(1)

A Bizottság 2019. december 17-én elfogadta az éves fenntartható növekedési stratégiát, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2020. évi európai szemeszterét. A Bizottság kellően figyelembe vette az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2019. december 17-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Németországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadott.

(2)

A Németországra vonatkozó 2020. évi országjelentést 2020. február 26-án tették közzé. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott országspecifikus ajánlások (3) (a továbbiakban: a 2019. évi országspecifikus ajánlások) és az előző években elfogadott országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzéseinek megvalósítása terén Németország által elért eredményeket. Az országjelentés emellett magában foglalta az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálatot is, amelynek eredményeit szintén 2020. február 26-án tették közzé. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Németországban makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. A folyó fizetési mérleg jelentős többlete a megtakarításokhoz képest visszafogott beruházási szintre enged következtetni és határon átnyúló jelentőséggel bír.

(3)

Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én hivatalosan világjárványnak nyilvánította a Covid19-járványt. A világjárvány súlyos népegészségügyi szükséghelyzetet jelent a polgárok, a társadalom és a gazdaságok számára. Rendkívüli nyomást gyakorol a nemzeti egészségügyi rendszerekre, zavarokat okoz a globális ellátási láncokban, volatilitáshoz vezet a pénzügyi piacokon, sokkokat idéz elő a fogyasztói keresletben, és számos ágazatra kedvezőtlenül hat. Veszélyezteti az emberek munkahelyét, jövedelmét és a vállalkozások tevékenységét. A világjárvány komoly gazdasági sokkot okozott, amelynek már most is súlyos hatása van az Unióban. A Bizottság 2020. március 13-án elfogadott közleményében a válság nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedéseket sürgetett, nemzeti és uniós szinten minden szereplő bevonásával.

(4)

Több tagállam szükséghelyzetet hirdetett ki, vagy szükséghelyzeti intézkedéseket vezetett be. Minden szükséghelyzeti intézkedésnek szigorúan arányosnak, szükségesnek és időben korlátozottnak kell lennie, valamint összhangban kell lennie az európai és nemzetközi normákkal. Ezeknek az intézkedéseknek demokratikus felügyelet és független bírósági felülvizsgálat alá kell tartozniuk.

(5)

A Bizottság 2020. március 20-án közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválásáról. Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet (4) 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti általános mentesítési rendelkezés elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. A Bizottság a 2020. március 20-i közleményében úgy vélte, hogy a Covid19-világjárvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesés miatt teljesültek az általános mentesítési rendelkezés aktiválásának feltételei és felkérte a Tanácsot, hogy hagyja jóvá ezt a következtetést. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a súlyos gazdasági visszaesés határozott, ambiciózus és koordinált választ követel meg. Az általános mentesítési rendelkezés aktiválása lehetővé teszi a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. A korrekciós ág tekintetében a Tanács a Bizottság ajánlására úgy is határozhat, hogy módosított költségvetési pályát fogad el. Az általános mentesítési rendelkezés nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásait. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltérjenek az általában alkalmazandó költségvetési követelményektől, a Bizottság és a Tanács számára pedig biztosítja annak lehetőségét, hogy a Paktum keretében meghozzák a szükséges szakpolitikai koordinációs intézkedéseket.

(6)

Folyamatos fellépésre van szükség a Covid19-világjárvány terjedésének korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, a nemzeti egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítése, a világjárvány társadalmi-gazdasági következményeinek a vállalkozásokra és háztartásokra irányuló támogató intézkedések révén történő csökkentése, valamint a gazdasági tevékenység újraindulása fényében a munkahelyeken megfelelő egészségügyi és biztonsági feltételek biztosítása érdekében. Az Uniónak teljes mértékben ki kell használnia a rendelkezésére álló eszközöket, hogy támogassa a tagállamok e területeken tett erőfeszítéseit. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak és az Uniónak együtt kell működniük azon intézkedések kidolgozásában – többek között a zöld átállás és a digitális átalakulás integrálásával, valamint a válság tanulságainak levonásával –, amelyek társadalmunk és gazdaságaink rendes működéséhez és a fenntartható növekedéshez való visszatéréshez szükségesek.

