A Tanács állásfoglalása – Oktatás és képzés az európai szemeszterben: megalapozott viták biztosítása a reformokról és a beruházásokról

(2020/C 64/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

emlékeztetve e kérdésnek a mellékletben ismertetett politikai hátterére,

KIEMELVE, HOGY:

—

az európai szemeszter olyan kormányzási folyamat, amelynek elsődleges célja, hogy gazdasági, foglalkoztatási és fiskális politikáik összehangolásában segítse a tagállamokat, ezért az európai szemeszter az Európa 2020 stratégiával összhangban más szakpolitikai területek – például az oktatás és képzés – olyan strukturális reformjaival is foglalkozik, amelyek fellendíthetik a foglalkoztatást, a növekedést és a versenyképességet, továbbá pozitív tovagyűrűző hatást fejthetnek ki,

—	röviddel az európai szemeszter keretének létrehozását követően az oktatási miniszterek hangsúlyozták, hogy készek hozzájárulni az Európa 2020 stratégia és az európai szemeszter végrehajtásához. Az elmúlt évtizedben e hozzájárulás különböző formákat öltött és különböző módokon fejeződött ki,

—

a 2020-as stratégiai időszak végén, a jövőre tekintettel fontos fokozni az oktatási és képzési ágazatnak az európai szemeszterrel kapcsolatos megbeszélésekhez való hozzájárulását annak érdekében, hogy bizonyítékokon alapuló vitákat lehessen folytatni az oktatási és képzési reformokról és beruházásokról, anélkül, hogy a folyamat túl bonyolulttá és adminisztratív szempontból túl megterhelővé válna,

—	az oktatás és képzés területén folytatott európai együttműködés az oktatással és képzéssel kapcsolatos közös kihívásokkal foglalkozik, ugyanakkor tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket és a szubszidiaritás elvét, amely elvnek hasonlóképpen tükröződnie kell az európai szemeszter folyamatában,

ÉS TEKINTETTEL:

—	az új növekedési stratégiára – az európai zöld megállapodásra –, amely valamennyi uniós szakpolitikában – beleértve az oktatást és a képzést is – általánosan érvényesíti a fenntarthatóságot,

—

a 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégiára, amely az európai szemeszteren belül most a fenntartható fejlődésre helyezi a hangsúlyt, és a következőkre hívja fel a figyelmet:

—	az oktatási és képzési rendszerek inkluzivitásának és minőségének javítása annak érdekében, hogy a jövő társadalmaiban mindenki részt vehessen,

—	a digitális készséghiány kezelése,

—	a formális oktatás és képzés reformja, amely ahhoz szükséges, hogy az olvasás, a matematika és a természettudományok területén növekedés helyett csökkenjen az alulteljesítő tanulók aránya,

—	egyéni tovább- és átképzési igényekre összpontosító, átfogó készségfejlesztési stratégiák kidolgozása,

—	a felnőtt munkavállalók támogatása abban, hogy magasabb szinten szélesebb körű készségekre tegyenek szert,

—	a korai iskolaelhagyás visszaszorítása, valamint a szakképzés minőségének és vonzerejének növelése,

—	a készségfejlesztésbe és a minőségi oktatásba és képzésbe történő beruházás a magasabb termelékenység és a fokozottabb innováció elérése érdekében, valamint e beruházás fontossága a méltányosság előmozdításában, a befogadás ösztönzésében és a kohézió biztosításában az egész Unióban,

—	az államháztartás minőségének javítása, különösen a hosszú távú növekedést elősegítő területeken, beleértve az oktatást is,

—

az „Erős európai gazdasági bázis: az oktatás és képzés eredményességének, hatékonyságának és minőségének javítása” című, a pénzügy- és az oktatási miniszterek részvételével 2019. november 8-án, Brüsszelben tartott első együttes irányadó vitára, melynek keretében a miniszterek:

—	kiemelték, hogy a humán tőke létfontosságú szerepet tölt be a gazdasági növekedés, a versenyképesség, a foglalkoztathatóság, a társadalmi kohézió és befogadás, valamint a társadalmak rezilienciájának fokozásában,

