagyobb arányú alkalmazásának lehetővé tétele érdekében, ideértve a határokon átnyúló összeköttetéseket Franciaországgal és Portugáliával, valamint a kikötőkkel és a logisztikai csomópontokkal való összeköttetéseket. Emellett Spanyolország egyes területei az éghajlatváltozásnak leginkább kitett európai területek közé tartoznak. A vízkészletek igénybevétele jelentős, a víz- és hulladékgazdálkodási infrastruktúra megoszlása pedig egyenetlen az országon belül. A zöld beruházások, köztük az erdők megőrzésére irányulók elősegíthetik az éghajlatváltozás káros hatásaival – így például a hőhullámokkal, az aszályokkal, az árvizekkel és az erdőtüzekkel – való megbirkózást, a levegőminőség, valamint a víz- és hulladékgazdálkodás javítását, továbbá a körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázását. A bizottsági javaslat tárgyát képező Méltányos Átállást Támogató Alap 2021–2027-es időszakra vonatkozó programozása elősegítheti Spanyolországban a klímasemleges gazdaságra való átállás által jelentett egyes kihívások kezelését, különösen a 2020. évi országjelentés D. mellékletében ismertetett területeken. Így Spanyolország a lehető legjobban kihasználhatná ezt az alapot.

(26)

Az egységes szabályozás hiánya és a szabályozás korlátozó jellege akadályozza, hogy a spanyol vállalkozások kiaknázzák a méretgazdaságosság kínálta előnyöket, és hátrányosan hat a termelékenységre. A piacok egységességéről szóló törvényt, amelyet a bíróságok és a versenyhatóságok már jelenleg is érvényesítenek, aktívabban kell alkalmazni a szabályozás javítása és a verseny előmozdítása érdekében a helyreállítás során. Ebben az összefüggésben a szükséghelyzet végetértével haladéktalanul meg kell szüntetni azokat a szigorú tulajdonjogi és piaci korlátozásokat, amelyek a Covid19-világjárvány idején a stratégiai termékekkel és szolgáltatásokkal való ellátottság biztosítását célozták. Általánosabban fogalmazva, a különböző kormányzati szintek közötti erősebb és folyamatos koordináció hatékonyabbá teheti a helyreállítást elősegítő politikákat. Alapvető fontosságú továbbá annak biztosítása, hogy a 2014. évi közbeszerzési irányelveket végrehajtó jogszabályok által már létrehozott irányítási struktúra a lehető leghamarabb teljeskörűen működőképessé váljon, és így garantálható legyen a helyreállítás támogatására használható állami beruházások hatékony felhasználása. Az Együttműködési Bizottságon keresztül valamennyi kormányzati szint (központi, regionális és helyi) képviselőivel szoros együttműködésben fokozni kell az átfogó nemzeti közbeszerzési stratégiával kapcsolatos munkát.

(27)

Miközben az ezen ajánlásban foglalt országspecifikus ajánlások (a továbbiakban: a 2020 évi országspecifikus ajánlások) a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelésére és a gazdaság helyreállításának elősegítésére összpontosítanak, a 2019. évi országspecifikus ajánlások olyan reformokra is kitértek, amelyek elengedhetetlenek a közép- és hosszú távú strukturális kihívások kezeléséhez. A 2019. évi országspecifikus ajánlások továbbra is helytállóak, és a következő évi európai szemeszter során folytatódik nyomon követésük. Ez a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikákkal összefüggő 2019. évi országspecifikus ajánlásokra is vonatkozik. Az összes 2019. évi országspecifikus ajánlást figyelembe kell venni a kohéziós politikai finanszírozás 2020 utáni stratégiai programozása során, beleértve a jelenlegi válsághoz kapcsolódó enyhítő intézkedéseket és exitstratégiákat is.

(28)

A fizetésképtelenségi eljárások időben történő rendezése szintén kulcsszerepet tölt majd be a vállalkozások likviditásának biztosításában és az erőforrások hatékony újraelosztásában, valamint a vállalkozói létnek és pénzügyi ágazat stabilitásának előmozdításában. Létfontosságú megőrizni az igazságszolgáltatási rendszer képességét a fizetésképtelenségi eljárások hatékony kezelésére. Ez különösen fontos, mivel a bíróságok tevékenységének jelenlegi felfüggesztése és a peres eljárások számának a Covid19-világjárvány előidézte recesszió miatt várható növekedése tovább súlyosbíthatja a már meglévő kihívásokat azáltal, hogy tovább nő az eljárások hossza és az ügyhátralék.

(29)

Az európai szemeszter szolgál keretként a folyamatos gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációhoz az Unióban, amely hozzájárulhat a fenntartható gazdasághoz. A tagállamok 2020. évi nemzeti reformprogramjukban számba vették az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtása terén elért eredményeket. A 2020. évi országspecifikus ajánlások teljeskörű végrehajtásának biztosításával Spanyolország hozzá fog járulni a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén tett előrelépéshez, valamint az unióbeli versenyképes fenntarthatóságra irányuló közös erőfeszítésekhez.

(30)

A gazdasági és monetáris unió gazdaságai közötti szoros koordináció kulcsfontosságú a Covid19-világjárvány gazdasági hatásából való gyors kilábaláshoz. Mivel Spanyolország pénzneme az euro, az eurocsoport politikai iránymutatását figyelembe véve biztosítania kell, hogy szakpolitikái továbbra is összhangban legyenek az euroövezetre vonatkozó 2020. évi ajánlásokkal, és összhangban álljanak azon többi tagállam szakpolitikáival, amelyeknek pénzneme az euro.

(31)

A 2020. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte Spanyolország gazdaságpolitikáját, és az elemzést közzétette a 2020. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2020. évi stabilitási programot, a 2020. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Spanyolországnak címzett országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. A Bizottság figyelembe vette nemcsak ezek Spanyolország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája vonatkozásában képviselt jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintettel arra az igényre, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szintű szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(32)

Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2020. évi stabilitási programot, és véleményét (8) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(33)

A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2020. évi nemzeti reformprogramot és a 2020. évi stabilitási programot. A 2020. évi országspecifikus ajánlások figyelembe veszik a Covid19-világjárvány kezelésének és a helyreállítás elősegítésének szükségességét, ami az első szükséges lépés az egyensúlyhiányok kiigazításának lehetővé tételéhez. A Bizottság által az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján azonosított makrogazdasági egyensúlyhiányokra közvetlenül irányuló 2020. évi országspecifikus ajánlásokat az 1., 2., 3. és 4. ajánlás tartalmazza,

1.

2.

3.

4.