(7)

A Covid19-válság rávilágított, hogy a belső piac lehetővé teszi a rendkívüli helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást. Mindazonáltal a helyreállítási szakaszba való gyors és zökkenőmentes átmenet, továbbá az áruk, szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása érdekében a belső piac rendes működését akadályozó rendkívüli intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni, amint azok már nem nélkülözhetetlenek. A jelenlegi válság rámutatott arra, hogy válsághelyzet-felkészültségi terveket kell kidolgozni az egészségügyi ágazatban. A beszerzési stratégiák javítása, az ellátási láncok diverzifikálása és az alapvető eszközök stratégiai tartalékainak kialakítása a kulcsfontosságú elemek között szerepelnek az átfogóbb válsághelyzet-felkészültségi tervek kidolgozása szempontjából.

(8)

Az uniós jogalkotó az (EU) 2020/460 (5) és az (EU) 2020/558 (6) európai parlamenti és tanácsi rendeletek révén már módosította a vonatkozó jogi kereteket, hogy lehetővé váljon a Covid19-világjárvány rendkívüli hatásainak kezelése érdekében az európai strukturális és beruházási alapokból származó fel nem használt források tagállamok általi mobilizálása. Ezek a módosítások további rugalmasságot, valamint egyszerűsített és észszerűsített eljárásokat biztosítanak. A cash flow-nyomás enyhítése érdekében a tagállamok a 2020–2021-es pénzügyi évben igénybe vehetik az uniós költségvetés 100 %-os társfinanszírozását is. Németországot arra ösztönözzük, hogy teljes mértékben használja ki az említett lehetőségeket a leginkább érintett egyének és ágazatok támogatása érdekében.

(9)

A Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági következményei az eltérő szakosodási minták miatt valószínűleg egyenlőtlenül érintik az ágazatokat és a régiókat. Ez Németországon belül az egyenlőtlenségek növekedésének kockázatával jár. A tagállamok közötti konvergenciafolyamat átmeneti felborulásának kockázatával együtt a jelenlegi helyzet célzott szakpolitikai válaszintézkedéseket tesz szükségessé.

(10)

Németország 2020. április 20-án benyújtotta 2020. évi nemzeti reformprogramját, 2020. április 30-án pedig 2020. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(11)

Németország jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához és az adósságszabály hatálya alá tartozik.

(12)

A 2020. évi stabilitási programja szerint a kormány azt tervezi, hogy az államháztartási egyenleg a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 %-ának megfelelő 2019. évi többletről 2020-ra a GDP 7¼ %-ának megfelelő hiányra romlik. Miután 2019-ben a GDP 59,8 %-ára csökkent, a GDP-arányos államadósság a 2020. évi stabilitási program szerint 2020-ban várhatóan 75¼ %-ra növekszik. A makrogazdasági és költségvetési kilátásokat a Covid19-világjárvány miatt nagy bizonytalanság övezi.

(13)