—	hangsúlyozták, hogy meg kell erősíteni az oktatásba és képzésbe, valamint a készségekbe és kompetenciákba történő hatékony és eredményes beruházásokat a minőség, a mennyiség, az inkluzivitás és a méltányosság tekintetében,

—

rámutattak az oktatásba és képzésbe való beruházás szélesebb körű továbbgyűrűző hatására, vagyis arra, hogy e beruházás pozitívan hat például a foglalkoztatás, az egészségügyi ellátás és a szociális szolgáltatások területére fordított jelenlegi és a jövőbeli kiadásokra, ami társadalmi méltányossághoz és jóléthez vezet,

ELISMERI, HOGY:

ami az „Oktatás és képzés 2020” keret referenciaértékei (1) tekintetében tett előrelépést illeti, a felsőoktatásra, valamint a kisgyermekkori nevelésre és gondozásra vonatkozó referenciaértékek uniós átlagos szinten már teljesültek. Ezen túlmenően, a frissen végzettek foglalkoztatására és a korai iskolaelhagyók arányának csökkentésére vonatkozó referenciaértékeket is majdnem elértük már. A PISA-felmérésben a 15 évesek alulteljesítésére, valamint a felnőttkori tanulásra vonatkozó referenciaértékek elérése azonban továbbra is kihívást jelent (2).

2.	Az Uniónak az „Oktatás és képzés 2020” keret szerinti referenciaértékei felé tett előrelépése jelentősen hozzájárul a szociális jogok európai pillére (3) első alapelvének, valamint az ENSZ 4. fenntartható fejlődési céljának (4) a megvalósításához.

MEGÁLLAPÍTJA, HOGY:

az elmúlt évtizedben az európai szemeszter szakpolitikai tartalma fokozott figyelmet szentelt az oktatással és képzéssel kapcsolatos kihívásoknak és célkitűzéseknek, amit a kapcsolódó országspecifikus ajánlások nagyobb száma is tükröz (5). Emellett fokozatosan nőtt az ilyen országspecifikus ajánlásokban részesülő tagállamok száma, és az európai szemeszter 2019. évi ciklusában mind a 28 tagállam részesült ilyen ajánlásban.

a 2019. évi európai szemeszteri ciklusban az országjelentések új melléklettel egészültek ki, amely ismerteti a Bizottság szolgálatainak előzetes véleményét az európai szemeszter kiemelt beruházási területeiről, valamint a 2021 és 2027 közötti kohéziós politikai finanszírozásról, és ami tükrözi többek között az oktatásba és képzésbe történő beruházások előtérbe helyezésének szükségességét.

5.	a szociális jogok európai pilléréhez kapcsolódó egyes oktatási és képzési tendenciákat a szociális eredménytábla révén követik nyomon.

ÚGY VÉLI, HOGY:

az oktatás és képzés alapvető fontosságú a jövőbeli fenntartható növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás szempontjából, továbbá hogy a kulcskompetenciák (6) fejlesztése, valamint a mobilitás és az egész életen át tartó tanulás előmozdítása fontos szerepet játszik a humántőke fejlesztésében. Ezenfelül a minőségi és inkluzív oktatás és képzés – a munkaerőpiaci igények kielégítése mellett – lehetővé teszi a személyes kiteljesedést, a társadalmi kohéziót és a befogadó társadalmak kialakulását.

fontos holisztikus megközelítést követni és az egész életen át tartó tanulás vonatkozásában átfogó stratégiákat és politikákat kialakítani és alkalmazni, aminek során a tanulást minden – formális, nem formális vagy informális – kontextusban, helyzetben és minden szinten figyelembe kell venni a kisgyermekkori neveléstől és az általános iskolai oktatástól kezdve a felsőoktatásig, a szakképzésig és a felnőttkori tanulásig.

az oktatásba és képzésbe történő beruházás az emberekbe és a jövőbe eszközölhető lehető leghatékonyabb befektetés, és tagadhatatlan az oktatásba és képzésbe történő hatékony és eredményes beruházás társadalmi és gazdasági megtérülése az egyének, a munkáltatók és általában a társadalom szempontjából.

