(1)

A villamos energia és a földgáz belső piacán folytatott nyílt és tisztességes verseny, valamint a piaci szereplők számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása megköveteli a nagykereskedelmi energiapiacok integritását és átláthatóságát. Az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) átfogó keretet hoz létre e célkitűzés elérése érdekében.

(2)

Az 1227/2011/EU rendelet arra kötelezi az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségét (a továbbiakban: Ügynökség), hogy kövesse nyomon a nagykereskedelmi energiapiacokat annak érdekében, hogy – a nemzeti szabályozó hatóságokkal és más nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – biztosítsa azok hatékony felügyeletét. Az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikke (1) bekezdésének b) pontja az Ügynökség finanszírozásának javítására és az említett nyomonkövetési és felügyeleti funkcióval kapcsolatos költségek fedezésére szolgáló díjakat vezet be. Az Ügynökség rendelkezésére álló megnövekedett finanszírozásnak lehetővé kell tennie az Ügynökség számára, hogy javítsa az Ügynökség által a jelentéstevő szervezeteknek és adott esetben általánosságban a piaci szereplőknek nyújtott szolgáltatások minőségét.

(3)

Az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikkében a jogalkotó meghatározza a díjrendszer alkalmazási körét és alapelveit, valamint megbízza a Bizottságot a díjak és a lehetséges fizetési módok megállapításával.

(4)

Az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikkének (2) bekezdésével összhangban nyilvános konzultációra került sor, továbbá konzultációt folytattak az Ügynökség igazgatási tanácsával és a szabályozók tanácsával. A nyilvános konzultációt egy érdekelt felekkel folytatott műhelytalálkozó egészítette ki, amelyre meghívták a díjrendszer összes jelenlegi lehetséges címzettjét, valamint az e címzetteket képviselő egyéb szövetségeket vagy más piaci szereplőket.

(5)

Az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) létrehozza az Unió által az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező, az uniós költségvetés terhére hozzájárulásokban részesülő szervek pénzügyi keretszabályzatát. Az Ügynökség ilyen szerv, és az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendeletben megköveteltek szerint elfogadta saját pénzügyi szabályait, az Ügynökség pénzügyi szabályzatát (4), amely szabályok nem térnek el az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendeletben foglaltaktól.

(6)

Az Ügynökség tervezési dokumentuma, amelyet az (EU) 2019/942 rendelet 20. cikkével és az Ügynökség pénzügyi szabályzatának 32. cikkével összhangban állítottak össze, éves és többéves tervezést tartalmaz, és ezzel összefüggésben részletesen meghatározza az Ügynökség feladatait, valamint az e feladatokhoz rendelt erőforrásokat. A tervezési dokumentum ezért megfelelő eszköz azon költségek azonosításához, amelyek az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján díjakból fedezhetők.

(7)

Az elszámolható költségeknek magukban kell foglalniuk az Ügynökségnél az 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (5) összhangban történő adatgyűjtés során felmerült költségeket, valamint az 1227/2011/EU rendelet szerinti minden egyéb olyan feladatot vagy tevékenységet, amely az összegyűjtött adatoknak a nagykereskedelmi energiapiacok integritásának és átláthatóságának biztosítása érdekében történő kezelésével, feldolgozásával és elemzésével kapcsolatos. Az (EU) 2019/942 rendelet 20. cikkével összhangban a Bizottság véleményezi az Ügynökség tervezési dokumentumának tervezetét, ideértve az Ügynökség arra vonatkozó javaslatait is, hogy mely költségek tekinthetők a díjakból finanszírozhatónak.

(8)

Az (EU) 2019/942 rendelet 31. cikkének megfelelően, az Ügynökséget elsősorban az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni. Ezért a díjakból származó jövedelem nem haladhatja meg az Uniónak az Ügynökség költségvetéséhez való hozzájárulását.

(9)

Az átláthatóság biztosítása érdekében, hogy a díjakat csak az elszámolható költségek fedezésére használják fel, és hogy az Ügynökséget továbbra is főként az Unió általános költségvetéséből finanszírozzák, az Ügynökség pénzügyi szabályzatának 48. cikkével összhangban elkészített, konszolidált éves tevékenységi jelentés tájékoztatást nyújt a befolyt bevételek különféle forrásairól és e bevételek felhasználásáról.