A Covid19-világjárványra válaszul és az összehangolt uniós megközelítés részeként Németország időszerű költségvetési intézkedéseket fogadott el az egészségügyi rendszere kapacitásának növelése, a világjárvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. A 2020. évi stabilitási program szerint a szóban forgó költségvetési intézkedések 2020-ban a GDP 7,2 %-át teszik ki. Az intézkedések közé tartozik a vállalatoknak nyújtandó likviditási támogatás, a kisvállalkozások és az önfoglalkoztatókat célzó segítségnyújtás támogatások és hitelek formájában, valamint a csökkentett munkaidős foglalkoztatási programhoz való hozzáférés megkönnyítése az elbocsátások megelőzése érdekében. Emellett Németország olyan, a 2020. évi stabilitási programban a GDP 24,9 %-át kitevőre becsült intézkedéseket jelentett be, amelyeknek nincs közvetlen hatásuk a költségvetésre, viszont hozzájárulnak a vállalkozások likviditásának támogatásához. Ezek az intézkedések hitelgaranciákból állnak, melyeket elsősorban az állami tulajdonú fejlesztési bank – a KfW – és a Covid19-világjárványra adott válaszként létrehozott új gazdasági stabilizációs alap nyújt. A 2020. évi stabilitási programmal szemben a Bizottság becslései nem tekintik költségvetési hatással rendelkező diszkrecionális intézkedésnek a gazdasági visszaesésnek betudható adóhalasztást és az adóbevételek csökkenését ellensúlyozó költségvetési kompenzációkat. Összességében a Németország által hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. március 13-i bizottsági közleményben foglalt iránymutatással. A szükséghelyzeti intézkedések és a támogató költségvetési intézkedések teljeskörű végrehajtása, majd ezt követően – amennyiben a gazdasági feltételek lehetővé teszik – olyan költségvetési politika követése, amelynek középpontjában a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítása áll, hozzá fog járulni a költségvetés középtávú fenntarthatóságának megőrzéséhez.

(14)

A Bizottság változatlan szakpolitikát feltételező, 2020. tavaszi előrejelzése alapján Németország államháztartási egyenlege 2020-ban a GDP -7,0 %-át, 2021-ben pedig -1,5 %-át teszi ki. Az államadósság-ráta 2020-ban az előrejelzés szerint eléri a GDP 75,6 %-át, 2021-ben pedig a GDP 71,8 %-át.

(15)

A Bizottság 2020. május 20-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban jelentést adott ki, mivel Németország a hiányra vonatkozóan a GDP 3 %-ában meghatározott küszöbérték túllépését tervezi 2020-ban. Összességében a Bizottság elemzése arra enged következtetni, hogy a Szerződésben és az 1467/97/EK rendeletben meghatározott hiánykritérium nem teljesült.

(16)

Németországban az első fertőzést 2020. január 27-én regisztrálták, és 2020 márciusában exponenciális növekedésnek indult a Covid19-esetek száma. A német hatóságok kijárási korlátozást rendeltek el a vírus terjedésének megfékezésére, például bezárták az összes nem létfontosságú üzletet, az éttermeket, a szórakoztató és kulturális létesítményeket, a sportlétesítményeket, az iskolákat és az egyetemeket. Megtiltották a kettőnél több fős csoportok nyilvános összejövetelét, és felszólították az embereket arra, hogy szociális kapcsolataikat a minimumra korlátozzák. A feldolgozóipart önmagában véve ugyan nem érintette a kijárási korlátozás, azonban a jelentős gyárakat hetekre bezárták a külkereskedelemben beállt zavarok és a visszaeső kereslet miatt. A gazdasági kilátások jelentősen romlottak, a Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése szerint 2020-ban a GDP 6,5 %-kal csökken. Jóllehet a csökkentett munkaidős foglalkoztatás (Kurzarbeit) segíti a vállalkozásokat a munkavállalóik megtartásában, úgy tűnik, hogy mégsem lehet elkerülni a munkanélküliség növekedését. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése szerint a munkanélküliség 2020-ban 4 %-ra emelkedik, majd 2021-ben 3,5 %-ra javul.