Az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai együttműködési keret lehetőséget biztosít a tagállamok közötti szakértői és elemzési célú szakértői eszmecserére. A keret emellett az oktatással és képzéssel kapcsolatos – többek között az európai szemeszter keretében meghatározott – kihívásokról és prioritásokról szóló, megalapozott irányadó vitákkal is segíti az Európa 2020 stratégia végrehajtását.

10.

Az oktatás és képzés fontos szerepet játszott az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítésében; a stratégia oktatással kapcsolatos kiemelt céljait két, az „Oktatás és képzés 2020” keretben kidolgozott referenciaérték képviselte (a korai iskolaelhagyás csökkentése és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése). Az „Oktatás és képzés 2020” folyamat továbbá az Oktatási és Képzési Figyelőn keresztül évente rendelkezésre bocsátott, átfogó tematikus és országspecifikus adatok révén beépül az európai szemeszterbe.

11.

az „Oktatás és képzés 2020” keret szerinti referenciaértékek értékes szakpolitikai hajtóerőnek tekinthetők, és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjével együtt inspirációként szolgálhatnak és lendületet adhatnak a szakpolitikai változásokat előidéző oktatási és képzési reformok kidolgozásához és végrehajtásához. Az „Oktatás és képzés 2020” keretrendszerén belül a társaktól való tanulási lehetőségek, a szakértői értékelések és a partneri tanácsadás mind olyan értékes, a tanulásra és a szakpolitikai felülvizsgálatra teret biztosító lehetőségek, amelyek hasznosak lehetnek az európai szemeszter összefüggésében is azonosított problémákra válaszul biztosítandó országspecifikus támogatáshoz, illetve a tagállamok klasztereinek nyújtandó támogatáshoz.

12.	a Bizottság tényfeltáró missziói további lehetőségeket biztosíthatnak abban, hogy segítik a Bizottságot a tagállamok oktatási és képzési prioritásainak, sajátosságainak és szakpolitikai változásainak tényszerű és elemző megértésében, a valóság pontosabb tükrözése érdekében.

HANGSÚLYOZZA, HOGY:

13.

ígéretes, de egyenetlen előrelépés történt az „Oktatás és képzés 2020” keret szerinti referenciaértékek uniós szintű megvalósításában, mivel a tagállamok eltérő ütemben és mértékben haladnak előre. Az elért eredmények megszilárdítása és az előrehaladás folytatása érdekében további, megújított erőfeszítésekre lesz szükség, a nemzeti körülményekre is figyelemmel. Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok folytassák az oktatás és képzés minőségének, méltányosságának, inkluzivitásának és relevanciájának javítására irányuló erőfeszítéseiket.

14.

elegendő időre van szükség az oktatási és képzési reformok sikeres végrehajtásához és az eredmények kézzelfoghatóvá tételéhez, ám az ehhez szükséges idő gyakran hosszabb, mint az európai szemeszter éves ellenőrzési ciklusa. Az országspecifikus ajánlások kidolgozása során elengedhetetlenül fontos, hogy elismerjük a tagállamok felelősségét, valamint hogy lehetővé tegyük azt, hogy a tagállamok rugalmasan alakíthassák ki reformjaikat, továbbá hogy elegendő idő és lehetőség álljon rendelkezésre azok végrehajtására és értékelésére.

15.

az európai szemeszter keretében az oktatási és képzési reformokról folytatott megbeszélések során fontos biztosítani a megfelelő kontextusba helyezést, valamint a nemzeti kihívások és a már végrehajtott reformintézkedések megértését. A nemzeti oktatási és képzési rendszereknek, valamint a vonatkozó szakpolitikai válaszoknak a tényfeltáró missziókon belüli elemzése során azonban a kétoldalú tájékoztatók és nyomonkövetési jelentések hatókörének célirányosnak, a túlzott terjengősségtől mentesnek kell lennie annak érdekében, hogy el lehessen kerülni további adminisztratív terhek keletkezését.

