(1)   Küldetésével és célkitűzéseivel összhangban az EBVF legfontosabb feladata az, hogy megszervezze és lebonyolítsa az EBVF képzési és oktatási tevékenységeit a KKBP tágabb összefüggésében a KBVP területén.

(2)   Az EBVF képzési és oktatási tevékenységei az alábbiakat foglalják magukban:

a)	a KKBP-re és a KBVP-re vonatkozó általános ismereteket előmozdító alap- és haladó szintű tanfolyamok;

b)	vezetői készségeket fejlesztő tanfolyamok;

c)	a KBVP-missziókat és -műveleteket közvetlenül támogató tanfolyamok, ideértve a telepítést megelőző, valamint a misszió vagy a művelet során biztosított képzést és oktatást is;

d)	az uniós partnerségeket, valamint a KBVP-missziókban és -műveletekben részt vevő országokat támogató tanfolyamok;

e)	a KBVP területére vonatkozó polgári és katonai képzést és oktatást támogató modulok;

f)	szakmai közönség számára szervezett vagy meghatározott tematikájú, a KBVP-vel kapcsolatos tanfolyamok, szemináriumok, programok és konferenciák;

g)

a fiatal tisztek cseréjére irányuló, az Erasmus-program által ihletett európai kezdeményezés keretébe illeszkedő közös modulok; az EBVF az e pontban említett közös modulok hasznosítása révén támogatni fogja és elő fogja mozdítani az európai szemesztereket és a közös mesterképzéseket is, jóllehet ezek hivatalosan nem tartoznak az EBVF képzési és oktatási tevékenységeinek keretébe;

h)	kibertudatossági és haladó szintű tanfolyamok, többek között a KBVP-missziók és -műveletek támogatása céljából;

i)	tanfolyamok és szemináriumok, amelyek célja a PhD-szintű kutatás támogatása a legjobb gyakorlatok és a tapasztalatok megosztása révén.

Egyéb képzési és oktatási tevékenységeket a 9. cikkben említett irányítóbizottság döntésének megfelelően kell lebonyolítani.

(3)   Az EBVF-nek az e cikk (2) bekezdésében említett tevékenységeken kívül különösen az alábbi feladatokat kell ellátnia:

a)	az 5. cikk (1) bekezdésében említett hálózatban (a továbbiakban: a hálózat) részt vevő, az említett bekezdésben említett intézetek között kialakítandó kapcsolatok támogatása;

b)	a KBVP-vel kapcsolatos képzési és oktatási tevékenységek támogatását célzó vagy kivételes esetben önálló képzési és oktatási tevékenységekhez használandó elektronikus távoktatási rendszer működtetése és továbbfejlesztése;

c)	a KBVP területére vonatkozó képzési és oktatási anyagok kidolgozása és előállítása, a már meglévő releváns anyagok felhasználásával is;

d)	a képzéseken korábban részt vett személyekből álló végzett hallgatók egyesületének támogatása;

e)	a tagállamok képzési és oktatási intézményei közötti, a KBVP területével kapcsolatos csereprogramok támogatása;

f)	a Goalkeeper projekt Schoolmaster moduljában részmodul-adminisztrátori feladatok ellátása és e modulon keresztül a KBVP-re vonatkozó éves uniós képzési programhoz való hozzájárulás;

g)	a kibervonatkozású képzési lehetőségek megosztására szolgáló CD-TXP-platform uniós példánya adminisztrátori feladatainak ellátása;

h)

a konfliktusmegelőzés, a polgári válságkezelés, a fenntartható fejlődéshez szükséges feltételek kialakítása, illetve megőrzése, a biztonsági ágazat reformjára vonatkozó kezdeményezések, valamint a kiberbiztonsággal és a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos tájékozottság előmozdítása terén nyújtott képzés és oktatás irányításának támogatása;

i)