(10)

A piaci szereplőket az 1227/2011/EU rendelet 9. cikkével összhangban nyilvántartásba kell venni a tagállamok szabályozó hatóságainál. A jelentéstevő felek, más néven nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok, azok a piaci szereplők vagy a piaci szereplők nevében adatokat szolgáltató szervezetek, amelyek megfelelnek a vonatkozó technikai és szervezési követelményeknek annak érdekében, hogy biztosítsák az információk hatékony, eredményes és biztonságos cseréjét és kezelését az információk 1227/2011/EU rendelet 8. cikke és az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet szerinti jelentése céljából. A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusokat közvetlenül az Ügynökségnél kell regisztrálni, amelyért cserébe az előbbieknek díjakat kell fizetniük.

(11)

A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok részére megküldött számláknak tartalmazniuk kell a díj kiszámításának módját, hogy átlátható legyen az adott nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus számára, hogy a különböző piaci szereplők, amelyek nevében adatokat szolgáltat, hogyan járulnak hozzá a számlázott díjhoz. A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok indokolatlan pénzügyi terheinek elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a nagyobb összegű számlákat az Ügynökség egyetértésével részletekben egyenlítsék ki. Annak eldöntése, hogy azok a villamosenergia-piaci vagy földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők, amelyek nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok, milyen mértékben képesek hálózati díjak útján a hálózati felhasználókkal megtéríttetni az Ügynökségnek fizetendő díjak kapcsán felmerült költségeiket, az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 59. cikkének (1) bekezdése, valamint a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 41. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok szabályozó hatóságainak feladatai és hatáskörei közé tartozik.

(12)

Az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikkének (2) bekezdésével összhangban a díjaknak arányosaknak kell lenniük a költséghatékony módon nyújtott, érintett szolgáltatások költségeivel, és elegendőknek kell lenniük e költségek fedezésére, továbbá azokat olyan szinten kell megállapítani, hogy biztosítsák azok megkülönböztetésmentességét és elkerüljék a piaci szereplőkre vagy a nevükben adatot szolgáltató szervezetekre rótt indokolatlan pénzügyi vagy adminisztratív terheket.

(13)

Az érintett szolgáltatásoknak – és ennélfogva az Ügynökség elszámolható költségeinek – fő költségtényezői: a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok száma, azon piaci szereplők száma, amelyek nevében az előbbiek adatokat jelentenek, valamint az általuk jelentett adatok mennyisége és jellemzői. Annak érdekében, hogy az egyes nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok által fizetendő díjak tükrözzék ezeket a költségtényezőket, a szóban forgó díjaknak két összetevő kombinációjából kell állniuk: egy átalányösszeg (általános regisztrációs díj) és egy változó összeg, az ügyleti nyilvántartásokon alapuló díjösszetevő, amely azon piaci szereplők számától függ, amelyek nevében a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus adatot jelent, valamint a jelentett adatok mennyiségétől és jellemzőitől.

(14)

Az átalányösszegnek tükröznie kell az Ügynökségnél a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusként történő regisztráció iránti kérelmek feldolgozásával, valamint annak biztosításával kapcsolatosan felmerült költségeket, hogy a már nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok folyamatosan megfeleljenek az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet 11. cikkében meghatározott követelményeknek. Mivel ezeket a költségeket az Ügynökség viseli függetlenül attól, hogy a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok ügyleti nyilvántartásokat vagy alapvető adatokat jelentenek-e, az átalányösszeget minden nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusnak be kell fizetnie.

(15)

A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusokra rótt indokolatlan pénzügyi terhek elkerülése érdekében a 6. cikkben említett változó összegnek tükröznie kell a jelentett ügyleti nyilvántartások összegét, amely egy adott nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus kereskedési volumenéhez és ennélfogva annak potenciális bevételeihez kapcsolódik. A változó összetevőnek figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy számos nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus olyan piaci szereplők sokaságának adatait jelenti, amelyek gyakran több szervezett kereskedési helyen folytatnak tevékenységet, és különböző kereskedési csatornákat használnak.

(16)

Az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja kizárja az 1227/2011/EU rendelet szerinti folyamatos adatszolgáltatásból a kis villamosenergia- és földgáztermelőket, amelyek gyakran megújulóenergia-termelők. A díjak bevezetése ezért nem ró pénzügyi terhet az ilyen termelőkre.