(17)

A gazdasági károk enyhítése érdekében a német kormány gyorsan reagált és átfogó intézkedéseket fogadott el. Azonnali segítségnyújtásként (közvetlen, vissza nem térítendő támogatások) maximum 50 milliárd EUR-t ajánlottak fel a kisvállalkozások, az önfoglalkoztatók és a szabadúszók számára. Az újonnan létrehozott gazdasági stabilizációs alap, valamint az állami fejlesztési bank – a KfW – révén a kormány bővítette a különböző méretű cégek számára a hitelvolument és az ahhoz való hozzáférést, 80–90 %-ban (kivételes esetekben akár 100 %-ban) lefedve a hitelnyújtó bank hitelkockázatát. A gazdasági stabilizációs alap nagyvállalatokat is támogathat azáltal, hogy ideiglenes alapon további sajáttőkét biztosít. A vállalatok likviditásának növelése céljából módosításokat fogadtak el az adóhalasztásra, az előlegfizetésekre és a bírságokra vonatkozóan. Módosították a fizetésképtelenségre vonatkozó szabályokat az átmeneti fizetésképtelenségi eljárások elkerülése érdekében. Az egyes tartományok (Länder) saját támogatási programjaikkal egészítik ki a szövetségi intézkedéseket. Ezen intézkedések kidolgozása és végrehajtása során figyelembe kell venni a bankszektor rezilienciáját. A Covid19-válság várhatóan további nyomás alá helyezi a német bankszektor már most alacsony jövedelmezőségét. Ezért úgy tűnik, hogy biztosított a német bankok számára a költségek további csökkentése a jövedelmezőség javítása, továbbá az információtechnológiai beruházásokat és a szerves tőketeremtést célzó forrásfelszabadítás érdekében. E tekintetben segítséget jelentene a további konszolidáció is.

(18)

A munkaerőpiac az év elején tapasztalt erőteljes kezdést követően jelentősen visszaesett a Covid19-világjárvány és az azzal kapcsolatos kijárási korlátozási intézkedések miatt. A foglalkoztatási és a szociális hatások tompítása érdekében a kormány jelentős támogatást nyújtott a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatásra vonatkozó program (Kurzarbeit) keretében. A kormány megkönnyítette a programban való részvételt, visszamenőleg kiterjesztette a kölcsönzött munkavállalókra, és megemelte a kompenzáció mértékét. Ez segíti a munkahelyek megőrzését és a háztartások jövedelmének védelmét. Könnyítik a munkáltatók pénzügyi terheit azáltal, hogy a kieső munkaidő után nem kell fizetniük társadalombiztosítási járulékot. A minimumjövedelem-támogatáshoz való hozzáférés megkönnyítése (a német társadalombiztosítási törvénykönyv – Sozialgesetzbuch/SGB – II. kötete alapján) védelmet nyújt a jövedelemkieséssel szemben. Emellett az alacsony jövedelmű családoknak megkönnyítik a gyermekek után járó kiegészítő juttatásokhoz való hozzáférést. Emellett a jövedelemkiesés által érintett bérlőket átmenetileg védik a kilakoltatással szemben. Németország ugyan jól teljesít a szociális jogok európai pillérét támogató szociális eredménytábla tekintetében, a lefedettségben mutatkozó hiányosságok, amennyiben azokat nem szüntetik meg, a jelenlegi válságban a veszélyeztetett csoportok jövedelmének csökkenéséhez vezethetnek.

(19)