a tagállami képzési és oktatási intézményeknek, valamint minisztériumoknak a KKBP és a KBVP területén polgári és katonai képzéssel és oktatással foglalkozó szakértői, valamint – adott esetben – képzéssel és oktatással foglalkozó, releváns külső szereplők részvételével megtartott éves hálózatépítési konferencia megszervezése és lebonyolítása;

j)	kapcsolatok ápolása a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése, valamint a fejlesztés és az együttműködés területén tevékenykedő releváns szereplőkkel, továbbá releváns nemzetközi szervezetekkel;

k)	a Polgári Válságkezelő Bizottság és az uniós polgári képzési csoport támogatása a polgári képzéskoordinátorok tevékenységeivel kapcsolatos utazási és szállásköltségek igazgatása és kezelése révén;

l)

az uniós polgári és katonai kiképző csoportok találkozóin való részvétel, e találkozók eredményei alapján a polgári/katonai kiképzési követelmények megállapítása, valamint a követelményelemzés eredményeinek figyelembevétele az EBVF tevékenységeinek éves rangsorolási gyakorlata során és az EBVF tanterveinek kidolgozása tekintetében; továbbá

m)	a katonatisztek ágazati képesítési keretrendszerének továbbfejlesztése, fenntartása és előmozdítása.

(1)   Az EBVF-et a tagállamok által megjelölt, az Unión belüli biztonság- és védelempolitikai kérdésekkel foglalkozó polgári és katonai intézetek, főiskolák, akadémiák, egyetemek, intézmények, kiválósági központok és egyéb szereplők, valamint az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete (EUISS) által alkotott hálózatként kell működtetni.

Az EBVF-nek szoros kapcsolatot kell kialakítania az uniós intézményekkel és a megfelelő uniós ügynökségekkel, különösen, de nem kizárólag a következőkkel:

—	az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL),

—	Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (FRONTEX),

—	Európai Védelmi Ügynökség (EDA),

—	az Európai Unió Műholdközpontja (EU SatCen), és

—	a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol).

(2)   Nemzetközi, kormányközi, kormányzati, illetve nem kormányzati szervezetek adott esetben „társult hálózati partneri” jogállást kaphatnak; ennek részletes szabályairól az irányítóbizottság állapodik meg.

(3)   Az EBVF-nek az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképviselő) átfogó irányítása alatt kell működnie.

(1)   Az EUISS az EBVF hálózatának tagjaként együttműködik az EBVF-fel, a képességei jelentette korlátokon belül – többek között saját kiadványain keresztül – rendelkezésre bocsátva szakértelmét és ismeretgyűjtési képességeit az EBVF képzési tevékenységeihez.

(2)   Ennek keretében az EUISS mindenekelőtt az elemzői által tartott előadásokat biztosít és hozzájárul az EBVF elektronikus távoktatási tartalmainak továbbfejlesztéséhez.

(3)   Az EUISS támogatja továbbá az EBVF végzett hallgatóinak egyesületét.

(1)   Az EBVF-nek rendelkeznie kell a következőkhöz szükséges jogképességgel:

a)	feladatainak ellátása és célkitűzéseinek teljesítése;

b)	a működéséhez szükséges szerződések és igazgatási megállapodások megkötése, beleértve a személyi állomány kirendelésének és a szerződéses alkalmazottak felvételének végrehajtását is; eszközök, különösen oktatási eszközök beszerzése;

c)	bankszámlákkal való rendelkezés, valamint

d)	bíróság előtti eljárás.

(2)   Az EBVF által kötött szerződésekből esetlegesen fakadó felelősséget a 16. és a 17. cikk alapján rendelkezésére álló pénzösszegekből kell fedezni.

(1)   Az irányítóbizottság tagállamonként egy-egy, az egyes tagállamok által kinevezett képviselőből áll és az EBVF döntéshozó szerve. A bizottság mindegyik tagját képviselheti vagy kísérheti egy póttag.

(2)   Az irányítóbizottság tagjai a bizottság üléseire meghívhatnak szakértőket.