(17)

Alapvető adatokat, úgy mint a villamos energia vagy a földgáz termelésére, tárolására, fogyasztására, átvitelére vagy szállítására szolgáló létesítmények kapacitására és használatára, vagy az LNG-létesítmények kapacitására és használatára vonatkozó információt, az Ügynökség csak az összegyűjtött ügyleti nyilvántartások (például megrendelések, kereskedések, nem szabványos szerződések vagy szállítási szerződések) kiegészítése céljából gyűjt. Ennél fogva alapvető adatokat nem szabad belefoglalni a változó díjösszetevő számításába. Mivel az a tény, hogy egy szervezet nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus önmagában jelentős költségtényezőt jelent, az alapvető adatokat szolgáltató nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusoknak mindazonáltal be kell fizetniük a díj átalánydíj összetevőjét.

(18)

A piaci visszaélések hatékony leleplezése érdekében az Ügynökség nemcsak a kereskedésekről és más szerződésekről gyűjt adatokat, hanem a szervezett kereskedési helyeken (például energia-tőzsdéken) adott vételi vagy eladási megbízásokról is jelentős mennyiségű adatot gyűjt. Ezért a költségarányosság biztosítása érdekében a díjrendszernek ki kell terjednie a vételi vagy eladási megbízásokra is. Ugyanezen okokból a díjrendszernek ki kell terjednie az életciklusra vonatkozó információkra is.

(19)

A díjrendszer nem lehet megkülönböztető jellegű a szervezett kereskedési helyeken folytatott kereskedelemmel szemben. A villamosenergia- vagy földgázellátáshoz kapcsolódó nagykereskedelmi energiatermékek szervezett kereskedési helyeken zajló kereskedelmét magasabb szintű szabványosítás jellemzi, mint az ilyen termékek szervezett kereskedési helyeken kívüli kereskedelmét. Ezenkívül a szervezett kereskedési helyekről származó, jelentett ügyleti nyilvántartások vételi vagy eladási megbízásokat is tartalmaznak. A villamosenergia- vagy földgázellátással kapcsolatos szerződésekkel való kereskedés terén megvalósult piaci fejlemények, például az algoritmikus és a nagyfrekvenciás kereskedelem, egyre fontosabbá válnak, amelynek eredményeként a szervezett kereskedési helyekről egyre több vételi vagy eladási megbízást jelentenek szabványosított ellátási szerződésként a szervezett kereskedési helyeken kívül megkötött ellátási szerződésekhez képest. A villamosenergia- vagy földgázellátáshoz kapcsolódó nagykereskedelmi energiatermékekre vonatkozó, szervezett kereskedési helyekről származó ügyleti nyilvántartásokat ezért a változó díjösszetevő kiszámításakor másként kell súlyozni, mint a szervezett kereskedési helyeken kívülről származó nyilvántartásokat.

(20)

A villamosenergia- vagy földgázszállításhoz kapcsolódó nagykereskedelmi energiatermékeket a szerződések hasonló szintű szabványosítása jellemzi, függetlenül attól, hogy azokkal szervezett kereskedési helyeken vagy azokon kívül kereskednek-e, és korlátozott verseny tapasztalható a szervezett kereskedési helyeken folytatott kereskedés, valamint a szervezett kereskedési helyeken kívül folytatott kereskedés között. Az ilyen termékek esetében a díjrendszernek ezért nem szabad különbséget tennie a szervezett kereskedési helyekről és a szervezett kereskedési helyeken kívülről származó ügyleti nyilvántartások között.

(21)

mivel a díjakat teljes egészében a jelen határozat állapítja meg, amely alapján az Ügynökség meghatározza a pénzügyi követeléseit, az Ügynökség pénzügyi szabályzatának 71. cikkével összhangban a kereskedelmi számláknak terhelési értesítőknek kell lenniük.

(22)

Az Ügynökség pénzügyi szabályzatának 71. cikke értelmében az Ügynökség csak a megfelelő díj egészének befizetését követően nyújt szolgáltatásokat. Mivel a díjakat az előző évben jelentett ügyleti nyilvántartások összege alapján számítják ki, a követeléseket csak az egyes évek elején lehet megállapítani és a számlákat kiküldeni. A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusoknak mindazonáltal képesnek kell lenniük arra, hogy folyamatosan jelentsenek adatokat az Ügynökségnek, így azelőtt is, hogy az adott évre vonatkozó számlát kiegyenlítették volna. Ha azonban a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus késedelembe esik a számla kiegyenlítésével, az Ügynökségnek lehetőséget kell adni arra, hogy megszüntesse a szervezet Ügynökségnek történő további adatjelentésre való képességét, annak ellenére, hogy azt az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet 11. cikke szerint nyilvántartásba vették.