Az egészségügyi következmények elleni fellépésben Németország univerzális egészségügyi rendszerére támaszkodhatott, mely biztosítja a magas színvonalú ellátást és lehetővé tette a tesztelési és intenzív betegellátási kapacitásának gyors bővítését. A jelenlegi Covid19-válság ugyanakkor rávilágít arra, hogy az egészségügyi rendszer rezilienciáját folyamatosan erősíteni kell. Továbbra is problémát jelent az ápoló személyzet rendelkezésre állása és az ápolói szakma vonzereje. Annak ellenére, hogy viszonylag magas az egy főre jutó ápolók száma, a kórházak egyre gyakrabban számolnak be betöltetlen ápolói álláshelyekről. Javítani és digitális eszközökkel támogatni lehetne az alapellátásokat nyújtó és a kórházi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók, valamint az egészségügyi ellátás és a szociális ellátás közötti koordinációt. Gyorsított ütemben halad az e-egészségügyi infrastruktúra kiépítése, azonban továbbra is jóval elmarad az uniós átlagtól az online egészségügyi szolgáltatásoknak és ellátásoknak, az elektronikus vényeknek és az orvosi adatok cseréjének az igénybevétele. A 2020 márciusában elfogadott új törvény segíti a Covid19 gazdasági következményeinek mérséklését elsősorban a kórházak és a magánpraxist folytató orvosok számára. Azonban annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az ellátást az összes területen, gondoskodni kell az egészségügyi intézmények hosszú távú finanszírozásáról, mivel a halasztható műtétek és kezelések elnapolása miatt csökkennek az egészségügyi ágazatban működő intézmények pénzügyi bevételei, és a rendelkezésre álló erőforrásokat kiemelten tesztek és felszerelések vásárlására fordítják. Erős kutatási bázisának köszönhetően Németország rendelkezik az ahhoz szükséges kapacitással, hogy részt vegyen specifikus kutatási és innovációs intézkedésekben a Covid19-válság elleni küzdelemben, ideértve oltóanyagok és terápiás készítmények kifejlesztését, továbbá a német orvosi egyetemek kutatási tevékenységeit összefogó és megerősítő kutatóhálózat létrehozását, valamint a járványügyi felkészüléssel kapcsolatos újításokkal foglalkozó koalíciónak történő támogatásnyújtást.

(20)

A gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében fontos lesz a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése és a magánberuházások ösztönzése. 2019-ben is erőteljesen növekedtek a köz- és a magánberuházások, azonban elmaradtak a beruházási igények mögött. Az önkormányzati szinten a közberuházások nem érik el a helyettesítési rátát; e beruházások terén az elmaradás ugyan csökkent, de még mindig magas, a GDP 4,0 %-át teszi ki, és az elmaradás csökkenését még mindig kapacitásbeli és tervezési korlátok fogják vissza. Előreütemezhetők a már tervbe vett, olyan zöldtechnológiai és energetikai beruházások, mint például az épületfelújítással és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek. A közelmúltbeli kezdeményezések ellenére továbbra is kihívást fog jelenteni a rövid és középtávú dekarbonizációs célok, valamint a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célok elérése. Ez a környezetvédelmi és az energiahatékonysági célokra is igaz, mivel az árösztönzők, különösen a jelenlegi Covid19-válság okozta alacsony olajárak, hátrányosak az éghajlat- és környezetbarát magatartás előmozdítása szempontjából. Németország klímasemleges gazdaságra történő átállásához hosszú távra szóló és jelentős magán- és közberuházásokra lesz szükség többek között a megújuló energia, a villamosenergia-infrastruktúra, az energiahatékonyság, a körforgásos gazdaság és a fenntartható közlekedés terén. Emellett Németország Szövetségi Számvevőszéke kritikusan szemléli a környezetbarát energiára való átállással kapcsolatos intézkedések költséghatékonyságát. Az energiahálózatokat illetően több erőfeszítésre és tartós beruházásokra van szükség ahhoz, hogy ki lehessen aknázni egy teljes mértékben integrált, fenntartható, valamint következetes üzeneteket közvetítő árakat alkalmazó energiarendszer előnyeit. A tiszta mobilitás előmozdítható megfelelő szabályozási intézkedésekkel, a fenntartható közlekedési infrastruktúrát célzó erősebb és gyorsabb beruházásokkal, továbbá tiszta mobilitási megoldásokkal. Döntő fontosságúak a kutatás-fejlesztésbe (K+F-be) irányuló további beruházások, hogy a helyreállás előmozdítása egy fenntarthatóbb és versenyképesebb gazdaság irányába mutasson. Az oktatásra és kutatásra fordított kiadások a 2017-es GDP-arányos 9,2 %-ról 2018-ra kis mértékben, 9,31 %-ra emelkedtek, de nem érték el a korábban 10 %-ban meghatározott nemzeti célkitűzést. A magán K+F-beruházások egyre inkább a nagyvállalatoknál összpontosulnak. A szakpolitikai intézkedések ellenére a lakóingatlan-kínálat jóval elmaradt a 2017 és 2021 között évente 375 000 új lakás építésében meghatározott cél mögött. Az új lakások építésébe való beruházást ösztönző szakpolitikákkal kezelni lehetne ezt az egyensúlyhiányt és megfizethetőbbé lehetne tenni a lakhatást. A bizottsági javaslat tárgyát képező Méltányos Átállást Támogató Alap 2021–2027-es időszakra vonatkozó programozása elősegítheti Németországban a klímasemleges gazdaságra való átállás által jelentett egyes kihívások kezelését, különösen a 2020. évi országjelentés D. mellékletében ismertetett területeken. Így Németország a lehető legjobban kihasználhatná ezt az alapot.