16.

elegendő és hatékony beruházásra van szükség az oktatás és képzés terén ahhoz, hogy fenn lehessen tartani az uniós gazdaság versenyelőnyét, biztosítani lehessen az uniós polgárok jóllétét és azt, hogy képesek legyenek a bennük rejlő lehetőségek kiaknázására. Az oktatás és képzés gazdasági és társadalmi indokoltságának alátámasztása érdekében javítani kell az adatok rendelkezésre állását és összehasonlíthatóságát, valamint további erőfeszítéseket kell tenni a beruházások hatékonyságának mérésére szolgáló közös kritériumok és megbízható módszerek kidolgozása érdekében.

17.

az uniós forrásoknak továbbra is fontos eszközként kell szolgálniuk az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének támogatása, valamint az európai szemeszter folyamata során azonosított nemzeti és regionális kihívások, illetve a tagállamok által azonosított egyéb kihívások és szükségletek kezelése terén.

EGYETÉRT ABBAN, HOGY:

18.

az Európai Unió Tanácsa soros elnökségének biztosítania kell, hogy az oktatási és képzési ágazat folyamatosan foglalkozzon az európai szemeszterrel kapcsolatos kérdésekkel azáltal, hogy időben hozzájárulást készít azokhoz, amennyiben az oktatásra és képzésre vonatkoznak, és adott esetben többek között az alábbiak révén:

—

a párbeszéd elősegítése mind politikai, mind technikai szinten, beleértve annak lehetőségét, hogy az oktatással és képzéssel kapcsolatos horizontális kérdésekkel – például a kutatással, a foglalkoztatással vagy a humán tőkébe és az oktatási infrastruktúrába való beruházással – foglalkozó irányadó vitákkal egybekötött együttes miniszteri üléseket tartsanak;

—

annak a lehetőségnek a vizsgálata, hogy az oktatással és képzéssel foglalkozó magas szintű munkacsoport üléseit az európai szemeszterrel kapcsolatos kérdésekről folytatott informális megbeszélések fórumaként használják fel. Az Oktatási Bizottságban megbeszéléseket lehetne tartani az országspecifikus ajánlások teljesítése terén elért eredményekről is, különös tekintettel a több tagállamot is érintő horizontális kérdésekre, az érintett tagállamok egyetértésével;

—	a Bizottság felkérése – rendszeresen és kellő időben – arra, hogy nyújtson tájékoztatást az oktatással és képzéssel kapcsolatos kérdésekről az európai szemeszter konkrét mérföldköveivel kapcsolatban, például az éves fenntartható növekedési stratégiában és az országjelentésekben foglaltak szerint.

19.

az európai szemeszter jelenlegi kormányzási keretén belül fokozni kell az együttműködést az oktatás és képzés, valamint más, e területet érintő szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó ágazatok között annak érdekében, hogy érdemibb és megalapozottabb megbeszéléseket lehessen folytatni az oktatással és képzéssel kapcsolatos reformokról és beruházásokról. Ezt támogathatja az Oktatási Bizottság és a Foglalkoztatási Bizottság, valamint – adott esetben és az egymást átfedő szakpolitikai kérdésektől függően – az európai szemeszter keretébe illeszkedő más vezető bizottságok közötti párbeszéd javítása. E tekintetben az EU Tanácsa soros elnökségének folytatnia kell a munkát és tovább kell vizsgálnia az alábbi lehetőségeket:

—

adott esetben az Oktatási Bizottság és a Foglalkoztatási Bizottság közötti együttműködés biztosítása az oktatással és képzéssel kapcsolatos országspecifikus ajánlások többoldalú felülvizsgálata, valamint az európai szemeszter folyamata szempontjából fontos, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések tekintetében;