(3)   Az irányítóbizottságban az elnöki feladatokat a főképviselő megfelelő tapasztalattal rendelkező egyik képviselője látja el. Az irányítóbizottság évente legalább négyszer ülésezik.

(4)   Az Unióhoz csatlakozó országok képviselői aktív megfigyelőként részt vehetnek az irányítóbizottság ülésein.

(5)   A vezető, az EBVF személyi állományának más tagjai, az igazgatóság elnöke és adott esetben az igazgatóság különböző formációinak elnökei, valamint a Bizottság és más uniós intézmények, többek között az EKSZ egy-egy képviselője szavazati jog nélkül vesznek részt az irányítóbizottság ülésein.

(6)   Az irányítóbizottság feladatai a következők:

a)	jóváhagyja és rendszeresen felülvizsgálja az EBVF képzési és oktatási tevékenységeit, amelyek tükrözik az EBVF elfogadott képzési és oktatási követelményeit;

b)	jóváhagyja az EBVF éves oktatási programját;

c)	kiválasztja és rangsorolja az EBVF keretében lebonyolítandó képzési és oktatási tevékenységeket, figyelembe véve az EBVF rendelkezésére bocsátott forrásokat, valamint a megállapított képzési és oktatási követelményeket;

d)	kiválasztja az EBVF képzési és oktatási tevékenységeinek helyet adó tagállamo(ka)t és az e tevékenységeket lebonyolító intézeteket;

e)	a Politikai és Biztonsági Bizottság által meghatározott általános politikai keretek között dönt harmadik országoknak az EBVF adott képzési és oktatási tevékenységeiben való részvételének lehetővé tételéről;

f)	elfogadja az EBVF valamennyi képzési és oktatási tevékenységének tantervét;

g)	nyugtázza a tanfolyamokról szóló értékelő jelentéseket;

h)	nyugtázza az EBVF képzési és oktatási tevékenységeiről szóló átfogó éves jelentést, valamint elfogadja az abban foglalt ajánlásokat, amelyeket továbbítani kell a megfelelő tanácsi szerveknek;

i)	átfogó iránymutatást nyújt az igazgatóság munkájához;

j)	kinevezi az igazgatóság és különböző formációinak az elnökeit;

k)	meghozza az EBVF működésével kapcsolatos szükséges döntéseket, amennyiben azok meghozatala nem más szervek hatáskörébe tartozik;

l)	a vezető javaslatai alapján eljárva jóváhagyja az éves költségvetést és a költségvetés-módosításokat;

m)	jóváhagyja az éves beszámolót és mentesítést ad a vezetőnek;

n)	jóváhagyja az EBVF által kezelt kiadásokra vonatkozó kiegészítő szabályokat;

o)	jóváhagyja a Bizottsággal, az EKSZ-szel, az uniós ügynökségekkel vagy tagállamokkal kötött, az EBVF kiadásainak finanszírozásával és/vagy végrehajtásával kapcsolatos finanszírozási és/vagy technikai megállapodásokat;

p)	hozzájárul a vezető kiválasztására irányuló, a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljáráshoz;

q)	értékeli a feladatok vezető általi ellátását, a vezető 11. cikk (4) bekezdésében említett megbízatásának esetleges meghosszabbítása tekintetében.

(7)   Az irányítóbizottság jóváhagyja eljárási szabályzatát.

(8)   Az e határozat mellékletében foglalt, az EBVF által viselt kiadásokra és az EBVF kiadásainak finanszírozására alkalmazandó pénzügyi szabályzat (a továbbiakban: a pénzügyi szabályzat) 2. cikkének (6) bekezdésében meghatározott eset kivételével a bizottság minősített többséggel jár el, az EUSZ 16. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

(1)   Az igazgatóságot a tagállamok által az EBVF képzési és oktatási tevékenységének támogatására kijelölt polgári és katonai intézetek és egyéb szereplők magas szintű képviselői, valamint az EUISS igazgatója vagy az igazgató képviselője alkotják.