(21)

A mobilitás korlátozása idején döntő fontosságú a modern digitális infrastruktúra és a digitális szolgáltatások. A digitális infrastruktúrába és közszolgáltatásokba történő beruházások támogathatják a gazdaság helyreállását és segíthetik Németországot abban, hogy csökkentse a más országokhoz mért lemaradását a nagyon nagy kapacitású hálózatokkal való lefedettség terén, amely lemaradás továbbra is számottevő. Németországban az említett lefedettség aránya 2019-ben 32,7 %-os volt a 44 %-os uniós átlaggal szemben, míg az „optikai szál a fogyasztóig” típusú lefedettség 10,5 %-os volt, ami jóval elmarad a 33,5 %-os uniós átlag mögött. A Covid19-válság rámutatott az összekapcsolt digitális szolgáltatások fontosságára. Az összeköttetési hiányosságok a digitalizációba irányuló beruházásokat akadályozó fő tényezők közé tartozhatnak, elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében, amelyek továbbra is csak lassan veszik át a digitális technológiákat. Németország a tagállamok viszonylatában továbbra is alulteljesít a digitális közszolgáltatások terén, annak ellenére, hogy javultak a vállalkozásokat célzó ilyen szolgáltatások. Ugyanakkor nagyon alacsony a közigazgatási szervek és a nagyközönség közötti online interakció szintje. Lassan halad az online hozzáférésről szóló törvény végrehajtása, és kihívást fog jelenteni annak a célnak a teljesítése, mely szerint 2020 végéig az 575 szolgáltatás mindegyikét digitalizálni kell. A törvényt valamennyi érintett – szövetségi, állami és helyi – közjogi szervnek végre kell hajtania annak érdekében, hogy további jelentős javulások menjenek végbe a digitális közigazgatásban.

(22)

Fontos, hogy alacsonyak legyenek a szabályozási és adminisztratív terhek, többek között a támogatási intézkedések végrehajtása szempontjából is. A támogatási intézkedések igénybevételéhez minimális szinten tartott adminisztratív teher biztosítani fogja, hogy a kisebb vállalkozások ugyanolyan támogatásban részesüljenek a közvetítőktől, mint a nagyobbak. A támogatási intézkedéseken túli területeken az egyéb adminisztratív terhek általánosabb csökkentése – például a nem alapvető bürokratikus eljárások rugalmassá tétele – további könnyítéseket nyújthat a kkv-k számára.

(23)