—	lehetőségek teremtése az Oktatási Bizottság számára, hogy támogatást nyújtson a Foglalkoztatási Bizottságnak az országspecifikus ajánlások tervezetének vizsgálata során, figyelembe véve a tagállamok oktatási és képzési politikáiba való mélyebb betekintés hozzáadott értékét;

—	amennyiben szükséges és helyénvaló, az Oktatási Bizottság által írásbeli észrevételek készítése a Foglalkoztatási Bizottság számára a foglalkoztatási iránymutatásokról az oktatással és képzéssel kapcsolatos kérdések tekintetében;

—

az előirányzott prioritásokkal és intézkedésekkel, valamint a bizottságok által elért eredményekkel kapcsolatos, időben történő információcsere és közös tervezés biztosítása, különösen az Oktatási Bizottság és a Foglalkoztatási Bizottság elnökei között, figyelembe véve az európai szemeszter folyamatának menetrendjét;

—

az európai szemeszter keretébe illeszkedő vezető bizottságok elnökei, különösen a Foglalkoztatási Bizottság elnöke részvételének ösztönzése az Oktatási Bizottság ülésein, adott esetben például az európai szemeszter ciklusának elején és végén, hogy tájékoztatást nyújtsanak az oktatást és képzést érintő helyzetről és fejleményekről.

VALAMINT KIJELENTI, HOGY ELKÖTELEZETT AZIRÁNT, HOGY:

20.

folytassa az oktatás és képzés minőségének, méltányosságának, inkluzivitásának és munkaerőpiaci relevanciájának javítására irányuló erőfeszítéseket, többek között – adott esetben és a nemzeti körülményekkel összhangban – a készségekre és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó átfogó stratégiák kidolgozásával.

21.

az oktatás és képzés láthatóságának növelése és támogató strukturális politikaként betöltött szerepének nagyobb mértékű elismerése céljából továbbra is hozzájáruljon az európai szemeszterhez és az új növekedési stratégia, vagyis az európai zöld megállapodás végrehajtásához az oktatási és képzési kérdések tekintetében.

22.	továbbra is nyomon kövesse az oktatás és képzés területén közösen elfogadott uniós szintű célok megvalósítása terén tett előrelépést, amelynek eredményeit adott esetben be lehet építeni az európai szemeszter folyamatába.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY – SAJÁT HATÁSKÖRÉVEL ÖSSZHANGBAN ÉS A SZUBSZIDIARITÁS KELLŐ FIGYELEMBEVÉTELÉVEL –:

23.	tájékoztassa az Oktatási Bizottságot az európai szemeszter folyamatának ütemtervéről, beleértve annak különböző mérföldköveit is.

24.

továbbra is mozdítsa elő az Oktatási és Képzési Figyelőt, beleértve annak hozzájárulását az oktatással és képzéssel kapcsolatos bizonyítékoknak az európai szemeszter folyamatában való megerősítéséhez, biztosítva ugyanakkor, hogy az Oktatási és Képzési Figyelő bizonyítékokon alapuló megállapításokra és megbízható módszertanokra épüljön, mégpedig a tagállamokkal szoros együttműködésben.

25.	az éves Oktatási és Képzési Figyelő elkészítése során biztosítsa a kellő időben történő együttműködést a tagállamokkal, valamint azt, hogy az Oktatási és Képzési Figyelő pontosan tükrözze a végrehajtott reformokat és a nemzeti oktatási és képzési rendszerek sajátosságait.

26.	adott esetben vizsgálja meg egy, az Oktatási és Képzési Figyelőt kísérő bizottsági közlemény elfogadásának lehetőségét annak érdekében, hogy az alapul szolgáljon az Oktatási és Képzési Figyelőben azonosított legfontosabb kérdésekkel kapcsolatos tanácsi politikai üzenetek előkészítéséhez.

27.

törekedjen az oktatás és képzés területéhez kapcsolódó különböző analitikai gyakorlatok között a szinergiákra és a kiegészítő jellegre, különösen azáltal, hogy jobban bevonja az oktatási mutatókkal és referenciaértékekkel foglalkozó állandó csoportot az európai szemeszter keretében használt mutatókkal kapcsolatos munkába.