(2)   Az igazgatóság elnökét az irányítóbizottság nevezi ki az igazgatóság tagjai közül.

(3)   A Bizottság és az EKSZ képviselőit meg kell hívni az igazgatóság üléseire.

(4)   A társult hálózati partnerek magas szintű képviselőit aktív megfigyelői minőségben meg kell hívni az igazgatóság üléseire.

(5)   Uniós és nemzeti intézmények tudományos szakértői és vezető tisztviselői megfigyelői minőségben meghívást kaphatnak az igazgatóság üléseire. Adott esetben és eseti alapon olyan tudományos szakértők és vezető tisztviselők is meghívást kaphatnak az igazgatóság üléseire, akik olyan intézetek képviselői, amelyek nem tagjai a hálózatnak.

(6)   Az igazgatóság feladatai a következők:

a)	oktatással kapcsolatos tanácsot ad és ajánlásokat tesz az irányítóbizottságnak;

b)	a hálózaton keresztül végrehajtja a jóváhagyott éves oktatási programot;

c)	felügyeli az elektronikus távoktatási rendszert;

d)	kidolgozza az EBVF valamennyi képzési és oktatási tevékenységének tantervét;

e)	biztosítja az EBVF képzési és oktatási tevékenységeinek általános koordinációját az összes intézet körében;

f)	felülvizsgálja az előző tanévben lebonyolított képzési és oktatási tevékenységek színvonalát;

g)	javaslatokat nyújt be az irányítóbizottságnak a következő tanév képzési és oktatási tevékenységeire vonatkozóan;

h)	gondoskodik az EBVF valamennyi képzési és oktatási tevékenységének szisztematikus értékeléséről, valamint jóváhagyja a tanfolyamokról szóló értékelő jelentéseket;

i)	hozzájárul az EBVF tevékenységeiről szóló átfogó éves jelentés tervezetének elkészítéséhez;

j)	támogatja a fiatal tisztek cseréjére irányuló, az Erasmus-program által ihletett európai kezdeményezés végrehajtását.

(7)   Feladatai teljesítése érdekében az igazgatóság különböző projektorientált formációkban ülésezhet. Az igazgatóságnak – az irányítóbizottság egyetértésével – meg kell állapítania az e formációk létrehozására és működésére irányadó szabályokat és rendelkezéseket. Mindegyik formáció évente legalább egyszer jelentést tesz tevékenységeiről az igazgatóságnak, és ezt követően megbízatása meghosszabbítható.

(8)   A titkárság tagjai támogatják és segítik az igazgatóságot és annak mindegyik formációját. Ezen tagok szavazati jog nélkül vesznek részt az üléseken. Más jelölt hiányában egy tag egyúttal elnökölhet az üléseken.

(9)   Az irányítóbizottságnak kell elfogadnia az igazgatóság és mindegyik igazgatósági formáció eljárási szabályzatát.

(1)   A vezető:

a)	felel az EBVF tevékenységeiért;

b)	az EBVF kizárólagos jogi képviselője;

c)	felel az EBVF pénzügyi és igazgatási irányításáért;

d)	tanácsot ad az irányítóbizottságnak és az igazgatóságnak, valamint támogatja munkájukat; továbbá

e)	az EBVF képviselőjeként jár el képzési és oktatási tevékenységek vonatkozásában, a hálózaton belül és azon kívül egyaránt.

(2)   A vezetői pozícióra jelentkezőknek olyan személyeknek kell lenniük, akik sokéves elismert szakértelemmel és tapasztalattal rendelkeznek a képzés és az oktatás területén. A tagállamok javasolhatnak jelölteket a vezetői pozícióra. Az uniós intézmények és az EKSZ személyi állományának tagjai – az alkalmazandó szabályoknak megfelelően – jelentkezhetnek erre a pozícióra.