(23)

A 2021. az első olyan év, amikor a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusoknak az Ügynökség igazgatási tanácsa által az (EU) 2019/942 rendelet 20. cikkével összhangban, 2020. december 31-ig elfogadandó tervezési dokumentumban meghatározott elszámolható költségek fedezésére szolgáló díjakat be kell fizetniük.

(24)

A díjrendszer alkalmazásának kezdetekor a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy mérlegeljék, kívánnak-e továbbra is szerepelni az Ügynökség nyilvántartásában. Ezért az éves díjról kiállított számla kézhezvételét követően is lehetőséget kell biztosítani számukra arra, hogy ne kelljen a díjat befizetniük; ehhez tájékoztatniuk kell az Ügynökséget, hogy a továbbiakban nem kívánják fenntartani a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus státuszukat. Ebben az esetben kellő időt kell biztosítani számukra, hogy alternatív megoldásokat vezessenek be az 1227/2011/EU rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítésére, például egy másik nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus szolgáltatásainak igénybevételével. Az első évet követő években a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusoknak minden év vége előtt el kell tudniuk dönteni, hogy fenn kívánják-e tartani ezt a státuszt, vagy sem, és nem jogosultak a befizetett díjak visszatérítésére vagy az esedékes díjaktól való eltekintésre.

(25)

Az (EU) 2019/942 rendelet 32. cikkének (2) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy rendszeresen vizsgálja felül a díjak mértékét. Ezt az Ügynökség teljesítményének az (EU) 2019/942 rendelet 45. cikke szerinti értékelésével együtt kell elvégezni. Ez a követelmény nem akadályozza a Bizottságot abban, hogy az említett értékeléstől függetlenül felülvizsgálja a díjrendszert.

(26)

Ez a határozat a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, mivel az Ügynökség 3. cikk (1) bekezdésében és 3. cikk (2) bekezdésében említett, 2021–2023 közötti időszakra vonatkozó tervezési dokumentumát 2020 decemberében kell elfogadni. Mivel a 2021. az első olyan év, amikor a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusoknak díjat kell fizetniük, ezt a bizottsági határozatot – annak 3. cikkének (1) és (2) bekezdése kivételével – nem annak hatálybalépésétől, hanem 2021. január 1-jétől kell alkalmazni,

1.

„nyilvántartásba vett jelentési mechanizmus”: az Ügynökség által az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet 11. cikkével összhangban az ügyleti nyilvántartások vagy alapvető adatok jelentése céljából nyilvántartásba vett szervezet;

2.

„ügyleti nyilvántartás”: az Ügynökségnek 1348/2014/EU végrehajtási rendelet 3. cikkével összhangban jelentett, egyedi adathalmaz, amely egy kereskedés, vételi vagy eladási megbízás, illetve szerződés részleteit, vagy életciklusra vonatkozó információkat tartalmaz, például a kereskedések, vételi vagy eladási megbízások, illetve szerződések módosítását, korai felmondását vagy helyesbítését;

3.

„piaci szereplő”: a tagállam nemzeti szabályozó hatóságánál az 1227/2011/EU rendelet 9. cikkével összhangban nyilvántartásba vett szervezet.

a)

a 4. cikk (2) bekezdése alapján az Ügynökség által a számlák kiegyenlítésére megszabható legkorábbi határidő 2021. március 31.;

b)

azok a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok, amelyek legkésőbb 2021. március 31-ig tájékoztatják az Ügynökséget arról, hogy a továbbiakban nem kívánnak az Ügynökség nyilvántartásában szerepelni, nem kötelesek a díjat befizetni. 2021. június 30-ig folytathatják az adatok jelentését;

c)

azon nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok esetében, amelyek elmulasztják a díjfizetést, a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban legkorábban 2021. július 1-jei kezdettel megszüntethető az Ügynökségnek történő adatjelentésre való képesség;

d)

az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontja nem alkalmazandó a 2021-ben kiszabott díjakra.