28.

terjessze elő az európai oktatási térségről szóló közleményét, beleértve az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés 2020 utáni stratégiai keretét, amely az egész életen át tartó tanulás távlatában kiterjed valamennyi oktatási és képzési szintre és ágazatra. Ennek magában kell foglalnia a tagállamok által meghatározott prioritásokat tükröző referenciaértékeket és mutatókat, figyelembe véve az adatok rendelkezésre állását és tagállamok közötti összehasonlíthatóságát, valamint a korábbi konzultációk eredményeit.

29.	aktualizálja a digitális oktatási cselekvési tervet és az európai készségfejlesztési programot a készségekkel kapcsolatos jelenlegi, sürgető kihívásokra való reagálás céljából, valamint – a technológiai és társadalmi változások fényében – a jövőbeli szükségleteknek való megfelelés érdekében.

30.	tárja fel, hogy miként lehetne összehasonlíthatóbb módon mérni a beruházások különböző gazdasági és társadalmi megtérülését azáltal, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben mérési módszereket és mutatókat dolgoz ki az oktatásra és képzésre fordított közkiadásokra vonatkozóan.

31.	szorosan működjön együtt az OECD-vel és az UNESCO-val a tényeken alapuló elemzések minőségének fokozása, valamint – amennyiben lehetséges és szükséges – az átfogó nyomonkövetési és jelentéstételi folyamat javítása érdekében.

32.	folytassa nyílt párbeszéd előmozdítását a Bizottság és a tagállamok között az oktatással és képzéssel kapcsolatos országspecifikus ajánlásokról, figyelembe véve a nemzeti oktatási és képzési rendszerek sajátosságait.

(1) A 2019. évi Oktatási és Képzési Figyelő legfrissebb adatai szerint a felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező 30–34 évesek aránya – amelyre vonatkozóan a cél 40 % – jelenleg 40,7 %. Ami a kisgyermekkori nevelésben részt vevő, négyévesnél idősebb, de a tankötelezettség alsó korhatárát még el nem érő gyermekek arányát illeti, amelyre vonatkozóan a cél 95 %, 95,4 %-os arányt értünk el. A korai iskolaelhagyók aránya, amelyre vonatkozóan a cél a 10 % alá csökkentés, jelenleg 10,6 %. A frissen végzettek foglalkoztatási aránya – 82 %-os célkitűzés mellett – jelenleg 81,6 %. A felnőttkori tanulásban részt vevők aránya mindössze 11,1 %-ra emelkedett, ami elmarad a 15 %-os célkitűzéstől.

(2) A legutóbbi, 2018. évi PISA-vizsgálat szerint továbbra is igen magas az olvasásban (21,7 %), a matematikában (22,4 %) és a természettudományokban (21,6 %) alulteljesítők aránya, ami azt jelzi, hogy az Unióban minden ötödik 15 éves fiatal teljesítménye még mindig messze elmarad a vonatkozó uniós átlagtól.

(3) „Mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz.” (a szociális jogok európai pillérének [2017] első alapelve).

(4) „Az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése mindenki számára” (az ENSZ 4. fenntartható fejlődési célja).

(5) Az Európa 2020 stratégia értékelése – A Foglalkoztatási Bizottság (EMCO) és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság (SPC) közös jelentése (2019) szerint az országspecifikus ajánlások teljes számához viszonyítva folyamatosan nő a foglalkoztatás- és a szociálpolitika területére vonatkozó országspecifikus ajánlások száma. 2018-ban az országspecifikus ajánlások több mint fele foglalt magában foglalkoztatási vagy szociális elemeket. A 2011 és 2018 közötti időszak teljes egészét nézve a foglalkoztatási és szociális elemeket tartalmazó országspecifikus ajánlások elsősorban a készségekhez, az oktatáshoz és a képzéshez kapcsolódtak (20 %).

(6) Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlásban meghatározottaknak megfelelően.