(3)   Az előválogatási folyamatot a főképviselő ellenőrzése mellett kell megszervezni. Az előválogató bizottság az EKSZ három képviselőjéből áll. Az előválogató bizottságban az elnöki feladatokat az irányítóbizottság elnöke látja el. A főképviselő az előválogatási eredmények alapján, az előválogató bizottság által megszabott sorrend szerinti, legalább három előválogatott jelöltből álló lista formájában ajánlást nyújt be az említett bizottságnak. Az előválogatott jelöltek legalább felének a tagállamokból kell származnia. A kiválasztási folyamat során a jelöltek ismertetik az említett bizottsággal az EBVF-fel kapcsolatos elképzeléseiket, majd ezt követően a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy írásbeli titkos szavazással rangsorolják a jelölteket. A vezetőt a főképviselő nevezi ki az EKSZ személyi állományának tagjává, legfeljebb hároméves időtartamra.

(4)   A (3) bekezdésben említett időszak vége előtt az irányítóbizottságnak értékelnie kell a feladatok vezető általi ellátását, mindenekelőtt a kiválasztási folyamat során az általa ismertetett elképzelések tükrében meghatározott célkitűzések alapján. Ezen értékelés alapján az említett bizottságnak vagy javasolnia kell a jelenlegi vezető megbízatásának meghosszabbítását, vagy új vezető kiválasztása céljából új kiválasztási eljárást kell indítania. Ez utóbbi esetben a jelenlegi vezető nem pályázhat a pozícióra. Meghosszabbítás esetén a vezető megbízatásának teljes időtartama nem haladhatja meg az öt évet.

(5)   A vezetőnek különösen az alábbi feladatokat kell ellátnia:

a)	az EBVF tevékenységei hatékony lebonyolításának biztosítása érdekében szükséges, a belső igazgatási utasítások elfogadását és közlemények közzétételét is magában foglaló valamennyi intézkedés megtétele;

b)	az igazgatóság által benyújtott javaslatok alapján az EBVF előzetes éves jelentéstervezetének és előzetes munkaprogram-tervezetének elkészítése, amelyeket be kell nyújtani az irányítóbizottságnak;

c)	az EBVF munkaprogramja végrehajtásának koordinálása;

d)	kapcsolattartás a megfelelő tagállami hatóságokkal;

e)	kapcsolattartás a KKBP és a KBVP területén tevékenykedő megfelelő külső képzési és oktatási szereplőkkel;

f)	amennyiben szükséges, az EBVF képzési és oktatási tevékenységeivel kapcsolatos technikai megállapodások megkötése a megfelelő hatóságokkal, valamint a KKBP és a KBVP területén tevékenykedő képzési és oktatási szereplőkkel;

g)	minden olyan egyéb feladat elvégzése, amellyel az irányítóbizottság megbízza.

(6)   A vezető felel az EBVF pénzügyi és igazgatási irányításáért, valamint különösen az alábbi feladatokat kell ellátnia:

a)	költségvetési tervezetek készítése és benyújtása az irányítóbizottságnak;

b)	az irányítóbizottság általi jóváhagyásukat követően a költségvetések elfogadása;

c)	az EBVF költségvetése tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselői feladatok ellátása;

d)	az EBVF nevében egy vagy több bankszámla nyitása;

e)	tárgyalások folytatása az EBVF kiadásainak finanszírozásával és/vagy végrehajtásával kapcsolatos finanszírozási megállapodásokról és/vagy technikai megállapodásokról, e megállapodások benyújtása az irányítóbizottságnak és megkötésük a Bizottsággal, az EKSZ-szel vagy valamely tagállammal;

f)	a kiválasztási bizottság támogatásával a titkárság személyi állományának kiválasztása;

g)	tárgyalások folytatása a titkárság személyi állományának az EBVF-hez való kirendelésével kapcsolatos levélváltásokról és e levelek aláírása az EBVF nevében;

h)	tárgyalások folytatása az EBVF költségvetéséből fizetett személyi állomány munkaszerződéséről és e munkaszerződések aláírása az EBVF nevében;

i)	általános értelemben az EBVF képviselete minden, pénzügyi vonatkozású jogi aktus tekintetében;

j)	az EBVF éves beszámolójának benyújtása az irányítóbizottság részére.