Már a Covid19-válság megjelenése előtt folyamatban volt a munkaerőpiac technológiai fejlődésnek betudható átalakulása, ami fokozottabb finanszírozást tesz szükségessé az oktatás és a képzés terén, ideértve az át- és a továbbképzéseket, valamint a digitális készségek javítását is. A Covid19-válság még sürgetőbbé tette ezt az igényt, különösen a közösségi távolságtartással hosszabb ideig érintett ágazatokban foglalkoztatott, illetve a munkanélkülivé válás kockázatának kitett munkavállalók tekintetében. A digitalizáltabb társadalomra és az otthoni oktatásra való hirtelen átállás különösen nagy kihívást jelenthet a veszélyeztetett tanulóknak és hallgatóknak, akiknek otthon nincs hozzáférésük a digitális megoldásokhoz és segítségnyújtáshoz. Ez a fogyatékossággal élő diákokra is vonatkozik. Külön figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az összes tanuló és hallgató elsajátíthassa a tantervben meghatározott kulcskompetenciákat, hogy az oktatás Covid19-járvány okozta, hónapokig tartó megszakítása ne okozzon életre szóló hátrányt. Fennáll a veszélye annak, hogy az alapkészségekben már meglévő, társadalmi-gazdasági és/vagy migráns háttérnek betudható egyenlőtlenségek felerősödnek. A válság rámutatott arra, hogy tovább kell fejleszteni az oktatási rendszert az intelligens és inkluzív helyreállás előmozdítása, továbbá a zöld és digitális átállás célirányos megvalósítása érdekében.

(24)

Miközben az ezen ajánlásban foglalt országspecifikus ajánlások (a továbbiakban: a 2020 évi országspecifikus ajánlások) a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelésére és a gazdaság helyreállításának elősegítésére összpontosítanak, a 2019. évi országspecifikus ajánlások olyan reformokra is kitértek, amelyek elengedhetetlenek a közép- és hosszú távú strukturális kihívások kezeléséhez. A 2019. évi országspecifikus ajánlások továbbra is helytállóak, és a következő évi európai szemeszter során folytatódik nyomon követésük. Ez a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikákkal összefüggő 2019. évi országspecifikus ajánlásokra is vonatkozik. Az összes 2019. évi országspecifikus ajánlást figyelembe kell venni a kohéziós politikai finanszírozás 2020 utáni stratégiai programozása során, beleértve a jelenlegi válsághoz kapcsolódó enyhítő intézkedéseket és exitstratégiákat is.

(25)

Az európai szemeszter szolgál keretként a folyamatos gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációhoz az Unióban, amely hozzájárulhat a fenntartható gazdasághoz. A tagállamok 2020. évi nemzeti reformprogramjukban számba vették az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtása terén elért eredményeket. A 2020. évi országspecifikus ajánlások teljeskörű végrehajtásának biztosításával Németország hozzá fog járulni a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén tett előrelépéshez, valamint az unióbeli versenyképes fenntarthatóságra irányuló közös erőfeszítésekhez.

(26)

A gazdasági és monetáris unió gazdaságai közötti szoros koordináció kulcsfontosságú a Covid19-világjárvány gazdasági következményeiből való gyors kilábaláshoz. Mivel Németország pénzneme az euro, az eurocsoport politikai iránymutatását figyelembe véve biztosítania kell, hogy szakpolitikái továbbra is összhangban legyenek az euroövezetre vonatkozó 2020. évi ajánlásokkal, és összhangban álljanak azon többi tagállam szakpolitikáival, amelyeknek pénzneme az euro.

(27)

A 2020. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte Németország gazdaságpolitikáját, és az elemzést közzétette a 2020. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2020. évi stabilitási programot, a 2020. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Németországnak címzett országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. A Bizottság figyelembe vette nemcsak ezek Németország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája vonatkozásában képviselt jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintettel arra az igényre, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szintű szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(28)

Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2020. évi stabilitási programot, és véleményét (7) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(29)

A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2020. évi nemzeti reformprogramot és a 2020. évi stabilitási programot. A 2020. évi országspecifikus ajánlások figyelembe veszik a Covid19-világjárvány kezelésének és a gazdasági helyreállítás elősegítésének szükségességét, ami az első szükséges lépés az egyensúlyhiányok kiigazításának lehetővé tételéhez. A Bizottság által az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerint azonosított makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelésére vonatkozó 2020. évi országspecifikus ajánlásokat a lenti 2. ajánlás tartalmazza,

1.

2.