(7)   A vezető a tevékenységeiért az irányítóbizottságnak tartozik elszámolással.

(1)   A titkárságnak segítenie kell a vezetőt a vezetői feladatok ellátásában.

(2)   A titkárságnak támogatást kell nyújtania az irányítóbizottság, a különböző formációival együtt az igazgatóság és az intézetek számára az EBVF képzési és oktatási tevékenységeinek igazgatásához, koordinálásához és szervezéséhez.

(3)   A titkárságnak támogatnia és segítenie kell az igazgatóságot az EBVF képzési és oktatási tevékenységei átfogó színvonalának és összhangjának, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy e tevékenységek összhangban maradjanak az uniós szakpolitikai változásokkal. Különösen annak biztosításában kell segítenie, hogy a képzési és oktatási tevékenységek lebonyolításával kapcsolatos valamennyi lépés – a tanterv kidolgozásától, a tartalmon keresztül, a módszertani megközelítésig – a lehető legmagasabb szintű normákat tükrözze.

(4)   Az EBVF képzési és oktatási tevékenységeinek szervezésével kapcsolatos szervezési és igazgatási kérdések kezelése érdekében az EBVF hálózatát alkotó valamennyi intézetnek kapcsolattartó pontot kell kijelölnie a titkársággal való kapcsolattartáshoz.

(5)   A titkárságnak szorosan együtt kell működnie a Bizottsággal és az EKSZ-szel.

(1)   Az EBVF személyi állománya az alábbiakból áll:

a)	az uniós intézmények, az EKSZ és az uniós ügynökségek által az EBVF-hez kirendelt személyi állomány;

b)	a tagállamok által az EBVF-hez kirendelt nemzeti szakértők;

c)	szerződéses alkalmazottak, nemzeti szakértő kijelölése hiányában és az irányítóbizottság általi jóváhagyást követően.

(2)   Az EBVF fogadhat gyakornokokat és vendégszakértőket.

(3)   Az EBVF személyi állományának létszámáról az irányítóbizottságnak kell döntenie a következő évre vonatkozó költségvetéssel együtt, és egyértelmű kapcsolat kell, hogy legyen a személyi állomány létszáma és az EBVF 4. cikkben meghatározott képzési és oktatási tevékenységeinek, valamint egyéb feladatainak volumene között.

(4)   A tagállamok által az EBVF-hez kirendelt nemzeti szakértők esetében értelemszerűen kell alkalmazni a főképviselőnek az EKSZ-hez kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló határozatát. Az EBVF-hez az uniós intézmények által kirendelt személyzet – köztük az EBVF költségvetéséből fizetett szerződéses alkalmazottak – esetében az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket (6) kell alkalmazni.

(5)   A főképviselő javaslata alapján eljáró irányítóbizottságnak – amennyiben szükséges – meg kell határoznia a gyakornokokra és a vendégszakértőkre vonatkozó feltételeket.

(6)   Az EBVF személyi állományának tagjai nem köthetnek szerződést, illetve nem vállalhatnak semmilyen pénzügyi kötelezettséget az EBVF nevében a vezető előzetes írásbeli engedélye nélkül.

(1)   Mindegyik tagállam, uniós intézmény, uniós ügynökség és intézet, valamint az EKSZ viseli az EBVF-ben való részvételével kapcsolatos összes költségét, beleértve a fizetéseket, a juttatásokat, az utazási és ellátási költségeket, valamint az EBVF képzési és oktatási tevékenységeihez nyújtott szervezési és igazgatási támogatással kapcsolatos költségeket is.

(2)   Az EBVF képzési és oktatási tevékenységeiben részt vevőknek viselniük kell a részvételükkel kapcsolatos összes költséget.

(1)   Az EKSZ viseli azokat a költségeket, amelyek a vezetőnek és a titkárságnak az EKSZ épületén belüli elhelyezéséből fakadnak, ideértve az információtechnológiai költségeket, valamint a vezető kirendelésével és a titkárság számára biztosított egy fő asszisztens kirendeléséből fakadó költségeket is.

(2)   Az EKSZ igazgatási támogatást biztosít az EBVF számára az EBVF személyi állományának felvételéhez és igazgatásához, valamint az EBVF költségvetésének végrehajtásához.

(1)   Az EBVF-nek éves vagy többéves hozzájárulásban kell részesülnie az Európai Unió általános költségvetéséből. Ez a hozzájárulás különösen a képzési és oktatási tevékenységekhez nyújtott támogatással, valamint a tagállamok által az EBVF-hez kirendelt nemzeti szakértőkkel és legfeljebb egy szerződéses alkalmazottal kapcsolatos költségek fedezésére használható fel.

(2)   Az EBVF kiadásainak fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig terjedő időszakra 2 055 156 EUR.

Az ezt követő időszakokra szóló, az EBVF kiadásainak fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszegről a Tanács határoz.

(3)   A (2) bekezdésben említett tanácsi határozatot követően a vezetőnek tárgyalásokat kell folytatnia a Bizottsággal a finanszírozási megállapodásról.

(1)   Konkrét tevékenységek finanszírozása céljából az EBVF a tagállamok, az intézetek vagy egyéb támogatók által nyújtott önkéntes hozzájárulásokat fogadhat és kezelhet. Az EBVF-nek kifejezetten meg kell jelölnie, hogy mire használja fel ezeket a hozzájárulásokat.

(2)   A vezetőnek kell lefolytatnia az (1) bekezdésben említett hozzájárulásokkal kapcsolatos technikai megállapodásokra irányuló tárgyalásokat.

(1)   Az EBVF pályázhat a KKBP területét érintő kutatási és egyéb projektekre. Az EBVF projektkoordinátorként vagy tagként járhat el. A vezető tagja lehet az ilyen projektek „tanácsadó testületének”. Ezt a feladatot a vezető átruházhatja az igazgatóság formációinak egyik elnökére vagy a titkárság egyik tagjára.

(2)   Az említett projektekből származó hozzájárulást láthatóvá kell tenni az EBVF költségvetés-módosításában, valamint az EBVF feladatainak és célkitűzéseinek megfelelően kell felhasználni.

(1)   Az EBVF valamennyi képzési és oktatási tevékenységében részt vehetnek a tagállamok és a csatlakozó államok állampolgárai. Az e tevékenységeket szervező és lebonyolító intézeteknek biztosítaniuk kell ezen elv kivétel nélküli alkalmazását.

(2)   Az EBVF képzési és oktatási tevékenységeiben elvben részt vehetnek az uniós tagjelölt országok és – adott esetben – egyéb harmadik államok állampolgárai, valamint egyéb szervezetek is, különösen a 4. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett képzési és oktatási tevékenységek esetében.

(3)   A résztvevők a KBVP és a KKBP területének egyes vonatkozásaival foglalkozó polgári/diplomáciai/rendőri/katonai személyek, valamint KBVP-missziók vagy -műveletek keretében telepítendő szakértők lehetnek.

Az EBVF képzési és oktatási tevékenységeiben való részvételre meghívhatók többek között nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervezetek, felsőoktatási intézmények és a média képviselői, valamint az üzleti világ szereplői is.

(4)   Az EBVF tanfolyamait elvégző résztvevőknek a főképviselő által aláírt tanúsítványt kell adni. Az irányítóbizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a tanúsítványra vonatkozó részletes szabályokat. A tagállamok és az uniós intézmények elismerik ezt a tanúsítványt.

(1)   Legkésőbb 2024. október 20-ig a vezetőnek – valamennyi érdekelt féllel konzultálva – kezdeményeznie kell a képzési és oktatási tevékenységek felülvizsgálatát.

(2)   A felülvizsgálat eredményét be kell nyújtani az irányítóbizottságnak.